Folyamatautomatizációs trendek Magyarországon – mire kell felkészülnie egy cégvezetőnek?

Abstract

Az utóbbi éveket úgy írhatjuk le talán a legjobban, mint egy technológiailag turbulens időszak kezdete. A vállalkozások mindennapi életébe olyan fejlesztések jelentek meg, mint a mesterséges intelligencia, az RPA vagy a különféle drónos technológiák. Az Ipar 4.0 egyértelműen átformálja a korábbi évtizedek vállalati működését, a következményekről pedig jelenleg csak sejtéseink lehetnek. A fent említett eszközök közül az egy legdinamikusabban terjedő megoldás az RPA, azaz a szoftverrobotok használata. Ennek megfelelően jelen kutatás ennek a technológiának a hatásait fogja mélyebben feltérképzeni. A tanulmány elsőként a szakirodalom-kutatás segítségével mutatja be a hazai és nemzetközi trendeket, valamint a korábbi kutatások eredményeit. Ezt követően kvalitatív eszközök segítségével vizsgáljuk meg a hazai RPA használat jelenlegi állapotát, illetve a jövőben várható hatásokat. Ezen belül főleg arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak az RPA használatnak, valamint milyen hatással lehet a foglalkoztatottság alakulására a technológia alkalmazása. Valós veszély lehet-e, hogy bizonyos munkafolyamatok vagy teljes munkakörök alkalmazásával a vállalkozás olyan mértékű élő munkaerőt vált ki, amely tényleges leépítéshez vezethet? A fent megfogalmazott kérdéseket hazai környezetben vizsgáljuk, de a téma kiemelt aktualitása miatt a jövőben további kutatásokat szeretnénk lefolytatni nemzetközi szinten is.

Full text

GIKOF Journal 2024 Paper ID: GIKOF:2024:01
Beküldve: 2023. november 11. Elfogadva: 2024. február 8.
Folyamatautomatizációs trendek Magyarországon
– mire kell felkészülnie egy cégvezetőnek?
NAGY ZSOMBOR
Budapesti Gazdasági Egyetem, Óraadó
email: nagy.zsombor@uni-bge.hu
SZABÓ KÁROLY
Budapesti Gazdasági Egyetem, Tanársegéd
email: szabo.karoly@uni-bge.hu
KOVÁTS DÁNIEL
Budapesti Gazdasági Egyetem, Hallgató
email: kovats.daniel@outlook.com
ABSTRACT
Az utóbbi éveket úgy írhatjuk le talán a legjobban, mint egy technológiailag turbulens időszak kezdete.
A vállalkozások mindennapi életébe olyan fejlesztések jelentek meg, mint a mesterséges intelligencia,
az RPA vagy a különféle drónos technológiák. Az Ipar 4.0 egyértelműen átformálja a korábbi évtizedek
vállalati működését, a következményekről pedig jelenleg csak sejtéseink lehetnek. A fent említett
eszközök közül az egy legdinamikusabban terjedő megoldás az RPA, azaz a szoftverrobotok
használata. Ennek megfelelően jelen kutatás ennek a technológiának a hatásait fogja mélyebben
feltérképzeni. A tanulmány elsőként a szakirodalom-kutatás segítségével mutatja be a hazai és
nemzetközi trendeket, valamint a korábbi kutatások eredményeit. Ezt követően kvalitatív eszközök
segítségével vizsgáljuk meg a hazai RPA használat jelenlegi állapotát, illetve a jövőben várható
hatásokat. Ezen belül főleg arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak az RPA
használatnak, valamint milyen hatással lehet a foglalkoztatottság alakulására a technológia
alkalmazása. Valós veszély lehet-e, hogy bizonyos munkafolyamatok vagy teljes munkakörök
alkalmazásával a vállalkozás olyan mértékű élő munkaerőt vált ki, amely tényleges leépítéshez
vezethet? A fent megfogalmazott kérdéseket hazai környezetben vizsgáljuk, de a téma kiemelt
aktualitása miatt a jövőben további kutatásokat szeretnénk lefolytatni nemzetközi szinten is.
Kulcsszavak: RPA, Fintech, automatizálás, Ipar 4.0
Bevezetés
Az utóbbi éveket úgy írhatjuk le talán a legjobban, mint egy technológiailag turbulens időszak kezdete.
A vállalkozások mindennapi életébe olyan fejlesztések jelentek meg, mint a mesterséges intelligencia,
az RPA vagy a különféle drónos technológiák. Az Ipar 4.0 egyértelműen átformálja a korábbi évtizedek
vállalati működését, a következményekről pedig jelenleg csak sejtéseink lehetnek. [1]-[3] A fent említett
eszközök közül az egy legdinamikusabban terjedő megoldás az RPA, azaz a szoftverrobotok
használata. [4]-[5] Ennek megfelelően jelen kutatás ennek a technológiának a hatásait fogja mélyebben
feltérképezni. A tanulmány elsőként a szakirodalom-kutatás segítségével mutatja be a hazai és
nemzetközi trendeket, valamint a korábbi kutatások eredményeit. Ezt követően kvalitatív eszközök
segítségével vizsgáljuk meg a hazai RPA használat jelenlegi állapotát, illetve a jövőben várható
hatásokat. Ezen belül főleg arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak az RPA
használatnak, valamint milyen hatással lehet a foglalkoztatottság alakulására a technológia
alkalmazása. Valós veszély lehet-e, hogy bizonyos munkafolyamatok vagy teljes munkakörök
alkalmazásával a vállalkozás olyan mértékű élő munkaerőt vált ki, amely tényleges leépítéshez
vezethet? A fent megfogalmazott kérdéseket hazai környezetben vizsgáljuk, de a téma kiemelt
aktualitása miatt a jövőben további kutatásokat szeretnénk lefolytatni nemzetközi szinten is. Ahogy
korábban fogalmaztunk, elsőként egy szakirodalomkutatást viszünk véghez, amely bemutatja a
DOI: https://doi.org/10.14267/GIKOF.2024.01

2
témában született legfőbb eredményeket, valamint a tágabb kontextust. Ezt követően kvalitatív kutatást
végzünk, amelyen belül félig strukturált interjúkat készítünk olyan hazai cégvezetőkkel, akik szereztek
már valamilyen tapasztalatot az RPA használattal kapcsolatban vagy tervezik annak bevezetését. A
tanulmányt követően a most kapott eredményeket fogjuk hosszútávon kvantitatív mérési eszközökkel
kiegészíteni, amellyel párhuzamban a várható hatásokat is társadalmasítani, disszeminálni szeretnénk.
