Content uploaded by Márk Hegedüs
Author content
All content in this area was uploaded by Márk Hegedüs on Mar 13, 2024
Content may be subject to copyright.
Bodor Ákos, szociológus, HUN-REN KRTK, tudományos főmunkatárs
Hegedüs Márk, szociológus, HUN-REN KRTK, tudományos segédmunkatárs
Szegedi Péter, politológus, PTE-BTK, tanársegéd
Pokol vagy menyország?
A svéd társadalom magyar szemmel
MUNKAANYAG
Az utóbbi években egyre gyakrabban jelentek meg Svédországgal kapcsolatos hírek a
magyarországi médiában, illetve határozott meglátások a politikai kommunikációban.
Mindezek következtében a közbeszédben is gyakran tapasztalhatóak a svéd társadalom
működésével kapcsolatban akár egymásnak ellentmondó vélemények. A két ország közötti
feszült politikai viszony közelmúltbeli enyhülése (svéd NATO tagság ratifikálása)
következtében ugyan várhatóan csökkenni fog a svéd társadalom iránti fokozott média- és
politikai érdeklődés, azonban a svéd társadalomról létrejött eltérő vélemények, értékítéletek,
illetve az ezek ütközése következtében felbukkanó heves érzelmek feltételezhetően
megmaradnak.
Kutatásunk alapvető célja az, hogy alaposabban megértsük ezeket a meglátásokat, pontosabb
képet kapjunk arról, hogy milyen tényeken, percepciókon vagy akár hiteken alapulnak az egyes
vélemények. Ennek keretében a kutatás során médiaelemzést végzünk, kérdőíves felmérést
készítünk, illetve csoportos interjúkat, workshopokat szervezünk Svédországban élő magyarok,
illetve szakértők körében.
Jelen dokumentum e kutatás első írásos eredménye, amely elsősorban rövid összefoglalót kíván
adni az eddig elvégzett munkáról, valamint „vitaindítóként” is kíván funkcionálni a jövőben a
kutatásba bekapcsolódó érdeklődők számára.
Elsőként röviden felvázoljuk a magyarországi médiában, illetve a politikai közbeszédben
uralkodó „Svédország narratívák” legfontosabb elemeit, hiszen alapvetően ez jelenti kutatásunk
kiindulópontját. Majd ezt követően saját rövid kérdőíves felmérésünk első eredményeit
ismertetjük. E kérdőív alapvető célja a svédországi magyarokkal való első kapcsolatfelvétel
volt, azonban már e felmérés is fontos betekintést nyújt abba, hogy miképpen érzékelik a kint
élő magyarok a svédországi társadalmi viszonyokat. Végül egy több mint 20 éve tartó,
kétévente megismétlődő nagymintás, komplex nemzetközi kutatássorozat (European Social
Survey1) adatai alapján áttekintjük azt, hogy melyek a témánk szempontjából legfontosabb
jellemzői a svéd társadalomnak, vagyis maguk a svédek mit gondolnak, hogyan viszonyulnak
a minket érdeklő kérdésekhez. Az adatbázis nemzetközi jellege miatt arra is lehetőségünk van,
hogy összehasonlításképpen egy átfogó képet ugyanezen témák alapján felvázoljunk a magyar
társadalom tekintetében is.
1 Az ESS-ről bővebben lásd: www.europeansocialsurvey.org
Svédország reprezentációja a magyarországi médiában
Svédország médiareprezentációját a magyar nyelvű online sajtó legolvasottabb orgánumaiban
az elmúlt 5 évben megjelent cikkek tartalomelemzésével vizsgáltuk2. Az elemzés célja
szisztematikusan feltárni azt, hogy Magyarországon milyen kép alakult ki a svédekről a
médiában, milyen képet fest az elmúlt időszakban Svédországról a magyarnyelvű írott online
sajtó. Kutatásunk egészének szempontjából az itt azonosított narratívák különösen fontosok,
hiszen a későbbiekben vizsgálni kívánjuk azt, hogy ezek mennyire jelennek meg az
itthoni/külhoni magyarok gondolkodásában.
Jelen írásban nincs lehetőségünk az elemzést részleteiben és teljességében bemutatni3, de
röviden összegezve az eredményeket az mondható el, hogy a magyar sajtóban az elmúlt 5 évben
Svédországgal kapcsolatos írások döntő része néhány téma köré csoportosul. Ezek a
következők:
• a migráció és következményei;
• LMBTQ/gender kérdés;
• a demokrácia helyzete;
• a svéd NATO csatlakozás kérdése;
• a Covid helyzet és annak kezelése;
• gazdasági válság: energiaválság, infláció.
Természetesen ezek a témák gyakran nem választhatóak el élesen egymástól, az írások nagy
részében akár több is megjelenik közülük. Általánosságban megállapítható, hogy az egyes
híroldalak tartalma összemosódik, az azonos időszakban megjelenő témák ugyanazok, ezért
többször történik egymásra hivatkozás is, vagyis egy témát jár minden média körül különböző
nézőpontokból. A konkrét médiafelületektől függetlenül a témák tehát ugyanazok, de a
megközelítésük egyértelműen eltérő, ezeknek megfelelően rendeződnek sajátos narratívákba.
