ArticlePDF Available

Epicutaneous tests with dental materials before and during COVID-19 pandemic in the Central Hungary region

Authors:

Abstract

Introduction: SARS-CoV-2 infection raids and the successive vaccination campaigns to combat them caused deep changes in the health status and the herd immunity of a given country or even in that of certain smaller geographical region’s population. Objective: The aim of these studies was the retrospective assessment of dental allergy testing by type IV in vivo cellular immune method, the epicutaneous tests. The question was raised in respect of pandemia-induced changes. Method: The 4 years’ period before COVID–19 pandemic was compared to the 3 years of COVID–19 burden based on numerous standard test series obtained from two central Hungarian sites. 45 patients before 2020 and 45 between March 2020 and September 2023 were enrolled in Budapest (capital city). There were 48 pre-COVID–19-and 55 COVID–19-related timely tested subjects in Fejér county (Székesfehérvár) involved as well. In both centers,every attending patient’s data were analyzed by Pearson’s correlation. Standard matching dentifrice-related test series(31 allergens) were used in both centers. In the North-Budapest area 11 781 test results were collected from the municipal hospital out-patient clinic of dermato-allergy and compared to 14 716 of a private clinic in Székesfehérvár. The data were analyzed by Pearson’s correlation. Results: In both centers and both timely intervals, the male to female ratio was about 1 : 5. All results have revealed that within those special target cohorts higher prevalence of positive results could be obtained as compared to standard general country-specific environmental test series, published for the area. Therefore, dental series followed more sensitively the changes emerging in the course of COVID–19 infection. Moreover, the results pointed to the increase of multiple sensitivities in both centers especially regarding metal allergies. Acrylate-related sensitization had shown similar outcome of lesser degree. Discussion: Out of the two centers, the Fejér county one was more prone to COVID–19-induced morbidity and mortality. At this site in addition, formaldehyde, a known constituent of facial masks and sensitivity to Myroxylon pereirae (Peruvian balm) widely used by the people in immune-enhancing natural products, teas and flavors yielded the highest sensitivity scores. Conclusion: During the COVID–19 pandemic, there was significant elevation of cellular hypersensitivity and polysensitization to dental materials. Hitherto no similar data in the literature accessible for us could be found.
2024 165. évfolyam, 51. szám 2015–2025.
2015
EREDETI KÖZLEMÉNY
Epicutan próbák fogászati tesztsorokkal
a COVID19-járvány
előtt és alatt a Közép-Magyarország
régióban
Baló-Banga J. Mátyás dr.1 Szoboszlai Istnné2 Vajda Adrienne dr.1
1Észak-pesti Centrumkórház–Honvédkórház, Dermatoallergológiai Szakambulancia, Budapest
2Regia Dermatológia 2005 Kft., Fogászati Tesztlabor, Székesfehérvár
Bevezetés: A SARS-CoV-2-fertőzés és a leküzdésére bevezetett többszöri védőoltások kampányai mélyreható változá-
sokat okoztak egy adott ország, ezen belül 1-1 szűkebb régió lakosságának egészségi állapotában, valamint az im-
munrendszer működésében.
Célkitűzés: Vizsgálataink célja meglévő, folyamatosan regisztrált dentális allergiavizsgálatok retrospektív elemzése volt
a IV-es típusú in vivo celluláris immunvizsgálatok egyik noninvazív módszerével, az epicutan teszteléssel. Választ
vártunk a pandémia kiváltotta hatások tekintetében.
Módszer: Összehasonlítottuk a COVID–19-fertőzéshullám előtti 4 év és a pandémia 3 éve alatti időszakot standard
tesztsorokkal kapott nagyszámú eredmény alapján 2 közép-magyarországi vizsgálóhelyen, Budapesten 45 (2020
előtti) és 45 (a 2020–2023. szeptember közötti időszak) esetben. Fejér vármegye székhelyén 48 COVID–19 előtti
és 55 COVID–19 utáni, ugyancsak az összes megvizsgált személy teszt pozitív eredményeit elemeztük és hasonlítottuk
össze Pearson-féle korrelációval.
Eredmények: Az észak-budapesti régióban városi kórházi szakambulanciai adatainak (11781 egyedi teszt) megoszlá-
sát vetettük össze a nyugat-magyarországi magánorvosi laboratórium eredményeivel (14716 egyedi teszt). A férfi-nő
arány mindkét centrumban 1: 5 körüli volt. Eredményeink szerint a speciális célcsoportokon belül a vizsgálatok
azonos módszerével és 31 közel azonos allergén tesztelésével magasabb prevalenciaadatok nyerhetők, mint az általá-
nos magyar környezeti epicutan tesztsorral, így ez a módszer érzékenyebben követte a COVID–19-időszakban meg-
jelenő változásokat. Eredményeink mindkét helyen a pandémiával összefüggő többszörös szenzitizációfokozódást
mutattak, főként a fémallergiák vonatkozásában. Kisebb mértékben az akrilátokhoz köthető szenzitizáció hasonló
eredményeket adott.
Megbeszélés: A két centrum közül a nyugat-magyarországihoz volt illeszthető a COVID–19-fertőzés által előidézett
nagyobb morbiditási és mortalitási adat. Ezzel párhuzamosan itt szenzitizációfokozódást észleltünk a fertőtlenítők-
ben és arcmaszkokban jelen lévő formaldehiddel, valamint az „immunerősítőkben” kiterjedten használt Myroxylon
pereirae illat- és ízanyaggal (perubalzsammal).
Következtetés: A pandémia hatására szignifikánsan emelkedett a fogászati anyagokkal szembeni celluláris hiperszenzi-
tivitás és a többszörös pozitivitás aránya. Az általunk hozzáférhető szakirodalomban a COVID–19-fertőzés és a
dentális allergiák kapcsolatáról nem találtunk közlést.
Orv Hetil. 2024; 165(51): 2015–2025.
Kulcsszavak: COVID–19, dentális allergiák, epicutan próbák, adaptív celluláris immunitás
Epicutaneous tests with dental materials before and during COVID–19
pandemic in the Central Hungary region
Introduction: SARS-CoV-2 infection raids and the successive vaccination campaigns to combat them caused deep
changes in the health status and the herd immunity of a given country or even in that of certain smaller geographical
region’s population.
Objective: The aim of these studies was the retrospective assessment of dental allergy testing by type IV in vivo cel-
lular immune method, the epicutaneous tests. The question was raised in respect of pandemia-induced changes.
Method: The 4 years’ period before COVID–19 pandemic was compared to the 3 years of COVID–19 burden based
on numerous standard test series obtained from two central Hungarian sites. 45 patients before 2020 and 45 be-
tween March 2020 and September 2023 were enrolled in Budapest (capital city). There were 48 pre-COVID–19-
DOI: 10.1556/650.2024.33187 © Szerző(k)
EREDETI KÖZLEMÉNY
2024 ■ 165. évfolyam, 51. szám ORVOSI HETILAP
2016
EREDETI KÖZLEMÉNY
1. táblázat A COVID–19 okozta pandémia hazai adatai 2022. 01. 21-ig
Vírustörzs SARS-CoV-2 A kórházi esetek száma 2674
Hely Magyarország Lélegeztetőgépre kerültek 201
Az 1. fertőzött megjelenése Budapest Az elhunytak száma 40 822
Az 1. fertőzött megjelenésének ideje 2020. 03. 04. Eseti halálozási ráta 2,91%
Az igazolt fertőzöttek száma 1401 457 A beoltottak száma 6329185
Az aktív fertőzöttek száma a tárgynapon (2022. 01. 21.) 167 425 Hivatalos weboldal koronavirus.gov.hu
A 2021. 12. 27-től 2022. 03. 06-ig tartó 5. magyarországi járványhullám, melyet az omikron variáns okozott, nem szerepel ezekben az adatokban
COVID–19 = koronavírus-betegség 2019; SARS-CoV-2 = súlyos akut légúti tünetegyüttest okozó koronavírus-2
and 55 COVID–19-related timely tested subjects in Fejér county (Székesfehérvár) involved as well. In both centers,
every attending patient’s data were analyzed by Pearson’s correlation. Standard matching dentifrice-related test series
(31 allergens) were used in both centers. In the North-Budapest area 11781 test results were collected from the
municipal hospital out-patient clinic of dermato-allergy and compared to 14716 of a private clinic in Székesfehérvár.
The data were analyzed by Pearson’s correlation.
Results: In both centers and both timely intervals, the male to female ratio was about 1:5. All results have revealed
that within those special target cohorts higher prevalence of positive results could be obtained as compared to stan-
dard general country-specific environmental test series, published for the area. Therefore, dental series followed more
sensitively the changes emerging in the course of COVID–19 infection. Moreover, the results pointed to the increase
of multiple sensitivities in both centers especially regarding metal allergies. Acrylate-related sensitization had shown
similar outcome of lesser degree.
Discussion: Out of the two centers, the Fejér county one was more prone to COVID–19-induced morbidity and
mortality. At this site in addition, formaldehyde, a known constituent of facial masks and sensitivity to Myroxylon
pereirae (Peruvian balm) widely used by the people in immune-enhancing natural products, teas and flavors yielded
the highest sensitivity scores.
