Content uploaded by Andrea Szabó
Author content
All content in this area was uploaded by Andrea Szabó on Jul 15, 2024
Content may be subject to copyright.
A magyar egyetemisták politikai gondolkodása és integrációja 2024-ben.
Political thinking and integration of university students in Hungary, 2024
© SZERZŐK: SZABÓ ANDREA, OROSS DÁNIEL, 2024.
© KIADÓ: HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATOK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA, 2024; NEMZETI IFJÚSÁGI TANÁCS,
2024.
Minden jog fenntartva! All rights reserved!
EGYETEMI TANKÖNYV.
A kutatás stratégiai partnere a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont
Politikatudományi Intézet,
ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet.
A kutatást a Nemzeti Ifjúsági Tanács finanszírozta.
Szakmai lektor: Bauer Béla
Nyelvi lektor: Szabó Anna
A borítóterv és tördelés: Zvara Patrik
Kiadja: Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, Nemzeti Ifjúsági Tanács
ISBN online: 978-615-02-1070-4
Budapest, 2024
TARTALOM/CONTENT
Magyar nyelvű rész
TARTALOM/CONTENT ........................................................................................................................ 3
TRADÍCIÓ – A 2024-ES AKTÍV FIATALOK KUTATÁS ÉS ELŐZMÉNYE .................................... 4
A 2024 FEBRUÁRI−MÁRCIUSI KUTATÁS LEGFONTOSABB EREDMÉNYEI ............................ 8
A NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK TÁRSADALMI ÖSSZETÉTELE ................................... 12
MAGYARORSZÁGON KÍVÜLI TANULÁSI, MUNKAVÁLLALÁSI ÉS LETELEPEDÉSI
SZÁNDÉKOK ....................................................................................................................................... 21
POLITIKAI SZOCIALIZÁCIÓS MECHANIZMUSOK .......................................................................29
POLITIKAI PREFERENCIÁK .............................................................................................................. 33
DEMOKRÁCIÁHOZ VALÓ VISZONY .............................................................................................. 38
A HALLGATÓK IDEOLÓGIAI KÖTŐDÉSE ..................................................................................... 43
A HALLGATÓK ÉRTÉKSTRUKTÚRÁJA .......................................................................................... 46
A POLITIKAI RÉSZVÉTEL EGYES DIMENZIÓI .............................................................................. 51
A KUTATÁS MÓDSZERTANA ........................................................................................................... 55
IRODALOM ..........................................................................................................................................57
English version
POLITICAL ORIENTATION AND INTEGRATION OF HUNGARIAN STUDENTS IN 2024 ..... 60
TRADITION – THE HISTORY OF ACTIVE YOUTH RESEARCH IN 2024....................................62
KEY FINDINGS OF THE FEBRUARY-MARCH 2024 SURVEY .....................................................65
SOCIAL COMPOSITION OF FULL-TIME STUDENTS .................................................................. 69
INTENTIONS TO STUDY, WORK AND SETTLE ABROAD .......................................................... 78
MECHANISMS OF POLITICAL SOCIALISATION .......................................................................... 85
POLITICAL PARTY PREFERENCES ................................................................................................ 89
ATTITUDES TOWARD DEMOCRACY ............................................................................................ 94
IDEOLOGICAL AFFILIATION OF STUDENTS ............................................................................... 98
THE VALUE STRUCTURE OF THE STUDENTS ............................................................................ 100
CERTAIN DIMENSIONS OF POLITICAL PARTICIPATION ........................................................ 105
RESEARCH METHODOLOGY ......................................................................................................... 109
BIBLIOGRAPHY .................................................................................................................................. 111
ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE............................................................................................ 114
FIGURES AND TABLES ..................................................................................................................... 117
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 4
TRADÍCIÓ – A 2024-ES AKTÍV FIATALOK KUTATÁS
1
ÉS ELŐZMÉNYE
Öt esztendő után elkészült az Aktív Fiatalok kutatócsoport
2
egyetemista vizsgálatának
újabb adatfelvétele. Magyarországon egyedülálló, hogy egy társadalmi réteget, jelesül a
nappali tagozatos hallgatókat szisztematikusan, rendszeresen és ugyanazon módszerekkel
ilyen hosszú időn keresztül vizsgálják. A kutatócsoport ugyanis 2011-ben határozta el, hogy
egyedi módszerrel elkezdi vizsgálni a hallgatókat és ezt a munkát 2013-ban, 2015-ben, 2019-
ben is elvégezte. Jelenlegi, 2024. tavaszi adatfelvétel tehát a kutatássorozat ötödik hulláma.
A mostani kutatás jelentősége abban áll, hogy a mintába került fiatalok politikai
szocializációja szinte teljes egészében a 2010 óta hatalmon lévő Orbán-rezsim időszakában
történt. A minta legfiatalabb kérdezettje ugyanis éppen csak elmúlt 18 éves, azaz 2006-os
születésű, de néhány „idősebb”, 1995 vagy még korábban született hallgató is lekérdezésre
került. Az első, 2011-es vizsgálati hullámban zömében még olyan nappali tagozatos
hallgatók véleményét elemeztük, akik 1990 körül, tehát a rendszerváltás időszakában
születtek. A kötetben közölt eredmények plasztikusan jelezhetik mindazokat az
változásokat, amelyek a nappali tagozatos hallgatók érdeklődésében, politikai
gondolkodásában és magatartásában, valamint politikai profiljában az elmúlt 14 év
eredményezett. Egyben tesztelhető az a sztereotípia is, hogy a hallgatók mély politikai
apátiába kerültek, nem érdeklődnek a politika iránt, passzívak és kiábrándultak.
3
Nagyon fontos a kötet elején leszögezni, hogy a vizsgált alapsokaság nem a teljes magyar
ifjúságot, hanem annak nagyjából 200 000 fős részmintáját reprezentálja (lásd 1. ábra). Ezért
minden olyan kijelentés, ami a magyar fiatalok egészére vonatkoztat, túlzó általánosítás,
ugyanakkor az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy a hallgatók gondolkodása,
attitűdje és aktivitása befolyással bír a teljes magyar 15–29 éves népesség viselkedésére.
4
Az
eredmények tehát olyan fiatalokra vonatkoznak, akik társadalmi- és politikai aktivitás
szempontjából mintaadóul szolgálhatnak a teljes magyarországi ifjúság számára.
1
Szabó Andrea, PhD, habil, szociológus, politikatudós. A HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont
Politikatudományi Intézet tudományos fmunkatársa, igazgatója, az ELTE ÁJK egyetemi docense. Oross Dániel,
PhD, politikatudós. A HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet tudományos
fmunkatársa, osztályvezetje.
2
A nonprofit kutatócsoport egy 2009 óta mköd ifjúságkutató munkaközösség felfrissítésével jött létre 2011
tavaszán. Az Aktív Fiatalok Kutatócsoport tagjai társadalomtudományokkal (politológia, pszichológia,
szociológia) foglalkozó kutatók, doktorjelöltek. A csoport vezetje Szabó Andrea. Alapító tagjai Róna Dániel
PhD, Oross Dániel, PhD és Keil András, doktorjelölt. A kutatócsoporthoz csatlakoztak Susánszky Pál, PhD, Cszik
Rita, Kovács Tamás, Sebestyén Annamária (PhD), Papházi Viktor (doktorjelölt).
3
Ennek 1529 évesekre vonatkozó alapállításait részletesen lásd: BÍRÓ-NAGYSZABÓ (2021).
4
2020-ban, 2021-ben és 2023-ban is készült egy-egy nagymintás ifjúságszociológiai kutatás Magyarországon.
Ezek részletes eredményeirl lásd: SZÉKELY 2021; BÍRÓ-NAGYSZABÓ 2021; BÖCSKEI ET AL., 2023.
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 5
1. ábra.
A felsőoktatásban hallgató nappali tagozatos egyetemisták és főiskolások száma,
1990/1991-es tanév–2022/2023-as tanév;
A felsőoktatásban hallgatók aránya a 15–64 éves népességen belül, 2001/2002-es
tanév–2022/2023-as tanév (százalék)
Adatok forrása: https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_wdsi001a.html,
https://www.ksh.hu/stadat_files/okt/hu/okt0001.html valamint
https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd004b.html, valamint
https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0035.html.
Egyedülálló a kutatássorozat abból a szempontból, hogy a korábbi, 2011/2012-es, 2013-as,
2015-ös és 2019-es hullámaiból gyorsjelentés és tanulmánykötet is készült magyar, illetve
angol nyelven egyaránt (legutolsó eredményeket lásd: SZABÓ 2015; SZABÓ–OROSS 2017, ILLETVE
SZABÓ 2019; SZABÓ−SUSÁNSZKY−OROSS 2019).
Az adatfelvételről
Az ötödik hullám adatfelvételének módszertana teljesen megegyezik a 2015. áprilisban,
tehát a harmadik hullám során kialakított eljárással: 805 nappali tagozatos egyetemistát
kérdeztünk a magyarországi egyetemeken kampuszain. A kvótán alapuló mintát
5
ún.
szigorított véletlen séta eljárásával közelítettük a véletlen mintavételi eljárásokhoz. A
szigorított eljárás meghatározta, hogy hol (bejárat előtt, épületen belül, folyosón, büfében,
terem előtt, aulában stb.), kit (sorban következő hányadik hallgatót, csoportból kivonva vagy
magányosan állót) és milyen módon lehet lekérdezni. A kvótát és a nemválaszolást rögzíteni
kellett, amit a csapatkapitányok ellenőriztek (részletesen lásd a módszertani fejezetben).
A kvóta alapú minta egyetemi, kari, képzési szint (BA/BsC, MA/MsC, osztatlan és PhD/DLA),
valamint nem szerint reprezentálja a magyarországi nappali tagozatos egyetemi
hallgatókat. A kutatás ugyan kari szinten reprezentatív, de az egyes karok, adott esetben 1–
5
A kvóta alapját az Oktatási Hivatal Felsoktatási Információs Rendszer (FIR) statisztikája képezte. Ezen belül a
2022-re vonatkozó, 2.2. A hallgatók statisztikai száma fenntartó típusonként, intézményenként, karonként,
képzési helyenként, munkarendek és képzési szintek szerint táblázat adatait vettük alapul.
0
0.5
1
1.5
2
2.5
3
3.5
4
0
50
100
150
200
250
nappali tagozatos hallgatók száma nappali tagozatos hallgatói arány
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 6
2 fős mintája nem alkalmas arra, hogy azok mentén szegmentáljuk a hallgatókat. 95%-os
valószínűségi szinten a 805 fős minta hibahatára 85%-os válaszolási arány mellett ±2,8%.
A kutatás módszertana egyedi abból a szempontból is, hogy hallgatók kérdeznek
hallgatókat. Szegeden, Debrecenben, Pécsett és Miskolcon a helyi hallgatók, minden más
egyetemen fővárosi politológus, szociológus és más társadalomtudományi szakos
hallgatók kérdezték le a kvótát. Összességében 21 kutatói csapat és 90 kérdezőbiztos
dolgozott a terepen 2024. február 20. és március 11. között. A kérdezés ilyen megoldása azt
eredményezi, hogy nincs a kérdező és a kérdezett között életkori, státusbeli,
gondolkodásbeli szakadék, ami nagyon életszerű, helyenként talán kissé karcos
válaszokhoz vezet. A kapott válaszok érvényességét ezért pont ez a frissesség és
közvetlenség adja. A speciális kérdezői kör, valamint az egyetemi minta lehetővé teszi, hogy
olyan kérdések is tesztelésre kerüljenek, amelyeket hagyományos, felnőtt, lakossági
mintákon sokkal nehézkesebben lehetne alkalmazni; ennek következtében provokatív,
szenzitív, izgalmas kérdésekkel is lehet operálni.
Az alábbi elemzés a kutatás legfontosabb eredményeit mutatja be tematikus formában. Az
elemzések során az adatokat néhány fontos szociodemográfiai dimenzió (nem, állandó
lakhely település típusa, apa iskolai végzettsége, képzési szint stb.) mentén elemezzük, és
ahol tartalmilag indokolt, közöljük az előző hullám eredményeit is.
6
A szöveg műfajából adódóan nem pótolja az alaposabb társadalomtudományi
elemzéseket. A tudományos mélyelemzéseket az év második felében elkészülő
tanulmánykötetben tesszük közzé. A jelen szövegben közölt adatok kisebb mértékben (1–2
százalékponttal) eltérhetnek a későbbi tanulmányokban közölt végleges eredményektől.
Köszönetnyilvánítás
Kutatássorozatunkban tehetséges és lelkes hallgatók sora vett részt, akiknek ezúton
kívánunk köszönetet mondani. Miután nélkülük a kutatás nem valósult volna meg, álljon itt
mindannyiójuk neve.
Pleszlán Petra, Zsifkó Ármin, Virágh Anna, Fazekas Csenge, Józsa Nikolett, Kerpel-Fronius
Balázs, Kobl Adrienn Gabriella, Bajnóczki Laura, Kiss Dániel, Aranyos Csenge, Bazsik Máté,
Bekó Donát, Belső Lili Zita, Benkő Botond, Bodó Patrik, Borsos-Szabó Ábris, Csermely Brúnó,
Csóka Levente, Faházi Benedek, Fehér Tamás, Fenyődi Tamás, Fidanick Beyza, Franta Ákos,
Führer Fanni, Gábor Márton, Gyarmati Luca Anna, Hadadi Kristóf, Halmai Tifani Zoé, Hanzsér
Ákos, Hegedűs Fanni, Hering Vanda, Hodicsek Csenge, Horváth Fanni, Huber Zoltán, Járai
Gergely, Karikás Anna Eszter, Kern Andor Ferenc, Kispál Zsombor, Kovács Marcell, Kövesdi-
Ratkay Vilmos, Kuti Balázs, Kuzmiák Anna, Licker Leila, Lukács Vilmos, Lux Benjámin,
Majoros Mirella Jusztina, Mihály-Tabó Sára, Nagy Eszter, Nagy Norbert, Novák Eszter Réka,
Odrobina Balázs, Oláh Attila, Olasz Veronika Zsuzsanna, Papp Nóra Nikolett, Pilbát Jácinta-
Orsolya, Póti Botond, Potor Eszter, Rácz Máté, Rezsuta Antónia Edit, Rigó Márton Benedek,
Rőczei Bence, Safár Márton, Sárvári Panna, Savanya Janka, Schäfer Alexander Christoph,
Sebestyén Emese, Szabó Dávid Ábel, Szekér Szonja, Szipola Antal, Tavaszi Anna, Tóth Amina,
Tóth Viktória, Újvári Péter, Varga Éva Emese, Zsiga Bulcsú, Zsigovics Dániel.
Köszönjük Kedves Kollégák a kiváló munkát!
6
A dokumentumban csak olyan leíró-statisztikai módszerekkel készített adatokat közlünk, amelyeknél a
hipotézisvizsgálat szignifikáns összefüggésre utal.
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 7
Köszönet illeti a kutatás finanszírozóját, a Nemzeti Ifjúsági Tanácsot, illetve annak
képviselőit, Szabó Bálintot és Kovács Pétert elnököt. Immár hagyományosan a kutatás
stratégiai partnere a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, az ELTE Állam- és
Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet, valamint a HUN-REN Társadalomtudományi
Kutatóközpont Politikatudományi Intézet. Köszönjük Sövegjártó Virágnak és Eszterhai
Marcellnek a HÖOK hosszú idő óta tartó támogatását! Továbbá nagy köszönet illeti Bauer
Béla szociológust, aki régóta kiáll a kutatás mellett!
Budapest, 2024. április
Szabó Andrea, Oross Dániel
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA, 2024 8
A 2024 FEBRUÁRI−MÁRCIUSI KUTATÁS LEGFONTOSABB EREDMÉNYEI
2011, 2013, 2015, 2019 után 2024 február végén, március elején ismét lezajlott
Magyarországon az Aktív Fiatalok elnevezésű, nappali tagozatos egyetemistákat vizsgáló
empirikus társadalomtudományi kutatás. A vizsgálat során több mint 90
társadalomtudományi szakos egyetemista kérdezett 805 másik, kvótás mintavételi eljárás
segítségével kiválasztott hallgatót.
Az alábbiakban összefoglaljuk a vizsgálatsorozat ötödik hullámának legfontosabb
eredményeit.
Társadalmi szelekció
A magyar felsőoktatás immár több évtizedes problémája a társadalmi szelekció. Ennek
eredménye, hogy az oktatási hierarchia csúcsa a magasabban iskolázott szülők gyermekei
számára jelent továbbtanulási lehetőséget. 2024 tavaszán – összhangban a 2019-es és a
2015-ös felvétel eredményeivel – mindössze a hallgatók két-három százaléka érkezett olyan
kibocsátó családból, ahol az édesapa/nevelőapa legfeljebb 8 osztályt végzett, további 17
százalékuknak pedig édesapja szakmunkás végzettségű (ez szintén megfelel a 2015 és 2019-
es eredményeknek). Ezzel szemben, akárcsak 2019-ben, úgy 2024-ben is a hallgatók több
mint egyharmadának mind a két szülője rendelkezik diplomával. Véleményünk szerint ezek
az adatok annak fényében különösen érdekesek, hogy a magyar felsőoktatási rendszerben
jelenleg bent lévő, nappali tagozatos hallgatók közül viszonylag nagy arányban (akár 5–10
százalékban is) hiányozhatnak a felső középosztály és felső osztály gyermekei, akik eleve
inkább külföldön
7
kezdik meg tanulmányaikat.
A saját jövőkép megítélése – összességében − a 2013-ban mérthez hasonlít. 2015-ben és
2019-ben is kedvezőbb véleménnyel rendelkeztek a nappali tagozatos egyetemisták a
jövőjükkel kapcsolatban. Mindamellett a nehezebben élő hallgatók jövőképe érdemben
nem tudott javulni az elmúlt időszakban, sőt mintha a rosszabb anyagi helyzetű fiatalok
jövőbeli orientációi vizsgálatról vizsgálatra borúsabbá válnának. A biztos vagy bizonytalan
jövőkép kialakulása kapcsolatban áll a hallgatók politikai orientációival, preferenciáival.
Egyetlen szempontra hívjuk fel a figyelmet. A magyar egyetemisták közül a Fidesz–KDNP-
szavazók rendelkeznek a legpozitívabb jövőképpel: 71 százalékuk teljesen vagy inkább
biztosnak érzi jövőjét, ami bár jelentős arány, de mégis 6 százalékpontos csökkenés az 5
évvel ezelőtti méréshez képest.
