Content uploaded by Tamás Monostori
Author content
All content in this area was uploaded by Tamás Monostori on Nov 12, 2021
Content may be subject to copyright.
Hampel Gy. – Kis K. – Monostori T. (szerk.): Mezőgazdasági és vidékfejlesztési kutatások a jövő
szolgálatában 2. MTA SZAB Mezőgazdasági Szakbizottság, Szeged. (2021) 121–127. o.
ISBN 978-963-508-980-2
A SZÁRAZBAB TERMESZTÉSTECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSI
LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A DÉL-ALFÖLDÖN
Monostori Tamás
1
– Tóth Gergely
2
– Bordé Ádám
1
– Vojnich Viktor
1
–
Jakab Péter
1
– Láng Vince
2
STUDIES ON THE POSSIBILITIES FOR THE DEVELOPMENT OF DRY
BEAN PRODUCTION TECHNOLOGY IN THE SOUTHERN GREAT PLAIN
1
Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar, Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézet,
Hódmezővásárhely
2
Discovery Center Kft., Gödöllő
Absztrakt: Annak ellenére, hogy Magyarországon évszázadok óta népszerű élelmiszernövény,
jelenleg a szárazbab (Phaseolus vulgaris L.) éves hazai fogyasztásának mindössze 20%-át termeli
meg a magyar mezőgazdaság, a hiányzó 80% importból származik. A hazai termelés, egyebek mellett,
a nagyobb terméspotenciálú új fajtákhoz igazodó termesztéstechnológia kidolgozásával fokozható.
Délkelet-Magyarországon két termőhelyen, a „Marquis” és a „Beryl R” fajtával végzett
kísérletünkben nem találtunk szignifikáns különbséget a forgatásos (Szeged: 2,66 t ha
-1
, Nagymágocs:
4,94 t ha
-1
) és a forgatás nélküli (2,62 t ha
-1
, illetve 5,26 t ha
-1
) alapműveléssel elért terméseredmények
között. A sávos művelés (csak Szegeden) azonban a terméselemek tekintetében elért legjobb
eredmények ellenére is a leggyengébb termést (1,39 t ha
-1
) eredményezte. A gyenge kelés után
tapasztalt körülmények alapján a sávos művelés és a vetés összehangolása nem volt tökéletes, ezért a
kísérletet mindenképpen meg kell ismételni. A nagyobb sortávolság (Szeged: 70 cm vs. Nagymágocs:
45 cm) alacsonyabb termést eredményezett, azonban ezt kompenzálhatja a - szárazbab fajták esetében
viszonylag magas – vetőmag ráfordítások alacsonyabb mértéke.
Abstract: In spite of being popular as food crop for centuries in Hungary, currently only 20% of the
annual domestic consumption of dry bean (Phaseolus vulgaris L.) is produced by the Hungarian
agriculture, the missing 80% comes from import. Domestic production can be increased, among
others, by the improvement of production technology adapted to the new varieties of higher yield
potential. In our experiment performed with varieties ‘Marquis’ and ‘Beryl R’ at two sites in South-
East Hungary, no significant differences could be found between the yield data achieved with
inversion (Szeged: 2.66 tons ha
-1
, Nagymágocs: 4.94 tons ha
-1
) and non-inversion (2.62 tons ha
-1
as
well as 5.26 tons ha
-1
) tillage methods. Strip-tillage (only in Szeged), however, resulted in poor result
(1.39 tons ha
-1
) despite its best results if considering the yield component data. From the conditions
detected after the poor plant emergence, it was obvious that the harmonization of strip-tillage and
sowing was not perfect – the experiment definitely needs a repetition. The larger row spacing (Szeged:
70 cm vs. Nagymágocs: 45 cm) resulted in lower yields, however, this can be compensated by the
lower rate of seed expenditures, which are relatively high among dry bean varieties.