Conclusion: During the COVID–19 pandemic, there was significant elevation of cellular hypersensitivity and polysen-
sitization to dental materials. Hitherto no similar data in the literature accessible for us could be found.
Keywords: COVID–19, dental allergies, epicutaneous tests, adaptive cellular immunity
Baló-Banga J. M, Szoboszlai I-né, Vajda A. [Epicutaneous tests with dental materials before and during COVID–19
pandemic in the Central Hungary region]. Orv Hetil. 2024; 165(51): 2015–2025.
(Beérkezett: 2024. szeptember 17.; elfogadva: 2024. október 18.)
Rövidítések
ANCA = antineutrofil citoplazmatikus antitest; anti-dsDNS =
duplaszálú dezoxiribonukleinsav elleni antitest; BNO-10 = Be-
tegségek Nemzetközi Osztályozása, 10. revízió; COVID–19 =
(coronavirus disease 2019) koronavírus-betegség 2019;
DAO = diamin-oxidáz; IgM = immunglobulin-M; k.m.n. = kü-
lön megnevezés nélkül; MMR = morbilli-mumps-rubeola;
NNGYK = Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Köz-
pont; PEG = polietilén-glikol; SARS-CoV-2 = (severe acute
respiratory syndrome coronavirus 2) súlyos akut légúti tünet-
együttest okozó koronavírus-2; SD = standard deviáció
A fogászati/szájsebészeti gyakorlatban számos anyag fel-
használása történik. Ezek főbb vonalakban a fémek, mű-
anyagok, cement, arany-, palládiumötvözetek és ezek
kombinációi. Ezek közül egyes fémek (nikkel, higany,
kobalt, palládium) és a monomer akrilátok nagy szenziti-
zálópotenciállal rendelkeznek. Főként IV-es típusú cellu-
láris reakciók léphetnek fel, kontaktstomatitis és kontakt-
dermatitis formájában. Egyes illatanyagok urticariát
okozhatnak. Ezek mellett igen gyakoriak a kezelések so-
rán használt érzéstelenítőkkel szemben fellépő adverz
hatások, melyek során korai allergiás tünetek (például
anafilaxia) is felléphetnek [1].
Munkacsoportunk már 10 éve részt vesz ezen anyagok
diagnosztikus tesztelésében, ami zömmel a fogorvosok
kérésére, kisebb részben a betegek saját kezdeményezé-
sére történik. Pontosabb adatok – és nagyobb adatbázis
iránti igény –, valamint a tesztelési módszerek egységesí-
tésének céljai vezették a 9 évvel ezelőtti ez irányú diag-
nosztikát végző két rendelő adatainak összevetését [2].
Az értékeléskor különválasztottuk a nemeket, és optima-
lizáltuk a leolvasások időpontjait. Az eredmények „rele-
vanciáját” az anamnézissel és a tesztelési indikációval [3]
történő összevetéssel igyekeztünk megállapítani. Ezt a
kérdést azonban árnyalja a fogászati nemesfém és nem
nemesfém ötvözetek nagy száma és variabilitása [4, 5]
2017
ORVOSI HETILAP 2024 ■ 165. évfolyam, 51. szám
EREDETI KÖZLEMÉNY
ami a beküldő fogorvosok számára is gyakran problémát
jelent.
A SARS-CoV-2 vírustörzs okozta pandémia egyes ha-
zai vonatkozásai láthatók az 1. táblázatban. Ezeket az
adatokat a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerésze-
ti Központ NNGYK/22549-3/2024. számú dokumen-
tumának útmutatásai alapján, valamint a Központi Sta-
tisztikai Hivatal egyes adataiból tudtuk összeállítani.
Sajnos nem volt felderíthető sem a megbetegedések, sem
a védőoltások hazai területi megoszlása, sem a várme-
gyékre bontott halálozási arányszám, melyek kiindulási
pontként szerepelhettek volna az összehasonlító elemzé-
sekhez. Talán a legbiztosabb, hazánkra vonatkozó ösz-
szegzést az USA Johns Hopkins Egyetemének 189 or-
szágra kiterjesztett adatbázisa nyújtja. Ebben a 2023.
október 10-én lezárt összegzésben szereplő, hazánkra
vonatkozó adatok: megerősített esetszám 2 196 804;
elhunytak: 48 762 fő; a beadott vakcinák száma:
16701238; a legalább 1 dózist felvett személyek száma
6420813, vagyis a teljes népesség 66,47%-a volt [6].
Célkitűzésünk annak felmérése volt, hogy a lakosság
jelentős részére terjedő „immunizációs inger”, mely
részben a megbetegedések átéléséből, részben a több-
szörös oltottságból fakad, hogyan befolyásolta a tipiku-
san késői immunválaszt. Erre speciális egyeztetett epicu-
tan tesztsorokat választottunk 2 közép-magyarországi
helyszínen, Budapesten és Székesfehérváron. Az 1. áb-
rán a becsült fertőzöttségi adatok láthatók Budapest és
Fejér vármegye vonatkozásában. Mindkét helyszínen ki-
rajzolódik legalább 3 járványhullám [7].
1. ábra Az egészségvonal.gov.hu online COVID–19-fertőzöttségi adatai 2020 januárjától 2022. május végéig. (a) Budapest lakossága a 2022. évi népszám-
lálás adatai szerint 1682426 fő. (b) Székesfehérvár lakossága a 2022. évi népszámlálás adatai szerint 92220 fő (Fejér vármegye összesen: 426078 fő)
COVID–19 = koronavírus-betegség 2019
a)
b)
2024 ■ 165. évfolyam, 51. szám ORVOSI HETILAP
2018
EREDETI KÖZLEMÉNY
Betegek és módszerek
Azok a beleegyező nyilatkozatot adó betegek, akik fogá-
szati/szájsebészeti beavatkozáson estek át, vagy ilyen
eseményre vártak, miközben régebben bőrtünetekkel re-
agáltak – például bizsukra, fémgombokra, szemüvegke-
retekre, „épített” körömlemezre –, vagy munkakörükből
eredően (például ötvös, szerszámkészítő) állandó fémex-
pozíciónak voltak kitéve, fogorvosuk javaslatára, ritkáb-
ban saját kezdeményezésükre kerültek vizsgálatra. A be-
küldött diagnózisok (csak a budapesti betegeknél
szerepeltek) a következők voltak (a Betegségek Nemzet-
közi Osztályozása (BNO-10) alapján [8]: az állcsontok
gyulladásos elváltozásai (K1020); fogak elvesztése (…)
lokális periodontalis betegség következtében (K0810);
fogbélgyulladás (K0400); idült fogínygyulladás (K0510);
idült periodontitis (K0530); a stomatitis egyéb formái
(K1210); irritatív hyperplasia a szájnyálkahártyán
(K1360); egyéb és k.m.n. szájnyálkahártya-elváltozások
(K1370); visszamaradt foggyökér (K0830); glossitisek
(K1400); lichen ruber planus (L4390); angioneuroticus
oedema (T7830); perioralis dermatitis (L7100), derma-
titisek (L3090); „égő száj”.
A „COVID–19 előtti” időszakban 2016. január 1. és
2020. április 30. között az észak-budapesti fekvésű
Magyar Honvédség Központi Honvédkórház és a szé-
kesfehérvári Regia Dermatológia 2005 Kft. valamennyi
ilyen vizsgálatra kerülő betegét bevontuk. A vizsgálat
időpontjában a betegek többsége tünetmentes volt.
Budapesten 5 férfi (átlagéletkor: 56,8 ± 13,8 [SD] év),
40 nő (átlagéletkor: 58,3 ± 12,7 [SD] év), Székesfehér-
váron pedig 8 férfi (átlagéletkor: 49 ± 30,4 [SD] év),
48 nő (átlagéletkor: 49 ± 10,6 [SD] év) szerepelt.
A „COVID–19 utáni” időszakban 2020. május 1. és
2023. szeptember 30. között Budapesten 5 férfi (átlag-
életkor: 55,8 ± 14,6 [SD] év), 40 nő (átlagéletkor: 54,8
± 19,1 [SD ] év), Székesfehérváron pedig 11 férfi (átlag-
életkor: 47,5 ± 7,1 [SD] év), 51 nő (átlagéletkor: 48,1 ±
12,4 [SD] év) szerepelt.
Budapesten a tesztelés a Chemotechnique (Vellinge,
Svédország) allergénsorával történt, Curatest F® Loh-
mann & Rauscher (Rengsdorf, Németország) tapadóko-
rongokat használtunk. Az allergének száma alapesetben
31 volt, de ezt kiegészítettük az epicutan magyar kör-
nyezeti standard tesztsorból vett perubalzsam és illat-
anyag I, valamint non-gamma-2 amalgám (Brial C 2351)
és titán-dioxid 10% antigénekkel, esetenként az anam-
nézis adatai szerint. Székesfehérváron a SmartPractice-
Europe GmbH (Greven, Németország) teljes fogászati
tesztsorát és ugyancsak Curatest F® tapadókorongokat
használtunk. Itt is az epicutan magyar standard tesztsor-
ból vett perubalzsammal való kiegészítés történt; ebben
a sorban a titán-dioxid és az amalgám is alapösszetevő-
ként szerepelt.
