Az önvezető járművek elfogadásának társadalomtudományi vetületei : Kutatási lehetőségek és módszertani korlátok

Abstract

Tanulmányunkban a járműipari innovációk, azon belül is az önvezető járművek fogyasztói elfogadásának vizsgálatára alkalmas kutatási módszerek keretrendszerét tekintjük át. Tanulmányunkban szakirodalmi alapon állva áttekintjük e módszereket, ezáltal bemutatva a technológia elfogadását befolyásoló tényezők és modellek főbb típusait, valamint rávilágítva e módszerek korlátaira is. Ezekben a módszertani korlátokban közös, hogy a szakirodalomban bevett módszerek ugyan kiválóan alkalmazhatók olyan termékek, szolgáltatások értékelésére, melyet a fogyasztó már kipróbált és viszonylag jól ismer – ám az önvezető járművekhez hasonló radikális innovációk kapcsán ez nem jelenthető ki. Tanulmányunkban javaslatokat teszünk arra vonatkozóan, miként lehetne kiegészíteni a hagyományos kérdőíves módszereket annak érdekében, hogy még hatásosabban és hatékonyabban meg tudjuk ragadni az önvezető járművek fogyasztói elfogadását. Így hozzájárulva mindazon társadalmi és gazdasági előnyökhöz, melyek a technológia széleskörű elterjedéséből származhatnak.

Full text

266
Polgári Szemle, 19. évf. 4–6. szám, 2023, 266–280., DOI: 10.24307/psz.2023.1220
Lukovics Miklós – Ujházi Tamás – Prónay Szabolcs
Az önvezető járművek elfogadásának
társadalomtudományi vetületei
Kutatási lehetőségek és módszertani korlátok
Social Science Aspects of the Adoption of Self-
Driving Vehicles
Opportunities and Methodological Limitations
Összefoglalás
Tanulmányunkban a járműipari innovációk, azon belül is az önvezető járművek fogyasztói
elfogadásának vizsgálatára alkalmas kutatási módszerek keretrendszerét tekintjük át. Tanul-
mányunkban szakirodalmi alapon állva áttekintjük e módszereket, ezáltal bemutatva a tech-
nológia elfogadását befolyásoló tényezők és modellek főbb típusait, valamint rávilágítva e
módszerek korlátaira is. Ezekben a módszertani korlátokban közös, hogy a szakirodalomban
bevett módszerek ugyan kiválóan alkalmazhatók olyan termékek, szolgáltatások értékelésé-
re, melyet a fogyasztó már kipróbált és viszonylag jól ismer – ám az önvezető járművekhez
hasonló radikális innovációk kapcsán ez nem jelenthető ki. Tanulmányunkban javaslatokat
teszünk arra vonatkozóan, miként lehetne kiegészíteni a hagyományos kérdőíves módszereket
annak érdekében, hogy még hatásosabban és hatékonyabban meg tudjuk ragadni az önve-
zető járművek fogyasztói elfogadását. Így hozzájárulva mindazon társadalmi és gazdasági
előnyökhöz, melyek a technológia széleskörű elterjedéséből származhatnak.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: M31, O33
Kulcsszavak: innovatív technológiák, önvezető járművek, fogyasztói elfogadás, technoló-
giai adaptáció
Dr. habil. lukoviCs miklós PhD, egyetemi docens, SZTE-GTK (miki@
eco.u-szeged.hu); ujházi Tamás, egyetemi tanársegéd, SZTE-SZAOK (ujhazi.
tamas@eco.u-szeged.hu); Dr. habil. Prónay szabolCs PhD, egyetemi docens,
SZTE GTK (pronay.szabolcs@eco.u-szeged.hu).

267
Polgári Szemle · 19. évfolyam 4–6. szám
Summary
In our study, we review the framework of research methods widely used for investigating con-
sumer acceptance of automotive innovations, including self-driving vehicles. We review these
methods from a literature-based perspective, thereby illustrating the main types of factors and
models that inuence technology adoption and highlighting the limitations of these methods.
What these methodological limitations have in common is that, while the methods used in the
literature are perfectly applicable to the evaluation of products and services that consumers
have already tried and are relatively familiar with, this is not the case for radical innovations
such as self-driving vehicles. In this paper, we make suggestions on how to complement tradi-
tional questionnaire methods in order to capture consumer acceptance of self-driving vehi-
cles more eectively and eciently. In this way, we can contribute to the social and economic
benets that could result from the widespread uptake of the technology.
Journal of Economic Literature (JEL) codes: M31, O33
Keywords: innovative technologies, self-driving vehicles, consumer acceptance, technologi-
cal adaptation
bevezeTés
Az önvezető járművek (autonomous vehicles – AV), mint radikális innováció számos for-
mában megjelenve fogják átalakítani mindennapjainkat. Legyen az önvezető autó, -taxi,
-tömegközlekedési eszköz, -áruszállító eszköz, -utolsó kilométeres szállítórobot vagy
-drón (Lukovics et al., 2018). Mindez számos potenciális hasznot rejt magában. Kezdve
a károsanyag-kibocsájtás és a parkolóhelyek számának csökkenésétől, a kiszámíthatóbb
indulási és érkezési idők meghatározásán át, a vezetéssel töltött idő felszabadulásával
nyert lehetőségekig. Ezen lehetőségek kihasználásának előfeltétele azonban az önvezető
technológia fogyasztói elfogadása és ezáltal a tényleges használat (Cohen et al., 2020).
A fogyasztói nyitottság és adaptáció különösen fontos, hiszen jelenleg a technológia fej-
lettsége sokkal előrehaladottabb állapotban van, mint a társadalmi elfogadottsága. Jól
bizonyítja ezt, hogy mára több olyan város van a világon, ahol ugyan teszt jelleggel, de
már róják az utakat olyan önvezető járművek, melyekben már biztonsági sofőrök sem
felügyelik a jármű működését, azok teljesen önállóan látják el a járművezetés minden
dinamikus funkcióját (Cohen et al., 2018). Társadalmi elfogadottságról ezzel szemben
még nem beszélhetünk, mivel sokan aggódnak amiatt, hogy mennyire lesz biztonsá-
gos az AV-k használata, kit terhel majd a jogi felelősség egy esetlegesen bekövetkező
balesetet illetően, illetve, milyen egyéb gazdasági, társadalmi és etikai kihívásai vannak
az AV elterjedésnek (Lukovics et al., 2023). Ebből adódóan kiemelten fontos az AV-k
fogyasztói elfogadásának, még inkább az azt gátló tényezők feltárása (KPMG, 2018). Ta-
nulmányunkban ezért sorra vesszük azon empirikus módszereket, melyek kimondottan
az új technológiák fogyasztói elfogadását hivatottak vizsgálni. Ezek jobbára a logisztikus