Magyarországon kívüli munkavállalás, letelepedési szándék
2024-ben, igaz csak enyhén, de tovább növekedett a Magyarországon kívüli tanulási
szándék: jelenleg a hallgatók közel egynegyede szeretne külföldön tanulni. Az átlaghoz
képest nagyobb arányban azok tervezik, hogy hosszabb ideig külföldön tanuljanak, akik a
kibocsátó családjuk révén jelentős kulturális és anyagi tőkét birtokolnak.
Az Aktív Fiatalok kutatócsoport vizsgálatának eredményei szerint 2019-hez képest
mérséklődött a rövidtávú Magyarországon kívüli munkavállalási hajlandóság a magyar
nappali tagozatos hallgatók körében. 2024-ben az egyetemisták 59 (-5%) százalékának
tervei között szerepel, hogy pár hétre vagy hónapra külföldre menjen dolgozni. Fontos
azonban jelezni, hogy a külföldi munkavállalás és a külföldi letelepedés fontolgatása nem
azonnali kiköltözést jelent, hanem elsősorban ún. közhangulati kérdésként fogható fel.
Ennyi fiatal fejében fordult meg a gondolat, hogy ne Magyarországon dolgozzon vagy éljen.
7
Elssorban az uniós országokban, de jelents számban az Egyesült Királyságban, illetve az USA-ban.
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 9
Ténylegesen ennél jóval kevesebben fognak külföldön munkát vállalni, vagy végleg
elköltözni az országból. Ahogy 2015-ben és 2019-ben, úgy 2024-ben is minden második
hallgató hosszú távú külföldi munkavállalásban gondolkodik.
Nemzetgazdasági és nemzetstratégiai szempontból az egyik legsúlyosabb kérdés a
magasan képzett, nyelveket beszélő egyetemi réteg tartós elvesztése. A 2024-es Aktív
Fiatalok kutatás a külföldi élettel kapcsolatos megfontolások terén rekord közeli
eredményeket mutat. Míg 2015-ben a kérdezettek 37, 2019-ben 33, addig 2024 tavaszán 45
százalékuk jelezte, hogy tartósan Magyarországon kívül telepedne le.
A migráció indoka mindenekfelett anyagi természetű: külföldön könnyebb megélni,
magasabb az életszínvonal, sokkal több pénzt lehet megtakarítani. Ehhez képest minden
más motiváció választottsága alacsonyabb (karrierlehetőség, a tapasztalatszerzés, a
nyelvtanulás, más kultúra megismerése és kalandvágy).
Politikai attitűdök, politikai preferenciák
2024. február és március folyamán a teljes egyetemista sokaságra vonatkoztatva a
legnépszerűbb párt a Magyar Kétfarkú Kutya Párt volt. Az előző, 2019-es vizsgálathoz képest
az MKKP 5 százalékponttal javított támogatottságán. Ez már csak azért is érdekes, mert a
többi párt esetében vagy jelentős csökkenést, vagy legfeljebb stagnálást mért a kutatás.
Jelezni kell, hogy az adatfelvétel záró időpontja után, 2024. március 15-én lépett ki először
Magyar Péter a politikai arénába, de ennek az esetleges következményeit a kutatás nem
tudja megmérni. A Tisztelet és Szabadság Párt (Tisza) tehát nem került bele a pártlistába.
A kormányzópárt támogatottsága a korábbi vizsgálatokban 15–16 százalékos szinten állt, így
általában a második−harmadik helyen állt a támogatottsági listán. 2024-ben a teljes
hallgatói népesség körében 10 százalék alá csökkent a választottsága (-7%), azonban még
így is a harmadik legtámogatottabb politikai erő a nappali tagozatos egyetemisták között.
A második ugyanis a korábban legerősebb Momentum 12 százalékkal.
Egyetlen pártnak, a korábban még nem mért Mi Hazánknak haladja meg az 5 százalékot a
támogatottsága, minden más párt a parlamenti bejutási küszöb alatti választottsággal
rendelkezik.
Az előző hullámokhoz képest a pártnélküliek (nem tudja, nem válaszol és nem szavazó
csoportok együttvéve) aránya jelentősen emelkedett. 2011 óta nem volt ilyen magas a
pártok pillanatnyi kínálatától önmagát távol tartó fiatalok aránya (43 százalék).
Demokrácia versus diktatúra
Négy év alatt 5 százalékponttal növekedett a demokráciapárti hallgatók aránya: míg 2019-
ben 57, 2024-ben 63 százalékuk vélekedett úgy, hogy a demokrácia minden más politikai
rendszernél jobb. Ezzel párhuzamosan mérésről mérésre csökken a diktatúrát bizonyos
körülmények között elfogadó egyetemisták aránya (2011-ben még minden harmadik
hallgató ezt elfogadhatónak tartotta, 2024-ben pedig 11 százalékuk).
A demokrácia magyarországi variánsával ugyanakkor csökkent az elégedettség. Míg 2019-
ben 35, 2024-ben 28 százalékuk jelezte, hogy nagyon vagy inkább elégedett a
Magyarországon meghonosodott demokráciával. 2013 óta töretlenül javuló eredmények
fordultak vissza 2024-ben. A demokrácia teljesítményével kapcsolatos problémára utal,
hogy a hallgatók 17 százaléka − egy 0-tól 10-ig terjedő skálán, ahol 0 a diktatúrát, 10 pedig a
demokráciát jelenti – legfeljebb kettes értékelést adott, azaz inkább diktatúrának látja
Magyarországot. 8−10-es értékelést viszont mindössze 7 százalék választott, azaz ennyien
érzik szinte tökéletes demokráciának az országot. 2019-ben 14−14% volt ugyanez az arány. A
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 10
demokráciát legalább 8-asra értékelők túlnyomó többsége egyébként kormánypárti
szavazó.
Politikai szocializációs folyamatok
A felvezetőben jeleztük, hogy a kutatás csupa olyan egyetemistát vizsgált, akiknek a
politikai szocializációja az Orbán-rezsim időszakára esett. A vizsgálat eredményei
rámutathatnak azokra a változásokra, amelyek a rezsim szocializációs mechanizmusaiból
eredhetnek. Bognár Adrienn és Szabó Andrea (2017), épp az Aktív Fiatalok kutatás harmadik
hullámának eredményeit elemezve jelezték először, hogy az Orbán-kormányzat erősen
ideologikus (keresztény-konzervatív) rendszerközpontú politikai szocializációs
mechanizmust épít, ami befolyással lehet a fiatalok attitűdjeire.
Az Aktív Fiatalok ötödik hullámának eredményei azt jelzik, hogy a magyar egyetemisták
középiskolás korukban és jelenleg is többet beszélgetnek közéleti kérdésekről, politikáról
otthon családi körben, valamint barátaikkal, ismerőseikkel a politikáról, mint bármikor ezt
megelőzően. A rendszeres baráti beszélgetések gyakorisága 10 százalékponttal emelkedett,
de a családok vonatkozásában is hibahatáron túli növekedésről beszélhetünk.
Van azonban az adatokban egy további nagyon érdekes változás, amire érdemes felhívni a
figyelmet. Arra a kérdésre, hogy „középiskolás korodban, az iskolában, pl. történelem,
osztályfőnöki órákon, szünetben milyen gyakran beszélgettetek közéleti kérdésekről,
társadalmi problémákról” 7 százalékponttal többen mondták, hogy soha nem beszéltek
ilyen kérdésekről, mint 2019-ben. Ennek megfelelően növekedett a témával egyáltalán, vagy
csak alkalmanként találkozók aránya.
Valamivel emelkedett azok aránya is, akik életében történt olyan esemény, történés,
személyes tapasztalat, ami alapvetően határozta meg politikai nézeteit. Ezek közül is
kiemelendő a tanártüntetési hullám, valamint a 2024 februárjában kibontakozó ún. pedofil
botrány. Ennek ellenére a nappali tagozatos egyetemisták politikai érdeklődése
valamelyest csökkent 2019-hez képest.
Hallgatók értékpreferenciája
Ha valahol, akkor az értékpreferenciák esetében érzékelhetőnek kellene lennie a rezsim
szocializációs törekvései eredményének. Klasszikus, ötfokú Likert-skálán hét provokatív
állítással való egyetértést mért a kutatás 2019-ben és 2024-ben is. Az eredmények alapján
érdemi konzervatív, jobboldali, keresztény ideológiai áttörésről nem beszélhetünk. Emellett
a tekintélyelvűség sem emelkedett, sőt enyhén csökkent 2019 óta. Az azonos neműek
házasságát a hallgatók 72 százaléka támogatja, ezzel szemben a konzervatív anya-apa
szerepfelfogást 6 százalékuk fogadja el. 23 százalékuk vélekedik úgy, hogy nem politikai
programokra, hanem erős kezű vezetőre van szükség, míg a migrációs politika szigorítását
egynegyedük támogatja. Ez utóbbi esetben különösen nagy az attitűdök eltérése a
baloldali és a jobboldali gondolkodású egyetemisták között. Míg az önmagukat jobbra
sorolók 44, a baloldaliak 12 százaléka ért inkább vagy nagyon egyet az állítással. 2019-hez
képest nem emelkedett az egyháziasan vallásosak aránya (8−8%), és az ateisták aránya is
megegyezik a két adatfelvétel során (9−9%).
Társadalmi, politikai részvétel
A formális szervezetekhez való kötődés aránya csökkent a hallgatói rétegben: 2013-ban és
2019 között a magyar egyetemisták mintegy 60−62 százaléka kapcsolódott szervezethez,
2024-ben viszont 54 százalék. Jelentősen csökkent a sportszervezetekhez, a szakmai
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 11
tudományos, valamint a kulturális, hagyományőrző organizációkhoz kapcsolódó hallgatók
aránya. Egyetlen szervezeti típusnál, a betegekkel foglalkozó civil szervezeteknél
érzékelhető érdemi emelkedés.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) ismertsége kétharmados,
míg a Nemzeti Ifjúsági Tanácsról (NIT) egynegyedük hallott. Ez érthető is, mivel a NIT a teljes
magyar ifjúság ernyőszervezete, míg a HÖOK kifejezetten a hallgatói réteget szólítja meg.
Mind a két szervezet munkájával viszonylag nagy, 50 százalékot meghaladó az
elégedettség.
A hallgatók politikai részvételében igen jelentős a növekedés rögzíthető az előző
vizsgálathoz képest. Míg 2019-ben a hallgatók 43 százalékának nem volt semmilyen
részvétele, 2024-re ez az arány 30 százalékra csökkent. Különösen érdemi az emelkedés a
tiltakozó petíciók, a pénzadományozás, a tüntetés és a bojkott esetében. A 2024-es
aktivizmus a 2010-es évek elején mérthez hasonlatos.
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA, 2024 12
A NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK TÁRSADALMI ÖSSZETÉTELE
Kibocsátó család
8
A korábbi kutatási hullámaink adataihoz hasonlóan a 2024.
február–március folyamán lezajlott kutatásban is azt
tapasztaltuk, hogy igen szerény a hallgatók társadalmi
mobilitása: a magyar felsőoktatási alrendszer számos komoly
törésvonala, egyenlőtlensége érhető tetten a vizsgált
hallgatói csoportokban. Ezek közül kettőre érdemes az
elemzés elején felhívni a figyelmet. Az első a kibocsátó család
társadalmi és kulturális hátterének eltéréseiből, a második a
földrajzi szegmentációból fakad. Az egyes képzési szintek
ugyanis nem azonos mértékben nyitottak a különböző
családi háttérrel, illetve a különböző településeken élő
hallgatók számára. Sokkal nagyobb arányban számíthatnak
a szüleik anyagi támogatására azok, akik diplomás családban
és – legalábbis korábbi adatfelvétele során − a fővárosi agglomerációban nőttek fel.
Ahogy az előző adatfelvételi hullámok esetében (SZABÓ 2013; SZABÓ 2015; SZABÓ 2019), így
2024 tavaszán is mindössze 3 százalék azon fiatalok aránya, akiknek édesapja legfeljebb 8
osztályt végzett, további 17 százalékuk édesapja szakmunkás végzettségű. Az apa és az anya
iskolai végzettségének együttes vizsgálata alapján a mintában szereplő hallgatók 59
százalékának van diplomás felmenője, az első generációs értelmiségiek aránya tehát 41
százalék. A magyar felsőoktatás társadalmi mobilitási szempontból zárt rendszernek
tekinthető, vagyis az utóbbi évtizedekben elsősorban a középosztály társadalmi
újratermeléséhez járulhatott hozzá, míg az alsó társadalmi rétegek hosszú távú felfelé
mobilitását kevéssé támogatta. (iskolai mobilitásról lásd RÓBERT 2018). A társadalmi
esélykülönbségekben több évtizede tapasztalható eltérés már csak azért is érdekes, mert a
2023/2024-as tanévben 126 ezer fiatal jelentkezett a hazai felsőoktatásba, ami 27 százalékos
növekedés volt az előző évekhez képest. Annak ellenére sem vált nyitottabbá tehát a
felsőoktatási rendszer, hogy számos könnyítést vezetett be az oktatási kormányzat a
bemeneti és a kimeneteli követelményeken (hogy csak kettőt említsünk: eltörölték a
felvételi minimum ponthatárt és eltörölték az általános nyelvvizsga-kötelezettséget is).
A fenti képet árnyalja az Engame Akadémia 2023-as kutatása, mely szerint a 2022/2023-as
tanévben legalább 16 233 magyar diák tanult külföldi egyetemen. Ez 2,6 százalékos
emelkedés 2021/2022-höz képest, ugyanakkor a korábbi trendekhez viszonyítva lassabb
növekedést jelent (2022-ig átlagosan 4 százalékos volt az emelkedés) (JUHÁSZ 2023). Mindez
azt jelentheti, hogy a társadalom felső középosztályába és felső osztályába tartozó családok
egy része már nem magyarországi felsőoktatási intézményeket választják, az alsó
középosztálybeliek és az alsó osztályok gyermekei pedig nehezen tudják előteremteni még
a hazai felsőoktatási továbbtanulás költségeit is (JUHÁSZ 2023).
8
A 2024. februárimárciusi kutatás az alapképzésre (BA/BSc), az osztatlan képzésre, a mesterképzésre (MA/MSc)
valamint a doktori/DLA-képzésre járó, magyar nappali tagozatos hallgatókat vizsgálta. A felsfokú szakképzés,
mint diplomát nem adó képzési szint, nem tárgya vizsgálatunknak.
társadalmi struktúra
különböz
anyagi-megélhetési paraméterek
egyenltlenségei különálló,
egymástól nagyon távoli
világokat/milliket
reprezentálnak az anyagi
életkörülmények kapcsán is, az
újabb generációk szintjén is
újratermelve az össztársadalmi
különbségek többségét.
CSIZMADIA, év.n., 160.
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 13
2. ábra
A kibocsátó család iskolázottsága, 2015, 2019, 2024
(kérdésre választ adók százaléka)
Forrás: Aktív Fiatalok, 2015, 2019, 2024. N=800; N=800; N=805. 2013 apa iskolai
végzettsége:2% legfeljebb 8 osztály, 22% szakmunkás, 35% érettségizett és 41% diplomás.
Az apa iskolai végzettsége alapján az első generációs értelmiségi hallgatók legnagyobb
arányban az alapképzési szinten jelennek meg (41%). A képzési szint emelkedésével
ugyanakkor növekszik a diplomás apák gyermekeinek aránya, 48–49 százalékra. Még
egyértelműbb a kapcsolat az anya iskola végzettsége alapján. A BA/BsC-képzési szinten
tanulók körében még többségben vannak az anya iskolázottsága alapján első generációs
értelmiséginek tekinthető fiatalok, az osztatlan képzésre, az MA/MSc, valamint a PhD/DLa
9
képzési szinten tanulók körében viszont jelentős többségbe kerülnek a diplomás anyák
gyermekei. Fontos látni, hogy a kibocsátó család társadalmi összetételét tekintve a
legzártabb a doktori képzés mellett az osztatlan képzési szint (ilyenek többek között a
jogász, az építész, vagy a különböző orvosi képzések).
Ha mindkét szülő iskolázottságát figyelembe vesszük, 5 év alatt érdekes változások
történtek. A legszembetűnőbb átalakulás, hogy szinte képzettségi szinttől függetlenül
hasonlóan alakul az iskolázottság megoszlása. Minden képzési szinten többségben vagy
túlnyomó arányban vannak azok a hallgatók, akiknek legalább az egyik szülője diplomás,
ugyanakkor az érettségizettek aránya 30 százalék körül mozog. Jól látszik, hogy
összességében az alapképzési szint nyújt a leginkább lehetőséget a nem diplomás szülők
gyermekei továbbtanulására. Különösen igaz ez a nem fővárosi székhelyű egyetemeknél,
ahol az alapképzésre járók többségének nem diplomás egyik szülője sem.
9
A doktori iskolában tanulók aránya ugyanakkor annyira alacsony, hogy az eredmények tájékoztató jellegek. A
mintába 29 PhD-s hallgató került.
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 14
3. ábra
A képzési szint megoszlása az apa és az anya együttes iskolai végzettsége szerint,
2019 és 2024
(kérdésre választ adók százaléka)
*az alacsony elemszám miatt a 8 általános és a szakmunkás végzettségű apákat egybe
számoljuk.
Forrás: Aktív Fiatalok, 2019, 2024. N=800, N=805 fő.
Az egyik új fejleménye a kutatásnak, hogy az állandó lakhely település típusa kevéssé
szegmentálja a hallgatókat, mint az elmúlt vizsgálatok során bármikor. Érdemes
megjegyezni, hogy különösen a főváros és az agglomeráció viszonylatában jelentősen
mozgásokat rögzített a Központi Statisztikai Hivatal. Míg a főváros lakossága folyamatosan
csökken, Pest megyéé folyamatosan emelkedik (lásd KSH Fókuszban a megyék, 2023. I-VI.),
így az állandó lakhely település típusának hatását sokkal bonyolultabb megítélni, mint
korábban. A főváros és az agglomeráció közötti korábbi társadalmi-gazdasági különbségek
kiegyenlítődhettek.
Mindenesetre az adatok arra utalnak, hogy mérséklődött a különbség a fővárosban és
általában a községekben állandó lakhellyel rendelkezők képzési szintbeli megoszlásában.
Ha ezt a változást más adatfelvételek is tudják bizonyítani, akkor ezen a téren örvendetes
előrelépés rögzíthető. Míg az egyetemek székhelye minden kilencből hatnak fővárosi
illetékességű, addig a hallgatók kevesebb mint negyed budapesti állandó lakos. Ez persze
azt is jelenti, hogy akik Budapestre járnak egyetemre és nem napi ingázók, azoknak
szállásra, kollégiumra vagy albérletre van szüksége. Ez viszont komoly anyagi áldozatot
kíván a szülőktől.
