Poór József’s scientific contributions

Jelen tanulmányunkban egy nemzetközi, V4 országokban végzett kutatás magyarországi eredményeit mutatjuk be. Kutatásunk célja a munkaerőhiányra adott szervezeti válaszok és munkaerő-megtartási stratégiák vizsgálata a szervezeti méret és a tulajdonosi háttér alapján. A vizsgálat során négy hipotézist tesztelünk 383 hazai szervezetet tartalmazó mintán. A H(1) hipotézisünk alapján a szervezetek a méretük szerint különböznek abban, hogy a munkaerő megtartása érdekében milyen eszközöket alkalmaznak. A H(2) hipotézisünk alapján a szervezetek a méretük szerint különböznek abban, hogy mely munkakörökben mely tényezők járulnak hozzá a munkaerőhiány kialakulásához. A H(3) hipotézisünk alapján a szervezetek a tulajdonosi forma szerint különböznek abban, hogy a munkaerő megtartása érdekében milyen eszközöket alkalmaznak. A H(4) hipotézisünk alapján a szervezetek a tulajdonosi forma szerint különböznek abban, hogy mely munkakörökben mely tényezők járulnak hozzá a munkaerőhiány kialakulásához.

Jelen tanulmányunkban egy nemzetközi, V4 országokban végzett kutatás magyarországi eredményeit mutatjuk be. Kutatásunk célja a munkaerőhiányra adott szervezeti válaszok és munkaerő-megtartási stratégiák vizsgálata a szervezeti méret és a tulajdonosi háttér alapján. A vizsgálat során négy hipotézist tesztelünk 383 hazai szervezetet tartalmazó mintán. A H(1) hipotézisünk alapján a szervezetek a méretük szerint különböznek abban, hogy a munkaerő megtartása érdekében milyen eszközöket alkalmaznak. A H(2) hipotézisünk alapján a szervezetek a méretük szerint különböznek abban, hogy mely munkakörökben mely tényezők járulnak hozzá a munkaerőhiány kialakulásához. A H(3) hipotézisünk alapján a szervezetek a tulajdonosi forma szerint különböznek abban, hogy a munkaerő megtartása érdekében milyen eszközöket alkalmaznak. A H(4) hipotézisünk alapján a szervezetek a tulajdonosi forma szerint különböznek abban, hogy mely munkakörökben mely tényezők járulnak hozzá a munkaerőhiány kialakulásához.

Tanulmányunk célja nyomon követni, hogy milyen változásokkal reagál a hazai vállalati/intézményi szféra emberi erőforrás menedzselési gyakorlata a koronavírus okozta válság kihívásaira. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Vizsgálatainkat 262, Magyarországi székhellyel rendelkező szervezet HR vezetőinek körében végeztük. A kérdőíves felmérés keretében vizsgáltuk a koronavírus járvány által okozott gazdasági hatásokra adott szervezeti válaszokat. Az adatok értékelésére SPSS programcsomagot használtunk, a háttérváltozók és az egyes válaszok közötti összefüggések kimutatása érdekében kereszttábla elemzést végeztünk, míg a válto-zók közötti összefüggések statisztikai szignifikanciájának mérésére Pearson-féle Khi négyzet (χ2) próbát végeztünk, ezen kívül a kereszttáblás elemzés során megvizsgáltuk a Crammer-féle együtthatót.. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A Covid-19 helyzet a gazdasági élet szereplőitől folyamatos alkalmazkodást, és sok esetben komoly vál-toztatásokat kívánt. Érdemes azonban rálátni arra is, hogy a válság nemcsak negatív, de pozitív fejlődési lehetőségeket is hordozott a vállalatok számára. Így a pandémia a válaszadó szervezetek esetén potenci-álisan fejlődő területekként jelent meg, a létszámtervezés, toborzási, kiválasztási rendszerek fejlesztése, home office, szociális, mentális támogatás, munkavédelem, belső kommunikáció területén. Ezt igazolták a kutatási eredményeink is, ahol a megkérdezett vállalkozások és intézmények több, mint egyharmada a válságra lehetőségként tekint és mindössze 7,5%-uk utasította el teljesen ezt a megközelítést. A koronavírus járvány további pozitív hozadékaként-kihasználható lehetőségként-említhetjük azt is, hogy megmutatta a vizsgált szervezetek számára azokat a kritikus HR pontokat, amelyek erősítést igényelnek. A járvány az alábbi fejlesztendő területekre hívta fel a figyelmet: belső kommunikáció fejlesztése, képzés, munkavállalói jólét átalakítása. GYAKORLATI JAVASLATOK A kutatás eredményei hozzájárulnak a stratégiai döntések megtervezéséhez, a kiválasztási, toborzási mód-szerek meghatározásához. Eredményeink támpontot, kiindulási alapot jelenthetnek a gyakorló HR szakem-bereknek (dolgozzanak akár for-profit, akár a non-profit szervezeteknél) a jövő HR szakembereit képzők-nek, és a terület kutatóinak is

