Available via license: CC BY 4.0
Content may be subject to copyright.
Iustum Aequum Salutare
XX. 2024. 4. • 103–117.
A FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉSEK FOGALMÁNAK
JOGI ÉPÍTŐKÖVEI, A DIGITALIZÁCIÓ FÉNYÉBEN*
Sziebig Orsolya Johanna**
„Nyilvánvaló, hog y nem a technológia az, ami átalakul.
– hanem a technológia, ami átalakít téged.”1
Jeanne W. Ross
1. Bevezető gondolatok és kutatási alapvetések
Az elmúlt évtizedek soha nem látott negatív környezeti változásokat hoztak. A nagy
ipari forradalom hatására a mezőgazdaságon és kézművességen alapuló gazdaságok
helyébe nagyipari létesítmények léptek, ami alapvetően átrajzolta az emberiség létfel-
tételeit. A számos pozitív hatás mellett – ideértve a termelékenység és jólét növeke-
dését, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségét – a technológiai
robbanás a fosszilis energiahordozókon nyugvó gazdasághoz és napjaink környezeti
problémáinak létrejöttéhez vezetett. A klímaváltozás és a globális felmelegedés ha-
tásait nap mint nap tapasztaljuk már Magyarországon is, amely ebből a szempontból
közepesen kitett országnak minősül. Az elmúlt években a kiszámíthatatlan időjárás,
az aszályos időszakok, majd azt követő áradások mind a klímaváltozásnak tudható-
ak be.2 A 2022-ben és 2024-ben pusztító, hónapokig tartó aszály Európában, a tró-
pusi éjszakák3 számának növekedése, a csapadékhullás kiszámíthatatlansága mind
rámutatnak, hogy már itt, hazánkban is komolyan számolnunk kell a kedvezőtlen
* A kutatást a Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiváló-
sági Központ (IKIKK) Humán és Társadalomtudományi Klaszterének IKT és Társadalmi Kihívások
Kompetenciaközpontja támogatta. A szerző a Digitalizáció és demokrácia kutatócsoport tagja.
**
Egyetemi adjunktus, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
ORCID: 0000-0002-9313-9903.
1 Szerző saját fordítása, eredeti idézet: „Clearly, the thing that’s transforming is not the technology – it’s
the technology that is transforming you.” MIT Sloan’s Center for Information Systems Research.
2 IPPC: Hungary Climate Resilience Policy Indicator. 16 August 2021. https://tinyurl.com/y2aezhx3
3 A trópusi éjszakák alatt azt értjük, amikor a hőmérséklet éjszaka sem csökken 20 oC alá.
This is an open-access article distributed
under the terms of the Creative Commons
Attribution License 4.0. https://doi.org/10.69695/ias.2024.4.05
Sziebig Orsolya Johanna104
környezeti változásokkal. A klímaváltozás hatásai még intenzívebben érezhetőek a
városiasodott környezetben, ahol a hősziget hatás4 és a levegőszennyezettség negatív
irányba befolyásolják a lakosok egészségét. Az éghajlati változók, így a hőmérséklet,
a relatív páratartalom, a levegőminőségi index és az egészségügyi kockázatok közötti
kapcsolat kimutatta, hogy az éghajlat egészségügyi hatásai jelentősebbek az alacso-
nyabb levegőminőségű területeken.5 Ugyanakkor, a városok nagymértékben felelősek
is a klímaváltozásért, tekintettel az IPCC 2022-es jelentésére, amely megállapította,
hogy a városi területek okolhatóak a globális CO2-kibocsátás 70 százalékáért, a közle-
kedés és az épületek pedig a legnagyobb szennyezők közé tartoznak.6
Az Európai Unióban ambiciózus terveket fogalmaztak meg a zöld átállás előmoz-
dítása érdekében, amelynek alapkövei az európai zöld megállapodás7 és a klímaren-
delet8 elfogadása voltak. A legfőbb célkitűzés szerint az európai térséget 2050-re
klímasemlegessé kell formálni, amely az üvegházhatású gázok (továbbiakban: ÜHG)
nettó nulla kibocsátását jelenti. Tehát, ha történik is ÜHG kibocsátás, azt kompenzálni
kell. Az európai zöld megállapodás immáron öt éve biztosít keretet az Európai Unió-
ban elfogadott környezeti intézkedéseknek, amelyek a klímasemlegesség elérésétől, az
élőhely helyreállításon át, egészen az energiajogot érintő rendelkezésekig terjednek.9
Az Európai Unió elkötelezett a nemzetközi színtéren elfogadott klímaintézkedések tá-
mogatására is, így a Közösségek és akkori tagállamai korai időpontban erősítették meg
a Kiotói Jegyzőkönyvet és 2008 és 2012 között nyolc százalékos kibocsátáscsökkentést
vállaltak, az 1990-es adatokhoz viszonyítva.10 Sajnálatos módon a kiotói rendszer nem
váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az EU és valamennyi tagállama aláírta és ra-
tikálta a Párizsi Megállapodást is, és határozottan elkötelezett annak végrehajtása
mellett. A nemzetközi egyezmény megerősítésével az EU és tagállamai jogilag köte-
lezik magukat a megállapodás legfontosabb céljának, a globális hőmérséklet bizton-
ságos határértékek között való tartásának elérésére.11 Az Egyezmény célja, hogy „a
globális átlaghőmérséklet növekedését jóval az iparosodás előtti szinthez képest 2 °C
alatt tartsa”, és törekedjen arra, hogy „a hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti
4 „Heat island eect” – hősziget hatás: a városokra jellemző mikroklimatikus jelenség, amikor a városban
a hőmérséklet magasabb, mint az azt körülvevő vidéki területeken.
5 Prashant Kumar: Climate Change and Cities: Challenges Ahead. Frontiers in Sustainable Cities, Vol. 3.
(2021) 1–2. https://doi.org/10.3389/frsc.2021.645613
6 Hans-Otto Pörtner – Debra C. Roberts et al.: Climate Change 2022: Impacts, Adaptation and
Vulnerability. IPCC, 2022. https://tinyurl.com/4cbfbc9v
7 European Green Deal. https://www.consilium.europa.eu/en/policies/green-deal/
8 2021/1119/EU rendelet a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rende-
let, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet), HL L 243., 2021. 07. 09.,
1–17. o. CELEX-32021R1119.
9 European Green Deal.
10 Theodora Petroula – Rob Swart – Bernd Gugele – Bernd Strobel – Peter Taylore: Implementing the
Kyoto Protocol in the European Community. Inter national Review for Environmental Strategies, Vol.
5., No. 1. (2004) 83–108.