Az allergének töménysége nemzetközileg meghatáro-
zott, ez 0,1% (N-etil-4-toluolszulfát) és 20% (kolofóni-
um [gyanta]) között változott. A vivőanyag tisztított
vazelin (petrolátum) volt, kivéve az 1%-os formaldehi-
det, melynek vizes oldatát használtuk. Míg a budapesti
tesztsorban 2 palládiumsó és 1 aranyvegyület, addig
Székesfehérváron 1 palládiumsó és 2 aranyvegyület sze-
repelt. Ezek pozitivitási számait összeadtuk. A tesztek
occlusióban történt felhelyezése után a leolvasások egy-
öntetűen 4 időpontban: 20–40 perc, 48 óra, 96 óra és
7 nap után történtek. A tesztlapok eltávolítása (az occ-
2. ábra Az allergénsorozatok anyagainak funkcionális összetétele százalékos megoszlásban. Különbségek a tesztsorokban: Budapest: Chemotechnique
(Svédo.) 2 palládium, 1 aurum; Székesfehérvár: SmartPractice (Németo.) 1 palládium, 2 aurum allergén
UV = ultraibolya
2019
ORVOSI HETILAP 2024 ■ 165. évfolyam, 51. szám
EREDETI KÖZLEMÉNY
lusio megszüntetése) 48 óra után történt. A tesztek érté-
kelése a „határ” megjelöléstől (halvány homogén erythe-
ma infiltráció nélkül) a + (erythema, infiltrált papula), a
++ (erythema, infiltráció, papulák, kezdődő hólyagcsák),
a +++ (összefolyó hólyagcsák, bullosus, erodált felszín)
és a ++++ (ugyanaz, mint a +++-nál, csak a tesztlapocska
területét meghaladó vagy szóródott jelenség) megkülön-
böztetésével történt. Az allergénsorozatok funkcionális
összetételét a 2. ábra mutatja.
Statisztikai számítások
Az összes elvégzett és értékelt vizsgálatszám a 2 cent-
rumban 26497 volt. Az eredményeket Windows 10 Ex-
cel-táblázatok (Microsoft Corporation, Redmond, WA,
USA) segítségével értékeltük. Az ehhez tartozó egyszerű
statisztikán felül a MedCalc programcsomagot alkal-
maztuk. Azoknál a mintáknál, amelyek nem mutattak
normáleloszlást, a Pearson-féle korrelációt használtuk
(p<0,05).
Eredmények
A COVID–19 előtti időszakban Budapesten az összesen
45 (5 férfi, 40 nő) esetből 4 nőnél egyetlen allergénnel
sem igazolódott pozitivitás. 1 betegnél 23 pozitivitás
volt, őt poliszenzibilizáltnak tekinthettük. Az antigénen-
kénti vizsgálatok száma 177 volt. Székesfehérváron a 48
(8 férfi, 40 nő) esetből nem igazolódott pozitivitás 5 fér-
finél és 11 nőnél. Az antigénenkénti vizsgálatok száma
192 volt. A COVID–19 alatti-utáni időszakban Buda-
pesten 45 (5 férfi és 40 nő) esetből nem találtunk végig
negatív esetet. Az antigénenkénti vizsgálatok száma 180
volt. Székesfehérváron 62 (11 férfi 51 nő) esetből ugyan-
csak 5 férfinél és 11 nőnél nem igazolódott pozitivitás.
Az antigénenkénti vizsgálatok számai 208 és 244 között
változtak, tehát a ritkán pozitív antigéneket nem minden
esetben tesztelték. Értékeltük a legalább 1 pozitivitást
felmutató eseteknél az átlagpozitivitások számát a
COVID–19 előtti, illetve COVID–19 alatti-utáni idő-
szakban. A regressziós egyeneseket 1-1 centrumon belül
az 1 főre eső összes pozitivitás alapján számítottuk (3/a
és 3/b ábra). A keretekben szereplő egyenletek a Passing
–Bablok-regressziót jelentik. Az eltérő abszcissza ’range’
a COVID–19 előtti budapesti adatoknál a már említett
poliszenzibilizált esetre vezethető vissza. Mindkét cent-
rumban növekedett az 1 főre eső szenzibilizációs ráta.
Az összehasonlított eredmények Pearson-féle p-értékei
szignifikáns különbséget mutattak. Ez Budapesten p =
0,035, Székesfehérváron p = 0,014 volt. A tesztek le-
olvasásakor a 48. órában megszüntetett occlusio után
következő leolvasást mindkét vizsgálati helyen 72 óra
helyett 96 óra után végeztük, mivel a módszerek egyez-
tetése során ekkor volt nagyobb a pozitivitási ráta [2].
A budapesti esetek összehasonlításakor az összes tesz-
telt allergén vonatkozásában az egyes fémekkel kapott
pozitivitások emelkedését láthattuk. Különösen a króm,
az arany-tioszulfát, a nikkel-szulfát és a palládium-klorid
emelkedése volt jelentős (8–39% között). Ugyanakkor a
másik palládiumsó (nátrium-tetraklór-palladát) valame-
lyest csökkent. A COVID–19 alatt-után kapott eredmé-
nyek között a kolofónium (gyanta) egyetlen esetben sem
volt pozitív, és az illatanyagok összevont pozitivitása
32%-kal csökkent, ezen belül a legerősebben a perubal-
zsamra kapott pozitivitások. Ugyanakkor a benzofe-
non-3 nevű fényvédő és illatanyag 1 határértékről 2 (füg-
getlen eset) pozitív és 2 határértékre (összesen 4 személy)
változott. A fertőtlenítőket jelző formaldehid változatlan
maradt. A kisebb gyakoriságú allergéncsoportokon belül
mind a növekedés, mind a csökkenés előfordult. A metil-
hidrokinon- (polifunkciós akrilátaktivátor) pozitív eset-
3. ábra (a) Az 1 esetre eső pozitív tesztek számai Budapesten a két vizsgált időszakban. A mintapárok száma 45; konkordancia korrelációs együttható =
0,0327; 95%-os konfidenciaintervallum –0,242-től 0,304-ig; Pearson-féle p-érték = 0,0353; hibakorrekciós faktor Cbias (pontosság) = 0,9252. (b) Az
1 esetre eső pozitív tesztek számai Székesfehérváron a két vizsgált időszakban. A mintapárok száma 49; konkordancia regressziós együttható =
–0,0689; 95%-os konfidenciaintervallum –0,324-től 0,196-ig; Pearson-féle p-érték = –0,0736; hibakorrekciós faktor Cbias (pontosság) = 0,936
a) b)
2024 ■ 165. évfolyam, 51. szám ORVOSI HETILAP
2020
EREDETI KÖZLEMÉNY
szám 20-ról (3 férfi, 17 nő) 12-re (1 férfi, 11 nő) csök-
kent. Az akrilátok összevont pozitivitása nem változott,
de ezen belül a 2-hidroxi-etil-metakrilát-pozitivitás 50%-
kal nőtt. A „határesetek” számának alakulásában a
COVID–19 előtti-alatti csoportok között nem láttunk
tendenciózus különbséget (4. ábra szürke és zöld oszlo-
pok).
A székesfehérvári esetek elemzésekor a fémekkel ka-
pott pozitivitási arányok ugyancsak szembetűnőek (hi-
gany, arany, nikkel, palládium, titán-dioxid). Összessé-
gükben a pozitív esetek száma 67-ről 86-ra (+22%)
emelkedett. Az akrilátokon belül a monofunkciós szár-
mazékok pozitív esetszáma 0-ról 3-ra nőtt. Az 5. ábrán
külön is megjelöltük ezeken kívül a formaldehidet (nők
3-ról 8-ra, férfiak 0-ról 2-re), az esetszámok 3,33-szoros
növekedése miatt. A perubalzsam (illatanyag)-pozitivi-
tásban mindkét nem esetén jelentős növekedés volt meg-
figyelhető (nőknél 2-ről 7-re, férfiaknál 0-ról 2-re emel-
kedett a pozitív esetek száma; 5-szörös növekedés). Itt
2 személynél korai kontakturticariát is tapasztaltunk.
További érdekes jelenség, hogy míg a járvány előtt a ha-
táresetek száma csekély volt, és ezeket a későbbi leolvasá-
sok során a 2 férfinél és 25 nőnél követte biztos pozitivi-
tás, addig a COVID–19 utáni vizsgálatoknál a
székesfehérvári anyagban ezek emelkedő száma szorosan
együtt haladt a biztosan pozitív esetekkel (3 férfi, 33 nő
5. ábra, lila és zöld oszlopok). Ez az időben fokozódó
reakcióerősödést jelentette ugyanazon egyén vonatkozá-
sában. Az 5. ábrán ez valamennyi fém, de különösen a
palládium esetében látszik jól.
