Együttműködési lehetőségek a marketing területén szálloda-fürdő komplexumok esetén

Abstract

A gyorsan változó gazdasági környezet és dinamikus fogyasztói igények egyre nagyobb kihívásokat támasztanak a kimondottan érzékeny szektornak számító szállodaipar és rekreációs fürdőturizmus irányában. En-nek eredményeképpen egyre jelentősebb szerepet kapnak az olyan működési és üzemeltetési struktúrák, melyek jellegüknek köszönhetően versenyelőnyt élveznek a versenytársaikkal szemben, illetve ellenállóbbak a gazdasági környezet változásainak. A kutatás során olyan, Magyarországon található fürdő-szálloda komplexumok működési területeit vizsgáltuk, melyek egymással közvetlen fizikai és üzletmeneti kapcsolatban állnak. A kutatás alapkérdése, hogy az ilyen koncepcióban működő épületegyüttesek működési modellje mennyire teszi lehetővé az üzemeltetési szinergiák kihasználását és milyen előnyökkel és hátrányokkal szolgál a felek részére. A vizsgálat központi témaköre a marketing tevékenység, az itt felmerülő gya-korlatok, fejlesztési koncepciók és együttműködési lehetőségek lokális és re-gionális szinten. A primer kutatás szállodaigazgatókkal és fürdővezetőkkel végzett mélyinterjúkon alapszik, amit egy kérdőíves kutatás egészít ki. A kér-dőívek eredményei leíró statisztikai módszerekkel kerültek elemzésre. JEL-kódok: L83, M31, D24

Full text

Gazdaság & Társadalom / Journal of Economy & Society
17 (35) (2024) 1, 49–67. • DOI: 10.21637/GT.2024.1.03
Együttműködési lehetőségek a marketing területén
szálloda-fürdő komplexumok esetén
Collaboration opportunities in the marketing
field for hotel-spa complexes
Martos János András
1
– Szabó Zoltán
2
Abstract: The rapidly changing economic environment and dynamic con-
sumer demands pose increasing challenges for the hotel industry and rec-
reational spa tourism, which are considered particularly sensitive sectors.
As a result, operational and management structures that, due to their na-
ture, provide a competitive advantage over their competitors and are more
resistant to changes in the economic environment, are becoming increa-
singly significant. During the research, we examined the operational areas
of spa-hotel complexes located in Hungary that are directly connected in
both physical and business aspects. The fundamental question of the rese-
arch was to what extent the operational model of building complexes ope-
rating under such a concept enables the exploitation of operational syner-
gies and what advantages and disadvantages it serves for the parties in-
volved. The central theme of the study focused on marketing activities,
practices, development concepts, and collaboration opportunities at the
local and regional levels. The primary research is based on in-depth inter-
views conducted with hotel managers and spa directors, supplemented by
a questionnaire survey. The results of the questionnaires were analyzed
using descriptive statistical methods.
Keywords: Hotel industry, spa towns, spa-hotel complexes, marketing,
hotel management
JEL Codes: L83, M31, D24
1
MARTOS, János András, PhD hallható, Széchenyi István Doktori Iskola
Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar
(martos.janos.andras@phd.uni-sopron.hu)
2
Dr. habil. SZABÓ, Zoltán PhD, MBA, külügyi igazgató, egyetemi docens
Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar
(szabo.zoltan@uni-sopron.hu)

50 Gazdaság & Társadalom / Journal of Economy & Society – 2024/1.
Absztrakt: A gyorsan változó gazdasági környezet és dinamikus fogyasztói
igények egyre nagyobb kihívásokat támasztanak a kimondottan érzékeny
szektornak számító szállodaipar és rekreációs fürdőturizmus irányában. En-
nek eredményeképpen egyre jelentősebb szerepet kapnak az olyan működési
és üzemeltetési struktúrák, melyek jellegüknek köszönhetően versenyelőnyt
élveznek a versenytársaikkal szemben, illetve ellenállóbbak a gazdasági
környezet változásainak. A kutatás során olyan, Magyarországon található
fürdő-szálloda komplexumok működési területeit vizsgáltuk, melyek
egymással közvetlen fizikai és üzletmeneti kapcsolatban állnak. A kutatás
alapkérdése, hogy az ilyen koncepcióban működő épületegyüttesek
működési modellje mennyire teszi lehetővé az üzemeltetési szinergiák
kihasználását és milyen előnyökkel és hátrányokkal szolgál a felek részére.
A vizsgálat központi témaköre a marketing tevékenység, az itt felmerülő gya-
korlatok, fejlesztési koncepciók és együttműködési lehetőségek lokális és re-
gionális szinten. A primer kutatás szállodaigazgatókkal és fürdővezetőkkel
végzett mélyinterjúkon alapszik, amit egy kérdőíves kutatás egészít ki. A kér-
dőívek eredményei leíró statisztikai módszerekkel kerültek elemzésre.
Kulcsszavak: szállodaipar, fürdővárosok, fürdő-szálloda komplexum,
marketing, szállodaüzemeltetés
JEL-kódok: L83, M31, D24
Bevezetés és a tanulmány céljai
A turizmus iparágának különböző szektorainak termékeinek jellemzői
nagyrészt hasonlóak, hiszen mindegyiket egy turisztikai úti célhoz kap-
csolódó termékként vagy szolgáltatásként értelmezik. Ezek a termékek
vagy szolgáltatások minőségben változnak, megfoghatatlanok és romlan-
dók. Ezeknek a szolgáltatásoknak a piaca globalizálódott, egy úgyneve-
zett egymásrautalt rendszer keretein belül, amelyben különböző úti célok
és termékeik globálisan jelen vannak, és egymásra vannak utalva. (Gonda,
2022). Így gazdasági szereplőknek nemcsak a közvetlen földrajzi környe-
zetükben jelen lévő versenytársaikkal kell versenyezniük, hanem a globá-
lis piacon lévő játékosokkal is (Bekar et al., 2015).
Ez kiemeli a vendégigényeket kielégítő termékfejlesztés, és a folya-
matosan figyelő és értékelő irányítási tevékenységek létrehozásának
kulcsfontosságú szerepét a 21. században (Kulcsár & Grotte, 2018).

