Content uploaded by Sík Endre
Author content
All content in this area was uploaded by Sík Endre on Nov 24, 2022
Content may be subject to copyright.
Adalékok a morális pánikgomb legfrissebb megnyomattatásához
Sik Endre (TK SZI) és Kerényi Péter (LSE)
1
Mottó: „a magyar kormány Európában elsőként
megkérdezi az embereket az Oroszországgal szembeni
szankciókról”, vagy arról, hogy azokról nem az emberek,
hanem “a brüsszeli bürokraták és az európai elitek
döntöttek.”
2
Mint a mottóban olvasható, most már biztos, hogy a kormány, mit is tehetne mást, hiszen
demokrácia van, eleget tesz a Fidesz kérésének, és a közeljövőben egy újabb nemzeti
konzultáció segítségével teszi lehetővé, hogy a Nép elmondhassa véleményét az országot
fenyegető kettős veszedelemről: a háborúról és az EU-s szankciókról. A hivatalos indoklás
szerint ez a konzultáció – az előzőkhez hasonlóan – egyfelől támaszt nyújt majd a kormánynak
a helyes külpolitika lépések megtételére, másfelől segíti abban, hogy finomra hangolja a hazai
szabályozást.
Mivel véleményünk szerint szociológiai szempontból a soron következő nemzeti konzultáció
semmiben nem fog különbözni az eddigiektől, ezért tanulmányunkban arra teszünk kísérletet,
hogy - korábbi elemzéseinkre támaszkodva – ismét elmondjuk, hogy mi is valójában egy
nemzeti konzultáció, hogy miképpen működik a MPG, aminek fontos elemei a nemzeti
konzultációk, és a végén elmondjuk, hogy mi fog történni ezzel a megnyomattatással.
Felvezetésképpen Soros Györgyről kell röviden szólnunk, mivel szerepe megkerülhetetlen az
MPG megismeréséhez, aztán egy nagyon rövid MPG történelmi áttekintés után, olyan
empirikus elemzések eredményeit mutatjuk be, amelyekkel jól illusztrálható az MPG
technológiájának jelenléte és hatása a médiában.
A Soros-jelenség létrejötte
A következőkben felsoroljuk azokat a tényezőket, amelyek szerepet játszattak a Sorossal
kapcsolatos összeesküvés elméletek létrejöttében. Ezen faktorokat nem állítjuk fontossági
1
A tanulmány a “Bridges” projekt keretében részült (European Union’s Horizon 2020 research and
innovation program under grant agreement No 101004564), de egyes fejezetei a MILAB projekt
(https://milab.tk.hu/en) részére íródtak miközben Sik Endre a HWK (https://hanse-ias.de/)
vendégkutatója volt.
2
https://hvg.hu/itthon/20220928_Nemzeti_konzultacio_jonnek_az_EU_elleni_milliardos_kerdesek
sorrendbe, csupán azokat a kontextuális hatásokat soroljuk fel melyek segíthetnek a Soros-
jelenség globális és lokális terjedésének megértésében és elemzésében.
Soros több szempontból ideális bűnbak. Mint spekuláns, milliárdos, aki előszeretettel használja
hatalmát a liberális demokrácia elvei terjesztésére, valamint civil szervezeti hálók építésére,
Soros egyértelműen szemben áll számos rezsim vezetőinek érdekeivel. Ennek legfőbb oka
politikai-társadalmi tevékenységei, melyek a Nyílt Társadalom Alapítványok keretein belül a
80-as évek óta segítik a liberális demokrácia és a pluralizmus megteremtését, valamint az
emberi jogok védelmét a világ számos országában.
3
Társadalmi aktivitása kiterjedt és ez az oka
az ellene irányuló támadásoknak, ami különböző helyeken más és más kontextusban ölt testet.
Ilyenkor Soros személyének különböző aspektusai válnak az ellenségkép formálásának
alapjává, ami szépen demonstrálja, hogy Soros képe egy konstrukció, mely formálható és
adaptálható az adott politikai-kulturális körülményeknek megfelelően. Így például az Egyesült
Államokban a Demokrata pártnak szentelt adományait emelték ki, az arab világban zsidó
származását, Oroszországban amerikai állampolgárságát, Izraelben pedig pro-palesztin nézeteit
hangsúlyozzák,
A következő pár konkrét példával azt illusztráljuk, hogy Soros milyen sokféleképpen
használható bűnbaknak egy politikai diskurzusban. Oroszországban 2015-ben, mikor Putyin
elfogadtatta a civil szervezetek támadó törvényt, a Soros által terjesztett ‘nyílt társadalom
ideológiára’ hivatkozott, mint ami az orosz államot fenyegető legfőbb veszély. Törökországban
Ankara polgármestere tüntetések és fellázadások szervezésével vádolta Sorost. Szerbiában a
miniszterelnök, Vucic támogatói azt állították, hogy Soros háborút szít Szerbia ellen. 2018-ban,
Szlovákia korábbi miniszterelnöke (Fico) azzal támadta Sorost, hogy posztja elvesztésében
központi szerepet játszott Soros befolyása az államfőre (Kiska). Spanyolországban Soros össze
lett kötve a katalán függetlenségi mozgalommal (de Castro és Ferrero, 2019). 2021-ben, a
szlovén miniszterelnök Twitterre posztolt egy képet az Európai Parliament 13 tagjáról, akik
állítólag Soros ‘bábjai’, és mint ilyenek szlován-ellenes tevékenységgel vádolhatók. Egy
Izraelben működő jobboldali szervezet által publikált jelentés több mint két tucat egyént és
szervezetet nevezett meg, akik a Nyílt Társadalom Alapítványoktól kaptak támogatást,
melyeken keresztül Soros állítólag Izrael destabilizálására törekszik. Ehhez olyan konteot is
kitaláltak, melyben Soros áll a gyíkemberek háta mögött, akik az illuminátusok segítségével
mozgatja a szálakat, amelyek végén az izraeli baloldal fityeg (1. képválogatás bal felső kép).