Megbeszélés
A COVID–19-pandémia első 2 éve során megjelent tu-
dományos közlések száma a nagy adatbázisokban 20
ezerre tehető [9]. Az Orvosi Hetilap honlapjáról indí-
tott, a témára történt keresésünk alapján magyar nyelven
e fórumon eddig legalább 210 közlemény látott napvilá-
got. Ehhez adódnak még a további szaklapokban megje-
lent hazai cikkek [10–12]. A járvány összesen 5 hullám-
ban érintette Magyarországot [10]. Elismerésre méltó,
hogy 8 hazai immunológiai laboratóriumnak a járvány
idején történt multicentrikus adatrögzítése is hozzájárult
egy európai felméréshez, amelyben kimutatták, hogy a
10 leggyakoribb autoantitest összes vizsgálatszáma bár
jelentősebben csökkent, de eközben a pozitív eredmé-
nyek arányának számottevő növekedése volt megfigyel-
hető a 2020–2022-es időszakban [10–13]. Ezeken belül
komázstesE komázstesE
0
5
10
15
20
25
30
férp
oz.
fér
határ is
nő poz.
nő
határ is
Covid elő�
0
5
10
15
20
25
30
fér
poz.
fér
határ
nő poz.
nő
határ
Covid után
m
Na-tetrachlorpalladat-hydr
2-Hydroxyethyl-methacrylat
4. ábra A pozitív eredmények alakulása Budapesten a két vizsgálati intervallumban, a fogászati tesztsorral
2021
ORVOSI HETILAP 2024 ■ 165. évfolyam, 51. szám
EREDETI KÖZLEMÉNY
az antikardiolipin-IgM-autoantitest, az anti-dsDNS, az
anti-mieloperoxidáz, az antineutrofil citoplazmatikus
antitest (ANCA), valamint az antiproteináz-3- és az
ANCA-pozitivitások emelkedése volt a legjelentősebb.
Ez összefüggést mutat a SARS-Cov-2-fertőzés hatására
létrejövő humorális immunváltozásokkal [10], beleértve
a hazai szerzők által leírt „bradikininviharral” a súlyos
életveszélyes állapotokban [14]. A lakosság immunrend-
szerét a fentieken kívül jelentősen érintette a nagy töme-
geken végrehajtott vakcináció, valamint a „poszt-
COVID–19”-szindrómás betegek megjelenése [15].
Magyarországon 2021 márciusában 8 különféle vakcina
volt forgalomban [16]. Ezek közül a 2 leggyakrabban
beadott, a Pfizer–BioNTech és a Moderna adalékként
PEG 2000-t, míg az AstraZeneca és a Janssen (Johnson
& Johnson) poliszorbát 80 segédanyagot tartalmaz.
Akettő között hasonlóság van, minthogy az utóbbi 4
alifás láncából 2 tartalmaz etilén-glikol alegységet [17].
A Moderna még Tris-HCl-t (trometamin-hidrokloridot)
is tartalmaz. Ez utóbbi bár ritkán, de szintén allergizál-
hat. Korábbi munkánk során az 1990–1991-es időszak-
ban morbilli-mumps-rubeola (MMR-) oltás beadása
után 6 gyermeknél észleltünk korai anafilaxiás reakciót.
Közülük 3-nál végeztünk lymphocyta-kromatinaktiváci-
ós celluláris immunológiai vizsgálatot a vakcinákban ada-
lékként lévő dextrán 10 és neomicin komponensekkel.
Mindhárom esetben pozitív eredményt kaptunk mindkét
tesztelt anyagra. Javaslatunkra ekkor a gyártó cég azon-
nal kivonta oltóanyagaiból a dextránt, mely infúziós
plazmapótszerként is használatos [18].
Már a pandémia hazai 3. hulláma és a tömeges oltások
időszakában felfigyeltünk arra, hogy a COVID–19-fer-
tőzésen átesett személyekben a hisztaminbontó enzim
(diamin-oxidáz – DAO) szintjei szignifikánsan alacso-
nyabbak voltak a betegségtől nem érintettek értékeinél.
A hisztaminintoleráns személyeknél a COVID–19 elleni
2. oltás gyakrabban okozott bőrtüneteket, többnyire ur-
ticariát. E csoport (66 fő) közel felében, 30 esetben volt
kórosan alacsony a DAO-szint [19]. Tajvani és sanghaji
kutatók az oltások hatására fellépő azonnali és korai ma-
nifesztációkat vizsgálták multicentrikus mintavétellel
2021–2022 folyamán. Kóros reakciókat: akut és genera-
lizált csalánkiütést, anafilaxiás tünetegyüttest és a szuba-
kut intermittens urticariának krónikus formába történő
átmenetét észlelték 129 betegen, szemben az oltási reak-
ciókat nem mutató 115 fős kontrollcsoporttal.
0
5
10
15
20
25
30
poz.
határ is
nő poz.
nő határ is
komázstesE
0
5
10
15
20
25
poz.
ffi csak határ
nő poz.
nő csak határ
Covid elő�
komázstesE
Covid után
5. ábra A pozitív eredmények alakulása Székesfehérváron a két vizsgálati intervallumban, a fogászati tesztsorral
2024 ■ 165. évfolyam, 51. szám ORVOSI HETILAP
2022
EREDETI KÖZLEMÉNY
Ismert, hogy a koronavírus túlélése a különböző fel-
színeken igen hosszú, 48 órától 5 napig terjedhet, vala-
mint megbetegítő hatása légúti terjedéssel indul. A fej-
nyaki régió ezért különleges jelentőséggel bír. A
védekezés a fogászati-szájsebészeti beavatkozásoknál el-
engedhetetlen (kofferdamos izolálás, ’exhaustor’ hasz-
nálata a hagyományos nyálszíváson kívül). Hazai szerzők
kitértek még a személyzet teljes védőöltözékkel, jól védő
maszkokkal és védőszemüveggel történő ellátásának
szükségességére [20]. A járvány korai szakában történt
pekingi felmérés szerint 38%-kal kevesebben keresték fel
a sürgősségi fogászatokat már 2020 első 2 hónapjában,
miközben a fogeredetű szájfertőzések aránya 51%-ról
72%-ra emelkedett, a dentális traumák aránya pedig 14%-
ról 10%-ra csökkent [21]. Hasonlóan, a tervezett kezelé-
sek felfüggesztéséről számoltak be a müncheni egyetem-
ről a 2020. március–áprilisi időszakban. A bevont 60
beteg szájüregi problémáit főként a fájdalom, a fogpótlá-
sok elégtelensége, a gingiva és a periodontium okozta
panaszok jelentették. A fertőzéstől való félelem miatt
csak a betegek 1,9%-a került sürgősségi fogászati ellátás-
ra [22]. Saját anyagunk egyik dentális sürgősségi esete
látható a 6. ábrán. Ezzel szemben a Fejér vármegyei fog-
orvosok szerint az esetszám Székesfehérváron növeke-
dett, mivel ez a kijárási tilalom alóli mentességgel járt.
A hazai fogászati szakirodalomban a „COVID–19 súj-
totta” évekre vonatkozó adatokat csak indirekt utalások
szintjén találtunk [23]. Saját vizsgálataink szerint a de-
mográfiai adatokkal egybehangzóan mind a budapesti
Szájsebészeti Klinikán ellátott betegek között, mind a
magánorvosi gyakorlatban a női dominancia volt jellem-
ző a 2013 és 2023 közötti években. A férfiak aránya na-
gyobb volt a magánszektorban. Ez a székesfehérvári ma-
gánlaborban is megfigyelhető volt. Az egyetemi klinikai
betegek magasabb (66,5 év), a magánszektorban kezel-
tek alacsonyabb (55,7 év) átlagéletkort mutattak [24].
Saját részletezett adatainkban a budapesti állami egész-
ségügyben észlelt betegek mind a COVID–19 előtti,
mind a járvány alatti időszakban 7-7 évvel voltak időseb-
bek, mint a Fejér vármegyei magánorvosok által a labo-
ratóriumba küldött betegek. Az idősebb betegek több-
szörösen pozitív anamnézise az általános morbiditási
adatokban, de a SARS-CoV-2 által okozott fertőzések
átvészelésében is, valamint az immunválaszok alakulásá-
ban is kifejeződik [7, 9, 23]. Bár ez az 1. ábra (a és b)
fertőzöttségre vonatkozó hivatalos adataiból nem követ-
keztethető, de hazai felmérés bizonyítja, hogy a mortali-
tás mindkét nem esetén nagyobb volt Fejér, mint Pest
vármegyében és Budapesten [24]. Székesfehérváron a
COVID–19 miatt hospitalizált betegek 29,5%-a hunyt el
[25].