Martos – Szabó: Együttműködési lehetőségek a marketing területén szálloda-fürdő... 51
Azonban a vendégközpontúság mellett egy fontos szolgáltatás-terve-
zési elem a vállalati környezet vizsgálata is. Ez alkalmazható mind a meg-
lévő szolgáltatásokra, mind az új szolgáltatások piaci bevezetésére (Juhász-
Dóra & Ilyés, 2023).
Magyarországon a 2000-es évek eleje óta jelentős fejlődés történt a
belföldi fürdőkultúrában, köszönhetően a Széchenyi Tervnek, amely a
fürdőket kulcsszereplővé tette az egészségturizmusban. Semmi sem szem-
lélteti ezt jobban, mint az a tény, hogy a 2010-es évek első felére a belföldi
éjszakai tartózkodások több mint egyharmada a spa turizmushoz kapcso-
lódó egészség- és wellness szállodákban valósult meg (Ruszinkó &
Donka, 2019).
A jelentős belföldi és nemzetközi keresletre adott válaszként a magyar
szállodaipar a fürdőfejlesztések mellett egy újdonságként ható fürdő-szál-
loda koncepcióban látta meg a fantáziát, amely kevésbé ismert Magyaror-
szágon, de különösen sikeres és széles körben alkalmazott fejlesztési és
üzemeltetési koncepcióvá vált. Az ötlet lényege az, hogy a fürdő vonzerő-
jének létrehozásával párhuzamosan a hozzá kapcsolódó szálláshely fizika-
ilag összekapcsolódik a fürdővel. Ennek előnye, hogy a szálloda beruhá-
zása költséghatékonyabb, mert nem kell saját orvosi és wellness részleggel
rendelkeznie, mivel a szálloda vendégei közvetlenül a hotellel összekap-
csolt fürdőben használhatják a kívánt szolgáltatásokat. A fürdőnek nyújtott
előnyök közé tartozik a szolgáltatások iránti folyamatos kereslet, a szezo-
nalitás csökkenése és egy komplex termék, amely vonzóbbá teszi a fürdő-
szálloda komplexum környezetét a vendégek számára.
A szálloda-fürdő komplexumok USP-je (unique selling point, magya-
rul termékelőny) a szállodai vendégek részére közvetlen átjárási lehető-
ség biztosítása a szálloda és a fürdő területe között, melynek köszönhe-
tően a vendégek a hotelből való kilépés nélkül, átmeneti zónákon keresz-
tül jutnak be a fürdő területére, ahol teljeskörű spa szolgáltatások állnak
rendelkezésükre.
A viharos gazdasági és politikai környezet, kezdve a COVID-19 pan-
démiával, folytatva a 2021-es orosz-ukrán háborúval, az energia- és inflá-
ciós válságokkal, és az aktuális izraeli-palesztin konfliktusban bekövetkező
biztonsági aggodalmakkal, a hotelüzemeltetők és a gyógyfürdőket tulaj-
donló és üzemeltető helyi önkormányzatok számára általában teljesen ki-
számíthatatlanná tette az üzleti tevékenységek tervezését. A piaci szereplők
prioritásnak tekintették a költséghatékonyságot és a tartalékok pótlását a

52 Gazdaság & Társadalom / Journal of Economy & Society – 2024/1.
nehéz évek után. Ennek eredményeként a hatékonyan működő komplexu-
mok értéke nőtt a piacon, és hasonló projektek egyre inkább a jövőbeli fej-
lesztések fókuszává váltak, mint például a 2023-ban bemutatott budapesti
Rác Fürdő és Szálloda projekt. A fejlesztés eredeti tervei szerint a 2000-es
évek elején átfogó felújításon átesett, nagymúltú Rác Fürdő, valamint a fő-
város turisztikai vonzerőjére alapozva a közvetlenül mellé épült 4* superior
minősítésű szálloda vendégei közvetlenül, külön beléptetés nélkül élvez-
hettek volna átjárást a közfürdő területére. A hamvába hullt projektet a
BGYH (Budapest Hévizei és Gyógy fürdői Zrt.) 2023-ban hosszútávú bér-
leti konstrukció keretében, külső üzemeltető bevonásával próbálta életre
kelteni, a cikk 2024-es megjelenéséig sikertelenül.
A szerzők feltevése, hogy a szálloda-fürdő komplexumok marketing-
tevékenysége során a kölcsönös tapasztalatcsere, forrás- és know-how
megosztás által az ilyen szereplők kitűnnek a versenytársak közül, haté-
konyabban gazdálkodnak marketing erőforrásaikkal, valamint tartós ver-
senyelőnyre tesznek szert.
A tanulmány célja ennek a fejlesztési és működtetési modellnek és
hatásának vizsgálata a szállodai marketing tevékenységre, figyelembe
véve a tulajdonviszonyokat, a vezetési döntéseket, a fejlesztés végrehaj-
tását és a mindennapi működést.
A téma leírása, releváns irodalom
A wellness, mint turisztikai termék alapvető vonzerője annak elsődleges
céljából, tehát a monotonitás és az abból fakadó egészségtudatosságból
fakad, aminek következményeképp prioritást élvez a pihenés, testi-lelki
feltöltődés. Ennek eredményeképpen napjainkban a marketing fókusza át-
tevődött az szolgáltatás igénybevételével járó előnyök ismertetéséről az
általa folytatott életstílus, valamint a tudatos életvezetés irányába (Dunai
& Lengyel, 2019).
A téma legtöbb kutatása a gyógyturizmusra összpontosít, ami a né-
pesség elöregedése és az egészségtudatos életmód elterjedése miatt nö-
vekszik. A gyógyfürdők és spa-szállodák iránti kereslet a 2010-es évek
óta több mint 40%-kal nőtt, ami jelentős eredmény, figyelembe véve,
hogy ebben az időszakban a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapból (OEP)
származó pénzügyi támogatás nem nőtt jelentős mértékben, sőt reálérték-
ben csökkent. Ennek a növekedésnek az egyik oka, hogy az évtized elején