3
https://www.opensocietyfoundations.org/george-soros
1. képválogatás Ízelítő a világban kerengő a Soros konteokból
Mint az 1. képválogatás többi példája mutatja, Soros másutt, másban is lehet „mindennek”
ellensége: muszlimok importőre Olaszországban (jobb felső kép), a hamis hírek gyártásának
(liberális média) bábmestere az USA-ban (bal alsó kép), s általában a polip, amely halálos
ölelésével megfojt mindent, ami és aki útjában áll a világuralom felé, ahogy ezt egy német T-
shirt megjeleníti (jobb alsó kép).
Viszont fontos, hogy a Soros körüli összeesküvés elméletek terjedésében szerepet játszanak
Soros személyétől független folyamatok is. Általánosságban, az összeesküvés elméletek
befogadására való hajlam egyik legfontosabb oka a bizonytalanság, a kontroll hiányának érzete
(Douglas et al., 2019). Ennek köszönhetően olyan társadalmakban, melyek gazdasági és
politikai helyzete instabil, különösen amikor ezt egy rezsim összeomlása, egy forradalom,
háború vagy járvány idézi elő (Sorokin, 2010, [1942]), Soros képe, mint a világpolitikai
események háttér mögötti irányítója segít a kontroll érzetének visszaszerzésében. A XX-ik
század második fele óta számos példát találunk hasonló eseményekre. A globalizációnak
köszönhetően kialakultak olyan hatalmi struktúrák, melyek az átlagember számára nem
felfoghatók. A tőke és információ nemzeteken átívelő áramlása, a tudásszerzés új formáinak (a
tudományos diskurzus delegitimizációja) megjelenésével együtt olyan körülményeket
teremtett, melyben az összeesküvés elméletek egyszerűen terjednek, valamint, a komplexitás
növekedésének következtében, az egyének is feltehetőleg hajlamosabbak befogadásukra
(Tanguay, 2021).
Továbbá, tekintve, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése is elősegíti a konteók
terjedését (Casara, Suitner és Jetten, 2022), a globalizáció hatására kiszélesedett különböző
társadalmi csoportok között lévő szakadékok – ideértve a munkaadók és munkavállalók, a
képzett és képzetlen munkaerő, a város és vidék, nemzetközi és hazai piacokra fókuszáló
termelők, valamint különböző gazdasági adottságokkal rendelkező térségek közötti
egyenlőtlenségeket – szintén hozzájárulhatnak a Soros-elméletek sikeréhez (Rodrik, 2017).
Ezen problémák kikristályosodása az előző évtizedben, valamint a 2008-as válság okozta
általános kiábrándultság a demokrácia intézményeivel és a mainstream politikai pártokkal
szemben (Morlino és Quaranta, 2016; Algan et al., 2017), számos helyen olyan rezsimek
hatalomra jutását eredményezte, melyek a globalizáció, pluralizmus és kulturális diverzitás
ellenzésével próbálnak reagálni a társadalom elégedetlenségére (Önis és Kutlay, 2020;
Bonanno, 2020). Ezen rezsimek előszeretettel nyúlnak összeesküvés elméletekhez a
közvélemény befolyásolása érdekében (Boese et al., 2022). Soros zsidó származása itt szintén
szerepet játszat, hiszen a globalizáció ’vesztesei’, azon csoportok akik megélhetése a leginkább
veszélybe került a világgazdaság átstrukturálódása következtében, feltehetően nyitottabbak
lesznek azokra a diskurzusokra melyek ezen problémákat etnikai csoportokra aggatják
(O’Donnell, 2017). Tekintve, hogy a globalizációval párhuzamos gazdasági változások egyik
legfőbb jellemzője a pénzügyi rendszer egyre átláthatatlanabbá válása és a pénzügyi tőke
kitörése a nemzetállami keretek közül, előnyt élvezhetnek azon elméletek, melyek a zsidók és
a pénz közötti már jól bejáratott asszociációra építenek (Lockwood, 2020).
