Az egyetemi társadalmi felelősségvállalás területi hatásai – négy magyarországi egyetem vizsgálatával

Abstract

Az elmúlt években a hazai felsőoktatási intézményekben is találkozhatunk az egyetemi társadalmi felelősségvállalás jelenségével. Míg a nemzetközi és a hazai elméleti irodalom egyre bővül, az empirikus kutatások több területen is hiányoznak. A tanulmányban bemutatott kutatás e témák egyikéhez, az egyetemi társadalmi felelősségvállalás területi dimenziójának megismeréséhez kíván hozzájárulni. A tanulmány kutatási kérdése, hogy miként lehet megragadni az egyes felsőoktatási intézmények társadalmi felelősségvállalási tevekénységeinek helyi, regionális, országos vagy globális jellegét. A kutatási kérdés megválaszolása érdekében a Szegedi Tudományegyetem, a Széchenyi István Egyetem, az Óbudai Egyetem és a Miskolci Egyetem honlapjainak kvantitatív tartalomelemzésével vizsgáltuk az intézmények társadalmi felelősségvállalási tevékenységének területi dimenzióit. A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy megalkossa a társadalmi felelősségvállalás területi vonatkozásainak elméleti keretét, majd azt a négy magyar egyetem gyakorlati példájával igazolja. A szerzők nem ismernek hasonló típusú elemzést, ezért a kutatás egyedinek tekinthető a hazai és a nemzetközi szakirodalomban egyaránt.

Kutatásunk megállapította, hogy a vizsgált egyetemek helyi és regionális szinten a legaktívabbak a társadalmi felelősségvállalás területén, azonban országos és nemzetközi szintű tevekénységek is megjelennek. A tanulmány első felében áttekintjük az egyetemi társadalmi felelősségvállalás fogalmát és ehhez kapcsolódóan a tevékenységek területi kapcsolódásait. Ezután bemutatjuk a négy egyetemen végzett empirikus kutatás eredményeit, majd a tanulmány az eredmények értékelésével és javaslatokkal zárul.

Full text

Tér és Társadalom 35. évf., 3. szám, 2021 https://doi.org/10.17649/TET.35.3.3342
Az egyetemi társadalmi felelősségvállalás területi
megközelítésben – négy magyarországi egyetem
vizsgálatával
University social responsibility in a territorial
approach – with the focus on four Hungarian universities
REISINGER ADRIENN, DÁNOS ZSOLT
REISINGER Adrienn: egyetemi docens, tudományszervezési dékánhelyettes, Széchenyi
István Egyetem; 9026 Győr, Egyetem tér 1.; reisinger.adrienn@ga.sze.hu; https://or‐
cid.org/0000-0001-9463-807X
DÁNOS Zsolt: ügyvivő szakértő, Óbudai Egyetem; 1034 Budapest, Bécsi út 96/B.;
danos.zsolt@gmail.com; https://orcid.org/0000-0002-9853-6510
KULCSSZAVAK: egyetemi szerepek; egyetemi társadalmi felelősségvállalás; harmadik
misszió; területi dimenzió
ABSZTRAKT:
Az
elmúlt
években
a
hazai
felsőoktatási
intézményekben
is
találkozhatunk
az
egyetemi
társadalmi
felelősségvállalás
jelenségével.
Míg
a
nemzetközi
és
a
hazai
elméleti
irodalom
egyre
bővül,
az
empirikus
kutatások
több
területen
is
hiányoznak.
A
tanulmány‐
ban
bemutatott
kutatás
e
témák
egyikéhez,
az
egyetemi
társadalmi
felelősségvállalás
terü‐
leti
dimenziójának
megismeréséhez
kíván
hozzájárulni.
A
tanulmány
kutatási
kérdése,
hogy
miként
lehet
megragadni
az
egyes
felsőoktatási
intézmények
társadalmi
felelősség‐
vállalási
tevekénységeinek
helyi,
regionális,
országos
vagy
globális
jellegét.
A
kutatási
kér‐
dés
megválaszolása
érdekében
a
Szegedi
Tudományegyetem,
a
Széchenyi
István
Egyetem,
az
Óbudai
Egyetem
és
a
Miskolci
Egyetem
honlapjainak
kvantitatív
tartalomelemzésével
vizsgáltuk
az
intézmények
társadalmi
felelősségvállalási
tevékenységének
területi
dimen‐
zióit.
A
tanulmány
arra
tesz
kísérletet,
hogy
megalkossa
a
társadalmi
felelősségvállalás
te‐
rületi
vonatkozásainak
elméleti
keretét,
majd
azt
a
négy
magyar
egyetem
gyakorlati
példájával
igazolja.
A
szerzők
nem
ismernek
hasonló
típusú
elemzést,
ezért
a
kutatás
egye‐
dinek tekinthető a hazai és a nemzetközi szakirodalomban egyaránt.
Kutatásunk
megállapította,
hogy
a
vizsgált
egyetemek
helyi
és
regionális
szinten
a
legaktívabbak
a
társadalmi
felelősségvállalás
területén,
azonban
országos
és
nemzetközi
szintű
tevekénységek
is
megjelennek.