Anyagi háttér
Az Aktív Fiatalok kutatás kezdetektől méri a hallgatók szubjektív jólétét: azt, hogy maguk a
kérdezettek milyennek ítélik meg saját anyagi helyzetüket. 2019-ben azt tapasztaltuk, hogy
a korábbi felvételekhez képest érdemben javult a hallgatók szubjektív jövedelemérzete,
anyagi értelemben jobb helyzetbe kerültek. Az akkori egyetemisták és főiskolások 28
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 15
százaléka jelezte, hogy gondok nélkül él, 61 százaléka pedig pénze okos beosztásával
tulajdonképpen jól kijött.
2024-ben nem folytatódott tovább az anyagi helyzet érzékelésének pozitív fordulata,
inkább egyfajta stagnálásról, enyhe visszafordulásról beszélhetünk (lásd 4. ábra). 2024
tavaszán a hallgatók egynegyede gondok nélkül él (-3%), 60 százalékának elég a pénze, 12
százalékuk pedig éppen hogy kijön a jövedelmeiből. A legrosszabb helyzetben lévők aránya
alig változott a 4−8 évvel korábbihoz képest. A hallgatói réteg 2–3 százaléka folyamatos
anyagi nehézséggel küzd a többiek viszont alapvetően jónak érzik anyagi helyzetüket. 2015-
höz képest azonban kettő, 2011-hez képest viszont 14 százalékponttal többen vannak, akik
gondok nélkül élnek, ami kétségtelenül figyelemre méltó változás. A 2011 óta folyó
vizsgálataink bizonyítják magyar felsőoktatás társadalmilag zárt struktúráját, a belépés
szempontjából erősen szelektív jellegét. Azon családok gyermekei, akik nehezebb anyagi
helyzetből indulnak, akik esetében a kibocsátó család anyagi és – mint bizonyítottuk –
kulturális tőkéje korlátozott, szűkös lehetőségekkel rendelkeznek a bejutásra.
4. ábra
Hogyan jellemeznéd anyagi helyzeted 2011−2024?
10
(kérdésre választ adók százaléka)
Pontos válaszkategóriák:
Gondok nélkül élek; a pénzem okos beosztásával jól kijövök; éppen, hogy kijövök a
jövedelmeimből; hónapról hónapra anyagi gondjaim vannak; nélkülözések között élek. Az
elemzésben az utóbbi két kategóriát összevontuk.
Forrás: Aktív Fiatalok, 2011, 2013, 2015, 2019 és 2024. Aktív Fiatalok, 2011: N=1700; Aktív
Fiatalok, 2013: N=1300; Aktív Fiatalok, 2015−2019: N=800; Aktív Fiatalok 2024: N=805.
Az anyagi helyzet szoros összefüggésben áll a kibocsátó család kulturális hátterével. A
diplomás felmenőkkel rendelkező hallgatóknál elvétve fordul elő, hogy hónapról hónapra
éljenek, illetve hogy kijöjjenek a jövedelmeikből (9%), míg a legfeljebb szakmunkásoknál
11
a
két kategória meghaladja a 25 százalékot. A másik oldalon is hasonló különbségek
10
A kérdések tegez formában lettek feltéve, mert hallgatók kérdeztek hallgatókat.
11
Az alacsony elemszám miatt az alapfokú és a szakmunkásvégzettség szülket összevontuk.
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 16
mutathatók ki, igaz, éppen fordítva. Míg a diplomás szülők egyetemista gyermekeinek bő
harmada gondok nélkül él, az alapfokú és szakmunkásvégzettségűek esetében ez az arány
csupán 14 százalék. A diplomás kibocsátó család tehát komoly szociális védőhálóval
igyekszik segíteni az egyébként is versenyelőnyökkel érkező második/harmadik generációs
fiatalt.
5. ábra
Összességében, hogy érzed anyagilag…?
(Az apa és az anya együttes iskolai végzettsége szerint, százalékos megoszlás)
Forrás: Aktív Fiatalok, 2019, 2024 N=800 és 805 fő.
A fővárosi állandó lakhellyel rendelkezőknél a legmagasabb a gondok nélkül élők aránya
(36%), a községben lakóknál 17 százalék ez az arány. Éppen, hogy kijön a jövedelmeiből vagy
ennél rosszabb körülmények között él a budapesti hallatók 16, a községben állandó
lakhellyel rendelkezők 22 százaléka.
Ahogy fentebb jeleztük, hacsak nem napi ingázókról beszélünk, akkor a kistelepülésen
élőknek kollégiumba kell költözniük vagy kollégium hiányában albérletet kell bérelniük. Ez
pedig jelentősen befolyásolhatja / ronthatja anyagi körülményeiket.
A hallgatók 38 százaléka tanulmányi időszak alatt szüleinél lakik, 21 százalékuknak (-3%) van
lehetőségük diákszálláson, kollégiumban élni. Adataink szerint a hallgatók 29 százaléka
jelenleg albérletben lakik. Az albérletben élők aránya lényegesen, 5 százalékponttal
emelkedett az elmúlt 5 évben. Akik albérletbe szorulnak, anyagi értelemben is
kiszolgáltatottabbá válnak, hiszen az albérletüket másokkal megosztók 22 százaléka anyagi
problémákkal küzd. Gondok nélkül leginkább azok a fiatalok élnek, akik a szüleiknél laknak
szorgalmi időszakban, illetve saját vagy családi tulajdonú lakással rendelkeznek.
A fővárosi fiatalok 62 százaléka él a szorgalmi időszak alatt szüleinél, ami közel kétszer több,
mint amit a megyei jogú városokban élő hallgatóknál rögzítettünk. Jellemző adat, hogy a
saját lakástulajdon is a budapesti egyetemistáknál és főiskolásoknál a legmagasabb (18%).
A megyei jogú városokban állandó lakcímmel rendelkező hallgatók egyharmada lakik
szüleinél, egyötöde a szorgalmi időszakban kollégiumban, diákszálláson, további 29
százaléka albérletben más egyetemistákkal együtt él. Fontos megjegyezni, hogy nem
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 17
minden megyei jogú városban van felsőoktatási intézmény, vagy ha van is, nem mindegyik
több tudományterületre kiterjedő, változatos szakkínálatú egyetem.
A kisebb városokban, valamint a községekben állandó lakcímmel rendelkező diákok
helyzete lényegesen kedvezőtlenebb, hiszen saját, nagyvárosi lakás híján, túlnyomó
többségüknek szüksége van valamilyen külön fizetendő szállásra a szorgalmi időszak 10
hónapja alatt. Ez pedig nyilvánvalóan extra kiadás a valószínűleg egyébként is nehezebb
helyzetben lévő kibocsátó családok számára. A kisebb településeken élő hallgatók mintegy
28−29 százaléka él kollégiumban, további mintegy háromtizedük albérletben másokkal
együtt. Fontos jelezni, hogy a kollégiumokban lakó kisebb, belföldi településről érkező
hallgatók aránya statisztikailag szignifikáns módon csökkent az elmúlt öt év alatt (-5%). Ez
pedig arra utal, hogy a magyar hallgatók számára rendelkezésre álló kollégiumi
férőhelyszám legalábbis nem növekedett, hanem csökkent 2019 óta.
12
Jövőkép
2015-ben jeleztük, hogy a magyar egyetemisták és főiskolások jövőképe optimista, hiszen
minden második fiatal valamilyen mértékben biztosnak tartotta jövőbeli lehetőségeit (1-től
5-ig terjedő skálán az átlag 3,5 pont volt). Ráadásul az anyagi helyzethez hasonlóan javuló
tendenciát mutattak az adatok. 2019-ben már nem volt ennyire kiemelkedően kedvező a
hallgatók közhangulata, és egy évvel a koronavírus-járvány kitörése előtt polarizáltabb a
jövőorientációkról számoltunk be.
Az elmúlt 5 év váratlanul sok nehézséggel szembesítette a hallgatókat (lásd pandémia,
orosz-ukrán háború kitörése, energiaválság, inflációs és gazdasági válság, legújabban pedig
az izraeli-palesztin konfliktus). Ezért nem meglepő, hogy a hallgatók biztonságérzete,
jövőjükkel kapcsolatos bizakodásuk lényegesen nem javult a korábbi méréshez képest. A
hallgatók 47 százaléka látja biztosnak vagy nagyon biztosnak jövőjét, egyharmaduk
közepes értékelést adott, míg jelenleg negatív jövőképe minden ötödik egyetemistának
van. Különösen érdekes az ötös értékelés 4 százalékpontnyi csökkenése, ami már túl van a
két keresztmetszeti kutatás adatfelvételi hibájából eredeztethető eltérésen. Összességében
2015-ben 3,5, 2019-ben 3,4, 2024-ben pedig 3,3 átlagpont volt az 1–5 terjedő skála átlaga, ami
közepesnél némileg jobb, tehát nem kiemelkedően kedvező, de nem is kedvezőtlen
jövőképet mutat.
12
A kollégiumok által nyújtott szolgáltatásokkal egyébként alapveten nem elégedetlenek a hallgatók. Egy 1-tl
5-ig terjed skálán értékelték a szobák felszereltségét, a kollégium egészének felszereltséget, a kollégiumi
közösséget és általában a kollégiumi szolgáltatásokat. A legkedveztlenebb áltageredmény (3,67 átlagpont) a
kollégium felszereltségével kapcsolatban rögzíthet, ezt követi 3,69 ponttal a kollégiumi szolgáltatások
megítélése. Ennél is kedvezbb a szobák felszereltségének megítélése (3,77), míg a legjobb értékelést a közösség
kapta 3,87 átlagponttal.
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 18
6. ábra
Mennyire érzed biztosnak a jövődet, mennyire érzed magad biztonságban a jövőddel
kapcsolatban?
(a kérdésre választ adók százalékos megoszlása)
Forrás: Aktív Fiatalok, 2013, 2015, 2019, 2024. Aktív Fiatalok, 2013 N=1300; 205−2019: N=800;
2024 N=805.
Általánosságban elmondható, hogy azoknak pozitívabb a jövőképe, akik jelenleg jobb
anyagi helyzetben élnek. A jelenlegi viszonyok tehát erősen kihatnak a jövőbeli
lehetőségekre (a kapcsolat lineáris jellegű). Míg a hónapról hónapra élők körében az ötfokú
skála átlaga 2,2 átlagpont, ez a gondok nélkül élők körében több mint egy teljes
átlagponttal magasabb (3,6 átlagpont). A jövőkép megítélése összességében a 2013-ban
mérthez nagyon hasonló átlageredményeket mutat: minél kedvezőbb a szubjektív anyagi
helyzet, annál kedvezőbb a jövőkép is.
Az anyagi helyzet szubjektív megítélésével összhangban, a szülők befejezett iskolai
végzettsége is érdemi kapcsolatban áll a jövőképpel való elégedettséggel. A legnegatívabb
jövőképpel azok a hallgatók rendelkeznek, akiknek egyik felmenője sem érettségizett (közel
harmaduk egyes vagy kettes értéket választott), míg a hallgatói társadalmon belül a
diplomás családok gyermekei érzik a legbiztosabbnak jövőjüket, 48 százalékuk négyes vagy
ötös értékelést adott.
Végül a biztos vagy bizonytalan jövőkép kapcsolatban áll a fiatalok politikai orientációival,
preferenciáival. Ezzel kapcsolatban egyetlen szempontra hívjuk fel a figyelmet. A magyar
egyetemisták közül a Fidesz–KDNP-szavazók rendelkeznek a legpozitívabb jövőképpel (3,83
átlagpont), 71 százalékuk teljesen vagy inkább biztosnak érzi jövőjét, ami ugyanakkor
jelentős, 6 százalékpontos romlás az 5 évvel ezelőtti méréshez képest.
Magyarországi munkavállalás
Az Aktív Fiatalok kutatás eredményei szerint 2011 és 2015 között szinte állandó méretű volt
a rendszeresen munkát vállaló hallgatók aránya. Minden negyedik hallgató vagy
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 19
kényszerből, vagy valamilyen más okból – például szakmai gyakorlat – munkát vállalt
főiskolai, egyetemi évei alatt. 2019-ben a magyarországi munkavállalás terén jelentősebb
elmozdulás következett be. Növekedett a rendszeresen dolgozók, és még inkább
növekedett az alkalmankénti munkavállalók aránya. Ehhez képest 2024-ben érdekes,
kevéssé magyarázható változások következtek be. Egyrészt tovább emelkedett a
rendszeresen munkát vállalók aránya, másrészt viszont – és ez némileg ellentmond az
intuitív várakozásoknak – csökkent az alkalmi jellegű munkavállalás. Ennek okait nem
ismerjük és abból a szempontból különösen érdekes, hogy a 2022-es országgyűlési
választási kampányban elfogadott jogszabályváltoztatás értelmében 25 év alatt adómentes
a jövedelem.
7. ábra
Jelenlegi magyarországi munkavállalás, 2011–2024
(a valamilyen gyakorisággal dolgozók százalékos megoszlása)
Forrás: Aktív Fiatalok, 2011, 2013, 2015, 2019, 2024. Aktív Fiatalok, 2011: N=1700; Aktív Fiatalok,
2013: N=1300; Aktív Fiatalok, 2015−2019: N=800; Aktív Fiatalok 2024: N=805.
A képzési területek közül – az alacsony elemszám miatt ezek az adatok inkább csak
érdekességek – az agrártudományi, az egészségtudományi és az orvostudományi
képzésben résztvevők között találunk a legkisebb arányban rendszeresen munkát
vállalókat. Az átlagosnál magasabb (30%-ot meghaladó) a rendszeresen munkát vállalók
aránya a pedagógus hallgatók, a gazdaságtudományi, valamint a társadalomtudományi
szakos hallgatók körében.
Az is kitűnik az adatokból, hogy minél magasabb képzési szinten tanul a hallgató, annál
valószínűbb, hogy rendszeresen dolgozik, a doktori képzésben résztvevők körében
meghaladja az 50 százalékos arányt, ugyanakkor az osztatlan képzésre járóknál (orvos,
építész, jogász) nem éri el a 20 százalékot sem. A jövedelmi helyzet szubjektív értelmezése
alapján megállapítható, hogy minél negatívabb a saját jövedelmi környezet érzékelése,
annál valószínűbb a rendszeres munkavállalás. A gondok nélkül élők 25, a jövedelmeiből
éppen csak kijövők 36, míg a nehezen élők 44 százaléka dolgozik. A munkavállalást tehát
anyagi okok motiválják, amit árnyal a napirend, az általános oktatási leterheltség, valamint
a munkavállalási lehetőségstruktúrája.
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 20
A munkavállalás motívumai – összhangban a fentiekkel − teljesen világos képet mutatnak.
A munkát vállaló nappali tagozatos hallgatók több mint hattizede anyagi okok miatt
dolgozik, mintegy negyedüknek pedig tapasztalatszerzési szempontjai vannak. Ezt
támasztja alá az az adat is, miszerint a munkavállaló fiatalok harmadának kötődik a
munkája ahhoz a képzési területhez, amin tanul, közel felük (47%) viszont teljesen más
területen dolgozik, mint ahová egyetemre jár. Az ő esetükben talán nem túlzó kényszer-
munkavállalásról beszélni.
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA, 2024 21
MAGYARORSZÁGON KÍVÜLI TANULÁSI, MUNKAVÁLLALÁSI ÉS LETELEPEDÉSI
SZÁNDÉKOK
Az Aktív Fiatalok kutatás 2013-as hullámának egyik
legnagyobb újdonsága volt, hogy részletesen
megvizsgáltuk a magyar egyetemisták Magyarországon
kívüli tanulással, külföldi munkavállalással és külföldi
letelepedéssel kapcsolatos attitűdjeit. A kivándorlás
témája azóta is folyamatosan a tudomány, a média és a
politika napirendjén van.
Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy 20 évvel az uniós
csatlakozás után a nappali tagozatos hallgatók számára
a tagság teljesen természetes módon képezi az életük
részét, a „belföld–külföld” viszonylat nyilvánvalóan
megváltozott az utóbbi évtizedekben. A hallgatók
egységes európai munkaerő-piaci térben mozoghatnak,
azonban az utóbbi időben több váratlan fejlemény
szűkítette az oktatási lehetőségeiket. A Brexit, azaz az
Egyesült Királyság unióból történő távozása után
jelentősen megnehezült az ottani főiskolai és egyetemi továbbtanulás, és a Covid-19
időszakában jóval kisebb volt az utazási lehetőség az Európai Unión belül. Legújabban
pedig az Európai Bizottság javaslatára az Európai Unió Tanácsa kizárta
13
a közfeladatot ellátó
közérdekű vagyonkezelő alapítványokba (KEKVA) szervezett egyetemeket az Erasmus+
14
és
a Horizon Europe
15
programokból. Az ezeken az egyetemeken hallgató diákok nem
mehetnek uniós finanszírozás keretében társegyetemekre tanulni, az egyetemi oktatók
pedig nem pályázhatnak a Horizon tudományos kutatási forrásokra.
A kérdésblokkban ugyanakkor nemcsak a Magyarországon kívüli munkavállalási
szándékokat, hanem tanulási és letelepedési potenciált is vizsgálunk. Érdemes
megjegyezni, hogy a téma legjelentősebb kutatói (Sík Endre, Simonovits Bori) többször is
felhívták a figyelmet arra, hogy a munkavállalási, letelepedési szándék sohasem egyezik
meg a valós munkavállalással, letelepedéssel (SIMONOVITS 2014; HÁRS 2020). A külföldi tartós
munkavállalási és letelepedési hajlandóságot tehát egyfajta közhangulati indikátorként
érdemes kezelni, ami azt mutatja meg, hogy a fiatalok hogyan érzik magukat egy adott
országban, mennyire érzik tehát a társadalmi szintű megbecsültséget és presztízst.
Nem magyarországi tanulási szándék
2015-ben, az akkor főiskolára és egyetemre járó hallgatók 18 százaléka tervezte, hogy a
közeljövőben hosszabb ideig külföldön szeretné tanulmányait végezni.
16
Fontos
hangsúlyozni, hogy egy vagy több éves képzésre, azaz tartós távolmaradásra kérdeztünk rá.
2019-ben két százalékponttal növekedett a külföldi tanulási szándék: azaz öt évvel ezelőtt a
13
2022. december 15-én kelt határozat Nem tehet jogi kötelezettségvállalás semmilyen, a 2021. évi
IX. magyar törvény alapján létrehozott közérdek vagyonkezel alapítvánnyal, illetve semmilyen, az ilyen
közérdek vagyonkezel alapítvány [kekva] által fenntartott jogi szemé
14
Lásd: https://erasmusplusz.hu/
15
Lásd: https://research-and-innovation.ec.europa.eu/funding/funding-opportunities/funding-programmes-
and-open-calls/horizon-europe_en
16
A 2013-as adatokkal az összehasonlítás módszertani okok miatt nem lehetséges. A külföldi tanulást és
munkavállalást ugyanis négyfokú verbális skálán kérdezte a kutatócsoport (szinte biztosan igen, valószínleg
igen, valószíntlen és szinte biztosan nem. Külföldi tanulást 44 százalékuk tervezett biztosan vagy valószínleg.