A globalizáció ezen felül fontos a civil szervezetekre gyakorolt hatása szempontjából is. Az
elvek és narratívák nemzetközi terjedése, valamint a civil szervezetek tevékenységének
kiszélesedése (melynek jó példája a Nyílt Társadalom Alapítványok) veszélyeztetik a
nacionalizmus és protekcionizmus felé hajló politikai erőket (McLaughlin és Trilupaitye,
2013). Ez különösen számottevő volt a kommunista rendszerek szétesését követően, amikor a
rendszerváltások élén álló elitek a nacionalizmushoz fordultak, mint a marxizmus-leninizmus
hegemóniájának megszűnése által kialakult vákuum betöltésére hivatott ideológia.
Az MPG rövid története
Mivel jelen tanulmány már a harmadik abban a sorban, amiben az MPG kialakulását és
működését a Mozgó Világban nyomon követtük, ezért – nehogy az önismétlés bűnébe essünk
- sok utalással, de kevés szóval és még kevesebb képpel illusztráljuk mondanivalónkat, amit a
fejezet végén egy definíció formájában összegzünk.
Feltételezésünk szerint a történet 2014 őszén kezdődött, amikor a netadó bevezetésének ötletét
követően gyorsan csökkenni kezdett a Fidesz népszerűsége (Sik, 2016 1. ábra). Némi
próbálkozás után az MPG gazdái a poszt-Charlie Hebdo helyzetben a migránsellenességet
választották, mint az MPG központi témáját, részben építve a magyarok nemzetközileg is
magas, itthon pedig 2011 óta növekvő idegenellenenességére (Messing-Ságvári, 2019, Sik-
Simonovits, ), részben, mert erre Soros és „bérencei” kiválóan felfűzhetőnek látszottak.
Egy rövid alfa-teszt után, amikor Orbán és a kormány megszólalásdömpinggel szórta meg a
hazai médiát (Bernáth-Messing, 2015), jött is az MPG első megnyomatása, a bevándorlással és
terrorizmussal foglalkozó nemzeti konzultáció, melynek technológiája (a push pull
4
technika
legszebb hagyományainak megfelelően) jelölte ki, hogy a lakosság hogyan (ne) gondolkodjon,
s ehhez milyen fogalmakat, milyen tartalommal használjon (Lázár-Sik, 2019). Az ehhez jól
illeszkedő MPG-dominálta narratíva mind a médiában, mind a parlamenti diskurzusban
hegemón helyzetben volt (Bognár-Sik-Surányi, 2018, 2022, 2023). Az MPG által közölt
információk alapján a nemzeti konzultáció siker hatalmas volt (Sik, 2016 5. és 6. ábra), s
megalapozta az MPG technológia (és ezen belül a nemzeti konzultáció) helyét a kormányzati
kommunikációban. El is árasztották az országot az MPG által kifejlesztett álhír és hazugság
ötvözetet hirdető álinformációs kampány(ok) plakátjai és TV-spotjai
5
, majd a következő évi
„kényszerbetelepítés” elleni népszavazás - hivatalos még sokkal sikeresebb - hasonló akciói, i
(Sik 2016, 7-10 ábrák, Lázár-Sik, 2019 7-10. kép ). Az MPG elszabadult, 2019-ig már
tizenhétszer nyomták meg az arra illetéseket az MPG-t (Lázár-Sik, 2. ábra), amelyek közül a
Sorosra kihegyezett menetek a korszak fénypontjai tekinthetők (Lázár-Sik, 2019 13-17. kép).
Mindazonáltal a „társtetteseknek” is jutott figyelem, v.ö. a 2018.évi parlamenti választás nem-
4
A push poll egy olyan befolyásolásra használt kommunikációs eszköz, mely pártatlan
közvéleménykutatás/felmérésnek álcázva próbálja a válaszadókat a push poll készítője érdekeit szolgáló
vélemény támogatására ösztönözni (American Association for Public Opinion Research).
https://www.aapor.org/Education-Resources/Resources/What-is-a-Push-Poll.aspx
5
Gondolunk itt különös tekintettel a nagy sportesemények szüneteiben megjelenő villámhíradások (nem
feltétlenül hírfogyasztó) tömegeket elérő innovatív technikájára.
fideszes pártjai (Lázár-Sik, 2019 17. kép), az EU minden témához és mindenkor szorosan
kapcsolva (de különösen a 2019. évi EU választás idején, Lázár Sik, 2019, 20-21. kép), de ha
nem viselkedett helyesen megkapta az ENSZ is (Lázár-Sik, 2019 18-19 kép).
A hatás nem is maradt el: a Fidesz népszerűsége hamar növekedésnek indult (Gerő-Sik, 2020
3. ábra), s nem is csökkent jelentősen azóta. Továbbá a politikailag polarizálódó társadalom
Fidesz-hívő része teljes mértékben elfogadta már 2018-ban is (Gerő-Sik, 2020 6. ábra), amit az
MPG igaznak láttatott velük, s akiket ebbeli hitükben azóta sem lehet megrendíteni, s akik (az
adott választási rendben, illetve az ellenzék impotenciája és a többi szavazó depolitizálásának
hála) megfelelő mozgósítás után, mindig biztosítják a parlamenti választás sikeréhez való
elegendő számú szavazatot (Gerő- Sik, 2022).