2 Az elemzett időszak pontos intervalluma: 2019.09.01-2024.01.31. A keresés csak magyarországi, országos
szintű, online, írott sajtóban zajlott (tehát nem foglalja magában a képeket, mozgó képeket, videókat,
hanganyagokat, podcastokat). Összesen 54 darab honlap került bele az elemzésbe, melyeket részletesen
vizsgáltunk, ezek a következők: www.168.hu, www.24.hu, www.444.hu, www.atv.hu, www.azonnali.hu,
www.blikk.hu, www.borsonline.hu, www.demokrata.hu, www.economx.hu, www.es.hu, www.hu.euronews.com,
www.ezalenyeg.hu, www.forbes.hu, www.g7.hu, www.hirklikk.hu, www.hirtv.hu, www.hvg.hu, www.index.hu,
www.infostart.hu, www.jelen.media.hu, www.klubradio.hu, www.kormany.hu, www.hang.hu,
www.magyarhirlap.hu, www.magyarnarancs.hu, www.magyarnemzet.hu, www.magyarorszag.hu,
www.mandinerhu, www.mérce.hu, www.metropol.hu, www.mfor.hu, www.mti.hu, www.naphire.hu,
www.nepszava.hu, www.nuus.hu, www.nyugatifeny.hu, www.origo.hu, www.penzcentrum.hu,
www.pestibulvar.hu, www.pestihirlap.hu, www.pestisracok.hu, www.portfolio.hu, www.privatbankar.hu,
www.propeller.hu, www.qubit.hu, www.ripost.hu, www.rtl.hu, www.szabadeurpa.hu,
www.szeretlekmagyarorszag.hu, www.telex.hu, www.tények.hu, www.vadhajtasok.hu, www.valaszonline.hu,
www.vg.hu
A ker esősz avak: svéd(e k), Své dorsz ág, své d tár sadal om, své dország i társadalom. Az elemzés során elkülönítettük
a független és a nem független média felületeket. Függetlennek tekintettünk minden olyan médiaszereplőt, amely
mentes az állami/kormányzati/vállalati/szervezeti háttértől (érdekek befolyásától). Amennyiben nem volt
egyértelmű információ az adott lapról, akkor az impresszumon keresztül vizsgáltuk meg, hogy milyen tulajdonosi
háttérrel rendelkezik.
3 A médi aelem zés t eljes anya gát a késő bbiekbe n kül ön fo gjuk publiká lni.
Az eredmények alapján az egyik legfontosabb tanulság az, hogy a szisztematikus
médiaelemzésünk is azt mutatja, ami alapvetően a „hétköznapi” médiafogyasztás alapján is
érzékelhető, miszerint mintha két Svédország létezne: az egyik egy mára apokaliptikus
állapotokat mutató, gyakorlatilag élhetetlen ország, míg a másik egy ennél sokkal kellemesebb
hely, ami számos tekintetben példát mutathat Magyarországnak. Az interpretációk e kettősségét
pedig egyértelműen a politikai törésvonalak mentén kell keresni, gyökeresen mást állít a
kormányzati és a kormányzathoz közel álló média, mint az ellenzéki pártokhoz kapcsolódó,
vagy a független médiához sorolható sajtótermékek. Ez a kettősség azonban mégsem okoz egy
kiegyensúlyozott helyzetet, hiszen a sajtóban felbukkanó témák megszületését egyértelműen a
kormány aktuális politikai szándékai, irányvonalai generálják, a másik oldal(ak) pedig ezek
után megpróbál(nak) valahogy reagálni a tematizálásra, ellennarratívát gyártani, illetve
„tényellenőrzést” végezni.
Az általunk vizsgált időszak kezdetétől legmarkánsabban felbukkanó témák a migráció, illetve
az LMBTQ közösségekkel kapcsolatos megnyilvánulások voltak. Ezek „népszerűségét” csak
valamely éppen aktuális probléma, ügy (pl. Covid, háború) tudta egy időre háttérbe szorítani.
A svédországi bevándorlási helyzet témájának nagyon erős megjelenése a magyar sajtóban
egyértelműen a kormányzati politika migrációt elítélő narratívájából következik; a homogén
nemzetállam idilli víziójának ellenpontozására szolgál az ezzel a törekvéssel ellentétes több
évtizedes svédországi folyamatok értékelése. Az állami/kormányzati, illetve a kormányközeli
média ennek megfelelően a migráció témáját nagyon intenzíven próbálja a bűnözés
növekedésével, a terrorveszély fokozódásával, illetve akár a keresztényüldözéssel, vagy a
demokrácia válságával összekapcsolni. Ezt a megközelítést jól illusztrálja a Hirado.hu
„Aggódom a svéd demokráciáért!” – megdöbbentő adatokra bukkant Menczer Tamás” című
cikke4, amely a következő gondolatokkal zárul:
„Az államtitkár hangsúlyozta: van egy nagyon alapvető emberi jog: biztonságnak hívják. Ne
lőjenek le, ne robbantsanak fel, ne üldözzenek a hitem miatt! A magyar kormánynak a magyar
emberek biztonsága a legfontosabb, és minden tekintetben megvédjük a magyar emberek
biztonságágát. Ellenben úgy látom, hogy Svédországban baj van, aggódom a svéd
demokráciáért – mondta Menczer Tamás.”