11 Az Európai Unió 2016. október 5-én ratikálta a Párizsi Klímamegállapodást. Az ENSZ Éghajlatválto-
zási Keretegyezményben Részes Feleinek 21. Konferenciáján elfogadott Párizsi Megállapodás, HL L
282., 2016.10.19., 4–18. o., Magyarországon kihirdette: a 2016. évi L. törvény. https://tinyurl.com/4ej22fsa
105A fenntartható települések fogalmának jogi építőkövei
szinthez képest 1,5 °C-ra korlátozza.”12Az ENSZ keretében elfogadott, fenntartósághoz
kapcsolódó célkitűzések egyik fontos eleme a zöld, fenntartható települések építése. A
2015-2030-ig tartó időszakra megfogalmazott „Fenntartható Fejlődési Célkitűzések”13
körében konkrétan a városok és az emberi települések befogadóvá, biztonságossá, el-
lenállóvá és fenntarthatóvá tételét igyekeznek elérni. A zöld közösségek vitathatatla-
nul fontos szerepet játszanak a klímacélok megvalósításában, hiszen az alulról történő
építkezés (az ún. bottom up approach) már több természet- és környezetvédelemmel
kapcsolatos program tekintetében bizonyított. Ilyennek tekinthető – többek között – a
védett, veszélyeztetett fajok védelmére vonatkozó törekvések, ahol a társadalmi be-
ágyazottság nagyban meghatározta a vonatkozó nemzetközi és nemzeti törekvések va-
lódi érvényesülését.14 Az Európai Unió fontos letéteményese az SDGs-ek megvalósí-
tásának és kiemelt gyelmet fordít a tizenegyedik, fenntartható településekhez kötődő
céloknak. A 2014-2020-as időszak a kohéziós politika középpontjába helyezte a városi
dimenziót. A rendelkezésre álló pénzügyi forrásokból több mint 115 milliárd eurót fek-
tettek be a városi területeken, ebből mintegy 17 milliárdot közvetlenül a fenntartható
városfejlesztés integrált stratégiáira fordítottak. Több mint 900 város kapott felhatal-
mazást a fenntartható városfejlesztés integrált stratégiáinak végrehajtására.15
A tanulmány szemszögéből vizsgálva a kérdést felmerül, vajon milyen, a jog által
megfogható és megfogalmazható építőkövei vannak a zöld, fenntartható, élhető telepü-
léseknek. Tanulmányomban a fenntartható települések jogi alapokon nyugvó fogalmát
járom körbe, kiemelt kérdésként foglalkozva a digitalizációval és ezen belül különösen
a mesterséges intelligenciával, amelyek a XXI. században megkerülhetetlen tényezők a
zöld átállás tekintetében. A kutatás nagyobb keretét a zöld demokrácia fogalma bizto-
sítja, amely véleményem szerint integráns része a fenntartható települések építésének.
Kutatásaimat több előzetes felvetés köré építettem. Először is, véleményem szerint, a
zöld demokrácia építésének megkerülhetetlen eleme az emberi jogok magas szintű ér-
vényesítése, különös tekintettel a harmadik generációs emberi jogokra. A klímakérdé-
sek középpontba kerülésével párhuzamosan kezdett egyre nagyobb gyelem terelődni
a harmadik generációs emberi jogokra. Ide sorolhatóak az egészséges vagy élhető, jó
minőségű környezethez való jog, a vízhez való jog és az élelemhez való jog. Az emberi
jogok magas szintű érvényesülése és a jó környezetminőség közti összefüggés már
bizonyított. Továbbá, napjainkban kiemelt kérdésként kell értékelni a különösen kitett
(marginalizált) csoportok jogait, akik lehetőségeit még jobban behatárolják a klímavál-
tozás okozta negatív hatások. Annak ellenére, hogy szakirodalmi szinten nem találunk
egységes fogalmat a zöld településekre és a zöld demokráciára, azok legfontosabb, jogi
alapokon is megragadható építőkövei azonosíthatóak. Végül, bár a digitalizáció és a
12 Paris Agreement. United Nations, Treaty Series, vol. 3156., 79.
13 Transforming our World: the 2030 Agenda for Sustainable Development Goals (SDGs), UNGA Res. A/
RES/70/1. A célkitűzések a továbbiakban: SDGs.
14 Meredith L. Gore ‒ Jonah Ratsimbazafy − Michelle L. Lute: Rethinking Corruption in Conservation
Crime: Insights from Madagascar. Conservation Letters, Vol. 6., No. 6. (2013 Nov/Dec.) 434–435.
ht t p s://doi.org /10.1111/con l .120 32
15 Sustainable Urban Development. https://tinyurl.com/466kyzpz
Sziebig Orsolya Johanna106
mesterséges intelligencia nagyban segítik a zöld átállást, sajnos számolnunk kell bi-
zonyos hátrányos következményekkel is, amelyek éppen hozzájárulnak napjaink kör-
nyezeti problémáinak romlásához. Jelen tanulmány megírásához az elmúlt két évben
folytatott szakirodalmi kutatásaim képeznek alapot, azonban a kritikai szemlélet és a
saját összefüggések meghatározása nélkülözhetetlen a kérdéskör vizsgálatához. Véle-
ményem szerint a holisztikus, belső összefüggésekre alapozó nézőpontot kell előtérbe
helyeznünk a környezetjogi területén, így a fenntartható településekhez és a zöld de-
mokráciához kapcsolatos kutatásaim során is erre törekedtem. Tanulmányom felépíté-
sé igazodik az előzetesen megfogalmazott felvetések vizsgálatához.
2. A fenntartható települések fogalma
Az ENSZ keretében először az ezredforduló és 2015 közötti időszakra határoztak meg
pontos, a fenntarthatósághoz kötődő célkitűzéseket. A millenniumi fejlődési célkitű-
zések16 között még nem szerepelt a fenntartható emberi közösségek koncepciója, igaz,
konkrét környezeti célkitűzés is egy volt, a hetedik, amely különösen a víz kérdésé-
re összpontosított.17 A zöld, fenntartható közösségek építése az ENSZ fenntarthatóság
elérésére vonatkozó programjának egyik kulcsfontosságú eleme. A 2015-2030 közötti
időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési célok (SDGs) kifejezetten a városok és az
emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóvá és fenntarthatóvá tételét cé-
lozzák. Az 11. SDG a fenntartható települések számos aspektusát gyelembe veszi.18
Bár a célkitűzések nem határozzák meg kifejezetten a demokratikus intézményeket az
11. SDG részeként, szilárd meggyőződésem, hogy a demokratikus értékek, a környezet-
védelmi megfontolások és a fenntartható életkörülmények szorosan kapcsolódnak egy-
máshoz. E megfontolások alapján a fenntartható városok meghatározása a következő:
„a fenntartható városok olyan közösségek, ahol a polgárok teljes mértékben
élvezhetik az urbanizáció előnyeit a modern életmód hátrányai nélkül. A
fenntartható városok továbbá egészséges környezetet biztosítanak a lakosok
számára, gyelembe véve az energia – környezet – szociális szempontok ösz-
szefüggéseit.”19
16 Millenium Development Goals, MDGs.
17 MDG 7: Ensure environmental sustainability. MDG Monitor, 7. (2016) https://tinyurl.com/3h7hxdsc
18 United Nations: The Global Goals. https://tinyurl.com/ycxxch92. Alcélok: 11.1. a biztonságos és meg-
zethető lakhatás; 11.2. a megzethető és fenntartható közlekedési rendszerek; 11.3. a befogadó és
fenntartható urbanizáció; 11.4. a világ kulturális és természeti örökségének védelme; 11.5. a természeti
katasztrófák káros hatásainak csökkentése; 11.6. a városok környezeti hatásainak csökkentése; 11.7. a
biztonságos és befogadó zöld és közterületekhez való hozzáférés biztosítása; 11.8. az erős nemzeti és
regionális fejlesztési ter vezés; 11.9. a befogadó, az erőforrás-hatékonyságot és a katasztrófakockázat
csökkentését célzó politikák végrehajtása 11.A. a legkevésbé fejlett országok támogatása a fenntartható
és rugalmas építkezésben.