Összefoglalóan: az MPG-t egy laza, de jórészt láthatatlan hálózatként képzelendő el, amelynek
központja egy miniszerelnök-közeli kormányzati egység, de amely magában foglal
minisztériumok és más országos szervezetek funkcionális egységeit, és sokféle nem-
kormányzati „bedolgozót”, akik agytrösztként vagy/és vállalkozóként, (ál)civil szervezetként
végeznek el olyan tevékenységeket, amelyeket a központ nem akar a kormányzaton belül látni
(pl. közvéleménykutatás, arculattervezés, médiamegjelenítés, jogi ügyletek, nemzetközi
kapcsolattartás, stb.).
Az MPG három fő technológiát egyesít: A leggyakoribbak az információs kampányok, melyek
során a média minden lehetséges csatornáján (TV, rádió, újságok, plakátok) terjesztik a
kampány üzeneteit. A másik két eszköz a nemzeti konzultációnak nevezett push-pollok
sorozata, illetve az egész népet megmozgató szavazások (a 2016-os migrációs kvótáról, a 2022-
es gyermekek védelméről szóló népszavazások, valamint a 2018-as parlamenti választás, és a
2019-es európai parlamenti választás). Míg 2015 és 2016-ban a kampányok központjában a
migráció és az Európai Unió állt (bár Soros már itt is fontos szerepet játszott), a Soros-ellenes
kampány 2017-ben teljesedett ki, mikor a kormánypárt levezényelte a ‘Soros-terv’ ellen
szervezett nemzeti konzultációt, amit 2018-ban a Stop Soros, 2019-ben pedig a Soros és
Juncker közötti összeesküvést sugalmazó információs kampány követett. Fontos, hogy Soros
központi szerepe a későbbi kampányokban nem eredményezte a már meglévő bűnbakok
(migránsok, EU, Gyurcsány) elhagyását, hanem ezek egyre újabb kombinációkban tűntek fel.
A globálisból hungarikummá lett, MPG kompatibilis, Soros-konteo születéséről az agytröszt
egyik főszereplője így mesélt:
“Soros valóban tökéletes ellenségnek bizonyult. Egyrészt rá lehet aggatni a liberális címkét,
másrészt megtestesíti azt, amit a konzervatívok annyira utálnak sikeres baloldaliakban: egy
pénzügyi spekuláns, aki közben gyengébb kapitalizmust szeretne. Harmadrészt nem politizál,
így nincsenek politikai eszközei a visszavágásra, és még csak nem is él az országban…. A Soros
elleni hadjárat 2013. augusztus 14-én kezdődött, amikor a kormánypárti Heti Válaszban
megjelent egy cikk, amely az állítólag Soros György által irányított civil szervezetek ellen
irányult. Ekkor született meg az a kormány és a kormánypárti sajtó által terjesztett
összeesküvés-elmélet is, amely szerint Soros Magyarországot támadja. Ezután az állam
nekiment az Ökotárs Alapítványnak, számítógépeket foglaltak le, ideiglenesen befagyasztották
a norvég - magyar civil alapok kifizetéseit, és hiába nem találtak végül semmit, létrejött „a
veszélyes NGO-k” rémképe, amely azóta is kitart. … A propaganda folytatását elősegítette a
2015-ös migrációs krízis, és egy esszé, amelyben Soros György azt vetítette előre, hogy a
közeljövőben évente egymillió menekült érkezik majd az Európai Unióba. Ezt nevezte el
később a kormánypropaganda Soros-tervnek, és így lett Soros Györgyből a főellenség, aki a
Fidesz szerint menekültekkel akarja elárasztani Európát és Magyarországot. … 2015 végén a
két ellenségkép egyesült: minden olyan civil szervezet, amely a Soros-féle Nyílt Társadalom
Alapítványtól pénzt kap, azt maga Soros irányítja, az ott dolgozók pedig külföldről fizetett
„katonák”. Innen már csak egy lépés volt, hogy Vlagyimir Putyint lemásolva (aki
Szentpéterváron bezáratott egy Soros által is finanszírozott egyetemet) a kormány nekimenjen
a CEU-nak. Aztán jött a plakátos gyűlöletkampány, és célba értek: Soros népszerűsége
csökkent, és ő lett a gonosz megtestesítője.” (D.Kovács, 2019)
Az MPG működése
A következő példák csupán illusztrációi annak a sokrétű tevékenységnek, amely az MPG-t
jellemzi. Mivel az MPG működését nem ismerjük, ezért hatásai alapján következtethetünk
csupán arra, hogy mik voltak az MPG céljai. Megközelítésünk korlátja, hogy csak az MPG
sikereit tudjuk elemezni, esetleges kudarcainak hatástalanságát nem tudjuk kimutatni. Tehát a
következőkben azt demonstráljuk, hogy az MPG képes egy Soros-központú bűnbakcsomag
létrehozására, fel tudja használni a nemzeti konzultációt szimpatizánsainak mozgósítására,
létrehozott egy olyan nyelvet, amely alkalmas üzeneteinek sulykolására, és olyan témák
kialakítására, amelyekben az MPG bűnbakjainak az erre alkalmas nyelvi eszközök
segítségével, a legmegfelelőbb narratívákba csomagolva eljuttathatók az elvárt
(nem)gondolkodást biztosító üzenek.
