ArticlePDF Available

Abstract

Borbély-Pecze, T.B., Pálvölgyi, L., Tajtiné, L.Gy. (2021). Career Education Learning Management Systems: Expectations and Examples. Új Pedagógiai Szemle, 71 (09-10) pp. 83-105 - - Abstract: Career guidance in schools is a pedagogical process where we aim to simultaneously develop students' self-awareness and career knowledge in an age- and situation-specific way. Online learning management systems (LMS), and more broadly online learning, or co-browsing-based online career development are based on the same curriculum development objectives as any other area of education. This paper presents some international examples to clarify the professional expectations of a modern online career guidance system. URL: http://upszonline.hu/index.php?article=710910013
BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS – PÁLVÖLGYI LAJOS –
TAJTINÉ LESÓ GYÖRGYI
Pályaedukációs
tanulásmenedzsment-rendszerek
Elvárások és példák
KÖZELÍTÉSEK
1
https://www.onetonline.org/
2
https://planet-beruf.de/schuelerinnen/
3
https://icould.com/
4
https://www.realgame.ca/en/games/TRG/blueprint.html
BEVEZETÉS
Amikor aziskolai pályaorientáció digitális
támogatásáról beszélünk, jellemzően kétféle
rendszerről esik szó. Azegyik típust össze-
foglaló néven pályainformációs rendszernek
hívjuk (pl. USA: O*Net rendszer DoL
(fenntartó: Föderális Munkaügyi Miniszté-
rium),1 Németország: Planet-Beruf,2 BfA
(fenntartó: Szövetségi Munkaügynökség),
Nagy-Britannia ICould,3 Education &
Employment). Ezek célja, hogy közérthető,
komprehenzív, alakosság széles köre szá-
ra elérhető és karbantartott szakmai, tovább-
képzési, foglalkozási adatokat tegyenek köz-
zé és tartsanak karban. Jellemző, hogy
azilyen rendszereket kormányzatok működ-
tetik, de legalábbis látják el közhiteles ada-
tokkal. Acéljuk közgazdasági és pályadönté-
si megfontolásokból egyértelmű:
csökkenteni adöntés körüli információs
aszimmetriát, kiegyenlíteni (már amennyire
ez lehetséges) atájékozottsági szinteket. An-
gol nyelvterületen ezeket arendszereket szo-
kás LMI rövidítéssel jelölni, amely jelenthet
labour market informationt vagy intelligence-t
is. Ez utóbbi esetében azoktatási, tovább-
képzési és munkaerőpiaci/foglalkozási infor-
mációk alakosság és avállalatok egyes cso-
portjai számára közérthető módon kerülnek
közzétételre. Apályainformációs rendszerek
fejlesztésére, fenntartására ma már nem csak
azOECD-országok, de afelzárkózó államok
is komoly kormányzati forrásokat költenek
(Borbély-Pecze, 2021).
A pályaorientációval kapcsolatos
digitális rendszerek másik csoportját azis-
kolai pályaorientációs munkát támogató
tanulásmenedzsment-rendszerek képezik,
amelyeket angol nyelven learning manage-
ment system (LMS) rövidítéssel jelölnek. (A
különféle tanulásmenedzsment-rendszerek
közötti eltéréseket ebben acikkben nem
tárgyaljuk.) Jóllehet nagyon sok általános
célú LMS rendszer létezik, speciálisan apá-
lyaorientációt támogató ilyen rendszerekből
jelentősen kevesebb jó nemzetközi példa
áll rendelkezésre, mint LMI rendszerekből.
Jó példaként emelhető ki akanadai Real
Game,4 a2000-es évek közepéig önál
84 2021 / 09-10
rendszert fejlesztő brit/angol Cascaid5 vagy
ann Studeo és Sanomapro.6 Jellemzőjük,
hogy többnyire magáncégek, leginkább
nonprot alapítványok fejlesztik ki és tart-
ják karban ezeket afelületeket, de állami,
közhiteles pályainformációkból dolgoznak.
A két rendszer hibrid ötvözetére épü
megoldás például aszingapúri My Career
Future7 rendszer, amely aMy Skills Future
rendszer részeként épült ki. Azilyen
rendszerek nem rendelkeznek teljes
pályaedukációs tartalommal, de többet
nyújtanak, mint aklasszikus pályainformá-
ciós rendszerek, amennyiben összekapcso-
lódnak azönismeret fejlesztését támogató
önértékelő eszközökkel (karrierkvízek és
-kérdőívek), és módot adnak asaját karrier-
és pályaprolok eltárolására.
Végezetül amodern pályaorientáció,
pályaedukáció irodalmában terjedőben van
aközös keresés (co-browsing; Kettunen,
Sampson és Vuorinen, 2015; magyarul
Borbély-Pecze, Fazakas, Kender és
Tajtiné, 2021). Atársböngészés, más né-
ven kollaboratív böngészés lehetővé teszi
apályaorientációs tanárok, műveltségte-
rületi/szaktárgyi tanárok számára, hogy
valós időben együttműködjenek atanuló
böngészőjével, és közösen keressenek vála-
szokat. Lényegében ez
amegoldás azinternetes
tartalmaknak mint 21.
századi könyvtárnak
afelhasználását teszi le-
hetővé. Atársböngészési
megoldás abban külön-
bözik aképernyőmeg-
osztástól, hogy nem foglalja magában
atanuló képernyőjének megtekintését
vagy ellenőrzését. Aképernyőmegosztástól
eltérően atársböngészés lehetővé teszi
5
https://cascaid.co.uk/
6
https://www.sanomapro.fi/
7
https://rb.gy/hwgrlg
ugyanakkor, hogy atanulókat online
útjuk során apedagógusok/pályaválasztási
tanácsadók irányítsák ahonlapon történő
navigálásban, segítve őket egyes tartalmak
felfedezésében és értelmezésében vagy egy
bizonyos művelet elvégzésében, anélkül,
hogy bármilyen letöltésre lenne szükség.
Természetesen azLMI és LMS rend-
szerek között ma már számos átfedés van
anemzetközi gyakorlatban, amennyiben
pályainformációs rendszerekbe építenek be
online feladatbankokat vagy online okta-
tási tananyagokban helyeznek el komplex
pályainformációkat. Már aweb 2.0 vilá-
gában is magától értetődő, hogy gyakori
hiperlinkes kereszthivatkozásokkal egyes
rendszerek egymást támogatják. Ennek
számos fejlesztési előnye van, ugyanakkor
számos buktatója lehet aműködtetés során,
amikor egyes hivatkozások nem frissülnek.
Ebben acikkben apályaedukációhoz
kapcsolódó LMS rendszerekre fókuszá-
lunk. Tesszük ezt azzal aszándékkal,
hogy jövőbeli hazai fejlesztések számára
blueprinttel, tervrajzzal szolgáljunk egy
ilyen rendszerrel szembeni pályapedagógiai
elvárásrendszerről.
Az általunk itt használt utolsó tisz-
tázandó fogalom agamikáció, amelyet
ebben acikkben
így értelmezünk:
„játékmechanika és
élménytervezés haszná-
lata azemberek digitális
elérésére és motiválására,
hogy elérjék (tanulási)
céljaikat” (Gartner,
2012). AGartner Kutatóintézet a2010-es
években még úgy számolt, hogy azúj
gamikációs tanulásmenedzsment-
rendszerek 50-80%-a néhány éven belül
összekapcsolódnak az
önismeret fejlesztését
támogató önértékelő
eszközökkel
85
KÖZELÍTÉSEK
Pályaedukációs tanulásmenedzsment-rendszerek
üzleti kudarcot vall, aminek fő indoka
akivitelezés gyenge minősége.8 Fontos
különbséget tenni agamikációs megol-
dások és azoktatási céllal készült játékok
(GBL: game based learning) között, melyek
kiválthatják afrontális tantermi munkát.
Szem előtt kell tartani ugyanakkor, hogy
agamikációs megoldások, online játékok
pontozófelületei, ranglistái, jelvényei
Codish-Ravid (2014) szerint másként
hatnak azextrovertált és másként azint-
rovertált személyiségekre.9 Agamikáció
által kiváltott digitális motiváció Burke
(2014) tanulmánya szerint háromféle
célra irányulhat, melyek kivétel nélkül
mind hasznosak apályaorientáció (career
education) folyamatában, ezek aszokásfor-
málás, akészségfejlesztés és azinnovációs
törekvések növelése.
ELVÁRÁSOK
Az iskolai pályaorientáció (career education)
tanulási eredményelvárásával kapcsolatban
hasonló célokat látunk szerte avilágban;
atanuló legyen képes ér-
telmezni atársadalmi
munkamegosztást, ate-
vékenységek egymásra
épülését, ismerje meg
aszakmák/pályák/foglal-
kozások tartalmát
(Fazakas, 2009).10 Szerezzen apályadöntés-
hez szükséges önismeretet, és váljon képessé
8
2012-től sokhelyütt idézik így aprognózist: „A Gartner Intézet szerint 2014-re ajelenlegi gamifikált alkalmazások
80 százaléka nem fogja elérni azüzleti célokat, elsősorban arossz tervezés miatt.” (A forrás maga: https://www.gartner.
com/en/documents/2232117-gamification-designing-for-player-centricity)
9
A133 hallgatóval végzett vizsgálat alapján azextrovertáltak számára ajáték ranglistákból (leaderboards) származó
visszajelzés negatív hatással volt akésőbbi játékoskedvre. Azintrovertáltak esetében ez azösszefüggés ellentétes irányú
volt (bár statisztikai értelemben elhanyagolható).
10
Ezek hasonló, de nem azonos fogalmak (Borbély-Pecze, 2020). Foglalkozásokon anemzetgazdaságban megtalálható,
rendszeres bérmunka-jövedelmet nyújtó aggregált szervezeti munkakörök egészét értjük (pl. rakodómunkás, bolti
árufeltöltő). Aszakma vagy mesterség egy képzettséget és gyakorlatot igénylő foglalkozás, magyar nyelven jellemzően
aszakképzéssel kapcsolatosan aképzések megnevezésekor használjuk (pl. gázszerelő, fogtechnikus).
azönálló pályainformáció-szerzésre, feldol-
gozásra. Majd azígy kialakított döntés reali-
zálására, igény szerinti áttervezésére, újraér-
telmezésére és alakítására. Ebben
atekintetben ahatályos hazai NAT (5/2020.