19 Anikó Szalai – Orsolya Johanna Sziebig – Norbert Tribl: Urban Climate Change Resilience (UCCR) in
the Light of SDG11. European Public Law, Vol. 35., No. 1. (2023) 274–275.
107A fenntartható települések fogalmának jogi építőkövei
A fenntartható települések intézményi meghatározásai is a szinergiákat és fenntart-
hatóság pilléreinek összefüggéseit hangsúlyozzák. Az ENSZ Iparfejlesztési Szerve-
zete20 szerint „a városok fenntartható és inkluzív iparosítása lehetőséget nyújt olyan
szinergiák kialakítására, mint például a gazdasági növekedés és a környezetromlás
szétválasztása, miközben munkahelyeket teremt és elősegíti a tiszta energiával kapcso-
latos innovációt.”21 A Világbank városi, katasztrófakockázat-kezelési, ellenálló képes-
séggel és földdel foglalkozó globális gyakorlata (GPURL)22 a következő dimenziókat
vizsgálja a fenntartható települések kapcsán: környezeti fenntarthatóság (tisztaság és
hatékonyság szempontjából); ellenállóképesség (társadalmi, gazdasági és természeti
kihívások ellen; jól felkészültek a természeti katasztrófákra, amelyek intenzitása és
gyakorisága az éghajlatváltozás miatt egyre nő); társadalmi befogadóképesség; ver-
senyképesség.23
A fenntartható települések irodalmi fogalmait vizsgálva, a „városi fenntarthatóság”
megvalósításához három tényező kölcsönhatását vizsgálják, amelyek a következők: az
ökozikai, a társadalmi és a gazdasági környezet, amelyek megfeleltethetőek a fenn-
tartható fejlődés pilléreinek. A fenntartható város fogalma politikai kezdeményezés-
ként jelent meg, válaszul a városi környezetben a XX. század folyamán bekövetkezett
romlásra.24
A fenntartható városok keretein belül a zöld demokrácia meghatározó elemeinek
tekinthető a részvételi és közvetlen demokrácia eszközeinek alkalmazása, a zöld szem-
pontok integrálása a döntéshozatalba és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló ké-
pesség fejlesztése. Végül, az emberi jogok magas színtű biztosítása és érvényesülése,
beleértve a harmadik generációs emberi jogokat. A fenntartható település és a zöld
demokrácia egymáshoz szorosan kapcsolódó fogalmak. Ugyanakkor, érdekes kérdés,
hogy vajon a demokratikus döntéshozatali mechanizmusok szavatolhatják-e a fenntart-
hatóságot. Véleményem szerint a zöld demokrácia és a fenntartható emberi települések
gondolata egymástól elválaszthatatlan egységet képez, hiszen utóbbi elképzelhetetlen
az emberi jogok magas szintű érvényesítése nélkül. Az emberi jogok szavatolása pedig
a demokratikus államberendezkedés egyik alapköve.
A következő ábra25 a fenntartható települések deníciójának lényegi elemeit mutatja
be, a fenntartható fejlődés kontextusában, jelen tanulmány fókuszpontjaira koncent-
rálva.
20 UNIDO: United Nation Industrial Development Organisation (UNIDO).
21 Sustainable Cities Hubs of Innovation, Low Carbon Industrialization and Climate Action. UNIDO,
2016. 3. https://www.unido.org/sites/default/les/2017-03/CITIES_22.06.2016_WEB_0.PDF
22 World Bank’s Urban, Disaster Risk Management, Resilience and Land Global Practice.
23 World Bank: Sustainable Cities and Communities. https://tinyurl.com/mu8rvssv
24 A fenntartható települések fogalmának alátámasztásáról bővebben Ld. Abbas M. Hassan −Hoyowon
Lee: The paradox of the sustainable city: denitions and examples. Environment Development and
Sustainability, Vol. 17. (2015) 1267–1285. htt ps://d oi.org/10.10 07/s10668-014-960 4-z
25 Szerző saját szerkesztése, 2024.
Sziebig Orsolya Johanna108
Az európai szférában a fenntartható városok különös gyelmet kaptak. A zöld kér-
désekre kiemelt gyelmet fordító városok elfogadták a Baszk Nyilatkozatot, amely új
utakat biztosít az európai települések számára, hogy „produktív, fenntartható és ellen-
álló városok jöjjenek létre egy élhető és befogadó Európa érdekében”.26 A nyilatkoza-
tot 2016-ban a fenntartható városokról szóló 8. európai konferencián ünnepelték. A
terv a fenntartható fejlődés három jelentős pillérét vette gyelembe, hogy az európai
városok a környezeti problémák miatt felmerülő gazdasági, környezeti és társadalmi
kihívásoknak megfeleljenek.27 Az Európai Unió nyolcadik, biodiverzitásra vonatko-
zó cselekvési programjában, konkrét címet kapott a városok zöldítésének kérdése, és
a „természet városokba való visszacsempészése és a közösségi fellépés jutalmazása
érdekében a Bizottság felszólította a legalább 20 000 lakosú európai városokat am-
biciózus városzöldítési tervek készítésére 2021 végéig.”28 A következő fejezetekben a
fenntartható települések egyes aspektusainak kifejtésére kerül sor, különös tekintettel
a zöld, demokratikus értékekre.
26 Basque Declaration, New Pathways for European Cities and Towns to create productive, sustainable and
resilient cities for a liveable and inclusive Europe 2016. https://tinyurl.com/mr33nke3
27 Ibid.
28 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális
Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia
„Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” COM(2020) 380 nal Brüsszel, 2020. 05. 20. CELEX-
52020DC0380. A városi és városkörnyéki területek zöldebbé tétele 2.2.8.