Bűnbakképzés
Az illusztrációként kiválasztott két bűnbak „Brüsszel”, ami az MPG nyelvben nem Belgium
fővárosát, hanem egy elnyomó külföldi hatalom székhelyét jelenti, és „Gyurcsány”, ami nem
egy személy, hanem a hosszú évekkel ezelőtt indított karaktergyilkossággal megalapozott máig
jól használható MPG-s fogalma, amely a „belső ellenség” leképezésére szolgál). Az alábbi
táblázat azt mutatja, hogy a két „társbűnbak” megjelenésének esélye egy cikkben igen magas a
kormányközeli (különösen az országos) médiában, ami ezzel szemben csak „Brüsszel” esetben
igaz a kormánytávoli médiában. Másként a kormányközeli médiában jól látható az MPG hatása,
amit a kormánytávoli média „gyurcsányozás” mentessége még jobban kiemel.
6
1.táblázat A két legfontosabb “társbűnbak” megjelenésének esélye a migrációs
diskurzusban*(migrációval foglalkozó cikkek 10%-os véletlen mintája (N= 16000) 2020 január-2021
július, logisztikus regresszió.)
Brüsszel
(pszeudo
R2= 12%)
Gyurcsány
(pszeudo R2=
10%)
Országos kormányközeli média
1.76*
1.58*
Megyei kormányközeli média
1.45*
1.29
Kormánytávoli média
1.48*
0.58*
Soros+COVID narratíva
7.28*
3.53*
Soros narratíva
5.03*
5.43*
COVID narratíva
1.88*
1.80*
*Forrás: Sik-Kerényi n.d. A cellákban szereplő esélyhányadosok azt mutatják, hogy milyen erősen
növeli (ha a szám egynél nagyobb) vagy csökkenti (ha a szám egy alatti) az adott változó a két
„társbűnbak” előfordulásának esélyét a cikkekben. A csillag a statisztikai értelemben szignifikáns erő
jele. Mivel a nagy elemszám miatt minden változó hatása szignifikáns, ezért a táblázatban ezek közül
csak a legerősebbeket (p=0.001 vagy kevesebb) mutatjuk be. A modellben szereplő változók: A
megjelenés napja kivételével valamennyi változó dichotóm (1 vagy 0). A média kormányközeli- és
távoli besorolása egy szakértők által összeállított médiumlista alapján készült. Kontrollváltozóként a
cikk hossza és megjelenés időpontja szerepelt.
7
A három narratíva típus olyan cikkeket tartalmaz, amelyekben a migráció mellett Soros,
COVID vagy mindkét fogalom is megjelent. Például ezekben a cikkekben Soros hozza be a
migránsok (Soros narratíva), a migránsok terjesztik a járványt (COVID narratíva), illetve Soros
az oltatlan migránsok behozatalán dolgozik (Soros+COVID narratíva).
Látható, hogy Soros jelenléte egy migrációval foglalkozó cikkben erősen megnöveli a
„társbűnbakok” megjelenésének esélyét, vagyis az MPG valóban „bűnbakcsomagok”
előállításával manipulál. Az is látható, hogy ez akkor a legerősebb, amikor Soros és a járvány
6
„Brüsszel” magas esélyét a kormánytávoli médiában azzal magyarázzuk, hogy a, az EU központja
MPG hatásától függetlenül is lehet hír tárgya, illetve hogy az MPG „brüsszelezésének” elutasítása is a
Brüsszel fogalom megjelenésével lehetséges csupán.
7
Mindkét bűnbak esetében igaz, hogy előfordulásuk esélye nő a cikk hosszával, ami szerintünk annak
jele, hogy nem az MPG-től meglehetősen független hírekben, hanem a hosszabb magyarázatot igénylő
(vagyis befolyásolásra alkalmasabb) elemző művekben fordulnak inkább elő. A két bűnbak nagyobb
eséllyel jelent meg a későbbi (tehát a 2022. évi választásokhoz közelebb eső, a kampány részeként
értelmezhető) cikkekben.
is szerepel a narratívában, ugyanakkor a vírus önmagában sokkal gyenébben (de még így is
szignifikánsan” hat a bűnbakok megjelenésének esélyére.
Mozgósítás
Az alábbi táblázat az MPG Soros-ellenes fénykorát idézi. Ebben az esetben azzal a
feltételezéssel éltünk, hogy a nemzeti konzultációt visszaküldők körében nagy kell hogy legyen
a Fidesz-rajongók köre, akik aztán könnyen mozgósíthatók a soron következő választás(ok)
idején. Mint a számok mutatják, a kérdőív visszaküldését valóban mindennél erősebben növeli
az, ha valaki Fidesz-szimpatizáns.