[6]-[7]
Elmélet es kutatásmódszertan
A bevezetés során mar bemutatásra került a kutatás legfőbb fókusza, valamint a kutatási ötlet eredete
is. A szakirodalom elsődleges vizsgálatával rálátást kaptunk, hogy az RPA olyannyira új technológiának
számít hazánkban, hogy az ezzel a szűkebb témával foglalkozó tanulmányok száma igen alacsony.
Több variációs keresés után összesen 5-6 releváns cikket találtunk Magyarországra specializálva. [8]-
[12] A szakirodalom kezdeti megismerése után mindenképp olyan kutatási kérdéseket próbáltunk
megfogalmazni, amelyek a cégvezetőket is segíthetik a globális változásokra való felkészülésben. Ezek
alapján a következő kérdések kerültek meghatározásra:
§ K1: Milyen esetleges előnyei es hátrányai vannak az RPA bevezetésének a hazai cégvezetők
szerint?
§ K2: Vezethet-e leépítéshez az RPA használata Magyarországon? Ha igen, akkor milyen
időtávon?
A kérdések megválaszolása választ adhat a hazai RPA alkalmazás pillanatnyi állapotáról, amely a
technológiát bevezetni tervező cégeknek is rendkívül fontos tapasztalatot nyújthat a jövőre nézve.
Kutatásmódszertan tekintetben egy átfogó szisztematikus szakirodalom elemzéssel kezdjük a kutatói
munkát, amely segíti a korábbi eredmények szemléltetését es a teljes kontextus megértését. Az
irodalomkutatáshoz a Sciencedirect – adatbázist használjuk, ahol az „Industry 4.0 trends”, “RPA
advantages and disadvantages” és „RPA trends” kifejezésekre keresünk rá. A keresési találatoknak
először átnézzük az absztraktjait, majd egy Excel adatbázis segítségével (amelyet az absztraktok
tartalmából készítünk) kiválasztjuk a 20 legrelevánsabb cikket keresési kifejezésenként. Az így létrejött
irodalom legfontosabb megállapításaiból és versengő megközelítésiből (ellentétes nézetekből) hozzuk
létre a tanulmány szakirodalmi alapját. A kontextus általános feltérképezése után a kutatási kérdések
megismerésére kvalitatív mintavételt alkalmazunk. A kvalitatív megközelítés a téma alacsony
kutatottsága miatt került kiválasztásra, hiszen ezzel a megközelítéssel bonyolultabb folyamatokat is
megismerhetünk. [13] A kutatási design kiválasztása a kvalitatív és kvantitatív módszertanok megértő
és adaptív áttekintésével történt. [14] – [15] A kutatásmódszertan kiválasztását követően, a mintavétel
egyéb részéleteinek meghatározása következett, úgy, mint a mintavételi kertrendszer, a mintavétel
helyének és megvalósításának a meghatározása. Maga a félig strukturált kérdőív az alábbi elemekből
épül fel:
§ Felvezető kérdések, amelyek szintén fontos információkat tartalmazhatnak
§ A vállalati stratégiára jellemző kérdések, amelyek az általános működést mutatja be
§ RPA alkalmazással kapcsolatos gyakorlati kérdések, előnyök és hátrányok
§ RPA alkalmazás lehetséges hatásai rövid és hosszú távon
§ RPA hatása a humánerőforrásra, lehetséges kimenetek
A kvalitatív kutatás során minimum 8 interjú lefolytatását céloztuk meg. A mintavételi keretrendszert a
Tudományos IT Innovációs Egyesület adatbázisa biztosította. Az adatbázisban található cégekre az
alábbi szűréseket alkalmaztuk:
§ Minimum 25 fő alkalmazott
§ RPA technológia alkalmazása vagy bevezetés tervezése

3
§ Hajlandóság a kutatásban való részvételre
Az első 10 pozitív válaszadóval készítjük el az interjúkat a beérkezési sorrend szerint. A tervezett
időkeret 3 hónap lesz, 2023. május 15-től 2023. augusztus 15-ig. A kutatás tervezett helyszíne az egyes
cégek székháza. [16]-[17]
Kutatási eredmények
A tanulmány során már említésre került, hogy a kontextus megértése végett egy módszeres
szakirodalomkutatást folytattunk le. Az irodalomkutatáshoz a korábban nevesített Industry 4.0 trends”,
“RPA advantages and disadvantages” és „RPA trends” kifejezésekre keresünk rá a Sciencedirect
adatbázisában. Mivel a kulcsszavak viszonylag sok irreleváns találatot hoztak, ezért a keresést a
leggyakrabban hivatkozott 30-30 cikkre szűkítettük, amely cikkek főbb megállapításai adják a kutatás
szakirodalmi elemzését. (A keresési eredmények a lentebb található táblázatban láthatóak.)