(I.31.) Korm. r.) ugyanezeket atanulási ki-
meneteket fogalmazza meg, már a1–4. év-
folyamokon is, azonban főként a7–8. osz-
lyokra koncentrál. Azígy kialakított
elvárások apénzügyi nanszírozásoknál,
projekteknél ismert back-end loading helyze-
tet alakítanak ki, ahol azelvégzendő
pályaedukációs feladatok döntő része akép-
zési időszak végére sűrűsödik össze. ANem-
zeti Köznevelési törvény (2011. évi CXC. tv)
rendelkezése szerint aziskolák ezen feladata-
it apedagógiai szakszolgálatokban dolgozó
továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadók
segítik (Nkt. 18.§). Aműködésükre vonat-
kozó jogszabály (15/2013. [II.26.] EMMI r.)
értelmében apedagógiai szakszolgálatok el-
látási kötelezettsége minden olyan (szakkép-
zésen kívül tanuló) gyermeket, tanulót, a-
talt érint, aki aszolgálat működési
körzetében él, vagy ott jár nevelési-oktatási
intézménybe. Ennek értelmében ezen diá-
kok továbbtanulási, pályaválasztási tanács-
adását végzik, melynek
során aszakszolgálat fel-
adata többek között adi-
ákok érdeklődésének, ké-
pességeinek vizsgálata,
illetve iskolaválasztási
döntéseik segítése, és
emellett aszüleik és pedagógusaik támoga-
tása apályaorientációs munkában.
a szokásformálás,
a készségfejlesztés és az
innovációs törekvések növelése
86 2021 / 09-10
A fenntartható11 iskolai pályaorientáció
(career education) rendszerek apályaorien-
tációt olyan folyamatnak tekintik, amely
kulcsfontosságú azoktatás- és foglalkozta-
táspolitikai célok elérésé-
hez. Atanulók felkészíté-
sének egyik célja akorai
iskolaelhagyás csökken-
tése és aNEET (Not in
Education, Employment,
or Training), magyar
nyelven: „foglalkoztatásban, oktatásban vagy
képzésben részt nem vevő”) ráta csökken-
tése. ANEET hazai fordítására korábban
aTÁTÉ, azaz társadalmilag tétlen kifejezést
ajánlottuk amagyar szakma gyelmébe
(Borbély-Pecze, 2013). Néhány országban
(például Kanadában) nemzeti munkacso-
portokat hoztak létre afenntartható iskolai
pályaorientációval kapcsolatos szakpolitikák
fejlesztésének előmozdítására. Azéletpálya-
építési kompetenciákat atantervekben
(Ausztrália, Dánia, Kanada, Anglia, Finn-
ország, Írország, Japán, Kanada, Dél-Korea,
Skócia, Dél-Afrika, Új-Zéland, USA) vagy
akülönböző korcsoportokra vonatkozó
nemzeti szintű tervezetekben (pl. Wales)
írják le, és apályainformációs és pályaorien-
tációs szolgálatoknak törvényileg biztosított
szerepe van. Atervezetek kifejezetten olyan
kompetenciákat határoznak meg, amelyek
támogatják asikeres munkaerőpiaci (STW:
school-to-work transition) átmeneteket
(Vuorinen és Ji-Yeon, 2017).
Abban azonban már jelentős különbsé-
geket látunk, hogy ennek atanulási-tanítási
folyamatnak milyen helye is van atanterv-
ben. Különleges ann példa, ahol már
azáltalános iskolában is 76 pályaorientációs
tanóra szerepel. Finnországban aziskolai
munka úgy van megszervezve, hogy atanu-
11
Fenntartható iskolai pályaorientáció alatt aszerzők anevelési-oktatási folyamatokba szervesen integrált, atanárok,
szülők és tanulók életében folyamatosan megjelenő pályaorientációt/pályaedukációt értik (amely rendelkezik afolya-
matosságot biztosító erőforrásokkal és feltételekkel), és amelyet szembeállítanak akampányszerű, eseti jellegű, főként
külsősök által biztosított rendezvényekkel.
lók felhalmozzák amunka világával kapcso-
latos ismereteiket, megtanulják avállalkozói
tevékenységet, és megértsék aziskolában és
aszabadidőben megszerzett kompetenciák
jelentőségét ajövőbeli
karrierjük szempontjából
(Finn Nemzeti Oktatási
Tanács, 2016). 2014
2017 között Finnország
oktatási rendszerének
valamennyi szintjén
megreformálta anemzeti alaptanterveket,
akisgyermekkori intézményesített nevelés,
azóvoda, azalapfokú oktatás (általános is-
kola + alsó középiskola) és afelső középfokú
oktatás szintjén. Ennek eredményeképpen
azalaptantervek ma már koherens vonalat
alkotnak azegész oktatási rendszerben
(Halinen, 2018). Jelenleg négy pillérre épít
ann köznevelésben apályaedukációs
munka: a) önálló pályaedukációs óra-
keret, b) műveltségterületekbe ágyazott
pályaedukáció (Finnországban minden
tanár egyetemi diplomával rendelkezik, és
atanulmányai során kötelezően elvégzett
pályaedukációs krediteket) c) iskolai pálya-
választási tanárok/tanácsadó és adiákok,
szülők, tanárok munkáját támogató pálya-
tanácsadók, d) felső tagozaton szabadon vá-
lasztható tantárgyak (pl. főzés, barkácsolás
órák, akár aszakképzésben felvehető vendég
óralátogatások) és rövid, egy-két hetes nyári
munkatapasztalatok.
Ezzel szemben gyakori megoldás,
amikor aműveltségterületekben „elrejtve”
jelennek meg ezek acélok. Ez utóbbi
valóban lehet egy jó megoldás részeleme
egy jól kialakított iskolarendszerben, ahol
felkészített pedagógusok és pályaorientáci-
ós tanárok tudnak foglalkozni atanulókkal
és aszüleikkel. Ahol viszont atúlterhelés
a tanulási-tanítási
folyamatnak milyen helye is
van a tantervben
87
KÖZELÍTÉSEK
Pályaedukációs tanulásmenedzsment-rendszerek
és azidőhiány jellemző, ott amegfelelő
dedikált órakeret hiánya agyakorlatban
ténylegesen megvalósuló pályaorientációt
súlyosan redukálhatja.
Az egyik ilyen modern megoldás,
amikor ahagyományos print tankönyvek
mellett agamikáció eszközeivel is
dolgozó pedagógusok és pályaorientációs
szakemberek által fejlesztett iskolai pálya-
orientációs tanulásmenedzsment-rendsze-
reket alakítanak ki (1. táblázat), és ezeket
beépítik aziskola mindennapjaiba.
1. TÁ BL Á Z AT
Az egyes pályaedukációs tanulásmenedzsment-rendszerek néhány jellemzőjének
összehasonlítása
Rendszerjellemzők Kanada: Real Game,
Career Cruising/Xello
Németország:
Berufswahlapp
Ausztrália:
Myfuture
Kereszttantervi /
műveltségterületi
megközelítésre épül?
több alapkészségre és mű-
veltségterületre tartalmaz
feladatokat
tetszőleges tartalmú felada-
tok és reexiók (feladatban-
kot is tartalmaz)
inkább pályaismereti
rendszer, mint klasszikus
LMS
Időszükséglete 3/4/5. osztályokban cca.
10-15 óra / évfolyam
egyéni haladási ütem, akár
több éven keresztül alkal-
mazható
egyéni haladási ütem sze-
rint
Évfolyamok száma K-12 rendszerben 3. osztály-
tól, készült felnőtteknek
szóló változat is
alapvetően a7–10. osztályo-
sok számára
7 éves kortól, egyes eleme-
iben iskolai keretek között
is alkalmazható, de nem
erre jött létre
Pedagógiai
folyamatra épül /
életkorokra,
osztályokra bontva
jelöl ki fejlesztési
célokat?
évfolyamokra bontva tartal-
mazza ajátékos feladatokat
az osztályok és atanulók
számára egyedi tanulási
utak és feladatok deniálha-
tók
nem építették össze azis-
kolai pályaedukációval,
önvezérelt tanulásra, felfe-
dezésre épül arendszer
aDOTS (Watts és Law
1977, 2003) modell alap-
ján
Integráltan kezeli
azönismeret és
apályaismeret
fejlesztését?
önértékelő eszközök és játé-
kos feladatok segítségével
fejleszti azönismeretet,
azígy atanuló által kinyert
információkat segít össze-
kötni apályákkal, tanulási
útvonalakkal afelsőbb évfo-
lyamokon
a rendszerbe ilyen elemek
integrálhatók, de azönisme-
ret és apályaismeret össze-
kapcsolását alapvetően más
rendszerrel kell megoldani
(a jelenlegi verzió alapján)
a rendszer azönismeretet
kvízekkel segíti fejleszteni,
és össze is köti ágazatok-
kal, szakmákkal és képzési
útvonalakkal
Gamikációs
feladatokra épít?
