Content uploaded by Péter Medgyasszay
Author content
All content in this area was uploaded by Péter Medgyasszay on Oct 22, 2021
Content may be subject to copyright.
Természetes anyagok lehetséges alkalmazását kutató cikksorozatunk mostani
számában egy világviszonylatban is csak alig 150, az EU területén 100, míg
Magyarországon 15 éves építőanyag, illetve technológia lehetséges jövőbeni
alkalmazási formáit elemezzük.
Az építés várható jövőjére vonatkozó megállapításainkat nem ismételjük,
azokról korábbi cikkünkben olvashatnak. [1] Ajelenlegi gyakorlat elemzésekor
amagyarországi példák mellett az uniós szintű áttekintés érdekében francia,
német és litván példákat idézünk.
A SZALMAÉPÍTÉS JELENE ÉS VÁRHATÓ
JÖVŐBENI TENDENCIÁI
01
02
Medgyasszay, P. – Bihari, Á. (2021):
Present and expected future trends of
straw construction (Szalmaépítés jelene
és várható jövőbeni tendenciái) Metszet,
Vol 12, No 5 (2021), pp 70-73, DOI: ht t ps://
doi.org/10.33268/Met.2021.5.8
Received: 9 September 2020
Accepted: 27 November 2020
Published: 14 October 2021
Abstract: As the second part of
our series of articles on the use of natural
materials, the article explores
the expected applications of straw
construction in the EU over the next 20
years. It lists current technologies and
analyzes generally expected trends in the
construction industry, assuming positive
economic and environmental development
trends. After analyzing the real
advantages and disadvantages of straw
construction, it identifies the expected
directions of future development and the
necessary preconditions for development.
70 METS ZE T 2 021 5 ZÖLD OLDALAK
SZERZŐ AUTHOR
Bihari Ádám, Medgyasszay Péter
1. ASZALMAÉPÍTÉS ELŐNYEINEK ÉS
HÁTRÁNYAINAK BEMUTATÁSA
—
A szalma építőanyaggal kapcsolatban több ország-
ban folytak az elmúlt évtizedekben átfogó vizsgálatok.
A szalmából való építésre is számos megvalósult, tesz-
telt technológiát ismerünk, így a szalmaépítés előnyei
és hátrányai jól definiálhatók.
A SZALMAÉPÍTÉS ELŐNYÖS TULAJDONSÁGAI
—
A szalmaépítés talán legegyedibb előnyös tulajdon-
sága, hogy nagy mennyiségben termelt mezőgazdasági
termék hulladékaként kiemelkedő karbonraktározási
potenciállal rendelkezik. [2] A természetes építőanya-
gok azon csoportjába tartozik, amely nyersanyagá-
nak előállítása nem fosszilis energia használatával,
hanem CO2-megkötéssel jár. Ez a légkörből megkötött
CO2 az épületekbe beépítve – legalább az épület élettar-
tama alatt – lassítja a globális klímaváltozást. Az összes
természetes anyag közül a rendelkezésre állás meny-
nyiségének és árának köszönhetően a szalmával lehet
a legtöbb CO2-t elraktározni épületeinkben. A haszná-
lati idő végén a szalma elégethető vagy komposztálható,
amely folyamatokat különbözőképp kell figyelembe
venni életciklusra vonatkozó környezeti határelemzé-
sek során.
—
Ugyancsak kiemelkedik a természetes építőanyagok
közül alacsony hővezető képességével. A szalmabálák
fajtájának (búza, rozs stb.), illetve a szálak irányának
függ vényében 0,039-0,065 W/mK értékek mérhetők. [3]
Ez az értéktartomány az általánosan használt hőszige-
telések hővezető képességét megközelíti, míg az anyag
ára lényegesen alacsonyabb a kereskedelemben kap-
ható termékekénél.