A migráció mellett szinte folyamatosan jelen lévő téma a kormányzati, illetve a kormányközeli
médiában a svéd társadalom, illetve a svéd politikusok viszonyulása az LMBTQ
közösségekhez. A magyar részről megfogalmazott kritikák szerint Svédországban „tombol a
genderőrület”5, az „LMBTQ lobbi” tevékenysége pedig ebben a narratívában egybefonódik a
pedofíliával, a nemátalakító műtétek propagálásával6. Illetve a migráció és az LMBTQ témák
akár kombinálhatóak is, erre példa a Ripost.hu rövid hírének címe: „Hát ezt meg most hogy?
Sorozatosan erőszakolta meg a migránsokat egy svéd LMBTQ aktivista7”.
4 https://hirado.hu/belfold/cikk/2023/09/23/aggodom-a-sved-demokraciaert-megdobbento-adatokra-bukkant-
menczer-tamas/
5 https://ripost.hu/insider/2022/05/noi-kollegiumban-alhatnak-a-magukat-lanynak-vallo-fiuk
6 https://www.origo.hu/itthon/2021/07/egyre-tobben-lazadnak-fel-svedorszagban-a-nematalakito-mutetek-miatt
7 https://ripost.hu/kulfold/2021/03/hat-ezt-meg-most-hogy-sorozatosan-eroszakolta-meg-a-migransokat-egy-
sved-lmbtq-aktivista
A két ország közötti demokráciával kapcsolatos vita és feszültség egyik első megjelenése is az
LMBTQ témához volt kapcsolva, pontosabban a magyar „gyermekvédelmi” törvény elleni svéd
reakciókhoz8. Majd ezt a feszült hangulatot tovább fokozta egy svéd iskolai oktató videó
felbukkanása is, amely az Origo.hu cikkének megfogalmazásával „mindenfajta ténybeli
megalapozottságot nélkülözve, "antidemokratikusnak" és "tekintélyelvűnek" minősíti
hazánkat9”. A kormányzati és kormányhoz közeli médiában mindezek a svéd megnyilvánulások
„Magyarország és a magyarok ellen intézett példátlan, teljes mértékben elfogadhatatlan
politikai támadásként10” kerültek keretezésre. A Pestisracok.hu publicistája a következőképpen
teszi fel a kérdést: „Miért gondoljuk azt, hogy egy ország, amelyik, ahol csak tud, részt vesz
hazánk vegzálásában, lejárató propagandát gyárt, démonizál, a legmagasabb szintű
diplomáciai megkereséseinket ignorálja, és ahol csak teheti, leereszkedő stílusban belénk rúg,
az majd a sokadjára oda nyújtott kezünkbe nem köp bele?11” Ebben a narratívában a svéd
NATO csatlakozás magyar részről való akadályozása akár a „világok harcáról” is szólhat végső
soron; arról hogy melyik ország jár jó úton, illetve melyik van pusztulásra ítélve. Ez (is)
kiolvasható a kormányközeli média vezéralakjának, Bayer Zsoltnak az „Üzenet a svédeknek”
címet viselő írásának következő soraiból:
„Mit akarnak a svédek? Miről szól ez az egész undorító kampány? Mi a végcél, s mit várnak
attól, hogy igazi, tőrőlmetszett gazemberként viszonyulnak hozzánk?
Nem tudom. És ha mélyebben belegondolok, nem is érdekel. Teszek rá, s kissé szomorúan nézem
tovább, miképpen teszik tönkre a hazájukat az idióta politikájukkal, mindössze annyi történik,
hogy a szomorúságom intenzitása meredeken csökken. De egyvalamiben egészen biztos vagyok,
s ezt nyomatékosan kérem is a döntéshozóktól: ameddig ez a szemét, aljas „oktató" filmecske
forgalomban marad Svédországban, addig senkinek eszébe ne jusson megszavazni Svédország
NATO-tagságát.12”
Jelen írás megszületésekor (2024. február vége) az látszik, hogy a svéd NATO csatlakozás ügye
megoldódik, így ebben a pillanatban nehéz megjósolni, hogy a két ország viszonyában ez a
pozitív fordulat mennyire fogja átrendezni a svéd társadalomra vonatkozó hazai
médiareprezentációt.
Az eddig érintett témákban (migráció, LMBTQ, demokrácia) nem rajzolódik határozott
ellennarratíva a nem kormányoldali médiában. A nem független ellenzéki orgánumok leginkább
annyit tesznek, hogy a témákban megnyilvánuló kormánypárti politikusok, vagy publicisták
legerősebb mondatait kommentálják gúnyos hangnemben (pl. „Eldurrant Kövér László
agya13.”, „Elborult Bayer Zsolt agya14”, „Szijjártó kikelt magából”15).
8 https://hirado.hu/kulfold/cikk/2023/03/07/igy-tamadtak-hazankat-es-a-magyar-gyermekvedelmi-torvenyt-a-
finn-es-a-sved-politikusok
9 https://www.origo.hu/nagyvilag/2024/01/igy-tamadja-svedorszag-aljas-modon-a-magyar-embereket
10 https://www.origo.hu/nagyvilag/2024/01/igy-tamadja-svedorszag-aljas-modon-a-magyar-embereket
11 https://pestisracok.hu/abraham-robert-a-svedekben-bizni-stockholm-szindroma/
12 https://www.origo.hu/itthon/2023/09/bayer-zsolt-uzenet-a-svedeknek
13 https://nyugatifeny.hu/2024/01/25/eldurrant-kover-laszlo-agya-alig-tudta-turtoztetni-magat-annyira-felhuztak-
a-svedek
14 https://nyugatifeny.hu/2023/04/02/teljesen-kiakadt-bayer-zsolt-karomkodva-orjong-a-svedek-lepese-miatt
15 https://pestibulvar.hu/2023/09/15/kettos-merce-szijjarto-kikelt-magabol-egy-tananyag-miatt/
A független sajtóban megjelenő írások nagy része ugyanakkor inkább az objektívebb
tájékoztatás célját tűzi ki maga elé, kevésbé szenvedélyesek, mint a kormányzathoz, vagy az
ellenzéki erőkhöz köthető médiamegnyilvánulások. Az érintett témák közül ez a fajta
objektivitásra törekvő újságírás leginkább a migrációhoz köthető romló bűnügyi helyzettel
kapcsolatos írások formájában jelenik meg (pl. „Soha nem gyilkoltak meg lőfegyverrel annyi
embert Svédországban, mint idén16”, „Fact-check: Utcai lövöldözések, robbantások,
antiszemitizmus jellemzik a svéd demokráciát?”17).