A
tanulmány
első
felében
áttekintjük
az
egyetemi
társadalmi
felelősségvállalás
fogalmát
és
ehhez
kapcsolódóan
a
tevékenységek
területi
kapcsolódásait.
Ezután
bemutatjuk
a
négy
egyetemen
végzett
empirikus
kutatás
eredmé‐
nyeit, majd a tanulmány az eredmények értékelésével és javaslatokkal zárul.
Adrienn REISINGER: associate professor, vice-dean of scientic cases, Széchenyi István University;
Egyetem tér 1., H-9026 Győr, Hungary; reisinger.adrienn@ga.sze.hu; https://orcid.org/0000-0001-
9463-807X
Zsolt DÁNOS: executive expert, Óbuda University; Bécsi út 96/B., H-1034 Budapest, Hungary;
danos.zsolt@gmail.com; https://orcid.org/0000-0002-9853-6510
KEYWORDS: university roles; university social responsibility; third mission; territorial dimension

88 Reisinger Adrienn, Dános Zsolt
ABSTRACT:
In
recent
years,
the
concept
of
university
social
responsibility
has
also
occurred
in
Hungarian
higher
education
institutions.
Despite
an
increasing
number
of
international
studies
some
research
gaps
still
linger.
One
such
research
gap
concerns
the
territorial
approach
of
the
university
social
responsibility.
This
study
aims
to
ll
this
gap
by
analysing
ways
to
specify
whether
a
higher
education
institution
is
considered
to
be
local,
regional,
national
or
global
based
on
its
social
responsibility
activities.
The
empirical
enquiry
of
the
study
relies
on
quantitative
content
analysis
of
the
homepages
of
four
Hungarian
universities
(University
of
Szeged,
Széchenyi
István University, Óbuda University, University of Miskolc).
The
rst
part
of
the
study
illustrates
the
concept
of
university
social
responsibility
in
the
frame
of
dierent
university
models,
then
examines
how
the
concept
diers
from
the
third
mission
of
universities
(activities
which
are
beyond
education
and
research)
and
the
way
it
can
be
interpreted
in
the
context
of
university
roles.
University
social
responsibility
means
activities
related
to
the
dissemination
of
principles
and
values
through
university
actors’
management
and
teaching
that
respond
to
social
challenges.
University
social
responsibility
can
be
interpreted
as
one
of
the
core
activities
of
universities
as
education
and
research
is
covered
with
a
responsible
approach.
The
paper
also
presents
the
territorial
approach
of
university
social
responsibility,
which
studies
the
kind
of
university
social
responsibility
activities
that
are
typical
for
a
given
territorial
unit
and
examines
whether
a
higher
education
institution
can
be
considered
local,
regional,
national
or
global?
This
paper
focuses
on
the
latter
aspect
by
studying
the
activities
of
four
Hungarian universities.
In
our
empirical
research
we
rst
identied
300
university
social
responsibility
activities
based
on
the
literature
and
our
preliminary
empirical
data
and
selected
those
activities
that
were
related
to
universities’
actions
in
its
wider
social
context.
Based
on
former
empirical
research
we
identied
those
activities
that
were
managed
in
the
four
institutions.
We
then
dened
the
territorial
unit
where
the
selected
university
social
responsibility
activities
can
be
considered
as
local,
regional,
national
or
global
and
counted
how
many
activities
can
be
considered
at
the
four
universities
as
local,
regional
etc.
Based
on
this
method
our
analysis
revealed
that
university
social
responsibility
is
most prominent in the case of all analysed universities at the local and regional levels.
It
is
important
to
highlight
that
our
research
is
a
rst
attempt
to
make
such
an
analyses.
We
could
not
nd
literature
on
a
relevant
research
methodology,
therefore
the
methods
we
applied
in
this
research
is
our
approach
to
the
topic.
The
research
contributes
to
the
national
and
international
literature
of
university
social
responsibility
and
provides
guidance
also
for
practitioners.
It
is
possible
to
believe
that
learning
how
to
manage
territorial
approaches
of
these
activities
can
contribute
to
new
ways
of
managing
universities
and
leaders
can
make
more
conscious decisions about the social role of institutions.
Bevezetés
Amióta
az
egyetemek
az
oktatás,
kutatás
mellett
más
tevékenységeket
is
végez‐
nek,
egyre
fontosabb
annak
vizsgálata,
hogy
az
intézmények
egyes
szerepeinek
milyen
hatásai
lehetnek.
Természetesen
az
egyetemek
társadalomban,
gazdaság‐
ban
játszott
szerepe,
hatása
korábban
is
érdeklődésre
tartott
számot,
de
a
téma
szisztematikus
kutatása
a
harmadik
generációs
egyetemekkel
és
a
harmadik
missziós
tevékenységekkel
erősödött
fel.
Az
egyetemi
szerepek
vizsgálatának
két
fő irányát lehet azonosítani (1. ábra):
– Az
adott
intézmény
működését
társadalmi,
gazdasági,
területi
szempont‐
ból
vizsgálják,
arra
keresve
a
választ,
hogy
miként
járulhat
hozzá
egy
adott város, régió stb. fejlődéséhez.