—
A szalma nem egyértelműen, de összességében elő-
nyös tulajdonsága hangszigetelő képessége. A szakiro-
dalmi mérések jellemzően 43-55 dB közötti súlyozott
01 Kétszintes favázas épület
szalmabála hőszigeteléssel
(Forrás: Medgyasszay Péter)
02 Szalmabála elemek elhelyezése
utólagos hőszigetelésként
(Forrás: Bőczén Árpád)
03 Szalmabála panelek helyszíni
beépítése (Forrás: www.
ecococon.eu)
04 Szalmabála panelek helyszínre
szállítása (Forrás: www.
ecococon.eu)
03 04
A szalmaépítés talán legeedibb előnyös tulajdonsága, ho na
mennyiségben termelt mezőgazdasági termék hulladékaként
kiemelkedő karbonraktározási potenciállal rendelkezik
METS ZE T 2 021 5 ZÖLD OLDALAK 71
ZÖLD OLDALAK
léghanggátlási értéket (RW) közölnek különböző fal-
szerkezetekre. [3], [4] Felhívják azonban a fig yelmet
arra, hogy a vakolati rétegeknek jelentős hatása van
a szerkezet teljesítményére.
A SZALMAÉPÍTÉS HÁTRÁNYOS TULAJDONSÁGAI
—
A szalma alkalmazásával szemben legtöbbször tűz-
biztonsági ér veket fogalmaznak meg. A kazalban
lévő szalmára ez a kritika teljesen hely tálló. Az anyag
éghető E tűzvédelmi kategóriába sorolt. Fontos azon-
ban tudni, hog y kétoldali vakolattal kezelve, szer-
kezetként, hazai mérések alapján REI 45 a szalmás
falszerkezet tűzállósági határértéke, B, azaz nehezen
éghető kategóriába sorolva. [5] Vannak továbbá olyan
kutatások, termékfejlesztések, amelyek a szalma hőszi-
getelő építési termékre vonatkozóan a konvencionális
építőanyagokéval megeg yező tűzbiztonsági teljesít-
ményt állapítanak meg. [6]
—
A szalma cellulóz szerkezete rágcsálók és rovarok
számára ugyan nehezen emészthető, nem táplálékfor-
rás, azonban mint viszonylag laza anyag jó lakóhely.
A szerkezetek külső oldalainak kialakítása során foko-
zottan fig yelni kell a felületi védelemre, az állatok szal-
mába jutásának megakadályozására.
—
A szalma legnag yobb valós hátránya nedvességér-
zékenysége, bomlásra való hajlama. Tar tósan nedves
környezetben gombák és baktériumok egy év alatt tel-
jesen lebontják a szalmát. (Érdekességnek mondható,
hogy a szalma telítési páratartalma 50%-os nedvesség-
tartalom esetén alakul ki.) Amennyiben azonban szára-
zon van az anyag, egy szerkezetben védetten, a színe se
nagyon változik, ahogy azt a 100 éves szalmabála épüle-
teknél tapasztalták.
—
Léteznek ugyan teherhordó szalmabála szerkezetek,
azonban a hazai mérések is igazolták, hog y a legtömö-
rebb szalmának is alacsony a teherbírási képessége (120
cm magas próbatest 10%-os összenyomódás esetén kb.
40 k N/m2). Az összenyomódás mértéke pedig olyan lép-
tékű, ami szinte ellehetetleníti változó terheket viselő
szerkezetek repedésmentes kialakítását. [7]
A szalma, illetve egyes természetes és konvencioná-
lis építőanyagok legfontosabb műszaki, környezeti
és gazdasági adatait az 1. táblázatban tekintjük át. A z
indikátorok közül a leggyakrabban használt CML 2001
módszer 8 jellemzően használt indikátora közül csak
3 indikátort használunk (Cumulative Energy Demand:
CED; Global Warming Potential: GWP; Acidification
Potential: AP), mert az összes kibocsátásra vetítve az
építőiparhoz leginkább ebben a három indikátorban
okoz jelentős arányú kibocsátást. (1. táblázat. A szalma-
bála és egyes természetes és konvencionális építőanya-
gok áttekintő táblázata [8], [9])
2. AJELENLEGI GYAKORLAT
BE MU TATÁSA
—
A szalma beépíthető megfelelő szárazsági követel-
mények teljesülése mellett mind új, mind meglévő épü-
letek esetén a 1) falakba a) tartószerkezeti vagy b) kitöltő
jelleggel; 2) födémekbe; 3) padlószerkezetbe; 4) tetőtért
határoló szerkezetekbe. [4], [8]
—
A szalma bálás „k lasszikus” építőipari alkalmazása
mellett napjainkban a fenntartható építészet és egész-
séges otthonok népszerűsödésével megjelentek táblás
szalma hőszigetelések, építőlemezek, valamint a cel-
lulózhoz hasonló ömlesztett, befúvásos technológiával
kivitelezett szalmaszigetelések is. Napjainkban iparo-
sított technológiához közelítő szalmaalapú építőanyag
termékekre, technológiákra a 2. táblázatban bemutatott
példákat találtuk. (2. táblázat. Szalmaalapú építési ter-
mékek Európában.)