Martos – Szabó: Együttműködési lehetőségek a marketing területén szálloda-fürdő... 53
a külföldiek által eltöltött szobaéjszakák részaránya nőtt, 35%-ról az évti-
zed végére több mint 41%-ra emelkedett.
Az egészségturizmusban különböző főszereplőket lehet megkülön-
böztetni jellemzőik alapján. Ilyenek például gyógyfürdők, wellness für-
dők, természeti és sportüdülők, valamint kulturális fürdők (Kóródi, 2012).
Ezekhez a fürdőkhöz kapcsolódó szállodák lehetnek, wellness szállodák,
vagy más olyan szállodák, amelyek az egészségturisztikai szolgáltatási
jelleghez igazodnak (Strack, 2020).
A jogalkotó külön meghatározást vezetett be a gyógyszállodák szá-
mára. A 74/1999. (XII. 25.) EÜM rendelet értelmében a gyógyszállodának
saját gyógyhatású tényezővel kell rendelkeznie, vagy azt közvetlen közelé-
ben kell elhelyezkednie. A vendégek számára elsődleges cél a pihenés és a
szabadidős tevékenységekben való részvétel.
A szálloda közvetlen kapcsolata az attrakcióval, ebben az esetben a
gyógyhatású tényezővel, egyszerű praktikumot jelent, hanem hangsú-
lyozza a szállodaüzemeltetés egyik alapelvét is, nevezetesen a költségha-
tékonyságot (Andor, 2023). Ilyen esetekben a koncepció alapja a költség-
hatékony megvalósítás, hanem a hosszú távú hatékony működés és a szé-
les körű szolgáltatásokkal járó magas vendégelégedettség is.
A válságos időszakot követően kiemelkedően fontos szerepe van a
vendégelégedettség biztosításának, illetve a szolgáltatások színvonalának
folytonosságának biztosítása vagy emelése is elsődleges jelentőséggel bír.
A szállodaiparban a vendégforgalom meghatározó hányadát a visszajáró
vendégek generálják, így az elégedettség folyamatos mérése a szálloda-
vezetés elsődleges prioritásai közé tartozik. Az elégedettség, valamint az
ebből eredő lojalitás által generált újravásárlás hosszútávon profitot biz-
tosít a vállalatnak (Kökény & Kenesei, 2018).
A 2019 óta bekövetkezett válságok során az egész turisztikai iparág
szereplőinek újra kellett gondolniuk tevékenységeiket, és jelentősen át
kellett alakítani kollégáik szerepét (Grotte et al., 2021). A sikeres túlélési
stratégiák ezen eleme ma is népszerű maradt a piaci szereplők jelentős
részénél. Ennek eredményeként a fürdő-szálloda komplexumok esetében
egyre gyakrabban találkozunk összevont munkakörökkel és egyszerűsített
szervezeti struktúrákkal, költséghatékonyság és méretgazdaságosság
eredményeként.
A turizmus szektor marketingje esetén napjainkban a legfontosabb
szerepe a hatékony internetes jelenlétnek van. Eszköztárának köszönhe-
tően lehetővé teszi a folyamatos interaktív kapcsolat ápolását a potenciális

54 Gazdaság & Társadalom / Journal of Economy & Society – 2024/1.
vendégekkel, így lehetővé teszi az informálást, befolyást, vásárlásra ösz-
tönzést, valamint a lojalitás kiépítését a vendégkörben, így a közvetlen
értékesítést támogatja. Ehhez szükséges a modern IT rendszerek telepítése
és karbantartása, amely tartós versenyelőnyt eredményezhet a konkuren-
ciával szemben (Grotte, 2013).
Ebből adóan a tartós piaci versenyelőny megszerzéséhez és megtar-
tásához szükséges a hatékony működésen túl a marketing területén vég-
zett tevékenységek, mint a guest journey (vendégút: a foglalásra való fel-
hívástól kezdve az elutazást követő napokig) internetes végig kísérése,
vendégelégedettség biztosítása, mérése és értékelése. Ezek hatékonyabb
gyakorlatát elősegíthetik a cross-szektorális és a társ-szektorális együtt-
működések, mint a szálloda-fürdő komplexumok együttműködése.
Alkalmazott módszerek
A kutatás fókusza a jelenlegi helyzet értékelésére és a középtávú straté-
giák és elképzelések megértésére irányult. A kvantitatív kutatás alapját 75
kitöltött kérdőív képezte, amelyeket 8 magyar piacon működő fürdő-szál-
loda komplexum alkalmazottai és vezetői töltöttek ki. Összesen 238 digi-
tális kérdőívkitöltés realizálódott, amelynek mindegyike 19 kérdésből állt,
mely a tanulmány részét képezi. Papír alapú adatgyűjtés nem történt. A
válaszadási arány 31% volt.
A kérdőív kitöltői közül, 8% vezetői pozícióban, 13% középvezető,
és 74% beosztott munkavállaló volt. 5% nem adott információt a pozíci-
ójáról. A válaszadók több mint felének, 51%-nak több mint 3 éves tapasz-
talata volt az adott gazdasági társaságnál vagy vállalatcsoportnál, 35%
több mint 1, de kevesebb mint 3 évet töltött a vállalatnál, míg 12% az
elmúlt évben csatlakozott.

Martos – Szabó: Együttműködési lehetőségek a marketing területén szálloda-fürdő... 55
1. ábra: Kérdőív kitöltői, pozíció szerint
Forrás: saját szerkesztés
A kérdések nagyobb része zártvégű volt, és 6 pontú Likert-skálán volt ad-
ható válasz. Az eredményeket leíró statisztikai módszerekkel értékeltük.
Eredmények
Az alábbiakban a mennyiségi és minőségi kutatási eredmények egységes
képet mutatnak abban az értelemben, hogy a jelenlegi üzemeltetési mo-
dellek nem fedik le az üzemeltetési területeket a két fél között (a fürdő és
a szálloda).
Az mélyinterjúk során mind a 8 fürdő-szálloda komplexumban nyil-
vánvalóvá vált, hogy míg a fürdő többsége (ha nem kizárólagosan) a helyi
önkormányzatoké vagy az államé, a vizsgált szállodák tulajdonosai pedig
pénzügyi befektetők, és az üzemeltetők szakértő, független szállodaüze-
meltető vállalatok. Ezeket a komplexumokat általában nagyobb szálloda-
láncok üzemeltetik, amelyek jelentős tőkével rendelkeznek a magyar pia-
con, mint például a Hunguest Hotels, az Accent Hotels, a Vulkán Well-
ness Hotel & Camping, a Danubius Hotels, a Hotel and More Group.
Az üzemeltetési modell minden esetben hasonló. A fürdő tulajdonosa
a fürdő ingatlant saját maga vagy egy meglévő gazdasági vállalat révén
üzemelteti, szolgáltatásait nyújtja, és szervezi az összes szükséges gazda-
sági folyamatot. A kapcsolódó szálloda tulajdonosa a szálláslehetőséget
egy szerződött szállodaüzemeltető vállalaton keresztül üzemelteti, és fel-
ügyeli az összes kapcsolódó folyamatot saját maga. Egyes esetekben a

