Content uploaded by Adrienn Papp-Danka
Author content
All content in this area was uploaded by Adrienn Papp-Danka on Feb 02, 2021
Content may be subject to copyright.
A preview of the PDF is not available
A felsőoktatás digitális oktatási kultúrájának korrajza szakértői interjúk alapján
Abstract
Az IKT eszközök a paradigmaváltás ígéretét sugallják a nevelés területén is, de komplex kihívást teremtenek azáltal, hogy nemcsak az oktatás folyamatát támogatják, hanem annak tárgyává is váltak. A technológia oktatásba való integrációja nem az elvárt eredményességgel valósul meg, kényszerítő hatású érvényesülése sokszor rossz módszertani gyakorlatot eredményez. Kutatásunkban az ország 24 elismert oktatásinformatikai, felsőoktatáspedagógiai szakértőjével készítettünk interjút azzal a céllal, hogy a felsőoktatás digitális oktatási kultúrájának jelenlegi helyzetét bemutassuk, egyfajta korlenyomatot biztosítva. Az interjúkérdések a módszertan, az önfejlesztés és a digitális oktatási kultúra értékelése tématerületek köré szerveződtek. A kapott válaszokat kvalitatív módszerrel dolgoztuk fel és a leírt szövegeket a tartalomelemzés szabályai szerint kódoltuk. Az eredmények bemutatása során a szakértői véleményeket szintetizáltuk, mert így kívánjuk segíteni a felsőoktatásban dolgozók módszertani kultúrájának formálását, tévképzeteik eloszlatását a pandémia által bevezetett kötelező digitális oktatás kihívásokkal teli időszakában.While ICT tools are promising a paradigm shift in education, they are also presenting a complex challenge by being not only an aid to the process of education but also the subject of it. The integration of technology into education has not been bringing the expected success, and when implemented by force, they often result in poor methodological practice. In our study, we interviewed 24 renowned experts in educational informatics and higher education pedagogy in Hungary in order to acquire and present a picture of the current state of digital educational culture in higher education. The interview questions are centered around the topics of methodology, self-improvement, and the evaluation of digital educational culture. Responses were processed qualitatively and transcripts were coded according to the standard rules of content analysis. In the discussion of the results, answers were synthesized, because our aim is to shape the methodological culture of teachers in higher education and to dispel their misconceptions in this challenging period of compulsory digital education forced upon them by the pandemic.
Jelen tanulmány összegezni kívánja az online oktatásra való átállás tapasztalatait általánosan és személyes oktatói környezetben. Vizsgálja az online oktatás és számonkérés hatását a hallgatói attitűdre, az elért eredményekre, saját megfigyelések, illetve a Neptun rendszerből gyűjtött tantárgyi eredményekre alapozva, valamint összegzi, hogy az online oktatás, számonkérés milyen új lehetőségeket, illetve kontrollálhatatlan, vagy nehezen kontrollálható visszaélési lehetőségeket jelenített meg.
Az elmúlt években tapasztalható kihívások jelentős hatást gyakoroltak a felsőoktatásra is. Éppen ezért, az elemzés legfőbb céljai közé tartozott a diplomások gazdasági aktivitásának vizsgálata, a felvett hallgatók számának alakulása képzési szintenként és életkor szerint, valamint Magyarország legnépszerűbb egyetemi képzési helyeinek bemutatása. Továbbá feltárásra kerültek az oktatókat és hallgatókat érintő legfontosabb, újonnan megjelenő problémák. A vizsgálat alapját a KSH és a felvi.hu statisztikái képezték 2017-től 2020/2021-ig, valamint a feltárt eredményeket a hazai és a nemzetközi szakirodalmak támasztották alá. Megállapítható, hogy a gazdasági növekedés érdekében a felsőoktatás reformja egyre sürgetőbbé válik; ezáltal ugyanis a frissen végzett hallgatók a legmegfelelőbb tudással felvértezve kerülhetnek ki a munkaerőpiacra.