268
Lukovics Miklós – Ujházi Tamás – Prónay Szabolcs: Az önvezető járművek elfogadásának ...
regresszión alapulnak, illetve a részleges legkisebb négyzetek módszerével strukturált
egyenletek modellezésével kiinduló változókból látens változókat létrehozva magyaráz-
zák a változók között fennálló kölcsönhatásokat (Kovács–Lukovics, 2022). Megvizsgál-
juk továbbá, hogy a járműipari innovációk fogyasztói elfogadását illetően a bemutatott
kutatási módszertanok segítségével milyen eredményekre jutottak a hazai és nemzetközi
szakirodalomban.
Tanulmányunkban elsőként bemutatjuk a technológia elfogadás vizsgálatához leg-
széleskörűbben használt kutatási modellek evolúcióját különös tekintettel a TAM és
UTAUT modellekre. Megvizsgáljuk továbbá, és példákkal is bemutatjuk, hogy melyek
azok a változók, amelyek kimondottan a járműipari innovációk fogyasztói elfogadásá-
nak tekintetében fontosnak tekinthetők. Tanulmányunkat a diszkusszió után az összeg-
zésben foglaljuk össze.
fogyasztói magatartás előreJelzése – korai modellek
A viselkedés-gazdaságtan úttörői megteremtették az elméleti keretrendszerét annak, hogy
a fogyasztókat ne racionális döntéshozóknak tekintsük. Rámutattak ugyanis, hogy dön-
téseik meghozatalakor a neoklasszikus közgazdaságtani értelemben vett racionalitásban
meghatározottaktól eltérő tényezők is befolyásolják őket (Zuti–Lukovics, 2023). Ezeket
különbözőképpen tudjuk deniálni és lehetnek az egyénre vonatkozó belsők, illetve a vizs-
gált magatartás tárgyát illetően specikusak. A magatartásformák adaptálásának vizsgá-
latához a pszichológia kutatási eszköztárában találunk módszertanokat. Az új technoló-
giák fogyasztói elfogadásának vizsgálatához használt kutatási módszertanok többsége a
Fishbein és Ajzen (1975) által megalkotott Ésszerű Cselekvés Elméletre (TRA – Theory
of Reasoned Action) vezethető vissza (Keszey– Zsukk, 2017). A szerzők rámutatnak, hogy
adott magatartásforma adaptálása az egyénekre jellemző magatartási szándékból szár-
maztatható. Arra pedig közvetlen befolyásoló hatást fejt ki az attitűd, mely egy mentális
készenléti állapot és segít a fogyasztóknak leegyszerűsíteni a komplex döntési szituációkat
(Hofmeister, 2014), illetve a szubjektív norma, ami az egyén belső értékrendje, valamint
az arra ható környezeti és társadalmi tényezők együttes hatását jelenti (Liu et al., 2019).
Ajzen (1991) tovább lépve amellett érvel, hogy a magatartási szándék nem lehet kizáróla-
gos faktor, mely a tényleges magatartást befolyásolja. Ezért egy további változót, az észlelt
viselkedési kontrollt emeli a korábban bemutatott modellbe, megalkotva a Tervezett ma-
gatartás elméletét (TPB – Theory of Planned Behavior). Mindezt Bandura (1977) Én-ha-
tékonyság elméletére alapozza, mely az egyének saját megítélését vizsgálva mutat rá arra,
hogy mennyiben vélik képesek magukat arra, hogy elsajátítsák a vizsgált magatartásforma
műveléséhez szükséges kompetenciákat (Kaye et al., 2020).
A XX. század utolsó évtizedeiben számos olyan technológiai innováció látott napvilá-
got, mint például a számítástechnika fejlődése mely nem csak alapjaiban változtatta meg
a korábban megszokott cselekvések elvégzését, hanem gyors terjedésük miatt szükségessé
vált olyan kutatási módszertanok fejlesztése, ami kimondottan ezen technológiák fogyasz-
tói elfogadásának vizsgálatát teszik lehetővé. A következőkben ezeket vesszük sorra.

269
Polgári Szemle · 19. évfolyam 4–6. szám
TeChnológiaelfogaDási moDellek – munkahelyi környezeTben
aDaPTálT TeChnológiákra
A TRA és TPB modellekből kiindulva Davis (1989) megalkotta a Technológiaelfogadási modell
(TAM – Technology Acceptance Model) első verzióját, melyben felismerhetjük a korábbi model-
lekben bemutatott konstrukciókat, azaz, hogy adott új technológia tényleges használata a hasz-
nálati szándékból származtatható, melyet az attitűd befolyásol. A TAM 1 modellben bemutatott
újdonság, hogy deniálja az attitűdöt befolyásoló két változót, ezek az Észlelt hasznosság és a
Használat észlelt egyszerűsége (Xu et al., 2018).
A TAM 2 modellt Venkatesh és Davis (2000) dolgozza ki, melyben az észlelt hasznosságot be-
folyásoló tényezőket határozzák meg. A TRA és TPB modellekben már meghatározott Szubjektív
norma, szerintük közvetlenül is kifejti hatását a használati szándékra, de az észlelt hasznosságot
is befolyásolja (Raue et al., 2019). Ezen hatását pedig moderálja a Tapasztalat és az Önkéntesség.
Mitöbb közvetlen befolyásoló hatásával az Imázson keresztül közvetve is befolyásolja az észlelt
hasznosságot. Mivel a TAM modelleket jellemzően az új technológiák munkaköri környezetben
történő elfogadásának vizsgálatára használták olyan változókat is a modellbe emeltek, melyek cél-
zottan ezt vizsgálták. Ezek a Munkához való illeszkedés, a Kimenet, és az Eredmény láthatósága.
A TAM 3 modellben Venkatesh és Bala (2008) a használat észlelt egyszerűségének magyará-
zatához összesen 4 viselkedési horgonyt, valamint további 2 korrekciós tényezőt emel a modell-
be. A viselkedési horgonyok közül első a Technológiai Én-hatékonyság, második az Észlelt külső
kontroll, harmadik a Technológiai szorongás, negyedik pedig a Technológia játékossága (Strauch
et al., 2019). A korrekciós tényezők az észlelt élvezeti érték, és az objektív használhatóság (Step-
henson et al., 2020).
Az 1. táblázatban a TAM modellek változóinak önvezető jármű fogyasztói elfogadásának
vizsgálatához történő alkalmazhatóságát mutatjuk be. Ez egyelőre egy elméleti áttekintés, ahol
azt mutatjuk be, hogy a TAM modell mennyire (lenne) alkalmazható önvezető technológiára
vonatkozó fogyasztói elfogadás mérésére – tesszük ezt akként, hogy minden tényezőnél kifejtjük,
az alkalmazási lehetőségeket és korlátokat az AV technológia vonatkozásában.
Az 1. táblázatban lévő megállapításokat áttekintve általánosságban arra a következtetésre jut-
hatunk, hogy a magáncélú felhasználásra szánt önvezető járművek fogyasztói elfogadásának vizs-
gálatára a TAM modellek közül a TAM 1 a legígéretesebb. Ennek oka a modell egyszerűségében
rejlik. Egyrészt csak az észlelt hasznosságot és a használat észlelt egyszerűségét határozza meg
használati szándékot befolyásoló változókként. Másrészt felkínálja a lehetőséget, hogy magunk
határozzuk meg az ezen változókat befolyásoló külső tényezőket. melyek a használat iránti atti-
tűdre, illetve a használati szándékra fejtik ki befolyásoló hatásukat. A TAM 2 és TAM 3 modellek
mélyrehatóan vizsgálják az észlelt hasznosság és a használat észlelt egyszerűségét, mint haszná-
lati döntést befolyásoló tényezőket. Az önvezető járművek fogyasztói elfogadásának vizsgálata
szempontjából azonban ki kell emeljük, hogy a TAM 2 és TAM 3 modellben több olyan változó
is szerepel, melyek egyrészt kimondottan a munkahelyi környezetben bevezetett új technológiák
elfogadása esetében értelmezhetők, másrészt a korábban hasonló technológiák használata során
szerzett tapasztalatot veszik alapul, ami önvezető jármű szempontból egyelőre a lakosság jelentős
hányadában nincs jelen.