A tesztelésekhez használt anyagok sorozataiban 11 ka-
tegóriát különítettünk el. Ezek relatív súlyát mutatja a
2. ábra. A fémekre esett a tesztanyagok 30%-a, ezekből
koronák, „inlay”-ek (csapok), koronák, hidak, fogsorok
tartóelemei és implantátumok készülnek. A fémötvöze-
tek, elsősorban a higany-amalgám és annak további ösz-
szetevői – például ezüst, réz, cink – ma már visszaszo-
rulóban vannak, kivéve az aranyat és a platinát is
helyettesítő palládiumot; az utóbbit a fogászati felhasz-
náláson kívül elsősorban elektronikai cikkek és vegyi áruk
is tartalmazzák. A szenzibilizáció nemcsak érintkezéssel,
hanem belégzéssel is bekövetkezhet, a palládium ugyanis
az autók katalizátorának fontos anyaga. A leggyakoribb
nikkelallergia mellett mindkét vizsgálati centrumban a
2. helyre került (keresztreakciójuk 70%-ra tehető). A ki-
mutatásukra leggyakrabban alkalmazott szulfát- és diklo-
rid (nem irritáló) sók mellett a nátrium-tetraklór-palladát
az érzékenyebb allergén [26].
Budapesten a nikkel prevalenciája a COVID–19 előtt
38,6% volt, a COVID–19 után ez 57,7%-ra emelkedett.
A palládium-diklorid a COVID–19 előtt 29,5%-nak, a
COVID–19 után pedig 38%-nak adódott. Nátrium-tet-
raklór-palladátra ezek az értékek 31,8%-ról 44,4%-ra
emelkedtek. A budapesti Semmelweis Egyetem Bőrgyó-
gyászati Klinikájának adatai az általános (tehát nem fogá-
szati) környezeti magyar tesztsorral 2016-ban 18,5%-os
nikkelpozitivitást igazoltak [27], majd az elsőként 7.
napra pozitívvá váló allergének esetében az első helyen
27,3%-osat [28]. Saját észak-pesti merítésű fogászati al-
lergiatesztsorunkban 2015-ben ez az érték 28,6%-nak
adódott [2].
Ugyanilyen tendencia olvasható ki a székesfehérvári
adatokból (5. ábra). Az igen ritka titániumszenzitív ese-
tek száma itt 3-szorosra emelkedett, ami felveti az imp-
lantátumok fokozódó allergizáló szerepét. A fémekkel
kapott prevalenciaadataink jelentősen magasabbak a kö-
zölt nem fogászati európai adatoknál. További nagy cso-
portot képeznek a teszteken belül a műanyagok és az
ezek polimerizációját elősegítő vegyületek. A 2. ábrán
feltüntetett alcsoportjaik (akrilátaktiválók, akrilátok, po-
liészterek és monofunkciós akrilátok) összességében a
tesztek 37%-át adták. Ezek képezik a tömések, protézi-
sek, koronák anyagát. Ugyanakkor szenzibilizálópoten-
ciáljuk elmaradt a fémekétől (4. és 5. ábra). A budapesti
anyagban az e csoportba tartozó vegyületek közül csu-
pán a 2-OH-etil-metakrilát prevalenciája emelkedett a
COVID–19 előtti 6-ról 9-re. Ez az ún. „mérő” vegyület.
A metil-hidrokinon-esetszám a felére csökkent. Székes-
6. ábra Kontaktstomatitises nőbeteg tesztelés előtti klinikai képe, akinél
igen erős nikkel-szulfát és palládium együttes érzékenység iga-
zolódott
2023
ORVOSI HETILAP 2024 ■ 165. évfolyam, 51. szám
EREDETI KÖZLEMÉNY
fehérváron csak a COVID–19 alatti/utáni vizsgálatok-
ban észleltünk az utóbbira nézve pozitív eredményeket.
Itt azonban további 2 monofunkciós akrilát prevalenciá-
jának feltűnő emelkedését figyelhettük meg (5. ábra).
A cementanyagokat a koronák és hidak készítéséhez
használják. Az ezekhez köthető allergének a króm és a
kobalt, amelyek szennyeződésként vannak jelen, és erős
allergének. A budapesti anyagban együttesen 10%-os nö-
vekedést, a székesfehérváriban 8,6%-os csökkenést fi-
gyeltünk meg.
A formaldehid a legkisebb allergizáló molekula, mely
könnyen penetrál a bőr szarurétegébe, ahol hapténként
kötődik a fehérjékhez. Széles körű alkalmazása miatt,
mint tartósítószer, bőr- és hajápoló kozmetikumokban,
valamint textilanyagokban és papírokban, laminált fala-
pokban való jelenléte régebben a 2. leggyakoribb poziti-
vitást idézte elő nagy beteganyagon [29]. Leginkább
kézekcémák kiváltója [30]. Incidenciája korunkban fo-
lyamatosan csökken, mivel alternatív anyagokat vezettek
be. Budapesten a 2006-ban észlelt 3,1% 2016-ban 1,7%-
ra mérséklődött [27]. Észak-budapesti fogászati esete-
inkben lényegesen nagyobb prevalenciát (24,4%) talál-
tunk, mely a COVID–19 során lényegében nem változott
(21,7%). A székesfehérvári anyagban azonban a 4,7%-os
2020 előtti érték 15%-ra nőtt a járvány során. Ezek az
adatok is aláhúzzák, hogy a fogászati allergének célcso-
portokban történő tesztelése érzékenyebb mutatója az
immunrendszert ért környezeti változásoknak, mint az
országos vagy európai általános környezeti tesztsorok.
Másrészt jelentősek a helyi hatások is.
Számos közlemény foglalkozik az arcmaszkok viselése
kapcsán kialakuló túlérzékenység megjelenésével vagy a
fennálló allergiák változásaival [31, 32]. Ezeket vizsgálva
a formalin 3,9-szeres, a formaldehidet „felszabadító”
4-tert-butil-fenol-formaldehid gyanta 15-szörös, a króm
2,6-szoros és a tiomerzál (higanyos fertőtlenítő) 2-szeres
fokozódását észlelték Szöulban a régebbi, a fej-nyak te-
rületén fellépett bőrtünetekkel jelentkező allergiások
körében [31]. Ezt az észlelést saját budapesti és székes-
fehérvári adataink is alátámasztják.
Az illatanyagok fő képviselői tesztsorainkban a benzo-
fenon-3, az eugenol és a perubalzsam (Myroxylon perei-
rae). Ennek egyik fő allergizáló komponenseként a fa-
héjaldehidet azonosították [33]. Más szenzibilizáló
anyagok (szegfűszeg, vanília, propolisz) keresztérzé-
kenységet okozhatnak. Az utóbbiak a szájápoló szerek-
ben, valamint az ételekben, italokban is előfordulnak, és
a kontaktstomatitisek leggyakoribb kiváltóiként tartják
számon őket [34]. Régebbi, a hazai standarddal végzett
multicentrikus vizsgálatunkban az illatanyag-keverékre
allergiás betegek korai (kontakt)urticariás tünetei esetén
86,7%-ban igazolódott M. pereirae pozitivitás. Késői
típusú reakcióknál is az 1. helyen volt, 26,5%-os preva-
lenciával [35]. 2016-ban az általános hazai standard
tesztsorban Budapesten 9,9%-ban volt pozitivitás [27].
A 2013-ban Szegedről publikált 337, 14 elemszámú fo-
gászati tesztben a M. pereirae nem szerepelt [36]. 2015-
ben a székesfehérvári fogászati tesztsorban 2%-ban volt
késői típusú perubalzsam-pozitivitás. Ez a COVID–19
előtti időszakban mért 2,7%-os értékről 11%-ra emel-
kedett a COVID–19 alatt/után (5. ábra). Mi okozhatta
ezt az összes pozitív eredményen belül is 4-szeres (az
esetszámok tekintetében 3,33-szoros) növekedést? Az
egyik lehetséges magyarázat, hogy a jelentősen korláto-
zott fogorvosi megjelenések, így az elektív kezelések be-
szűkülése miatt [21, 22] az emberek magasabb „félelmi
indexszel” reagáltak (egy kérdőíves felmérésben), és
ezért erősítették orális higiénés tevékenységüket: például
többször és hosszabban mostak fogat, valamint táplálko-
zási szokásaikat is változtatták [37]. A másik lehetséges
magyarázat szerint sokan fogyasztottak „immunerősítő”
teákat, szörpöket, melyeket gyógynövényszaküzletekben
vagy az interneten vásároltak, esetleg maguk készítettek.
Ezek Fejér vármegyében tipikusan étcsokoládét, gyöm-
bért, kakukkfüvet, kurkumát, mézet, fahéjat, kasvirágot,
hársfavirágzatot tartalmaztak nagy M. pereirae tartalom-
mal, és a „sikeres receptek” terjedése gyakran az oltás
elutasításával is együtt járt [7]. Mindezek többszörös át-
téten keresztül hozzájárulhattak az ottani, a Pest várme-
gyeinél jelentősebb COVID–19-fertőzöttségi mutatók-
hoz (1. ábra).
Következtetés
A fenti szűkített célcsoportokon végzett dentális allergia-
tesztek összességükben nagyobb gyakoriságú szenzitizá-
ciót mutatnak, mint az általános, nemzeti vagy nagyobb
földrajzi egységekre kifejlesztett, IV. típusú celluláris re-
akciókat mérő standard környezeti epicutan bőrpróbák.