Az elvándorlás Magyarországon
természetes folyamattá, a
mindennapok részévé vált.
A negatív hatások maguktól
értetdnek tnnek,
elvitathatatlanok a családi,
társadalmi veszteségek, a fokozódó
munkaerhiány. Az elvándorlók
hazatérése bizonytalan remény,
helyüket jobb híján a gyorsan
növekv számú külföldi
vendégmunkással kell pótolni.
(HÁRS 2020, 115.)
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 22
hallgatók egyötöde szeretett volna Magyarországon kívül tanulni. 2024-ben valamivel több
mint minden ötödik hallgatója jelezte, hogy szívesen tanulna külföldön (23%).
A társadalmi előnyök, illetve hátrányok ezen a téren is egyértelműen kimutathatók. Az
átlaghoz képest nagyobb arányban azok tervezik, hogy hosszabb ideig Magyarországon
kívül tanuljanak, akik a kibocsátó családjuk révén jelentős kulturális és anyagi tőkét
birtokolnak, és akik személyesen is nagyobb előnnyel rendelkeznek. Hogy csak a két
legjellemzőbb adatot említsük: a budapesti állandó lakhellyel rendelkező hallgatók 32
százaléka tervez külföldi tanulást, míg a községben élők körében ez az arány 18 százalék.
Hasonló különbségek vázolhatók fel a szülők iskolai végzettsége alapján is. Ahol egyik szülő
sem rendelkezik érettségivel, ott a külföldi tanulási szándék 16 százalék, míg a diplomás
felmenőkkel rendelkező hallgatóknál 28%. De talán a legplasztikusabb eltérés az anyagi
helyzet szubjektív megítélése kapcsán rögzíthető. A gondok nélkül élő nappali tagozatos
magyar egyetemisták háromtizede, a hónapról-hónapra anyagi gondokkal küzdő, esetleg
nélkülöző fiataloknál 10 százalék alatti a Magyarországon kívüli továbbtanulási szándék.
A hozott, „örökölt” előnyök tehát halmozódnak, egymásra rakódnak, és további szerzett
előnyökké válnak a felsőoktatásban eltöltött évek során.
8. ábra
Tervezed-e, hogy a közeljövőben külföldön végezd az egyetemet, főiskolát, 2024?
(az anyagi helyzet megítélése alapján, százalék)
Forrás: Aktív Fiatalok, 2024. N=805.
Magyarországon kívüli munkavállalási tervek
Kétségtelenül a kutatás egyik leginkább hivatkozott témaköre, hogy a magyarországi,
nappali tagozatos egyetemisták hogyan viszonyulnak a jövőbeli másik országban történő
munkavállaláshoz és letelepedéshez. A magyar egyetemeken megszerzett tudásukat
valóban itthon szeretnék-e kamatoztatni, vagy az egyéni és társadalmi befektetés
Magyarországon kívül térül-e meg? A témát három szinten vizsgáltuk: rövid távú
munkavállalás (pár hét vagy hónap, beleértve az ingázást is), és hosszú távú munkavállalás
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 23
(pár év). Ezt egészíti ki a kivándorlás, azaz a külföldön való letelepedés szándékának
vizsgálata.
17
Az Aktív Fiatalok kutatócsoport kutatásai szerint 2015-ben és 2019-ben is a hallgatók
mintegy kétharmada jelezte, hogy elgondolkodott rövidtávú, azaz néhány hétre, vagy
hónapra szóló külföldi munkavállaláson. Tipikusan ilyenek a szezonális munkák többek
között Ausztriában a síszezonra, vagy Horvátországban a nyári szezonra. A rövidtávú
munkavállalás terén azonban 2024-re mérséklődés következett be, 60 százalék alá csökkent
az ezt fontolgatók aránya és a hallgatók 38 százaléka egyértelműen jelezte, nem kíván
külföldön pár hétig vagy hónapig dolgozni.
9. ábra
Tervezed-e, hogy egy pár hétre, pár hónapra külföldre menj dolgozni, illetve, hogy
külföldön élj?
(százalékos megoszlás)
Forrás: Aktív Fiatalok, 2015, 2019, 2024. Aktív Fiatalok 2015, 2019: N=800. Aktív Fiatalok 2024:
N=805.
2015-ben hosszabb, azaz néhány évre szóló munkavállalást az egyetemisták és főiskolások
52, 2019-ben pedig 48 százaléka tervezett Magyarországon kívül. 2024-re visszarendezőtek
az adatok, de maradt a nagyságrend, azaz minden második hallgató fejében megfordult,
hogy egy évre vagy akár azon is túl más országban dolgozzon. Hangsúlyozzuk ebben az
esetben is, hogy itt nem közvetlen tervekről, hanem inkább elgondolásokról, attitűdökről
beszélhetünk, amelyek a különböző egyéni- és társadalmi folyamatok mentén
változhatnak.
A hosszabb távú munkavállalási potenciál nem mutat statisztikai összefüggést a jövedelmi
helyzet szubjektív megítélésével, a kibocsátó család kulturális tőkéjével, de az állandó
lakhellyel sem.
Nagyon érdekes képet mutat a hosszabb távú, Magyarországon kívüli munkavállalási
hajlandóság képzési terület szerint. Ahogy arra többször utaltunk, a képzési terület nem
17
2013-ban a hallgatók 19 százaléka biztosan állította, további 48 százaléka pedig valószínsítette, hogy külföldön
kíván dolgozni. Egyáltalán nem volt ilyen szándéka a hallgatók 9 százalékának.
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 24
reprezentativitási szempont, a kapott adatok inkább tájékoztató jellegűek. Annyi
mindenesetre kiolvasható az eredményekből, hogy az orvostanhallgatók és egyéb
egészségügyi képzésben, a műszaki képzésben részt vevő, valamint a gazdaság- és
társadalomtudományi szakos hallgatók körében a legmagasabb a több éves külföldi
munkavállalást tervezők aránya. Legalacsonyabb az agrár, a jogász, illetve a
pedagógushallgatók körében.
Magyarországon kívüli letelepedési szándék
Végül az utolsó, témával foglalkozó kérdés azt kutatta, hogy tervezi-e a hallgató, hogy
tartósan Magyarországon kívül telepszik le. Nyilvánvalóan ez a hazától való elszakadás
legegyértelműbb formája. Ha valaki tartósan letelepszik egy adott országban, kiépíti
egzisztenciáját, családot alapít, kevésbé valószínű, hogy visszajöjjön, és a megszerzett
tudását, munkatapasztalatát Magyarországon kamatoztatja. Érdemes azonban visszautalni
a bevezetőben jelzettekre. Ebben az esetben sem ténylegesen manifesztálódó külföldön
való tartós életről van szó, hanem arról, hogy a hallgató mikét érzi magát a magyar
társadalomban. Ahogy jeleztük, sokkal inkább közhangulati indikátorként, mint tényleges
letelepedésként kell az eredményekre tekinteni.
Míg 2013-as vizsgálatban a nappali tagozatos egyetemi és főiskolai hallgatók 7 százaléka
tervezte, hogy biztosan külföldön telepszik le, további 25 százalékuk pedig valószínűsítette
ezt, 2015-ben egy másik, a jelenlegivel megegyező kérdés esetében a migráció gondolatát
megfogalmazók aránya, 37 százalék volt. 4 évvel később, 2019-ben a hallgatók pontosan
egyharmada tervezte, hogy külföldön éljen.
2024 kora tavaszán minden korábbi eredményt meghaladott azok aránya, akik tervezik,
hogy külföldön éljenek. A kérdezettek 45 százaléka nyilatkozott így, ami érdemi,
statisztikailag szignifikáns növekedést jelent a korábbi mérésekhez képest. Az adatok
azonban összhangban állnak a Böcskei Balázs, Fekete Mariann, Nagy Ádám és Szabó
Andrea (MTA post-Covid kutatócsoport) 2023 májusában, a 16−29 évesek körében végzett
kutatás eredményeivel, miszerint az egész korosztály egyharmadának vannak külföldi
letelepedési attitűdjei.
18
A külföldi élet leginkább a hosszabb távú külföldi munkavállalási szándékokkal áll
összefüggésben (Pearson korrelációs együttható=0,559). Ehhez képest a rövidebb távú
munkavállalás és a külföldi tanulás kapcsolata ennél lényegesebb alacsonyabb (r<0,3).
18
harmadik 16–29 éves eljátszott már a gondolattal, hogy külföldön
éljen.” https://politikatudomany.tk.hu/blog/2023/06/poszt-covid-ifjusagi-tukor-2
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 25
10. ábra
Tervezed-e, hogy külföldön élj?
(százalékos megoszlás)
Forrás: Aktív Fiatalok, 2015, 2019, 2024. Aktív Fiatalok, 2015, 2019. N=800. Aktív Fiatalok,
2024: N=805.
Nem alaptalan „hangulati indikátornak” nevezni az elvándorlás kérdőíves tesztelését,
ugyanakkor nyilvánvalóan nem lehet egy adatsorból tényleges cselekvésre következtetni.
Annak érdekében, hogy megvilágítsuk, mennyire komoly szándék húzódik meg az
„elvágyódó” válaszok mögött, külön kérdést tettünk fel arra vonatkozóan, hogy a válaszadó
milyen előkészületeket tett a külföldi tartózkodásra.
Noha ezeket a válaszokat is óvatosan kell kezelni – hiszen nem tudni, hogy az egyes
előkészületekből tartós, vagy csak átmeneti nem magyarországi tartózkodás lesz –, annyit
valószínűsíthetünk, hogy a hallgatók nem jelentéktelen része komolyan gondolja a terveit.
Már a – gyakran időigényes – információ-gyűjtés is utal az elhatározás komolyságára, de a
szálláskeresést és a jelentkezést megjelölők aránya jelzi csak igazán, hogy nincsenek
kevesen azok, akik a közeljövőben szinte biztosan elhagyják Magyarországot.
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 26
11. ábra
Milyen előkészületet tettél külföldi terveid megvalósítása érdekében?
(az említések százalékos aránya. Több opciót is meg lehetett jelölni.)
Forrás: Aktív Fiatalok, 2019, 2024. Aktív Fiatalok, 2019. N=800. Aktív Fiatalok, 2024: N=805.
A legmagasabb migrációs potenciálja azon hallgatóknak van, akik elégedetlenek a jelenlegi
politikai rendszerrel, akik a baloldali-jobboldali, illetve a liberális-konzervatív ideológiai skála
bal vagy liberális oldalán helyezkednek el. A külföldi letelepedéssel kapcsolatos politikai
polarizációról lásd (BÍRÓ-NAGY−SZABÓ 2021).
Tévedés lenne azonban azt gondolni, hogy ők csak az ellenzéki pártok szavazói közül
kerülnek ki: a baloldali, momentumos és kutyapárti hallgatók esetében 50 százalékot
meghaladó a kivándorlási hajlandóság.
A kormánypártra voksoló hallgatók esetében karakteres eltérést tapasztalhatunk: a
Fideszre szavazó hallgatók egynegyede gondolkodott a külföldi életen, míg a Mi
Hazánkosoknál 40 százalék ez az aránya. A Fideszes hallgatók kisebb elvándorlási
hajlandósága azzal függhet össze, hogy – ahogy ezt már az 5 évvel ezelőtti kutatásunk is
mutatta – ők sokkal optimistábban látják a karrierperspektívájukat itthon,
magabiztosabbak a jövőjükkel kapcsolatban. Márpedig logikusan azok, akik
kedvezőtlenebb anyagi helyzetben vannak, kedvezőtlennek ítélik az elhelyezkedési
lehetőségeiket és reménytelennek gondolják a jövőjüket, érdemben nagyobb
valószínűséggel jelezték távozási szándékukat.
A Magyarországon kívüli letelepedés indoka alapvetően anyagi jellegű: külföldön könnyebb
megélni, magasabb az életszínvonal, sokkal több pénzt lehet megtakarítani. Ehhez képest
alacsonyabb minden más motiváció, mint, sorrendben, a karrierlehetőség, a
tapasztalatszerzés vagy a nyelvtanulás. Érdemes megemlíteni, hogy a politikai helyzet,
valamint a magyarországi kilátástalanság nem elsődleges, de nem is teljesen
elhanyagolható szempontja a külföldi letelepedésnek.
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 27
12. ábra
Miért szeretnél külföldön élni?
(az említések százalékos aránya. Több opciót is meg lehetett jelölni.)
Forrás: Aktív Fiatalok, 2019, 2024. Aktív Fiatalok, 2019. N=800. Aktív Fiatalok, 2024: N=805.
Saját számítás.
Azok, akik határozottan kijelentik, hogy nem telepednének le Magyarországon kívül,
alapvetően két indokra hivatkoznak. Egyrészt leginkább a családra, szülőkre,
barátra/barátnőre, másrészt a nemzeti érzésre: „ragaszkodom a hazámhoz, a
szülőföldemhez”. Különösen magas e magyarázat aránya a Mi Hazánk, a Fidesz–KDNP és a
Második Reformkor Párt egyetemista szavazói körében. Az is határozottan kiolvasható a
2024-es adatokból, hogy nagyon kevesen vannak azok, akik valamilyen praktikus
megfontolás miatt maradnának itthon, például saját anyagi lehetőségek vagy ügyintézési
problémák miatt. Elhanyagolható azon válaszok aránya is, amelyek a jelenlegi kormány
narratívájához kötődnek: 2−3 százaléknyian jelezték, hogy „veszélyes külföldön, vagy
Magyarország biztonságosabb, mint a külföld”, illetve „most már itthon jobb”. Kétségtelenül
azonban az itthon maradás harmadik legfontosabb motivációja az itthoni boldogulás,
aminek jelentősége növekedett az elmúlt években. Ezt az indítékot mindenekelőtt a Mi
Hazánk és a Fidesz egyetemista szavazói jelzik.
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 28
13. ábra
Mi tart itthon?
(az említések százalékos aránya. Több opciót is meg lehetett jelölni.)
Forrás: Aktív Fiatalok, 2019, 2024. Aktív Fiatalok, 2019. N=800. Aktív Fiatalok, 2024: N=805.
Összességében a kapott eredmények nem adnak okot különösebb optimizmusra, akár a
hosszú távú munkavállalást, akár a Magyarországon kívüli letelepedést vizsgáljuk. A rövid
távú munkavállalással szemben a hosszabb távú munkavégzés emelkedett, és ami még
aggasztóbb, hogy – más vizsgálatokkal összhangban – a külföldi élet iránti vágy érdemben
növekedett az elmúlt 5 évben.
A külföldi kivándorlást támogató faktorok többrétegűek. Magasabb az elvándorlás
készsége a diplomás szülők gyerekeinél. E csoport tagjai rendelkeznek azokkal a
képességekkel, amelyek a sikeres külföldi munkavállaláshoz, illetve sikeres élethez
szükségesek. Magasabb az elvándorlási készsége azoknak is, akik nem magabiztosak a
jövőjükkel kapcsolatban. Feltehetően, akik kedvezőtlennek ítélik meg itthoni
lehetőségeiket, ők távoznak elsősorban. Bár elsőre ellentmondás látszik a két tényező
között, a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást. Arról lehet szó, hogy a diplomás kibocsátó
családokból érkező hallgatóknál kialakulhat egy relatív depriváció a jelenlegi helyzetükkel
és jövőbeli kilátásaikkal kapcsolatban. Lehetnek természetesen olyan szempontok,
amelyekre bár a kutatás külön nem kérdezett rá, de növelhetik a kivándorlási potenciált.
Ilyenek lehetnek többek között a párkapcsolati vagy családi problémák, a szexuális
kirekesztettség, vagy más az identitás zavarait eredményező kérdések.
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA, 2024 29
POLITIKAI SZOCIALIZÁCIÓS MECHANIZMUSOK
A politikai érdeklődés
Az Aktív Fiatalok kutatás kezdetektől vizsgálja a magyar
nappali tagozatos egyetemisták politikai érdeklődését
és 2015 óta több kérdés erejéig a politikai szocializációs
mechanizmusok működését is. Ez a kérdéskör azért is
különösen fontos, mert a most egyetemen tanuló
fiatalok mindegyikének a politikai szocializációja az
Orbán-rezsim időszakára esett. 2011-ben még voltak
olyan hallgatók, akik az államszocializmusban születtek,
így a szocializációjuk a posztszocializmus időszakára esett, 2024-re azonban ezek a
hallgatók „kinőttek” a felsőoktatásból. Álláspontunk szerint a vizsgált hallgatói réteg
értékrendszere, ideológiai hovatartozása és politikai szocializációs struktúrája pontosan jelzi
az Orbán-rezsimben uralkodó ún. ideológikus rendszerközpontú szocializáció (BOGNÁR–
SZABÓ 2017) eredményeit, vagy az arra adott (ellen)reakciókat.
A politika iránti érdeklődés a politikához való viszony egyik, ha nem a legfontosabb
indikátora. A szocializációs szakirodalom szerint a politikai cselekvés alapja, hogy a
társadalom tagjai rendelkeznek egy minimális – mások szerint nem is olyan minimális –
politikai érdeklődéssel. 2011–2019 között kettős folyamatot regisztrált az Aktív Fiatalok
kutatás ebből a szempontból. 2011/2012 és 2015 között inkább csökkent az érdeklődés,
azonban – némileg váratlanul – 2019-ben jelentős emelkedés következett be. Míg 2015-ben
27 százaléknyi érdeklődő állt 45 százaléknyi nem érdeklődővel szemben, addig 2019-ben
kétötödnyi érdeklődőt regisztrált a kutatás szemben az egyharmadnyi nem érdeklődővel.
2024-re visszarendeződtek az eredmények és némileg csökkent a hallgatói réteg politikai
érdeklődése. A fiatalok 34–35 százalékát érdekli, illetve nem érdekli a politika, azaz mind a
két oldalon azonos arányban találhatók hallgatók. Középső értéket mintegy háromtizedük
választott. 5 év alatt tehát kissé csökkent az érdeklődők, de nagyságrendileg nem
emelkedett a politikát teljesen elutasítók aránya. Az ötfokú nonverbális skála átlaga 2024-
ben 2,9 átlagpont, ami 0,2 átlagpontos csökkenést jelent.