270
Lukovics Miklós – Ujházi Tamás – Prónay Szabolcs: Az önvezető járművek elfogadásának ...
1. táblázat: A TAM modellek változóinak alkalmazási lehetőségei önvezető járművek fogyasztói
elfogadásának vizsgálatára
Modell Változók Miként adaptálható
AV elfogadás
vizsgálatra
Miért nem
adaptálható AV
elfogadás vizsgálatra Javaslat
TAM 1
Használati
szándék
Meg tudja ítélni, hogy
szeretné-e használni Alkalmazható
Használat iránti
attitűd
A rendelkezésére álló
információk alapján
kialakult benne
Alkalmazható
Használat
észlelt
egyszerűsége
Ha szereti az új
technológiákat azt
gondolja könnyen
megtanulja
Kevés információ áll
rendelkezésre a használat
bonyolultságáról
Részben
alkalmazható
Észlelt
hasznosság
Van elképzelése az AV
kínálta előnyökről
Kevés információ
áll rendelkezésre az
előnyökről
Részben
alkalmazható
TAM 2
Szubjektív
norma
Tudja mit gondol a
közvetlen környezete
Alkalmazható
Tudja mit gondol a tágabb
értelemben vett környezete
Tudja milyen társadalmi
elismerésre számíthat a
használat
Imázs
A meglévő információk
alapján rendelkezik
kialakult képpel
Alkalmazható
Munkához való
illeszkedés
Abban az esetben,
ha személy vagy
áruszállítással foglalkozik
Magáncélú felhasználás
esetében nem
alkalmazható
Részben
alkalmazható
Kimenet
Nem tudja megítélni
mennyivel lesz jobb vagy
rosszabb
Nem
alkalmazható
Eredmény
láthatósága
Nincs arra vonatkozó
információ hogyan fogja
közölni az eredményeket
az AV
Nem
alkalmazható
Önkéntesség Személyes innovációs
nyitottság Alkalmazható
Tapasztalat
Elenyésző azoknak a
száma, akik hasonló
technológia használatából
eredő valós tapasztalattal
rendelkeznek
Nem
alkalmazható

271
Polgári Szemle · 19. évfolyam 4–6. szám
Modell Változók Miként adaptálható
AV elfogadás
vizsgálatra
Miért nem
adaptálható AV
elfogadás vizsgálatra Javaslat
TAM 3
Technológiai
én-hatékonyság
Meg tudja becsülni saját
képességeit
Kevés információ áll
rendelkezésre a használat
bonyolultságáról
Részben
alkalmazható
Észlelt külső
kontroll
nem szervezeti környezet,
nem kötelező a használat,
nincsenek szervezti
források
Nem
alkalmazható
Technológiai
szorongás
Tudja mennyire tart az új
technológiáktól Alkalmazható
Technológia
játékossága
Tudja mennyire szereti az
újdonságokat, mennyire
fontos neki az élvezeti
érték
AV szempontjából nem
áll rendelkezésre ilyen
információ
Részben
alkalmazható
Észlelt élvezeti
érték
Tapasztalat hiányában
nem megállapítható
Nem
alkalmazható
Objektív
használhatóság
Tapasztalat hiányában
nem megállapítható
Nem
alkalmazható
Forrás: Saját szerkesztés
technológiaelfogadás és -használat egyesített elmélete
(uTauT) – A fogyaszTói aDaPTáCió legismerTebb moDellje
Venkatesh és szerzőtársai (2003) a korábban ismert technológiaelfogadási modelleket szinteti-
zálva megalkották a Technológiaelfogadás és -használat egyesített elméletét (UTAUT – Uni-
ed Theory of Acceptance and Use of Technology). Elfogadják, hogy a tényleges használatot
közvetlenül befolyásolja a használati szándék, ám kimondottan az attitűd vizsgálata helyett a
használati szándékot befolyásoló tényezőket határozzák meg.
–Ezek a Várható teljesítmény, mely a vizsgált technológia használatából származó előnyök
összessége (Nistor et al., 2014).
–A Várható szükséges erőfeszítés, azaz a technológia használatának elsajátításának egysze-
rűsége (Guest et al., 2018).
–A Társadalmi hatás a technológia megítélése azok szempontjából, akik véleményükkel
hatással vannak az egyének döntéseire (Kapser–Abdelrahman, 2020).
– Valamint az Elősegítő feltételek azok a külső tényezők, melyek elősegítik a technológia
adaptációját (Slade et al., 2015).
A modell igazi újdonsága abban rejlik, hogy moderáló változókat határoznak meg, me-
lyek a használati szándékot és tényleges használatot befolyásoló független változók hatását
moderálják. Nevezetesen az Életkor, a Nem, a korábban hasonló technológiák használatából
származó Tapasztalat és az Önkéntesség (Venkatesh et al., 2016). Venkatesh, Thong és Xu
(2012) a magáncélú felhasználásra szánt új technológiák elfogadásának vizsgálatához alkották
meg az UTAUT 2 modellt. Három további változót emelnek a korábbi UTAUT modellbe.