3
Európa-szerte kezeletlen szalmabála (kisbála és
nagybála)
hőszigetelés, vázki töltés -
Franciaország, Nagy-Britan nia,
Németország , Ausztria
kezeletlen szalmabála (kisbála és
nagybála)
hőszigetelés, teherhordó főfal -
Minősítő inté zet és/vag y gyártói te ljesítmé nynyilatkoza t alapján minősítet t építőipar i termékek
Franciaország táblásított, varrt sza lmapanel hőszi getelés ARGIB AT SA
Franciaország préselt szalma építőlemez építőlemez Stramentech (SAS)
Németország fújt szalma szigetelés hőszigetelés i straw
Litvánia előregyártott pane les szalmaépítés térlehatároló falak építése EcoCocon
3. Jövőben várható tendenciák
A szalmaépítés jövőképét a jelenleg érzékelhető trendekből és szakirodalmi forrásokból
próbáljuk meghatározni azzal a feltételezéssel élve, hogy a globális gazdaság bővülő,
fenntartható pályán tud fejlődni. Egyéb – nem valószínűtlen – jövőkép-szcenáriók esetén (pl.
globális környezeti és/vagy helyi gazdasági összeomlás) sem a jövőkép felvázolására, sem
a várható szerkezetfejlődés tendenciáinak előrejelzésére nem vállalkozunk.
Az építőiparra vonatkozó általános jövőbeni tendenciákat a Vályogépítés jelene és várható
jövőbeni tendenciái című cikkben részletesen bemutattuk. [1] A nemzetközi szakirodalom
alapján a virtuális valóság, mesterséges intelligencia, komplex digitális tervezés,
adatkezelés, 3D nyomtatás és a fenntarthatóság szempontjai előtérbe fognak kerülni az
építőiparban. Saját meglátásaink alapján a kisvárosi környezet (40–500 000 fő) terjedését,
az épületek termékké válását és az építési rendszerek további fejlődését, az építési idő és a
helyszíni élőmunka csökkenését, valamint az egészséges és fenntartható épületekre való
igény növekedését vizionáljuk.
4. Konklúzió
Meglévő, általános építési technológiákkal kompatibilis szalmaépítési termékek
alkalmazásának terjedése, mint trend már napjainkban is megfigyelhető.
A jelenleg alkalmazott szalmaépítési technológiák azonban jellemzően még nem elégítik ki a
jövőben várható igényeket. A vályogépítéshez hasonlóan szükséges:
1. Rendszerszintű megoldások szabványosítása épületszerkezeti és teljes épület
szinten.
2. Az intelligens tervezéssel kompatibilis elemek létrehozása.
3. Előregyártott, gyors építkezést lehetővé tevő, robotizálható építési technológiák
kifejlesztése.
4. A szalma alkalmazásával elérhető egészségügyi, környezeti, gazdasági előnyök
számszerűsítése, publikálása, népszerűsítése.