1. Táblázat: Keresési találatok száma a szakirodalomban 2020-2023 között
Keresett kifejezés
Találatok száma
Industry 4.0 trends
116,732
RPA advantages and disadvantages
2,161
RPA trends
8,378
A primer adatgyűjtés során a célkitűzésnek megfelelően 8 cégvezetővel folytattunk le kvalitatív
interjúkat. Az interjúalanyok az első 8 pozitív válaszadó volt, az összesen 50 felkérésből. Az6 interjúk
helyszíne az adott cég telephelye volt, ahol csak a cégvezető és a 3 fő kutató volt jelen. Minden interjú
során ugyanazt a kérdéssort alkalmaztuk, lelhetővé téve az interjúalanyok számára, hogy saját
tapasztalataik és nézőpontjuk szerint válaszoljanak a kérdésekre. Az interjúalanyok előre nem kapták
meg a kérdéseket. A mintavétel főbb részletei a 2. táblázatban találhatóak. Az egyes interjúk időtartama
változó volt, de jellemzően 20 és 40 perc között volt. Az interjúalanyok válaszait írásban és
hangfelvétellel rögzítettük. Az időkorlátok miatt az interjúválaszokat írásban dokumentáltuk, majd
átiratokat készítettünk belőlük.
2. Táblázat: Kvalitatív interjúk eredményei vállalati RPA témában
Ssz.
Beosztás
Profil
Székhely
Időpont
1.
Ügyvezető
Nyomdaipar
Zalaegerszeg
2023. 05. 17.
2.
Ügyvezető igazgató
Vállalatirányítási szoftverek
Budapest
2023. 05. 20.
3.
Pénzügyi vezető
Oktatás
Eger
2023. 06. 01.
4.
Site igazgató
Elektronikai összeszerelés
Győr
2023. 06. 16.
5.
IT vezető
Bank szektor
Székesfehérvár
2023. 07. 19.
6.
Pénzügyi vezető
Közigazgatás
Pécs
2023. 07. 21.
7.
Tulajdonos
Turizmus
Szeged
2023. 07. 31.
8.
Tulajdonos ügyvezető
Szállás/vendéglátás
Gödöllő
2023. 08. 15.

4
Folyamatautomatizáció napjainkban – trendek es kihívások
2015-ben ismertük meg az úgynevezett Ipar 4.0 kifejezést, amelyet Klaus Schwabl, Világgazdasági
Fórum alapítója és ügyvezető elnöke tett elsőként népszerűvé. A kifejezés arra utal, hogy a jelenleg
megfigyelhető változások meghaladjak az egyszerű hatékonyságjavulás, optimálás kategóriáját. Az
utóbbi, közel egy évtizedben sokkal inkább egy olyan trend söpör végig a globális piacokon, amely
során összekapcsolódnak az olyan technológiák, mint a mesterséges intelligencia, a génszerkesztés, a
robotika, a szoftverfejlesztés és egyéb területek. A globális változásokból természetesen Magyarország
sem maradhatott ki. Hazánkban is szép szamban megjelentek az Ipar 4.0 témájú tanulmányok, valamint
az ipari szereplők is folyamatosan szemmel tartják az alkalmazott technológiai lehetőségeket. A
kifejezés végül az Európai Parlament által megfogalmazott hivatalos állásfoglalást is kapott 2016-ban,
miszerint:
„Az ipar 4.0 a termelési folyamatok olyan szervezését írja le, melynek keretében az eszközök
önállóan kommunikálnak egymással az értéklánc mentén: a jövő egy olyan „okos” gyárát hozva létre
ezzel, amelyben a számítógép-vezérelt rendszerek nyomon követik a fizikai folyamatokat, létrehozzák a
fizikai valóság virtuális mását és decentralizált döntéseket hoznak önszervező mechanizmusok alapján.”
[18]
A fogalom idő közben egyszerűsödött, Szalavetz és Somosi (2019) tanulmánya kiemelkedően
mutatja be a legfontosabb technológiákat ezen belül:
„A legfontosabb alkalmazások: az üzleti
folyamatok robotizálása és automatizálása, a mesterséges intelligencián alapuló döntéstámogatási
megoldások, a szimuláció, virtualizáció, a kiterjesztett valóság, a felhőalapú megoldások, az autonóm
járművek, valamint az ún. okos infrastruktúra.”