109A fenntartható települések fogalmának jogi építőkövei
2.1. A zöld demokrácia rövid története és fogalma
Az 1970-es évek a biológiai felfedezések időszaka volt, és az emberiség elkezdte meg-
érteni az biológiai működés alapjait. Ez a korszak tekinthető a modern környezetvéde-
lem kezdetének is, hiszen a súlyos környezeti problémák felismerése is ekkora tehető
(ideértve az elsivatagosodást, az éghajlatváltozást, a globális felmelegedést és a fajok
kihalását). Az újonnan felismert környezeti problémák nemzeti és nemzetközi szinten
is utat találtak a jogalkotásba.29
További globális környezeti kérdés az erőforrások véges volta, valamint fenntartha-
tó kiaknázásuk és felhasználásuk. A természeti erőforrások kimerülése ugyancsak az
1970-es években kezdte felkelteni a nemzetközi közösség gyelmét, Adlai Stevenson
amerikai lozófusnak az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsában elhangzott szavai
nyomán.30 Egészen az elmúlt század közepéig, a környezetvédelemben a „határmenti
vagy cowboy etika” dominált, amely az ember dominanciáját és felsőbbrendűségét hir-
dette a természettel szemben. Tekintettel a természeti erőforrások véges voltára, külön-
böző új környezetetikai felfogások alakultak ki, köztük az úgynevezett „mentőcsónak”
elmélet, amely szerint a Föld és ökoszisztémáinak túlélése a tét, és a természet egészé-
nek jóléte elsőbbséget élvez az egyének érdekeivel szemben. A mentőcsónak-etikával
ellentétben kialakult az úgynevezett „űrhajó-etika”, amely szerint a természet és az
emberiség jóléte szorosan összefonódik, és egyik sem élvezhet elsőbbséget a másikkal
szemben. Stevenson beszédében erre az elméletre utalt.31 A fenntartható fejlődés, mint
koncepció már régóta utat talált ENSZ dokumentumokba, ugyanakkor pontos fogalmát
a Környezet és Fejlődés Világbizottság határozta meg, „Közös Jövőnk” című jelenté-
sében, 1987-ben.32
A kérdés az, hogy a demokrácia képes-e biztosítani a környezeti fenntarthatóságot.
Egyes kutatók szerint „nincs logikus vagy feltétlen kapcsolat a demokratikus dönté-
sek és a környezeti fenntarthatóság között”.33 Az ökológiai demokrácia kifejezés az
1980-as években jelent meg a környezettudomány és a biológia jogra és társadalomra
gyakorolt hatásaként. Az ökológiai demokráciát a szakirodalomban környezeti demok-
ráciának vagy zöld demokráciának is nevezik.34 A „biokrácia” (biocracy) kifejezés
Walter Bradford Cannon ziológushoz köthető és jelentéstartalmában „az élettudomá-
29 Philippe Sands: Principles of International Environmental Law. Third Edition. Cambridge, Cambridge
University Press, Cambridge, 2012. 22–49.
30 Lynton Keith Caldwell: The Corning Polity of Spaceship Earth. In: R. T. Roelofs – J. N. Crowley – D.
L. Hardesty (szerk.): Environment and Society. New Jersey, Englewood Clis, Prentice-Hall, 1974. 250.
31 Joshua Chad Gellers: ‘Cowboy Economics’ versus ‘Spaceship Ecology’: Constructing a Sustainable
Environmental Ethic. 22 October 2010. http://doi.org /10.2139/ss r n.1695814
32 Report, Our Common Future. World Commission on Environment and Development, 1987. 41.
https://sustainabledevelopment.un.org/content/documents/5987our-common-future.pdf
33 James K. Wong: A Dilemma of Green Democracy. Political Studies, Vol. 64., No. 1. (2016) 136–155.
ht tps: //do i.o rg/10.1111 /146 7- 924 8.12189 .
34 Angol nyelven a terminológia megfelelője: green democracy, ecologycal democracy, biocracy.
Sziebig Orsolya Johanna110
nyi ismeretek hatalmát képviseli a modern társadalomban”.35 A „zöld” demokratikus
eszmeiség megjelenését követően nemzeti, regionális és helyi szinten zöld politikai
pártok alakultak. A zöld politikában általában négy pillért azonosítanak irodalmi szin-
ten: az ökológiai felelősségvállalást, az alulról szerveződő részvételi demokráciát, a
társadalmi igazságosságot, illetve a békét és erőszakmentességet.36 A zöld politikában
megtalálható alapértékek láthatóan összefüggésbe állíthatóak a fenntartható települé-
sek építőköveivel és a fenntarthatóság alapgondolatával.
2.2. Ökológiai felelősség és a közvetlen demokrácia eszközei
Az emberek környezettel kapcsolatos felelősségviselését és ökológiai viselkedését be-
folyásolja a morális és hagyományos társadalmi felelősségérzet. A környezeti erőforrá-
sok általában véve – még ha egyenetlenül is – mindenki rendelkezésére állnak, így akár
a fogyasztástól való tartózkodást is nagyban meghatározza az egyéni felelősséggel
kapcsolatos felfogás, amely a környezet fenntarthatóságának kötelezettségét tükrözi.37
Az emberiségnek kötelessége, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat a fenntartha-
tóság elveinek megfelelően használja fel. A társadalmi igazságosság azt jelenti, hogy
mindenki egyenlő gazdasági, politikai, társadalmi jogokat és lehetőségeket érdemel.
A fenntarthatóság kontextusában a társadalmi igazságosság egyenlő az „igazságtalan
kizsákmányolás elkerülésének értékével”, különös tekintettel az üzleti gyakorlatokra.38
A részvételi demokrácia hozzákapcsolódik zöld demokráciához, hiszen a környe-
zetért felelősséget érző lakosság közvetlenül befolyásolhatja a döntéshozatalt, többek
között bizonyos környezetre ártalmas hatást gyakorló létesítmények esetében. Ugyan-
akkor a közvetlen demokrácia eszközei a legtöbb európai államban „kikoptak” a gya-
korlatból, azokat csupán kiegészítő jelleggel alkalmazzák. Az Európai Unióban ezzel
ellentétes tendenciának lehetünk szemtanúi az utóbbi években, mivel az uniós polgár-
ság megerősítésén keresztül új megoldásokat vezettek be annak érdekében, hogy az EU
lakosai közvetlenül is befolyásolni tudják a döntéseket. Azonban, az uniós eszközökkel
kapcsolatosan is – mint a konzultációk és az európai polgári kezdeményezés – az a kri-
tikai észrevétel tehető, hogy jelentős mértékben nincsenek hatással a végső döntésekre
és a lakosok véleménye leginkább csak ösztönző jellegű az uniós intézmények számá-
ra.39 A zöld demokrácia pontosan ezeknek az „elfeledett” eszközöknek az alkalmazását
helyezi újra középpontba, tekintve, hogy azokat sokszor éppen környezetbarát lépések
ösztönzésére alkalmazzák, mint ahogyan ez látható az európai polgári kezdeményezés
35 Lynton Keith Caldwell: Biocracy: Public Policy and the Life Sciences. New York, Routledge, 2019. X.
htt ps://doi.org /10.4324/9780429043703
36 Charlene Spretnak – Fritjof Capra: The Global Promise of Green Politics. New York, E. P. Dutton, 1984.
37 Vö. Florian G. Kaiser – Todd A. Shimoda: Responsibility as a Predictor of Ecological Behaviour. Jour-
nal of Environmental Ps ychology, Vol. 19., No. 3. (1999) 243–253. https://doi.org/10.1006/jevp.1998.9123
38 Morton Winston: Sustainability and Social Justice. International Journal of Business and Social Sci-
ence, Vol. 2., No. 16. (September 2011) 33–37.