Azért, hogy elhelyezzük és érzékeltessük az egyetemi réteg politikai érdeklődésének
szintjét az ifjúsági társadalmon belül, érdemes jelezni, hogy Bíró-Nagy András és Szabó
Andrea (2021) eredményei szerint Közép-Európában és Magyarországon az egyik
legalacsonyabb a fiatalok politikai érdeklődése. A Friedrich Ebert Stiftung által
finanszírozott, hét közép-, és kelet-európai országra kiterjedő vizsgálat szerint az 1-től 5-ig
terjedő skálán 2,47 átlagpont volt a magyar 15–29 évesek politikai érdeklődése. Közép-
európai összehasonlításban a magyarországi fiatalok érdeklődési mutatói leginkább abban
tértek el a többi országétól, hogy körükben extrém magas volt az egyes értéket, tehát az
„egyáltalán nem érdeklődik” kategóriát választók aránya (27%). A nem érdeklődő
kategóriával együtt minden második magyar fiatal elutasította a politikát. Ehhez képest a
hallgatói hozzáállás lényegesen szenzitívebb és erőteljesebb.
A magyar egyetemisták politikai érdeklődése − Közép-Európában − kiemelkedő tehát még
akkor is, ha 2019-hez képest csökkent az érdeklődők aránya.
dés dönt
fontosságú tényez a közéleti,
társadalmi kérdések iránti
tájékozódás, a politikai alrendszeren
belüli mozgás, és a politikai
alrendszer mködésébe való
SZABÓOROSS, 2021, 212.
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 30
14. ábra
Mennyire érdekel a politika nekem szerint?
1-től 5-ig terjedő skála átlagai (1=egyáltalán nem érdekel, 5=nagyon érdekel)
Forrás: Aktív Fiatalok, 2011/2012, 2013, 2015, 2019 és 2024. Aktív Fiatalok, 2011: N=1700; Aktív
Fiatalok, 2013: N=1300; Aktív Fiatalok, 2015−2019: N=800; Aktív Fiatalok 2024: N=805.
A politikai érdeklődés különböző szociodemográfiai és szociokulturális tényezőkkel áll
kapcsolatban, mint az apa iskolai végzettsége (a diplomás apák gyermekei a lényegesen
érdeklődőbbek a politikai kérdések iránt, ugyanakkor megjegyzendő, hogy az anya iskolai
végzettsége kapcsán nincs ilyen statisztikai összefüggés). Az átlagos érdeklődési értékhez
képest azoknál a hallgatóknál regisztrálható lényegesen magasabb érdeklődés (3,4
átlagpont), akik nem állami, hanem egyetemi fenntartású középiskolába jártak, ugyanakkor
a vallásosság érdemben nem kapcsolódik a politikai érdeklődés szintjéhez.
A politikai érdeklődés eltérő a különböző képzési szinteken. Legalacsonyabb az
alapképzésben résztvevők között (2,86 átlagpont), legmagasabb pedig a doktorandusz
hallgatóknál (3,48 átlagpont). Itt is érvényesül az a korábban már jelzett összefüggés, hogy
nem az MA-képzésre járók, hanem az osztatlan szinten tanulók állnak közelebb a
doktoranduszok véleményéhez. Az egyes képzési területek szerint vizsgálva a kérdést
megállapítható, hogy a társadalomtudományi, a bölcsészettudományi, illetve az állam- és
jogtudományi szakos hallgatók körében az átlagot lényegesen meghaladja a politikai
kérdések iránti affinitás.
Politikai szocializációs mechanizmusok
Az elsődleges elemzések arra utalnak, hogy a politikai érdeklődés kialakulásának
hátterében leginkább szocializációs tényezők húzódnak meg. A szakirodalom a politikáról
szóló beszélgetést tartja a kulcstényezőnek (PRIOR 2019): minél többet beszélgetnek a
fiatalok otthon a családban és/vagy a barátaikkal, ismerőseikkel a közéletről, illetve a
politikáról, annál valószínűbb, hogy a politikai érdeklődésük átlagosnál magasabb szintű
lesz.
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 31
Nincs ez másként Magyarországon sem (OROSS–SZABÓ 2019; BÍRÓ-NAGY–SZABÓ 2021).
Adataink szerint, ha a hallgatók középiskolás korukban gyakran beszélgettek az elsődleges
referencia csoportjaikban a politikáról, mostani politikai érdeklődésük annál magasabb lesz.
Ráadásul kevésbé a beszélgetés kontextusa (pozitívan vagy negatívan beszélnek a
politikáról) hat a politikai érdeklődés kialakulására, sokkal inkább maga a tény, van-e vagy
nincs otthoni, illetve baráti beszélgetés a fiatal legfogékonyabb, szocializációs szempontból
kitűntetett korszakában, a középiskolás korban. A rendszeres középiskolai családi
beszélgetés esetében a politikai érdeklődés átlaga 3,59, rendszeres baráti beszélgetés
esetén pedig 3,60 átlagpontra emelkedik, míg, ha nem volt otthon semmilyen diskurzus, az
átlag kevesebb mint 2,3 átlagpont.
1. táblázat
Politikai érdeklődés alakulása a középiskolás korban folytatott politikai beszélgetés
gyakorisága alapján
(1-től 5-ig terjedő skála átlagai)
otthon a családban
az iskolában
a barátaiddal
rendszeresen
3,59
2,99
3,6
alkalmanként
2,9
2,95
2,89
soha
2,29
2,89
2,46
Forrás: Aktív Fiatalok, 2024. N=805.
Nagyon érdekes összefüggésre mutat rá az 1. táblázat. Az iskolában zajló beszélgetések
szinte semmilyen módon nem változtatják a politikai érdeklődés szintjét. Ennek hátterében
az a változás állhat, hogy 2019-hez képest 2024-re statisztikailag szignifikáns módon
csökkent a rendszeres középiskolai (pl. történelem, osztályfőnöki órákon) közéleti
diskurzusok aránya. Míg 2019-ben a hallgatók 21, addig 2024-ben 17 százaléka jelezte, hogy
rendszeresen beszélgetett az órákon közéleti témákról, és ezzel párhuzamosan – és ez
különösen érdekes – 30 százalékról 37 százalékra növekedett a témát tabuként kezelők
aránya. A középiskola fenntartója alapján egyébként nincs statisztikai eltérés ezen a téren.
Mindez azért figyelemre méltó, mert 2019-cel összehasonlítva érdemben növekedett a
középiskolás korukban barátokkal és a családdal rendszeresen beszélgetők aránya (17-ről
23, illetve 19-ről 24 százalékra).
Ahol azonban még jelentősebb a változás, az a jelenlegi politikai beszéd gyakorisága. A
hallgatók 43 százaléka jelezte, hogy rendszeresen beszélget közéleti kérdésekről,
társadalmi problémákról barátaival, ismerőseivel, míg 5 éve ez az arány 33 százalékos volt. A
családok esetében 4 százalékos emelkedésről beszélhetünk. Megjegyzendő azonban, hogy
ezzel párhuzamosan 11-ről 15 százalékra emelkedett azon hallgatók aránya, akik soha nem
cserélnek eszmét otthon közéleti kérdésekről, tehát egyfajta polarizálódási folyamat indult
be.
19
19
Fontos azonban megjegyeznünk a kutatás terepmunkájának közéleti kontextusát. 2024. február 2-án robbant
ki az ún. kegyelmi botrány: Novák Katalin köztársasági elnök kegyelembe részesítette a bicskei Kossuth Zsuzsa
Gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesét, akit azért ítéltek el, mert segédkezett a felettese pedofil
bncselekményeinek eltussolásában azzal, hogy az egyik sértettet a vallomása visszavonására kényszerítette. Az
ügy kapcsán 2024. február 16-án több tízezres ún. influencer tüntetést tartottak a budapesti Hsök terén. Ezek
az ügyek nyilvánvalóan megérinthették a hallgatói réteget, éppúgy, mint a szüleiket és a barátaikat. A szokatlanul
nagy visszhangot kelt botrány ami a köztársasági elnök és az akkori igazságügyi miniszter, Varga Judit
lemondásához vezetett önmagában növelhette a közéleti diskurzusok számát és intenzitását. A hallgatók
en határozta meg jelenlegi politikai nézeteid,
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 32
15. ábra
Milyen gyakran szoktál beszélgetni közéleti kérdésekről, társadalmi problémákról?
1-től 5-ig terjedő skála átlagai (1=egyáltalán nem érdekel, 5=nagyon érdekel)
Forrás: Aktív Fiatalok, 2019 és 2024. Aktív Fiatalok, 2019: N=800; Aktív Fiatalok 2024: N=805.
Az elmúlt időszakban tehát a 2010-es évek elején megszokott politikai érdeklődési szint
mellett egy élénkülő kommunikációs és interakciós tér alakult ki a magyar egyetemisták
körében. A középiskola, mint szocializációs ágens leértékelődött, ugyanakkor a közvetlen,
elsődleges referenciacsoportokon belüli diskurzus jelentősége és szerepe jóval
erőteljesebbé vált. Ez a jelenség tipikusan az ún. kettős szocializációs modellekben (lásd
Szabó Ildikó 2009-es alapművét a témáról) fordul elő.
értékeid, orientációid kialakulásá
által megszervezett nagyszabású demonstráció is hangsúlyosan jelent meg.
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA, 2024 33
POLITIKAI PREFERENCIÁK
Az Aktív Fiatalok kutatás első, 2011/2012-es, illetve második,
2013-as hullámának nyilvánosságra hozott eredményei
közül talán az egyik legnagyobb médiavisszhangot a
nappali tagozatos egyetemi és főiskolás hallgatók
pártpreferenciái váltották ki. 2011–2012 fordulóján a
felsőoktatási hallgatók 19 százaléka vallotta magát Jobbik-
szavazónak, 18 százalékuk volt LMP-s, míg 15 százaléka
szavazott volna a Fidesz–KDNP-re.
2014-ben, 2018-ban és 2022-ben is országgyűlési választást
tartottak Magyarországon, amelyet mindháromszor, egyre
nagyobb támogatottság mellett a Fidesz–KDNP nyert meg, úgy, hogy kétharmados
mandátumtöbbséget szerzett a parlamentben. Ezek a választások, a választások
eredményeként létrejövő hatalmi helyzet és a politikai rendszer lassú, de folytonos
átalakulása (lásd de-demokratitázálódási folyamat)
20
érdemben nem rendezték át a
politikai erőteret, az Orbán-rezsim stabilan elfoglalta a vezető politikai erő pozícióját. Volt
ugyan olyan periódus, épp a harmadik hullám időszakában, azaz 2015 tavaszán, amikor a
Jobbik valóban érdemi kihívóként jelent meg a Fidesszel szemben, és Tóka Gábor
számításai szerint hibahatáron belül volt a két párt támogatottsága (TÓKA 2018, 89). 2021
augusztus-folyamán, az ellenzéki előválasztás időszakában pedig úgy tűnt, hogy egy
hatpárti közös ellenzéki indulás tudja megállítani a domináns kormányzópártot. Ettől a
rövid szakasztól eltekintve a Fidesz–KDNP domináspárti pozíciója (TÓTH–SZABÓ 2018; SZABÓ
2022) nem ingott meg a teljes, felnőtt, választókorú népességben.
Jelen elemzésünk elkészítésekor többször is hangsúlyoztuk, hogy a kutatás nem a teljes
magyar ifjúságot, azaz nem a 15–29 éves korosztályt reprezentálja, hanem annak egy
kitüntetett szegmenséről, a nappali tagozatos egyetemistákról és főiskolásokról szól. A
teljes ifjúsági korosztály politikai preferenciáira vonatkozóan két, 2021-ből és 2023-ból
származó kutatás eredménye is rendelkezésre áll. Bíró-Nagy András és Szabó Andrea (2021)
a Friedrich Ebert Stiftung által finanszírozott közép-európai online kutatás eredményeit
elemezte. Ebben az időszakban 15 százalékon állt a Fidesz−KDNP, míg a Jobbiknak 18
százalékos támogatottsága volt a fiatal nemzedéken belül. 2023 májusában, az MTA Post-
Covid kutatócsoport által készített 16−29 évesekre reprezentatív online survey eredményei
a Fidesz esetében semmiféle elmozdulást nem jeleztek (pontosan 15%-on állt a
kormányzópárt a teljes ifjúsági népességben), azonban az ellenzéki oldalon teljes
átrendeződés következett be.
21
Előretört a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (14%), a Jobbik és a
Momentum 6−6, míg a Mi Hazánk pedig 7 százalékon állt a vizsgálat eredményei szerint. A
legérdekesebb felfedezés azonban nem a pártok támogatottsága, hanem a 43 százaléknyi
pártoktól távolságot tartó fiatalok aránya volt.
Az előző Aktív Fiatalok hullám pártpreferencia eredményei arra utalnak, hogy az
egyetemisták attitűdjei és preferenciái nagyon gyorsan követik a teljes népességben
bekövetkező változásokat, a hallgatók kifejezetten politikaérzékenynek tűnnek. A 2024-es
eredményeket elemezve az alábbi megállapításokat tehetjük:
(1) Az egyetemisták körében 2024 kora tavaszán a legnépszerűbb párt a Magyar Kétfarkú
Kutya Párt, amely 2018-ban mérettette meg először magát országgyűlési választáson. Az
MKKP a hallgatói népesség 18 százalékának szavazatára számíthatna. Nem szokatlan a
20
A nemzetközi politikatudomány és az Európai Unió különböz testületei egyönteten azt állítják, hogy a magyar
politikai rendszer jelents demokratikus erózión ment keresztül (lásd DELBOSCORFIELD 2022, V-DEM 2023)
21
Forrás: POSZT-
https://politikatudomany.tk.hu/blog/2023/08/poszt-covid-ifjusagi-tukor-4
2000 óta nagyon sokat
változott Magyarországon a
pártpolitikai ertér. Sok párt
megsznt és sok új párt alakult.
Ráadásul Vannak olyan pártok
is, amelyek egészen más
politikai irányvonalat
MARIÁN, évsz. n., 251
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 34
relatíve új, rendszerellenes politikai erők gyors betörése és térfoglalása a hallgatók körében.
Hasonlóra került sor 2019-ben, a Momentummal (16%), vagy 2013-ban, amikor a mérésünk
előtt néhány hónappal jelentette be Bajnai Gordon az Együtt indulását a következő, 2014-
es választásokon. Az akkori Együtt, szövetségben az LMP-ből nem sokkal korábban kivált
PM-mel 14 százalékos támogatottságra számíthatott az egyetemisták és főiskolások
körében. Az MKKP magas támogatottságára a már jelzett TK Politikatudományi Intézetben
készült, teljes ifjúsági rétegre reprezentatív kutatás is utalt.
(2) Az Aktív Fiatalok vizsgálat-sorozatban – egy hullámtól eltekintve – szinte állandónak
számított a kormányzópárt 15−16 százalékos támogatottsága. Az egyetlen kivétel 2015 volt,
amikor is az adatfelvétel éppen abban az időszakban készült, amikor a Fidesz a 2014–2018-
as ciklus mélypontján volt, néhány hónappal korábban zajlottak az ún. netadós tűntetések,
ugyanakkor messze volt még a migrációs válság időszaka.
2024 február – március, hasonlóan 2015-höz, a kormányzópárt támogatottságának
mélypontját hozta el majdnem minden közvélemény-kutató intézetnél. Az egyetemisták is
erősen reagáltak a kegyelmi botrányra, mert a Fidesz támogatottsága ebben a rétegben 10
százalék alá esett (9%), ami kutatásaink abszolút mélypontja.
(3) Külön érdemes említést tenni a Jobbik Magyarországért Mozgalomról, amely korábbi
méréseink többségében a legnépszerűbb párt volt a hallgatók körében. 2015-ben
támogatottsága elérte a 20 százalékot, amelyet egyetlen más párt sem tudott sem előtte,
sem utána meghaladni. A Jobbik 2019 februárjára elvesztette vezető pozícióját a hallgatói
rétegen belül, 2024-re pedig támogatottsága szinte elhanyagolhatóvá vált, törpepárti
szintre süllyedt.
(4) A Momentum Mozgalom a Magyar Kétfarkú Kutyapárthoz hasonlóan 2018-ban indult
először az országgyűlési választásokon. Ennek következtében elsőként 2019-ben vizsgáltuk
a támogatottságát, és rögtön a legtámogatottabb erővé lépett elő a magyar nappali
tagozatos egyetemisták és főiskolások körében. Érdemes újra jelezni az egyetemisták és
főiskolások új politikai erők és mozgalmak iránti fokozott nyitottságát. 2022-ben a
Momentum együtt indult a hatpárti szövetséggel – DK, MSZP, P, LMP, Jobbik. A 2022-es
választást követően a párt országos, felnőtt népességre vonatkozó támogatottsága 5−8
százalékos sávban mozgott, nem tudott kitörni a kispárti szerepből. Az Aktív Fiatalok
kutatás eredményei ugyanakkor ennél jobb támogatottságot mutatnak. Eszerint 2024
február végén, március elején a Momentumra a teljes hallgatói népesség 12 százaléka
szavazna, amivel a második legerősebb párt volt ebben az időszakban.
(5) Különös utat járt be 2011 vége óta az LMP a hallgatói populációban. Volt nagyon
népszerű, mint 2011/2012 fordulóján (18%), és volt, hogy 8 százalékra csökkent a
támogatottsága, mint 2013-ban. Az akkor alakult Együtt2014−PM szövetség elzárta előle a
politikai teret, és a hallgatók inkább ez utóbbi, friss formáció felé fordultak. 2015-ben
visszaállt a korábbi „rend”, az LMP újra a második legnépszerűbb politikai párttá vált a
nappali tagozatos hallgatók körében. Úgy tűnik azonban, hogy amikor megjelent egy új,
fiatalos erő a nem kormánypárti oldalon, az rögtön megérintette az LMP-szavazótáborát,
hiszen a Momentum és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt berobbanásával párhuzamosan az
LMP választottsága egyre nagyobb ütemben kezdett el csökkenni (2019-ben 9 százalékra).
2024-re az LMP hallgatói támogatottsága szinte eltűnt, ahogy a Jobbik, úgy a Lehet Más a
Politika is az 1−2 százalékos szintet éri el.
Ez a változás egyrészt utalhat arra, hogy az LMP mindenkori szavazói racionális motívumok
alapján azt a pártot választják, amelyet a leghatékonyabbnak tartanak urbánus, zöld
értékeik artikulálására. Másrészt viszont kétségtelen, hogy a szavazók maguk is változnak.
A mindig újonnan beérkező, szociokulturális szempontból determinált hallgatók újabb és
újabb progresszívnek ható pártot választanak egyetemi éveik alatt.