3
2. táblázat. Szalmaalapú építési termékek Európában
Ország Technoló gia Funkció T erméknév/Gyá rtó
Felelős műszaki vezető által minős íthető „az építkezés helyszínén gyártott, hagyomá nyos vagy természetes építési termék” 275/2013. (VII. 16.) Korm.-rendelet
Európa-szerte kezeletlen szalmabála (kisbála és
nagybála)
hőszigetelés, vázki töltés -
Franciaország, Nagy-Britan nia,
Németország , Ausztria
kezeletlen szalmabála (kisbála és
nagybála)
hőszigetelés, teherhordó főfal -
Minősítő inté zet és/vag y gyártói te ljesítmé nynyilatkoza t alapján minősítet t építőipar i termékek
Franciaország táblásított, varrt sza lmapanel hőszig etelés ARGIBAT SA
Franciaország préselt szalma építőlemez építőlemez S tramentech (SAS)
Németország fújt szalma szigetelés hőszigetelés is traw
Litvánia előre gyártott paneles szalmaépítés térlehatároló falak é pítése EcoCocon
3. Jövőben várható tendenciák
A szalmaépítés jövőképét a jelenleg érzékelhető trendekből és szakirodalmi forrásokból
próbáljuk meghatározni azzal a feltételezéssel élve, hogy a globális gazdaság bővülő,
fenntartható pályán tud fejlődni. Egyéb – nem valószínűtlen – jövőkép-szcenáriók esetén (pl.
globális környezeti és/vagy helyi gazdasági összeomlás) sem a jövőkép felvázolására, sem
a várható szerkezetfejlődés tendenciáinak előrejelzésére nem vállalkozunk.
Az építőiparra vonatkozó általános jövőbeni tendenciákat a Vályogépítés jelene és várható
jövőbeni tendenciái című cikkben részletesen bemutattuk. [1] A nemzetközi szakirodalom
alapján a virtuális valóság, mesterséges intelligencia, komplex digitális tervezés,
adatkezelés, 3D nyomtatás és a fenntarthatóság szempontjai előtérbe fognak kerülni az
építőiparban. Saját meglátásaink alapján a kisvárosi környezet (40–500 000 fő) terjedését,
az épületek termékké válását és az építési rendszerek további fejlődését, az építési idő és a
helyszíni élőmunka csökkenését, valamint az egészséges és fenntartható épületekre való
igény növekedését vizionáljuk.
4. Konklúzió
Meglévő, általános építési technológiákkal kompatibilis szalmaépítési termékek
alkalmazásának terjedése, mint trend már napjainkban is megfigyelhető.
A jelenleg alkalmazott szalmaépítési technológiák azonban jellemzően még nem elégítik ki a
jövőben várható igényeket. A vályogépítéshez hasonlóan szükséges:
1. Rendszerszintű megoldások szabványosítása épületszerkezeti és teljes épület
szinten.
05
06
01
05
02
03
04
72 METS ZET 202 1 5 ZÖLD OLDALAK
3. JÖVŐBEN VÁRHATÓ TENDENCIÁK
—
A szalmaépítés jövőképét a jelenleg érzékelhető tren-
dekből és szakirodalmi forrásokból próbáljuk meg-
határozni azzal a feltételezéssel élve, hogy a globális
gazdaság bővülő, fenntartható pályán tud fejlődni.
Egyéb – nem valószínűtlen – jövőkép-szcenáriók ese-
tén (pl. globális környezeti és/vagy helyi gazdasági
összeomlás) sem a jövőkép felvázolására, sem a vár-
ható szerkezetfejlődés tendenciáinak előrejelzésére
nem vállalkozunk.
—
Az építőiparra vonatkozó általános jövőbeni ten-
denciákat a Vályogépítés jelene és várható jövőbeni
tendenciái című cikkben részletesen bemutattuk. [1]
A nemzetközi szakirodalom alapján a virtuális való-
ság, mesterséges intelligencia, komplex digitális ter-
vezés, adatkezelés, 3D nyomtatás és a fenntarthatóság
szempontjai előtérbe fognak kerülni az építőiparban.