Az eredeti RG ötlete teljes
egészében GBL (game based
learning) megoldásra épül
nem gamikációra, hanem
egy portfólió- építő munka-
füzet koncepciójára épül
nem épít agamikációra
Önálló g yakorlási
teret enged
atanulónak?
a kiválasztott karakterekkel
önállóan játszik egy elkép-
zelt szerepet atanuló, azön-
értékelő eljárások számtalan
alkalommal elmenthetők, és
azeredményeket aXELLO
eltárolja atanuló saját karri-
er portfóliójában
saját feladatok felvételét, va-
lamint saját karrier-/pálya
portfólió kialakítását, táro-
lását és módosítását teszi le-
hetővé arendszer
saját karrier-/pálya portfó-
lió kialakítását, tárolását
és módosítását teszi lehe-
tővé arendszer
88 2021 / 09-10
Rendszerjellemzők Kanada: Real Game,
Career Cruising/Xello
Németország:
Berufswahlapp
Ausztrália:
Myfuture
Beengedi atanárt és
aszülőt is
afolyamatba?
az RG és azúj X ELLO
rendszer is rendelkezik taná-
ri felülettel, szülőivel tudo-
másunk szerint nem
a tanárnak aktív irányító
szerepe van arendszerben,
aszülők korlátozott hozzáfé-
rése lehetséges
igen, külön szülői és taná-
ri belépési csatornák van-
nak arendszerben
Összeköti atanórai
folyamatokat
aziskolán kívüli /
vagy extra-
curriculáris
tevékenységekkel?
a RG eredeti fejlesztése erre
afelismerésre épül.
igen, aszabadon deniálha-
tó feladatokon keresztül ösz-
szekötheti ezeket
nem köti össze
Forr ás: saját szerkesztés
12
https://www.sanomapro.fi/
13
https://cascaid.co.uk/
14
https://cascaid.co.uk/about-us/
15
https://careersportal.ie
Nemzetközi példák
Finnország
A Magyarországon is jól
ismert Sanoma csoport
lapkiadó tagjaként aSa-
noma Pro12 digitális tan-
anyagokkal és szolgálta-
tásokkal ösztönzi
atanulást akisgyermekkortól aközépiskolá-
ig és aszakképzésig. ASanoma Pro fő tevé-
kenysége ann nemzeti tantervben szereplő
valamennyi tantárgyhoz szükséges anyagok
biztosítása. Azanyagok főként hibridek, azaz
nyomtatott és digitális formában is elérhető-
ek. Vannak oktatási és szórakoztató termé-
keik 0–12 éves korú gyermekek számára is.
Tekintettel arra, hogy arendszer előzetés-
hez kötött, itt nem tudjuk részletesen bemu-
tatni.
Nagy-Britannia: CascAid 13
A CASCAid talán alegrégebbi számítógép-
pel támogatott pályaedukációs rendszer,
amely aLeicestershirei Megyei Tanács/Ön-
kormányzat karrierszolgálatának projektje-
ként indult el 1969-ben. Aprojekt részeként
egy stábot azzal bíztak meg, hogy hozzon
létre egy számítógépes adatbázist amagas
színvonalú foglalkozási információkról. Ki
kellett alakítani amódját
annak, hogy elemezzék
azérdeklődési köröket és
összevessék azokat apá-
lyákkal. Azelső projekt
eredménye aPályaválasz-
tási Tanácsadó Szolgálat
Számítógépes segédlete, tehát aCareers
Advisory Service Computer Aid lett (rövi-
den aCASCAid).14 1979-re már 33 önkor-
mányzat használta arendszert Nagy-Britan-
niában. 1996-ban indult arendszer
CD-ROM változata és 2007-ben Kudos on-
line névvel azelső online rendszer. Asaját
karrieredukációs rendszernek 2017-ben
aXELLO-hoz történő csatlakozás vetett vé-
get. Ezért itt nem is térünk ki részletesen
akorábbi rendszerek bemutatására.
Írország: CareersPortal15
Az ír pályaorientációs oldal 2007 óta sokré-
tű, naprakész információk nyújtásával biz-
tosítja diákok, szülők, felnőtt tanulók,
munkakeresők és pályaorientációval foglal-
kozó szakemberek támogatását továbbta-
az anyagok főként hibridek,
azaz nyomtatott és digitális
formában is elérhetőek
89
KÖZELÍTÉSEK
Pályaedukációs tanulásmenedzsment-rendszerek
nulást, pályaválasztást, pályamódosítást
érintő kérdésekben (1. kép). Aszülői felület
kiemelten arra fókuszál, hogy hogyan tudja
acsalád, aszülő segíteni, támogatni agyer-
meke életpályaépítését. Azoldalhoz csatla-
kozva személyes mappa hozható létre, ahol
ahasznosnak talált információkat, kitöltött
kérdőívek eredményeit vagy azelkészített
önéletrajzokat tárolhatjuk, frissíthetjük.
Azoldalon szereplő önértékelő kérdőívek
segítségével meghatározhatjuk érdeklődési
irányainkat, azoldal pedig ehhez passzoló
foglalkozásokat, lehetséges képzési irányo-
kat ajánl, de kitölthetők személyiségjegye-
ket, munkaérték-preferenciákat és apálya-
választás szempontjából fontos készségeket
elemző kérdőívek is. Továbbá részletes
szakmaleírások, szakmákat és képzéseket
bemutató lmek, interjúk, hasznos munka-
erő-piaci információk és aktuális rendezvé-
nyek, események is megjelennek azoldalon.
Külön funkciók érhetőek el, ha afelhaszná-
ló iskolája aREACH+ vagy aMyFuture+
programot használja. Végigböngészve azol-
dalt azt tapasztalhatjuk, hogy általános is-
kolától afelnőttekig, azalapfokú szakmák-
tól amaster diplomáig ateljes képzés- és
szakmakínálat megjelenik területekre le-
bontva, de egy portálon belül. AREACH+
egy karrier- és főiskolai előkészítő program,
mely Írország egyik legátfogóbb és leg-
komplexebb karrierprogramja. Sokkal
több, mint egy tankönyv, mert átfogó, in-
tegrált, interaktív osztálytermi tanulási
környezetet hoz létre adigitális térben,
amely támogatja adiákokat asaját karrier-
terveikhez, ötleteikhez szükséges informá-
ciók megszerzésében (önismereti és pályais-
mereti területen egyaránt), illetve segíti és
támogatja atanácsadók és apályaorientáci-
ós tanárok munkáját. Négy kulcsfontossá-
gú elemet tartalmaz: a) REACH program-
könyv; b) diákok online karriermappája és
portfóliója; c) útmutató tanácsadói admi-
nisztrációhoz, erőforrásokhoz és óratervek-
hez; d) aREACH+ hálózati támogatására
és képzésekre vonatkozó információk, dá-
tumok.
1. KÉP
A Careers portálon választható eszközök, Írország
Forr ás: CareersPortal
90 2021 / 09-10
Ausztrália: Myfuture16
Ausztráliában aföderális államberendezke-
désből következően azoktatásügy működte-
tése tartományi feladat, de aközponti kor-
mányzat eszközökkel és benchmarkokkal
segíti aműködtetést. AMyfuture nem klasz-
szikus LMS rendszer, sokkal inkább azönál-
ló pályaedukáció és karri-
er-felfedezés számára
értékes információk, esz-
közök tárháza (24. kép).
Felépítése és működése
azelső magyar Nemzeti
Pályaorientációs Portál-
lal17 (NPP, 2008-2011) azonos. Életkorilag
a7-8 éves kortól kezdődően nyújt tartalma-
kat aportál afelhasználóknak. Külön kezeli
atanári és szülői belépéseket és tájékoztatást.
Azilyen rendszerekben megszokott önisme-
reti kérdőívek (érdeklődés, értékek, tantárgyi
érdeklődés, pályaismereti tudás stb.) széles
tárháza áll rendelkezésre.
A Myfuture Ausztrália nemzeti karri-
er-/pályainformációs szolgálata, amelyet
azEducation Services Australia (ESA) tart
karban. Arendszert aszövetségi kormány-
zat által nanszírozott forrásból, diákok,
tanárok, pályaválasztási szakemberek, szü-
lők és gondviselők számára fejlesztették ki.
AMyfuture pártatlan pálya-/karrierinfor-
mációkat kínál, amelyek segítik akarrier-
tervezést, akarrierutakat
és amunkába való átme-
netet azáltal, hogy infor-
mációkat nyújt adiákok
pálya- és karrierfej-
lesztéséhez, és további
16
https://myfuture.edu.au/
17
www.eletpalya.munka.hu (TÁMOP, 2008-211); később www.palyaorientacio.munka.hu (TÁMOP, 2012-2015),
majd www.palyaorientacio.nive.hu (GINOP, 2015-2021/22)
forrásokat azoknak, akik támogatják vagy
befolyásolják apályaválasztást. AMyfuture
elméleti alapját apályaedukációs DOTS-
modell (Law és Watts, 1977; 2003) ihlette.
A Myfuture akövetkező aktuális
adatforrásokat használja: 358 foglalkozási
csoportprol azAusztrál és Új-Zélandi
Foglalkozások Stan-
dard Osztályozásából
(ANZSCO) (ez ama-
gyar TEÁOR-nak felel
meg); 19 iparági prol
azausztrál és új-zélandi
szabványos ipari osztá-
lyozásból (ANZSIC) és több mint 15 000
ausztrál felsőoktatási és szakképzési kurzus,
hogy teljes képet adjon alehetőségekről.
Rendkívül hasznos, hogy aszolgáltatás
aziskolai tantárgyakat összeköti aszak-
mákkal. Atantárgyak és afoglalkozások
közötti kapcsolatrendszert szintezik is
aműködtetők. Négy besorolást különböz-
tetnek meg; alegmagasabb négyes szint
esetében azadott területen megszerezhető
alapszakos diplomára van szükség, azegyes
szint általában a10. évfolyam befejezésével
megegyező szintű készségeket feltételez, és
ezen aszinten ausztrál tanulószerződéses
gyakorlati képzéseket is kínálnak. Asaját
keresések, kérdőívek és kvízek eredményeit
el lehet menteni, saját karrierprolt lehet
arendszerben tárolni,
amelyet össze lehet kötni
atovábbtanulási lehető-
ségekkel is.