Ahogyan azt már korábban is említettük, olyan kézzelfogható és a mindennapi életet mindenki
számára meghatározó témák is megjelennek a svédországi élet médiareprezentációjában, mint
a Covid, az energiaválság, vagy az infláció kérdéskörei.
A Covid idején az ellenzéki sajtó előszeretettel állította példaként a svéd járványkezelést a
magyarországival szemben: „A svéd halálozás tavaszi rekordjai se közelítik meg a
magyarországit, pedig a skandináv országban a tavaszi hullám jóval halálosabbnak bizonyult,
mint az őszi”18. A független médiában ugyanakkor megjelentek a svéd járványkezelés
sikerességének megítélésével akár egymással szembemenő értékelések is („Svédországot
továbbra is elkerüli a második hullám19”, illetve „A svéd király az ország járványkezeléséről:
Elbuktunk20”).
A gazdaság témáját tekintve az látható, hogy a svéd helyzetről a kormányzathoz köthető sajtó
bizonyos időszakokban egészen drámai hangon tudósított. Ez különösen úgy jelent meg,
miszerint a svéd kormány elhibázott gazdaságpolitikája következtében az elszabadult infláció
és energiaárak gyakorlatilag veszélyeztették a lakosság megélhetését. Ennek a narratívának
talán a legszemléletes példája az alábbi cím: „A nemzeti parkokból lopják a fát a svédek, hogy
fűteni tudjanak otthon”21.
Tömören összefoglalva az eddigieket azt állapíthatjuk meg, hogy a kormányzathoz köthető
olvasatban Svédország mára egy szétesett, lezüllött, élhetetlen társadalom lett, amiről egyrészt
a migránsok tehetnek, másrészt az önvédelemre képtelen, élhetetlen, öngyilkos ideológiákkal
terhelt „őslakosok”. Az ellenzéki- és a független sajtó ezt a képet cáfolni igyekszik
megnyilvánulásaiban, leginkább úgy, hogy csak reagálni képes a kormányzat által
kezdeményezett témákra. Svédországgal kapcsolatos önálló tematizáció, narratívaépítés
ugyanakkor nem mutatható ki részükről.
16 https://24.hu/kulfold/2022/12/19/svedorszag-lofegyver-gyilkossag-halal-rekord/
17 https://telex.hu/ellenorzo/2023/09/28/menczer-tamas-sved-demokracia-kozbiztonsag-migracio-tenyek
18 https://nyugatifeny.hu/2020/12/17/mar-tobben-halnak-meg-koronavirusban-magyarorszagon-mint-
svedorszagban-grafikon
19 https://hang.hu/kulfold/svedorszagot-tovabbra-is-elkeruli-a-masodik-hullam-110558
20 https://hang.hu/kulfold/a-sved-kiraly-az-orszag-jarvanykezeleserol-elbuktunk-121024
21 https://hirado.hu/kulfold/cikk/2022/11/05/a-nemzeti-parkokbol-lopjak-a-fat-a-svedek-hogy-futeni-tudjanak-
otthon
Svédországban élő magyarok véleménye a svéd közállapotokról
Ezek után joggal merül fel az a kérdés, hogy vajon mit gondolnak minderről a Svédországban
élő magyarok, akiknek saját tapasztalatuk van az ottani élettel, a svéd társadalom működésével
kapcsolatban. Körükben egy rövid online kérdőíves felmérést végeztünk, melyben a fentebb
bemutatott, a magyar médiában felmerülő témákkal összefüggésben kérdeztük meg a
véleményüket.
Svédországban jelentős számban élnek magyarok, akik nem kizárólag Magyarországról, hanem
nagy számban a határon túli magyarlakta területekről is érkeztek. Az első tömeges
magyarországi kivándorlási hullámot az 56-os forradalom jelentette, melynek bukása után a
menekülők jelentős részét fogadta be Svédország. De azóta a mai napig sok magyar telepedik
le az északi államban. A kint élő magyarok számát tekintve több becslés is létezik, a stockholmi
magyar nagykövetség szerint a valóban ott élő magyarok száma a 35 ezret is megközelítheti.22
Nyilvánvalóan komoly nehézségekbe ütközne ebből a nehezen meghatározható populációból
egy hagyományos, minden szempontból megfelelő közvéleménykutatást megvalósítani. Ezért
inkább egy olyan felmérésre vállalkoztunk, melynek során a kérdőívünket az online tér olyan
pontjain helyeztük el, ahol a svédországi magyarok előfordulása valószínűsíthető (a
svédországi magyarokat tömörítő Facebook csoportok, Instagram oldalak, kinti élettel
foglalkozó Youtube csatornák). A kérdőívet 2022 február 1. és március 4. között összesen 238-
an töltötték ki. A lekérdezés módszertana nem teszi lehetővé, hogy az eredményeket
általánosítsuk a Svédországban élő magyarok teljességére nézve, de ahhoz mindenképpen
fogódzót nyújthat, hogy egy hozzávetőleges képet kapjunk a válaszadók
problémaérzékeléséről.
