Máté Dániel Szabó’s research while affiliated with Budapest Institute and other places

Ez a tanulmány a biztonság és a magánélet sokrétegű, sokszempontú viszonyát elemzi, közelebbről a közöttük fennálló feltételezett alku-helyzet érvényességét és meghaladási lehetőségeit. A tanulmány két nagy egységre tagolódik és két részben jelenik meg, két együttműködő tudományos folyóirat egy időben megjelenő, tematikusan összehangolt lapszámaiban. Az első rész a Replika 103. lapszámában olvasható, a második rész pedig az Információs Társadalom jelen számában, mindkét esetben nyomtatott és elektronikus formában egyaránt. A tanulmány II. része a magánélet kontra biztonság döntési szituációkra koncentrál. Az emberi jogi bíróságok által követett módszertan és érvelés részletes elemzése alapján a szerzők az alkumodell meghaladását segítő új javaslatokat dolgoztak ki olyan esetekre, ahol a személyes magánszféra korlátozását biztonsági célok indokolják. Végül a szerzők az arányossági teszt logikáját és módszertanát a döntéstámogatás területére transzponálják, és részletes kérdéssort és szigorú eljárást dolgoztak ki olyan helyzetek kezelésére, ahol a magánéletet potenciálisan sértő megfigyelő rendszerek bevezetéséről kell döntést hozni.

Purpose – The purpose of the paper is to provide an overview of the legal implications which may be relevant to the ethical aspects of emerging technologies, to explore the existing situation in the area of legal regulation at EU level, and to formulate recommendations for the lawmakers. Design/methodology/approach – The analysis is based on the premise that the law is supposed to invoke moral principles. Speculative findings are formulated on the basis of analyzing specific emerging technologies; empirical findings are based on a research conducted in the whole legal corpus of the EU. Findings – In the area of network‐based technologies the already existing and elaborated legal frameworks can be used in an extended manner; artificial intelligence‐based technologies call for alterations in several branches of law; while interface technologies show the difficulty and complexity of regulating interdisciplinary fields. The legal implications of emerging technologies have attracted only a minimal legislative attention in the competent bodies of the EU. Originality/value – The paper provides a systemic approach towards transmitting ethical norms to the application of emerging technologies through legal regulation, and formulates detailed recommendations in various areas of such technologies.