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 35
2. táblázat
Pártpreferenciák az összes hallgató körében az Aktív Fiatalok kutatási sorozatban
(teljes hallgatói népesség, százalékos megoszlás)
pártok
2011. XII. –
2012. I.
2013. III. –
IV.
2015. IV.
2019. II.
2024. II –
III.
MKKP
–
–
2
13
18
Momentum
Mozgalom
–
–
–
16
12
Fidesz
15
16
12
16
9
Mi Hazánk
–
–
–
–
5
DK
3
1
2
2
3
Jobbik
19
17
20
14
2
Párbeszéd
–
–
–
–
2
2RKP
–
–
–
–
2
LMP
18
8*
14
9
1
Nép Pártján
–
–
–
–
1
Mindenki M. M. P.
–
–
–
–
1
MSZP–PM
5
3
3
3**
2
Együtt, PM
−
14
4**
–
–
Egyéb válasz
1
2
5
1
1
PÁRTVÁLASZTÓ
61
53
58
71
57
semmiképp sem
menne el
9
6
9
3
4
nem tudja
25
24
19
10
26
nem válaszol
5
9
13
13
13
PÁRTOKTÓL
TÁVOLSÁGOT
TARTÓ
39
39
41
26
43
*az LMP-ből épp a mérés idején váltak ki a későbbi PM alapítói, így Jávor Benedek,
Karácsony Gergely és Szabó Tímea. A 2013. tavaszi adatfelvétel előtt néhány hónappal
jelentette be Bajnai Gordon az Együtt megalakulását, és várható indulását a 2014-es
választásokon.
**2015 áprilisában a két pártot külön mértük. A 2018-as választáson a P együtt indult az
MSZP-vel, míg az Együtt kiesett a parlamentből és feloszlatta önmagát.
Forrás: Aktív Fiatalok, 2011/2012, 2013, 2015, 2019 és 2024. Aktív Fiatalok, 2011: N=1700; Aktív
Fiatalok, 2013: N=1300; Aktív Fiatalok, 2015−2019: N=800; Aktív Fiatalok 2024: N=805.
(6) A hagyományos baloldali pártok körül megállt az idő. Az MSZP és a DK támogatottsága
külön–külön a teljes hallgatói népességben 5 százalék alatti, hajszálra annyi, mint 4 évvel
korábban. Úgy tűnik az adatok alapján, hogy a Párbeszéd csatlakozása nem tudta
kibillenteni a MSZP támogatottságát az egyetemisták körében. Adataink szerint mindkét
baloldali párt súlyos szavazói utánpótlás-válsággal küzd, pontosan ugyanott tart, mint 5 éve,
vagy mint 9 éve.
(7) Az előző kutatás óta több, elsősorban jobboldali, jobbközép párt jelent meg a
pártstruktúrában, amely szélsőségesen fragmentálttá vált. Ezek közül a Mi Hazánk
Mozgalom emelhető ki a maga 5 százalékával, a többi jobboldali ideológiájú párt 1−2
százalékon áll.
(8) Végül az utolsó pont az ismeretlen preferenciájúak arányának változása. 2019-ben a
teljes hallgatói népesség 26 százaléka tartozott a pártoktól távolságot tartók rétegébe, ami
messze a legalacsonyabb arány volt a méréseink kezdete óta. 2024-ben azonban
megfordult a trend, és még a 2015-ös, korábbi legmagasabb szintet is felülmúlta a
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 36
pártpreferenciájukat tekintve bizonytalan, az azt eltitkoló, valamint a választástól önmagát
távol tartó egyetemisták aránya (43%). Különösen feltűnő a bizonytalanok 26 százalékos
mérete. Úgy tűnik, hogy a Fidesz támogatottságának, valamint a politikai érdeklődésnek a
csökkenése, a kegyelmi botrány és a kialakult politikai helyzet nem egyszerűen a pártok
támogatottságának átrendeződéséhez vezetett, hanem a pártoktól távolságot tartók –
különösen a bizonytalanok – arányát növelte meg.
A pártot választók és a biztos szavazó pártot választó hallgatók körében – ahol a hibahatár
jóval magasabb, mint a teljes hallgatói népességben, hiszen az elemszámok jóval
alacsonyabbak – a sorrend -- kisebb eltérések mellett -- szinte változatlan. A Kétfarkú Kutya
Pártnak mindkét kategóriában a legmagasabb, a Momentumnak pedig a második
legmagasabb a támogatottsága. A Fidesz szavazóinak elszántsága nem kiemelkedő, ezért
a biztos szavazó pártot választó hallgatók körében nem, a pártot választóknál viszont eléri a
15 százalékos határt. A Mi Hazánk a pártot választók és a biztos szavazó pártot választók
körében egyaránt meghaladja az 5 százalékos bejutási küszöböt. Erre egyébként még egy
pártnak, a Demokratikus Koalíciónak van esélye. A szélsőségesen fragmentált pártrendszer
többi pártjának támogatottsága egyetlen választói kategóriában sem éri el az 5 százalékot.
16. ábra
Pártok támogatottsága a különböző hallgatói csoportokban, 2024
(a kérdésre válasz adók, százalékos megoszlás)*
*Az alacsony elemszámok miatt az adatok tájékoztató jellegűek!!!!
Forrás: Aktív Fiatalok, 2024. Pártot választók N=460; biztos szavazó pártot választók N=289.
A pártpreferencia szociológiai háttere
A pártpreferencia több szociodemográfiai típusú változóval is összefüggésben áll.
22
Korábbi kutatásaink egyik érdekessége volt, hogy megállapítottuk a Jobbik sajátosan
maszkulin, „férfias” jellegét – szemben pl. az LMP-vel, amelyre a női hallgatók jóval nagyobb
22
Elemzésünk során az alacsony elemszám miatt a DK-t, az MSZP-t együttesen kezeljük.
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 37
arányban szavaztak (RÓNA 2017). Ebben a hullámban szinte minden kisebb, jobboldali
pártnál hasonló választói összetétel írható le. A legkevésbé a Fidesznél, ahol a férfiak aránya
51 százalék. Ugyanez az arány a Mi Hazánknál 54%, a Mindenki Magyarországa Néppártnál
67%, a Második Reformkor Pártnál pedig 75 százalék.
Figyelemre méltó, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt szavazótáborában is többen vannak
a férfiak, mint a nők.
Ezzel szemben a DK (64%), a megmaradt LMP (80%) és a Momentum (61%) női többségű
szavazótáborral rendelkezik. Mint ahogy a pártpreferenciájukat titkolók és a bizonytalanok
körében is több a nő, mint a férfi hallgató.
Nagyon fontos szempont a vallásosság. Az Aktív Fiatalok vizsgálatainak eredményei alapján
egyértelműen bizonyítható, hogy a kormányzó Fidesz–KDNP támogatottságának talán az
egyik legfőbb ismérve a hallgatók egyházian vallásos jellege (KMETTY−SZABÓ 2021). Az egyház
tanítását felvállaló, illetve a maga módján vallásos hallgatók körében a Fidesz relatíve
magas, 26 és 13 százalékos támogatottsággal bír. Itt érdemes megjegyezni, hogy az egyházi
fenntartású középiskolából érkezők körében 15 százalék a kormánypárt támogatottsága. A
Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Momentum a nem vallásos kategóriában ér el az átlagosnál
is jobb eredményt.
Végül érdemes a politikai szocializációs szempontra is felhívni a figyelmet.
Kutatássorozatunkban 2019-ben kérdeztünk rá először az apa ideológiai beállítódására,
tehát arra, hogy a hallgató szerint édesapja/nevelőapja hol helyezkedik el a baloldali–
jobboldali, valamint a liberális–konzervatív és a mérsékelt–radikális skálán. Megjegyzendő,
hogy nem ismerjük az apa tényleges ideológiai karakterét, azt tudjuk, amit a hallgatók
feltételeznek róla. Ezek szerint a Fideszre szavazó hallgatók édesapja/nevelőapja az egyik
legkonzervatívabb, illetve a legjobboldalibb (1–7 skálán, ahol 1 jelenti a liberálist/baloldali és
7 a konzervatívot/jobboldalit az átlagpontok 4,68 és 4,80). A Momentumot választó
hallgatók édesapja/nevelőapja a Fideszéhez képest egy teljes átlagponttal közelebb van a
liberális, illetve a baloldalhoz. Az MKKP-t választó hallgatók édesapjuk/nevelőapjuk
ideológiai megítélésekor középre húznak, a Momentum és a Fidesz között helyezkednek el.
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA, 2024 38
DEMOKRÁCIÁHOZ VALÓ VISZONY
Kutatássorozatunk korábbi szakaszainak másik nagy
visszhangot kiváltó eredménye a magyar
egyetemisták és főiskolások demokráciáról vallott
igen kritikus véleménye volt. 2011/2012 fordulóján a
releváns választ adó felsőoktatási hallgatók 78
százaléka elégedetlen vagy nagyon elégedetlen volt
a demokrácia működésével, az elégedettek pedig
mindössze 22 százaléknyian voltak. Emellett pedig a
demokráciát a kérdésre választ adók kevesebb mint
40 százaléka ítélte minden más politikai rendszernél
jobbnak, egyharmaduk elfogadhatónak tartotta a
diktatúrát „bizonyos körülmények” között, majd
háromtizedük pedig „vállat vont” és azt mondta, hogy neki tulajdonképpen mindegy,
milyen rendszerben él.
2019-re vitathatatlanná vált a hallgatók demokráciapártisága. 57 százalékuk szerint a
demokrácia minden más politikai rendszernél jobb, ez 10 százalékpontos növekedés volt
2015-höz képest. 2024-ben az eredmények még világosabb demokráciaelköteleződést
jeleznek: a hallgatók 63 százaléka jelezte, hogy a demokráciát tartja minden más politikai
rendszerhez képest a legjobbnak. A diktatúrát bizonyos körülmények között
elfogadhatónak tartó hallgatók aránya pedig 16 százalékról 11 százalékra csökkent, a
rendszerszkeptikusoké pedig nem változott (26 százalék maradt).
A legutolsó, nagymintás ifjúsági vizsgálat (Magyar Ifjúság Kutatás 2020) is jelezte
egyébként, hogy a magyar fiatalok demokráciában gondolkodnak, de a demokrácia
működésével kapcsolatos véleményük inkább kritikus (lásd erről még BÍRÓ-NAGY−SZABÓ
2021). Hasonló következtetésre jutott a 16–29 éves korcsoportot vizsgáló online
vizsgálatában Böcskei Balázs, Fekete Mariann, Nagy Ádám és Szabó Andrea (MTA post-
Covid kutatócsoport) 2023 májusában.
23
23
https://politikatudomany.tk.hu/blog/2023/08/poszt-covid-ifjusagi-tukor-4.
A demokráciához, mint alapvet
értékhez való viszonyulást érdemes
újra és újra meg- és felülvizsgálnunk,
hiszen a modern nyugati demokráciák
vélt vagy valós hibái folyamatosan
kritikák tárgyát képezik, ami különösen
igaz lehet az elmúlt évekre is.
SZALÓKIKERPEL-FRONIUS, évsz.n. 180.
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 39
17. ábra
A következő kijelentések közül melyik áll közelebb a véleményedhez?
(kérdésre választ adók százalékos megoszlása)
Forrás: Aktív Fiatalok, 2011/2012, 2013, 2015, 2019 és 2024. Aktív Fiatalok, 2011: N=1700; Aktív
Fiatalok, 2013: N=1300; Aktív Fiatalok, 2015−2019: N=800; Aktív Fiatalok 2024: N=805.
Az eredmények alapján kimagaslóan demokráciapártiaknak minősülnek a diplomás
felmenőkkel rendelkező, ezen belül is a női hallgatók (akiknek mind a két szülője diplomás,
azok 68 százalékban tartják a demokráciát a legjobb politikai rendszernek). A női hallgatók
kétharmada demokráciapárti, míg a férfiak körében 58% ez az arány. Még ennél is
magasabb a fővárosi hallgatóknál, ahol meghaladja a 70 százalékot a demokráciában
gondolkodók aránya.
A demokrácia versus diktatúra problematikáját politikai preferencia szerint vizsgálva
megállapítható, hogy a demokrácia feltétlen hívei a bal-balközép pártok támogatói és a
Momentum szavazók. Lényegesen kisebb a Fidesz-szavazók demokráciaelköteleződése,
kevesebb mint minden második Fideszes gondolja úgy, hogy a demokrácia a legjobb
politikai rendszer. A Mi Hazánk szavazói nagyon hasonlóan gondolkodnak, mindamellett
több mint egyharmaduk rendszerszkeptikus.
Különösen érdekes a „bizonyos körülmények között a diktatúra jobb, mint egy
demokratikus politikai rendszer” álláspontot elfogadók pártpreferenciák szerinti
összetétele. Míg a mintában 100-ból 11 hallgató tudja támogatni a diktatúrát, a Fidesz hívei,
valamint a Mi Hazánk támogató között ez messze kimagaslik: esetükben 100-ból 18 főről
beszélünk. A harmadik legmagasabb a diktatúra bizonyos körülmények közötti
elfogadottsága a pártpreferenciájukban bizonytalanok körében (14%).
A létező demokrácia működésével kapcsolatban határozott, negatív attitűd érvényesül az
egyetemisták körében. A hallgatók közel háromnegyede vagy egyáltalán, vagy nem igazán
elégedett azzal, amit ma Magyarországon demokráciának nevezünk. Érdemes
megjegyezni, hogy 2015-höz és 2019-hez képest is lényeges, nagyságrendi elmozdulás
történt. Különösen emelkedett az egyáltalán nem elégedett hallgatók aránya 26, illetve 24
39
42
47
58
63
28
29
32
26
26
33
23
21
16
11
6
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
2011/2012
2013
2015
2019
2024
A demokrácia minden más politikai rendszernél jobb
A hozzám hasonló emberek számára az egyik politikai rendszer olyan, mint bármelyik másik
Bizonyos körülmények között egy diktatúra jobb, mint egy demokratikus politikai rendszer
A mai magyarországi helyzet olyan rossz, hogy a diktúra jobb lenne
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 40
százalékos szintről 30 százalékos szintre, és szinte alig-alig található maximálisan elégedett
egyetemista.
A 18. ábra jelzi, hogy a létező demokráciával való elégedettség 2019-ben érte el a
maximumát, úgy, hogy 2011/2012-től hullámról hullámra volt egy emelkedő trend, ami 2024-
ben egyértelműen megtört.
18. ábra
Mennyire vagy elégedett a demokrácia működésével az országban?
(kérdésre választ adók százalékos megoszlása)
Forrás: Aktív Fiatalok, 2011/2012, 2013, 2015, 2019 és 2024. Aktív Fiatalok, 2011: N=1700; Aktív
Fiatalok, 2013: N=1300; Aktív Fiatalok, 2015−2019: N=800; Aktív Fiatalok 2024: N=805.
Úgy tűnik, hogy a demokráciával való elégedettségnek a hallgatók körében is van egy
gazdasági/szociális aspektusa, hiszen a nehezebb anyagi körülmények között élő hallgatók
háromnegyede elégedetlen a demokrácia jelenlegi teljesítményével. Ezzel szemben a
„gondok nélkül élők” a demokrácia teljesítményével – a mintabeli átlaghoz képest – inkább
vagy teljes mértékben elégedettek.
Külön figyelmet érdemel a demokrácia teljesítményének megítélése politikai preferenciák
szerint. A társadalomtudományokban ritkán lehet tapasztalni akkora különbséget
különböző – többféle szempontból inkább homogén – rétegek véleményében, mint amit a
magyar demokrácia teljesítményével kapcsolatban a nappali tagozatos hallgatók
kifejtettek. Talán nem túlzás azt állítani, hogy két külön világot látnak (tapasztalnak) a
kormánypárti és az ellenzéki egyetemisták, a polarizáció egyedülállóan magas.
A Fidesz–KDNP jelenlegi egyetemista támogatóinak ugyanis kevesebb mint egynegyede
lát problémát a működéssel kapcsolatban, míg több mint háromnegyede többé-kevésbé,
vagy teljesen elégedett a helyzettel. Megjegyzendő azonban, hogy 5 év alatt még körükben
is csökkent a teljes elégedettség és növekedett a problémát jelzők aránya. A Fideszes
szavazók véleményéhez talán a Mi Hazánk támogatói állnak a legközelebb, de még ennek
a hallgatói rétegnek is közel a hattizede elégedetlen azzal, ahogy manapság a demokrácia
működik Magyarországon. Ezzel szemben a Momentum szavazóinak 89 százaléka inkább
nem vagy egyáltalán nem elégedett, az MKKP szavazóinál pedig 85 százalék ez az arány.
Kétségtelen tehát a politikai polarizáció működése.
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 41
Az ismeretlen preferenciájúak közül a bizonytalanok 68, a preferenciájukat titkolók 72
százaléka elégedetlen a demokráciával, ami azt jelzi, hogy ebben a rétegben, bár lehetnek
Fidesz-szimpatizánsok, akik elégedettek, de arányuk nem lehet különösebben kiemelkedő.
19. ábra
Mennyire vagy elégedett a demokrácia működésével az országban?
(politikai preferenciák szerint, kérdésre választ adók százalékos megoszlása)
Forrás: Aktív Fiatalok, 2024. N=805.
A demokrácia és a diktatúra megítélését teszteltük egy második, 2019-ben bevezetett
kérdéssel is. Miután a magyar ellenzék gyakran vádolja a kormányzópártot diktatórikus
hajlammal, megkérdeztük a hallgatókat, hogy egy demokrácia – diktatúra skálán hol
helyezné el a jelenlegi Magyarországot. Ennek 0 pontján a diktatúra, a 10-es pontján pedig
a demokrácia állt. A skála közepe ezért pontosan az ötös érték. Ettől lefelé közelebb vagyunk
a diktatúrához, felfelé pedig inkább a demokráciához. Az alábbi ábra a kapott eredményt
rögzíti, úgy, hogy a területdiagram a 2019-es, a vonaldiagram pedig a jelenlegi adatokat jelzi.
A diktatúra − demokrácia skálán egy enyhe diktatúra irányába történő elmozdulás történt
öt év alatt. A hallgatók relatív többsége, 23 százaléka a 0–10-es skálán 3-as, 20 százaléka
pedig 4-es értékelést adott. Trendszerű csökkenés következett ugyanakkor be a
demokrácia oldalon, ahol a 7–10-es osztályzatok megfeleződtek. A skálák átlagértékei is
jelzik az elmozdulást: 2019-ben nagyon közel állt az ötös, azaz átlagos értékhez a
demokrácia–diktatúra megítélése (4,81 átlagpont), 2024-re viszont 4,25 átlagpontra
csökkent, azaz enyhén a diktatúra irányába változott.