2.táblázat A nemzet konzultáció kérdőív visszaküldésének esélye (logisztikus regresszió,
2017)
Visszaküldte a kérdőívet
(Pseudo R2 = 21 %)
Fidesz szavazó
8.32***
Jobbik szavazó
0.95
Szavazna
1.61**
Budapest
2.01**
Falu
1.78**
Kelet
1.58**
25 év alatti
0.54*
26-35 éves
1.41
60 év feletti
1.08
Legfeljebb általános
iskolai végzettségű
1.70**
Minimum érettségi
végzettségű
1.12
Alacsony jövedelmű
1.13
Magas jövedelmű
1.16
Rosszul él
0.66
Forrás: Az adatok forrása egy Medián közvéleménykutatás, az elemzés forrása Sik-Kerényi,
n.d.
Az egyéb tényezők hatását vizsgálva ezt azzal egészíthetjük ki, hogy az átlagosnál
hajlamosabbak voltak a kérdőívet visszaküldeni a politika iránt érdeklődők, a budapestiek, de
az iskolázatlanok, az ország keleti részén élők és a falusiak egyaránt (ugyanakkor a fiatalok
nem tettek így). Ez a vegyes kép arra utal, hogy a kérdőív visszaküldésének nem csak a Fidesz-
elkötelezettség lehet az oka, de azért az MPG Fidesz-pártiságot támogató hatásának erejét ezek
az egyéb hatások meg sem közelítik.
Nyelv
Korábban már emlegettük, hogy Soros miképpen tett szert a megtisztelő „főbűnbak” szerepre.
Az ott hivatkozott rengeteg MPG termék kommunikációs, nyelvészeti, antropológiai elemzése
alkalmas arra, hogy lássuk annak a képi nyelvnek a lényeges elemeit, amelyre az MPG
propagandáját felépíti. Az alábbi képválogatás csak ízelítő ennek egyetlen elemére (mintegy
kiteljesítve a már látott német T-shirt kép polip metaforáját (1. képválogatás). Ez az a, náci és
a kommunista propagandában is szívesen használt, technika, ahol a világuralomra törő zsidó
összeesküvés vagy/és a „sötétben bujkáló ellenforradalmár” képi megjelenítésének úgy jelenik
meg, mint egy ördögi alak, aki a háttérből irányít.
1. képválogatás Soros mindenek felett (és mögött)
Forrás: Sik-Kerényi, n.d.
A 2. képválogatáson Soros a legkülönbözőbb „társbűnbakokat” öleli át, hogy általuk
világuralmi terveit – értelemszerűen a magyar nép rovásra - megvalósíthassa.
Az MPG nyelv szerves része, hogy milyen fogalommal illeti a Magyarországra belépő (özönlő,
tömegesen áramló…): migránsokat/menekülteket/menedéket keresőket, illegális
határátlépőket/gazdasági bevándorlókat… Feltételezésünk az volt, hogy az MPG a túlontúl
pozitív tartalmú menekült fogalom, helyette inkább a migráns kategóriát alkalmazza, ami
idegenszerűsége miatt inkább negatív jelentésű.
A 3. táblázatban az 1. táblázatban látott elemzéshez hasonlóan jártunk el: azt vizsgáltuk, hogy
a kormányközeli- és távoli médiában megjelenő cikkekben, illetve akkor, ha a cikkben szerepel-
e valamelyik Soroshoz kapcsolódó narratíva, eltérő eséllyel jelenik-e meg az MPG kompatibilis
migráns, illetve hiányzik az oda nem illő menekült fogalom.
2. táblázat Az MPG által nem kedvelt (menekült) és kedvelt (migráns) elnevezés
megjelenésének esélye a migrációs diskurzusban
Menekült
(R2= 5%)
Migráns
(R2= 11%)
Országos kormányközeli média
0.66*
2.18*
Megyei kormányközeli média
0.79
1.51*
Kormánytávoli média
2.40*
0.33*
Soros+COVID narratíva
0.15*
0.52
Soros narratíva
0.56
0.65
COVID narratíva
0.83
0.79
Forrás: A migrációval foglalkozó cikkek 10%-os véletlen mintája (N= 16000) 2020 január-2021 július,
logisztikus regresszió, a cellákban az esélyhányadosok szerepelnek, szignifikancia * p = 0.0000,
kontrollváltozók nélkül
Mint látható, feltételezésünk teljesül a media két szegmensében megjelenő cikkek közötti eltérő
esélyek esetében, továbbá az is igaz, hogy a Soros+COVID narratívától a menekült fogalom.
Témák
A természetes nyelvfeldolgozás technikája segítségével – a migrációval foglalkozó cikkekben
szereplő fogalmak együttes előfordulását modellező topikok elkülönítésével - az is kimutatható,
hogy migráns diskurzusban a média két nagyon eltérő, és a többi topiktól elkülönülten
szerepelteti Sorost (1. ábra).
1. ábra A migráns diskurzus témái az on-line médiában
Forrás: Sik-Kerényi, n.d.
Az ábrában szereplő topikokat az alapján neveztük el, hogy bennük szereplő (és a többi
topikban nem vagy ritkábban előforduló) fogalmak milyen témákba rendeződik a médiában
megjelenő információ. A modell tizennyolc topikot tudott beazonosítani. Soros két halmazban
– egymástól nagyon távol elhelyezkedve – jelenik meg. Az egyik esetben egy csoporthoz
tartozik, aminek az EU-s és a hazai politika a tárgya (s ezekhez kapcsolódóan a Brexit és az
ekkoriban tartott családvédelmi nemzeti konzultáció) jelenik meg. Soros másik megjelenése
nem kapcsolódik a többi topikhoz, itt felforgató szervezetként, külföldi politikusokhoz és hazai
NGO-ókhoz kapcsolódva jelenik meg leggyakrabban Soros és szervezetei.