39 Bővebben: Gombos Katalin – Sziebig Orsolya Johanna: A polgári kezdeményezés mint a közvetlen de-
mokrácia eszköze az Európai Unióban – jegyzetek az új szabályozás margójára. Jogtudományi Közlöny,
2020/12. 556–565.
111A fenntartható települések fogalmának jogi építőkövei
esetében is. Fodor László egy 2006-ban megjelent művében a következőképpen fogal-
maz: „nem túlzás azt állítani, hogy a környezetvédelem a demokrácia gyakorlásának
kulcsterülete lett, de azt sem, hogy a demokratikus játékszabályok épp ezen a terüle-
ten a legkidolgozottabbak. Működésük értékelése már más kérdés.”40 A nemzetközi és
uniós színtéren a társadalmi részvételt szavatoló döntéshozatali mechanizmusok gya-
korlati érvényesülése valóban megkérdőjelezhető, elegendő csak az Aarhusi Egyez-
mény harmadik pillérének hiányos uniós jogi megvalósítására gondolni.41 Bándi Gyula
a társadalmi részvétel lehetőségére a „környezethez való jog garanciájaként” tekint.42
2.3. Emberi jogok érvényesülése a zöld demokráciában
Az emberi jogok klasszikus, három generációra bontható felosztását tekintve a harma-
dik generáció a közelmúltban jelent meg, és tartalmát tekintve sokkal bizonytalanabb,
mint a polgári és politikai jogok, illetve a gazdasági, szociális és kulturális jogok köre.
Ehhez a legújabb, harmadik generációhoz sorolható a fejlődéshez való jog, a békéhez
való jog és a környezethez való jog különböző aspektusai, mint az élhető, egészséges,
vagy jó minőségű környezethez való jog. Napjainkra a jogok harmadik generációját
kiterjesztették a vízhez és az élelemhez való jogra is.43 Az emberi jogok harmadik
generációja a 20. században alakult ki, jellemzően a globális kihívásokra adott válasz-
ként, különösen a nemzetközi joggal összefüggésben. A jogok általában kollektív jel-
legűek, és érvényesítésükhöz nem egyetlen államra, hanem globális együttműködésre
van szükség. Egyes jogok alapvetőek, de a legtöbbjük, mint például a fejlődéshez való
jog, törekvésen alapul, így tartalmuk, tárgyuk és érvényesíthetőségük bizonytalan.44
Az emberi jólét és a környezetminőség közötti kapcsolat összetett és elválaszthatat-
lan. Az emberi jogi megközelítés már régóta lehetőséget ad arra, hogy a legsúlyosabb
igazságtalanságokat jogi szempontból közelítsük meg, például a diszkriminatív bánás-
mód és a szegénység elleni küzdelemben. Ugyanakkor a nemzetközi közösségen belül
egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatban is ha-
sonló megközelítést alkalmazzanak, amely összekapcsolja a generációk közötti méltá-
nyosságot, a jövő nemzedékek jogait és az egészséges, élhető környezethez való jogot.45
40 Fodor László: Környezetvédelem az Alkotmányban. Budapest, Gondolat–DE ÁJK, 2006. 62.
41 Bővebben: Orsolya Johanna Sziebig: The Implementation of the Aarhus Convention’s Third Pillar in the
European Union – a Rocky Road Towards Compliance. European Studies: the Review of European Law
Economics and Politics, Vol. 6. (2019) 205–218. https://doi.org/10.2478/eustu-2022-0037
42 Bándi Gyula: Társadalmi részvétel a környezeti ügyekben – Múlt és lehetséges jövő. In: Fodor László –
Pump Judit (szerk.): Társadalmi rész vétel a környeze tvédelmi ügyekben A ré szvételi jogok uniós és hazai
jogi védelme. Budapest, 2016. 82.
43 Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest, Osiris Kiadó, 2011. 315.
44 Környei Ágnes: Emberi jogok a nemzetközi kapcsolatokban. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2018. 19–24.
https://doi.org/10.1556/9789634542605
45 Otto Spijker: Intergenerational Equity and the Sustainable Development Goals. Sustainability, Vol. 10.,
No. 11 (2018) 3836. https://doi.org/10.3390/su10113836
Sziebig Orsolya Johanna112
A szakirodalomban kiemelt jelentőségre tett szert a marginalizált csoportok-
hoz köthető kutatások sora, különösen, a klímaváltozással való összefüggésben.46 A
marginalizált csoportok tagjai valamilyen jellemzőnek vagy tulajdonságnak köszönhe-
tően kirekesztettnek minősülnek a társadalomból. Ilyen jellemzőnek minősülhet a kul-
turális, vallási hovatartozás, a származás, ugyanakkor a környezeti ártalmakat szem-
lélve, ilyen csoportnak minősülnek a negatív környezeti hatásoktól kiemelten szenvedő
területek lakossága, a nők, illetve a gyermekek is. Tekintettel arra, hogy a gyermekek
életkoruknál és sérülékenységüknél fogva jobban ki vannak téve a klímaváltozásból
eredő negatív hatásoknak, sérülékeny csoportnak tekinthetőek. Ennek eredményekép-
pen gyelmet érdemel, vajon a gyermekek jogaival foglalkozó nemzetközi jogi instru-
mentumok mennyiben szavatolják egészséges környezethez való jogukat és az egyez-
ményekben foglalt jogok értelmezését, gyakorlatát, hogyan lehet „környezetvédő”
szemléletben alakítani.47 További különösen kitett csoportnak minősülnek a nők, akik
a vízhiányos térségekben elsőkézből szembesülnek a klímaváltozás hatásaival, ugyan-
akkor ritkán kapnak lehetőséget a döntéshozatalban, környezeti tervezésben helyi vagy
nemzetközi szinten. Tekintettel a vízforrások apadására, a nőknek sokkal nagyobb utat
kell megtenniük a vízszerzés érdekében, mint korábban. Az aszályos időszakok és a
kiszámíthatatlan esőzéseknek köszönhetően a családok sokszor az iskola elhagyására,
korai – akár gyermekkori – házasságkötésre kényszerítik a lánygyermekeket. A kö-
rülményeknek köszönhetően, a nők gyakran kerülnek gazdasági függőségbe, illetve
növekszik a családon belüli erőszak, korai gyermekvállalás esélye.48
Az utóbbi években előtérbe került a környezeti szempontok bíróság előtti érvénye-
síthetősége és a következő generációk jogainak érvényesítése. A klímaperek kérdése
kívül esik jelen tanulmány keretein, de érdemes megemlékezni arról, hogy a következő
években a bíróságok formálódó joggyakorlata jelentős hatással lehet a környezetvé-
delmi szempontok érvényesülésére és a környezetvédelmi törekvésekre. A társadalom
környezettudatos szemlélete előfeltétele a részvételi jogok gyakorlásának és a közvet-
len demokrácia érvényesítésének is.49
46 Vö. Vivien Köböl-Benda: Towards Sustainable and Inclusive Cities: Discrimination Against Vulnerable
and Marginalized Groups – A Review of a Hidden Barrier to Sustainable Urbanization. In: Adriano
Bisello – Daniele Vettorato – Håvard Haarstad – Judith Borsboom-van Beurden (szerk.): Smart and
Sustainable Planning for Cities and Region s Results of SSPCR 2019. Svájc, Springer International Pub-
