Szabolcs Mátyás’s research while affiliated with Ludovika University of Public Service and other places

Míg néhány évtizeddel ezelőtt a bevásárlóturizmus kapcsán sokan csak az utazók turisztikai prog- ramjának színesítésére szolgáló, kiegészítő jellegű fogyasztói tevékenységre vagy a volt szocialista or- szágok között egykor virágzó és a hiánygazdaságból (Kornai 1989) táplálkozó informális kereskedel- mi rendszerre (Wessely 2000) asszociáltak, addig napjainkban egyre inkább létjogosultságot nyer az a megközelítés, miszerint a vásárlás mind gyakrabban válik elsődleges vonzerővé, utazási motivációvá, fő turisztikai tevékenységgé (WTO 2014). A vásárlás ma már a turisták egyik kedvelt tevékenysége (Timothy 2005, Kim – Timothy – Hwang 2011). Más turisztikai termékekhez hasonlóan a biztonság a bevásárlóturizmus zavartalan működé- se szempontjából is kulcsfontosságú, hiszen bizalmat teremt (Choi – Law – Heo 2016, 2018), ami csökkenti a fogyasztók által észlelt kockázatokat és pozitívan befolyásolja a vásárlási szándékot (Kim – Ferrin – Rao 2008). A bizalomnak több dimenziója van: jóindulat, tisztesség, kompetencia és ki- számíthatóság (Benassi 1999), azaz az eladótól elvárható, hogy jóindulattal és tisztességesen álljon a vevőhöz, rendelkezzen a megfelelő kompetenciákkal és kiszámíthatóan tevékenykedjen. A biztonságos vásárlási körülmények vagy azok hiánya komoly hatást gyakorolhatnak a turisták fogyasztói magatartására. A (bevásárló)turisták sokkal nagyobb valószínűséggel lesznek elégedettek és fognak visszatérni egy olyan turisztikai célterületre, bevásárlóközpontba, üzletbe, ahol biztonság- ban érezték magukat. Éppen ezért az érintetteknek (kereskedők, önkormányzatok, hatóságok, TDM1 szervezetek) arra kell törekedniük, hogy azonosítsák és semlegesítsék azokat a veszélyforrásokat, amelyekkel a bevásárlóturisták szembesülhetnek és ezáltal egy biztonságos turisztikai célterület üze- netét közvetítsék a célcsoportok felé (Yüksel – Yüksel 2007, Choi – Law – Heo 2018). A tanulmány a nemzetközi és a hazai szakirodalom bázisán bemutatja a bevásárlóturizmus fo- galmát, alapvető megjelenési formáit, ismerteti a termékhez kötődő vonzerőket, az infra- és szup- rastruktúra elemeit, illetve kitér az aktuális trendekre. A termék vonatkozásában potenciálisan fel- merülő biztonsági kockázatok a bevásárlóturizmusban érintett helyszínek szerint szisztematikusan kerülnek áttekintésre. A fejezet a bevásárlóturizmus biztonságosságának növelésére irányuló javas- latokkal zárul.

A hivatásturizmus halmazán belül a MICE (Meetings, Incentives, Conferences and Conventions/ Congresses, Exhibitions/Events – azaz a találkozók, jutalom és ösztönző utak, a konferenciák, va- lamint a kiállítások és események részvételével kapcsolatos utazások) turizmus a turisztikai iparág egyik alapvető fajtája a szabadidős turizmus mellett (Michalkó 2016). Ekkor alapvetően nem a sza- badon eltölthető szabadidőben történik a turisztikai célú utazás, hanem a kötelezettséggel terhelt (munka)időben, ami leginkább a teljes állású munkát vagy a részmunkaidős foglalkoztatást jelenti a szakirodalom szerint (Kökény – Kiss 2021). A hivatásturizmus alanyainak leginkább a vállalati és szervezeti (megengedve a non-profit szféra számára is a hivatásturisztikai dimenziót) vezetők és al- kalmazottak számítanak, akiknek az utazása a munkával függ össze, vagy ahhoz kapcsolódik (Boros 2019). További jellemzője, hogy a költségeket a munkáltató vállalja. Ebbe a vállalati és szövetségi, szervezeti körbe tágabban beletartoznak olyan nem klasszikus érintettek is a művészetek, a sport és a kutatás területeiről, akik a koncertturnék, a sportversenyek, vagy a terepen végzett munka okán kelnek útra, valamilyen kötelezettséggel terhelt feladatukhoz kapcsolódóan, vagy akár azt végezve. Mellettük pedig az utazó utaztatók (repülőgép pilóták, mozdonyvezetők, buszsofőrök, hajóskapitá- nyok és a hozzájuk tartozó személyzet) is a hivatásos utazók körének részét képezik. A hivatásturizmus sikerességében a biztonsági aspektusok mindegyike fontos szerepet játszik. A műszaki biztonság a meglévő kapacitásoknál ugyanúgy szükséges elem, mint az eligazodásbiz- tonság, vagy a közbiztonság kérdései (Michalkó 2020). A koronavírus-járvány jelenlétének hatására a szervezők az egészségbiztonsági kérdéseket helyezték előtérbe. Ahogy a turizmus leállt, úgy akadt meg a hivatásturizmus is, azonban a konferenciák, üzleti találkozók, megbeszélések áthelyeződtek az online térbe (Boros – Keller 2022). Ekkor azonban ugyanúgy fontos maradt a műszaki biztonság (megfelelő minőségű géppark, hálózat és kiegészítő eszközök), valamint a fogyasztásbiztonság (biz- tosított online jelenlét, vásárolt webinárium platformot biztosító szoftverek minősége). A biztonsági tényezők továbbra is velünk maradtak a hivatásturizmushoz kapcsolódóan, de átalakultak részben egy megbízhatósági kérdéssé. A korábbi biztonsági tényezők mindegyike a turisztikai célterülethez és az eseményhez fog kapcsolódni, de a hibrid (online és személyes jelenlét) és online események biztonságának garantálása további izgalmas részletkérdéseket vet majd fel. Ebben a fejezetben először részletezzük a hivatásturizmus halmazán belül helyet foglaló MICE turizmus, mint turisztikai termék komponenseit, majd ezt követően áttekintjük a Nemzeti Turizmus- fejlesztési Stratégiában betöltött szerepét. Ezután áttérünk a hazai és a nemzetközi trendekre, végül a vizsgált termék turizmusbiztonsági aspektusai kerülnek bemutatásra.

On 24 September 2016, a terrorist act, which had never happened before in Hungary, was committed in Budapest. The perpetrator wanted to kill two police officers on duty in a premeditated bombing. The study presents one element of forensic thinking, the thinking in versions, based on the assassination attempt that came to be known as the Teréz Boulevard bombing. In addition to describing the material facts of the crime and the main investigative measures, the author places the main emphasis on the versions set up during the investigation and shows what roles each version played in the investigation.