Zoltán Szerdahelyi’s research while affiliated with University of Debrecen and other places

Over the past decade and a half, the number of studies exploring the characteristics of physical activity has increased significantly. Many scientific papers have already highlighted the positive effects of regular physical activity. In our research, we conducted an age and gender representative study of secondary school students in Hajdúböszörmény, taking into account external and internal factors influencing physical activity. We used a questionnaire survey (N=302). The questions examined, in addition to sociodemographic data, the components of physical activity, its external and internal motivational background. We used a statistical analysis program (SPSS Statistics 25.0) to organise the questionnaire data and performed the appropriate statistical tests. External factors influencing physical activity (effects of educational institutions, parental pattern, friendship pattern, income, housing, amount of leisure time) were interpreted in relation to gender and age groups within the age group, using a self-made questionnaire. The PALMS (Physical Activity and Leisure Motivation Scale) questionnaire was used to map intrinsic motivational factors (physical fitness, physical appearance, psychological well-being, personal development, social relationships, expectations of others, enjoyment, competition with others) affecting secondary school students. In our research, we looked for correlations between different motivational factors and an individual's physical activity. Identifying the extrinsic motives for physical activity is desirable to increase the effectiveness of preventive physical activity programmes. The results suggest that the effects of time spent in educational institutions (primary and secondary school) have only a small influence on the physical activity of the population studied, which may be a warning sign for professionals working in the field of physical education. The characteristics of the study sample are in line with the results of national surveys (physical activity levels, gender differences). In terms of motivational factors, it can be concluded that improving health (especially physical health) is a priority, which is particularly important as the past years have had a negative impact on the physical activity of the population of Hajdúböszörmény. The rejection of external factors is a general phenomenon, which can also be explained by the age characteristics of the persons surveyed, and may be related to a high degree of autonomy.

A fizikai aktivitás fontosságát egyre többen ismerik fel, laikusok és szakemberek egyaránt. A rendszeres mozgás minden életkorban hozzájárul az egészség különböző dimenzióinak erősítéséhez. Ideális esetben kisgyermekkortól kezdve beépül a fizikai aktivitás életünkbe, azonban a népegészségügyi mutatók alapján sajnos ellenkező tendencia rajzolódik ki hazánkban. A demográfiai folyamatok egyik legmarkánsabb jellemzője az időskorú népesség számának és arányának folyamatos növekedése. Az idősödő társadalomban kulcsfontosságú a 65 év felettiek jó egészségi állapotának megőrzése, az egyén életminőségének javítása, az egészségügyi kiadások csökkentése, illetve az időskorúak munkaerőpiaci szerepének kényszerű növekedése miatt. Hajdúböszörményre is jellemzőek az országos demográfiai változások, így érdemes a helyi lakónépesség fizikai aktivitásának összetevőit vizsgálni. Kutatásunk célja a munkavégzéssel, a közlekedéssel, a háztartási munkával, illetve a szabadidősportolással kapcsolatos mozgásos tevékenységek jellemzőinek feltárása. Sajnos a nemzetközi ajánlásoktól elmarad a vizsgált populáció mozgással töltött idejének mennyisége és minősége is. Az idős korosztály mozgásos motívumainak feltérképezése megerősítette a feltételezésünket, miszerint a fizikai és a pszichés egészség megőrzése a legfőbb mozgatórugója a célcsoport aktivitásának.

The number of studies on the leisure and sporting habits of people with disabilities as well as the background of sports motivation is far from the focus of research on intact research. Thus, the assessment of physical habits and sports motivation factors determining the quality of life of persons with disabilities can be considered as a less researched deficit area in Hungary and internationally. In our research, we examine the recreational and sporting habits of the 8-18 year-olds, as well as the motivational background, and the results of this research are presented in this paper. The importance of this issue is confirmed by the fact that, according to a UN survey, 650 million people have some kind of disability, 50 million of them in Europe and nearly half a million in Hungary, 5% of the population. The questionnaire (N = 639) was filled by children with disabilities living in the North Great Plain region with the help of a teacher. We used both closed and open questions in the questionnaire, and we helped and orient children with response categories for some questions. Data were processed using SPSS software, averaged, standard deviation, median, mode, and Chi2 probe was used to examine relationships in addition to basic statistics. Our results showed that it is a problem for young people with disabilities that they prefer passive leisure activities, which is similar to the results of studies on intact research. Boys and girls have different sports, boys are more active than girls.