lishing 2021. 469–478. https://doi.org/10.1007/978-3-030-57332-4_33
47 Vö. Gábor Kecskés – Ágnes Lux: There is no plan(et) B – environmental “crossroads’ of children’s rights”.
Hungarian Journal of Legal Studie s, Vol. 64. , No. 1. (20 23) 4– 31. htt ps://doi.org /10.1556/2052.2023.0044 0
48 Priyanka Kushwah – Tulsi Khoria O.: Doubly Marginalised: Women Rights in the Age of
Climate Change. Journal of Legal, Ethical and Reg ulator y, Vol. 25., No. 5. (October 2022) 1–8.
https://doi.org/10.53730/ijhs.v6nS4.6128
49 A klímaperek kérdéséről és a generációk közötti méltányosságról intenzíven publikált Sulyok Katalin.
Ld. Katalin Sulyok: A rule of law revolut ion in fut ure generations’ litigat ion : intergenerational equity
and the rule of law in the Anthropocene. Max Weber Alapítvány, 2023. https://tinyurl.com/5cxewesv
113A fenntartható települések fogalmának jogi építőkövei
3. Zöld demokrácia és digitalizáció, a mesterséges intelligencia szerepe
a fenntartható települések építésében
A digitalizáció a technológia átvételéről és „a szervezeti stratégiáról, az üzleti folya-
matokról, a szervezeti tudásról és a teljes társadalmi-technikai szervezeti rendszerről”
szól.50 Tágabb értelemben a dig italiz áció „a digit alizációs te chnikák szélesebb tá r sadal-
mi és intézményi kontextusokban történő alkalmazásának szociotechnikai folyamata,
amely a digitális technológiákat infrastrukturális jellegűvé teszi”.51 A digitalizációnak
a döntéshozatalra gyakorolt hatását nehéz megbecsülni, de elmondható, hogy pozitív
szerepe van a társadalmi részvétel előmozdításában. Ezt jól példázza a közvetlen de-
mokrácia eszközeinek használatára szolgáló digitális platformok megjelenése az Eu-
rópai Unióban. Különösen az európai polgári kezdeményezés esetében tapasztalható,
hogy az uniós polgárok gyakran nyújtottak be javaslatokat a számukra fontos „zöld”
kérdésekben. A kezdeményezési szabályok közelmúltbeli reformja kifejezetten az on-
line platformok használatának előmozdítására irányult, egyszerűsítve és hozzáférhe-
tőbbé téve az eszközt.52
3.1. A mesterséges intelligencia lehetséges hatásai a fenntartható települések építésére
A mesterséges intelligenciának számos különböző formája és meghatározása van. Je-
len tanulmány keretében a mesterséges intelligenciát a fenntartható emberi települések
bizonyos aspektusaira alkalmazható technológiák gyűjtőfogalmaként értelmezem. Ál-
talában véve, a mesterséges intelligencia „egy digitális számítógép vagy számítógép-
vezérelt robot azon képessége, hogy olyan feladatokat hajtson végre, amelyeket általá-
ban intelligens lényekkel társítanak”.53 A fenntarthatóság szempontjából a kérdés az,
hogy a mesterséges intelligencia képes-e kiteljesíteni a benne rejlő lehetőségeket anél-
kül, hogy károsítaná a környezetet. A mesterséges intelligencia alkalmazása számos te-
rületen hozzájárulhat a „zöld” átmenethez, és segíthet a kitűzött kibocsátáscsökkentési
célok elérésében. A következőkben a zöld demokrácia és a fenntartható városok né-
50 Idézet eredeti nyelven: „organisational strategy, business processes, organisational knowledge and
the whole socio-technical organisational system.” Forrás: YoungKi Park – Nilesh Saraf: Investigating
the complexity of organizational digitization and rm performance: a set-theoretic congurational
approach. AMCIS 2016: Surng the IT Innovation Wave - 22nd Americas Conference on Information
Systems, 2016. 1–10.
51 Idézet eredeti nyelven: „the sociotechnical process of applying digitising techniques to broader social
and institutional contexts that render digital technologies infrastructural.” Forrás: David Tilson – Kalle
Lyytinen – Carsten Sørensen: Research commentary-digital infrastructures: the missing IS research
agenda. Information Systems Research, Vol. 21., No. 4. (2010) 748–759.
https://doi.org/10.1287/isre.1100.0318
52 Vö. Lilla Nóra Kiss – Orsolya Johanna Sziebig: Dening the European Way of Life, Exploring the
Concept of Europeanness. Hungarian Yearbook of International Law, Vol. 9. (2021) 111−132.
https://doi.org/10.5553/HY IEL/2666270120210090 01007
53 Idézet eredeti nyelven: „the ability of a digital computer or computer-controlled robot to perform tasks
commonly associated with intelligent beings.” Forrás: B. J. Copeland: Articial intelligence. Britannica,
12 July 2024. https://www.britannica.com/technology/articial-intelligence
Sziebig Orsolya Johanna114
hány aspektusát elemzem, a gyakorlatban már létező megoldásokra és a bizonyított
akadályokra összpontosítva.
Összefoglalóan, a mesterséges intelligenciának több előnye is van. Elsősorban,
automatizálhatja a fontos, de ismétlődő (repetitív jellegű) és időigényes feladatokat.
Továbbá, a mesterséges intelligencia betekintést nyújt olyan strukturálatlan adatok-
ba, amelyek korábban emberi kezelést és elemzést igényeltek, és képes több ezer szá-
mítógép és egyéb erőforrás munkáját integrálni. A mesterséges intelligencia néhány
gyakorlati alkalmazása előnyös lehet a környezetvédelem terén. Az egyik ilyen a jobb
környezetvédelmi irányítás, például a vízgyűjtő területek vagy az erdők kezelése. Az
ipari teljesítmény korrigálásával a mesterséges intelligencia optimalizálhatja a víz-,
energia- és földhasználatot, ami jobb környezeti teljesítményt eredményez. A mester-
séges intelligencia alkalmazható a biztonság és a környezeti kockázatok csökkentésé-
ben, a katasztrófakockázatok kezelésével, a nukleáris és űrtechnológiával kapcsolat-
ban, csökkentve a szükséges emberi interakciók számát. Végül pedig a jobb szervezeti
döntéshozatalban is alkalmazható, racionalizálva az eredményeket és az erőforrások
felhasználását.54
A mesterséges intelligencia55 alkalmazása jelentős hatással van a bolygónkra, de
egyre inkább megjelenik a „Föld-barát mesterséges intelligencia” kifejlesztése iránti
igény is. Vannak olyan mesterségesintelligencia-megoldások, ahol a környezetvédelem
az elsődleges cél, egyéb esetekben az ökológiai szempontok másodlagosak a technológi-
ához képest. A harmadik generációs emberi jogokkal összefüggésben a mesterséges in-
telligenciával kapcsolatos megfontolások kettősek. Először is, nyújthat-e az egészséges
környezethez való jog egyéni jogvédelmet azoknak, akik ki vannak téve a mesterséges
intelligencia által okozott káros kibocsátásoknak? Másodszor, milyen megoldások se-
gíthetnek az egészséges környezet biztosításában a környezet védelmét célzó techno-
lógiák révén?56 Az első kérdés kifejtése már túlmutatna jelen tanulmány keretein, így a
következőkben a digitális megoldások előnyeire és hátrányaira összepontosítok.