Kulcsszavak: szárazbab, terméselemek, forgatás nélküli alapművelés, szántás, sávművelés
Keywords: dry bean, yield components, non-inversion tillage, ploughing, strip-tillage
1. Bevezetés
A szárazbab (Phaseolus vulgaris L.) termőterülete (2019-ben 33 millió hektár; FAO,
2021) alapján a világ 10 legfontosabb élelmiszernövénye között található. Bár
évszázadok óta népszerű élelmiszernövény, magyarországi termőterülete soha nem
volt túl nagy, az elmúlt öt évben 1415–1713 hektár, hektáronként 1,81 és 2,23 tonna
122 ● Monostori T. – Tóth G. – Bordé Á. – Vojnich V. – Jakab P. – Láng V.
közötti hozammal (KSH, 2021). Az 1960-as évek óta, amikor néhány évben még
több mint 30000 hektár volt, a termőterülete folyamatosan csökkent, 2006-ban még
1000 hektár alá is ment (FAO, 2021). Jelenleg a szárazbab éves belföldi
fogyasztásának mindössze 20%-a származik hazai termesztésből, a hiányzó 80%-ot
főként Kínából, Etiópiából és Szlovákiából származó import adja. A 2019-2021.
között futó EIP-AGRI projektünk elsődleges célja az volt, hogy ezt az arányt a hazai
termelés javára megváltoztassuk. Ennek a jelentős módosításnak a lehetőségét
alátámasztja, hogy a növény gazdasági környezete ígéretes: magas a belföldi
kereslet, megjelentek a nagyobb terméspotenciállal rendelkező fajták (3 tonna ha
-1
)
és a felvásárlási árak kedvezőek - következésképpen, a szárazbabbal várhatóan
magas hektáronkénti árbevételt lehet elérni. Az agrár-környezetgazdálkodási
programok, valamint a „zöldítés”, ami a közös agrárpolitika (KAP) kulcsfontosságú
eleme, szintén kedveznek a szárazbab termesztési körülményeinek. Fentiek mellett,
az utóbbi évek mezőgazdaságában jellemző tendencia a hagyományos szántóföldi
növények mellett az alternatív megoldások keresése is intenzív, nagy forgalmú
növények termesztésének lehetőségével. Itt azonban jelentős a kockázatot jelent,
hogy sok esetben hiányzik egy jól kidolgozott, széles körben ismert technológia, és
ez árnyalhatja a termelők érdeklődését.
Jelenleg hazánkban a szárazbab nem rendelkezik átfogó, komplex termesztési
technológiával. Ennek oka és egyben következménye is a nagyon változó
jövedelmezősége, elsősorban az átlagos hozamnak köszönhetően, ami akár 30-40%-
kal is elmaradhat a potenciálisan elérhetőtől a jelenleg alkalmazott technológiák
miatt. A forgalom váltakozása mellett komoly problémát jelentenek a magas
termesztési költségek, amelyek közül az öntözés jelentős részt képvisel (Scherer,
2019). A nedvesség megtartása a talajban és a talaj védelme egy olyan feladat, amely
nem teljesíthető a hagyományos, 4-5 talajművelési lépésből álló technológiákkal,
amelyek során műveletenként 8-20 mm nedvesség is távozhat a talajból. Konzerváló
talajművelés, pl. a sávos művelés azonban hatékonyan használható száraz babban is
(Osorno et al., 2019). Másrészt, azonban, a fuzáriumos gyökérrothadás és hervadás,
a rizoktóniás vagy a szklerotínás gyökérrothadás megelőzése érdekében a
mélyszántás ajánlott (Liebenberg, 2002). A nemrég megjelent, magasabb hozamú
szárazbab-fajták új termesztési stratégiát, akár precíziós módszereket is igényelnek,
hogy a genetikai potenciáljuk teljes mértékben kihasználható legyen.
Fentiek alapján, a szárazbab hazánkban a figyelemre méltó alternatív növények
közé tartozik, annak minden előnyével és hátrányával együtt. Kétéves kísérletünkben
Dél-alföldi termőhelyeken vizsgáltuk a szárazbab termesztéstechnológiájának
fejlesztési lehetőségeit, többek között a tanulmányunkban is bemutatott talajművelés
és vetés oldaláról.
2. Anyag és módszer
Délkelet-magyarországi üzemi kísérleteinkben különböző alapművelési stratégiák és
különböző sortávolságú vetések hatását 2020-ban Szegeden (forgatásos, forgatás
nélküli, sávos művelés), illetve Nagymágocson (forgatásos, forgatás nélküli
művelés) vizsgáltuk, kezelésenként 1-1,5 hektáros táblákon. Az alkalmazott
A szárazbab termesztéstechnológia fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata a Dél-Alföldön ● 123
babfajták a ’Great Northern’ alakkörbe tartozó ’Marquis’, illetve ’Beryl R’ voltak.