272
Lukovics Miklós – Ujházi Tamás – Prónay Szabolcs: Az önvezető járművek elfogadásának ...
–A Hedonista motiváció az új technológia használata során tapasztalt kényelmet, azaz
annak élvezeti értékének hatását vizsgálja a használati szándékra (Kumar–Bervell,
2016).
–Az Ár-érték percepció vizsgálatára azért van szükség, mert a fogyasztóknak önerejükből
kell megtéríteniük a technológia használatának költségeit (Foroughi et al., 2023).
–A Szokás pedig a korábban hasonló technológiák használata során kialakuló berög-
ződések hatását vizsgálja egyaránt a használati szándékra és a tényleges használatra.
A korábban meghatározott moderáló változók közül egyet, az önkéntességet pedig eltá-
volították a modellből, mivel a magáncélú felhasználásra szánt technológiák esetében nem
beszélhetünk munkahelyi nyomásról, a döntést önállóan hozhatja meg a fogyasztó (Assaker
et al., 2020). A 2. táblázatban ugyanazt a logikát követtük, mint a TAM modelleket elemző 1.
táblázatban, azaz a modellben szereplő minden egyes tényezőt megvizsgáljuk abból a szem-
pontból, hogy mennyire alkalmas az AV technológia elfogadásának mérésére.
2. táblázat: Az UTAUT modellek változóinak alkalmazási lehetőségei önvezető járművek fogyasztói
elfogadásának vizsgálatára
Modell Változók Miként adaptálható
AV elfogadás
vizsgálatra
Miért nem
alkalmazható AV
elfogadás vizsgálatra Javaslat
UTAUT
1
Használati
szándék
Meg tudja ítélni, hogy
szeretné-e használni Alkalmazható
Várható
teljesítmény
Van elképzelése az AV
kínálta előnyökről
Kevés információ
áll rendelkezésre az
előnyökről
Részben
alkalmazható
Várható
erőfeszítés
Ha szereti az új
technológiákat azt
gondolja könnyen
megtanulja
Kevés információ áll
rendelkezésre a használat
bonyolultságáról
Részben
alkalmazható
Társadalmi
hatás
Tudja mit gondol a
közvetlen környezete
Alkalmazható
Tudja mit gondol a
tágabb értelemben vett
környezete
Tudja milyen társadalmi
elismerésre számíthat a
használat miatt
A meglévő információk
alapján rendelkezik
kialakult képpel

273
Polgári Szemle · 19. évfolyam 4–6. szám
Modell Változók Miként adaptálható
AV elfogadás
vizsgálatra
Miért nem
alkalmazható AV
elfogadás vizsgálatra Javaslat
UTAUT
1
Elősegítő
feltételek
Meg tudja becsülni saját
képességeit
Nem tudni milyen
támogatási rendszerekre
számíthatunk
Részben
alkalmazható
Tudja mennyire tart az
új technológiáktól
Kevés információ áll
rendelkezésre a használat
bonyolultságáról
Részben
alkalmazható
nem szervezeti
környezet, nem kötelező
a használat, nincsenek
szervezti források
Nem
alkalmazható
Nem
Korábbi kutatások
alapján világos
különbségek Alkalmazható
Életkor Korábbi kutatások
alapján világos
különbségek Alkalmazható
Tapasztalat Nincs tapasztalat Nem
alkalmazható
Önkéntesség Nem szervezeti
környezet, maga dönti el,
hogy megveszi-e
Nem
alkalmazható
UTAUT
2
Hedonista
motiváció
Meg tudja ítélni, mennyi
hasznot jelent számára,
ha a vezetés helyett mást
csinálhat
Valós információ ebben
az esetben sem áll
rendelkezésre
Részben
alkalmazható
Ár-érték
percepció
Meg tudja ítélni
megzetné-e az AV
többletköltségét
Nem tudni pontosan
mennyibe fog kerülni Részben
alkalmazható
Szokás
Csak keveseknek
van magas szintű
vezetéstámogató
rendszerek használatából
származó tapasztalata
Nem
alkalmazható
Forrás: saját szerkesztés
az önvezető technológia fogyasztói elfogadásának vizsgálata
A technológiaelfogadási modelleket számos esetben használták úgy az önvezető járművek,
mint az egyéb járműipari innovációk fogyasztói elfogadásának vizsgálatához. Ki kell emeljük
egyúttal, hogy e kutatásokról általában elmondható, hogy az esetek túlnyomó többségében a
modellek teoretikus keretrendszerét adaptálva azokat további változók bevonásával használ-
ták. A következőkben ezekből mutatunk be néhány példát.

274
Lukovics Miklós – Ujházi Tamás – Prónay Szabolcs: Az önvezető járművek elfogadásának ...
Vorm és Combs (2022) az olyan intelligens rendszerek, mint a mesterséges intelligencia, a
robotika vagy a gépi tanulás fogyasztói elfogadásának vizsgálatához bővítik a TAM modellt,
megalkotva az ISTAM modellt. Két változó kulcsfontosságú szerepét hangsúlyozzák, melyek a
transzparencia és a bizalom. Kaye és szerzőtársai (2022) előrehaladott vezetéstámogató rend-
szerek fogyasztói elfogadásának vizsgálata során kimutatták, hogy az észlelt hasznosság és a
használat észlelt egyszerűsége egyaránt pozitív előre jelzői a használati szándéknak. Acharya és
Mekker (2022) a hálózati kapcsolatban működő járművek fogyasztói elfogadásának vizsgálata
során rámutattak, hogy a zikai értelemben vett Biztonságon kívül az Adatvédelem és Adat-
biztonság egyaránt pozitívan befolyásolják a használati szándékot. Tan, Zhao és Yang (2022)
önvezető járművek fogyasztói elfogadásának vizsgálata során kimutatták az Élvezet, Szorongás
és a korábbi Tudás fontosságát a használati szándékot illetően. Jászberényi és szerzőtársai
(2022) tanulmányukban az önvezető járművek turisztikai célú alkalmazhatóságát vizsgálták,
amihez szintén elengedhetetlen a fogyasztói elfogadás. Ezért TAMAT néven megalkották saját
TAM alapokra épülő modelljüket. Eredményeikből kiderül, hogy a Turisztikai célú felhasz-
nálásra való és a Szokatlan környezeti elemek iránti nyitottság is pozitív, míg a Hagyományos
megoldásokhoz történő ragaszkodás negatív hatással van a használati szándékra. Wang és
szerzőtársai (2022) az elektromos járművek fogyasztói elfogadásának vizsgálatakor rámutattak,
hogy a Bizalom és a Szociális hatás pozitív, ellenben az Észlelt veszély negatív hatással van
a használati szándékra. Koul és Eydgahi (2018) az önvezető járművek fogyasztói elfogadá-
sát vizsgálva azt találták, hogy a vezetéssel töltött évek száma és az életkor egyaránt negatív
hatással van a használati szándékra. Müller (2019) rendszerben vizsgálta az elektromos-, és
az önvezető járművek, valamint a mobilitás, mint szolgáltatás fogyasztói elfogadását. Sikerült
rámutatnia, hogy a Környezetvédelem fontossága, az Innovációs nyitottság, az Észlelt élvezeti
érték és az Objektív használhatóság mind szignikáns befolyásolói a használati szándéknak.
Adnan és szerzőtársai (2018) az önvezető járművek fogyasztói elfogadását vizsgálva megálla-
pították, hogy az etikai és jogi kérdések szignikáns hatást gyakorolnak a használati szándékra.
Foroughi és szerzőtársai (2023) önvezető járművek fogyasztói elfogadását vizsgálva az árérzé-
kenység hiányát feltételezik. Szerintük, amennyiben az önvezető járművek képesek lesznek be-
váltani a hozzájuk fűzött reményeket, a fogyasztók hajlandóak lesznek megzetni a technológia
felárát. Rámutattak továbbá, hogy a már használt technológiákkal történő összeegyeztethetőség,
a bizalom és az imázs egyaránt hatással vannak a használati szándékra. Leicht, Chtourou és
Youssef (2018) a fogyasztók önvezető járművek iránti vásárlási hajlandóságát vizsgálva rájöt-
tek, hogy az eredeti UTAUT modellből az általuk beépített változó, az innovációs nyitottságon
kívül kizárólag a várható teljesítmény, a várható szükséges erőfeszítés és a szociális hatás befo-
lyásolják a használati szándékot. Madigan és szerzőtársai (2016) önvezető járművek fogyasztói
elfogadását vizsgálták. Eredményeikből kiderül, hogy a várható teljesítmény, a várható szükséges
erőfeszítés és a szociális hatás gyakorol legnagyobb hatást a használati szándékra. Oswald és
szerzőtársai (2012) az UTAUT keretrendszert felhasználva hozzák létre a jármű-technológia
elfogadási modedllt (CTAM – Car Technology Acceptance Model). Kihagyják az eredeti mo-
dellben megfogalmazott valamennyi moderáló változót, ugyanakkor új használati szándékot be-
folyásoló független változókat építenek be, melyek a szorongás, az én-hatékonyság, a biztonság
és az új technológiák iránti attitűd. Garidis és szerzőtársai (2020) önvezető járművek fogyasztói