Eredményeink azt mutatják (1. ábra), hogy a svédországi életet személyes tapasztalatból ismerő
válaszadók nagy részének véleménye szerint valóban romlott a helyzet az általunk
megkérdezett területeken. Ez leginkább a gazdaság állapota, a közbiztonság, a közhangulat,
illetve az általános életszínvonal tekintetében igaz, itt a válaszadók nagyobb része (55,4 % –
66,5 %) adott negatív választ („jelentősen romlott” vagy „kicsit romlott”). Mindemellett
jelentős azoknak az aránya is, akik szerint nem történt változás, és csak a válaszadók kis része
szerint észlelhető inkább javulás. Ugyanakkor az emberek egymás iránti bizalma, illetve a
demokrácia állapota tekintetében kisebbségben vannak azok, akik szerint romlott a helyzet
(40,7 % illetve 38,5 %). Összességében tehát azt láthatjuk, hogy a kérdőívünket kitöltő
svédországi magyarok megosztottak a kinti állapotok megítélésében.
22 https://stockholm.mfa.gov.hu/page/magyarok-svedorszagban
1.ábra
Percepciók a svéd és magyar társadalomról – összehasonlító elemzés
Elemzésünk utolsó részében a European Social Survey (ESS) adatai alapján tekintjük át azt,
hogy melyek az eddig felmerült témák, szempontok alapján a legfontosabb jellemzői a svéd
társadalomnak. Vagyis azt vizsgáljuk, hogy maguk a svédek mit gondolnak, hogyan
viszonyulnak a társadalmi kohézióra, illetve a nagy társadalmi, gazdaság rendszerek és
intézmények állapotára vonatkozó kérdésekhez. Az adatbázis nemzetközi jellege miatt arra is
lehetőségünk van, hogy összehasonlításképpen egy átfogó képet vázoljunk fel ugyanezen témák
alapján a magyar társadalom tekintetében is, így a következőkben a svéd és a magyar adatok
összevetését is elvégezzük.
Személyközi bizalom
Elsőként azt vizsgáljuk, hogy az emberek közötti bizalom (az ún. személyközi általánosított
bizalom23) adatai mit mutatnak a két ország tekintetében, igaz-e az, hogy Svédországban az
elmúlt években meggyengült volna a társadalmi kohézió. Az ESS ezt a jelenséget három
kérdőív kérdéssel vizsgálja, melyek a 2. ábrán láthatók. Az adatok alapján az látszik, hogy az
emberek közötti bizalom átlagos szintje kiegyensúlyozottan magasabb Svédországban, mint
Magyarországon. Ugyanakkor láthatunk Svédországban az utolsó mért időszakban (2020/2022)
egy csökkenést, ám még ezzel együtt is megmarad a svéd előny. Magyarországon a
bizalomszint erősebben hullámzik, azonban az elmúlt időszak inkább javulást mutat.
Fontos megjegyezni, hogy a Covid járvány miatt az ESS néhány országban, köztük
Svédországban, nem tudta az addig megszokott módon, személyes adatfelvétellel
23 A témáról bővebben: https://www.replika.hu/node/7373
010 20 30 40 50 60 70 80 90 100
...a közhangulat
...az emberek bizalma egymásban
…a közbiztonság
…a demokrácia állapota
…az általános életszínvonal
…a gazdaság állapota
Hogyan változott Svédországban az elmúlt
években...(%, N=238)
Jelentősen romlott Kicsit romlott
Ugyanolyan maradt, mint korábban Kicsit javult
Jelentősen javult
megvalósítani a felmérést, ezért felhívják a figyelmet arra, hogy ezekből az adatokból
(2020/2022) óvatosabban lehet következtetéseket levonni24.
2.ábra
Intézményi bizalom
A különféle intézményekbe vetett bizalom szintén jól fejezi ki egy társadalom állapotát. Itt is
hasonló képet láthatunk, mint a személyközi bizalomnál, vagyis a svéd adatok magasabb
értékeket vesznek fel és időben is kiegyensúlyozottabbak, mint a magyarok (3. ábra).
Ugyanakkor látható, hogy a 2000-es évekhez képest Magyarországon javult az intézményekbe
vetett bizalom, míg Svédországban már az előző mutatóknál is tapasztalt esést láthatjuk az
utolsó, járvánnyal sújtott időszakban. Ez a két ellentétes folyamat azt eredményezi, hogy a svéd
és a magyar adatok jelenleg közelítik egymást. De még így is a legtöbb vizsgált intézmény
esetében a svédeknél magasabb a bizalom (jogrendszer, rendőrség, nemzeti parlament), egy
esetében gyakorlatilag egyforma (politikusok), illetve van egy, amelyikben a magyarok bíznak
meg sokkal jobban, ami nem más, mint az Európai Parlament.