[19]
Ebben a turbulens környezetben kiemelten fontos
lehet, hogy mire számíthatunk mikroökonómiai szinten. Milyen globális folyamatok várhatóak az Ipar 4.0
következő időszakában? A kutatás alapgondolata ebből az erősen változó környezetből eredt,
nevezetesen, hogy feltérképezzük az Ipar 4.0 egy kiemelt szegmenset, a robotizált
folyamatautomatizálást – rövidebb nevén az RPA technológiát. Maga az RPA, egy olyan
szoftvermegoldás, amely lehetővé teszi a gépek és szoftverrobotok használatát az ismétlődő,
rutinfeladatok automatizálására az üzleti folyamatokban. A bevezetés első lépése a folyamat
megértése, amely során megvizsgáljuk a folyamatot, amelyet automatizálunk. Az elemzés során a
fejlesztők meghatározzák a feladatokat, lépéseket és szabályokat, amelyeket a robotoknak követniük
kell. Az elemzést követően a robottervezés következik, amely során az RPA rendszerhez szükséges
szoftverrobotokat tervezik és konfigurálják. A folyamat harmadik lépése, az implementáció, ahol
lehetővé tesszük a robotok számára, hogy interakcióba lépjenek más rendszerekkel. A végső szegmens
a tesztelés, üzemeletetés és karbantartás. [20]-[21] Ha az aktuális trendeket nézzük a szakirodalom
alapján, akkor számos újító változásról számolhatunk be. Az egyik legújabb irányvonal az
intelligens
automatizálás
, amely lényegében azt jelenti, hogy az AI (mesterséges intelligencia) és ML (gépi
tanulás) technológiákat egyre gyakrabban használják az RPA rendszerekben annak érdekében, hogy a
robotok képesek legyenek döntéseket hozni, adaptálódni a változó körülményekhez és tanulni az
ismétlődő feladatokból. A másik lényegi újítás a területen a
hibrid automatizálás,
amelyen belül az RPA
rendszerek egyre inkább összekapcsolódnak a hagyományos automatizálási megoldásokkal, például a
BPM (Business Process Management) rendszerekkel. Ennek eredményeként létrejön egy hibrid
megközelítés, amely lehetővé teszi a folyamatok teljes körű irányítását és optimalizálását. AZ ERP
rendszerekhez hasonlóan az RPA területre is begyűrűzött a
felhőalapú megközelítés
, amelynek
köszönhetően olyan felhőalapú RPA megoldások terjednek, amelyek lehetővé teszik a rugalmasabb és
könnyebb hozzáférést az automatizálási eszközökhöz, valamint lehetővé teszik a távoli munkavégzést
is. Fontos kiemelni, hogy a technológia egyre inkább jelen van turizmusban is -
szállodai RPA,
aminek a
fő tanulsága, hogy az RPA rendszerek egyre inkább alkalmazhatók a mindennapi munkakörökben,
például az ügyfélszolgálaton vagy az adatfeldolgozás során. Ezeket a robotokat rendszerint emberi
munkatársak segítik vagy irányítják. A legutolsó fontos változás a
biztonság és szabályozás
kérdése. A
trenden belül, az RPA területén egyre inkább növekszik az elvárás a szigorúbb biztonsági és
szabályozási szempontok iránt. Az adatvédelem és a jogszabályoknak való megfelelés pedig
kulcsfontosságú szerepet játszik az RPA projektjeinkben. [22]-[23]

5
Ebből kiindulva fontos kérdés, hogy a működés jelenleg mennyire biztonságos és milyen esetleges
buktatói vannak a bevezetésnek. Egy cégvezető a korábban leírtak alapján joggal hihetné azt, hogy az
adott technológia nem áll másból, mint automatizálunk bizonyos feladatokat (pl. pénzügyi kerekítéseket)
és ez azonnali költségcsökkenéshez vezet, viszont ezen a ponton joggal adódik a kérdés, hogy mik az
eddigi tapasztalatok az alkalmazás terén?
Az irodalom alapján az elérhető előnyök viszonylag ismertek, azonban mégis érdemes ezeket
mélyebben kifejteni. A technológia legfontosabb előnye a cégvezetés szempontjából a
költségcsökkentés
. Az RPA- való automatizálás lényegi eleme, hogy segítségével csökkenthetjük a
manuális munkaerőszükségletet, amivel jelentős költségmegtakarítás érhető el. További előnyt jelenthet
a
hatékonyságnövelés
, hiszen a robotok segítségével gyorsabb és pontosabb feladat-végrehajtás
érhető el a folyamatosan ismétlődő feladatok terén. A szoftverrobotok alkalmazásának másik fontos
aspektusa a folyamatos
elérhetőség
. Az RPA robotok folyamatosan dolgozhatnak, ami lehetővé teszi a
napi és éjszakai folyamatok automatizálását. Ezen felül a kvázi
hibamentességet
érdemes kiemelni.
Abból fakadóan, hogy a robotok – megfelelő konfiguráció és karbantartás esetén - hibamentesen végzik
a feladatokat, és az emberi hibák minimalizálódnak. [24]-[25]
A technológia jelenlegi egyik legfőbb
hátránya az
intelligencia
kérdése. Az RPA rendszerek nem rendelkeznek emberi intelligenciával vagy
tanulási képességekkel, ami azt jelenti, hogy csak az előre beprogramozott feladatokat tudják elvégezni.
Ezen részben segíthet az AI és ML integráció, de jelenleg a technológia ezen képességei behatárolják
az alkalmazási területet. További hátrányt jelent a
magas költségű és időigényes bevezetés:
A
bevezetés kezdetben magas költségekkel járhat, hiszen a robotok fejlesztéséhez és konfigurálásához
szükséges szoftverek és szakértők bérköltségét nem tudjuk kikerülni, valamint azzal is számolni kell,
hogy a bevezetés és testreszabás igen időigényes lehet, különösen komplex folyamatok esetén. [26]
A hátrányokból továbbmenve érdemes a bevezetés eddigi tapasztalatait és a főbb kihívásokat is
megvizsgálni. A szakirodalom ezen a terén kiválóan ismerteti a globális RPA használat legfőbb
nehézségeit, amelyet a következő felsorolásban tudunk összegezni:
1.
Adatbiztonság és adatvédelem:
Az RPA rendszereknek hozzáférnek az üzleti adatokhoz, ezért
fontos, hogy biztosítsuk az adatvédelmet és megfeleljenek a jogszabályi előírásoknak.
2.
Meglévő rendszerek integrációja:
Az RPA rendszernek integrálnia kell a meglévő informatikai
rendszereket, ami kihívást jelenthet a különböző rendszerek közötti összehangolás során.
3.
Felhasználói képzés:
Az alkalmazottaknak képzésre lehet szükségük az RPA rendszer
használatához, és a változásokhoz való alkalmazkodáshoz.
4.
Karbantartás és frissítések:
Az RPA rendszereknek rendszeres karbantartást és frissítéseket kell
igényelniük, hogy biztosítsák a folyamatos működést és a biztonságot.
5.
Üzleti folyamatok újragondolása:
Az RPA bevezetése lehetővé teszi az üzleti folyamatok
újragondolását és optimalizálását, ami szervezeti változásokat is jelenthet
6.