275
Polgári Szemle · 19. évfolyam 4–6. szám
elfogadásának vizsgálatakor kimutatták a vezetési élmény elvesztésének negatív hatását a hasz-
nálati szándékra. Cai, Yuen és Wang (2023) önvezető buszok fogyasztói elfogadásának vizsgálata
során kimutatták, hogy a várható teljesítmény, a várható erőfeszítés, a szociális hatás és az ár
együttesen alakítják a bizalmat, ami közvetlen pozitív befolyásoló hatást gyakorol a használati
szándékra. Goldbach és szerzőtársai (2022) szintén az önvezető buszok fogyasztói elfogadását
vizsgálták. Rámutatnak, hogy a várható teljesítményen és a várható szükséges erőfeszítésen kívül
a bizalom és a hagyományos tömegközlekedés használata során szerzett tapasztalatok egyaránt
nagy hatással vannak a használati szándékra. Hasonló eredményekre jutnak Korkmaz és szer-
zőtársai (2022) akik az önvezető tömegközlekedési eszközök fogyasztói elfogadásának vizsgálata
során szintén kimutatták a korábbi tömegközlekedés használatából származó tapasztalatok ha-
tását a használati szándékra. Nordho és szerzőtársai (2020) az önvezető tömegközlekedési esz-
közök fogyasztói elfogadásának vizsgálata során kimutatták, hogy a jelenleg használt mobilitási
módokkal történő összeegyeztethetőség bír legnagyobb hatással a használati szándékra. Smyth
és szerzőtársai (2021) a vezető állapotát meggyelő rendszerek fogyasztói elfogadását vizsgálva
kimutatták, hogy a várható teljesítmény, a várható erőfeszítés, a szociális hatás és az attitűd
egyaránt pozitív befolyásoló hatást fejt ki a használati szándékra. Cho és szerzőtársai (2017) az
előrehaladott vezetéstámogató rendszerek fogyasztói elfogadását vizsgálva igazolták a bizalom,
a biztonság és a szorongás befolyásoló hatását a használati szándékot illetően.
A bemutatott tanulmányokban publikált eredményekben közös, hogy igazolják az alkalma-
zott módszertan használhatóságát az önvezető járművek fogyasztói megítélésének megragadá-
sához. Igaz ez a TAM és UTAUT modellekre egyaránt, sőt a kapott eredmények sok esetben
összhangban vannak azon kutatások eredményeivel, melyek nem kimondottan a két bemuta-
tott modell keretrendszerét használják. Kenesei és szerzőtársai (2022) saját PLS SEM modellt
hoztak létre az önvezető járművekhez kapcsolódó fogyasztói bizalom és -kockázat vizsgálata
során. Rámutattak, hogy a szabályozó intézmények iránti bizalom nincs befolyással a modell-
ben megfogalmazott többi változóra, ellenben a gyártók iránti bizalom pozitív hatással van a
magánélethez kapcsolódó adatvédelemre, továbbá a teljesítmény iránti bizalom pozitívan befo-
lyásolja a teljesítmény iránti kockázatot. Launonen, Salonen és Liimatainen (2021) az önvezető
tömegközlekedési eszközök elfogadásának vizsgálata során kimutatták, hogy az önvezető rend-
szer bármilyen jellegű meghibásodása egyáltalán nem tolerálható a fogyasztók részéről, továb-
bá, hogy a bizalom és a biztonság kiemelkedő fontossággal bír. Piegon, Alauzet és Paire-Ficout
(2021) szintén rámutattak, hogy az önvezető tömegközlekedési eszközök fogyasztói elfogadása
szempontjából legfontosabb a várható teljesítmény, a várható erőfeszítés, a biztonság, illetve a
jármű karakterisztikái. Hasonló eredményre jutottak Shi és szerzőtársai (2021) akik a bizalom
szerepére hívják fel a gyelmet az önvezető járművek elfogadásával kapocslatban. Xiao és Gouil-
las (2022) szintén saját modellt használva azonosította azt a fogyasztói csoportot, akik leginkább
hajlandóak az önvezető járművek használatára, ők pedig azok, akik már most is olyan innovatív
megoldásokat használnak mindennapjaik során, mint az elektromos, vagy hibrid meghajtású
járművek, vagy éppen az otthonaikra szerelt napelemek, mindez pedig megfeleltethető a koráb-
ban bemutatott innovációs nyitottságnak. Zou, Logan és Vu (2022) pedig az autóban történő
utazás miatt bekövetkező rosszullét negatív hatására hívja fel a gyelmet az önvezető járművek
fogyasztói elfogadását illetően.