Saját meglátásaink alapján a kisvárosi környezet (40–
500 000 fő) terjedését, az épületek termékké válását és
az építési rendszerek további fejlődését, az építési idő és
a helyszíni élőmunka csökkenését, valamint az egész-
séges és fenntartható épületekre való igény növekedé-
sét vizionáljuk.
4. KONKLÚZIÓ
—
Meglévő, általános építési technológiákkal kompati-
bilis szalmaépítési termékek alkalmazásának ter jedése,
mint trend már napjainkban is megfigyelhető.
—
A jelenleg alkalmazott szalmaépítési technoló-
giák azonban jellemzően még nem elégítik ki a jövő-
ben várható igényeket. A vályogépítéshez hasonlóan
szükséges:
1. Rendszerszintű megoldások szabványosítása épü-
letszerkezeti és teljes épület szinten.
2. Az intelligens tervezéssel kompatibilis elemek
létrehozása.
3. Előregyártott, gyors építkezést lehetővé tevő, roboti-
zálható építési technológiák kifejlesztése.
4. A szalma alkalmazásával elérhető egészségügyi,
környezeti, gazdasági előnyök számszerűsítése,
publikálása, népszerűsítése.
—
A szalma építőipari felhasználása – nagy mennyiség-
ben hozzáférhető, olcsó és CO2 raktározására alkalmas
alapanyag révén – várhatóan szélesedni fog, a hőszi-
getelő szalmabála mellett megjelennek hangszigetelő,
valamint szárazépítési rendszerben alkalmazható ter-
mékek is. A jelenleg is folyó, előremutató kutatások
megoldást fognak találni az éghetőség és fermentáció
problémaköreire. [6]
IRODALOM REFERENCES
[1]
Bihari, Ádám–Medgyasszay, Péter: „A vályogépítés jelene és várható jövőbeni tendenciái”, Metszet, Vol 11, No 4 (2020), pp 40-43, (ISSN 2061-
2710), DOI: <10.33268/Met.2020.4.6> [utolsó belépés: 2021-09-14].
[2]
Pittau, F–Krause, F–Lumia, G – Habert, G: „Fast-growing bio-based materials as an oppor tunity for storing carbon in exterior walls”, Building and
Environment, Issue 129 (2018), pp 117–129, DOI: <10.1016/j.buildenv.2017.12.006> [utolsó belépés: 2021-09-14].
[3]
Ireneusz, Danielewicz, et al: „Grundlagen zur bauaufsichtlichen Anerkennung der Strohballenbauweise – Weiterentwicklung der lasttragenden
Konstruktionsart und Optimierung der bauphysikalischen Performance”, Deutsche Bundesstiftung Umwelt, Az 22430, 2008.
[4]
Walker, P–Thomson, A–Maskell, D: „6 – Straw bale construction”, 2016, DOI: <10.1016/B978-0-08-100038-0.00006-8> [utolsó belépés:
2021-09-14].
[5] ÉMI: Kétoldali agyagvakolattal ellátott szalmabála-kitöltésű, nyílás nélküli teherhordó falszerkezet tűzállósági vizsgálati jegyzőkönyve,
M-110/2008.
[6]
Cs anád y, D–Nag y, B: „Biodegradable and fire-resistant thermal insulation boards made of wheat straw”, World Sustainable Energy Days, 4-6
March 2020, Wels.
[7] Horváth, László: „Vizsgálati jegyzőkönyv szalmabálák nyomókísérletéről”, BME – Hidak és Szerkezetek Tanszék, 2016.
[8]
Medgyasszay, P–Novák, Á: Föld- és szalmaépítészet, Terc Kiadó, 2006 (ISBN: 9639535435), pp 1–178.
[9] Ecoinvent 3,5 database, 2018, hozzáférhető: <https://www.ecoinvent.org> [utolsó belépés: 2021-09-14].
05 Kétszintes íves falszerkezet
készítése szalmabála
panelekből (Forrás www.
ecocicon.eu)
06 Nem éghetővé módosított
szalmabála hőszigetelő elem
(Forrás: Csanády Dániel)
06
METS ZE T 2 021 5 ZÖLD OLDALAK 73