diákok, tanárok,
pályaválasztási szakemberek,
szülők és gondviselők számára
aszolgáltatás aziskolai
tantárgyakat összeköti
aszakmákkal
91
KÖZELÍTÉSEK
Pályaedukációs tanulásmenedzsment-rendszerek
2. KÉP
Myfuture, Ausztrália
Forr ás: Myfuture portál, Ausztrália
3. KÉP
Választható lehetőségek aMyfuture portálon
Forr ás: Myfuture portál, Ausztrália
92 2021 / 09-10
4. KÉP
Myfuture, Ausztrália – tantárgyak és foglalkozások kapcsolatának vizuális ábrázolása:
biológia
Forr ás: Myfuture portál, Ausztrália
93
KÖZELÍTÉSEK
Pályaedukációs tanulásmenedzsment-rendszerek
Franciaország: ONISEP18
A francia Oktatási Minisztérium működ-
teti awww.onisep.fr oldalt, ahol adiáko-
kat, szülőket, pedagógusokat és apálya-
orientációs szakembereket egyaránt segítik
akülönböző tartalmakkal. Azoldal célja
azinformációk összegyűjtése, továbbítása,
adiákok önálló ismeretszerzésének támo-
gatása. Afelületen aatalok maguk is
könnyen tájékozódhatnak atovábbtanulá-
si lehetőségekről és atanulható szakmák-
ról. Azoldalon lehetőség van kitölteni pá-
lyaorientációs kérdőíveket, megnézni
szakmabemutató és animációs lmeket,
amelyek játékos formában mutatják be
azadott foglalkozás egy képviselőjét, is-
mertetik aszakmához szükséges képessé-
geket, végzettséget. Időközönként arra is
lehetőség van, hogy azonline felületen
kérdéseket tegyenek fel egy adott szakma
képviselőjének atanulók. Azoldalon be-
mutatásra kerülnek még asajátos nevelési
igényű, fogyatékkal élő diákok tanulási és
munkavállalási lehetőségei is. Találhatnak
információkat akülföldi cserediákok és
azok is, akik más európai országban sze-
retnének tanulmányokat folytatni (az or-
szág oktatási rendszerének bemutatása,
adiákélet összefoglalása, ajelentkezés
módja, hol/hogyan tanulható azadott
nyelv). Aszülők hasznos
tanácsokat olvashatnak
azoldalon azérdeklődő
gyermekeikkel aszak-
mák viláról folytatott
beszélgetésekhez. Amo-
dern, érdekes multimé-
diás tartalmak mellett azOnisep számos
kiadványt is készít, publikál, melyek egy
része azoldalról ingyen letölthető, ato-
vábbiak pedig ahonlap online boltjában
megvásárolhatók.
18
www.onisep.fr
19
https://ibw.at/bibliothek/id/286
Ausztria: IBOBB
Ez aportál pályaorientációs foglalkozások
és tevékenységek számára kínál sokszí
anyagot tanulók, tanárok, koordinátorok
és tanácsadók számára (https://portal.
ibobb.at/). Nem pályainformációs rend-
szer, mivel szakmai adatbázist nem tartal-
maz. Nem is klasszikus LMS, mivel nem
ad lehetőséget átfogó online tanulásra. Te-
matikusan csoportosított letölthető mód-
szertani és szakmai anyagok gazdag kíná-
latát tartalmazza, és más releváns
honlapokra átvezető linkeket is.
AzIBOBB portál számos modulja
közül érdemes kiemelni azt, amely iskolai
osztályok pályaorientációs munkáját segíti
úgy, hogy egy összetett online kérdőív ki-
töltésére ad lehetőséget atanulók számára.
Ennek részletes eredményét azután atanár
letöltheti, és azt azosztállyal megbeszél-
heti; illetve azeredményeket atovábbi
pályaorientációs tevékenységek tervezésénél
is gyelembe vehetik. Ezek alapján egyes
tanulók később tanácsadó közreműködését
is kérhetik. Módszertani szempontból
érdemes még megemlíteni azinnen elér-
hető „Szakmákkal teli város” (Eine Stadt
voller Berufe) játékot, amely arra ösztönzi
agyerekeket, hogy játékos módon foglal-
kozzanak amunka világával, mintegy 200
szakma megbeszélésére
adva lehetőséget. Ez nem
online játék; ha erre kat-
tintunk, akkor azIBW
nonprot K+F egyesület
honlapjára jutunk.19
Azitt letölthető (illetve
megrendelhető) poszteren nagyon sokféle
foglalkozás fedezhető fel. Akapcsolódó
segédanyagban található kérdések egyebek
mellett kitérnek arra is, hogy melyik szak-
ma milyen képzést igényel (5. kép).
iskolai osztályok
pályaorientációs munkáját
segíti
94 2021 / 09-10
5. KÉP
20
https://www.bw-best.de/kompaktinformationen
21
https://www.osa-portal.de
Ausztria: A“Szakmákkal teli város” ofine játék anyaga letölthető azIBOBB/IBW rend-
szerből
Forr ás: IBW portál, Ausztria
Németország: Berufswahlapp
Németországban sok internetes portál kö-
zött válogathat azérdeklődő. Ezek jobbára
pályainformációs rendszerek, gyakran kie-
gészülnek önismereti kérdőívekkel is. Akad
olyan, amely kizárólag továbbtanulást tá-
mogató önismereti kérdéssorokat kínál.
Ilyen például awas-studiere-ich.de portál,
amelyet Baden-Württembergben akétna-
pos BEST (Berufs- und
Studienorientierungs-Training) döntéstá-
mogató tréninggel20 kapcsoltak össze igen
eredményesen érettségi előtt álló atalok
számára (Hell és mtsai, 2018). Atovábbta-
nulási döntést segítő online önértékelő kér-
dőíveknek (online-self-assessments) egyéb-
ként nagy kultúrája van Németországban.
2017-ben nem kevesebb, mint 665 ilyet tar-
tottak nyilván; közülük csupán 34 volt ál-
talános célú (a továbbtanulás alapvető irá-
nyai közötti eligazodást segítő), atúlnyomó
többségük annak megítélését támogatta,
hogy akitöltő mennyire felel meg egy-egy
konkrét szak specikus követelményeinek
(Höft és Hell, 2017). Ezek rendszerint afel-
sőoktatási intézmények honlapjain találha-
tók. Bővebb tájékoztatás erről akérdéssoro-
kat nyilvántartó portálon található.21
95
KÖZELÍTÉSEK
Pályaedukációs tanulásmenedzsment-rendszerek
A pályaorientációt segítő rendszerek
kínálatából kiemelhető aSzövetségi Mun-
kaügynökség (BfA) honlapjának képzé-
sekkel foglalkozó része.22 Ez ajól felépített
rendszer nagyon gazdag információt nyújt
azelérhető szakmákról és akapcsolódó
tanulási lehetőségekről. Tartalmazza afon-
tosabb német pályaorientációs portálok
elérhetőségi listáját is. Arendszer részét
képező Check-U elnevezésű önismereti
eszköz egyrészt bizonyos képességek ön-
értékelését segíti elő feladatokkal (például
szövegértés, térbeli gondolkodás, logikai
feladatok), másrészt önértékeléses kérdé-
sekkel igyekszik feltérképezni aszociális
kompetenciákat, valamint aszakmai
érdeklődést és preferenciákat. Afeladatok
elvégzése és akérdések megválaszolása után
továbbtanulási és szakképzési javaslatokat
ad adiákok számára.
Érdemes kiemelni
egy igen ötletes megol-
dásra épülő önismereti
kvízt. Szöveges kérdések
helyett itt gyorsan,
néhány másodpercen-
ként váltják egymást különböző képek.
Mindegyik egy-egy foglalkozásra utal.
Aválaszadónak azonnal el kell döntenie,
hogy akép szimpatikus-e vagy sem.
Viszonylag rövid idő alatt így nagyon sok
mikrodöntésre kerül sor, szöveges formá-
ban ez aligha menne ilyen gyorsan. Afo-
lyamat kevésbé fárasztó, inkább játéknak
tűnik. Aképek alapján történő azonnali
döntésben pedig nagyobb szerepe lehet
azérzelmeknek. Ez előnyösnek tűnik amai
tizenévesek gyelmét megragadni képes,
gyorsan alternáló képekkel operáló plat-
formokat (pl. TikTok, Facebook emojik,
Instagram stb.) tekintve, ahol agyerekek
hamarabb válaszolnak képi, mint olvasott
22
https://www.arbeitsagentur.de/bildung
23
https://berufswahlpass.de
szövegre épülő ingerekre. Aválasztások
alapján arendszer szakmacsoportokat
javasol, amelyeket azután további, most
már szövegfeliratos képek segítségével idő-
nyomás nélkül, saját ütemben lehet tovább
bontani, szűkíteni, megjelölve aszimpati-
kusnak tűnő tevékenységeket.
Bármennyire is hasznos aSzövet-
ségi Munkaügyi Ügynökség honlapja,
pályaedukációs tanulásmenedzsment-rend-
szereket keresve mégsem ezt emeljük ki
anémetországi gazdag kínálatból. Anémet
iskolák pályaorientációs gyakorlatában
jól bevált azegyéni portfólió papíralapú
munkafüzetben történő összeállítása. Ez
közel két évtizedre visszatekintő hagyo-
mány. Amunkafüzet jó ideje természetesen
internetről is letölthető, kinyomtatható,
vagy PDF formában vezethető.23 Ajelenleg
65 oldalas változat rövid
információs blokkokat,
valamint feladatokat és
kitöltendő üres részeket
tartalmaz 7–10. osztá-
lyos tanulók számára.
Egyfajta hasznos iránytű
apályaismeret, atanulási lehetőségek felde-
rítése, azönismeret és atapasztalatszerzés
útján. Aziskolai munkába jól integrálható
cselekvési terv, reektív napló és jól prezen-
tálható dokumentáció is egyben.
Bármennyire is gyelemre méltó ez
aBerufswahlpass elnevezésű, munkafü-
zet-jellegű megoldás, érezzük, hogy ez
még nem a21. század. Valószínűleg így
voltak ezzel anémet kollégák is, mivel
pár évvel ezelőtt egy érdekes projektet
indítottak. Akezdeményezés mögött egy
nyolc német szövetségi tartományból
és több állami intézményből álló kon-
zorcium áll. Azúj változatot egy mobil
alkalmasra telepítették. Azígy kapott
hamarabb válaszolnak képi,
mint olvasott szövegre épülő
ingerekre
96 2021 / 09-10
Berufswahlapp (6. kép) jelmondata sza-
badon talán így fordítható: zsebméretű
pályaorientáció (Berufsorientierung im
Hosentaschenformat). Fejlesztése még
nem zárult le. Jelenleg pilot fázisban
van, de rövidesen országszerte elérhető
24
https://berufswahlapp.de
lesz. Arendszer funkcionalitása alapján
pályaedukációs tanulásmenedzsment-
rendszernek tekinthető (részletesen ld.