Az egyetemi társadalmi felelősségvállalás területi megközelítésben 89
– A
másik
esetben
nem
az
intézmény
teljes
működése
kerül
górcső
alá,
ha‐
nem
annak
adott
szempontok
alapján
lehatárolt
tevékenységi
köre.
Így
például
vizsgálhatóak
a
harmadik
misszió
szerepének
társadalmi,
gazda‐
sági
és
területi
hatásai,
vagy
az
egyetemi
társadalmi
felelősségvállalás
tár‐
sadalmi
és
területi
vonatkozásai.
Az
egyes
tevékenységek
elemzésével
feltárható,
hogy
az
adott
aktivitások
milyen
módon
járulhatnak
hozzá
a
területi fejlődéshez.
Tanulmányunkban
az
egyetemi
társadalmi
felelősségvállalás
területi
elem‐
zésének
egy
olyan
szegmensét
vizsgáljuk,
mely
jelenlegi
ismereteink
szerint
még
nem
jelent
meg
sem
a
hazai,
sem
a
nemzetközi
szakirodalomban.
Kutatási
kérdé‐
sünk,
hogy
miként
ragadható
meg
az
egyes
felsőoktatási
intézmények
által
vég‐
zett
társadalmi
felelősségvállalási
tevekénységek
helyi,
regionális,
országos
vagy
globális
jellege.
Tanulmányunkban
egyrészt
a
szakirodalom
alapján
járjuk
körbe
az
egyetemi
szerepek,
modellek
problémakörét,
s
egyúttal
kísérletet
teszünk
té‐
mánk
elméleti
hátterének
megalapozására.
Másrészt
négy
magyarországi
egye‐
tem
(Szegedi
Tudományegyetem,
Széchenyi
István
Egyetem,
Óbudai
Egyetem,
Miskolci
Egyetem)
példáján
kvantitatív
módszer
alkalmazásával
felvázolunk
egy
elemzési
lehetőséget.
A
téma
újszerűségét
az
adja,
hogy
az
egyetemi
társadalmi
felelősségvállalás
ilyen
szempontú
vizsgálatára
még
nem
került
sor,
így
tanulmá‐
nyunk
mind
a
téma
szakirodalmához,
mind
az
empirikus
elemzési
módszerekhez
új megközelítéseket nyújthat.
A
tanulmány
első
felében
az
egyetemi
társadalmi
felelősségvállalás
fogalmát
helyezzük
el
a
különböző
egyetemi
modellek
rendszerében,
megvizsgálva,
hogy
a
fogalom
mennyiben
különbözik
a
harmadik
misszióétól,
és
hogyan
értelmezhető
az
egyetemi
szerepek
kontextusában.
Ezután
részletesen
bemutatjuk
az
egyetemi
1. ábra: Az egyetemi szerepek vizsgálatának dimenziói
Dierent dimensions of the roles of universities
Forrás: saját szerkesztés

90 Reisinger Adrienn, Dános Zsolt
társadalmi
felelősségvállalási
tevékenységek
területi
vonatkozásait,
majd
fölvá‐
zoljuk
a
tanulmányban
alkalmazott
megközelítés
elméleti
szempontrendszerét.
A
tanulmány
második
felében
a
négy
magyarországi
egyetem
körében
végzett
em‐
pirikus
kutatás
eredményeit
mutatjuk
be,
s
ez
alapján
választ
tudunk
adni
arra
a
kérdésre,
hogy
a
vizsgált
egyetemek
társadalmi
felelősségvállalási
aktivitása
mi‐
lyen
területi
dimenzióban
értelmezhető.
A
tanulmányt
az
eredmények
értékelé‐
sével és javaslatokkal zárjuk.
Szakirodalmi megalapozás
Az egyetemek szerepének, hatásának kutatási dimenziói
Az
utóbbi
két–három
évtizedben
számos
hazai
és
nemzetközi
kutató
megállapí‐
totta,
hogy
az
egyetemeknek
amellett,
hogy
oktatják
a
jövő
generációját,
több
to‐
vábbi
szerepe
és
hatása
lehet,
a
kutatások
ezek
közül
leginkább
az
egyetemek
területi
fejlődéshez,
a
térségek
versenyképességéhez
való
hozzájárulására
fó‐
kuszáltak.
Ezek
a
kutatások
alapvetően
azt
vizsgálják,
hogy
egy
adott
egyetem
működése
hogyan
járul
hozzá
adott
város,
térség
fejlődéséhez,
s
hogy
e
hatások
milyen
formában
nyilvánulnak
meg
(lásd
Anselin,
Varga,
Ács
1997;
Brekke
2020;
Gál
2010,
2013,
2016;
Gál,
Zsibók
2011;
Lukovics,
Zuti
2014;
Varga
2003;
Varga,
Erdős
2019).
A
kutatók
érdeklődésének
fókuszában
alapvetően
a
gazdasági
szere‐
pek
vizsgálata
áll.
A
hivatkozott
szerzők
az
egyetemeket
a
gazdaságfejlesztés
po‐
tenciális
szereplőinek
tekintik,
és
kiemelik,
hogy
ehhez
a
szerephez
meg
kell
haladni
a
„csak”
oktatási,
kutatási
feladatokat,
ahogy
szükség
van
arra
is,
hogy
az
egyetemeken
keletkezett
tudást
a
helyi,
regionális
gazdaság
hasznosítani
tudja.