Szervezeti ellenállás:
Egy új technológia bevezetése
komoly ellenállásba ütközhet a szervezet
dolgozói részéről, amellyel a szervezet vezetőinek is számolni kell, illetve a hatás csökkentésére a
megfelelő képzési/”társadalmasító” lépéseket is meg kell előlegezni. [27]
Ha mélyebben vizsgáljuk a szakirodalomban fellelhető eredményeket, akkor az is világosan kirajzolódik,
hogy a felsoroltak nemcsak kellemetlenséget okozó problémák, de egyes esetek projektszintű
befolyásoló tényezők. A karbantartás figyelmen kívül hagyása, az adatbiztonság vagy az integráció
(esetleg a bevezetés költségvonzata és ROI-ja) egytől-egyig olyan faktorok, amelyek felmerülése
alapján, projektszinten is meg kell vizsgálnunk fejlesztés sikerét. A szakirodalom egyes helyeken 30%-
ra becsüli a sikertelen bevezetéseket, míg egyes kutatások 50%(!)-ra teszik ezt a számot. A
szakirodalmi kép alapján még fontosabb annak a vizsgálata, hogy a fent említett kihívásokra mennyire
vannak felkészülve a hazai RPA használók, valamint a bevezetést tervező vállalkozások, szervezetek.
[28]

6
RPA használat Magyarországon
Ahogy korábban említésre került 8 cég képviselőjével, illetve vezetőjével folytattunk le félig strukturált
kvalitatív interjúkat, amelynek eredményeit jelen fejezetben fogjuk prezentálni. Elsőként K1 kutatási
kérdéssel kapcsolatos válaszokat összesítettük a lentebb található táblázatban. A kutatási kérdésen
belül arra voltunk, kíváncsiak, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak a bevezetésnek, de a
kérdőívben kérdéseket tettünk fel a bevezetés kihívásaira, az alkalmazhatóságra és a lehetséges
technológiai korlátokra, valamint a technológia összhatására vonatkozóan is.
3. Táblázat: RPA projekt bevezetésének hatásai hazai cégvezetők szerint
A válaszok tekintetében 8-ból 4 vezető semmilyen számottevő akadályról vagy korlátról nem tudott
beszámolni. Közülük 2-en jelenleg is aktívan alkalmazzák a technológiát, 2-en pedig tervezik a
bevezetést. A válaszok elemzése után azt viszont érdemes kiemelni, hogy ezen cégek nagyvállalati
környezetben üzemelnek, igen fejlett vállalatirányítási szoftverrel rendelkeznek, pénzügyi és humán-
erőforrásaik pedig széleskörűek. Természetesen ők is beszámoltak bevezetési problémákról (pl.
karbantartási igény, integrációs megpróbáltatások és üzleti folyamatok újragondolása), de az ő
„érzékelésükben” ez egyszerűen nem olyan mélységű probléma, amely gátolná a bevezetést vagy
hosszú távú üzemeltetést. Az összképet tekintve ezek a cégek úgy állnak a technológiához, hogy
sokkal nagyobb haszna lehet a bevezetésnek, mintsem, hogy a problémák áthidalására fordított
erőforrásokon spóroljanak. Ezen az egyetlen reális veszély és gátló tényező az adatbiztonság volt. Azt
az összes nagyvállalati szakértő elismerte, hogy a megfelelő alvállalkozó megtalálása hosszú időt vett
igénybe, hiszen olyan harmadik felet kell keresni, aki garantálni tudja a vállalati titkok megőrzését.
Nagyvállalati szinten tehát a hazai viszonylatban arról tudunk beszámolni, hogy a szakirodalom feltárt
kihívások és hátrányok szinte kivétel nélkül megjelentek a bevezetés során, viszont ezek nem voltak
olyan mélységűek, amelyek a projekt sikerét aktívan érintették volna. A teljes összképhez azt is ki kell
emelni, hogy ezeknél a szervezeteknél nagyszámú külföldi szakember is dolgozik, akiknek volt már
nemzetközi RPA tapasztalata, így a szervezet olyan tanulófolyamatokon tudott keresztül menni, amely
felkészítette a bevezetés nehézségeire. A válaszadók közül 2 vállalat válaszolta azt, hogy tapasztalatai
vannak az RPA használattal (egyikük aktív RPA használó, míg a másik cég egy meghiúsult
bevezetésen van túl), illetve 2 válaszolták azt, hogy az RPA jelen formájában inkább hátrányos lenne a
bevezetése. Ha közelebbről megvizsgáljuk ezeket a cégeket, akkor a vegyes összképet közvetítő
szervezeteknél láthatjuk, hogy a nyomdaipari vállalkozás egy 200 főt foglalkoztató közepes vállalkozás,
Ssz.
Beosztás
Előnyös/Alkalmazható
Vegyes
Hátrányos/Korlátolt
1.
Ügyvezető
x
2.
Ügyvezető igazgató
x
3.
Pénzügyi vezető
x
4.
Site igazgató
x
5.
IT vezető
x
6.
Pénzügyi vezető
x
7.
Tulajdonos
x
8.
