Judit Pótó’s scientific contributions

Nonprofit szervezetet bárki alapíthat, elég hozzá az a döntés, hogy az „ügy” képviselete, a választott küldetés megvalósítása hatékonyabbnak tűnik formalizáltabb keretek között. Ezzel azonban az is együtt jár, hogy az ügyet szolgáló önkéntesek az alaptevékenység szervezésén felül egy szervezet működtetésének kérdéseivel is kényte-lenek szembesülni, azok operatív, fejlesztési-növekedési és utódlási aspektusaival együtt, amelyek számos – akár idegen és váratlan – kihívást jelenthetnek.Ifjúsági nonprofit szervezetek esetében még hangsúlyosabban merül fel ez a kérdés. Hogyan lehet a fiatalok be-vonásával együtt, önkéntesen működtetni civil szervezetet? Hogyan tudjuk elérni, hogy a szervezet működése fennmaradjon, noha a fiatal önkéntesek jellemzője, hogy az életszakaszuk változásával változik az önkénteskedésre fordítható idejük? Hogyan tudjuk biztosítani az utódlást?Jelen tanulmányban a Magyar Cserkészszövetség helyi szervezeteit, a cserkészcsapatokat vizsgáló kutatás eredményei kerülnek bemutatásra. Ezek a helyi szervezetek tisztán önkéntesek koordinációjából működnek. A kutatás fontos szegmense volt annak a témakörnek a vizsgálata, hogyan érdemes önkéntesként egy új, helyi ifjúsági szervezetet létrehozni, hogyan tudjuk bevonni az első önkénteseket, hogyan tudjuk elérni, hogy a szervezet hosszabb távon is fenntarthatóvá váljon. A továbbiakban először a szervezeti növekedés releváns (a szervezetek kezdeti szakaszait tanulmányozó) megállapításai olvashatók. Ezután következik – az empirikus kutatásra támaszkodva – annak a leí-rása, mi jellemző a kis, kevés önkéntessel (illetve tisztán önkéntesek bevonásával) működő ifjúsági szervezetekre, hogyan érdemes a növekedés és a továbblépés kihívásait kezelni, valamint hogyan működhet az utódlás. Végül pedig az ezekből származó tanulságok és javaslatok olvashatók.

Tanulmányunk célja a hallgatók karrierterveinek és munkavállalói elképzeléseinek bemutatása, kiemelve a nonprofit szféra jellegzetességeit. Kutatási kérdésünk, hogy a fiatalok számára mennyire vonzó munkahely a nonprofit szektor, továbbá, hogy észlelhető-e különbség a karriertervek, munkavállalói elképzelések tekintetében a nonprofit-, verseny-, illetve állami szférát preferálók körében. A kutatás során a Pécsi Tudományegyetem minden aktív hallgatói státuszú hallgatót megkérdeztünk minden képzési szinten. Összesen 886 fő válaszolt a 20 331 fős alapsokaságból. A karriertervek esetében csak a nappali tagozaton tanuló, magyar állampolgárságú hallgatók karrierterveit elemeztük. Ebből adódóan változott az alapsokaság és a mintanagyság is, összesen 631 fő válaszait vizsgáltuk a 11 887 fős alapsokaságból, ami 5,3%-os mintanagyságot eredményezett. Elemzéseink során eredményként azt találtuk, hogy a megkérdezett hallgatók csupán 10%-a szeretne a nonprofit szférában elhelyezkedni, azonban a nonprofit szférában tapasztalatot gyűjtők közel harmada szívesen dolgozna továbbra is itt. A nonprofit szektornál a függetlenség, a szolgálatkészség, mint karrierorientáció jóval erőteljesebb igényként jelentkezik. A vezetői kompetenciák legkevésbé a nonprofit szektorban azonosíthatók. Megállapításaink szerint a nonprofit szervezeteknek már a felsőfokú tanulmányok alatt meg kellene célozni a hallgatókat, hogy a pozitív tapasztalás révén növeljék az ebben a szektorban való későbbi elhelyezkedési szándékot.

Nonprofit organisations play an essential role in society: their activities range from various forms of traditional charity to working on 'self-care' schemes in local communities, from advocacy to recreation to fine-tuning education, from supporting those in need to educating for self-reliance. The various forms of civic self-care and community organising help to build capacity for action and autonomous solutions, strengthen local communities and, thus, their role in social networks and integration. Their more targeted attention can complement state solidarity or draw attention to target groups or problems that have - at a given moment - escaped the attention of the state institutions. NGOs have some specific characteristics, which result in the need for a specific toolkit in aspects of their everyday finance and comprehensive accountability. The following are the results of Hungarian nonprofit research, which examined the organisational growth aspects of Hungarian youth-related nonprofit organisations. Based on the analysis of 277 organisations, the results have been collected to introduce how the organisations handle finance and accountability in the different growth stages. As we can learn later, the development of these areas can become critical to the organisation to the extent that it recognises that this is important to mission fulfilment. However, at different stages of the growth phase, this means becoming more aware and professional. As a result, if we can first identify the growth stage of a nonprofit organisation, developing the toolkit within the focus of the current growth stage can support the organisation's prudent operation and long-term sustainability.