Számos
elemzés
született
az
egyetemek
gazdasági
hatásának
értelmezéséről
is
(lásd
D’Allegro,
Pa
2010;
Erdős
et
al.
2021;
Garrido-Yserte,
Gallo-Rivera
2010;
Kotosz et al. 2015; Kotosz et al. 2016).
A
fentiekben
hivatkozott
irodalmak
az
egyetemek
működését
és
hatását
tág
megközelítésben,
általánosságban
vizsgálják.
Ahogy
az
1.
ábrán
bemutattuk,
konkrét
egyetemi
tevékenységek,
tevékenységcsoportok,
szerepek
vizsgálata
ön‐
magában
is
releváns
lehet,
így
a
harmadik
misszióval
vagy
az
egyetemi
társadal‐
mi
felelősségvállalással
összefüggő
hatások
kutatása
is.
Az
utóbbi
két
évtizedben
több
tanulmány
született
már
a
harmadik
missziós
tevékenységek
(lásd
Laredo
2007;
Molas-Gallart
et
al.
2002;
Molnár
2015;
Polt
et
al.
2001;
Zuti,
Lukovics
2015),
vagy
az
egyetemi
társadalmi
felelősségvállalás
hatásainak
mérési
lehetőségeiről
(lásd
Gomez
2014;
Latif
2018;
Sánchez-Hernández,
Mainardes
2016;
Vázquez,
Aza,
Lanero 2014).
A
hazai
és
a
nemzetközi
szakirodalmat
vizsgálva
azonosítottunk
egy
olyan
területet,
melyet
eddig
még
egyáltalán
nem,
vagy
csak
érintőlegesen
elemeztek,
ez
pedig
az
egyetemi
társadalmi
felelősségvállalás
területi
megközelítése.
A
téma

Az egyetemi társadalmi felelősségvállalás területi megközelítésben 91
bemutatása
előtt
fontosnak
tartjuk,
hogy
a
koncepciót
elhelyezzük
a
különböző
egyetemi
modellek,
szerepek
rendszerében
annak
érekében,
hogy
a
területi
meg‐
közelítést
össze
tudjuk
kapcsolni
az
eddigi
kutatásokkal,
és
rá
tudjunk
mutatni
tanulmányunk újszerűségére.
Az egyetemi modellektől az egyetemi társadalmi felelősségvállalásig
Az
egyetemek
feladatainak
feltárása
és
elemzése
régóta
tudományos
kutatások
tár‐
gya.
A
szakirodalomban
az
egyetemi
szerepeket,
feladatokat
(i)
generációs
model‐
lekkel,
(ii)
missziós
modellekkel,
(iii)
a
gazdálkodó,
szolgáltató
és
vállalkozó
szerepek
megkülönböztetésével,
s
végül
(iv)
a
felsőoktatás
és
a
régió
kapcsolatával
(tradicionális,
Helix
és
regionális
elkötelezettségű
modelleken
keresztül)
vizsgálják.
Etzkowitz
és
társai
(2000)
első
akadémiai
forradalomként
nevesítették
azt
a
folyamatot,
amikor
az
egyetemeknek
első
missziójuk,
az
oktatás
mellett
az
új
tu‐
dás
felfedezése
is
célja
lett,
vagyis
második
misszióként
megjelent
a
kutatás.
A
csak
oktatási
tevékenységet
folytató
egyetemeket
első
generációs,
míg
az
oktatást
és
kutatást
is
folytató
egyetemeket
második
generációs
intézménynek
nevezték.
A
második
forradalom
a
20.
század
végén
induló,
de
még
ma
is
zajló
változásként
értelmezhető,
amikor
megjelentek
a
harmadik
generációs
egyetemek
és
velük
a
harmadik
missziós
tevékenységek
is
(Gál,
Zsibók
2011;
Kotosz
et
al.
2016;
Lukovics,
Zuti 2014).
A
harmadik
generációs
intézmények
és
a
harmadik
missziós
szerep
fogalmai
csak
részben
fedik
át
egymást.
Kotosz
és
társai
(2016)
szerint,
míg
a
második
ge‐
nerációs
egyetemek
alapvetően
helyi
szereplők,
addig
a
harmadik
generációs
in‐
tézmények
már
jelen
vannak
a
nemzetközi
piacokon
is;
ugyanakkor
a
harmadik
missziós
tevékenységek
nem
feltétlenül
nemzetköziek,
rájuk
inkább
a
helyi,
regi‐
onális jelenlét jellemző, mint a nemzetközi.
Wissema
(2009)
megállapította,
hogy
az
egyetemek
működésük
során
egyik
generációból
a
másikba
lépnek,
és
jelenleg
a
második
és
harmadik
szint
közötti
átmenet
zajlik.
Az
átmenet
üteme
attól
függ,
hogy
mekkora
intézményről
beszé‐
lünk,
s
hogy
az
milyen
társadalmi,
gazdasági
környezetben
működik.