56 Gazdaság & Társadalom / Journal of Economy & Society – 2024/1.
szállodaüzemeltető végzi bizonyos szolgáltatások nyújtását a fürdő terü-
letén, ideértve az élelmiszer- és ital szolgáltatásokat, a belépési menedzs-
mentet és a recepciós feladatokat.
Tulajdonviszonyok tekintetében nincsenek jelentős összeköttetések
vagy kereszt-tulajdoni megállapodások; a tulajdonviszonyok egyértel-
műen és különállóan elkülönülnek egymástól.
1. ábra: Fürdő-szálloda komplexumok egyik lehetséges üzemeltetési modellje
Forrás: saját szerkesztés
A két cég közötti együttműködés a jelenlegi üzemeltetési struktúrában a
következő területeken azonosítható:
• Marketing.
• Gépészet.
• Informatikai rendszerek.
• Beszerzés.
• Humánerőforrások.
• Tranzakciókezelés (belépés, fizetés).
A kérdésekre adott válaszok alapján elmondható, hogy a tranzakciókezelés
abszolút elsőbbséget élvez az együttműködési területek között 88%-os rész-
arányával, addig ettől jelentősen elmaradva, de még mindig számottevő
arányban tapasztalható kooperáció a marketing témakörében. Elenyésző az
informatika és a beszerzés 9-9%-os részesedése.

Martos – Szabó: Együttműködési lehetőségek a marketing területén szálloda-fürdő... 57
A mélyinterjúk alapján az együttműködési területek alakulásának oka,
hogy míg a tranzakciókezelés, beleértve a belépést és a fizetést, a folyama-
tok egyszerűsítésére szolgál és támogatja a vendégélményt, addig az infor-
matika és a beszerzés döntései nagy mennyiségű bizalmas információt és
elemzést igényelnek, amelyet a felek nem osztanak meg egymással.
Szinergiák a marketingben
A kiélezett piaci helyzetben a diszkrecionális jövedelmek elköltéséért fo-
lyó versenyben a turisztikai desztinációk esetében a cross-szektorális, va-
lamint a szektoron belüli szereplők együttműködése komplex turisztikai
termékeket eredményez a piacon, ami által kihasználhatók a multiplikatív
előnyök (Egyed, 2014).
A wellness területén számos új szolgáltatás születik az egészséges élet-
módról szóló szubjektív és széles palettán mozgó gondolkodásmódok, mely
által a piaci verseny erősödése tapasztalható (Dunai & Lengyel, 2019).
A marketing területén az interjúalanyok jelentős fejlődést tapasztal-
tak az elmúlt években, mivel mind a fürdők, mind a szállodák felismerték,
hogy versenyelőnyüket meg kell őrizniük, és egységes termékként kell
megjelenniük a piacon. Az együttműködés megmutatkozik a költségek
megosztásában, szakmai támogatásban és tanácsadásban, pályázati lehe-
tőségek elérésében és kölcsönös láthatósági lehetőségek biztosításában.
Itt fontos megjegyezni, hogy a vizsgált szállodák jelentős részében a for-
profit és az önkormányzati szektor szereplőinek együttműködéséről, egy-
másra utaltságáról van szó, így jelentős értékkülönbségek merülhetnek fel.
Ezek mérséklésére, valamint az együttműködés minőségének javítá-
sára javasolt értelmezni az erőforrásokat a teljes szervezeti rendszer tekin-
tetében. Első sorban az erősségek és gyengeségek azonosítása, majd a ké-
pességek és azok jövedelemtermelő képességének meghatározása követ-
kezik. Ezt követi az erőforrások egyesítése, valamint a gyengeségek le-
hető legnagyobb mértékű mérséklése (Tatárné Varga & Szabó, 2016).
Ennek a gyakorlati megvalósulása a mélyinterjúk alapján a vizsgált
szállodákban csak részlegesen figyelhető meg, nem került sor közös mar-
keting stratégiaalkotásra.
A 8 interjúban résztvevő megkérdezett közül 6 fő egyetértett abban,
hogy a jelenleg leghatékonyabban használható marketingeszközök a so-
cial media területén keresendőek. A social felületek kiválóan alkalmasak
arra, hogy fokozzák a fogyasztási kedvet, növeljék a vendégek lojalitását,

58 Gazdaság & Társadalom / Journal of Economy & Society – 2024/1.
így az azt használó attrakció vagy szálláshely profitabilitását. (Grotte,
2013). Mindemellett fontos kiemelni, hogy a wellnesshez és a fürdőkhöz
társított test- és lélektudatos életvitel kiválóan ábrázolható, a hasonló el-
érésű marketingeszközökhöz képest jóval alacsonyabb költségekkel és
jobb konverzióval.
Ezen felül érdemes figyelembe venni a social médiának azon tulaj-
donságát, hogy hamis képzeteket alkothat, túl magas elvárásokat kelthet a
potenciális vendégekben, ami csalódáshoz, illetve a lojalitás leépüléséhez
vezethet (Michalkó & Irimiás, 2013).
Krátki és társai (2022) kutatása szerint a legtöbb utazó a social me-
dián fellelhető tartalmak alapján inspirálódik, az általuk megkérdezettek
valamivel több, mint fele utazásai során felkeresi azokat a helyeket, me-
lyekkel már találkozott az interneten. A válaszadók harmada semlegesen
válaszolt, ami arra utal, hogy esetükben nem mondható egyértelműen ha-
tékonynak az attrakciók, valamint a szálláshelyek social médiás tevékeny-
ség. Ebből arra következtethetünk, hogy ha a fürdő-szálloda komplexu-
mok együttesen, összetett termékként jelennek meg a social média felüle-
tein, az általuk megszólított potenciális vendégek száma jelentősen maga-
sabb lehet, mintha egy önálló fürdő vagy szálloda tenné ugyan ezt.
Mindemellett kiemelendő, hogy a kooperáció jelentős versenyelő-
nyökkel kecsegteti a két felet. A mélyinterjúk alapján többek között ki-
emelik az épületegyüttes szolgáltatásainak komplex termékként való
megjelenését a piacon, mely kiemelt attrakcióvá teszi a létesítményt.
Emellett közös vendégadatbázis létrehozására nyílik lehetőség, mely le-
hetővé teszi a saját, vagy a partner ajánlatainak targetálását a kiválasztott
vendégszegmens irányába. Ebből kifolyólag a fürdő-szálloda komplexum
célcsoportja bővebb, mintha a felek önállóan jelentkeznének a piacon, ki-
emelendő ugyanakkor a helyes szegmentálás fontossága.
Egyes esetekben a szálloda fürdő-komplexum szerves részévé, kima-
gasló értékkel bíró tényezőjévé válhat a városmárkának, aminek elsődle-
ges céljai a helyi lakók és egyéb érdekeltek igényeinek kielégítése, vala-
mint egységes kommunikáció, városimázs és arculat kialakítása, ezáltal a
város vagy település márkává formálása (Piskóti, 2016).
Bük kiváló példája a szálloda fürdő komplexumoknak a városmárká-
zásba történő integrációjának, ahol egyrészről európai színvonalú, egyedül-
álló termálkinccsel és szolgáltatáskínálattal rendelkező fürdőkomplexum,
hanem egy ehhez méltó, 1000 szobás szállodai kapacitás is társul. Ennek a
kapacitásnak a legjelentősebb szereplője a 360 szobával rendelkező Hun-