Ezért tartottuk alkalmasnak bevetésüket a COVID–19-
pandémia okozta késői immunválasz monitorozására két
közép-magyarországi teszthelyen. Eredményeink a leg-
gyakoribb allergizáló vegyületek reakcióinak erősödését,
valamint a többszörös érzékenység fokozódását igazol-
ták. Hasonló eredményeket tudomásunk szerint sem a
hazai, sem a nemzetközi szakirodalomban nem közöl-
tek. Vizsgálataink lényeges korlátja, hogy a teszthelyeken
megjelenő betegektől az anamnézis felvétele során nem
gyűjtöttünk adatokat sem az esetleges SARS-CoV-2
okozta megbetegedésük, sem a felvett oltások, sem az
eredményeket feltételezhetően tovább módosító do-
hányzás [38] tekintetében.
Anyagi támogatás: A közlemény megírása, illetve a kap-
csolódó kutatómunka anyagi támogatásban nem része-
sült.
Szerzői munkamegosztás: B.-B. J. M. végezte a budapesti
vizsgálatok többségét, irányította valamennyi adat kiér-
tékelését, és megírta a közleményt. Sz. I-né végezte vala-
mennyi székesfehérvári vizsgálatot, és részt vett az ottani
adatok kiértékelésében. V. A. ellenőrizte a budapesti
vizsgálatok fennmaradó részének rendelkezésre bocsátá-
2024 ■ 165. évfolyam, 51. szám ORVOSI HETILAP
2024
EREDETI KÖZLEMÉNY
sát, és részt vett a dolgozat szerkesztési munkáiban.
A közlemény végleges változatát valamennyi szerző elol-
vasta és jóváhagyta.
Érdekeltségek: A szerzőknek a közleménnyel kapcsolat-
ban nincsenek érdekeltségeik.
Köszönetnyilvánítás
A szerzők megköszönik Kása-Kovács Adrien bőrgyógyász allergológus
szakorvosnak a budapesti minták egy részének a rendelkezésre bocsátá-
sát, valamint Pintér Erzsébet főorvos asszonynak a statisztikai elemzé-
sekben nyújtott segítségét.
Irodalom
[1] Baló-Banga JM. Side effects of local anaesthetics used in den-
tistry and oral surgery. [A fogászatban és szájsebészetben használt
helyi érzéstelenítők mellékhatásai.] Dental Hírek 2011; 15: 92–
94. [Hungarian]
[2] Baló-Banga JM, Szoboszlai I-né. Comparison of epicutaneous
dental allergen testing at two centres in Budapest. [Fogászati al-
lergiák epicutan tesztelésének összehasonlítása két vizsgálati he-
lyen.] Bőrgyógy Vener Szle. 2015; 91: 215. [Hungarian]
[3] Temesvári E. Contact sensitivity from dental materials. [Fogásza-
ti kontakt allergének.] Bőrgyógy Vener Szle. 2004; 80: 53–61.
[Hungarian]
[4] Kivovics P, Jáhn M, Sajgó P, et al. Composition of metal alloys
used in dentistry practice. 1. Precious metallic alloys. [A gyakor-
latban alkalmazott fogászati fémötvözetek összetétele. 1. Nemes-
fém ötvözetek.] Magy Fogorv. 2001; 10: 48–50. [Hungarian]
[5] Orsós M, Kivovics P. Quantitative and qualitative characteristics
of metal alloys used in reconstractive dentistry. 2. Non-precious
metallic alloys. [A fogpótlásokhoz használt fémötvözetek quanti-
tatív és qualitatív jellemzői. 2. Nem nemesfém ötvözetek.] Magy
Fogorv. 2017; 26: 34–37. [Hungarian]
[6] COVID-19 Dashboard by the Center for Systems Science and
Engineering (CSSE) at Johns Hopkins University (JHU). Avail-
able from: https://coronavirus.jhu.edu/map.html [accessed: 2
Sept 2024].
[7] Zsuffa JA, Koszovác V, Berente DB, et al. Impact of the third
wave of the COVID–19 pandemic on the lifestyle, mental
and physical health of the Hungarian population over 60.
[A COVID–19-pandémia harmadik hullámának hatása a 60 év
feletti magyar lakosság életmódjára, mentális és fizikai egészsé-
gére.] Orv Hetil. 2022; 163: 1215–1223. [Hungarian]
[8] ICD-10: International statistical classification of diseases and re-
lated health problems. Volume I. [BNO-10: A betegségek és az
egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztá-
lyozása. I. kötet.] Népjóléti Minisztérium, Budapest, 1995.
[Hungarian]
[9] Uher F, Matula Zs, Gönczi M, et al. Immune response against
the severe acute respiratory syndrome coronavirus 2. [A súlyos
akut légzőszervi szindrómát okozó koranavírus-2 elleni immun-
válasz.] Orv Hetil. 2022; 163: 774–787. [Hungarian]
[10] Nagy E, Nagy G, Berki T, et al. The impact of the COVID-19
pandemic on autoantibody testing in Hungarian. [A COVID–
19-világjárvány hatása az autoantitest-vizsgálatokra Magyaror-
szágon.] Immunol Szle. 2024; 16: 34–42. [Hungarian]
[11] Veres K, Gál AI, Szabó A. Case series of skin symptomes possibly
related to SARS-COV-2 infection admitted to Heim Pál Chil-
dren’s Hospital and review of the literature. [A Heim Pál Orszá-
gos Gyermekgyógyászati Intézet Bőrgyógyászatán észlelt SARS-
CoV-2 infekcióval kapcsolatos esetek ismertetése és irodalmi
áttekintés.] Bőrgyógy Vener Szle. 2021; 97: 36–44. [Hungarian]
[12] Horváth JK, Komlós K, Krisztalovics K, et al. The first two years
of the COVID-19 pandemic in Hungary. [A COVID-19-vi-
lágjárvány első két éve Magyarországon.] Népegészségügy 2022;
99: 6–19. [Hungarian]
[13] Nagy E, Infantino M, Bizzaro N, et al. The impact of the
COVID-19 pandemic on autoimmune diagnostics in Europe:
a lesson to be learned. Autoimmun Rev. 2021; 20: 102985.
[14] Sipka S, Tóth A, Sipka S Jr. Age-dependent possible role of con-
tact-activated blood coagulation factor XII as a potential con-
tributor of the bradykinin storm in COVID–19 patients.
[A felületaktivált XII-es véralvadási faktor életkortól függő lehet-
séges szerepe a „bradikininvihar” kialakításában COVID–
19-betegekben.] Orv Hetil. 2020; 161: 2099–2103. [Hungari-
an]
[15] Tamási J Jr, Kalabay L. Monitoring the development of post-
COVID–19 syndrome. [Poszt-COVID–19-szindrómás esetek
kialakulásának követése.] Orv Hetil. 2022; 163: 335–342.
[Hungarian]
[16] Deli G, Pataki Á, Emődi-Kiss B, et al. Composition and working
principle of COVID-19 vaccines. [A COVID-19 megelőzésére
szolgáló vakcinák összetétele, működési elve.] Honvédorvos
2020; 72: 7–25. [Hungarian]
[17] Banerji A, Wickner PG, Saff R. mRNA vaccines to prevent
COVID-19 disease and reported allergic reactions: current evi-
dence and suggested approach. J Allergy Clin Immunol Pract.
2021; 9: 1423–1437.
[18] Kelenhegyi K, Baló-Banga JM, Lontay I. Allergic reactions after
administration of morbilli, rubeola and MMR vaccines in Hun-
gary in 1990–1991. [Allergiás reakciók morbilli, rubeola és
MMR-vakcinák magyarországi alkalmazása során 1990–1991-
ben.] Gyermekgyógyászat 1994; 45: 312–316. [Hungarian]
[19] Pintér E, Kun M, Latkóczy K, et al. Effect of COVID-19 in-
fection on serum diamine-oxidase enzyme concentration.
COVID-19 Pandemic: Case Studies, Commentaries and Opin-
ions 2021; 2: 315–318.
[20] Antal M, Szabó RM, Juhász Z, et al. Essential new information
for the clinical recognition of COVID–19 infection and the pre-
vention possibilities of healthcare personnel working in the head
and neck region. [A COVID–19-vírusfertőzés klinikai felismeré-
sét szolgáló új információk és a fej-nyaki régióban dolgozó
egészségügyi személyzet védekezésének lehetőségei.] Orv Hetil.
2020; 161: 660–666. [Hungarian]
[21] Guo H, Zhou Y, Liu X, et al. The impact of the COVID-19 epi-
demic on the utilization of emergency dental services. J Dent Sci.
2020; 15: 564–567.
[22] Sekundo C, Langowski E, Frese C. Influence of COVID-19 re-
strictions on patients self reported oral health care needs. Oral
Health Prev Dent. 2021; 19: 339–343.