„Megálla‐
píthatjuk,
hogy
egy
térség
versenyképességének
javítását
elsősorban
a
harmadik
generációs
egyetemektől
várhatjuk,
hiszen
ez
az
a
szakasz,
ahol
az
egyetemek
nem
csupán
oktatnak
és
kutatnak,
hanem
a
tudáshasznosulás
is
döntő
szempont
működésükben.
Mindez
azt
eredményezi,
hogy
a
gazdaság
és
az
egyetem
szoros
kapcsolatba
kerül,
melyen
keresztül
lehetőség
nyílik
az
egyetemen
képződött
tu‐
dás
helyi
felhasználására,
ami
a
vállalkozások
versenyképességének
javulásán
ke‐
resztül
javítja
a
térség
versenyképességét
(Vilmányi
2011).”
(Lukovics,
Zuti
2014,
83–84.).
Benneworth
és
Sanderson
(2009)
szerint
a
harmadik
missziós
szerepnek
akkor
van
relevanciája,
ha
az
adott
intézmény
képes
beágyazódni
a
helyi
gazda‐
ságba
és
a
helyi
közösségi
életbe.
Bár
a
mai
egyetemek
jellemzően
a
második
és
harmadik
generációs
szint
között
találhatók,
az
utóbbi
években
már
megjelentek

92 Reisinger Adrienn, Dános Zsolt
azok
az
elméletek
is,
melyek
az
egyetemek
negyedik
generációjáról
szólnak
(Luk‐
ovics,
Zuti
2014;
Pawlowski
2009).
Ezek
az
egyetemek
már
nem
megfelelni
akar‐
nak
a
helyi
folyamatoknak,
hanem
saját
maguk
kívánják
azokat
alakítani.
Tevékenységükben így megjelenik a helyi gazdaság tudatos fejlesztése.
A
felsőoktatás
és
a
régió
kapcsolata
felől
alapvetően
az
alábbi
modellekkel
lehet
leírni
a
változó
egyetemi
szerepeket:
tradicionális
modell,
Triple
Helix
és
továbbfejlesztett modelljei, valamint a regionális elkötelezettségű modell.
A
tradicionális
modell
szerint,
ha
az
adott
térségben
van
befogadókészség
az
egyetem
által
generált
tudásra,
az
gazdasági
növekedést
jelenthet
(Goddard,
Chatterton
2003).
Ezt
a
modellt
lineáris
modellként
is
értelmezhetjük
(Gál,
Zsibók
2011).
A
Triple
Helix
modell
az
egyetemek
teremtő
szerepét
helyezi
középpontba
(Etzkowitz,
Leydersdor
1997,
2000),
és
az
egyetem–gazdaság–kormányzat
hár ‐
mas
egységét
hangsúlyozza.
Mára
kiterjesztették
ezt
a
modellt,
és
megjelent
a
Quadruple
Helix
(Carayannis,
Campbell
2009,
2012)
és
a
Quintuple
Helix
(Carayannis,
Barth,
Campbell
2012;
Vas
2012)
is.
Az
előbbi
esetében
a
kormányza‐
ti,
vállalati
kapcsolatokon
túl
megjelenik
a
társadalmi
szerepvállalás
is,
míg
utób‐
binál
a
fenntarthatósági,
környezeti
kérdéseket
is
beépítik
a
modellbe.
A
regioná ‐
lisan
elkötelezett
egyetemek
esetében
az
intézmények
fejlesztő
szerepe
kerül
a
középpontba,
ahol
a
harmadik
missziós
tevékenységek
jellemzőek,
erős
regioná‐
lis fókusszal (Gál 2016; Goddard 1999).
Itt
térünk
vissza
a
harmadik
misszió
kifejezéshez,
amelynek
ma
már
több
meghatározása
ismert
a
szakirodalomban,
de
még
nem
alakult
ki
egy
általáno‐
san
elfogadott,
egységes
deníció.
Erre
jutott
Compagnucci
és
Spigarelli
(2020),
miután
134,
a
témában
2004
és
2019
között
megjelent
publikációt
elemeztek.
A
továbbiakban
bemutatjuk
a
harmadik
misszió
néhány
meghatározását.
Kotosz
és
társai
(2016)
az
alábbi
két
dimenzió
mentén
azonosították
a
fogalmat:
1)
a
létrehozott
tudás
hasznosítása,
2)
a
gazdasági
és
társadalmi
szereplőkkel
való
kapcsolattartás.
Pérez
és
Erdős
a
következő
hármas
csoportosításban
mutatta
be
a
harmadik
missziót:
„(a)
innováció,
technológia-
és
tudástranszfer,
(b)
élet‐
hosszig
tartó
tanulás
és
szakmai
(tovább)képzés
és
(c)
tágabban
értelmezett
társadalmi
részvétel”
(Pérez,
Erdős
2021,
239.).
Chatterton
és
társa
(2000)
úgy
gondolják,
hogy
az
egyetemek
harmadik
missziója
az
intézmények
közösségi
hatásának
tudatos
felvállalása.
Az
egyetemek
létrejöttüktől
kezdve
hatnak
arra
a
térségre,
ahol
működnek,
s
ennek
menedzselése
jelentheti
a
harmadik
misszi‐
ót.