Martos – Szabó: Együttműködési lehetőségek a marketing területén szálloda-fürdő... 59
guest Bük, mely közvetlen összeköttetéssel rendelkezik a fürdővel. A szál-
loda rendszeresen jelenik meg a fürdővel egyetemben vásárokon, online és
print felületeken, mint a város fő vonzerőjét biztosító kiemelkedő attrakció,
hiszen a vendégek jelenlegi legfőbb motivációja a fürdőzés és a wellness
szolgáltatások igénybevétele. (Horváth, 2023)
Utolsó versenyelőnyként a megkérdezettek szélesebb eszközpalettá-
hoz jutnak az együttműködés által, ami anyagi és nem anyagi területeken
is megnyilvánul. Szó lehet ilyenkor a források összevonásáról, bizonyos
tárgyi eszközök használati jogának átengedéséről, know-how és partneri,
valamint szállítói kapcsolatok megosztásáról.
Nem kizárólag pozitív hatásokat gyakorol a marketingtevékenység ha-
tékonyságára az együttműködés, hiszen a felek döntési hatásköre, mozgás-
tere, ezáltal hatékony és gyors döntésekre való lehetősége jelentősen szűkül
az önálló egységekhez képest. A megegyezések rendszerinti elhúzódása
miatt az egyeztetéseket korán kell elkezdeni, ezáltal jelentős előre tervezési
kényszer alatt van mindkét fél. Ide kapcsolódik, hogy a két fél tulajdoni és
tőkeszerkezeti viszonyaira való tekintettel forrásaik mértéke eltér egymás-
tól, így kötött budget áll a közös marketingtevékenység rendelkezésére.
2. ábra: Fürdő-szálloda komplexumok marketingjének területei
Forrás: saját szerkesztés

60 Gazdaság & Társadalom / Journal of Economy & Society – 2024/1.
A kutatás alapján a fürdő-szálloda komplexumok marketingje a következő
területekre osztható:
• Célok, célcsoport meghatározása.
• Stratégiaalkotás.
• Közös budget létrehozása.
• Erőforrások egyesítése.
A piackutatás során meghatározó folyamatok:
• Közös célcsoport folyamatos kutatása offline és online módsze-
rekkel.
• Adatbázis létrehozása.
Online marketing esetén lényeges feladatok:
• E-üzleti alkalmazások koordinálása.
• Közös megjelenések, kampányok.
A turisztikai vállalkozások körében a legfontosabb kommunikációs csa-
torna a saját honlap, ugyanakkor más, interneten alapuló egyéb marke-
tingeszközök használata is elterjedt, mint a hírlevelek vagy a közvetítők
oldalain való megjelenés (Kiss, 2018).
Egyes esetekben szükséges lehet megfontolni egy egységes ernyő-
márka létrehozását és fejlesztését a két külön entitás egy termékként való
reprezentálására a piacokon. Ez brand marketing feladata, melyet a két fél
igényeinek számításba vételével szükséges működtetni.
Kampányok tekintetében nagy ráutaltság van a közös budgetre, vala-
mint számolni kell a belföldi és a nemzetközi kampányok hatékonyságá-
nak ingadozásával a választott célcsoportok esetén.
Megjegyezhető, hogy nagyon kevés kivétellel a vizsgált vállalkozá-
sok a KKV szektor szereplői, akik egyre inkább felismerik az online je-
lenlét fontosságát, így a marketingtevékenység jelentős része az interne-
ten realizálódik. Ezen vállalkozásoknál az internetes jelenlét fontos szere-
pet játszik az imázs alakításában, a vevőkkel való kommunikációban és
az employer branding területén is (Totth et al., 2022). Az employer brand-
ing (munkáltatói márkaépítés) tudatos folyamat eredménye, ami a szerve-
zeti tevékenység számos területén fejti ki hatását annak érdekében, hogy
a belső és külső stakeholderek (érintettek) felé a vállalat vonzerőjét kom-
munikálja. A tevékenység érinti a kommunikációt, a szervezeti értékrend-
szert, és kultúrát (Héder-Rima & Dajnoki, 2020).

Martos – Szabó: Együttműködési lehetőségek a marketing területén szálloda-fürdő... 61
Az együttműködés egyéb területei
Fontos kiemelni, hogy a 2020-as évtized elején tapasztalt válságokat kö-
vetően a szállodák és fürdők menedzsmentjei egyre növekvő eredmény-
kényszerben kénytelenek döntéseket hozni az üzemelési struktúrák haté-
konyabbá tétele érdekében, ezért az együttműködésnek jelentős határai le-
hetnek (Martos, 2023).
A viszonylag felületes együttműködés okai visszavezethetők a szeg-
mentált tulajdonviszonyokra, amelyek alapvető érdekkonfliktusokat terem-
tenek olyan kulcsfontosságú területeken, amelyekben a felek nincsenek
motiválva a feloldásra. Az egyik leggyakoribb gazdasági konfliktus a szál-
loda vendégei által a fürdőbe fizetett belépési díj kapcsán merül fel. A fürdő
minden vendég után kiszámlázza ezt a díjat a szállodának, amely aztán be-
építi a jegy árát a szobaárba. Ilyen esetekben a fürdő érdeke a lehető legma-
gasabb ár elérésére irányul, mivel a jegybevétel a fürdő működési költségeit
fedező forrást jelent, míg a szálloda érdeke az árak alacsonyan tartása. Ez
azért van így, mert egy magasabb jegyár szobaárba történő beépítésre ked-
vezőtlenül hathat a szálloda versenyképességére. Az ehhez kapcsolódó tár-
gyalások általában az üzleti év kezdete előtt hat hónappal kezdődnek.
Kitöltők szerint ideális
Tényleges megvalósulás
Egyeztetés
gyakorisága
Fürdővezetők
Szállodavezetők
Fürdővezetők
Szállodavezetők
Heti
31%
37%
5%
12%
Kétheti
18%
3%
4%
3%
Havi
15%
16%
18%
13%
Ritkább /
Rendszer-
telen
0%
0%
28%
16%
1. táblázat: Egységek vezetői közötti egyeztetések gyakorisága
Forrás: saját szerkesztés
Különböző fürdő-szálloda komplexumok között jelentős különbségek
vannak a koordinációs rendszerben. A megkérdezett vezetők 68%-a úgy
véli, hogy heti szóbeli megbeszélések megfelelőek, míg 21% a kétheti, és
11% a havi megbeszéléseket részesíti előnyben. Azonban a valóságban a
válaszadók 17%-a hetente, 8%-a kéthetente, és 31%-a havonta folytat kö-
zös megbeszéléseket kollégáival. A válaszadók 44%-a úgy véli, hogy a
koordináció szabálytalan, és formája változó, gyakran informális jellegű.