Brüggemann és mtsai, 2020). Egyaránt
elérhető mobiltelefonon, táblagépen, lap-
topon és PC eszközökön.24
6. KÉP
Berufswahlapp felületei okostelefonon és számítógépen
Forr ás: Berufswahlapp
A rendszer atanuló számára egy jól
áttekinthető menüvezérelt felülettel jelenik
meg. Naptár funkcióval is rendelkezik, így
atanuló eseményeket, teendőket jegyezhet
be és láthatja atanár naptárbejegyzéseit is.
Képes továbbá megjeleníteni atanárok üze-
neteit is. Alegfontosabb modul az„Utam
elnevezést kapta. Atanuló itt apályaorien-
táció különböző állomásait járhatja végig.
Azegyes teendők (például önismereti
feladat vagy üzemlátogatás) kitűzött fel-
adatként jelennek meg. Azállomásokat és
ahozzájuk tartozó feladatokat atanár állít-
ja be, de feladatokat atanuló is deniálhat
magának, többek között így válva aktív
asaját pályaorientációs folyamatában.
Egy feladat elvégzése után atanuló lezárja
azt, és atanár értesül azelőrehaladásról.
Amásik fontos modul a„Reexiók” nevet
viseli. Ez atanuló privát munkaterülete,
amely induláskor teljesen üres. Ide írhat
rövid bejegyzéseket (statement), vagy
97
KÖZELÍTÉSEK
Pályaedukációs tanulásmenedzsment-rendszerek
éppen hosszabb történeteket (story), ez
utóbbiakban rögzítve élményeit, tapaszta-
latait, kapcsolódó képekkel, audio- vagy
videoanyaggal illusztrálva. Abejegyzések
kulcsszavasan kereshetők, és az„Utam
egyes állomásaihoz kapcsolhatók. Végül
aPinboard egy olyan elektronikus prezen-
tációs felület, ahol atanuló bemutathatja
eredményeit atanárnak, illetve azide
kihelyezett információ bemutatását akár
vissza is vonhatja, annak elérését aprivát
területére korlátozva.
A Berufswahlapp atanár számára is jól
áttekinthető, menüvezérelt felületet kínál.
Atanár itt kiválaszthatja amegfelelő iskolai
osztályt, és meghatározhatja az„Utam
modul feldolgozásra szánt következő aktu-
ális állomását. Különféle feladatokat írhat
elő atanulók részére. Ezt aterületet min-
den osztály számára egyedileg alakíthatja.
Afeladatok kiválaszthatók egy központi
feladatbankból, majd szükség esetén módo-
síthatók; vagy pedig készíthetők teljesen új
egyéni feladatok is. Jelenleg öt különböző
formátumú feladattípust ismer arendszer
(ezek illusztrálhatók is), feladattípusnak
tekintve akérdőívet is. Azelkészített
feladatok arendszerből exportálhatók,
illetve arendszerbe importálhatók. Atanár
bármikor megtekintheti atanulók aktivi-
tását leíró adatokat. Üzeneteket küldhet,
és naptárbejegyzéseket
készíthet atanulói
számára.
A rendszer
jól alkalmazható
apályaedukációs tanu-
lási folyamat tervezésére, támogatására,
reektálására és dokumentálására, valamint
azeredmények bemutatásra. Jellegénél
fogva jól segíti apályaorientáció területén
25
https://berufswahl.zh.ch/
26
https://biznewsletter.zh.ch/berufswahl-app-neue-benutzerfuehrung-und-frischeres-design/
alapvető fontosságú dierenciálást. Jelen
formájában nem tartalmaz olyan önismere-
ti kérdéssort, amely kitöltése után atanulók
konkrétabb ajánlásokat kapnának, és
pályainformációs részei, funkciói sincse-
nek. Ilyen online kérdőívek és információk
azonban könnyen találhatók Németország-
ban. Atanár előírhat olyan feladatot, hogy
atanulók keressenek meg valamit például
aSzövetségi Munkaügynökség honlapjá-
nak képzésekkel foglalkozó részén (leírását
lásd feljebb), vagy válaszolják meg azott
található egyik kérdéssort. Akét rendszer
nagyon jól kiegészítheti egymást. Felépí-
tése alapján aBerufswahlapp közösségi
tartalomfejlesztés befogadására is alkalmas
lehet. Tekintettel atovábbi várható fej-
lesztésekre is, könnyen olyan platformmá
válhat, amelyre később alegkülönfélébb
újabb és újabb tartalmi elemek lesznek
majd építhetők.
Érdemes megemlíteni, hogy Svájc
németajkú részén már mintegy öt éve
használnak egy azonos nevű alkalma-
zást. AZürich Kanton által kifejlesztett
Berufswahlapp25 nem tekinthető LMS
rendszernek. Inkább pályainformációs
rendszer, amely azérdeklődésre vonatkozó
kérdőív kitöltése után javaslatokat ad
atanuló számára. Segíti továbbá infor-
mációs események, állásbemutatók és más
lehetőségek keresését is,
ehhez Google térképen
is megjelenítve apálya-
orientáció szempontjából
releváns intézményeket,
vállalatokat, helyeket.
Arendszert úgy fejlesztik tovább, hogy
tanárok, szülők, tanácsadók és mentorok is
beléphessenek afolyamatba, segítve atanu-
lók sokirányú tájékozódását.26
közösségi tartalomfejlesztés
befogadására is alkalmas lehet
98 2021 / 09-10
Kanada: Valós Játék/XELLO (The Real
Game, RG) 27 28
Az egyik leginkább kiforrott és papír-ceruza
változatában ahazai pályaorientációs szak-
mai körökben is ismert rendszer akanadai
fejlesztésű e Real Game,29 amely 2008-
ban került fel azinternetre. Eredetileg K-12,
azaz magyar megfelelésben, általános és kö-
zépfokú iskolák számára fejlesztett termék
volt. Azelmúlt évek során acég előbb
Career Cruising,30 majd 2017-től Xello31 név
alatt működik. Ae (be) Real Game (7. kép)
központi eleme aszerepjáték, amely során
atanulók különböző karakterek bőrébe búj-
hatnak, így értékes és maradandó ismerete-
ket szereznek önmagukról és afelnőtt élet-
ről, pályákról és amunkaerőpiac
működéséről, miközben több napon, héten
vagy hónapon keresztül játsszák aszere-
ket. Azonline és nyomtatott anyagok,
azórai megbeszélések, azaktív és reektív
27
https://www.realgame.ca/en/games/TRG/index.html
28
https://www.realgameonline.ca/
29
YT tutoriál pl. itt: https://www.youtube.com/watch?v=enQuLsHBLho
30
https://public.careercruising.com/en/about/
31
https://xello.world/en/?utm_campaign=7011K000001oDzKQAU
tevékenységek, asaját internetes tartalomke-
resések, azinterjúkészítés és ajátékostársak-
kal, amoderátorokkal, acsalád és aközösség
tagjaival folytatott párbeszéd révén adiákok
megismerik atársadalmi munkamegosztás
jelentőségét. Azt is megtanulják, hogy amit
most tesznek vagy nem tesznek, azhatással
lesz/lehet ajövőjükre. ARG és annak újabb
változatai tehát nem egyetlen iskolaválasztási
döntésre, sokkal inkább azéletpálya-építési
készségek elsajátítására ösztönöznek (Bor-
bély-Pecze, Juhász és Gyöngyösi, 2013). Ajá-
ték négy egységre oszlik: a) életminőség, b)
változások, c) döntések, d) aszemélyes uta-
zás. Minden egység azutazás egy-egy szaka-
szát jelenti, és azelőző szakaszra épül. ARG
kiválóan adja vissza mind Krumboltz (2009)
„felkészült” véletlenekre alapozott elméletét,
mind Savikas és mtsai (2009) élet(pálya)ter-
vezés (life design) elméleti keretének tartal-
mát.
7. KÉ P
Klasszikus Real Game képernyő
Forr ás: Youtube, RG demó
99
KÖZELÍTÉSEK
Pályaedukációs tanulásmenedzsment-rendszerek
A tanulási egységek foglalkozásokra
vannak osztva, amelyek mindegyike kulcs-
fontosságú oktatási elemeket tartalmaz.
Atanórák tartalmazzák azáttekintést,
azidőt, atanulási célokat, ateljesítmény-
mutatókat, azanyago-
kat, azelőkészületeket,
atevékenységek lépésről
lépésre történő bemu-
tatását, aszemélyes
reexiót, avitapontokat
és ajavasolt előadókat.
Alegtöbb foglalkozás fakultatív tevékeny-
ségeket is tartalmaz. Aprogram különböző
tantárgyakat és készségeket foglal magá-
ban, mint például: matematika, nyelvmű-
vészet, természettudományok, családi életre
vonatkozó tanulmányok, társadalmi tanul-
mányok, döntéshozatal, kommunikáció,
csapatmunka, elemzés, önismeret, idő- és
prioritáskezelés, költségvetés-tervezés,
pénzügyi tervezés és kritikus gondolkodás.