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 42
20. ábra
Szerinted, ha egy skála egyik szélén a demokrácia, a másikon pedig a diktatúra
található, akkor jelenleg Magyarország hol helyezkedik el ezen a skálán? Kérlek,
válaszolj egy 10-tól 0-ig terjedő skálán úgy, hogy a 10 jelentse azt, hogy demokrácia, a
0 pedig, hogy diktatúra. Természetesen köztes értékeket adhatsz?*
(kérdésre választ adók százalékos megoszlása)
*2019 nem tudja: 2%, nem válaszol: 2%. 2024 nem tudja: 1,5%, nem válaszol: 2%, system: 1%.
Forrás: Aktív Fiatalok, 2019. N=800. Aktív Fiatalok, 2024. N=805.
2024 kora tavaszán az önmagukat balra, balközépre, a liberális oldalra sorolók, a Momentum
Mozgalom, de mindenekelőtt a Demokratikus Koalíció egyetemista szavazóinak véleménye
a legmarkánsabban kritikus. A jelzett 4,25 átlagponthoz képest a DK-soknál 3,3, a
Momentum szavazóinál 3,6, az önmagukat inkább balra sorolóknál 3,7, míg a liberálisoknál
3,8 átlagpont rögzíthető. Ezzel szemben – a pártos polarizáció érvényesülése okán – a
jobboldaliak, a konzervatívok, de leginkább a kormánypárti szavazók körében sokkal
magasabb átlagértékek rögzíthetők (a Fidesz-szavazóknál például 5,97). Érdemes azonban
jelezni, hogy a kormánypárti hallgatók véleménye inkább romlott, mint emelkedett az
elmúlt 5 évben.
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 43
A HALLGATÓK IDEOLÓGIAI KÖTŐDÉSE
A hallgatói pártpreferenciák polarizációja nemcsak a
demokrácia működésének megítélésekor köszön
vissza, hanem akkor is, amikor az ideológiai
beállítódásukat elemezzük. 2011 óta minden
hullámban lekérdeztük ezt a kérdést, tehát most már
5 adatfelvételre kiterjedő, hosszú távú adatsor áll
rendelkezésre a magyar nappali tagozatos
egyetemisták és főiskolások ideológiai kötődéseiről.
Három ideológiai skálán való önbesorolást
elemeztük, ezek a baloldali–jobboldali, a liberális–
konzervatív és végül a mérsékelt–radikális.
24
Az Aktív Fiatalok kutatás eredményei rámutathatnak
azokra a változásokra, amelyek az Orbán-rezsim
szocializációs mechanizmusaiból eredhetnek.
Bognár Adrienn és Szabó Andrea (2017) épp az egyetemista vizsgálat harmadik hullámának
eredményeit elemezve jelezték először, hogy az Orbán-kormányzat erősen ideologikus
(keresztény-konzervatív) rendszerközpontú politikai szocializációs mechanizmust épít, ami
befolyással lehet a fiatalok attitűdjeire.
A 2015 tavaszi adatfelvételünk kapcsán jeleztük, hogy a hallgatók inkább jobboldalinak,
kifejezetten liberálisnak és határozottan mérsékelt beállítódásúnak mondták magukat.
Három hullámnyi adatsor alapján úgy véltük, hogy a hallgatói ideológiai orientáció eléggé
beálltnak, szinte konstansnak tűnik.
2019-ben, ha nem is nagyságrendi, de szisztematikus változás történt a hallgatók ideológiai
kötődéseiben, mert mind a három skálán elmozdultak az értékek. A hallgatók 2019.
februárjában a baloldali–jobboldali skálán pont középen, azaz a 4-es értéken helyezkedtek
el, a liberális–konzervatív skálán négy mérés alapján a legliberálisabbak és leginkább
mérsékelt beállításúak tűntek. Az ideológiai skálákon való önbesorolás nem okozott
korábban különösebb bizonytalanságot, hiszen a nem tudja, nem válaszol kategóriát 2–3
százaléknyian választották.
3. táblázat
A magyar egyetemisták és főiskolások ideológiai önbesorolása a baloldali–jobboldali,
a liberális–konzervatív, valamint a mérsékelt–radikális skálán
(1-től 7-ig terjedő skála átlagai)
2011/2012
2013
2015
2019
2024
baloldali–
jobboldali
4,4
4,4
4,3
4,0
3,7
liberális–
konzervatív
3,6
3,7
3,7
3,5
3,4
mérsékelt–
radikális
3,7
3,6
3,5
3,3
3,4
Forrás: Aktív Fiatalok, 2011/2012, 2013, 2015, 2019 és 2024. Aktív Fiatalok, 2011: N=1700; Aktív
Fiatalok, 2013: N=1300; Aktív Fiatalok, 2015−2019: N=800; Aktív Fiatalok 2024: N=805.
2024-re vonatkozóan több fontos változásra érdemes felhívni a figyelmet. Ezek közül az első
az ideológiai önbesorolás nehézsége. 2019-ben még 3 százaléknyi hallgató nem tudta vagy
24
A módszer klasszikus: egy 1-tl 7-ig terjed ideológiai skálán kellett a megkérdezetteknek elhelyeznie magát
úgy, hogy az egyes a baloldalit, a liberálist, illetve a mérsékeltet, a hetes pedig a jobboldalit, a konzervatívot és a
radikálist jelenti. A centrum pozíció a 4-es értéket jelenti.
A politikai identitás választott identitás,
nem függetleníthet az egyén politikai
szocializációjától, az ehhez való
hozzáférés pedig nem egyenlen oszlik
meg a társadalomban. A fiatalok politikai
önazonosságát elssorban a szülk,
család adta minták befolyásolják,
azonban ezt jelents mértékben
képesek befolyásolni az adott országban
végbemen társadalmi változások is.
SZALÓKIKERPEL-FRONIUS évsz.n. 175.
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 44
nem akarta elhelyezni magát a skálákon, 2024-re ez az arány – 16 (bal–jobb), 15 (mérsékelt–
radikális) és 14% (liberális–konzervatív) – nagyságrendekkel növekedett, ez az egész Aktív
Fiatalok kutatás talán legjelentősebb változása. Bár voltak kisebb-nagyobb eltérések
majdnem minden fejezetben, ekkora változásra, négy-ötszörös növekedésre vagy
csökkenésre sehol sem láttunk példát.
A másik változás a baloldali–jobboldali skálán látható leginkább. Azon hallgatók, akik mégis
választottak valamilyen pozíciót az 1-től 7-ig terjedő skálán elkezdtek eltávolodni a centrum
(négyes) pozíciótól baloldali irányba. Ezt jelzi a skála 3,7 átlagpontos értéke. Ellenérvként
hozható fel, hogy mindössze 0,3 átlagpontos változás történt, azonban, ha hosszú távon
vizsgáljuk az adatokat, sokkal látványosabb és statisztikailag szignifikáns a folyamatos balra
tolódás mértéke (4,4 átlagpontról 3,7 átlagpontra).
A liberális–konzervatív kérdésben nincs szisztematikus elmozdulás 2019-hez képest, de
ebben az esetben is inkább enyhe csökkenésről, a liberális irányba történő lassú mozgásról
beszélhetünk. 2011 óta most a legliberálisabb a hallgatói társadalom.
A mérsékelt–radikális skálán ezzel ellentétes irányú változás történt, amit azonban kár
túlinterpretálni. Megállt ugyanis a 2011 óta zajló mérséklődés, de ennek trendszerűségét
csak egy következő vizsgálat tudja validálni.
Az Orbán-rezsim új ideologikus rendszerközpontú szocializációjának (BOGNÁR–SZABÓ 2017)
nincs a rezsim szándékait messze menően alátámasztó következménye, hacsak az
ideológiai elbizonytalanodást nem tekintjük annak.
Az MTA Post-Covid kutatócsoport 2023. májusi adatfelvétele szerint a 16–29 évesek relatíve
többsége (14%) a liberális, szabadgondolkodású ideológiai értékcímkét fogadta el
önmagára nézve igaznak, amit az européer, nyugatos követett (10%). A zöld, környezetvédő
már 10 százalék alatti elfogadottságú volt. A zöld, környezetvédő címkét három válasz
alapján együttesen 28 százalékuk választja, a liberálist 27, míg az européert 22 százalék. A
karakteres ideológiai címkék, így jobboldali, baloldali, kereszténydemokrata, konzervatív
választottsága ehhez képest sokkal alacsonyabb volt.
25
Az adatok arra utalnak, hogy nem a jobbpóluson, valamint a konzervatív póluson (6-os és 7-
es értéket választók) lettek lényegesen kevesebben, hanem a többi értéknél történt
változás. A baloldali–jobboldali skálán leginkább a középre húzás mérséklődött és ezzel
párhuzamosan a baloldali mezőben érdemben emelkedett az önbesorolás aránya.
26
A
liberális skálán a hármas érték esetében történt a legnagyobb elmozdulás, míg a
mérsékelt–radikális ideológiai mezőben a centrum pozíció csökkenése mellett enyhén
emelkedett az önmagukat radikális pólusra besorolók aránya. Az okok megfejtésére egy
leíró jellegű elemzés során nem vállalkozhatunk, de több témakörben is érezhető egy, a
rezsim szándékaival kevésbé egybevágó változás.
25
Lásd: Poszt-Covid ifjúsági tükör 4. https://politikatudomany.tk.hu/blog/2023/08/poszt-covid-ifjusagi-tukor-4
26
jobboldali irányba fordulnak, st a 18 évesek nagyjából olyan jobboldaliak, mint a 40 évesek. Ezzel szemben az
ún. Y-generáció tagjai, 1980 és 1995 között születettek pedig inkább a baloldali eszmék irányába mutatnak
nyitottságot. (KAUFMANN, 2020)
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 45
4. táblázat
Kérlek, jellemezd önmagad az alábbi tulajdonság-párok segítségével?
(1-től 7-ig terjedő skála megoszlásai)
baloldali–
jobboldali
liberális–
konzervatív
mérsékelt–
radikális
2019
2024
2019
2024
2019
2024
baloldali, liberális,
mérsékelt
4
8
10
10
11
10
2
11
15
20
21
20
19
3
14
18
17
21
19
21
4
42
34
28
26
35
31
5
15
14
12
11
11
12
6
10
8
9
8
3
5
jobboldali, konzervatív,
radikális
4
3
4
3
1
2
Forrás: Aktív Fiatalok, 2019. Aktív Fiatalok 2024. Aktív Fiatalok 2019 N=800. Aktív Fiatalok
2024 N=805.
Saját számítás.
Statisztikailag nincs különbség a válaszokban az intézmény fenntartója, a képzési szint, a
szülő iskolázottsága vagy éppen az állandó lakhely szerint. Szegmentálja azonban az
ideológiai önbesorolást a középiskola jellege és a nem is. Következetesen a leginkább
jobboldaliak és a legkonzervatívabbak azok a hallgatók, akik egyházi fenntartású
középiskolába jártak. Végül az adatok arra utalnak, hogy 2024-ben a női hallgatók a
baloldalibbak (3,5) és ők a liberálisabbak (3,2) és mérsékeltebbek (3,3) is egyben. Ezzel
szemben a férfiak statisztikailag szignifikánsan jobboldalibb (3,8), konzervatívabb (3,6) és
radikálisabb (3,5) ideológiai karakterrel rendelkeznek.
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 46
A HALLGATÓK ÉRTÉKSTRUKTÚRÁJA
A felvezetőben jeleztük, hogy a kutatás csupa olyan
egyetemistát vizsgált, akiknek a politikai
szocializációja az Orbán-rezsim időszakára esett. A
vizsgálat eredményei rámutathatnak azokra a
változásokra, amelyek a rezsim szocializációs
mechanizmusaiból eredhetnek. Bognár Adrienn és
Szabó Andrea (2017) épp az Aktív Fiatalok kutatás
harmadik hullámának eredményeit elemezve
jelezték először, hogy az Orbán-kormányzat erősen
ideologikus (keresztény-konzervatív)
rendszerközpontú politikai szocializációs
mechanizmust épít, ami befolyással lehet a fiatalok
attitűdjeire is.
Ha valahol, akkor az értékpreferenciák esetében
érzékelhetőnek kellene lennie a rezsim
szocializációs törekvései eredményének. Klasszikus,
ötfokú Likert-skálán
27
, hét provokatív állítással való
egyetértést mért az Aktív Fiatalok kutatás 2019-ben és 2024-ben is. Ezek olyan állítások,
amelyek jól jelzik a kérdezettek értékpreferenciáit. Többnyire nemzetközi kutatások
standard kérdéseiről beszélhetünk, amelyek a nemi sztereotípiákat, a rasszizmust, a
xenofóbiát és a tekintélyelvűséget vizsgálják, igaz csak egy-egy kérdéssel. Miután 2015 óta
az Orbán-rezsim következetesen menekült/migránsellenes politikát folytat, ezért a
kérdések között ilyen jellegű is található. 2024-ben továbbá újként került be a
kérdésblokkba az azonos neműek házasságával kapcsolatos állítás.
A vizsgált állítások:
• A gyerekeknek meg kell tanulniuk, hogy a legfontosabb az engedelmesség és a
tekintélytisztelet.
• Az országnak nem politikai programokra van szüksége, hanem erőskezű vezetőkre.
• A férfi dolga az, hogy pénzt keressen, a nőnek a háztartással és a gyerekekkel kell
foglalkoznia.
• A bűnözési hajlam a cigányok/romák vérében van.
• A lehető legszigorúbb migrációs politikára van szükség.
• A szegények többsége saját maga felelős azért, hogy szegénységben él.
• Az azonos neműeknek is joga legyen házasságot kötni.
Az eredmények alapján érdemi konzervatív, jobboldali, keresztény ideológiai áttörésről nem
beszélhetünk. Emellett a tekintélyelvűség sem emelkedett, sőt enyhén csökkent 2019 óta.
Ha a 2024-es adatokat vizsgáljuk, akkor az azonos neműek házasságát a hallgatók 72
százaléka támogatja, ezzel szemben a konzervatív anya-apa szerepfelfogást (miszerint ’a
férfi dolga az, hogy pénzt keressen, a nőnek a háztartással és a gyerekekkel kell
foglalkoznia’) 6 százalékuk fogadja el teljesen vagy inkább. Szintén erős elutasítás jellemzi a
cigánybűnözéssel kapcsolatos állítást, mert a hallgatók héttizede „egyáltalán nem értek
egyet” vagy „nem értek egyet” kategóriát választott. Hasonló arányú a szegények
hibáztatása azért a helyzetért, amiben éppen élnek.
27
A verbális skálán az 1-es érték azt jelenti, hogy egyáltalán nem ért egyet az állítással, az 5-s érték pedig a teljes
egyetértést jelenti.
Az egyének társas lényként kapcsolódnak
közösségekhez, csoportokhoz. A
társadalmi szerepek összetettsége az
identitások sokszínségét eredményezi.
Ezek egy része választott identitás, másik
részük születésétl
identitásminták vizsgálata azonban nem
csak azért fontos, mert egy pillanatnyi
metszetet kapunk egy adott generáció
értékrendjérl, hanem azért is mert
kiemelet szerepet játszik a fiatalok
szocializációjának, különösképpen
politikai szocializációjának
megértésében.
SZALÓKIKERPEL-FRONIUS, évsz.n., 162.
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 47
Ahogy jeleztük, 2015 óta a kormányzati politika egyik fő iránya a bevándorlásellenesség. Az
előző vizsgálati hullámban két kérdés erejéig foglalkoztunk a témával (lásd SZABÓ 2019 és
JELENFI 2019). 2024 február és március folyamán a migrációs politika szigorítását a magyar
nappali tagozatos egyetemisták egynegyede támogatja, 46 százaléka viszont ellenzi. Az
erős kezű vezető iránti vágy bár jelen van a hallgatói rétegben, hiszen majdnem
egynegyedük egyetért vagy teljesen egyetért azzal az állítással, tehát 23 százalékuk
vélekedik úgy, hogy nem politikai programokra, hanem erős kezű vezetőre van szükség,
több mint négytizedük ellenkező véleményen van. Fontos megjegyezni, hogy a kérdezettek
számára – szemben az ideológiai skálákkal – a vizsgált állítások megítélése nem okozott
problémát, a bizonytalan, vagy válaszmegtagadók aránya 1–2 százalék, helyenként pedig
egyáltalán nincs is ilyen válasz.
Végül a tekintélytisztelet szintén nem idegen az egyetemista rétegtől, azonban ezen a téren
sokkal inkább polarizált vélemények rögzíthetők, mint egy egyirányú elköteleződésről. A
hallgatók egyharmada elfogadja azt az állítást, hogy „a gyerekeknek meg kell tanulniuk,
hogy a legfontosabb az engedelmesség és a tekintélytisztelet”, míg 36 százaléka elutasítja
azt. Megjegyzendő, hogy egyetlen másik állításnál sem regisztrálható ez a vélemény-
polarizáció.
21. ábra
Mennyire értesz egyet a következő kijelentésekkel? Kérlek, válaszolj úgy, ahogy az
iskolában szokás, az 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nem értesz egyet, az 5-ös pedig
azt, hogy nagyon egyet értesz!?
(százalékos megoszlása)
Forrás: Aktív Fiatalok, 2024. N=805.
Két szempontból mutatjuk be a 2024-es eredményeket. Egyrészt nemek szerint, másrészt
képzési szint alapján. Ezek szerint úgy tűnik, hogy a nők és a magasabb képzési szintre járók
még az átlagos véleményhez képest is toleránsabbak és befogadóbbak. A női és férfi
hallgatók véleménye statisztikailag nem különül el a tekintélytisztelet és az erőskezű vezető
vonatkozásában, azonban az összes többi esetben érdemi eltérésekről beszélhetünk.
Különösen nagy a véleménykülönbség két állításnál: a családszerepeknél és az azonos
neműek házasságánál. Azt, hogy – leegyszerűsítve – a nőnek a konyhában a helye, a férfinek
pedig pénzkeresőnek kell lennie, inkább a férfiak fogadják el, de az ábrából kitűnik, hogy az
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 48
átlagok az ő esetükben is mindössze 2 pont körüliek (az állítással egyetértők aránya a
férfiaknál 2, a nőknél 1, míg az inkább egyetértőknél 8, illetve 2 százalék).
22. ábra
Mennyire értesz egyet a következő kijelentésekkel? Kérlek, válaszolj úgy, ahogy az
iskolában szokás, az 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nem értesz egyet, az 5-ös pedig
azt, hogy nagyon egyet értesz!
(skálaátlagok nemek szerint)
*: ANOVA statisztika szignifikáns eltérést jelez.
Forrás: Aktív Fiatalok, 2024. N=805.