Talajvizsgálatok alapján, a szegedi területek középkötött, lúgos (pH 7,4-7,7)
kémhatású öntéstalaja agyagos vályog fizikai talajféleségű, humusztartalma (1,6-
2,4%) gyenge/közepes, az AL-oldható P
2
O
5
-tartalma (256-604 mg kg
-1
) igen jó, míg
az AL-oldható K
2
O-tartalma (271-491 mg kg
-1
) közepes és igen jó közötti volt. A
nagymágocsi középkötött réti talaj szintén lúgos (pH 7,5-7,7) kémhatású agyagos
vályog volt, közepes (2,3-3,2%) humusztartalommal, illetve igen jó/túlzott P
2
O
5
-
(352-923 mg kg
-1
) és K
2
O-tartalommal (460-1405 mg kg
-1
). A forgatásos művelés
váltvaforgató ekével 30 cm mélységben, a forgatás nélküli művelés szántóföldi
kultivátorral, szintén 30 cm mélységben történt. A sávos művelésre Orthman 1tRIPr
sávosan művelő kultivátorral, a vetéssel egy menetben, a sorok mentén 25 cm
szélességben és 30 cm mélységben került sor. A vetés Szegeden 2020. április 30-án,
70 cm-es sortávolsággal, 250 000 ha
-1
csíraszámmal, Nagymágocson 2020. április
29-én, 45 cm-es sortávolsággal, szintén 250 000 ha
-1
csíraszámmal történt. A beállt
állománysűrűséget a 4. héten határoztuk meg. A terméselemek kiszámításához
augusztus közepén minden kezelésből öt random mintát gyűjtöttünk, mintánként 5-
5 teljes érettségi állapotú növénnyel. Laboratóriumban a következő paramétereket
határoztuk meg: hüvelyek száma növényenként, magok száma hüvelyenként,
ezermagtömeg. A beállt hektáronkénti növényszámot kezelésenként 23-26
mintaterület 1-1 méternyi során meghatározott növényszám alapján számítottuk ki.
A statisztikai elemzést varianciaanalízissel, valamint LSD- és Tukey-tesztekkel
végeztük, az IBM SPSS Statistics szoftver alkalmazásával.
3. Eredmények és értékelésük
A laboratóriumban meghatározott terméselemek statisztikai értékelésének
eredményeit az 1. táblázat foglalja össze.
1. táblázat: A talajművelési eljárások hatása a szárazbab terméselemeire
A táblázat a mintaterek átlagát és a standard hibát mutatja. Egy oszlopon belül a különböző betűk a
szignifikáns különbséget jelölik (p<0,05). Forrás: A szerzők saját szerkesztése.
Alapművelési
eljárás
Terméskomponens
Hüvely/növény
(db)
Mag/hüvely
(db)
Ezermagtömeg
(gramm)
Beállt növény
hektáronként
(db)
Szeged, 2020
Forgatásos
14,56
±
1,24a
3,84
±
0,14a
331,46
±
12,46a
143 000a
Forgatás
nélküli
14,92±1,14a 3,78±0,14a 322,40±8,09a 143 000a
Sávos
17,88
±
1,92a
4,10
±
0,16a
336,60
±
20,47a
57 000b
Nagymágocs, 2020
Forgatásos
16,24
±
1,98a
4,56
±
0,17
b
370,0
±
7,86b
177 777a
Forgatás
nélküli
20,40±0,71b 4,56±0,13b 362,4±5,64b 155 555a
124 ● Monostori T. – Tóth G. – Bordé Á. – Vojnich V. – Jakab P. – Láng V.
Az egytényezős varianciaanalízis nem mutatott szignifikáns különbséget a
növényenkénti hüvelyek és a hüvelyenkénti magvak száma, illetve az ezermagtömeg
különböző művelések mellett elért értékei között, azonban a legmagasabb eredményt
minden esetben a sávos művelés adta. A beállt növények számában (számított adat),
ugyanakkor, jelentős különbség mutatkozott: a sávos művelés hektáronkénti
növényeinek száma kb. a másik két módszerhez tartozóak 40%-a (1. táblázat).