24 https://www.europeansocialsurvey.org/sites/default/files/2023-06/ESS10_note_for_data_users_0.pdf
4
4,5
5
5,5
6
6,5
7
2002
2004
2006
2008
2010
2012
2014
2016
2018
2020/2022
2002
2004
2006
2008
2010
2012
2014
2016
2018
2020/2022
Svédország Magyarország
Általánosságban Ön mit mondana? A legtöbb emberben meg lehet bízni, vagy inkább
azt, hogy nem lehetünk elég óvatosak az emberi kapcsolatokban? 0-10 skála, ahol
0="Nem lehetünk elég óvatosak" míg a 10="A legtöbb ember megbízható"
Gondolja, hogy a legtöbb ember, megpróbálná kihasználni Önt, ha alkalma nyílna rá,
vagy igyekeznének tisztességesek lenni? 0-10 skála, ahol 0="A legtöbb ember
megpróbálná kihasználni" míg 10="A legtöbb ember igyekezne tisztességes lenni"
Ön szerint az embere k inkább csak magukkal tö rődnek, vagy általában segítőkészek?
0-10 skála, ahol 0="Az emberek inkább csak magukkal törődnek", míg 10="Az
emberek általában segítőkészek"
3.ábra
Társas kapcsolatok
A társadalmi tőke fontos aspektusát jelentik az egyének közötti társas kapcsolatok, hálózatok.
Ezek intenzitását méri a 4. ábrán látható kérdőív kérdés. A válaszok alapján a legfontosabb
megállapítás az, hogy a társas kapcsolatok mintázata jelentősen eltér egymástól a svéd és a
magyar társadalomban (ez különösen jól látható az 5. ábrán, ami a könnyebb áttekinthetőség
miatt csak egy lekérdezési időszak adatait mutatja). Svédországban sokkal kisebb arányban
vannak a ritkábban találkozók (soha, ritkábban, mint havonta egyszer), míg lényegesen
nagyobb arányban vannak a gyakrabban találkozók (minden nap, hetente többször), mint
Magyarországon.
4.ábra
0
1
2
3
4
5
6
7
8
2002
2004
2006
2008
2010
2012
2014
2016
2018
2020/2022
2002
2004
2006
2008
2010
2012
2014
2016
2018
2020/2022
Svédország Magyarország
Kérem mondja meg, hogy Ön személy szerint mennyire bízik a következő
intézményekben. 0-10 skála, ahol 0="Egyáltalán nem bízik meg" míg a
10="Teljesen megbízik"
Európai Parlamentben jogrendszerben rendőrségben
politikusokban nemzeti parlamentben
0
5
10
15
20
25
30
35
40
2002
2004
2006
2008
2010
2012
2014
2016
2018
2020/2022
2002
2004
2006
2008
2010
2012
2014
2016
2018
2020/202
Svédország Magyarország
Milyen gyakran él társasági életet, jár össze barátaival, rokonaival vagy
kollégáival?
soha ritkábban, mint havonta egyszer
havonta egyszer havonta többször is
hetente egyszer hetente többször
minden nap
5. ábra
Szintén a társas kapcsolatokat vizsgálja, bár némileg eltérő megközelítésből a következő kérdés
is (6. és 7. ábra). Itt nem a kapcsolatok intenzitása a téma, hanem inkább a mélysége.
Mindazonáltal az előzőben látottakhoz nagyon hasonló képet mutat ez is: a svédeknek
jellemzően több személyes jellegű kapcsolata van, mint a magyaroknak.
6.ábra
2,8
4,7
17,4
17,1
31,5
soha
ritkábban, mint havonta egyszer
havonta egyszer
havonta többször is
hetente egyszer
hetente többször
Milyen gyakran él társasági életet, jár össze barátaival, rokonaival vagy kollégáival?
Svédország (2018)
8,4
28
15,2
24,3
11,9
9,6
soha
ritkábban, mint havonta egyszer
havonta egyszer
havonta többször is
hetente egyszer
hetente többször
Milyen gyakran él társasági életet, jár össze barátaival, rokonaival vagy kollégáival?
Magyarország (2018)
0
10
20
30
40
50
2012
2014
2016
2018
2020/2022
2012
2014
2016
2018
2020/2022
Svédország Magyarország
Hány olyan személy van –ha van ilyen –,akivel meg tudja beszélni
személyes, legbensőbb magánügyeit?
egy sincs egy kettő három
négy-hat hét-kilenc tíz vagy több
7. ábra
Szubjektív jóllét
Következőként azt nézzük meg, hogy Svédországban, illetve Magyarországon milyen az
emberek „szubjektív jólléte”25, azaz tulajdonképpen hogyan érzik magukat a bőrükben. Az ESS
felméréseiben ezt két kérdés formájában vizsgálják („Mindent összevetve mennyire elégedett
mostani életével?” illetve „Mindent egybevetve, mennyire érzi magát boldognak?”). A 8. ábrán
látható országonként számított átlagértékek alapján elmondható, hogy Svédországban a
szubjektív jóllét szintje magasabb és stabilabb, mint ahogyan az a magyar társadalomban
tapasztalható. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a magyar adatok az elmúlt tíz évben
folyamatos javulást mutatnak. Svédországban pedig ezzel szemben az utolsó mérés
(2020/2022) szerint csökkent az addig szinte állandónak tekinthető szubjektív jóllét szintje, de
még így is magasabb (az „elégedettségnél”), illetve azonos (a „boldogságnál”) a magyar
eredményekkel.