Röviden
úgy
lehetne
összegezni
ezeket
a
megközelítéseket,
hogy
minden
olyan
tevékenységet
ide
lehet
sorolni,
amely
nem
közvetlenül
az
oktatást
és
kutatást jelenti.
Felvetődik
a
kérdés,
hogy
mennyiben
különbözik
az
egyetemi
társadalmi
fele‐
lősségvállalás
fogalma
a
harmadik
misszióétól,
és
hogyan
illeszthető
be
ez
a
fogalom
az
eddigiekben
bemutatott
modellekbe.
A
társadalmi
felelősségvállalás
értelmezése
legelőször
a
vállalatokkal
kapcsolatban
jelent
meg,
majd
terjedt
el
a
ma
már
széles
körben használt vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) kifejezés.

Az egyetemi társadalmi felelősségvállalás területi megközelítésben 93
Míg
a
vállalati
társadalmi
felelősségvállalás
elméleti
és
gyakorlati
vonatkozá‐
sai
egyaránt
ismertté
váltak,
az
egyetemi
társadalmi
felelősségvállalás
fogalmáról
ez
ma
még
nem
mondható
el
(Jorge,
Peña
2017).
Annyi
bízvást
kije lenthető,
hogy
a
koncepció
alapját
a
CSR
adja,
melynek
szintén
sokféle
deníciója
létezik,
ezek
kö‐
zös
vonása,
hogy
„a
CSR-t
olyan
tevékenységnek
gondolják,
melynek
keretében
a
vállalkozás
úgy
tartja
az
üzleti
érdekeit
és
a
protot
szem
előtt,
hogy
közben
etiku‐
san
viselkedik,
odagyel
a
munkavállalóira,
és
lehetőségeihez
mérten
támogatja
a
helyi
és
akár
a
nemzeti
szintű
ügyeket,
közösségeket”
(Reisinger
2018,
287.).
Az
egyetemi
társadalmi
felelősségvállalás
deniálásá nál
kiindulhatunk
ebből
a
gondo‐
latból,
fontos
azonban
kiemelni,
hogy
a
CSR-től
eltérő
elemei
is
vannak.
Az
egyik
legjelentősebb
különbség,
hogy
míg
az
egyetemeknek,
működésükből
adódóan
mindig
is
volt
társadalmi
szerepük,
csak
korábban
ezt
nem
nevesítették
önálló
te‐
vékenységként,
addig
a
vállalatok
társadalmi
felelősségvállalása
más
indíttatású,
önkéntes tevékenység, és a 20. század második fele óta létezik fogalomként.
Az
egyetemi
társadalmi
felelősségvállalás
első
deníciója
Vallaeys-től
(2009,
2014)
származik,
aki
szerint
egy
egyetem
akkor
viselkedik
felelősen,
ha
gyel
a
lo‐
kális,
területi
és
globális
társadalmi
és
környezeti
folyamatokra,
és
fókuszba
helye‐
zi
a
fenntarthatóság
kérdését.
Ebben
az
értelmezésben
az
egyetemi
társadalmi
felelősségvállalás
gyakorlatilag
megfeleltethető
a
Quadruple
Helix,
ugyanakkor,
ha
a környezeti folyamatokat is integráljuk, a Quintuple Helix modellnek is.
Az
egyetemi
társadalmi
felelősségvállalás
nem
azonos
a
harmadik
misszióval,
mivel
utóbbi
tágabb
megközelítésnek
tekinthető;
ugyanakkor
bizonyos
szempon‐
tok
alapján
a
társadalmi
felelősségvállalást
is
lehet
szélesebb
értelemben
alkalmaz‐
ni.
A
harmadik
misszió
történeti
fejlődés
eredménye
(amiről
megállapították
már,
hogy
nem
egyenlő
a
harmadik
generációs
szerepekkel),
melynek
vannak
üzleti,
gazdasági
vonatkozásai
is,
és
minden
olyan
tevékenységet
magába
foglal,
mely
nem
tartozik
az
első
és
második
misszióba.
Az
egyetemi
társadalmi
felelősségvállalás
olyan
új,
elsődlegesen
társadalmi
megközelítésű
fogalom,
melynek
alapját
a
CSR
je‐
lenti.
Fontos
továbbá
kiemelni,
hogy
az
egyetemi
társadalmi
felelősségvállalás
nem
kizárólag
az
oktatáson
és
kutatáson
túli
aktivitásokat
jelenti;
a
társadalmi
felelős‐
ségvállalás
szellemiségének
át
kell
hatnia
a
teljes
egyetemi
működést,
így
a
szerve‐
zési
feladatokat,
az
oktatást,
a
disszeminációs
tevékenységet
és
a
társadalmi
kapcsolatokat
is
érinti
(Vallaeys
2014;
Jorge,
Peña
2017).
Ennek
szellemiségében
megállapítjuk,
hogy
az
egyetemi
társadalmi
felelősségvállalást
az
egyetemek
alap‐
tevékenységeként
is
értelmezhetjük,
hiszen
az
oktatási
és
kutatási
aktivitást
is
át‐
hathatja a felelős szemlélet, sőt, a fogalom értelmében át is kell hatnia.