Tulajdonos ügyvezető
x

7
míg a közigazgatással foglalkozó szervezet egy nagyobb ernyőszervezet része, aki helyben 70 főt
foglalkoztat. A vegyes tapasztalatok ebben az esetben erősen összefüggtek azzal, hogy a fent leírt
szervezeteknek alacsonyabb volt a bevezetésre. fordítható erőforráskészlete a projektben. Ezen felül
azt is ki lehetne emelni, hogy a szervezeten belül összpontosuló RPA-val kapcsolatos tudás is
korlátozottabb volt a pozitív választ adó vállalkozásokkal szemben. Ha projektszinten nézzük a fent
említett (vegyes összképű) szervezetek tapasztalatait, akkor a nyomdaipari vállalkozás esetében arról
lehet beszámolni, hogy nagyon nehezen jött létre a rendszerintegráció és az üzleti folyamatok
újraszervezése. Korábban a vállalkozás egyedi fejlesztésű vállalatirányítási szoftvert vezetett be, de az
anyagáramlás követése továbbra is analóg módon történik. Ennek megfelelően az alábbi folyamatok
integrációja és újraszervezése – amíg azok RPA képesek legyenek – rengeteg plusz erőforrást követelt
volna meg, így a vállalkozás felfüggesztette ideiglenes az RPA bevezetést. Ez lényegében azzal a
nagyon fontos tanulsággal jár, hogy azt is meg kell vizsgálnunk a bevezetés előtt, hogy szervezetünk
egyáltalán készen áll-e infrastrukturálisan, erőforrások tekintetében, illetve szervezeti tudás és működés
terén, a konkrét RPA bevezetésre. A leírt előzetes bevezetési elemzés hiánya a másik szervezet esetén
is jelentkezett, hiszen az ő esetükben, noha jelenleg is aktív RPA használatról tudunk beszámolni, de a
bevezetés és karbantartás költségei, előre nem kalkulált terheket róttak a szervezetre. A fennmaradó
két vállalkozás, aki azt válaszolta, hogy a jelenlegi bevezetés inkább hátrányos lenne, a vendéglátó
szektorban működik és meglátásuk szerint jelenleg még nem tart ott a technológia, hogy az ő szintjükön
(kisvállalkozás) versenyelőnyöket tudjanak elérni az RPA alkalmazásával. A korábban leírt trendek (pl.
szállodai RPA) remélhetőleg ezekre a kihívásokra választ ad a következő években.
A másik kutatási kérdés arra vonatkozott, hogy az RPA használata vezethet-e élőmunkaerő
leépítéséhez Magyarországon. A válaszok ebben az esetben is megoszlottak, ahogy az a 4.
táblázatban is látható.
4. Táblázat: Lehetséges munkaerő-leépítés az RPA hatására hazai cégvezetők szerint
A szakirodalomban eddig ez az aspektus mérsékelten jött elő, viszont a most kapott válaszok tovább
árnyalják ezt a képet. A nyomdaipari válaszadó például konkrétan azt válaszolta a kérdésre, hogy az ő
vállalkozásuk célzottan azért foglalkozik az RPA bevezetésével, hogy egy vagy két 4 órás munkahelyet
ki tudjanak váltani vele. Abban a legtöbb szakértő egyetért, hogy a technológia jelenleg nem tart ott,
hogy teljes egészében kiváltsunk vele teljes álláshelyeket, de a félállás eddig nem került szóba. A fent
említett vállalkozás teljesen jogosan abban gondolkozik, hogy a logisztikával és a vevőkapcsolatokkal
foglalkozó 4 órás álláshelyeket ily módon váltja ki, az RPA rendszer felügyeletét pedig 8 órás
Ssz.
Beosztás
Igen
Talán
Nem
1.
Ügyvezető
x
2.
Ügyvezető igazgató
x
3.
Pénzügyi vezető
x
4.
Site igazgató
x
5.
IT vezető
x
6.
Pénzügyi vezető
x
7.
Tulajdonos
x
8.
Tulajdonos ügyvezető
x

8
munkavállalóhoz rendeli, vagy külső vállalkozásnak szervezi ki. Azok a szakértők, akik nemmel
válaszoltak a lehetséges leépítésre jellemzően olyan cégnél dolgoznak, ahol elég erős volt a
munkaerőhiány, amely a válaszoknál is előjött. Az ő megközelítésük szerint nem feltétlen leépítés
történhet, hanem reményeik szerint, az amúgy is hiányzó álláshelyeket tudnak lefedni RPA
technológiával. A fennmaradó szakértők válaszaiban megoszlottak az igen és talán válaszok aránya.
Ha a teljes összképet nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy a Magyarországi érintettek nem teljesen
elfogultak az RPA-val lefedett álláshelyek megtartása mellett, némiképp árnyaltabban látják a helyzetet.
A válaszok vizsgálatánál az is látszik, hogy rövidtávon ők sem tartják reálisnak bizonyos álláshelyek
kivezetését, viszont 10-15 éves távlaton ezt már nem lehet egyértelműen megjósolni és inkább a
lehetséges leépítést tartják valószínűnek. Az interjúk további eredményeit tekintve érdemes
megvizsgálni a teljes jelenlegi RPA használati összképet a válaszok alapján. A technológiai hatásait
tekintve elmondható, hogy a jelenleg RPA-t használó cégek körében leginkább minőségügyi
szempontok érvényesülnek. A megkérdezettek egyértelmű választ adtak arra a kérdésre, hogy miért
kezdtek bele a technológia bevezetésébe, amelynek a legfőbb okai kényelmi, időbeli és minőségi
szempontok voltak. A megtérülés során nem kifejezetten a korábban felvázolt munkaerő-csökkentés
vagy költségmegtakarítás dominált, hanem sokkal inkább az került előtérbe, hogy a korábbi manuális
munkát, egy gyorsabb, pontosabb és kényelmesebb megoldással váltsák fel. Ezen belül az a konkrét
példa került elő, amikor egy vállalat belső számláinál egyszerre csak 5.000 számla tölthető le az
adatbázisból, amelyet manuálisan 20+ munkanapot jelent egy adott dolgozónak. Ehhez képest RPA
technológiával ez a folyamat 2 munkanapra került csökkentésre. Hasonló példát említett egy másik
válaszadó, ahol céges adatbázisokban manuálisan kellett bizonyos kerekítéseket elvégezni, amely
szintén 40+ munkanapot tesz ki az adott kolléga munkaidejéből, RPA technológiával viszont ezt is 2
napra szűkítették éves szinten. Ha az automatizált folyamat időbeni csökkenését nézzük, akkor itt is
visszaköszönnek a korábbi válaszok, azaz jelenleg nem tart ott a technológia, hogy egy teljes
álláshelyet kiváltson, hiszen a az időbeni csökkenések kevesebb mint, heti 1 munkanapot tesznek ki. Az
alkalmazás relevánsabb része inkább a minőség. Ezen belül azt a választ kaptuk, hogy a manuális
letöltés és kerekítés nemcsak időben volt lassabb, de számos hibával járt az emberi végrehajtás miatt.