[23] Lászlófy C, Bogdán S, Magyar N. Changes in anamnestic data of
patients waiting for oral surgery duhring the last 10 years in
Hungary. [Fogsebészeti beavatkozásra váró paciensek anamnesz-
tikus adatainak változása az elmúlt 10 évben Magyarországon.]
Fogorv Szle. 2024; 117; 2–10. [Hungarian]
[24] Lutz Zs, Urbán E, Bozsonyi K, et al. Age-specific regional char-
acteristics of COVID–19 mortality in 2021. [A COVID–19-ha-
landóság életkor-specifikus regionális jellemzői 2021-ben.] Orv
Hetil. 2023; 164: 643–650. [Hungarian]
[25] Personal communication by Attila Szuhi. Mortality data of Szent
György County Hospital (Székesfehérvár) from 7th April 2020
till 11th April 2022. [A székesfehérvári Szent György Megyei
Kórház adatai a 2020. 04. 07-től 2022. 04. 11-ig terjedő
időszakra.] Szuhi Attila szóbeli közlése. [Hungarian]
[26] Muris J, Kleverlaan CJ, Feilzer AJ, et al. Reactivity to sodium
tetrachloropalladate (Na2[PdCl4] compared to PdCl2 and NiCl2
in lymphocyte proliferation tests. Allergy 2009; 64: 1152–1156.
[27] Németh D. Alteration among the patch test allergens in the en-
vironmental standard baseline series of the Allergology Labora-
tory of the National Dermatological and Venerological Institute
2025
ORVOSI HETILAP 2024 ■ 165. évfolyam, 51. szám
EREDETI KÖZLEMÉNY
and the Department of Dermatology, Venerology and Derma-
tooncology of Semmelweis University. [Epicutan allergének vál-
tozása az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet, valamint a
Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani Klinika Allergológiai
Laboratóriumának környezeti standard rutinsorában.] Bőrgyógy
Vener Szle. 2021; 97: 30–35. [Hungarian]
[28] Pónyai Gy, Németh D, Németh I, et al. The 100-year history of
the patch test in Hungary. Importance of the 7th day assessment:
confirmation of methodologic recommendation light of 15 years
of data. [100 éves az epicutan tesztelés Magyarországon. A 7.
napos értékelés jelentősége: metodikai ajánlás megerősítése 15 év
adatainak tükrében.] Bőrgyógy Vener Szle. 2023; 99: 31–38.
[Hungarian]
[29] Warshaw EM, Belsito DV, Taylor JS, et al. North American Con-
tact Dermatitis Group patch test results: 2009 to 2010. Derma-
titis 2013; 24: 50–59.
[30] Warshaw EM, Ahmed RL, Belsito DV, et al. Contact dermatitis
of the hands: cross sectional analyses of North American Contact
Dermatitis Group data, 1994–2004. J Am Acad Dermatol.
2007; 57: 301–314.
[31] Kang SY, Chung BY, Kim JC, et al. Clinical manifestations and
patch test results for facial dermatitis associated with disposable
face mask use during the COVID-19 outbreak: a case-control
study. J Am Acad Dermatol. 2021; 85: 719–721.
[32] Niesert AC, Oppel EM, Nellessen T, et al. “Face mask dermati-
tis” due to compulsory facial masks during the SARS-CoV-2
pandemic: data from 550 health care and non-health care work-
ers in Germany. Eur J Dermatol. 2021; 31: 199–204.
[33] Hjorth N. Eczematous allergy to balsams, allied perfumes and
flavouring agents with special reference to balsam of Peru. Acta
Derm Venereol Suppl (Stockh). 1961; 41(Suppl 46): 1–216.
[34] Magnusson B, Wilkinson DS. Cinnamic aldehyde in a tooth-
paste. 1. Clinical aspects and patch tests. Contact Dermatitis
1975; 1: 70–76.
[35] Temesvári E, Németh I, Baló-Banga JM, et al. Multicentre study
of fragrance allergy in Hungary. Immediate and late reactions.
Contact Dermatitis 2002; 46: 325–330.
[36] Vörös L, Altmayer A, Kemény L, et al. Hypersensitivity to dental
allergens. [A fogászati kontakt allergénekkel szembeni érzékeny-
ség vizsgálata.] Bőrgyógy Vener Szle. 2013; 89: 133–136. [Hun-
garian]
[37] Sari A, Bilmez ZY. Effects of coronavirus (COVID-19). Fear on
oral health status. Oral Health Prev Dent. 2021; 19: 411–423.
[38] Kawamura K, Doi T, Kauo K, et al. Association between smoking
habits and dental care utilization and cost using administrative
claims database and specific medical check-up data. BMC Oral
Health 2022; 22: 372.
(Baló-Banga J. Mátyás dr.,
Budapest, Németvölgyi út 21., 1126
e-mail: balmat_47@yahoo.com)
A cikk a Creative Commons Attribution 4.0 International License (https://creativecommons.org/licenses/by/4.0/) feltételei szerint publikált Open Access közlemény,
melynek szellemében a cikk bármilyen médiumban szabadon felhasználható, megosztható és újraközölhető, feltéve, hogy az eredeti szerző és a közlés helye,
illetve a CC License linkje és az esetlegesen végrehajtott módosítások feltüntetésre kerülnek. (SID_1)
14 NYELV
TÖBB MINT 40 SZÓTÁR
LEKTORÁLVA
általános és szaknyelvi szókincs
A1 szinttől C2 szintig
2 órás próbaverzió minden
szótárhoz
asztali gépen, tableten
és mobilapplikációban
www.szotar.net
ResearchGate has not been able to resolve any citations for this publication.
Article
Full-text available
Minden orvosi beavatkozás, így a fogászati és fogsebészeti beavatkozás előtt is kötelező a kórelőzmény felvétele.Tapasztalataink azt mutatják, hogy az utóbbi évtizedben megszaporodtak azok az anamnesztikus adatok, amelyeketkezeléseink során figyelembe kell vennünk. Nem csak azért, mert a pácienseink elöregedő társadalom tagjai, hanemazért is, mert a betegségeikre és/vagy kóros állapotukra előírt gyógyszerek is „szélesebb választékból” kerülnek ki, ésaz alkalmazásuk protokollja is változhat. Vizsgálatainkban ezeknek a tendenciáknak jártunk utána.
Article
Full-text available
Background This study aims to evaluate the association between smoking habits and dental care utilization and cost in individuals registered with the Japan Health Insurance Association, Osaka branch. Methods We used the administrative claims database and specific medical check-up data and included 226,359 participants, who visited dental institutions, underwent dental examinations, and underwent specific medical checkups, with smoking data from April 2016 to March 2017. We calculated propensity scores with age, gender, exercise, eating habits, alcohol intake, and sleep. We also compared dental care utilization with the total cost of each procedure. Results According to propensity score matching, 62,692 participants were selected for each group. Compared to non-smokers, smokers were younger, and a higher proportion were men. Smokers tended to skip breakfast, have dinner just before bed, and drink alcohol. After adjusting for potential confounding factors with propensity score matching, the mean annual dental cost among smokers was significantly higher than non-smokers. The prevalence of pulpitis, missing teeth, and apical periodontitis were higher among smokers than non-smokers, while inlay detachment, caries, and dentine hypersensitivity were higher among non-smokers. Conclusion This study suggests that smokers have higher dental cost consisted of progressive dental caries, missing teeth, and uncontrolled acute inflammation that necessitated the use of medications. It is suggested that smokers tend to visit the dentist after their symptoms become severe.
Article
Full-text available
Introduction: Elderly population is the most vulnerable group of the COVID-19 pandemic, since they often live with chronic diseases. Objective: The goal of our research is to analyze the direct and indirect effects of the pandemic on the Hungarian population over 60 years of age. Method: We collected data using the authentic Hungarian translation of the "World-Wide FINGERS SARS-CoV-2 Survey" between 1st of February and 1st of June 2021. Results: Our study included 431 people with a low rate of COVID infection (6%). The most marked changes were the increase in the use of digital services in 71%, increased feeling of loneliness in 46%, decrease in subjective sleep quality in 47%, and reduced contact with friends and relatives in 80% of the respondents. Eight-six percent of participants had at least one chronic illness and 23% missed an illness-related medical visit during the pandemic. In 45%, the subjective quality of life deteriorated and 25% reported impairment of memory functions. Discussion: Participants became socially isolated during the pandemic having a significant negative impact on their way of life. The changes in physical and mental health are likely to be reflected in an increased incidence and accelerated progression of age-related diseases in the elderly. Conclusion: In order to reduce the direct and indirect harmful effects of the COVID-19 pandemic, it is of paramount importance to know how the pandemic and the following restrictions affect the behavior and lifestyle of the elderly as well as the care of patients living with chronic diseases. Orv Hetil. 2022; 163(31): 1215-1223.