Képzési szint szerint vizsgálva a hallgatói értékstruktúrát kitűnik, hogy a magasabb képzési
szintre járók véleménye következetesen megengedőbb és liberálisabb. Statisztikailag két
állításnál nincs véleményeltérés, ezek a migráció megítélése, valamint a szegények
hibáztatása önmaguk helyzetéért. A többi öt állításnál érvényesül az átlagértékek közötti
eltérés.
A tekintélytisztelet, az erős kezű vezető iránti vágy, a konzervatív családi modell, a
cigánybűnözés elfogadottsága a nappali tagozatos alapképzésre járóknál következetesen a
legmagasabb és mindig a doktoranduszoknál a legalacsonyabb.
28
Minél több időt tölt tehát
az egyetemista a felsőoktatásban, annál valószínűbb, hogy a belépési értékei változnak és
toleránsabbá válnak. Az egyetemnek, az egyetemi éveknek tehát van politikai szocializációs
vagy értékszocializációs hatása, 18 évesen nem fejeződik be a folyamat. Ezért is különösen
problémás, ha a fiatalok 16−17 éves korban befejezik iskolai pályafutásukat, mert a
középiskolában kialakult értékrendjük még oly árnyalatlan, és a felsőoktatás jelentősebb
politikai szocializációs hatása esetükben semmilyen módon nem érvényesülhet. Az
iskolarendszerből kiesve még azelőtt befejeződik a politikai szocializációjuk, hogy az
érdemben elkezdődne.
28
Felhívjuk a figyelmet, hogy a doktoranduszok eredménye az alacsony elemszám miatt csak tájékoztató jelleg.
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 49
23. ábra
Mennyire értesz egyet a következő kijelentésekkel? Kérlek, válaszolj úgy, ahogy az
iskolában szokás, az 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nem értesz egyet, az 5-ös pedig
azt, hogy nagyon egyet értesz!
(skálaátlagok képzési szint szerint)
Forrás: Aktív Fiatalok, 2024. N=805.
Az értékstruktúra 2019-cel történő összehasonlítása arra utal, hogy nem beszélhetünk
konzervatív visszarendeződésről, vagy egy tekintélyelvű fordulatról.
29
Összehasonlítva a két
adatfelvétel eredményeit, egy állítástól eltekintve nem növekedtek a skálaátlagok, tehát
vagy stagnálás vagy csökkenés regisztrálható. Különösen csökkent a cigánybűnözéssel
kapcsolatos erős állítás elfogadottsága, valamint a szegényhibáztatás (A szegények
többsége saját maga felelős azért, hogy szegénységben él) átlagértéke.
Van azonban egy állítás, ahol egy enyhe emelkedés látható, ez pedig a migrációs politika
további szigorítása. Annyit azonban jelezni szükséges, hogy 2019-hez képest 2024-ben
némileg változott az állítás megfogalmazása, így az összehasonlítás csak részleges lehet.
30
Mindenesetre jól látható, hogy a hallgatók értékvilága alapvetően állandó strukturális
elemeket tartalmaz: közepes tekintélytisztelet, egyes hallgatói rétegekben az erős kezű
vezető elvének elfogadása, azonban inkább liberális-befogadó gondolkodás.
29
Ehhez kapcsolódóan 2019-
30
2019: A menekültpolitikát nem lehet eléggé szigorítani. 2024: A lehet legszigorúbb migrációs politikára van
szükség.
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 50
24. ábra
Mennyire értesz egyet a következő kijelentésekkel? Kérlek, válaszolj úgy, ahogy az
iskolában szokás, az 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nem értesz egyet, az 5-ös pedig
azt, hogy nagyon egyet értesz!
(skálaátlagok, 2019, 2024)
Forrás: Aktív Fiatalok, 2019. Aktív Fiatalok 2024. Aktív Fiatalok 2019, N=800. Aktív Fiatalok
2024, N=805.
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 51
A POLITIKAI RÉSZVÉTEL EGYES DIMENZIÓI
Szervezeti kötődés
A magyar egyetemisták közéleti aktivitása némileg
mindig magasabb, mint a 4 évente lezajló nagymintás
ifjúsági vizsgálatok azt a teljes 15−29 éves fiatalokra
mutatják (OROSS–SZABÓ 2017).
2019-ben azt tapasztaltuk, hogy megállt a hallgatói
szerveződés és kötődés növekedése. Az állandó
tendencia az, hogy legtöbben sportszervezetekhez,
sportklubokhoz kötődnek, amelyet a legnagyobb
jóindulattal sem nevezhetünk közéleti szerveződésnek.
A szakmai, tudományos szervezetek következtek, és a
kulturális, hagyományőrző, művészeti csoport, szerveződések jelentősége fokozatosan
csökkent.
Érdekes és fontos változás történt a betegek, idősek segítésével foglalkozó, hagyományos
civil szervezetek vonatkozásában. 2013 és 2019 között megduplázódott az ilyen
szervezetekhez való kötődés aránya, ami összefüggésben állhat a kötelező közösségi
munka elterjedésével.
A 2024-es eredmények a szervezeti kötődés további csökkenését jelzik, a hallgatói
szervezeti háló fokozatos széteséséről tanúskodnak, amely véleményünk szerint
összefüggésben lehet a koronavírusjárvány közvetlen vagy közvetett hatásaival (akár
például a virtuális tér felértékelődésével). A sportklubokhoz, a tudományos szervezetekhez,
vagy a kulturális csoportokhoz lényegesen kevesebben kapcsolódnak. Csökkent az egyházi
szervezetekhez kötődés, illetve a hallgatói önkormányzatokhoz kapcsolódó egyetemisták
aránya.
Tulajdonképpen egyetlen, a betegekkel, idősekkel, elesettekkel, hátrányos helyzetűekkel,
gyermekek segítésével foglalkozó szervezetben való részvétel emelkedett. Mindennek
következtében kimondható, hogy csökkent a hallgatók szervezettsége.
aktuális trendjeit figyelembe véve
amellett érveltünk, hogy nem helyes
a politikai aktivitás csökkenését
generálisan azonosítani a politikai
ifjúsági rétegek (különösen az
egyetemisták), amelyek politikailag
SZABÓOROSS, 2021, 212.
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 52
25. ábra
Kötődsz-e az alábbi (formális) szervezetekhez?
(százalékos megoszlás)
Forrás: Aktív Fiatalok, 2013, 2015, 2019 és 2024. Aktív Fiatalok, 2013: N=1300; Aktív Fiatalok,
2015−2019: N=800; Aktív Fiatalok 2024: N=805.
2013-ban és 2015-ben a magyar egyetemisták és főiskolások mintegy 40 százaléka nem
kapcsolódott egyetlen formális szervezethez sem. 2019-ben a hallgatók körében 37 százalék
volt ez az arány, ami nem jelentett érdemi elmozdulást az előző kutatásokhoz képest. 2024-
ben azonban – a fenti folyamatok eredményeként – tovább emelkedett a hallgatói
szervezeti hálóból kiesők aránya. A vizsgált egyetemisták 46 százalékának nem volt
organizációs aktivitása. Egy szervezethez a hallgatók mintegy háromtizede kötődik, 14
százalékuk kapcsolódik két szervezet, míg három vagy több szervezeti kötődése a hallgatók
13 százalékának van.
A formális szervezethez való kötődés szociológiai háttere nem különbözik attól, amelyet
korábban rögzítettünk. Tehát a szervezettség lineárisan növekszik a képzési szint
emelkedésével, a legalacsonyabb az alapképzésre járóknál, a legmagasabb pedig a PhD-
hallgatóknál. Ez azt jelenti, hogy minél jobban belakja egy hallgató az adott intézményt,
annál könnyebben talál olyan szervezetet, amelyhez kapcsolódni fog. A szervezeti hálóhoz
kötődés legmagasabb azoknál a hallgatóknál, akiknek mind a két szülője felsőfokú
végzettségű. Fontos szempont a hallgató középiskolai háttere. Az egyházi fenntartású
középiskolában tanult, illetve az egyháziasan vallásos fiatalok szervezettségüket tekintve
kiemelkednek a többi csoport tagjai közül.
A szervezeti kötődés alfejezet végén két konkrét szervezet ismertségét mutatjuk be.
Adataink szerint a magyar nappali tagozatos egyetemisták kétharmada hallott a Hallgatói
Önkormányzatok Országos Konferenciájáról (HÖOK), egynegyede pedig a Nemzeti Ifjúsági
Tanácsról (NIT). Azok, akik hallottak a két szervezetről, az elvégzett munkájukat döntően
kedvezőre értékelik, így elsősorban a Nemzeti Ifjúsági Tanács esetében a fő cél az ismertség
jelenlegi szintjének emelése lehet.
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 53
Direkt demokratikus akciókban való részvétel
Minden korábbi vizsgálatunk megcáfolta az egyetemisták és főiskolások aktivitásával
összefüggő sztereotípiákat. Nem állítható ugyanis, hogy a hallgatói társadalom túlnyomó
többsége közéleti részvételt illetően passzív, apatikus lenne. Bíró-Nagy András és Szabó
Andrea ugyanakkor a V4-es és a Balti országokra kiterjedő, 15−29 évesekre reprezentatív
FES-survey eredményeit tekintve nem jutott erre a megengedőnek mondható
következtetésre. Kutatásuk egyik legfontosabb eredménye ugyanis éppen az volt, hogy
bármilyen másik földrajzi egységet is veszünk összehasonlítási alapként, a magyar fiatalok
vonatkozásában nem az aktivizmus, hanem a passzivitás a megfelelő szóhasználat (BÍRÓ-
NAGY−SZABÓ 2021).
A Covid-19 járvány önmagában átrendezte a részvételi struktúrát, hiszen hosszú ideig
törvényileg korlátozott volt az utcai jelenlét, ezt követően azonban a politikai, közéleti
történések felgyorsultak és több ügy kapcsán is a magyar fiatalok lettek megszólítva
(pedagógus-tüntetések, KATA adózási forma eltörlése, állami egyetemek kiszervezése
alapítványi formába, majd az egész társadalmat megrázó kegyelmi-botrány). Releváns
kérdés tehát, hogy 2024-ben miként alakult a hallgatói közéleti aktivizmus. Különösen
annak fényében érdekes ez a téma, mert 2019-ben érdemben csökkent a hallgatói
participáció, legalábbis 2015-höz képest.
A 26. ábra alapján a magyar nappali tagozatos egyetemi hallgató politikai aktivizmusa
lényegesen és szisztematikusan emelkedett az elmúlt öt év alatt. Több részvételi forma
esetében is a 2013-as szinthez hasonlít, sőt, van néhány participációs repertoár, ami még azt
is meghaladja. 2024-ben a legmagasabb a tiltakozó petíciók aláírásának aránya (minden
harmadik hallgató érintett), és ahol tényleg drámai a változás, az a pénzadományozás. Míg
2019-ben a hallgatók 13 százaléka számolt be erről, 2024-ben szintén egyharmadnyian.
Tüntetésen minden negyedikük vett részt, ami a 2015-ös szintnek felel meg, és nagyjából
ennyien bojkottáltak terméket vagy szolgáltatást az elmúlt időszakban.
Ahol viszont ezzel ellentétesen nem növekvő, hanem csökkenő tendenciák látszódnak, az a
kapcsolat politikusokkal, a spontán tüntetéseken való részvétel, illetve a párttevékenység.
Összességében, míg 2019-ben 57, addig 2024-ben már 70 százalékának volt valamilyen
közéleti aktivitása, ami jelentős, statisztikailag szignifikáns emelkedés (részvételi átlag a
0−10 értékű skálán 1,72 átlagpont). A 2019-es mélyponthoz képest tehát van elmozdulás a
hallgatói aktivizmusban.
31
Egyféle formában vett részt a hallgatók negyede, kétfélében 18
százaléka. Háromféle részvétel 11 százalékukra jellemző, míg 4 vagy annál is több
participációs formában 15 százalékuk vett részt. Őket nevezhetjük a legaktívabb hallgatói
magnak.
31
2024-közzétettél, megosztottál vagy kommenteltél bármilyen
politikával kapcsolatos online tartalmat, pl. közösségi médiában, videómegosztókon, blogokon vagy bármilyen
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 54
26. ábra
Részt vettél-e valaha, folytattad-e valamikor az alábbi tevékenységeket?
(százalékos megoszlása)
Forrás: Aktív Fiatalok, 2013, 2015, 2019 és 2024. Aktív Fiatalok, 2013: N=1300; Aktív Fiatalok,
2015−2019: N=800; Aktív Fiatalok 2024: N=805.
Táblázaton kívüli eredmények: részt vett HÖK-elnök választáson: 20%, beszélgettél
barátaiddal, ismerőseiddel politikáról: 86%.
A részvétel szociológia háttere lényegében változatlan az elmúlt vizsgálati hullámok
alapján. Az átlaghoz képest jellemzőbb az inkább a többdiplomás családok egyetemista
gyermekeire, az állami fenntartású 5−8 osztályos gimnáziumokba, illetve az egyetemi
fenntartású középiskolába járókra, a magasabb szinten tanulókra (leginkább osztatlan és
doktori képzés), valamint a bölcsészettudományi és a társadalomtudományi képzésre járó
hallgatókra. Emellett érdemes megemlíteni, hogy míg a szervezeti kötődés esetében a
baloldali−jobboldali, valamint a liberális−konzervatív skálán való elhelyezkedés nem
szegmentáló szempont, a közéleti részvétellel nagyon is összefüggésben áll. Az önmagukat
centrumba helyezők politikai aktivitása a legalacsonyabb (1,4 átlagpont), míg a
jobboldaliaké ennél magasabb (1,7 átlagpont), de leginkább a baloldaliakra jellemző (2,3
átlagpont). Ugyanez a tendencia írható le a liberális−konzervatív tengelyen oly módon, hogy
itt némileg alacsonyabbak a részvételi átlagok.
Végül érdemes megemlíteni, hogy a politikai preferenciák erősen szegmentálják a
hallgatókat. A legaktívabbak az ellenzéki szavazók, szinte párttól függetlenül, a Fidesz
egyetemista szavazói viszont ennél lényegesen kevésbé aktívak. Hozzájuk képest a
pártpreferenciájukat titkolók, de még a bizonytalanok is aktívabbak. Minden hallgatói réteg
közül közéleti aktivitást tekintve a legpasszívabbak azok a hallgatók, akik egy most vasárnap
esedékes parlamenti választáson semmiképp sem vennének részt.
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA, 2024 55
A KUTATÁS MÓDSZERTANA
Az Aktív Fiatalok kutatás 2024-es hullámának empirikus survey vizsgálata 805 fős kvóta
32
mintán készült, amelyet szigorított véletlen sétához hasonló utasítások révén
„véletlenítettünk”.
33
A 805 főt papír alapú kérdőív segítségével, személyesen kérdeztek le a
magyarországi egyetemek és főiskolák kampuszain. A minta kialakítása során
alapsokaságként a magyar, nappali tagozatos egyetemi hallgatók létszámát vettük
figyelembe, tehát az egyetemek külföldi hallgatóit nem.
A kérdezést egyetemisták végezték, akik az ELTE ÁJK, az ELTE TáTK, a PPKE BTK, a KRE BTK,
a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a
Miskolci Egyetem különböző társadalomtudományi képzéseiben vesznek részt. Összesen
21 kérdezői csapatban 90 kérdező vett részt (67 fővárosi és 23 fővároson kívüli hallgató).
Minden csapat legalább két főből állt, a szigorú szabályok szerint egyedül senki sem
mehetett a terepre és egy kérdező 10 kérdőívnél többet nem kérdezhetett. A kutatás
projektmenedzsere: Sebestyén Annamária és Papházi Viktor.
A kutatásban kérdezőként részt vevő hallgatók a terepmunka előtt részletes kérdezői
eligazításon, kiképzésen estek át. Munkájukat utólag több szempont szerint ellenőriztük.
A személyes kérdezésre 2024. február 20. és március 11. között került sor 148 mintavételi
ponton (vagyis ennyi egyetemi, főiskolai karon vagy egyetemen). A személyes kérdezéseket
minden esetben a kiválasztott intézmény kampuszán belül, vagy a kampusz előtti területen
hajtották végre a következő instrukció alapján:
34
• az interjúalanyok első harmadát a bejáratnál kellett kiválasztani oly módon, hogy
minden harmadik kijövő vagy bemenő hallgatótól kellett interjút kérni. Ha a
hallgató elutasította a kérdezőt, akkor újra kellett kezdeni a számlálást, és az
elutasítótól számított harmadik személyt kellett újra megszólítani;
• a következő harmadot az intézményeken belül a termek mellett ülő, várakozó
hallgatók közül kellett kiválasztani. Közülük legalább egynek társaságból kellett
jönnie, a többi magányosan ülő is lehetett;
• az utolsó harmadot társas helyszíneken, azaz a büfében, az udvaron, aulában kellett
kiválasztani. Szigorú megkötés volt azonban, hogy tanterembe nem mehetett be a
kérdező. Továbbá ismerőst, barátot, azonos szubkultúrához tartozó személyt,
kifejezetten szimpatikus személyt nem lehetett kérdezni. A kérdezés színhelye nem
lehetett kollégium, diákszállás vagy szakkollégium.
Ha az épületbe nem lehetett bejutni, akkor a kvóta felét a bejárat előtt a fenti szabályokat
figyelembe véve, második felét pedig az intézményhez tartozó egyéb területeken (pl. udvar,
külső lépcsők, kampusz előtti park, dohányzó hely, sportpálya előtti tér, büfé előtti tér)
kellett lekérdezni, ügyelve arra, hogy csoportokra és az egyénekre vonatkozó szabályok
ebben az esetben is érvényesüljenek.
Külön kiemelt kérdezési szempont volt, hogy nagy létszámú karoknál, intézményeknél több
időpontban kellett kérdezni, továbbá csütörtök délután és pénteken már nem lehetett a
kvótát tölteni.
32
A kvóta alapját az Oktatási Hivatal Felsoktatási statisztikái szolgáltatják, amelyek a 2017/2018-as tanévre
vonatkoznak.
https://www.oktatas.hu/felsooktatas/kozerdeku_adatok/felsooktatasi_adatok_kozzetetele/felsooktatasi_statis
ztikak.
33
A 2015-ös kutatás módszertanáról részletesen lásd: RÓNASZABÓ 2017., a 2019-es rl: SZABÓ 2019.
34
A véletlen kiválasztás eredeti szabályait 2015-ben Róna Dániel dolgozta ki, amelyet 2019-ben Susánszky Pál,
2024-ben Róna Dániel és Susánszky Pál frissített.
A MAGYAR EGYETEMISTÁK POLITIKAI GONDOLKODÁSA ÉS INTEGRÁCIÓJA 2024-BEN 56