276
Lukovics Miklós – Ujházi Tamás – Prónay Szabolcs: Az önvezető járművek elfogadásának ...
Diszkusszió
Az önvezető járművek olyan radikális innovációt jelentenek, mely széleskörű elterjedése társa-
dalmunk valamennyi tagját érinteni fogja (Lukovics et al., 2018). Ennek okán fogyasztói meg-
ítélésének és elfogadásának vizsgálata kiemelkedő fontosságú az AV-k fejlesztése és bevezetése
szempontjából (Cohen et al., 2020). Vizsgálódásunk során a főáramú technológiaelfogadási
modelleket vettük górcső alá AV fogyasztói elfogadás vizsgálat alkalmazhatósági szempont-
ból. Arra a megállapításra jutottunk, hogy a bemutatott modellek közül az UTAUT 2 modell
adaptálása és kiegészítése AV specikus változókkal a legígéretesebb. amit jól szemléltet, hogy
számos ilyen tanulmány látott már napvilágot (Nordho et al., 2020). Ugyanakkor ki kell
emelnünk Keszey (2020), illetve Palatinus és szerzőtársai (2022) megállapításait, miszerint
a válaszadók személyes tapasztalatának hiánya részben megkérdőjelezheti az itt bemutatott
modellek megbízható alkalmazását önvezető járművek fogyasztói megítélésének vizsgálatára.
Nem meglepő, hogy a járműipari innovációk fogyasztói elfogadásának vizsgálata során
számos esetben használták az UTAUT modelleket. A TAM modellekhez hasonlóan ezekben
a kutatásokban is gyakran tapasztalhatjuk, hogy az eredeti modellt további változókkal bőví-
tették a vizsgált technológiára vonatkozóan.
összegzés
Tanulmányunkban áttekintettük azokat a jellemzően kérdőíves megkérdezéses kutatási keret-
rendszereket, melyeket legelterjedtebben használják az önvezető járművek fogyasztói elfoga-
dásának vizsgálata során. Egyetértünk azzal, hogy ezen módszertanok ugyan használhatók
a téma megragadásához, mégis gyelembe kell vennünk néhány módszertani korlátot. Úgy
a hazai, mint a nemzetközi szakirodalomban a legritkább esetben hagyatkoznak a szerzők
szigorúan az eredeti TAM és UTAUT modellekben meghatározott függő- és független válto-
zókhoz (Keszey, 2020). Ehelyett más, sokszor hasonló változókat emelnek a modellekbe, vagy
esetleg eltávolítanak változókat az eredeti modellekből (Prónay et al., 2022). A járműipari in-
novációk fogyasztói elfogadása során legelterjedtebben hozzáadott változók a tudás, az infor-
máltság, a bizalom, a szociális hatás, az én-hatékonyság, az ökológiai hatások, az innovációk
iránti nyitottság, valamint az észlelt veszély, illetve az észlelt biztonság (Billanes – Enevoldsen,
2021; Nordho et al, 2019). Duboz és szerzőtárai (2022) három fő témát azonosítottak az
önvezető járművek fogyasztói elfogadásának tekintetében: percepciók, elvárások és aggályok.
További korlátként azonosítható, hogy az elemzéshez használt eljárások kiválóan alkal-
mazhatók például szolgáltatás elégedettség vagy márkalojalitás vizsgálatokhoz, ahol a válasz-
adók már rendelkeznek tapasztalattal a vizsgálat tárgyával kapcsolatban. Igen csekély ellenben
azoknak a száma, akik valós tapasztalatokkal rendelkeznek nem csak az önvezető járművek,
de az előrehaladott vezetéstámogató rendszerek használatával, vagy más járműipari innová-
cióval kapcsolatban (Lukovics et al., 2018; Szűcs, 2023).
Mindezek alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az önvezető járművek fogyasztói
elfogadásának vizsgálatához ugyan alkalmas a hagyományos kérdőíves megkérdezés, viszont
a mélyebb megértéséhez annak kiegészítésére van szükség. Egyrészt szükséges biztosítani a

277
Polgári Szemle · 19. évfolyam 4–6. szám
kutatások során a válaszadók számára az önvezető járműben történő utazás átélését, ezért kí-
sérleti eljárások alkalmazását javasoljuk. Másrészt azt kiegészítve kognitív neurotudományos
eszközök használatával képesek lehetünk empirikus eljárásokkal azonosítani az olyan érzel-
meket, mint a szorongás, izgalom, vagy általában az érzelmi bevonódás, melyek bizonyítottan
hatással vannak a fogyasztói elfogadásra (Lukovics et al., 2023). Harmadrészt olyan kutatási
módszerek adaptálása is hasznos lehet, melyek kimondottan a még fejlesztés alatt álló termé-
kekhez kapcsolódó fogyasztói preferenciákat vizsgálatára alkalmasak, mint például a conjoint
elemzés különböző változatai (Müller, 2019; Ujházi, 2023). Ezen módszertani újítások által a
hazai kutatóközösség hatékonyabban lesz képes feltárni a jövőbeni fogyasztók hozzáállását,
valamint az azt befolyásoló tényezőket, így kutatási eredményeik hozzájárulhatnak ahhoz,
hogy a társadalom felkészültebben tudja adaptálni az önvezető járműveket.
Köszönetnyilvánítás: Készült a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal – NKFIH K 137571
azonosító számú K_21 „OTKA” Kutatási témapályázat támogatásával
felhasználT iroDalom
Acharya, Sailesh – Mekker, Michelle (2022): Public acceptance of connected vehicles: An extension of the techno-
logy acceptance model. Transportation Research Part F, 88, 54-68.
Adnan, Nadia – Norddin, Shahrina – Bahruddin, Mohhamed –Ali, Murad (2018): How trust can drive forward the
user acceptance to the technology? In-vehicle technology for autonomous vehicle. Transporrtation Research Part A,
118, 819-836.
Ajzen, Isaac (1991): The theory of planned behaviour. Organizational Behavior and Human Decision Processes, 50(2), 179-
211.
Assaker, Guy – Hallak, Rob – El-Haddad, Rania (2020): Consumer usage of online travel reviews: Expanding the
unied theory of acceptance and use of technology 2 model. Journal of Vacation Marketing, 26(2), 149-165.
Bandura, Albert (1977): Self-ecacy: toward an unifying theory of behavioral change. Psychological Review, 84 (2),
191–215.
Billanes, Joy – Enevoldsen, Peter (2021): A critical analysis of ten inuential factors to energy technology acceptance
and adoption. Energy Reports, 7, 6899-6907.
Cai, Lanhui – Yuen, Kum Fai – Wang Xueqin (2023): Explore public acceptance of autonomous buses: An integra-
ted model of UTAUT, TTF and trust. Travel Behaviour and Society, 31, 120-130.
Cho, Yujun – Park, Jaekyu – Park, Sungjun – Jung, Eui S. (2017): Technology Acceptance Modeling based on User
Experience for Autonomous Vehicles. Journal of the Ergonomics Society of Korea, 36(2), 87-108.
Cohen, Tom – Stilgoe, Jack – Cavoli, Clemence (2018): Reframing the governance of automotive automation:
insights from UK stakeholder workshops. Journal of Responsible Innovation, 5, 1-23.
Cohen, Tom – Stilgoe, Jack – Stares, Sally – Akyelken, Nihan – Cavoli, Clemence – Day, Jennie. – Dickinson, Janet.
–Fors, Vaike. – Hopkins, Debbie. – Lyons, Glenn. – Marres, Noortje. – Newman, Johnatan – Reardon, Louise –
Sipe, Neil – Tennant, Chris – Wadud, Zia – Wigley, Edward (2020): A constructive role for social science in the
development of automated vehicles. Transportation Research Interdisciplinary Perspectives, 6, 100133.
Davis, Fred D. (1989): Perceived usefulness, perceived ease of use, and user acceptance of information technology.
MIS Quarterly, 13(3), 137-340.
Duboz, Amandine – Mourtzouchou, Andromachi – Grosso, Monica – Kolarova, Victorya, Cordera, Rubén, Nagele,
Sophie – Raposo, Maria Alonso – Krause, Jette. – Garus, Ada – Eiesenmann, Christine. – dell’Olio, Luigi. –
Alonso, Borja. – Ciuo, Biagio. (2022): Exploring the acceptance of connected and automated vehicles: Focus
group discussions with experts and non-experts in transport. Transportation Research Part F, 89, 200-221