Az egyetemi társadalmi felelősségvállalás területi megközelítései
Tanulmányunk
fókuszában
az
egyetemi
társadalmi
felelősségvállalás
területi
kér‐
dései
állnak,
amelyeket
véleményünk
szerint
két
fő
irányban
lehet
vizsgálni
(2. ábra):1

94 Reisinger Adrienn, Dános Zsolt
– Az
egyik
kérdés
az
lehet,
hogy
egy
adott
területi
egységre
milyen
felelős‐
ségvállalási
tevékenységek
jellemzőek.
A
válaszhoz
kétféleképpen
jutha‐
tunk
el:
(1)
az
adott
térségben
működő
intézményeket
vizsgálhatjuk
társadalmi
felelősségvállalási
aktivitásuk
jellemző
vonásai
felől,
(2)
majd
az
így
nyert
információk
aggregálásával
egy
adott
hely,
térség
jellemzőit
vehetjük górcső alá.
– A
másik
kutatási
kérdés
arra
irányul,
hogy
miként
ragadható
meg,
miként
értelmezhető
az
egyes
felsőoktatási
intézmények
által
végzett
társadalmi
felelősségvállalási
tevekénységek
helyi,
regionális,
országos,
vagy
globális
jellege.
Tanulmányunk
ezt
a
második
irányt
követi
–
a
továbbiakban
erről
lesz
szó.
Erre
a
kérdésre
véleményünk
szerint
az
alábbi
három
lépéssel
le‐
het
válaszolni:
1)
a
felelősségvállalási
tevékenységek
területi
szintű
azo‐
nosításával;
2)
a
konkrét
intézmények
tevékenységeinek
vizsgálatával;
3) az adott térség intézményei területi jellegének meghatározásával.
Az
első
kérdés
egy
olyan
elméleti
megközelítést
jelent,
amihez
szükség
van
arra,
hogy
leltárszerűen
azonosítsuk
a
felelősségvállalási
tevékenységeket,
majd
ezek
közül
–
ahol
releváns
–
megvizsgáljuk,
hogy
az
adott
tevékenység
milyen
te‐
rületi
szinteken
jelenhet
meg,
hol
találhatóak
az
adott
tevékenység
célcsoportjai.
A
második
lépés
esetében
ezen
eredmények
felhasználásával,
különböző
módsze‐
rekkel
azonosíthatjuk
az
adott
intézmény
felelősségvállalási
aktivitásait,
majd
a
releváns
tevékenységeket
besorolhatjuk
az
egyes
területi
kategóriákba,
végül
vá‐
laszt
adhatunk
arra
a
kérdésre,
hogy
az
adott
intézmény
társadalmi
felelősség‐
vállalási
tevékenysége
inkább
lokálisnak,
regionálisnak
stb.
tekinthető-e.
Ehhez
kvantitatív
és
kvalitatív
módszerek
is
használhatók.
A
harmadik
megközelítésben
2. ábra: Területi megközelítés
The territorial approach
Forrás: saját szerkesztés

Az egyetemi társadalmi felelősségvállalás területi megközelítésben 95
a
fenti
módszertan
mentén
vizsgálhatjuk
egy
adott
város,
térség,
ország
intézmé‐
nyeit,
és
választ
adhatunk
arra,
hogy
a
térség
intézményeire
összességében
mi‐
lyen
területi
megközelítés
jellemző,
majd
ez
alapján
vázolhatjuk
fel
az
egyetemi
társadalmi
felelősségvállalás
szerepeit.
Tanulmányunkban
az
első
két
megközelí‐
tés mentén mutatjuk be a társadalmi felelősségvállalás területi szempontjait.
Miért
fontos
a
területiség
ilyen
irányú
megközelítésével
foglalkozni?
A
fel‐
sőoktatási
intézmények
társadalmi
felelősségvállalása
ugyanúgy
elképzelhetetlen
térbeli
dimenzió
nélkül,
mint
bármilyen
egyéb
felsőoktatási
tevékenység.
Tanul‐
mányukban
azt
vizsgáljuk,
hogy
az
egyes
tevékenységek
milyen
területi
szinte‐
ken
jelenhetnek
meg,
melyik
az
a
legnagyobb
területi
szint,
ahol
még
igény
lehet
az
adott
tevékenységre.
A
téma
vizsgálata,
ahogy
korábban
írtuk,
kísérlet
az
egyetemi
társadalmi
felelősségvállalás
területi
szempontú
vizsgálataihoz,
hiszen
tudomásunk szerint korábban ilyen jellegű elemzést még nem végeztek.2
Az
empirikus
kutatás
előkészítéseként
átgondoltuk,
hogy
a
társadalmi
fele‐
lősségvállalási
tevékenységek
milyen
területi
dimenziókban
értelmezhetők.
Dános
(2020)
alapján
megkülönböztethetünk
országon
belüli
és
nemzetközi
szin‐
tű
társadalmi
felelősségvállalást.
Az
országon
belüli
felelősségvállalás
szintjei:
a)
helyi/térségi
(megyei),
b)
regionális,
c)
nemzeti/országos.