Az emberi jogok harmadik generációjának fő jellemzője, hogy összetett jogokról
van szó, és egyikük sem rendelkezik szilárd jogi alapokkal a nemzetközi jog valamely
jogi eszközében. A digitális megoldások és a mesterséges intelligencia alkalmazása
segíthet e jogok érvényesítésében. Először is, az élelemhez való joggal összefüggésben
a mesterséges intelligenciának jelentős szerepe lesz a fenntartható mezőgazdaság és
élelmezésbiztonság megvalósításában, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésében és
korlátozásában. Az ENSZ illetékes szervezetei által már alkalmazott analitikai eszköz-
készletek segítségével számos élelmiszertermeléssel és élelmiszerbiztonsággal kapcso-
latos terület fejleszthető a mesterséges intelligencia alapú megoldások alkalmazásával.
54 Rohit Nishant – Mike Kennedy – Jacqueline Corbett: Articial intelligence for sustainability:
Challenges, opportunities, and a research agenda. International Journal of Infor mation Management,
Vol. 53. (2020) 1−13. https://doi.org/10.1016/j.ijinfo mg t.2020.102104
55 AI, articial intelligence.
56 Alberto Quintavalla: Articial Intelligence and the Right to a Healthy Environment. In: Alber-
to Quintavalla – Jeroen Temperman (szerk.): Articial Intelligence and Human Rights. Oxford,
Oxford University Press, 2023. Part VIII: Articial Intelligence & Third Generation Rights.
https://doi.org/10.1093/law/9780192882486.003.0028
115A fenntartható települések fogalmának jogi építőkövei
Többek között a talaj egészségével és a víz elérhetőségével, az időjárási trendekkel és a
kártevők elleni védekezéssel összefüggésben. A mesterséges intelligencia által vezérelt
technológiák kiváló megoldást jelenthetnek specikus környezeti problémák kezelésé-
ben. Ide sorolható a világ „fejlett” részein hatalmas mértéket öltő élelmiszerpazarlás és
élelmiszerhulladék megoldása. Az urbanizált területeken a digitális megoldások haté-
kony kapcsolatokat teremtenek a városi fogyasztók és a környező termelők között, ami
csökkenti a szállítási kibocsátást és az élelmiszer-pazarlást.57
A vízhez való jog világszerte egyre nagyobb gyelmet kap, különösen a súlyosbo-
dó vízhiány miatt. Az „intelligens megoldások” biztosíthatják a tiszta és biztonságos
ivóvízhez való hozzáférést mindenki számára, mint például egy új „ivóvíz chatbot”,
amely a vonatkozó jogszabályokat és a vízzel kapcsolatos információkat aknázza ki.58
A mesterséges intelligencia alkalmazása számos területen hozzájárulhat a „zöld” át-
állás szavatolásához és a kitűzött kibocsátás-csökkentési célok eléréséhez. Először is az
AI segítségével racionalizálható az erőforrások felhasználása és csökkenthető az üveg-
házhatású gázok kibocsátása. Hozzájárulhat a fenntartható erőforrás menedzsmenthez
és a környezeti kormányzáshoz. Továbbá, kitűnően alkalmazható a termelési szektor
területén, a mezőgazdaságban, többek között a termőföld- és vízforrásfelhasználás
optimalizálásához. Végül, de nem utolsó sorban, a követlen demokrácia eszközeinek
erősítésében is szereppel bírhat.
Ugyanakkor nem szabad gyelmen kívül hagyni az AI teljes életútját, ha annak
környezetbarát voltát vizsgáljuk. A mesterséges intelligenciát alkalmazó technológiák
fejlesztése és előállítása is jelentős kibocsátással jár. Még abban az esetben is, ha az
energia nagyobb részben fenntartható forrásból származik, hozzájárul az üvegházha-
tású gázok kibocsátásához, különösen a működtetés során. Megfontolandó aspektus
az elektronikai hulladék (az úgynevezett e-waste) kérdése is, amely minden digitális
eszköz kapcsán felmerül. A mesterséges intelligencia és az elektronikai hulladékok
kapcsolódása két oldalról is megközelíthető. A digitális megoldások természetszerűen
együtt járnak az elektronikai hulladék keletkezésével, amelynek jelentős részét nem ke-
zelik megfelelően. Ugyanakkor az AI technológiák segíthetnek az e-hulladékok meg-
felelő csoportosításában, kezelésében és újrahasznosításában, csökkentve azok meny-
nyiségét és a környezetre gyakorolt negatív hatásukat. Érdekes módon a mesterséges
intelligencia a vízforrások megőrzését is akadályozhatja, mivel a nagy adatközpontok
tiszta vizet használnak a hűtéshez és az energiafogyasztáshoz. A meleg napszakokban
több vízre van szükség, mivel az adatközpontokat jobban kell hűteni. Becslések szerint
a Microsoft amerikai adatközpontjaiban a PT3 közvetlenül 700 000 liter tiszta édesvi-
zet fogyaszthat, és 2022-ben a Microsoft Iowában 11,5 millió gallon vizet vont ki az új
adatközpontok hűtéséhez, amelyekben AI-t képeznek ki.59
57 Tshilidzi Marwala: Articial Intelligence Can Transform Global Food Security and Climate Action.
United Nations, 2024. https://tinyurl.com/4bvh3rw3
58 Rachel Leven: Safe drinking water is a right. Experts want AI to help make it a reality. 25 April 2023.
https://tinyurl.com/5xu5ywzu
59 Shaolei Ren: How much water does AI consume? The public deserves to know. OECD.AI Policy
Observatory, 30 November 2023. https://oecd.ai/en/wonk/how-much-water-does-ai-consume
Sziebig Orsolya Johanna116
4. Záró gondolatok
Az urbanizált környezetbe „kényszerült” ember elveszítette kapcsolatát a természettel
és az ipari forradalom kezdete óta módszeresen és nagy mértékben módosította az őt
körülvevő környezetet. Az utóbbi évek rámutattak arra, hogy az emberiség jelenlegi
életmódja fenntarthatatlan és radikális fordulatra van szükség a termelés-fogyasztás
körforgásában. A fenntartható településeken és a zöld demokratikus értékeken keresz-
tül, az emberiség újra felismerheti a természetes létformában rejlő lehetőségeket és
urbanizált településeinket is élhetőbbé, befogadóbbá tehetjük a következő generációk
számára.