8.ábra
25 https://www.europeansocialsurvey.org/findings/europeans-wellbeing/europeans-wellbeing
4
10,6
21,1
40
11,9
11,3
egy sincs
egy
kettő
három
négy-hat
hét-kilenc
tíz vagy több
Svédország (2018)
4
22,8
33,3
19,5
15,1
4,3
egy sincs
egy
kettő
három
négy-hat
hét-kilenc
tíz vagy több
Magyarország (2018)
5
6
7
8
9
2002
2004
2006
2008
2010
2012
2014
2016
2018
2020/2022
2002
2004
2006
2008
2010
2012
2014
2016
2018
2020/2022
Svédország Magyarország
Mindent összevetve mennyire elégedett mostani életével? 0-10 skála, ahol 0="teljesen
elégedetlen", míg 10="teljesen elégedett"
Mindent egybevetve, mennyire érzi magát boldognak? 0-10 skála, ahol 0="nagyon
boldogtalan", míg 10="nagyon boldog"
Szubjektív anyagi helyzet
A szubjektív jóllét után a szubjektív jólétet vizsgáljuk, vagyis azt, hogy az emberek hogyan élik
meg a saját egyéni anyagi helyzetüket (9. ábra). Ennél a kérdésnél a jobb áttekinthetőség
érdekében csak a legutolsó, azaz a 2020/2022-es felmérés eredményeit közöljük. Ez alapján
jelentősen eltérő mintázat mutatható ki a két társadalom között: Svédországban a
megkérdezettek nagyobb része (55,4 %) válaszolt úgy, hogy kényelemesen megél a
rendelkezésére álló jövedelméből, míg Magyarországon ez csak alig több mint minden tizedik
válaszadóra igaz (11,8 %). Mindemellett Magyarországon megélhetési nehézségekről számolt
be a megkérdezettek negyede (24,5 %) („nehezen élünk meg...”, illetve „nagyon nehezen élünk
meg...” válaszok), ugyanakkor Svédországban ez az arány jóval kisebb (10,6 %).
9.ábra
Civil részvétel
Egy társadalom kohéziójáról, társadalmi tőkéjéről sokat elárul, hogy az emberek mekkora része
vesz részt civil szervezetek munkájában. Az ESS erre vonatkozó kérdése a következő: Az elmúlt
12 hónap során végzett önkéntes munkát nonprofit vagy jótékonysági szervezetnél? A 10. ábra
eredményei alapján elmondható, hogy Svédországban lényegesen magasabb azoknak az
aránya, akik önkéntes munkát végeznek nonprofit vagy jótékonysági szervezetnél, mint
Magyarországon.
10. ábra
Politikai énhatékonyság
A politikai énhatékonyság fogalma arra vonatkozik, hogy az emberek mennyire érzik azt, hogy
képesek hatással lenni a politikára, a hatalomgyakorlásra. Az ESS erre vonatkozó kérdése a
következő: Ön szerint Svédországban/Magyarországon a politikai rendszer milyen mértékben
teszi lehetővé, hogy az Önhöz hasonló emberek befolyásolják a politikát? A válaszok alapján az
látható, hogy Svédországban sokkal kevésbé érzik azt az emberek Magyarországhoz képest,
hogy egyáltalán nem, vagy csak kevéssé lennének képesek alakítani a politikát.
11. ábra
15,5
85,5
Végez-e önkéntes
munkát? 2020/2022
Svédország
igen nem
3,9
96,1
Végez-e önkéntes
munkát? 2020/2022
Magyarország
igen nem
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
2016 2018 2020/2022 2016 2018 2020/2022
SE HU
egyáltalán nem képes kevéssé képes többé-kevésbé képes
többnyire képes teljes mértékben képes
Elégedettség a nagy társadalmi rendszerekkel
A korábban már ismertetetett intézményi bizalom kérdésköréhez kapcsolódik a nagy társadalmi
rendszerekkel való elégedettség témája. Itt négy kérdéssel foglalkozunk: az első a demokrácia
működésével, a második a gazdaság állapotával, a harmadik az oktatással, a negyedik pedig az
egészségüggyel kapcsolatos véleményekre vonatkozik (12. ábra). Mindegyik esetében azt
láthatjuk, hogy Svédországban lényegesen elégedettebbek ezekkel az emberek, mint
Magyarországon (kivéve az oktatást a 2020/2022-es időszakban).
12. ábra
Melegek és leszbikusok iránti tolerancia
A tolerancia vonatkozásában talán az eddig tapasztaltakhoz képest is jóval nagyobb
különbségeket láthatunk a két társadalom között. A nem heteroszexuális emberek elfogadása
szinte egyöntetű a svéd társadalomban, míg Magyarországon jelentős arányú az elutasításuk.