Ennek megfelelően a jelenleg alkalmazott hazai RPA-k leggfőbb outputja az általunk vizsgált cégeknél a
következők: 1. hibák számának csökkentése, 2. gyorsabb átfutási idők elérése, 3. dolgozói leterheltség
csökkentése. Mivel jelenleg a pénzügyileg erős vállalkozások alkalmazzák a technológiát, ezért további
kérdésként merül fel a válaszok alapján, hogy a későbbiekben mennyire jelenik meg a
költségcsökkentés a befolyásoló tényezők között. Ha a legfőbb alkalmazhatósági kihívásokat
vizsgáljuk, akkor a válaszadók leginkább arra hivatkoztak, hogy a technológia alkalmazása jelenleg
tanuló szakaszban van. A válaszok tekintetében felmerült a korábban már említett rendszerintegrációs
problémák, tudáshiány, de az egységes keretrendszer is. Ezen belül főként az került megfogalmazásra,
hogy jelenleg még nem alakult ki egy olyan indikátor- vagy célrendszer, amely megmutatná, hogy
mikortól számít sikeresnek egy RPA bevezetés. (Hogyan kell a projekt sikerét visszamérni?) Ha
mindent egybevetve vizsgáljuk a kapott kvalitatív mintát, akkor a legátfogóbban úgy írhatjuk le a
jelenlegi helyzetet, hogy a RPA bevezetésével a hazai vállalkozások a minőség mellett a folyamataik
időbeni lerövidítésére törekszenek, de az alkalmazás tekintetében egyelőre még egy tesztelési
időszakban van, ahol aktívan gyűjtenek primer és szekunder tapasztalatokat az alkalmazás
optimilaziálásához.
Összefoglalás és javaslatok
A tanulmány során azt vizsgáltuk, hogy az Ipar 4.0 által elindított folyamatok közül az RPA (Robotic
Process Automatization) milyen módon van jelen Magyarországon, a hazai vállalkozások milyen
tapasztalatokat szereztek az alkalmazás terén. Az eredmények tekintetében elmondható, hogy az RPA
bevezetése nem tartozik az egyszerűbb IT beruházások közé, de a nemzetközi gyakorlatban

9
nagyszámú sikertelen megvalósulást is találhatunk. Az előzetesen kitűzött célnak megfelelően a
kutatási kérdések megválaszolására 8 félig strukturált kvalitatív interjút folyattunk le haza szervezetek
vezetőivel. A jelenlegi tapasztalatok alapján az RPA használata vegyes képet mutat, az elégedettség
pedig nagyban összefügg a rendelkezésre álló erőforrásokkal és tudással, valamint a szervezet
méretével. Abban minden szakértő egyetértett, hogy méret-függetlenül egy komplex fejlesztésnek
számít az RPA bevetése, amelynek számos buktatója és kihívása lehet. A humánerőforrásra gyakorolt
hatás kérdésében azt az eredményt kaptuk. hogy rövid távon a 4 órás vagy félállások sokkal
védtelenebbek, viszont 10-15 éves idő távon akár teljes állások is kiváltásra kerülhetnek a
technológiával. Mindemellett viszont az is bizonyításra került, hogy az összkép alapján most nem ez a
fő motivációja a használatnak, hanem sokkal inkább a minőségi elvárásoknak való megfelelés, az
átfutási idők csökkentése és a munkaszervezés könnyítése mellett. A bevezetés legfőbb kihívásait
eddig a tapasztalat hiánya okozta, amelyen belül állandó problémát jelent, hogy nincs jelenleg nincs egy
állandó keretrendszer, amely megmutatná a használat megfelelő fókuszát, valamint nincs lehetőség a
projektek eredményeinek visszamérésére sem. A vállalkozások jelenleg egy tanuló szakaszban vannak
a megvalósítás terén, így jelenleg is gyűjtik a fent említett tapasztalatokat. Összesítve elmondható, hogy
ténylegesen is egy olyan gyorsan változó időszakot élünk, amelyre a hazai szervezeteknek technológiai
és menedzsment szinten is aktívan készülniük kell. A tanulmány limitációit tekintve ki kell emelni, hogy
egy szűk mintával dolgoztunk, amelyből nem lehet általános következtéseket levonni, sokkal inkább az
ok-okozati viszonyok megismerése volt a cél. A teljes helyzetkép megismeréséhez szükséges egy olyan
további kvalitatív adatgyűjtést, amely szektorálisan és cégméret szerint is vizsgálja az RPA alkalmazást.
Ezt természetesen a későbbiekben ki lehet bővíteni egy hazai, nagymintás kvantitatív mintavétellel,
amely során SPSS vizsgálattal és egy esetleges SEM modell felállításával egy összetett képet
kaphatnánk a tapasztalatok és az egyéb változók közötti összefüggésekről. A kutatás jövőbeni irányait
tekintve, jelenleg a kvalitatív kutatás bővítése került kiválasztásra a korábban leírt módon (szektorálisan
és cégméret szerint is vizsgálva az RPA alkalmazást).
Források
[1] Lasi, Heiner, et al. (2014). Industry 4.0." Business & information systems engineering.6. 239-242.
[2] Ghobakhloo, Morteza (2020). Industry 4.0, digitization, and opportunities for sustainability. Journal of
cleaner production, 252, 119869.