A fizikai aktivitással kapcsolatos kutatások száma az elmúlt években exponenciálisan nőtt. A rendszeres mozgás jótékony hatásainak bemutatását több összefoglaló munka is tartalmazza. Tanulmányunkban Hajdúböszörmény felnőtt korú lakosságának fizikai aktivitását vizsgáltuk, egy olyan időszakban, amikor számos új kihívás (világjárvány, ülő életmód terjedése) éri a társadalom tagjait. A fizikai aktivitás mértékét összességében és a nemek függvényében értelmeztük. Elemzésünkben összefüggéseket kerestünk az egyén fizikai aktivitása és a különböző egészségindikátorok között, különös tekintettel a szubjektív jóllét területére. A mozgásos motívumok megismerését pedig hasznosnak tartjuk a különböző típusú (preventív) mozgásprogramok kidolgozásánál, illetve azok hatékonyságának növelése miatt.

Az ember lételeme a mozgás. Igaz, hogy a különböző életkori szakaszokban a mozgásszükséglet változik, de a mozgás, illetve annak fejlesztő szerepe és pozitív hatása egész életünket végig kíséri. A mozgásfejlesztés meghatározza az ép és sajátos nevelési igényű gyermekek képességeinek alakulását, mely nem csak a motoros, de a kognitív képességek javulásában egyaránt manifesztálódik. Tanulmányunkban a mozgásfejlődés és fejlesztés elméleti alapjait mutatjuk be szekunder irodalmak elemzésével. Kiemeljük és bemutatjuk a gyógypedagógiai területén alkalmazható mozgásfejlesztéssel kapcsolatos metodológiai sajátosságokat, melyek segíthetnek a speciális igényekkel rendelkező gyermekek képességbeli hátrányaik leküzdésében.

A Debreceni Egyetem hallgatóinak aktív sportfogyasztási szokásainak vizsgálatát több szempontból is hasznosnak tartom. Ezen terület feltérképezésével hatékonyabbá válhatnak a fizikai aktivitás növelését célzó intézkedések, így a kínálati oldal összetevőinek meghatározása. A Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar speciális helyzetben van a többi karhoz képest. A hajdúböszörményi telephely és a hallgatók szociokulturális háttere egyaránt indokolttá teszi a helyi sajátosságok figyelembe vételét. Kérdőíves kutatást alkalmaztam (N = 338). Elemeztem, hogy a hallgatók fizikai aktivitását a különböző szociodemográfiai, kulturális és ökonómiai tényezők milyen mértékben befolyásolják. Elmondhatom, hogy a jövedelemtényező a rangsor közepén foglal helyet. A jövedelmi viszonyokra jellemzőek a hallgatók közti nagy különbségek. A hallgatókat alacsony ráfordítási hajlandóság jellemzi a fizikai aktivitással összefüggésben. Az iskolai végzettség és a sporttevékenységekhez kapcsolódó havi kiadások között nem találtam szignifikáns kapcsolatot. A kutatás során vizsgáltam, hogy milyen jellegű sporttevékenységért hajlandók fizetni a hallgatók. Előkelő helyet foglal el a túrázás, illetve a „divatos edzésmódszerekként” aposztrofált tevékenységek (aerobik, zumba, spinning, jumping fitness, nordic walking, crossfit, jóga). A havonta megszerzett jövedelem és a sportfogyasztás közti kapcsolatot elemezve két esetben tapasztaltam szignifikáns összefüggést: a konditerem és a „divatos edzésmódszerek” bérleteinek vásárlása során.