Mi lesz ezután?
Habár Soros szerepe a kormány 2022-es kommunikációjában mintha kisebb volna, mint
korábban – feltehetőleg azért, mert más témák (legfőképp az ukrajnai háború) azonnal és
egyszerűen felhasználhatók voltak az ellenzék delegitimizációjára a választási kampány alatt –
nem tartjuk valószínűnek, hogy Soros véglegesen eltűnne a politikai színtérről, hiszen sokat
invesztált ennek az ellenségképnek a „felépítésébe” az MPG. Orbán még az ukrán-orosz
háborút is összekötötte Sorossal, mikor azt állította, hogy Soros érdeke a háború elhúzódása,
8
valamint az idei Konzervatív Politikai Akció Konferencián is a Soros irányítása alatt álló
‘hadseregről’ beszélt.
9
A Soros által képviselt veszély maradandó szerepét a kormánypárt
narratíváiban talán a miniszterelnök 2022-es tusnádfürdői beszéde demonstrálja legjobban:
„ Ugyan most kevesebb szó van a migrációról, de higgyék el, hogy semmi sem változott.
Brüsszel a Soros-féle csapatokkal kiegészülve egész egyszerűen ránk akarja kényszeríteni a
bevándorlókat. …. Ugye, a mi pozíciónk itt is (gender S.E.) egyszerű, azt kérjük, ez egy újabb
toleranciaajánlat, mi nem akarjuk megmondani, hogy ők hogy’ éljenek, csak azt kérjük, hogy
ők fogadják el, hogy nálunk az apa férfi, az anya nő, a gyerekeinket pedig hagyják békén, és
ezt fogadtassák el Soros György hadseregével is. (2022 július 23.)
https://miniszterelnok.hu/orban-viktor-eloadasa-a-xxxi-balvanyosi-nyari-szabadegyetem-es-
diaktaborban/
Úgy tűnik, hogy Soros, mint az MPG főbűnbakja – régi/új bűnbaktársakkal és témákkal
megőrzött/megújított üzenetekben - , ezután is hasznos eszköz marad a kormány ideológiájának
és törvénykezésének legitimálására. Egyrészről a Soros-elméletek, mint minden összeesküvés
elmélet, korlátlanul tágíthatók, frissíthetők, áthangolhatók. Másrészről, a népesség ezen
elméletek befogadására való hajlamát tekintve, állítható, hogy a közeljövőben is velünk maradó
és/vagy növekvő globális és lokális problémák, biztos talajt nyújt a társadalom komplexitását
leegyszerűsítő narratívák terjedésére. Sőt, a koronavírus járvány, az egyre gyakoribb természeti
katasztrófák és extrém időjárásbeli jelenségek, a tovább növekvő társadalmi egyenlőtlenségek,
és az orosz invázióból fakadó geopolitikai instabilitás, a jelenlegi világrend, és így az egyének
számára állandóságot nyújtó struktúrák és életforma válságát sugallják. Ilyen körülmények
között az emberek várhatóan továbbra is az egyszerű magyarázatokat nyújtó elméletek felé
fognak fordulni, melyeket a Fidesz az MPG-n keresztül továbbra is könnyedén tudja majd
legyártani és elterjeszteni.
Irodalomjegyzék
Algan, Yann - Guriev, Sergei - Papaioannou, Elias - Passari, Evgenia (2017): The European
Trust Crisis And The Rise Of Populism. Brookings Papers On Economic Activity, No. 2.
Fall, 309-400. doi:10.1353/eca.2017.0015.
Barlai Melani - Sik Endre (2017) A Hungarian Trademark (a “Hungarikum”): the Moral Panic
Button in: The Migrant Crisis European Perspectives and National Discourses eds.: Melani
Barlai, Birte Fachnrich, Christine Griessler, Markus Rhomberg, LIT, pp. 147-168.
8
https://444.hu/2022/06/10/orban-eljutott-odaig-hogy-soros-gyorgy-erdeke-a-haboru
9
https://miniszterelnok.hu/orban-viktor-eloadasa-a-cpac-texas-konferencia-megnyitojan/)
https://www.academia.edu/33599524/A_Hungarian_Trademark_a_Hungarikum_the_Moral_P
anic_Button
Bernáth Gábor - Messing Vera (2015): Bedarálva. A menekültekkel kapcsolatos kormányzati
kampány és a tőle független megszólalás terepei. Médiakutató
http://www.socio.mta.hu/bernath-gabor-messing-vera-2015-bedaralva
Boese, Vanessa A. - Lundstedt, Martin - Morrison, Kelly - Sato, Yuko - Lindberg, Staffan I.
(2022): State Of The World 2021: Autocratization Changing Its Nature? Democratization, 1-
31. doi:10.1080/13510347.2022.2069751.