[3] Zhou, Keliang, Taigang Liu, and Lifeng Zhou (2015). Industry 4.0: Towards future industrial
opportunities and challenges. In 2015 12th International conference on fuzzy systems and knowledge
discovery (FSKD) (pp. 2147-2152). IEEE.
[4] Marciniak, Piotr, and Robert Stanisławski (2021). Internal determinants in the field of RPA technology
implementation on the example of selected companies in the context of industry 4.0 assumptions.
Information, 12(6), 222.
[5] Axmann, Bernhard, and Harmoko Harmoko (2020, September). Robotic process automation: An
overview and comparison to other technology in industry 4.0. In 2020 10th International Conference on
Advanced Computer Information Technologies (ACIT) (pp. 559-562). IEEE.
[6] Ranerup, Agneta, and Lupita Svensson. (2022). Actors and intentions in the dissemination of robotic
process automation in social work. In Service Automation in the Public Sector: Concepts, Empirical
Examples and Challenges (pp. 129-146). Cham: Springer International Publishing.
[7] Arias, Carolina Cifuentes, and José Sixto-García. (2022). Skills and professional profile of community
managers in the media: commitment to Robotic Process Automation (RPA). Revista Latina de
Comunicación Social, (80), 1-23.
[8] Juhász, Krisztina (2021). RPA az SSC szektorban. ACTA PERIODICA (EDUTUS), (22), 33-43.
[9] Bagó, Péter (2023). A mesterséges intelligencia lehetőségei a pénzügyekben. Gazdaság és Pénzügy,
10(1), 21-38.

10
[10] Palik, Mátyás és Rohács, József (2022). UAV, UAS, RPA, drón, robotrepülőgép–új technológiák
alkalmazása 2. rész. Haditechnika, 56(6), 21-26.
[11] Járvás, Tamás és Illés, Béa (2023). Automatizálás hatása a logisztikai rugalmasságra: Impact of
automation on logistics flexibility. Nemzetközi Gépészeti Konferencia–OGÉT, 268-273.
[12] Katona, Dóra (2021). A szoftverrobot–automatizálás vállalati hatásainak vizsgálata. ACTA
PERIODICA (EDUTUS), (23), 111-123.
[13] Babbie, Earl (2008). A társadalomtudományi kutatás gyakorlata (6th ed.), Budapest, Balassi Kiadó
[14] Horváth, Dóra – Mitev, Ariel (2015). Alternatív kvalitatívkutatási kézikönyv, Budapest, Alinea Kiadó
[15] Lewin, Kurt (1946). Action Research and Minority Problems, In: Resolving Social Conflicts, New York,
Harper And Row, pp. 201–216.
[16] Saunders, Mark – Lewis, Phillip – Thornhill, Adrian (2009). Research methods for business students,
Pearson education.
[17] Király, Gábor - Géring, Zsuzsanna (2016). Kvalitatív módszertani innovációk és a tudományos
gyakorlat: szerkesztői előszó. Prosperitas, 3(2), 5-16.
[18] Industry 4.0 Policy Department Economic and Scientific Policy, 2016, p 22.
[19] Szalavetz, Andrea és Somosi, Sarolta (2019). Ipar 4.0-technológiák és a magyarországi fejlődés-
felzárkózás hajtóerőinek megváltozása-gazdaságpolitikai tanulságok= Impact of industry 4.0
technologies on the engines of development and catch-up in Hungary–Some lessons for economic
policy. Külgazdaság, 63(3-4), 66-93.
[20] Aguirre, Santiago, and Alejandro Rodriguez. (2017). Automation of a business process using robotic
process automation (RPA): A case study. In Applied Computer Sciences in Engineering: 4th
Workshop on Engineering Applications, WEA 2017, Cartagena, Colombia, September 27-29, 2017,
Proceedings 4 (pp. 65-71). Springer International Publishing.
[21] Madakam, Somayya, Rajesh M. Holmukhe, and Durgesh Kumar Jaiswal. (2019). The future digital
work force: robotic process automation (RPA). JISTEM-Journal of Information Systems and
Technology Management, 16.
[22] Hyun, Young Geun, and Joo Yeoun Lee. (2018). Trends analysis and future direction of business
process automation, RPA (robotic process automation) in the times of convergence. Journal of Digital
Convergence, 16(11), 313-327.
[23] Gupta, Saurabh, Sangeeta Rani, and Amit Dixit. (2019, October). Recent trends in automation-a study
of rpa development tools. In 2019 3rd International Conference on Recent Developments in Control,
Automation & Power Engineering (RDCAPE) (pp. 159-163). IEEE.
[24] Asatiani, Aleksandre, Teemu Kämäräinen, and Esko Penttinen. (2019). Unexpected problems
associated with the federated IT governance structure in robotic process automation (RPA)
deployment.
[25] Noppen, Philip, et al. (2020). How to keep RPA maintainable?. In Business Process Management:
18th International Conference, BPM 2020, Seville, Spain, September 13–18, 2020, Proceedings 18
(pp. 453-470). Springer International Publishing.
[26] Ermolaeva, A. S., Nemtsev, V. N., Solomatin, P. S., & Selivanova, M. A. (2021). The analysis of
implementation of robotic process automation RPA: the experience of Russian and foreign companies.
In Modern Global Economic System: Evolutional Development vs. Revolutionary Leap 11 (pp. 1483-
1492). Springer International Publishing.
[27] Lamberton, Chris, Damiano Brigo, and Dave Hoy (2017). Impact of Robotics, RPA and AI on the
insurance industry: challenges and opportunities. Journal of Financial Perspectives, 4(1).
[28] Syed, R., Suriadi, S., Adams, M., Bandara, W., Leemans, S. J., Ouyang, C., ... & Reijers, H. A. (2020).
Robotic process automation: contemporary themes and challenges. Computers in Industry, 115,
103162.