Article
Full-text available
Introduction: Extended symptoms may develop after a SARS-CoV-2 infection. We refer to these as post-COVID-19 symptoms and they are grouped according to time duration. Objective: The aim of the study was to follow all COVID-19 infected patients in a family practise, to observe all post-COVID-19 symptoms, symptom development rates and to document how long they last. Method: 282 SARS-CoV-2 patients were followed mainly through telephone interviews between 01. 09. 2020 and 01. 09. 2021. Post-COVID-19 symptoms were monitored for 15-42 weeks every 4 weeks (30-50 weeks in cases of delayed hypsomia). Results: Symptoms lasting longer than a month developed in 67% of all patients (170 cases). The most frequent symptoms were fatigue (79 cases, 29%) and hyposmia (74 cases, 27%). The latter mainly developed in non-smokers, affecting 2,5% of all COVID-19 patients beyond 43 weeks. Fatigue affected 46% of all post-COVID-19 patients. Sick leave was significantly longer among these patients (19.7 vs. 12.3 days in patients with no fatigue). Severe post-COVID-19 fatigue in non-hospitalized patients presented in a sydrome-like appearance displaying palpitations, fatigue, dyspnoea, sleep disturbances, loose stools and postural complaints. These regrediated after 19 weeks. Discussion: Post-COVID-19 symptoms often develop after a mild COVID-19 infection. Severity of COVID-19 infection and severity of post-COVID-19 symptoms often do not correlate. Groups of hospitalized and non-hospitalized post-acute COVID patients with fatigue can be distinguished by many attributes. Conclusion: Mild COVID-19 infections may also be followed up by severe fatigue, but it spontenaously regrediates. Long-term effects of COVID-19 are permanent hyposmia and fatigue (the latter affect some hospitalized COVID-19 patients).
Article
Full-text available
A SARS-CoV-2 vírus által okozott COVID-19 járvány rendkívüli gyorsasággal elterjedt az egész világon. A vírus visszaszorítására hozott intézkedések csak a járvány kordában tartására elegendők, és gyorsan kiderült, hogy a járvány elleni küzdelem legesélyesebb módja az oltások kifejlesztése lehet. Világszerte sok vállalat kezdett oltásokat fejleszteni, és soha nem látott gyorsasággal, kevesebb, mint egy év alatt számos oltást készítettek. A SinoPharm és a SinoVac hagyományosan, inaktivált vírusokból készített vakcinákat, a Johnson & Johnson, az AstraZeneca és az Orosz Egészségügyi Minisztérium kutatóközpontja rekombináns DNS-t csomagolt különböző adenovírusokból felépített vektorokba, a Pfizer és Moderna módosított mRNS vakcinákat fejlesztettek ki mesterséges lipid nanorészecskék felhasználásával. Ezenkívül számos, új ötlet alapján született oltóanyag jutott el klinikai vizsgálatig. A SARS-CoV-2 vírus olyan újabb mutációi, melyek elősegítik a vírus terjedését, újabb járványhullámokat okoznak. A tavaszi járványt a tüskefehérje D614G kicserélődése okozta. A Dél-Afrikában, Brazíliában, Angliában azonosított mutációk szintén megnövelik a fertőzés kockázatát és manapság számos új megbetegedést okoznak. A világ népességének nagy részét be kell oltani a járvány elleni küzdelemhez szükséges nyájimmunitás elérése érdekében, ezért az oltás kérdése mindannyiunkat érint. Jelen közlemény célja egy magyar nyelvű, molekuláris biológiai szemléletű képet nyújtani a SARS-CoV-2 vírus ellen kifejlesztett vakcinák működési elvéről.
Article
Patch test (PT) is the standard diagnostic tool verifying contact hypersensitivitiy (CH). Not only delayed but also immediate-type reactions can be detected. The methodology, and the tested allergens were formed as a result of continuous development and change in the 20th and 21st centuries to the present days. During PT, standard amount and concentrations of allergens are applied to the asymptomatic back of the patients. The provoked skin reactions are evaluated at specific intervals: the first reading is performed in 20-60. minutes, and after 48 hours of allergen exposure (occlusion), it occurs at 48, 72, 96 hours and on the 7th day. In Hungary, we have been using the PT for 100 years. The 7th day evaluation was recommended in 2008, and has been used by the Allergology Workgroup of our clinic since 2007. Many important allergens can give CH reactions only on the 7th day, so without this reading, a significant number of the reactions would not be detected. During our 15-year study period (2007-2021), in 624 patients out of 5790 tested population (10.7% of patients), and in 729 out of the total 3338 positive reactions (21.8% of reactions) were registered only on the 7th day in the environmental standard series. The most common allergen-groups were metals, mercury derivatives, preservatives, fragrances – plant components and drugs – local therapeutics. Regarding the individual allergen ranking, nickel (11.4%) was the most common. Among fragrances wood tar (3.7%), from preservatives Kathon CG® (4.0%), and among drugs – local therapeutics neomycin sulfate (5.2%) can be mentioned. Our data confirm and justify the methodological recommendation formulated in Hungary in 2008: the evaluation of the PT is necessary until the 7th day.
Article
Introduction The first wave of COVID-19 pandemic has disrupted almost all areas of the health care services to some extent throughout the world. Although the negative impact of COVID-19 on patients with autoimmune diseases has also been recognized, available data in this regard are limited. In the current study of the European Autoimmunity Standardisation Initiative (EASI) we aimed to provide reliable data on the extent of the impact of COVID-19 pandemic on test requests for different autoantibodies in European countries. Methods Data on test numbers and on the number of positive results were collected in 97 clinical laboratories from 15 European countries on a monthly basis for the year before (2019) and the year during (2020) the COVID-19 pandemic. Results A reduction in the number of autoantibody tests was observed in all European countries in the year 2020 compared to 2019. The reduction affected all autoantibody tests with an overall decrease of 13%, ranging from 1.4% (Switzerland) to 25.5% (Greece). In all countries, the decrease was most pronounced during the first wave of the pandemic (March–May 2020) with an overall decrease in those three months of 45.2%. The most affected autoantibodies were those commonly requested by general practitioners (anti-tTG IgA (−71%), RF IgM (−66%) and ACPA (−61%)). In the second wave of the pandemic (October–December 2020) the decrease was less pronounced (6.8%). With respect to the rate of positive results, subtle differences were observed for distinct autoantibodies during the pandemic, but the total rate of positive results was similar in both years. Conclusions Our study demonstrated a strong decrease in autoantibody requests during the first wave of the COVID-19 pandemic in 15 European countries. The second wave was characterized by a less pronounced impact, with some participating countries hardly affected, while some other countries experienced a second decline. The decrease was clearly associated with the level of lock-down and with the required adjustments in the health care systems in different countries, supporting the importance of an effective strategy for the coordination of autoimmune testing in challenging situations as the COVID-19 pandemic.
Article
Purpose: To assess how current COVID-19 restrictions regarding elective dental procedures influence patients' self-reported oral health care needs at a University Hospital in Germany. Materials and methods: Patients with COVID-19 induced cancellation of elective treatment appointments previously scheduled for the period March 16th to April 30th 2020 were contacted by telephone and questioned about the occurrence of oral health problems, pain, self-reported treatment needs, and the use of emergency dental services. Data were analysed retrospectively. Results: Information on 370 patients aged between 1 and 91 years was included. 16.2% (n = 60) of patients reported having experienced an oral health problem for which they requested timely dental treatment. Within this group, the most frequent complaints were pain or tooth hypersensitivity (42.4%, n = 26), insufficient restorations (28.8%, n = 17) and gingival or periodontal problems (23.7%, n = 14). Associations between the type of treatment pending and the report of an oral health problem were considerable for patients awaiting treatment under full anesthesia, surgical procedures and endodontic treatment (p = 0.001; 0.003 and 0.048, respectively). Problems were reported most frequently in these treatment groups, ranging from 27.7% to 100%, compared to 12.6% among patients scheduled for routine check-ups. Overall, 8.6% (n = 32) were experiencing pain, of whom 5 patients experienced constant pain. However, only 1.9% (n = 7) of patients made use of emergency dental services. Conclusions: The results suggest that while the postponement of routine check-ups is justifiable during emergency situations, the long-term cancellation of surgical and endodontic therapies must be viewed critically.
Article
Background: During the COVID-19 pandemic, wearing face masks is mandatory not only for health care workers (HCWs) but also for the general population in many countries around the globe. Objectives: The aim of the study was to investigate the onset of adverse facial skin reactions due to compulsory face masks during the COVID-19 pandemic in HCWs and non-HCWs, and draw awareness of this new dermatological condition and its preventive measures. Materials and methods: A questionnaire was distributed to 550 patients and HCWs from the Department of Dermatology and Allergy of the University Hospital Munich (LMU), Germany. Participants were surveyed regarding mask type, duration of usage and adverse facial skin reactions. Information on symptoms and the use of skin care products and topical drugs were retrieved. Results: The duration of wearing masks showed a significant impact on the prevalence of symptoms (p < 0.001). Type IV hypersensitivity was significantly more likely in participants with symptoms compared to those without symptoms (p = 0.001), whereas no increase in symptoms was observed in participants with atopic diathesis. HCWs used facial skin care products significantly more often than non-HCWs (p = 0.001). Conclusions: Preventive and therapeutic measures should be established in order to avoid "face mask dermatitis", especially for people with underlying risk factors.