Emellett pályaorientációs, pályatervezési és
pályairányítási készségeket is tanít. Nem
célja, hogy atanulókat egy adott szakma
felé irányítsa. Inkább aszakmák széles
skálájának ismeretét növeli, és segít nekik
abban, hogy meglássák aziskolai végzettség
és azéletmódbeli lehetőségek közötti össze-
függéseket, valamint megértsék aváltozó
munka világára ható társadalmi, gazdasági
és technológiai trendek természetét. AzRG
azalábbi tanulási célokat támogatja:
1. a tanuló fedezze fel azegyedi személyes
készségeit és tehetségeit azélet/munka-
szerepek tekintetében, valamint tudjon
pozitív és hatékony interakciót folytatni
másokkal;
2. pozitív énkép kialakítása, megerősítése
és fenntartása;
3. a tanuló lássa át, hogy aziskolai (tan-
tárgyak/műveltségterületek) és iskolán
kívüli érdeklődés hogyan kapcsolódik
közvetlenül ajövőbeli élet- és munka-
szerepekhez, és hogy atudás és akész-
ségek továbbfejlesztése hogyan nyit aj-
tókat számára új lehetőségek előtt;
4. a tanuló vizsgálja meg (karakteréhez
kapcsolódóan) apénzgazdálkodást és
aköltségvetést, és is-
merje fel, hogy kap-
csolat van azoktatás,
aképzés, ajövedelem
és azéletmód olyan
aspektusai között,
mint acsaládra, akö-
zösségre és aszabadidőre fordítható idő;
5. a szerepjáték során atanuló fedezze fel
acsapatmunka, aproblémamegoldás,
adöntéshozatal és akommunikációs
készségek széles skáláját, valamint ta-
pasztalja meg ahatékony munkamód-
szerek kialakítását többféle élet/munka-
helyi szerepkörben;
6. fedezzék fel akülönböző munkahelyi és
közösségi szerepeket, és hogy e szerepek
mely aspektusai aleginkább kielégítőek
és teljesítőképesek számukra;
7. rják fel amunka és atágabb értelem-
ben vett életszerepek közötti kapcsola-
tokat és aköztük lévő egyensúlyt, bele-
értve acsalád és aközösség építésének,
acsaládban való életnek és aközösség-
hez való hozzájárulásnak adinamikáját;
8. tárják fel avéletlen események hatását,
és tapasztalják, milyen érzés önhibáju-
kon kívül elveszíteni amunkahelyet, és
hogyan lehet aviszontagságokat lehető-
séggé alakítani;
9. tárják fel amunkakeresési/munkate-
remtési készségeket, valamint ahaté-
kony személyes marketinget és időgaz-
dálkodást;
10. szerezzenek tapasztalatot aziskolával és
azélet más területeivel kapcsolatos
megfontolt döntéshozatalról és adönté-
sek kontrolljának lehetőségéről; vala-
mint
fedezzék fel a különböző
munkahelyi és közösségi
szerepeket
100 2021 / 09-10
11. a tanulók pozitívan és lelkesen tekintse-
nek asaját jövőbeli pályafutásuk elé.
A Career Cruising brand részeként
elérhető aXELLO óvodás és alsó tagozatos
gyerekeknek is (8. kép).
8. KÉP
Az óvodásoknak és alsó tagozatosoknak elérhető XELLO nyitóképe
Forr ás: XELLO demó
A XELLO néven futó rendszer mára
számos önértékelő eljárást (karrierkvízt) is
magába olvasztott; aklasszikus Holland-fé-
le érdeklődés-kérdőív mellett atanulási stí-
lust, 35 képességet és ezek pályákhoz való
kapcsolódását is felmérhetjük azoldalon (9.
kép). Jelenleg azUSA piacára szánt szoft-
verben 586 pálya bemutatására kerül sor,
amelyek össze is vannak kötve azönértéke-
lő eszközökkel, valamint atovábbtanulási
lehetőségekkel. Arendszer olyan részletes
tervezést tesz lehetővé, hogy aGoogle
térkép beágyazásával akiválasztott iskola/
egyetem címét, épületeinek 3D-s utcaképét
is meg lehet nézni. Atanári/oktatói felüle-
ten (10. kép) mód van arra is, hogy atanár
atanuló előrehaladását monitorozza (mint
ahogyan erre minden modern LMS módot
kínál), egyes tanulási modulok helyét
megváltoztassa, korábbi vagy későbbi évfo-
lyamokra helyezze át azokat.
101
KÖZELÍTÉSEK
Pályaedukációs tanulásmenedzsment-rendszerek
9. KÉP
A Xello tanulói felülete (demo)
Forr ás: XELLO demó
10. KÉP
A Xello tanári felülete (demo)
Forr ás: XELLO demo
102 2021 / 09 -10
ÖSSZEGZÉS
A cikkben áttekintettük apályaedukáció
területén elérhető tanulásmenedzsment-
rendszerek egy részét. Ahogyan azoktatási
piacot is átjárja aglobalizáció, jól érzékel-
hetően ezek ajelentős forrásokat és fejlesz-
tési időt igénylő rendszerek is globalizálód-
nak. Elemzésünkből úgy tűnik, hogy teljes
értékű, aköznevelés teljes spektrumát vé-
gigkísérő, atantermi munkát támogató és
részben ki is váltó rend-
szernek csak aXELLO
(korábban Real Game)
tekinthető. Afejlesztés
alatt álló német
Berufswahlapp jövőbeli
változata már megközelítheti egy LMS
rendszer elvárható szintjét. Atöbbi áttekin-
tett rendszer jellemzően inkább pályainfor-
mációs fejlesztésnek tekinthető, amelyet
összeépítettek azönismeret-fejlesztést szol-
gáló önértékelő eljárásokkal (kérdőívekkel,
kvízekkel). Erre irányuló törekvéseket már
láttunk Angliában, anagygépes időszak-
ban, az1960-as évek végén is. Aszámító-
géppel támogatott tanácsadás és azilyen
rendszerek értékelése évtizedek óta foglal-
koztatja apályatanácsadó szakmát (Peterson
és mtsai, 1994). Ebben acikkben azitt ösz-
szeglt tudást nem volt célunk áttekinte-
ni, hiszen kifejezetten aköznevelés számára
fejlesztett pályaedukációs tanulásmenedzs-
ment-rendszereket szerettük volna bemu-
tatni. Részben magunk is meglepődtünk,
hogy milyen kevés teljes értékű rendszert
sikerült találnunk globális szinten. Miköz-
ben azösszes nagy szervezet
apályaedukáció fontosságáról beszél
(Cedefop és más szervezetek, 2020), és
ugyanezt teszik anemzeti kormányok is,
addig apályaedukációs iskolai munka digi-
tális támogatásáért még ma sem tesznek
eleget. Kevesebb számú, de lényegesen fej-
lettebb rendszer sokkal többet érne.
A jógyakorlatok azt mutatják, hogy
nem azinformatika vagy arendelkezésre
álló LMS rendszerek, hanem amögöttes
pedagógiai fejlesztő folyamatok, feladatok
kialakítása igényel sok időt és nagyfokú
szakértelmet. Világosan külön kell és
lehet választani apályaedukáció tartalmát
akülönböző életszakaszokban azóvodás
kortól felnőttkorig. Már azáltalános iskola
alsó tagozatában vannak olyan játékos
megoldások, amelyek segítségével mind
apályaismeret, mind
apályaválasztáshoz
szükséges önismeret jól
fejleszthető. Atanár,
pályaorientációs tanár
számára egy tartalmilag
jól kialakított LMS jelentős könnyebbséget
hordoz, és lehetővé teszi, hogy azegyes
tanulók egyedi önismereti, pályaismereti
fejlesztési feladataira koncentráljanak,
megelőzve ezzel aMagyarországon most
anyolcadik osztályban jelentkező továbbta-
nulási „sokkot”.
Az LMS-ben megjelenő, szisztema-
tikus tanulási egységekre, modulokra
épített, szituatív feladatokra épülő játékos
pályaedukációs tananyagok jól illeszkednek
azáltalános és középiskolás diákok tanulási
és információszerzési módjaihoz, ami így
komoly motiváló erővel hathat arendszer
használatára.
Sheldon (2012) kiemeli, hogy egyik
legfontosabb jellemzője agamikált
játékoknak, hogy kontextusba helyezik
azadott feladatokat, ezért atanulók
koherens egészként tudják értelmezni
atörténéseket és akapott információkat.
Agamikált online játékok sajátossága,
hogy nem engednek „csalni”, vagyis
átugrani nem tetsző vagy nehezen telje-
síthető feladatokat, illetve nem engednek
megoldatlanul hagyni egy „problémát”
kevés teljes értékű rendszert
sikerült találnunk
103
KÖZELÍTÉSEK
Pályaedukációs tanulásmenedzsment-rendszerek
sem, mert aszintek kö-
vetkezetesen egymásra
épülnek, ugyanakkor
sokszor meghagyják
atanulónak azelérési
útvonal meglasztásának aszabadságát.
Afejlettebb játékok attól is érdekesebbek,
hogy rendszerint nagyobb mozgásteret
nyújtanak. Kiemelt jellemző, hogy aszin-
tek teljesítésével adiák minden esetben
jutalmat (például plusz pontot, serleget,
pozitív visszajelzést, érmet) szerez, ami
motivációt jelent azújabb és nehezebb
szintek, feladatok, kihívások felé. Ez atí-
pusú értékelési mód minden diák számára
könnyen értelmezhető, mert apontok,
jelvények, serlegek gyűjtése afejlődés
érzetét kelti, és akkor is ösztönzően hat,
ha esetleg gyengébb teljesítményt nyújt
atanuló.
Ajátékosított rendszerek egyik előnye,
hogy újra és újra végigjátszhatók, így azis-
métlések segíthetik atanulót asikeres to-
vábbhaladáshoz szükséges helyes válaszok
megtalálásában és megtanulásában. Ajá-
tékokban történő újrapróbálkozás, akü-
lönböző megoldási módok kipróbálásának
lehetősége pedig észrevétlenül fejleszti
akitartást. Agamikált pályaorientációs
feladatok így komplex módon támogat-
hatják azinformációk összekapcsolását és
feldolgozását, miközben agyerekek, a-
talok számára nem válik unalmassá azily
módon történő tanulás.
A gamikációs feladatoknál adieren-
ciálás, aszemélyre szabottság és azegyéni
haladási ütem teljesen egyértelmű, így
akiemelt gyelmet igénylő tanulók
esetében is biztosítható, hogy minden
tanuló asaját tempójában dolgozzon, saját
megoldási módokat dolgozzon ki, illetve
– mivel minden apró siker jutalmazásra
kerül –, afolyamatos pozitív megerősítést
is biztosítja számukra.