Kutatásunk egy, a digitális transzformáció hatásait vizsgáló átfogó kutatás részeként, annak pilot projektjeként valósult meg. Vizsgálatunk során arra kerestük a választ, milyen összefüggésben áll a pedagógusok technológiai- pedagógiai-szaktárgyi tudása (TPACK) a pályán eltöltött éveik számával, a digitális eszközhasználat céljaival és azok mennyiségével, valamint a digitális eszközökkel támogatott oktatással kapcsolatos attitűdjeikkel. A pilot kutatás keretében kvantitatív kutatási stratégiát követve online kérdőíves vizsgálatot végeztünk pedagógusok körében annak érdekében, hogy az átfogó kutatás számára teszteljük a TPACK21 skála működését. A kérdőívben a TPACK21 mérésére a Valtonen és munkatársai (2017) által kialakított skála 21. századi kompetenciák fejlesztésére irányuló verzióját fordítottuk magyarra. A KIR adatbázis alapján az összes feladatellátási hely (régió és iskolatípus szerint rétegezve) véletlenszerűen kiválasztott 5%-ának juttattuk el a kérdőívünket. A tisztított adatbázisban 191 kitöltő szerepel. Az eredmények alapján nem igazolható, hogy a fiatalabb életkor magasabb TPACK21 értéket jelent. A digitális eszközhasználat céljait tekintve azonban szignifikáns összefüggés állapítható meg a TPACK21 érték és a célok mennyisége között: azok, akik magasabb TPACK21 pontszámmal rendelkeznek, többféle oktatási célra használják a digitális technológiákat, továbbá az átlag feletti TPACK21 értékkel rendelkezők csoportjában kimutathatóan magasabb arányban használnak digitális eszközöket az egyéni tanulási utak támogatására, Az eredmények megerősítik, hogy a TPACK21 skála képes a pedagógiailag tudatos eszközhasználat mérésére. Továbbá a vizsgálat alapján megerősítést nyert, hogy a bizonytalanság és a tehetetlenség érzete negatív mértékben befolyásolja a TPACK21 értékét, ami előtérbe helyezi a folyamatos szakmai fejlődés közösségi aspektusait (Phillips, 2017). Kutatásunk eredményei – bár önmagukban általánosítható következtetés levonására korlátozottan alkalmasak – hozzájárulhatnak a digitális transzformáció hatásait feltáró további kutatások sikerességéhez és további lehetőségek feltérképezéséhez.
As the teaching professions face rapidly changing demands, educators require an increasingly broad and more sophisticated set of competences than before. In particular the ubiquity of digital devices and the duty to help students become digitally competent requires educators to develop their own digital competence. On International and national level a number of frameworks, self-assessment tools and training programmes have been developed to describe the facets of digital competence for educators and to help them assess their competence, identify their training needs and offer targeted training. Analysing and clustering these instruments, this report presents a common European Framework for the Digital Competence of Educators (DigCompEdu). DigCompEdu is a scientifically sound background framework which helps to guide policy and can be directly adapted to implement regional and national tools and training programmes. In addition, it provides a common language and approach that will help the dialogue and exchange of best practices across borders. The DigCompEdu framework is directed towards educators at all levels of education, from early childhood to higher and adult education, including general and vocational training, special needs education, and non-formal learning contexts. It aims to provide a general reference frame for developers of Digital Competence models, i.e. Member States, regional governments, relevant national and regional agencies, educational organisations themselves, and public or private professional training providers.
The Technology Integration Matrix (TIM) was created to provide a resource for evaluating technology integration in K-12 instructional settings, and as a tool for helping to target teacher-related professional development. The TIM is comprised of 5 characteristics of meaningful learning (Active, Constructive, Authentic, Collaborative, and Goal-Directed) and 5 levels (Entry, Adoption, Adaptation, Infusion, and Transformation), resulting in 25 cells. Within each cell, descriptions are provided, along with video sample lessons from actual math, science, social studies, and language arts classrooms that illustrate a characteristic at the indicated level. Throughout development, focus groups and interviews were conducted with in-service teachers and technology specialists to validate the progression of characteristics and descriptive components.
Távoktatás másként!!! -A digitális kor pedagógiai kihívásaihoz
- András Benedek
Benedek András (2020): Távoktatás másként!!! -A digitális kor pedagógiai kihívásaihoz. Opus
et Educatio, 7(3), 185-192.
National educational technology standards for teachers: Preparing teachers to use technology
International Society for Technology in Education (ISTE) (2000, 2011, 2017): National
educational technology standards for teachers: Preparing teachers to use technology. ISTE
(Interntl Soc Tech Educ.) https://www.iste.org/standards/for-educators utolsó letöltés: 2020.
november 23.
The PICRAT Model for Technology Integration in Teacher Preparation. Contemporary Issues in Technology and Teacher Education
- R Kimmons
- C R Graham
- R E West
Kimmons, R., Graham, C. R. és West, R. E. (2020): The PICRAT Model for Technology
Integration in Teacher Preparation. Contemporary Issues in Technology and Teacher
Education, 20(1), 176-198.
Are Students Ready for a Technology-rich World. What PISA Studies Tells Us
- A Schleicher
Schleicher, A. (2005): Are Students Ready for a Technology-rich World. What PISA Studies
Tells Us. OECD.
Assessing the Effects of ICT in Education. Indicators, Criteria and Benchmarks for International comparisons
- F Scheuermann
- F Pedró
Scheuermann, F. és Pedró, F. (2009, szerk.): Assessing the Effects of ICT in Education.
Indicators, Criteria and Benchmarks for International comparisons. Luxemburg, Publications
Office of the European Union.