278
Lukovics Miklós – Ujházi Tamás – Prónay Szabolcs: Az önvezető járművek elfogadásának ...
Fishbein, Morris – Ajzen, Isaac (1975): Belief, attitude, intention, and behavior: An introduction to theory and research. Boston,
USA: Addison Wesley
Foroughi, Behzad – Nhan, Pham Viet – Iranmanesh, Mohammad. – Ghobakhloo, Morteza – Nilashi, Mehrbakhs
– Yadegaridehkordi Eladheh. (2023): Determinants of intention to use autonomous vehicles: Findings from PLS-
SEM and ANFIS. Journal of Retailing and Consumer Services, 70, 103158
Garidis, Konstantin – Ulbricht, Leon – Rossmann, Alexander – Schmäh, Marco (2020)_: Toward a User Acceptance
Model of Autonomous Driving. Proceedings of the 53rd Hawaii International Conference on System Sciences
Goldbach, Carina – Sickmann, Jörn – Pitz, Thomas – Zimasa, Tatjana (2022): Towards autonomous public transpor-
tation: Attitudes and intentions of the local population. Transportation Research Interdisciplinary Perspectives, 13, 100504
Guest, William – Wild, Fridolin – Volk, Alla – Lefrere, Paul – Klemke, Roland – Fominykh, Mikhail – Kuula, Timo
(2018): A technology acceptance model for augmented reality and wearable technologies. Journal of Universal
Computer Science, 24(2), 192-219.
Hofmeister-Tóth Ágnes (2014): A fogyasztói magatartás alapjai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Jászberényi Melinda – Miskolczi Márk – Munkácsy, András – Földes, Dávid (2022): What drives tourists to adopt
self-driving cars? Transportation Research Part F, 89, 407-422.
Kapser, Sebastian. – Abdelrahman, Mahmud (2020): Acceptance of autonomous delivery vehicles for last-mile deli-
very in Germany – Extending UTAUT2 with risk perceptions. Transportation Research Part C, 111, 210-225.
Kaye, Sherrie – Anna, Lewis – Ioni, Forward, Sonja – Delhomme, Patricia (2020): A priori acceptance of highly
automated cars in Australia, France, and Sweden: A theoretically-informed investigation guided by the TPB and
UTAUT. Accident Analysis and Prevention, 137, 105441
Kaye, S.-A. – Nandavar, S. – Yasmin, S. – Lewis, I. – Oviedo-Trespalacios, O. (2022): Consumer knowledge and
acceptance of advanced driver assistance systems. Transportation Research Part F, 90, 300-311.
Kenesei Zsóa – Ásványi Katalin – Kökény László – Jászberényi Melinda – Miskolczi Márk – Gyulavári Tamás
– Syahrivar, Jhanghiz (2022): Trust and perceived risk: How dierent manifestations aect the adoption of auto-
nomous vehicles. Transportation Research Part A, 164, 379-393.
Keszey Tamara – Zsukk János (2017): Az új technológiák fogyasztói elfogadása. A magyar és nemzetközi szakiroda-
lom áttekintése és kritikai értékelése. Vezetéstudomány, 48(10), 38-47.
Keszey Tamara (2020): Behavioural intention to use autonomous vehicles: Systematic review and empirical ext-
ension. Transportation Research Part C, 119, 1-16.
Korkmaz, Huseyib – Fidanoglu, Akif – Ozcelik, Salih – Okumus, Abdullah (2022): User acceptance of autonomous
public transport systems: Extended UTAUT2 model, Journal of Public Transportation, 24, 100013
Koul, Sahil – Eydgahi, Ali (2018): Utilizing technology acceptance model (TAM) for driverless car technology adop-
tion. Journal of Technology Management & Innovation, 13(4), 37-46.
Kovács Péter – Lukovics Miklós (2022): Factors inuencing public acceptance of self-driving vehicles in a post-soci-
alist environment: Statistical modelling in Hungary. Regional Statistics, 12(2), 149-176.
KPMG (2018): Autonomous Vehicles Readiness Index. Assessing countries’ openness and preparedness for autono-
mous vehicles.
Kumar, Jeya Amantha – Bervell, Bradford (2016): Google Classroom for mobile learning in higher education: Mo-
delling the initial perceptions of students. Education and Information Technologies, 24, 1793-1817.
Launonen, Petri – Salonen, Arto O. – Liimatainen, Heikki (2021): Icy roads and urban environments. Passenger
experiences in autonomous vehicles in Finland. Transportation Research Part F, 34-48.
Leicht, Thomas – Chtourou, Anis – Youssef, Kamel Ben (2018): Consumer innovativeness and intentioned autono-
mous car adoption. Journal of High Technology Management Research, 29, 1-11
Liu, Peng – Xu, Zhigang – Zhao, Xingmo (2019): Road test od self-driving vehicles: Aective and cognitive oathways
in acceptance formation. Transportation Research: Part A. 124, 354-369.
Lukovics Miklós – Prónay Szabolcs – Majó-Petri Zoltán – Kovács Péter – Ujházi Tamás – Volosin Márta – Palatinus
Zsolt – Keszey Tamara (2023): Combining survey-based and neuroscience measurements in customer acceptan-
ce of self-driving technology. Transportation Research Part F, 95, 46-58.
Lukovics Miklós – Udvari Beáta – Zuti Bence – Kézy Béla (2018): Az önvezető autók és a felelősségteljes innováció.
Közgazdasági Szemle, 65(9), 949-974.