Egy pályaedukációs
tanulásmenedzsment-
rendszerrel kapcsolatos
elvárások így összegez-
hetőek:
Az alapvető tartalmak elérése felhasználói
bejelentkes nélkül;
Felhasználói ók és prol létrehozása;
A felhasználó lehetséges, de nem kötelező
besorolása (diák, tanár, szülő, tanácsadó,
mentor, civil közreműködő, egyéb);
Felhasználói csoportok, osztályok létre-
hozása;
Üzenetküldés és naptár funkció;
Letölthető segédletek akülönböző célcso-
portok smára (multimédia-állományok
is);
Egyéni dokumentumok fel- és letöltése,
megosztása (multimédia-állományok is);
A tanulási folyamat tervezése, támogatása
és nyomon követése deniálható modulo-
kon, feladatokon és játékokon keresztül;
Létrehozható interaktív tanulási tartal-
mak és tanulói reexiók, multimédiás il-
lusztrációs lehetőségekkel (videó, hang,
képek, animáció, PDF stb.);
Megismételhető önismereti kérdéssorok
és ezek kiértékelése, azegyes kérdésekre
adott válaszok visszakereshetők;
Ajánlások generálása azönismereti
kérdéssor(ok) alapján (kapcsolat apálya-
ismereti rendszerrel), apályamegfelelés
grakus bemutatásával;
A tanulói előrehaladás követése atanár
által, egyéni és osztályszinten, grakus
megjelenítéssel;
A tanulói portfólió prezentációs felülete
(a tanár, szülő, munkahelyi vezetők és
mások felé), egyes információk dashboard
és infograka alapú megjelenítése;
Összetett lekérdezések, keresések lehető-
sége;
Csoportmunkát támogató felület (opcio-
lis);
a pontok, jelvények, serlegek
gyűjtése a fejlődés érzetét kelti
104 2021 / 09-10
Az egyéni tartalom (portfólió) exportálási
lehetősége atanuló számára;
Az egyének és osztályok eredményeinek
exportálási lehetősége atanár számára;
Tartalmi modulok, feladatok export/im-
port lehetősége aközösségi tartalomfej-
lesztés és megosztás támogatására (ezek-
ből modulgyűjtemény és feladatbank
szervezése);
Könnyű kezelhetőség, online segítség
(help) funkció, használatot bemutató vi-
deó, letölthető felhasználói segédletek.
Napjaink pályaedukációs tanulás-
menedzsment-rendszerétől azt várjuk,
hogy apályaorientáció korszerű felfogását
tükrözve progresszív
pedagógiai módszerek
alkalmasára adjon le-
hetőséget, sőt egyenesen
ösztönözze is ezeket.
Olyan tanulási környe-
zetet teremtsen, amelyet igényes vizuális
és multimediális kultúra jellemez, amely
felkelti akíváncsiságot, fenntartja azérdek-
lődést és interaktivitásra, gondolkodásra,
cselekvésre, aktivitásra, kezdeményezésre,
önállóságra ösztönöz, amelyben kibonta-
kozhat azegymást segítő csoportmunka,
amelyben atanulás sokszor játékként, iz-
galmas feladatként, életközeli projektként,
azegyütt végzett felfedezések és kipróbá-
lások örömteli élményeként jelenhet meg.
Amelynek használata kulcskompetenciákat
fejlesztve segíti azöndeníciót.
Nemzetközi áttekintésünkben nagyon
kevés olyan rendszert találtunk, amely
megfelel ezen elvárásoknak vagy megkö-
zelíti ezeket. Számuk
ajövőben várhatóan
növekedni fog. Talán el-
érhető lesz ilyen egyszer
Magyarországon is.
IRODALOM
Borbély Pecze Tibor Bors (2013): Korai iskolaelhagyás és életúttámogató pályaorientáció: támogató rendszer? QALL:
Végzettséget mindenkinek. Tempus Közalapítvány. Budapest. Letöltés: http://oktataskepzes.tka.hu/content/
documents/esl_llg_bptb.pdf (2021.10.04)
Borbély-Pecze Tibor Bors, Juhász Ágnes és Gyöngyösi Katalin (2013): Azéletút-támogató pályaorientáció aközne-
velésben (1. rész). Új Pedagógiai Szemle, 63. 5–6. sz., 32–49.
Borbély-Pecze Tibor Bors (2020): Pályaismeret és pályaválasztás. Új Munkaügyi Szemle, 1. 4. sz., 39–46. Letöltés:
https://www.metropolitan.hu/upload/fe64f2a442629476412c12e315db28324cac875e.pdf (2021.10.04)
Borbély-Pecze Tibor Bors (2021): Technical Note for the establishment of information centres for employment and
vocational guidance in Uzbekistan. ILO Moscow Oce. 40.
Borbély-Pecze Tibor Bors, Fazakas Ida, Kender Miklós és Tajtiné Lesó Györgyi (2021):Pályainformációtól
aközösségi karrier-konstrukcióig – Akettuneni közösségi médiára alapozott pályatanácsadási modell vizsgá-
lata ahazai gyakorlatban.Új Pedagógiai Szemle, 71. 3–4. sz., 35–53. Letöltés: http://upszonline.hu/index.
php?article=710304008 (2021.10. 04)
Burke, B. (2014): Gamify: How Gamication Motivates People to Do Extraordinary ings. Brookline, MA:
Bibliomotion. Letöltés: https://books.google.hu/books?hl=hu&lr=&id=gdJCDQAAQBAJ&oi=fnd&pg=P
T9&dq=Burke,+B.+(2014).+Gamify:+How+Gamication+Motivates+People+to+Do+Extraordinary+ing
s.+Brookline,+MA:+Bibliomotion.&ots=r3Zm50W5HZ&sig=CmZylg23EmqQHsOD9Zvqlqd4Ab8&red
ir_esc=y#v=onepage&q&f=false (2021.10. 04)
cselekvésre, aktivitásra,
kezdeményezésre, önállóságra
ösztönöz
105
KÖZELÍTÉSEK
Pályaedukációs tanulásmenedzsment-rendszerek
Brüggemann, T., Driesel-Lange, K., Eisenbraun, K., Epker, M., Gehrau, V., Howe, F., Klein, I., Schall, M., Staden,
C., Weyer, C. és Zaynel, N. (2020): Vom Berufswahlpass zur berufswahlapp. ITB-Forschungsberichte 72 (ITB
Research Reports). Institut Technik und Bildung (ITB), Universität Bremen. DOI: https://doi.org/10.26092/
elib/385
Cedefop, European Commission, ETF, ICCDPP, ILO, OECD, UNESCO (2020). Career guidance policy
and practice in the pandemic: results of ajoint international survey – June to August 2020. Luxembourg:
Publications Oce of the European Union. http://data.europa.eu/doi/10.2801/318103
Codish, D. és Ravid, G. (2014): Personality Based Gamication–Educational Gamication for Extroverts and
Introverts. Conference: 9th Chais Conference for the Study of Innovation and Learning Technologies: Learning in
the Technological Era. Ra’anana, Israel.
Fazakas Ida (2009) Apályaismeret és jelentősége. Hallgatói jegyzet TÁMOP .2.2.2. Projekt. Székesfehérvár http://tvk.
munka.hu/c/document_library/get_le?uuid=0b5cddb4-be41-4fb4-b227-9f2fb491725c&groupId=65957%20
Finn Nemzeti Oktatási Tanács (2016): National Core Curriculum for Basic Education. Grade 1–9. Helsinki. Letöltés:
https://kosovo.nnish.school/wp-content/uploads/2020/11/Basic-Education-Grades-1-9.pdf (2021.10. 04)
Halinen, I. (2018): e New Educational Curriculum in Finland. In: Matthes, M., Pulkkinen, L., Clouder, C.,
Heys, B.: Improving the Quality of Childhood in Europe - Volume 7. Alliance for Childhood European Network
Foundation, Brussels, Belgium. 75–89. Letöltés: https://www.allianceforchildhood.eu/les/Improving_the_
quality_of_Childhood_Vol_7/QOC%20V7%20CH06%20DEF%20WEB.pdf (2021.10. 04)
Hell, B., Päßler, K. és Leinter, U. (2018): was-studiere-ich.de und das Berufswahltraining BEST: vernetzte
Instrumente als Schlüssel für eine erfolgreiche Studienorientierung. Zeitschrift für Hochschulentwicklung, 13. 4.
sz., 131–144. DOI: 10.3217/zfhe-13-04/08
Höft, S. és Hell, B. (2017): OSA-Portal: Übersicht deutschsprachiger Online-Self-Assessments zur Studienorientierung.
dvb-forum, Fachzeitschrift des Deutschen Verbandes für Bildungs- und Berufsberatung e.V., 56. 2. sz.,
58–63. DOI: 10.3278/DVB1702W058
Kettunen, J., Sampson, J. P. és Vuorinen, R. (2015): Career practitioners’ conceptions of competency for social
media in career services. British Journal of Guidance & Counselling. 1. sz., 43–56.
Krumboltz, J. D. (2009): e Happenstance Learning eory. Journal of Career Assessment. 17. 2. sz., 135–154.
DOI:10.1177/1069072708328861
Law, B. és Watts, A. G. (1977): Schools, Careers and Community: Astudy of some approaches to careers education in
schools. Church Information Oce, London, UK. 8–10.
Law, B. és Watts, A. G. (2003): e DOTS Analysis: Original version. Retrieved from e Career-Learning NETWORK.
e Old Bakehouse, Elsworth, Cambridge. Letöltés: http://hihohiho.com/memory/cafdots.pdf (2021.10 .04)
Peterson, G. W., Ryan-Jones, R. E., Sampson, J. P., Reardon, R. C. és Shahnasarian, M. (1994): Acomparison
of the eectiveness of three computer-assisted career guidance systems: DISCOVER, SIGI, and SIGI PLUS.
Computers in Human Behavior, 10. 2. sz., 189–198. DOI: https://doi.org/10.1016/0747-5632(94)90002-7
Savickas, M., Nota, L., Rossier, J., Dauwalder, J-P., Duarte, M. E., Guichard, J., Soresi, S., Van Esbroeck, R. és
Van Vianen, A. (2009): Life designing: Aparadigm for career construction in the 21st century. Journal of
Vocational Behavior, 75. 3. sz., 239–250. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jvb.2009.04.004; Letöltés: https://
www.researchgate.net/publication/287768964_Life_designing_A_paradigm_for_career_construction_in_
the_21st_century (2021.10. 04)
Sheldon, L. (2012): e Multiplayer Classroom: Designing Coursework as aGame. MA: Cengage Learning. Boston.