A növényenkénti hüvelyszám, a hüvelyenkénti magszám és az ezermagtömeg
értékek alapján számított növényenkénti hozamot tekintve Szegeden a sávos
művelés (24,35±1,99 g növény
-1
) adta a szignifikánsan legjobb eredményt. A
forgatásos (18,57±1,89 g növény
-1
) és a forgatás nélküli (18,33±1,61 g növény
-1
)
talajművelés értékei nem különböztek jelentősen, bár a forgatásos művelés
minimálisan jobb eredményt adott. Nagymágocson, ugyanakkor, a forgatás nélküli
művelés szignifikánsan adott jobb eredményt (33,79±1,99 vs. 27,78±4,21 g
növény
-1
) (1. ábra).
1. ábra: Különböző talajművelési eljárások hatása a szárazbab növényenkénti
termésére
A hibasávok a szórást mutatják (n=5), a különböző betűk szignifikáns különbséget jelölnek a
Tukey-teszt alapján (p<0.05). Forrás: A szerzők saját szerkesztése.
A hektáronkénti számított hozam esetében a tendenciák megváltoztak. A
forgatásos (2,66±0,27 t ha
-1
) és a forgatás nélküli (2,62±0,23 t ha
-1
) talajművelés
hozama nem különbözött szignifikánsan a szegedi kísérletben, míg a sávos művelés
lényegesen alacsonyabb hozamot adott (1,39±0,11 t ha
-1
), ami körülbelül fele volt a
többi kezeléssel kapott értéknek (2. ábra). A nagymágocsi kísérletben a forgatás
nélküli művelés (5,26±0,31 t ha
-1
) jobb eredményt adott, mint a forgatásos
(4,94±0,75 t ha
-1
), de a különbség nem volt szignifikáns (2. ábra).
18,57 27,78 18,33 33,79 24,35
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
Szeged Nagymágocs Szeged Nagymágocs Szeged
forgatásos forgatás nélküli sávos
Termés növényenként (gramm)
talajművelés
aa
c
ac b
A szárazbab termesztéstechnológia fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata a Dél-Alföldön ● 125
2. ábra: Különböző talajművelési eljárások hatása a szárazbab termésátlagára
A hibasávok a szórást mutatják (n=5), a különböző betűk szignifikáns különbséget jelölnek a
Tukey-teszt alapján (p<0.05). Forrás: A szerzők saját szerkesztése.
4. Következtetések, összegzés
Kísérleteinkben a szegedi termőhelyen nem találtunk szignifikáns különbséget a
forgatásos és a forgatás nélküli talajműveléssel elért terméskomponens és
növényenként számított termésadatok között, míg Nagymágocson a különbség
szignifikáns volt, a forgatás nélküli művelés javára. A csak a szegedi termőhelyen
alkalmazott sávos művelés, azonban, szinte minden paraméter esetében
szignifikánsan magasabb értékeket eredményezett a másik két módszerhez képest.
Azonban a növényállomány sűrűsége - a gyenge kelés miatt - a sávos művelés
esetében szignifikánsan alacsonyabb volt, így a tágabb térállás által eredményezett
jelentősen magasabb növényenkénti terméshozam ellenére a hektáronkénti hozam a
legalacsonyabb lett. A növényállomány kelése után tapasztalt körülmények alapján
nyilvánvalónak tűnt, hogy - a vetőgép feltételezhetően megfelelő beállítása ellenére
- a sávos művelés és a vetés harmonizálása nem volt tökéletes. Mivel a magas
terméskomponens és növényenkénti termés adatok egyaránt magyarázhatók az
alacsonyabb növénysűrűséggel és a sávos művelés kiválóságával, a kísérlet
megismétlése elengedhetetlen. Sajnálatos módon, a 2021-ben Szegeden és
Nagymágocson azonos tartalommal beállított kísérletek az időjárási anomáliák miatt
sikertelenek voltak, a növények a kisszámú kötött hüvelyt is rövid növekedés-
fejlődés után elrúgták.
A szegedi kísérletben – alkalmazkodva a sávos művelőeszköz alapbeállításához
- 70 cm-es sortávolságot alkalmaztunk, míg Nagymágocson 45 cm-t. Utóbbi
megfelel a Magyarországon általános közepes, 45-55 cm-es tartománynak
(Késmárki, 2005; Szabó, 2019). Az Egyesült Államokban a szárazbabot különböző,
53,34 és 76,2 cm (21-30 inch) közötti távolságokra vetik, leggyakoribb az 55,88 cm
2,66 4,94 2,62 5,26 1,39
0
1
2
3
4
5
6
7
Szeged Nagymágocs Szeged Nagymágocs Szeged
forgatásos forgatás nélküli sávos
Termésátlag (tonna ha-1)
talajművelés
a
b
a
b
c
126 ● Monostori T. – Tóth G. – Bordé Á. – Vojnich V. – Jakab P. – Láng V.