Szilárd meggyőződésem, hogy kizárólag akkor érhetünk el fordulatot a környezet
megőrzése területén, ha az emberiség felismeri, hogy nem szemlélheti az embert a
természettől elválasztott lényként. Az ember szorosan kötődik a természethez, annak
része, minden emberi tevékenység hatással van a természetre és így a környezeti prob-
lémák is jelentősen befolyásolják az emberi életminőséget és egészséget.60
A mesterséges intelligencia környezeti fenntarthatóság érdekében való alkalmazásá-
nak lehetőségét még most kezdjük megismerni. Ahogyan arra rámutattam, a gazdaság,
a döntéshozatali struktúrák és a termelés számos területén sikeresen alkalmazzák a di-
gitális megoldásokat és az AI-t. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia teljes életútját
kell vizsgálni annak érdekében, hogy annak fenntartható voltáról teljes képet kaphas-
sunk. Az eredmények azt mutatják, hogy az AI mint digitális technológia előállítása és
a tanulási folyamata hihetetlen erőforrásokat emészt fel, hozzájárulva a kibocsátáshoz
és az elektronikai hulladék-termeléshez, illetve az ívóvíz készletek csökkenéséhez. Így
az új, hasznosnak tűnő technológiákat is megfontoltan kell a gyakorlatban alkalmazni.
Végül, de nem utolsó sorban, az AI alkalmazása további etikai és jogi kérdéseket vet
fel. Többek között, hogy vajon az önállóan tanuló mesterségesintelligencia-rendszerek
elsajátíthatják-e az emberiség által gyakorolt többnyire elnéző szemlélődést a környe-
zetszennyezés kapcsán. Bár e gondolat utópisztikusnak tűnik, a technológia megállít-
hatatlannak tűnő fejlődése mellett, minden lehetőséget meg kell fontolni.
A zöld demokrácia fogalmának egyik építőköve az emberi jogok biztosítása, külö-
nös tekintettel a környezeti jogokra. Ebben a tanulmányban elsősorban a harmadik ge-
nerációs emberi jogokra tértem ki, amelyek fontos összefüggésben állnak a fenntartha-
tó településekkel. A harmadik generációs emberi jogok biztosítása szorosan összefügg
a jó kormányzás elvével, a demokráciával és kiemelten a fenntartható, élhető és befo-
gadó települések építésével. A digitális megoldások nagyban elősegíthetik az egyes
jogok érvényesítését a gyakorlatban. Ahogyan erre már korábban utaltam, a harmadik
generációs jogok összetettek, biztosításuk nem lehetséges pusztán az egyén szintjén,
hanem sokszor teljes társadalmi fordulatra van szükség az érintett jogok szavatolása
érdekében. Ugyanakkor nem szabad arról a körülményről sem megfelejtkezni, hogy a
digitális megoldások fejlesztése és alkalmazása hozzájárul az üvegházhatású gázok ki-
60 Sam Adelman: Human Rights and Climate Change. Warwick School of Law Research Papers, No. 4.
(2014) 5.
117A fenntartható települések fogalmának jogi építőkövei
bocsátásához és az e-hulladék mennyiségét is növeli. Emiatt gondos mérlegelés tárgya
kell, hogy legyen az egyes technológiai megoldások alkalmazása.
A harmadik generációs emberi jogok jogi alapjainak megteremtése még várat ma-
gára mind nemzetközi, mind belső jogi szinten, azonban egyre több soft law doku-
mentum és nemzetközi megállapodás vonja tárgykörébe azokat. Jelentős mérföldkő-
nek tekinthető, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2021-ben határozatot fogadott el
a környezethez való jogról. Ebben a dokumentumban hangsúlyozták, hogy a tiszta,
egészséges és fenntartható környezet kritikus fontosságú minden emberi jog gyakorlá-
sához. Továbbá, a környezeti állapot romlását, az éghajlatváltozást és a nem fenntartha-
tó fejlődést a legsürgetőbb és legsúlyosabb veszélyeztető tényezőkként azonosították a
jelen és a jövő nemzedékek emberi jogaira, beleértve az élethez való jogot is.61 Tová bbi
releváns határozatot fogadott el az ENSZ Közgyűlés 2022-ben, amelyben megállapítot-
ták, hogy a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jog „kapcsolódik más
jogokhoz és a hatályos nemzetközi joghoz”, és megerősítik, hogy annak előmozdítása
„megköveteli a többoldalú környezetvédelmi megállapodások teljes körű végrehajtását
a nemzetközi környezetvédelmi jog elvei alapján”.62 Annak ellenére, hogy a soft law
dokumentumok jelentősége vitathatatlan, bizonytalanság övezi a harmadik generációs
emberi jogokra vonatkozó jogvédelmi mechanizmusokat és egységes állami gyakor-
latról sem beszélhetünk.63 A kikényszerítésre vonatkozó pontos keretek megteremtése
nagy mértékben hozzájárul majd a jogok hatékony biztosításához, ezzel is hozzájárul-
va a zöld demokráciák építéséhez. Az Európai Unió alapjogi katalógusa,64 amelyet a
Lisszaboni Szerződés elsődleges jogforrási szintre emelt, bár tartalmaz egy környezeti
cikkelyt, kifejezetten nem biztosítja az egészséges, élhető vagy tiszta környezethez
való jogot. A 37. cikk pusztán annyit deklarál, hogy „magas színvonalú környezetvé-
delmet és a környezet minőségének javítását be kell építeni az uniós politikákba, és a
fenntartható fejlődés elvével összhangban biztosítani kell megvalósulásukat.”
A következő években lassan számot kell vetni a fenntartható fejlődési célkitűzése-
ken keresztül elért sikerekkel, hiszen azok megvalósítási időszaka 2030-ig tart. Ugyan-
akkor, a fenntartható emberi települések gondolata utat talált az Európai Unióba is, így
a nemzetközi kereten túl, konkrét uniós célkitűzések is kapcsolódnak hozzá. A fel-
adatok hatékony megvalósítása hozzájárulhat ahhoz, a követkető generációk számára
„zöldebb” és fenntartható életkörülményeket adjunk tovább.
61 Huma n Rights Council: Re s. 48/13. Resolution adopted by the Human Rig ht s Council on 8 Oct ober 2021
„The human right to a clean, healthy and sustainable environment.” 3.
62 General Assembly: Res. A/76/L.75 28 July 2022 „The human right to a clean, healthy and sustainable
environment.” 2–3.
63 Ld. Jacob Katz Cogan (szerk.): The United States Recognizes the Human Right to a Clean, Healthy,
and Sustainable Environment. Amer ican Journal of International Law, Vol. 117., No. 1. (January 2023)
128–133. http s://doi.o rg /10.1017/aji l.2022.85
64 Az Európai Unió Alapjogi Chartája, HL C 202., 2016.6.7, p. 389–405.