Tanulmányunk célja feltárni, hogy a kis-és középvállalkozások (KKV-k) miként válaszoltak a koronavírus járvány gazdasági hatásaira, milyen kiválasztási, munkaerő-megtartást segítő és ösztönző intézkedéseket vezettek be annak érdekében, hogy csökkentsék a fluktuációt a szervezetüknél. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Vizsgálatainkat 108, a dél-dunántúli régióban székhellyel rendelkező vállalkozás vezetőjének körében végeztük. Vállalati kérdőíves felmérés keretében (N=108) vizsgáltuk a koronavírus okozta anomáliákat, a munkaerőhiány okait, a munkaerő kiválasztás szempontrendszerét, valamint a munkaerő megtartás érde-kében alkalmazott motivációs stratégiákat. Az adatok értékelése során SPSS programcsomagot használtuk, a háttérváltozók és az egyes válaszok közötti összefüggések kimutatása érdekében kereszttábla elemzést végeztünk, míg a változók közötti összefüggések statisztikai szignifikanciájának mérésére Pearson-féle Khi négyzet (χ 2) próbát használtunk, ezen kívül a kereszttáblás elemzés során megvizsgáltuk a Crammer-féle együtthatót. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A járvány gazdasági következményei azonnal és közvetlenül érintették az általunk megkérdezett közép-vállalkozások 73%-át, míg a kisvállalkozások 46%-át. A kialakult járványhelyzet gyors reakcióra kény-szerítette a munkáltatókat. A leggyakoribb válasz az ún. "home office" munkavégzés bevezetése volt, ezt követte a szabadságok elrendelése, valamint a rövidített munkaidő. A kapott eredmények szerint a dolgo-zók 16%-ának megszűnt, vagy csökkent a jövedelme. A vizsgált vállalkozások kiválasztási folyamatára a gondos és alapos kiválasztás, a próbanap tesztelés volt jellemző, de fontos szerepet kapott a munkatársi ajánló program működtetése, illetve a bizalom megelőlegezése is. Valamennyi megkérdezett vállalkozás alkalmazott munkaerő-megtartó stratégiát. A vezetői döntésekbe való bevonás a szolgáltatás és a kereske-delem területén, a különböző tréningek segítségével történő készségek, kompetenciák fejlesztése a mező-gazdaság, míg a mentori hálózat működtetése az informatika területén kapott hangsúlyosabb szerepet. A megkérdezett vezetők a rugalmas foglalkoztatási formákat tartják leginkább alkalmasnak a munkaerő meg-tartására, de fontos szerepet tulajdonítanak a csoportkohézió javításának (pl. tréningek szervezése), illetve a dolgozók béremelésének is. GYAKORLATI JAVASLATOK A kutatás eredményei hozzájárulnak a stratégiai döntések megtervezéséhez, a kiválasztási, toborzási mód-szerek meghatározásához, valamint a kis-és középvállalkozások motivációs stratégiáinak kijelöléséhez. Mindemellett kutatás-módszertani szempontból, úgy gondoljuk, hogy a szervezetek kiválasztási, munka-erő-megtartási stratégiáit vizsgáló kutatásokhoz olyan mérési eszközt sikerült kidolgozni, amely a korábbi-aknál jobban illeszkedik a kutatási gyakorlatokhoz, így pontosabb mérést tesz lehetővé.

VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK A VÁLLALATI/INTÉZMÉNYI GAZDÁLKODÁSBAN ÉS MENEDZSMENTBEN A KORONAVÍRUS ÁRNYÉKÁBAN

A COVID következtében kialakult gazdasági válság számos kihívás elé állította a hazai szervezteket. Több hazai tanulmány megvizsgálta, hogy a magyar szer-vezetek a válság által támasztott kihívásokra milyen HR válaszokat adtak. Eb-ben a tanulmányunkban egy korábbi országos kérdőíves módszert alkalmazó kutatás során felvett adatbázison hajtunk végre másodelemzést. A kutatási kér-désünk, hogy a harmadik hullám során a különböző tulajdonosi körrel rendel-kező szervezetek egymáshoz képest milyen eltérő HR megoldásokkal válaszol-tak a válság kihívásaira. Ennek során öt hipotézist tesztelünk, amelyeket sike-rült igazolni. Valamennyi HR tevékenységben különbséget találtunk az adott szervezet tulajdonosi hátterének a függvényében. A legjelentősebb a különb-ség, hogy a közszférában dolgozók több mint fele szerint a munkáltató beveze-tett létszámstopot, míg a versenyszférában dolgozók több mint fele szerint a munkáltató nem vezetett be ilyen intézkedést. A válaszadók szerint sem az ál-lami, önkormányzati, sem a hazai magán, sem a külföldi vagy vegyes tulajdonú, sem a non-profit szféra szervezetei nem próbálják meg a folyamatok automati-zálásával, illetve a dolgozók képzésével csökkenteni munkaerő-szükségletüket.

A koronavírus-járvány hasonlóan a világ más országaiban tapasztaltakhoz, számos munkakört felemelt vagy éppen leértékelt és veszélyessé tett. A túlmunka, a túlterhelés megjelent a home office-ban is. A munkaadóknak a korábbinál sokkal összetettebb és innovatívabb megoldásokkal kell munkatársaik megtartását elérni. Többek között ezekre derült fény a KoronaHR elnevezésű kutatás három felmérési eredményeit összegző tanulmányból, melyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem munkatársai mellett számos más hazai egyetem kutatói is közreműködtek.

Az immár harmadik kutatási jelentés a Korona vírus harmadik hulláma során szerzett – a 2021. március 1. és április 20. közötti időszak – legfontosabb HR munkát éríntő tapasztalatait mutatja be. Az ebben az időszakban 288 válaszadótól (cégek, intézmények és nonproft szervezetek) érkezett vissza értékelhető kérdőív. Az így kialakult adatbázisra támaszkodva rajzolódik ki a COVID-19 koronavírus okozta válság harmadik fázisával kapcsolatos emberi erőforrás probléma és megoldás térkép.

Három szakmai szervezet kezdeményezésére és támogatásával, tizennégy magyarországi és egy határon túli egyetem kutatóinak összefogásával létrejött kutatócsoport, arra kereste a választ, hogy: a koronavírus okozta válság milyen kihívásokat és változásokat idézett elő a hazai vállalati, intézményi szféra emberi erőforrás menedzselési gyakorlatában? A könyv a vírusválság két hulláma alatt folytatott empírikus kutatás eredményeit tartalmazza 88 oldalon.

Adatgyűjtésünk második fázisát 2020. augusztus 1. és november 15. közötti időszakban végeztük. Jelen kutatási jelentés a második szakasz legfontosabb tapasztalatait adja közre. Az ebben az időszakban 1014 válaszadótól (cégek, intézmények és nonprofit szervezetek) érkezett vissza értékelhető kérdőív. Az így kialakult adatbázisra támaszkodva a kutatási jelentésben 38 oldalban mutatjuk be a COVID-19 koronavírus okozta válság második fázisát HR szempontból.