62 Gazdaság & Társadalom / Journal of Economy & Society – 2024/1.
A két fél közötti kölcsönös függőségről szóló kérdésre válaszolva a
válaszadók egyetértenek abban, hogy a két szolgáltató üzleti eredményei
befolyásolják egymást az üzemeltetési modell miatt. A vélemények ennek
a hatásnak a mértékét illetően kissé eltérnek, de teljes az egyetértés abban,
hogy egy olyan hipotetikus szcenárióban, ahol a másik fél üzemeltetése
szünetelne, az ő saját vállalatuk hatékonyságában azonnali és jelentős
csökkenés következne be.
Az egymásrautaltság szintén megnyilvánul a vendégélmény formálá-
sában. A szállodaigazgatók egységesen azt vallják, hogy a fürdő szolgál-
tatásainak minősége és változásai közvetlenül befolyásolják a szálloda
megítélését. Mivel a vendég közvetlen üzleti interakcióba lép a szállodá-
val, a vendég szemszögéből nézve a szálloda a szolgáltató. Ezért minden
panasz vagy visszajelzés a szállodához irányul. Ez különösen releváns
napjaink digitalizált világában, ahol a szállodák bevételeinek jelentős ré-
szét a szállásfoglalási platformok és weboldalakon keresztüli foglalások
teszik ki. Az itt kifejezett vélemények nagymértékben befolyásolják a
szálloda megítélését, és következésképpen a foglalási hajlandóságot.
Összefoglalás és ajánlások
Fontos megérteni, hogy a fürdő-szálloda komplexumok számos kihívással
néznek szembe a differenciált tulajdonosi és üzemeltetési struktúráik miatt.
A kutatás kimutatta, hogy bár egyes területeken, mint például a tranzakció-
kezelés és a marketing, növekednek az együttműködési lehetőségek, jelen-
tős kihívások maradnak fent a koordináció és az együttműködés tekinteté-
ben. Ennek legfőbb okai a stratégiai témakörökben erősen jelenlévő jelentős
érdekellentétek a szállodák és a fürdők között, ezek kezelése, a vagyon és
erőforrások aránytalan megoszlása, valamint szakmai és emberi ellentétek.
Ennek ellentmond a tanulmány elején ismertetett feltevésünk, miszerint
a szálloda-fürdő komplexumok esetén a magas szintű marketing együttmű-
ködésnek köszönhetően az ebbe a szegmensbe tartozó piaci szereplők ver-
senyelőnyt élveznek a piac más (önálló szállodák vagy fürdők) egységeivel
szemben. Munkánk során ennek az ellentéte került bizonyításra, hiszen sem
a management, sem pedig a kommunikáció területén nem mutatható ki
mérvadó kooperáció, aminek oka az elemi érdekek jelentős ellentéte.
Az üzleti modell finomítása során érdemes áttekinteni a jelenlegi üze-
meltetési folyamatokat és üzleti terveket. Különös figyelmet kell fordítani
azokra a területekre, ahol a két entitás, a fürdő és a szálloda, közvetlenül

Martos – Szabó: Együttműködési lehetőségek a marketing területén szálloda-fürdő... 63
összekapcsolódnak. Ide tartozhatnak az egyes marketingstratégiák, árazás
és üzleti folyamatok optimalizálásához kapcsolódó közös törekvések.
Fontos az olyan területek felderítése és kiaknázása, ahol lehetőség van a
fizikai és üzletviteli adottságok mellett a kooperáció fokozására. Minde-
nekelőtt a marketing tevékenység területén az online jelenlét, a guest
journey nyomonkövetése, az elégedettség követése valamint a vendégek
lojalitásának növelése kiemelendő. Ennek alapját a közös, konstruktív
stratégiaalkotás, üzleti és szakmai célok meghatározása, valamint az erő-
források allokálása adhatja.
A rendszeres találkozók és konzultációk bevezetése, ahol mindkét fél
képviselői részletesen megvitatják üzleti terveiket, stratégiáikat és elvárá-
saikat, létfontosságú. Ez elősegítheti az érdekek összehangolását és a po-
tenciális konfliktusok korai azonosítását. A kutatás eredményei alapján az
erősen javallott a heti rendszerességgel, dokumentált megbeszélések idő-
zítése legalább középvezetői szinten.
A hatékony együttműködéshez átlátható és biztonságos adatmegosz-
tás szükséges, aminek az alapja a megbízható és modern IT rendszer. Az
információs rendszerek és protokollok bevezetése segíthet az adatok biz-
tonságos átvitelében és megfelelő kezelésében, ugyanakkor mindenképpen
szabályozni szükséges a beruházások megszervezése, a karbantartások és
modernizálások rendjének és a felmerülő költségek szabályozása.
Mind a fürdőnek, mind a szállodának különös figyelmet kell fordíta-
nia a vendégélményre, valamint annak folyamatos nyomon követesére. A
folyamatos magas színvonalú szolgáltatások, és az azt piacra vivő haté-
kony és egységes marketingtevékenység, mely által kiválóan reprezentál-
ható a tudatos életvezetés részeként a termék.
A témakor aktualitása okán a témában további kutatásokat tervezünk
annak érdekében, hogy a 2010-es években jelentős fejlődésen átesett ma-
gyar szállodapiac fejlődési tendenciáit feltérképezzük.