Bognár Éva, Sik Endre, Surányi Ráchel (2018) The case of Hungary – de Wilde goes wild
CEASEVAL Working Paper No. 8, Chemnitz,
http://ceaseval.eu/publications/08_BognarSik_Suranyi_The_case_of_Hungary.pdf
Bognár Éva, Sik Endre, Surányi Ráchel (2022) The Operation of the Moral Panic Button in:
Populism and Migration, eds.: Éva Gedő and Éva Szénási, L’Harmattan, Paris, pp. 105-125.
https://doi.org/10.56037/978-2-343-25630-6
Bognár Éva, Sik Endre, Surányi Ráchel (2023) Migration narratives in media and social
media: The case of Hungary, Working paper - Bridges, Barcelona
Bonanno, Alessandro (2020): The Crisis Of Neoliberalism, Populist Reaction, And The Rise
Of Authoritarian Capitalism. In: Berch Berberoglu (eds.): The Global Rise Of
Authoritarianism In The 21St Century. New York, Routledge.
Casara, Salvador - Gabriel, Bruno - Suitner, Caterina - Jetten, Jolanda (2022): The Impact of
Economic Inequality On Conspiracy Beliefs. Journal Of Experimental Social Psychology.
Vol. 98., No. 104245. doi:10.1016/j.jesp.2021.104245.
Douglas, Karen M. - Uscinski, Joseph E. - Sutton, Robbie M. - Cichocka, Aleksandra - Nefes,
Turkay - Chee Siang Ang - Deravi, Farzin (2019): Understanding Conspiracy Theories.
Political Psychology. Vol. 40., S1, 3-35. doi:10.1111/pops.12568.
Gerő Márton, Sik Endre (2020) The Moral Panic Button in: Europe and the Refugee Response
eds. Elzbieta M. Godziak, Izabella Main, Brigitte Suter, Routledge pp. 39-58.
https://www.taylorfrancis.com/books/e/9780429279317/chapters/10.4324/9780429279317-4
Gerő Márton – Sik Endre (2022) Már nyomni sem kell – az MPG és a 2022. évi választás,
Kézirat
Lázár Domonkos - Sik Endre (2019) A morális pánikgomb 2.0 Mozgó Világ 11. szám 15-32
oldal https://www.academia.edu/40971554/A_mor%C3%A1lisp%C3%A1nik-gomb_2.0
Lockwood, Erin (2020): The Antisemitic Backlash To Financial Power: Conspiracy Theory
As A Response To Financial Complexity And Crisis. New Political Economy. Vol. 26., No 2.
261-270. doi:10.1080/13563467.2020.1841141.
McLaughlin, Neil - Trilupaityte, Skaidra (2012): The International Circulation Of Attacks
And The Reputational Consequences Of Local Context: George Soros’S Difficult Reputation
In Russia, Post-Soviet Lithuania And The United States. Cultural Sociology. Vol.7., No. 4.
431-446. doi:10.1177/1749975512457142.
Messing, Vera, and Bence Ságvári. (2019) "Still divided, but more open: Mapping European
attitudes towards migration before and after the migration crisis." Change 90: 100.
Morlino, Leonardo - Quaranta, Mario (2016): What Is the Impact Of The Economic Crisis
On Democracy? Evidence From Europe. International Political Science Review. Vol., 37 No.
5. 618-633. doi:10.1177/0192512116639747.
O’Donnell, Jonathon S. (2017): Islamophobic Conspiracism And Neoliberal Subjectivity: The
Inassimilable Society. Patterns Of Prejudice. Vol. 52., No. 1. 1-23.
doi:10.1080/0031322x.2017.1414473.
Öniş, Ziya - Kutlay, Mustafa (2020): The Global Political Economy of Right-Wing Populism:
Deconstructing The Paradox. The International Spectator. Vol. 55., No. 2. 108-126.
doi:10.1080/03932729.2020.1731168.
Rodrik, Dani (2017): Populism and The Economics Of Globalization. SSRN Electronic
Journal. doi:10.2139/ssrn.2992819.
Sik Endre (2016) Egy hungarikum: a morálispánik-gomb Mozgó Világ október 67-80.
https://www.academia.edu/29226543/Egy_hungaricum_a_mor%C3%A1lisp%C3%A1nik-
gomb
Sik Endre, Simonovits Bori (2019) The sociological characteristics of the discourse on
relocation quotas in Hungary, Tárki, Budapest, Ceaseval Working Paper.
http://www.tarki.hu/eng/ceaseval-working-paper-sociological-characteristics-discourse-
relocation-quotas-hungary-endre-sik
Sik Endre – Kerényi Péter (n.d.) The glocal genesis of a scapegoat – the Soros phenomenon
Manuscript
Sik Endre – Kerényi Péter (n.d.) Gyuri bácsi és a pánikgomb, kézirat
Tanguay, Liane (2021): We, The Sheeple: Making Sense Of Conspiracy Theory In The
Context Of Neoliberalism. Symploke. Vol. 29., No. 1-2. 665-676.
doi:10.1353/sym.2021.0043.