Völgyesy Pál (1995) Pályaismeret. GATE, GTK, Tanárképző Intézet, Gödöllő
Vuorinen, R. és Ji-Yeon, L. (2017): Reforming career services in education and labour to focus on career competencies
and successful transitions. ICCDPP, IS, Korea. Letöltés: http://iccdpp2017.org/download/Synthesis_paper_
theme_4.pdf (2021.10. 04)
Article
Full-text available
Pálvölgyi, L. (2024). Career Orientation Characteristics of High School Students. - Abstract: The decision on further education and career choice is a significant milestone in the life of every high school student, usually preceded by a long period of preparation and searching for a direction. With its practical implications, this study looks at the characteristics of the career orientation process that are directly related to the students' person. These findings provide a practical understanding that can be used to support the process effectively. In the second part of the study, we examine some of the more important career orientation characteristics among high school students (ISCED 344), with a particular focus on their relationship with variables such as students' gender and grade, as well as their school's average national competency assessment (OKM) score and average family background index score. The sample is nationally non-representative (N=1137). In addition to a self-developed set of questions, the Rosenberg Self-Esteem Scale (RSES, Rosenberg, 1965) and the Career Factors Inventory (CFI, Chartrand et al., 1990) were used. The study's findings challenge the hypothesis that as the years of high school progress, more advantageous values of career orientation variables would be found in the higher grades, indicating that more self-awareness and career orientation support activities would be needed during the high school years, improving the effectiveness of career orientation and strengthening its processual nature. This practical knowledge of the relationships between career orientation characteristics can help design educational interventions. The outliers of each variable that need more attention can be used to identify students who need more intensive career guidance support. Cluster analysis has resulted in the emergence of four career orientation types of students: confident, balanced, anxious, and indecisive. Based on the characteristics of these types, a differentiated support strategy can be proposed for each of them. Keywords: lifelong guidance, career orientation characteristics, career choice indecision, self-esteem, student's career orientation types
Article
Full-text available
A tanulási folyamat digitalizációja szétfeszíti a hagyományos iskola falait. Az iskolai pá-lyaorientáció és a felnőttkori karrier-tanácsadás területén hasonló forradalomnak lehetünk szemtanúi. A korábbi, a szakértő pályatanácsadó szerepére épülő modellek felbomlóban vannak a világban, és helyükre az online/digitális kooperatív és kollaboratív technikákra épülő tanácsadási tevékenységek lépnek. Finn szerzők (Kettunen, Vuorinen és Sampson, 2015; Kettunen, 2017a) egyenesen azt javasolják, hogy a korábbi kínálatvezérelt pályata-nácsadás fogalmait fel kell váltani a tanácskérői keresletre épített megfogalmazásokkal. Ebben a cikkben bemutatjuk a pályaorientációs, pályatanácsadási szolgáltatásokkal, iskolai programokkal és szakemberekkel szemben a digitalizáció során fellépő kihívásokat, a fejlett gyakorlatoktól lemaradó hazai megoldásokat. Majd Kettunen modelljét ismertetve kiemelünk néhány ígéretes hazai pályaorientációs gyakorlatot, amelyek előbb a web 2.0 és remélhetőleg hamarosan a web 3.0 használatba vételének lehetőségével kecsegtetik e szakma hazai művelőit. A technológia mindig meghatározza az élet-módunkat, azt, ahogyan dolgozunk, állást keresünk, tanulunk, közösségi és magánéle-tet élünk. A kétezres évek közepén megjelent közösségi média-a web 2.0 és 3.0 részeként-szintén jelentős hatást gyakorol arra, aho-gyan a mindennapokban élünk, ügyeket in-tézünk, társalgunk, vagy éppen pályatanács-adást veszünk igénybe, illetve nyújtunk. A pálya-és karrier-tanácsadás gyakorlati ke-reteit is átszervezi a modern technológia, amely akkor működik jól a tanácsadók és tanácskérők kezében, ha tudatosan élnek vele.
Article
Full-text available
Die Studienberatung und Studienorientierung in Deutschland befinden sich hinsichtlich der Ausbildung und Vernetzung der Akteurinnen/Akteure, der Tiefe und Breite der Berufswahl-Curricula an Schulen sowie der Nutzung digitaler Tools – positiv gesprochen – in einem Zustand kreativer Vielfalt. In diesem Beitrag zeigen wir auf, wie durch die Integration verschiedener Beratungsangebote und die Vernetzung der unterschiedlichen Akteure die Effektivität und Qualität der Studienorientierung verbessert werden kann. Wir beschreiben mit was-studiere-ich.de und dem Berufs- und Studienorientierungs-Training BEST zwei miteinander verknüpfte Programme, die in Baden-Württemberg nicht nur die Vernetzung der Studienberatungs-Anbieter/innen unterstützt haben, sondern auch positive Effekte auf die Berufs- und Studienwahlentscheidung der Ratsuchenden erzielen.
Article
Full-text available
A pályaválasztási tanácsadás hazai pedagógiai gondolkodásunk elidegeníthetetlen része, de hiányzik a modern értelemben vett, a pályaválasztási tanácsadást is magába foglaló pályaorientáció életút-támogató dimenziójának értelmezése, rendszerszintű meghatározása, ahogy hiányzik a pályaorientáció szakpolitikai szerepének felismerése is. Ebben a kétrészes cikkben arra teszünk kísérletet, hogy újrafogalmazzuk a pályaorientáció tartalmát, és javaslatot tegyünk egy modern értelemben vett életút-támogató pályaorientációs pedagógiai szemlélet és tevékenységrendszer kialakítására. This article presents the „lifelong guidance” approach in career guidance to stakeholders in public education, explaining changes in the role of schools and teachers in guidance activities and pointing out the importance of guidance as a field of pedagogical work for reshaping relationships among students, parents, schools and the world of work. In the first part, the authors provide an explanation of lifelong guidance understood as a policy area and as a functioning system, suggested for adoption to replace the traditional interpretation of guidance as a means of early selection and as directive counselling for one-time career choices of youngsters. An overview is provided of the history of Hungarian career guidance and a detailed description is given of its current state and embeddedness in public education. In the second part, following from the state of affairs outlined previously and drawing on lessons learnt from career guidance history in Hungary and on international experiences, suggestions for a possible national model for lifelong guidance for use within the public education system and at a national education policy level are formulated and an inventory of career education tools developed.
Article
Full-text available
This article reports findings from a phenomenographic investigation into career practitioners' understanding of competency for social media in career services. Sixteen Danish and Finnish practitioners with experience using social media in career services were interviewed in focus groups. Competency for social media in career services was conceived as (i) an ability to use social media for delivering information, (ii) an ability to use social media for delivering career services, (iii) an ability to utilise social media for collaborative career exploration and (iv) an ability to utilise social media for co-careering. The findings can be used to develop pre-service and in-service training of career practitioners and support for the deepening of their competency, using the critical aspects that were identified.
Article
Full-text available
At the beginning of the 21st century, a new social arrangement of work poses a series of questions and challenges to scholars who aim to help people develop their working lives. Given the globalization of career counseling, we decided to address these issues and then to formulate potentially innovative responses in an international forum. We used this approach to avoid the difficulties of creating models and methods in one country and then trying to export them to other countries where they would be adapted for use. This article presents the initial outcome of this collaboration, a counseling model and methods. The life-designing model for career intervention endorses five presuppositions about people and their work lives: contextual possibilities, dynamic processes, non-linear progression, multiple perspectives, and personal patterns. Thinking from these five presuppositions, we have crafted a contextualized model based on the epistemology of social constructionism, particularly recognizing that an individual’s knowledge and identity are the product of social interaction and that meaning is co-constructed through discourse. The life-design framework for counseling implements the theories of self-constructing [Guichard, J. (2005). Life-long self-construction. International Journal for Educational and Vocational Guidance, 5, 111–124] and career construction [Savickas, M. L. (2005). The theory and practice of career construction. In S. D. Brown & R. W. Lent (Eds.), Career development and counselling: putting theory and research to work (pp. 42–70). Hoboken, NJ: Wiley] that describe vocational behavior and its development. Thus, the framework is structured to be life-long, holistic, contextual, and preventive.
Article
What-you-should-be-when-you-grow-up need not and should not be planned in advance. Instead career counselors should teach their clients the importance of engaging in a variety of interesting and beneficial activities, ascertaining their reactions, remaining alert to alternative opportunities, and learning skills for succeeding in each new activity. Four propositions: (1) The goal of career counseling is to help clients learn to take actions to achieve more satisfying career and personal lives—not to make a single career decision. (2) Assessments are used to stimulate learning, not to match personal characteristics with occupational characteristics. (3) Clients learn to engage in exploratory actions as a way of generating beneficial unplanned events. (4) The success of counseling is assessed by what the client accomplishes in the real world outside the counseling session.
  • Tibor Borbély Pecze
  • Bors
Borbély Pecze Tibor Bors (2013): Korai iskolaelhagyás és életúttámogató pályaorientáció: támogató rendszer? QALL: Végzettséget mindenkinek. Tempus Közalapítvány. Budapest. Letöltés: http://oktataskepzes.tka.hu/content/ documents/esl_llg_bptb.pdf (2021.10.04)
Technical Note for the establishment of information centres for employment and vocational guidance in
  • Borbély-Pecze Tibor
  • Bors
Borbély-Pecze Tibor Bors (2021): Technical Note for the establishment of information centres for employment and vocational guidance in Uzbekistan. ILO Moscow Office. 40.
  • T Brüggemann
  • K Driesel-Lange
  • K Eisenbraun
  • M Epker
  • V Gehrau
  • F Howe
  • I Klein
  • M Schall
  • C Staden
  • C Weyer
  • N Zaynel
Brüggemann, T., Driesel-Lange, K., Eisenbraun, K., Epker, M., Gehrau, V., Howe, F., Klein, I., Schall, M., Staden, C., Weyer, C. és Zaynel, N. (2020): Vom Berufswahlpass zur berufswahlapp. ITB-Forschungsberichte 72 (ITB Research Reports). Institut Technik und Bildung (ITB), Universität Bremen. DOI: https://doi.org/10.26092/ elib/385