3 Reads
Jelen tanulmányban elsősorban eredeti végzettségünknek megfelelően a fizika és a ké- mia oktatása területén mutatkozó - kedvezőnek nem nevezhető - jelenségekkel kívánunk foglalkozni. A különböző hazai felmérések szerint sajnos ez az a két tantárgy, melyet a diákok általában legkevésbé szeretnek, és ezek a természettudományos nevelés legprob- lematikusabbnak mutatkozó területei (Csapó, 1998; Józsa, Lencsés és Papp, 1996). Írásunkban olyan kérdésekre keressük a választ, illetve olyan kérdéseket teszünk fel, amelyek minket - akik naponta gyerekek elé állunk - foglalkoztatnak. Ezek a kérdések szerteágazóak, mint ahogyan a természettudományos nevelés is az. Olyan problémákat vetünk fel, melyek közül több is alapos, tudományos igényű vizsgálódásra érdemes. Be- mutatunk egy - a problémák hatékony kezelésének érdekében kialakított tanítási straté- giát. E stratégia kidolgozása során empirikus vizsgálatokat is végeztünk. Ezek felvétel- ének célja az adott iskola diákjai előzetes tudásának felmérése volt, ezért eredményeink - noha érdekesek - nem általánosíthatóak. Írásunk központi céljai a következőek: a problémák csokorba szedése, hipotézisek megfogalmazása, valamint kutatásra alkalmas kérdések felvetése. A középiskolás gyerekek jelentős része - beleértve már az első osztályosokat is - nem szereti a fizika és a kémia tantárgyakat. Nem kellemes tapasztalat látni, miként de- korálják ki könyveiket, ügyesen alkotva meg a "Kémia" szóból a "Rémtan" kifejezést. Kémiából a kilencedik évfolyamon a régebbi, és számos jelenlegi tanterv alapján is, már az első órákon meg kellene érteniük a diákoknak a kvantummechanikai atommo- dellt. Szorgalmasan próbálkoznak is a kvantumszámok megtanulásával, a munkafüzet számos, ezzel kapcsolatos feladataiban szereplő üres helyek kitöltésével. Fizikából is ha- sonló a helyzet. A newtoni fizika alapelemeit a legtöbben valószínűleg soha nem értik meg, de a tanár kedvéért (no és a jó osztályzatokért), sok-sok tankönyvi mondatot meg- tanulnak, sőt, néhányan a mintafeladatok alapján még számolásos feladatokat is képesek megoldani. A legtöbb osztályban akad néhány érdeklődő, felvételire vagy tanulmányi versenyre készülő gyerek. Sokak szerint - ha ezt nem is mondják ki nyíltan - csak nekik érdemes tanítani. Mi azonban azt gondoljuk, hogy nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy több éven keresztül kizárólag e néhány gyerek igényei szerint tanítsunk. Feltesszük a kérdést megkapják-e valójában a diákok - a túlzottan diszciplínaorientált tananyag tanulása közben - azt a természettudományos tudást, amely szükséges a mai, bonyolult világban való eligazodáshoz? Lehet-e úgy tanítani ezeket a tantárgyakat, hogy