64 Gazdaság & Társadalom / Journal of Economy & Society – 2024/1.
Irodalomjegyzék
Andor, P. (2023). Versenystratégiák a szállodaiparban : A magyar szállodaipari vállalko-
zások gyakorlata = Competitive strategies in the hotel industry Practice of Hungarian
hotel industry enterprises. Vezetéstudomány, 54(3), (március), 54-69.
DOI: https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2023.03.05
Bekar, A., Yozukmaz, N., Gövce, M., & Sürücü, Ç. (2015). The Concept of Cittaslow as a
Marketing Tool for Destination Development: The Case of Mugla, Turkey. 4, 54-64.
Dajnoki, K. & Héder-Rima, M. (2020). A munkáltatói márka meghatározása és szlogen
alapú értelmezése. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, 15(3-4), 93-106.
DOI: https://doi.org/10.14232/jtgf.2020.3-4.93-106
Dunai, T. & Lengyel, N. (2020). A magyarországi wellness-szállodák marketingkommuni-
kációjának új trendjei. Turizmus Bulletin, 19(2), 34-46.
DOI: https://doi.org/10.14267/TURBULL.2019v19n2.4
Egyed, K. (2014). Ha kihülne a tó... A Hévízi-gyógytó desztinációra gyakorolt gazdasági ha-
tása. Gazdaság & Társadalom, 6[24](1), 102-116., ISSN 0865-7823
DOI: https://doi.org/10.21637/GT.2014.1.08. | URL: https://tinyurl.com/5ev7zw2s
Gonda, T. (2022). Turizmus és reziliencia. Turizmus Bulletin, 22(2), 27-36.
DOI: https://doi.org/10.14267/TURBULL.2022v22n2.3
Grotte, J. (2013). E-marketing a turizmusban : az E-turizmus marketing eszköztára. Marke-
ting & Menedzsment, 47(2), 25-36.
URL: https://tinyurl.com/2uss35mn
Grotte, J., Pató Gáborné Szűcs, B., & Hollósy-Vadász, G. (2021). HR kihívások a pandémia
idején a hazaiszállodaiparban és vendéglátásban. Új Munkaügyi Szemle, 2(2), 65-77 és
2(3), 81-93.
URL: https://real.mtak.hu/123557/ ; URL: https://tinyurl.com/fyvm68r6
Horváth, K. (2024). Bükfürdő imázsának élménymarketing alapú vizsgálata. In: Obádovics,
Cs., Resperger, R., Széles, Zs. & Tóth, B. I. (szerk., 2024). Fenntarthatósági átmenet:
Kihívások és Innovatív megoldások : Nemzetközi tudományos konferencia a Magyar Tu-
domány Ünnepe alkalmából. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron, 563-571. ISBN
9789633344996.
DOI: https://doi.org/10.35511/978-963-334-499-6-Horvath
Juhász-Dóra, K., & Ilyés, N. (2023). A designmódszerek mint innovációs katalizátorok al-
kalmazása a szállodákban. Turizmus Bulletin, 23(1), 25-33.
DOI: https://doi.org/10.14267/TURBULL.2023v23n1.3
Kiss, K. (2018): Az internet megjelenése a hazai turisztikai vállalkozások értékesítési és kom-
munikációs tevékenységében. In: Reisinger, A., Happ, É., Ivancsóné Horváth, Zs. &
Buics, L. (szerk.): „Sport-Gazdaság-Turizmus” Kautz Gyula Emlékkonferencia elektro-
nikus formában megjelenő kötete. Széchenyi István Egyetem, Győr. 1-12.
URL: https://tinyurl.com/2mr8cref
Kóródi M. (szerk, 2012). Boros, Sz., Mondok, A. & Várhelyi, T. (2012). Az egészségturiz-
musszolgáltatásai és menedzsmentje. Szolnoki Főiskola, Szolnok. ISBN: 978-963-
89339-4-2.
URL: https://tinyurl.com/ajyyxjcb

Martos – Szabó: Együttműködési lehetőségek a marketing területén szálloda-fürdő... 65
Kökény, L. & Kenesei, Zs. (2018). Hogyan befolyásolja a vendégek személyisége a magyar
wellnessszállodákkal kapcsolatos elégedettséget? Módszertani összefoglaló. In: Józsa, L.,
Korcsmáros, E. & Seres Huszárik, E. (szerk., 2018). A hatékony marketing – EMOK 2018
Nemzetközi Tudományos Konferencia konferenciakötete. Selye János Egyetem, Komá-
rom, 328-339. ISBN 978-80-8122-236-8.
URL: https://tinyurl.com/yc2yb999
Krátki, D., Berki, T., Karancsi, Z., Szabó, E.& Győri, F. (2022) The impact of social media on
attitudes towards tourism. TVT Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 7(3), 90-109.,
DOI: https://doi.org/10.15170/TVT.2022.07.03.07
Kulcsár, N., & Grotte, J. (2018). Mit várunk a szállodáktól? : Avagy a legmeghatározóbb
fogyasztói szegmens számára értéket jelentő tényezők a szállodákban. Turizmus Bulletin,
18(3), 4-14.
DOI: https://doi.org/10.14267/TURBULL.2018v18n3.1
Martos, J. A. (2023). Szállodaüzemi intézkedések irányvonalai a fenntarthatóság jegyében.
In: Obádovics, Cs., Resperger, R., Széles, Zs. & Tóth, B. I. (szerk., 2023). Társadalom –
Gazdaság – Természet: Szinergiáka fenntartható fejlődésben. (Nemzetközi tudományos
konferencia a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából). Soproni Egyetem Kiadó, Sopron,
114-125. ISBN 9789633344507.
DOI: https://doi.org/10.35511/978-963-334-450-7_s3_Martos
Michalkó, G. & Irimiás, A. (2013): Vágyni, látni és kiábrándulni: avagy hogyan válhat a film
az utazások csalódást generáló forrásává. Turizmus bulletin, 15(2), 43-50.
Piskóti, I. (2016). Régió- és településmarketing : Marketingorientált fejlesztés, márkázás.
Akadémia Kiadó, Budapest. ISBN: 978-963-059-726-5
DOI: https://doi.org/10.1556/9789630597265
Ruszinkó, Á., & Donka, A. (2019). Az egészségturizmus értelmezése a turizmus változó
rendszerében. Turizmus Bulletin, 19(2), 47-57.
DOI: https://doi.org/10.14267/TURBULL.2019v19n2.5
Strack, F. (2019). Gyógyítanak, de milyen áron : Fenntarthatóság a magyar gyógyszállodák-
ban. TVT Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 4(4), 71-88.
DOI: https://doi.org/10.15170/TVT.2019.04.04.07
Tatárné Varga, I. & Szabó Z. (2016). A fővárosi stratégiai modell bővítésének, illetve a tele-
pülésmarketing területén történő felhasználásának lehetőségei. Taylor Gazdálkodás- és
Szervezéstudományi Folyóirat, 8(1), 5-13.
URL: https://tinyurl.com/5aua7wvs
Totth, G., Brávácz, I., Harsányi, D., Pacsi, D. & Szabó, Z. (2022). Kihívások a hazai KKV
szektor döntéshozatalában - fókuszban az online kommunikációs megjelenés. Marketing
& Menedzsment, 56(2), 5-12.
DOI: https://doi.org/10.15170/MM.2022.56.02.01
Internetes források
Gyógyfürdők szállodával: előnyök és hátrányok. Termalonline.hu, BlogPost, 2019 október 26.
URL: https://tinyurl.com/kuhcruue