13. ábra
0
2
4
6
8
2002
2004
2006
2008
2010
2012
2014
2016
2018
2020/2022
2002
2004
2006
2008
2010
2012
2014
2016
2018
2020/2022
Svédország Magyarország
Mindent összevetve mennyire elégedett Svédországban/Magyarországon a demokrácia
működésével? 0-10 skála, ahol 0="Teljesen elégedetlen" míg a 10="Teljesen elégedett"
Mindent összevetve, mennyire elégedett Svédország/Magyarország jelenlegi gazdasági
állapotával? 0-10 skála, ahol 0="Teljesen elégedetlen" míg a 10="Teljesen elégedett"
Mi a véleménye az oktatás általános állapotáról? 0-10 skála, ahol 0="Teljesen elégedetlen" míg a
10="Teljesen elégedett"
Mi a véleménye az egészségügy általános állapotáról? 0-10 skála, ahol 0="Teljesen elégedetlen"
míg a 10="Teljesen elégedett"
0
20
40
60
80
2002
2004
2006
2008
2010
2012
2014
2016
2018
2020/2…
2002
2004
2006
2008
2010
2012
2014
2016
2018
2020/2…
Svédország Magyarország
Hagyni kell, hogy a meleg férfiak, és a leszbikus nők szabadon éljék az életüket
melegként és leszbikusként úgy, ahogy akarják.
teljesen egyetértek egyetértek egyet is értek, meg nem is
nem értek egyet egyáltalán nem értek egyet
Etnikai és faji kisebbségek iránti tolerancia
Az eltérő etnikumú bevándorlók megítélésében is az előzőekben tapasztalt jelentős különbséget
állapíthatjuk meg a két társadalom között. Míg Svédországot a teljes vizsgált időszakban
nyitottság jellemzi (jelentős többségben vannak a „sokuknak meg kellene engedni”, illetve a
„jónéhányuknak meg kellene engedni” válaszok), addig Magyarországon ezzel szemben az
erősen korlátozó („keveseknek kellene megengedni”), illetve a teljesen elutasító („senkinek nem
kellene megengedni”) vélemények vannak döntő többségben (14. ábra).
14. ábra
Közbiztonság
A társadalmi kohézióval kapcsolatos kérdés, hogy az emberek mennyire érzik magukat
biztonságban a lakókörnyezetükben. A 15. ábrán látható adatok szerint a svédek sokkal nagyobb
része gondolja azt, hogy „nagyon biztonságos” a környéke sötétedés után is, míg a magyarok
ezt a kategóriát sokkal kisebb arányban választották. Ugyanakkor a magyarok legnagyobb része
is alapvetően biztonságosnak érzi a lakóhelyét („biztonságos”). Továbbá az is elmondható,
Svédországban Magyarországhoz képest az utolsó, covid időszakban történt lekérdezést kivéve
mindig alacsonyabb volt azoknak az aránya, akik szerint nem biztonságos a környékük („nem
biztonságos” és „nagyon nem biztonságos” válaszok).
15. ábra
Európához, illetve a saját nemzethez való kötődés
Az Európához való érzelmi kötődés tekintetében Svédországban alacsonyabb átlagértékek
mutathatóak ki, mint Magyarországon (16. ábra). A saját nemzettel kapcsolatos hasonló
kérdésnél kevésbé egyértelmű a különbség, de alapvetően itt is azt láthatjuk, hogy
Magyarországon valamivel erősebb a nemzeti kötődés, mint Svédországban.
16.ábra
EU integráció
Az európai egységesülés tekintetében mindkét társadalomban hasonló tartományban mozognak
az átlagértékek, időszakonként viszonylag jelentős volatilitást mutatva (17. ábra).
0
10
20
30
40
50
60
70
80
2002
2004
2006
2008
2010
2012
2014
2016
2018
2020/2022
2002
2004
2006
2008
2010
2012
2014
2016
2018
2020/2022
Svédország Magyarország
Mennyire érzi úgy, hogy ezen a környéken sötétedés után
biztonságos egyedül sétálni?
nagyon biztonságos biztonságos
nem biztonságos egyáltalán nem biztonságos
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
2016 2018 2020/2022 2016 2018 2020/2022
Svédország Magyarország
Mennyire kötődik érzelmileg Európához? 0-10 skála, ahol 0="Egyáltalán nem
kötődik érzelmileg" míg a 10="Nagyon kötődik érzelmileg"
Mennyire kötődik érzelmileg Svédországhoz/Magyarországhoz? 0-10 skála, ahol
0="Egyáltalán nem kötődik érzelmileg" míg a 10="Nagyon kötődik érzelmileg"
17. ábra
Összességében a vizsgált dimenziók alapján azt láthatjuk, hogy az ESS felméréseiből származó
adatok nem támasztják alá azt a feltételezést, miszerint Svédországban az életfeltételek
radikálisan megváltoztak volna, ugyanis a svéd válaszadók nem érzékelik lényegesen rosszabb
helynek az országukat, mint az elmúlt évtizedekben. Ugyanakkor a legutolsó elérhető felmérés
több kérdésnél valóban némileg romló helyzetre figyelmeztet. Ám itt nehéz eldönteni, hogy ez
a Covid járvány miatti méréstechnikai problémákból fakadó torzítás vagy tényleges változás.
Mindenesetre akárhogyan is van, a svéd adatok a magyarhoz képest összességében még mindig
egy jobban működő társadalom benyomását keltik.
Köszönetnyilvánítás
A kutatás az NKFIH által támogatott „Mennyire általános az általánosított bizalom” című
projekt keretében zajlik (projektazonosító: FK143163).
0
1
2
3
4
5
6
2002
2004
2006
2008
2010
2012
2014
2016
2018
2020/2022
2002
2004
2006
2008
2010
2012
2014
2016
2018
2020/2022
Svédország Magyarország
Az Európai Unióval kapcsolatban vannak, akik azt mondják, az integrációnak
tovább kell folytatódnia. Mások szerint az Európai Unió már így is túlságosan
egységesített. Kérem, helyezze el véleményét a skálán! 0-10 skála, ahol 0="Már így
is túlságosan egysé