Egészségi állapotunk megítélésének számos módszere alakult ki a tudományos ismeretek bővülésével párhuzamosan. Az orvostudomány objektív módszerekkel, mérhető változókkal írja le egészségi állapotunkat. Természetesen nekünk is van képünk a saját egészségi állapotunkról, mely minden szubjektivitása ellenére jó indikátora a testi-lelki folyamatainknak. Az egészségérzetünk hiteles tükre lehet az egészségi állapotunknak, mely közvetlenül és közvetetten is kihat a munkahelyi/iskolai teljesítményünkre. A fizikai aktivitás növekedésének az egészségre gyakorolt jótékony hatásairól folyamatosan bővülő ismeretekkel rendelkezünk, hatásmechanizmusát számtalan aspektusból értelmezhetjük. A középiskolás korosztály egészségi állapotának és fizikai aktivitásának vizsgálata hasznos információkat hordoz az egyén, a szülők és az oktatás területén (oktatáspolitikusok és pedagógusok) dolgozók számára. Jelen kutatás során a fizikai aktivitás (WHO ajánláshoz viszonyított) szintje és a középiskolások egészségérzete, iskolai teljesítménye, valamint a különböző emocionális tényezők megjelenése közti kapcsolatot vizsgálatára került sor, kiegészítve a 14-18 éves korosztály mozgással kapcsolatos motivációs hátterének tanulmányozásával. Az elemzés során szignifikáns kapcsolat jelent meg a fizikai aktivitás magas szintje és az egészségérzethez tartozó számszerűsített érték magas értéke között. Az iskolai teljesítmény és a fizikai aktivitás szintje között nem találtunk szignifikáns összefüggést. Az emocionális tényezők között szignifikáns kapcsolatot tapasztaltunk a boldogság, életkedv, energikusság, valamint a szomorúság és a fáradtság kategóriák fizikai aktivitással történő összehasonlítása során. A mozgásos motívumok között kiemelkedő helyet foglal el a fizikai állapot javítása, és egyértelműen elutasító ez a korosztály a másoknak való megfeleléssel szemben. Szintén tanulságos a testi nevelés területén dolgozók számára, hogy a mozgás élményszerűsége meg-határozó a korosztály tagjai számára.

The assessment of physical activity is a much-researched field. Physical inactivity has negative consequences. In the development of diseases, a key risk factor is insufficient exercise. Emphasizing the relation between physical activity and health is a constantly discussed matter. UD-FCSNE students will play a key role in educating children for a healthy lifestyle. They will become teachers and specialists. Mapping students’ motives concerning physical activity, we can see the order of motive factors and the factors influencing the different age groups. The majority of students exercise less than 30 minutes per day. Most of them do leisure sporting. To increase physical activity we must provide leisure sporting facilities, based on the population’s needs. Maintaining and increasing fitness are chief motivational factors, unlike expectations and competition. The order of motives is significantly different. These differences occurred in five categories. There is a difference in physical activity between full and part-time students. JEL code: Z2

The major aim of the study was to evaluate the personality characteristics of Hungarian junior handball players (N =164) as a function of age (14-18 years old), gender, and playing positions (goalkeeper, backcourt player, playmaker, winger, pivot). We focused on specific personality characteristics based on the Big Five Questionnaire (extraversion, agreeableness, conscientiousness, neuroticism, and openness). Our main findings showed that (1) female handball players scored higher in terms of conscientiousness and openness, (2) the younger the players were, the more they were characterized by high energy, friendliness and openness, but also by higher neuroticism, (3) goalkeepers scored (marginally) higher on the Agreeableness and Neuroticism scales compared to the other groups. Additionally, goalkeepers and backcourt players scored higher on the Agreeableness scale, while playmakers, pivots and backcourt players showed differences in terms of openness. From a research perspective, these results advocate for taking personality factors into account when studying sport performance, whereas, from an applied perspective, the results can be useful for coaches looking to improve their positions selection procedures and effective training methods.