(22 inch) (Osorno et al., 2019). A sortávolság 76,2 cm-ről (30 inch) 38,1 cm-re (15
inch) való csökkentése Halsall (2018) szerint kétféle eredménnyel járhat: vagy nem
okoz jelentős különbséget a termésben, vagy jelentős termésnövekedést eredményez.
A vetőmag költségeinek és a betegség kockázatának csökkentése a vetőmagdózis
csökkentésével érhető el. A vetési csíraszám 20%-os csökkentése minimális
termésveszteséget eredményezhet, amennyiben a vetésre korán vagy időben sor
kerül (Halsall, 2018). Az Egyesült Államokban a „Great Northern” típusú babfajták
esetében 173-198 000 hektáronkénti állománysűrűség ajánlott (Osorno et al., 2019).
Magyarországon egy korábbi termesztési útmutató fajtától függően 350-500 000
hektáronkénti vetőmagmennyiséget javasol, és 15-25% állománycsökkenéssel
számol, ami kb. 260-425 000 beállt növényszámot jelent hektáronként (Késmárki,
2005). Hasonlóképpen, egy újabb munka szerint a beállt 250-300 000 hektáronkénti
növényszám az optimális (Szabó, 2019). Kísérletünkben a 250 000 hektáronkénti
vetési csíraszám után a végső növénysűrűség hektáronként 57 000 és 177 777 között
volt a vártnál magasabb veszteségek (29-77%) miatt.
Eredményeink azt mutatják, hogy a szárazbab sikeresen termeszthető különböző
alapművelési stratégiákkal, valamint a szokásosnál szélesebb sortávolsággal. A
forgatásos és a forgatás nélküli talajművelés hasonló eredményességét megerősítik
a szignifikánsan nem különböző eredmények, míg a sávos műveléssel való
összehasonlító kísérletet feltétlen meg kell ismételni. A sortávolsággal kapcsolatban
összegezhető, hogy bár a nagyobb sortávolság alacsonyabb hozamot eredményez,
ezt kompenzálhatja a - szárazbab fajták esetében viszonylag drága - vetőmag kisebb
költségigénye.
Köszönetnyilvánítás
Ez a kutatás az Innovációs operatív csoportok létrehozása és az innovatív projekt
megvalósításához szükséges beruházás támogatása keretében a 1862420573
azonosító számú támogatói okirathoz kapcsolódóan valósult meg.
Irodalomjegyzék
FAO (2021): http://www.fao.org/faostat/en/#data/QCL) Date of citation: 31.07.2021
Halsall, M. (2018): Dry bean production tips. https://www.topcropmanager.com/dry-bean-
production-tips-21520/ Date of citation: 05.08.2021
Késmárki, I. (2005): Bab. In: Antal, J. (ed.): Növénytermesztéstan 2. Gyökér és gumós növények,
hüvelyesek, olaj-és ipari növények, takarmánynövények, Mezőgazda Kiadó Budapest. pp. 151-
160.
KSH (2021): http://www.ksh.hu/stadat_files/mez/hu/mez0022.html) Date of citation: 31.07.2021
Liebenberg, A.J. (ed.)(2002): Dry bean production. Directorate Agricultural Information Services,
Department of Agriculture, Pretoria. 27 p.
Osorno, J., Endres, G., Kandel, H. (2019): Introduction. In: Kandel, H., Endres, G. (eds.): Dry bean
production guide. NDSU Extension, Fargo. pp. 2-18.
https://www.ag.ndsu.edu/publications/crops/dry-bean-production-guide Date of citation:
04.08.2021
Scherer, T. (2019): Irrigation and water use. In: Kandel, H., Endres, G. (eds.): Dry bean production
guide. NDSU Extension, Fargo. pp. 82-89. https://www.ag.ndsu.edu/publications/crops/dry-
bean-production-guide Date of citation: 04.08.2021
A szárazbab termesztéstechnológia fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata a Dél-Alföldön ● 127
Szabó, A. (2019): Bab. In: Pepó, P. (ed.): Integrált növénytermesztés 3. Alternatív növények.
Mezőgazda Lap-. és Könyvkiadó, Budapest. pp. 80-88.