66 Gazdaság & Társadalom / Journal of Economy & Society – 2024/1.
Melléklet
19 kérdésből álló, szállodák és fürdők részére kiküldött kérdőív
1. Milyen mértékben hangsúlyozza a szálloda-fürdő komplexumunk a természetes gyógy-
forrásokat és az egészségmegőrzést a marketingtevékenységeiben?
• Egyáltalán nem hangsúlyozza 1 – 2 – 3 – 4 – 5 – 6 Nagyon hangsúlyozza
2. Mennyire tükrözi vissza a marketingünk a fürdő terápiás és relaxációs szolgáltatásait?
• Egyáltalán nem tükrözi vissza 1 – 2 – 3 – 4 – 5 – 6 Teljes mértékben visszatükrözi
3. Milyen területeken működik együtt a társüzemmel?
• Marketing
• Gépészet
• Informatika
• Beszerzés
• Humán erőforrások
• Tranzakciókezelés (belépés, fizetés)
4. Mennyire értékesítjük a szálloda és a fürdő közötti szinergiát a marketinganyagaink-
ban?
• Egyáltalán nem értékesítjük 1 – 2 – 3 – 4 – 5 – 6 Teljes mértékben értékesítjük
5. Mennyire használjuk hatékonyan a digitális marketingcsatornákat a szálloda-fürdő
komplexum népszerűsítésére?
• Egyáltalán nem használjuk hatékonyan 1 – 2 – 3 – 4 – 5 – 6 Nagyon hatékonyan
használjuk
6. Milyen gyakori egyeztetést érez megfelelőnek az Ön által vezetett szálloda / fürdő és a
partnerüzem között?
• Heti
• Kétheti
• Havi
• Ritkább / Nem szükséges rendszeresen
7. Mennyire hatékonyak az offline marketingeszközök a szálloda-fürdő komplexum nép-
szerűsítésében?
• Egyáltalán nem hatékonyak 1 – 2 – 3 – 4 – 5 – 6 Nagyon hatékonyak
8. Mennyire biztosítjuk, hogy a marketingüzenetünk összhangban legyen a szálloda és a
fürdő kínálatával?
• Egyáltalán nem biztosítjuk 1 – 2 – 3 – 4 – 5 – 6 Teljes mértékben biztosítjuk
9. Mennyire építjük és ápoljuk a visszatérő vendégkapcsolatokat a marketingstratégiánk
részeként?
• Egyáltalán nem építjük és ápoljuk 1 – 2 – 3 – 4 – 5 – 6 Nagyon építjük és ápoljuk

Martos – Szabó: Együttműködési lehetőségek a marketing területén szálloda-fürdő... 67
10. Mennyire alkalmazunk mérési módszereket a marketing hatékonyságának értékelésére
a szálloda-fürdő komplexum terén?
• Egyáltalán nem alkalmazunk mérési módszereket 1 – 2 – 3 – 4 – 5 – 6 Nagyon
gyakran alkalmazunk mérési módszereket
11. Mennyire hatékonyak a különleges ajánlatok és promóciók a marketingkampányaink
során?
• Egyáltalán nem hatékonyak 1 – 2 – 3 – 4 – 5 – 6 Nagyon hatékonyak
12. Mennyire állítjuk elő és osztjuk meg hatékonyan az online tartalmat a szálloda-fürdő
élményének bemutatására?
• Egyáltalán nem állítjuk elő és osztjuk meg hatékonyan 1 – 2 – 3 – 4 – 5 – 6 Na-
gyon állítjuk elő és osztjuk meg hatékonyan
13. Mennyire segítik a vendégeket a döntésben és a foglalásban az online marketingeszkö-
zeink?
• Egyáltalán nem segítik 1 – 2 – 3 – 4 – 5 – 6 Teljes mértékben segítik
14. Mennyire játszik szerepet az életstílus alapú marketing a szálloda-fürdő komplexum
népszerűsítésében?
• Egyáltalán nem játszik szerepet 1 – 2 – 3 – 4 – 5 – 6 Nagy szerepet játszik
15. Mennyire használjuk hatékonyan a vendégértékeléseket és visszajelzéseket a marke-
tingstratégiánk finomhangolására?
• Egyáltalán nem használjuk hatékonyan 1 – 2 – 3 – 4 – 5 – 6 Nagyon hatékonyan
használjuk
16. Mennyire illeszkedik a szálloda-fürdő komplexumunk a helyi és regionális turizmus-
fejlesztési stratégiákba a marketingtevékenységeink révén?
• Szabad szavas válasz
17. Melyik helyi vagy nemzetközi szereplőkkel építettek ki hatékony partnerségeket a mar-
keting hatékonyságának növelése érdekében?
• Szabad szavas válasz
18. Mennyire kezeljük hatékonyan a szezonális ingadozásokat a marketingstratégiánkban?
• Egyáltalán nem kezeljük hatékonyan 1 – 2 – 3 – 4 – 5 – 6 Nagyon hatékonyan ke-
zeljük
19. Mennyire alkalmazunk innovatív módszereket a szálloda-fürdő komplexum népszerű-
sítésére, hogy versenyelőnyt szerezzünk a piacon?
• Egyáltalán nem alkalmazunk innovatív módszereket 1 – 2 – 3 – 4 – 5 – 6 Sok innovatív
módszert alkalmazunk