279
Polgári Szemle · 19. évfolyam 4–6. szám
Madigan, Ruth – Louw Tyron – Wilbrink, Marc – Schieben, Anna – Merat, Natasha (2017): What inuences the
decision to use automated public transport? Using UTAUT to understand public acceptance of automated road
transport systems. Transportation Research Part F: Trac Psychology and Behaviour, 50, 55-64.
Müller, Julian M. (2019): Comparing Technology Acceptance for Autonomous Vehicles, Battery Electric Vehicles,
and Car Sharing—A Study across Europe, China, and North America. Sustainability, 11, 4333
Nistor, Nicolae – Lerche, Thomas – Weinberger, Armin – Ceobanu, Ciprian – Heymann, Oliver (2014): Towards
the integration of culture into the unied theory of acceptance and use of technology. British Journal of Educational
Technology, 45(1), 36-55.
Nordho, Sina – Kyriakidis, Miltos – Arem, Bart. – Happee, Riender. (2019): A multi-level model on automated
vehicle acceptance (MAVA): a review-based study. Theoretical Issues in Ergonomics Science, 20(6), 682-710.
Nordho, Sina – Louw, Tyron – Innamaa, Satu – Lehtonen, Esko (2020): Using the UTAUT-2 model to explain
public acceptance of conditionally automated (L3) cars: A questionaire study among 9,188 car drivers from eight
European countires. Transportation Research Part F: Trac Psychology and Behavior, 74, 280-297.
Palatinus Zsolt – Volosin Márta – Csábi Eszter – Hallgató Emese – Hajnal Edina – Lukovics Miklós – Prónay Sza-
bolcs – Ujházi Tamás – Osztobányi Lilla – Szabó Balázs – Králik Tamás – Majó-Petri Zoltán (2022): Physiologi-
cal measurements in social acceptance of self driving technologies. Scientic Reports, 12, 13312
Pigeon, Caroline – Alauzet, Aline – Paire-Ficout, Laurence (2021): Factors of acceptability, acceptance and usage for
non-rail autonomous public transport vehicles: A systematic literature review. 81, 251-270.
Prónay Szabolcs – Lukovics Miklós – Kovács Péter – Majó-Petri Zoltán – Ujházi Tamás – Palatinus Zsolt – Volosin
Márta (2022): Pánik próbája a mérés – avagy önvezető technológiák elfogadásának valós idejű vizsgálata neuro-
tudományi mérésekkel. Vezetéstudomány 53(7), 48-62.
Raue, Martina, D’Ambrosio, Lisa A. – Ward, Carley – Lee, Chaiwoo – Jacquillat, Claire – Coughlin, Joseph, F.
(2019): The inuence of feelings while driving regular cars on the perception and acceptance of self-driving cars.
Risk Analysis, 39(2), 358-374.
Shi, Xiaowei – Wang, Zhen – Li, Xiaopeng – Pei, Mindyang (2021): The eect of ride experience on changing opi-
nions toward autonomous vehicle safety. Communications in Transportation Research, 1, 100003
Slade, Emma L. – Dwivedi, Yogesh K. – Piercy, Niall C. – Williams, Michaell D. (2015): Modeling consumers’ adop-
tion intentions of remote mobile payments in the United Kingdom: Extending UTAUT with innovativeness, risk
and trust. Psychology & Marketing, 32(8), 860-873.
Smyth, Joseph – Chen, Hanlin, Donzella, Valentina – Woodman, Roger (2021): Public acceptance of driver state
monitoring for automated vehicles: Applying the UTAUT framework. Transportation Research Part F, 83, 179-191.
Stephenson, Alice C. – Eimontaite, Iveta – Caleb-Solly Parmeda – Morgan, Phillips L. – Khatun, Tabasum – Davis,
Joseph – Alford, Chris (2020): Eects of an unexpected event on older adults’ autonomic arousal and eye xation
during autonomous driving. Frontiers in Psychology, 11, 571961.
Strauch, Cchristoph – Mühl, Kkristin – Patro, Katarzyna – Grabmaier, Christoph – Reithinger, Susanne – Baumann,
Martin – Huckauf, Anke (2019): Real autonomous driving from a pessenger’s perspective: Two experimental in-
vestigations using gaze behaviour and trust ratings in eld and simulator. Transportation Research: Part F, 66, 15-28.
Szűcs Gábor (2023): Egyre több vidéki magyar vesz villanyautót. https://villanyautosok.hu/2023/02/09/egy-
re-tobb-videki-magyar-vesz-villanyautot/ Letöltve: 2023.04.11.
Tan, Hao – Zhao, Xue – Yang, Jialou (2022): Exploring the inuence of anxiety, pleasure and subjective knowledge
on public acceptance of fully autonomous vehicles. Computers in Human Behavior, 131, 107187
Ujházi Tamás (2023): Önvezető járművekhez kapcsolódó fogyasztói preferenciák vizsgálata. Marketing & Menedzs-
ment, 57(EMOK 2), 65-73.
Venkatesh, Viswanath – Bala, Hillol (2008): Technology Acceptance Model 3 and a research agenda on intervent-
ions. Decision Sciences, 39(2), 273-315.
Venkatesh, Viswanath – Davis, Fred D. (2000): A theoretical extension of the technology acceptance model: Four
longitudinal eld studies. Management Science, 46(2), 186-204.
Venkatesh, Viswanath – Morris, Michael G. – Davis, Gordon B. – Davis, red D. (2003): User acceptance of informa-
tion technology: toward an unied view. MIS Quarterly, 27(3), 425-478.
Venkatesh, Viswanath – Thong, James .Y. L. – Xu, Xin (2012): Consumer acceptance and use of information tech-

280
Lukovics Miklós – Ujházi Tamás – Prónay Szabolcs: Az önvezető járművek elfogadásának ...
nology: Extending the unied theory of acceptance and use of technology. MIS Quarterly, 36(1) 157-178.
Venkatesh, Viswanath – Thong, James Y. L. – Xu, Xin (2016): Unied theory of acceptance and use of technology:
A synthesis and the road ahead. Forthcoming in Journal of the Association for Information Systems, 17(5), 328-376.
Vorm, Eric S. – Combs, David J. (2022): Integrating Transparency, Trust, and Acceptance: The Intelligent Systems
Technology Acceptance Model (ISTAM). International Journal of Human–Computer Interaction, 1-18.
Wang, Ning – Tian, Hangqi – Zhou, Shunbo. – Li, Yuan. (2022): Analysis of public acceptance of electric vehicle
charging scheduling based on the technology acceptance model. Energy, 258, 124804
Xiao, Jingyi. –Goulias, Konstadinos G. (2022): Perceived usefulness and intentions to adopt autonomous vehicles.
Transportation Research Part A, 161, 170-185.
Xu, Zhigang. – Zhang, Kaifan – Min, Haigen – Wang, Zhen – Zhao, Xiangamo – Liu, Peng (2018): What drives
people to accept autamated vechicles? Findings froma eld experiment. Transportation Research Part C, 95. 320-334.
Zou, Xin – Logan, David B. – Vu, Hai L. (2022): Modeling public acceptance of private autonomous vehicles: Value
of time and motion sickness viewpoints. Transportation Research Part C, 137, 103548
Zuti Bence – Lukovics Miklós (2023): Az önvezető járművek elfogadása viselkedés-gazdaságtani szemléletben. A
nudge szerepe a fenntartható városi mobilitás kialakításában. Közgazdasági Szemle, 70, 749-166.