A
nemzetközi
fele‐
lősségvállalás
szintjei:
a)
interregionális
b)
határon
átnyúló,
bilaterális/multilate‐
rális, c) makroregionális/kontinentális, d) globális.
„Az
egyetemi
társadalmi
felelősségvállalás
elsődlegesen
mindig
a
saját
társa‐
dalmi
problémákra
reektál,
mivel
azonban
a
felsőoktatás
erősen
globalizálódó
te‐
rület,
a
gyakorlatok
és
az
üzenetek
valójában
kontinenseken
is
átívelnek”
(Dános
2021,
77.).
Ez
alapján
azt
feltételezhetjük,
hogy
az
egyetemek
aktivitása
döntően
helyi
vagy
régiós
szinten
értelmezhető,
megjelenhetnek
azonban
nemzetközi
lép‐
tékű
tevékenységek
is.
Természetesen
nehéz
megmondani,
hogy
egy-egy
tevé‐
kenység
milyen
területi
szinten
érvényesül,
azonosításuk
azonban
az
intézményi
aktivitás
elemzésének
fontos
és
hasznos
kiegészítése
lehet.
Ennek
ismeretében
ugyanis
a
tevékenységek
tervezésekor
fókuszáltabb
stratégia
alkotható,
illetve
jobban
azonosítható
egy-egy
tevékenység
várható
hatása,
s
így
könnyebb
megta‐
lálni azok célcsoportjait is.
Az
egyetemek
társadalmi
felelősségvállalási
tevékenységeinek
területi
hatása‐
it
erőteljesen
befolyásolhatják
annak
a
térségnek
a
gazdasági,
társadalmi
sajátossá‐
gai,
amelyben
az
intézmény
működik,
s
ez
a
környezet
szoros
összefüggésben
áll
a
felsőoktatási
intézmény
egyéb
hatásaival
(Gál
2016),
és
a
különböző
egyetemi
sze‐
repek
változásával
is.3
A
kevésbé
fejlett
régiókra
a
kis-
és
közepes
méretű
egyete‐
mek
jelenléte
jellemző,
ahol
a
hatások
és
a
kapcsolatrendszerek
elsősorban
helyi
és
regionális
szinten
jelentkeznek
(Wright
et
al.
2008).
Mindez
nem
jelenti
azt,
hogy
a
helyi,
regionális
fókuszú
intézmények
ne
tudnának
országos
vagy
akár
nemzetközi
hatású
tevékenységeket
végezni,
s
természetesen
a
nemzeti,
nemzetközi
szintű
in‐
tézmények is megjelenhetnek helyi szintű aktivitásokkal.

96 Reisinger Adrienn, Dános Zsolt
A
következőkben
kísérletet
teszünk
az
egyetemi
társadalmi
felelősségválla‐
láshoz
kötődő
tevékenységek
területi
elemzésére,
és
ennek
alapján
konkrét
intéz‐
mények tevékenységének potenciális területi szempontú vizsgálatára.
Az egyetemi társadalmi felelősségvállalás területi
megközelítése – empirikus kutatás
Kutatási előzmények
Tanulmányunk
alapvető
kérdése
az,
hogy
miként
lehet
vizsgálni,
hogy
az
egyes
felsőoktatási
intézmények
társadalmi
felelősségvállalási
tevekénységeik
alapján
helyi,
regionális,
országos
vagy
globális
jellegűnek
mondhatók-e.
Az
előző
alfeje‐
zetben
felvázoltuk
a
koncepció
elméleti
hátterét,
ebben
a
részben
azt
mutatjuk
be,
hogy
konkrét
intézményekre
fókuszálva,
a
gyakorlatban
milyen
módon
tudjuk
a
kérdést
megválaszolni.
Természetesen
a
jövőben
lehetnek
ettől
eltérő,
tovább‐
gondolt
módszerek
is
a
téma
vizsgálatára,
tanulmányunkat
egy
első
kísérletnek
tekintjük.
Az
eredményekhez
több
lépcsőben
jutottunk
el,
e
fejezet
célja,
hogy
bemutassa
az
előzményeket,
melyek
háttérinformációként
szolgálnak
a
kutatási
folyamat áttekintéséhez.
Ahhoz,
hogy
el
tudjunk
jutni
a
társadalmi
felelősségvállalási
tevékenységek
területi
szintű
azonosításáig,
először
meg
kellett
határozni
a
lehetséges
aktivitá‐
sokat.
Összesen
300
tevékenységet
határoztunk
meg
12
tevékenységcsoport
és
3
dimenzió
mentén
(az
azonosított
tevékenységeket
részletesen
lásd
Dános
2021).
A
tevékenységlista
összeállítása
a
következő
források
alapján
történt:
az
UNESCO
1998-as
dokumentuma,
az
Európai
Bizottság
E3M
kutatása,
Bander
Katalin
(2011)
tanulmánya,
valamint
további
számos
szakirodalom,
felmérés,
sa‐
ját tapasztalat járult hozzá a tevékenységek azonosításához.
A
területiség
vizsgálata
a
három
dimenzió
közül
elsődlegesen
azon
tevé‐
kenységek
esetében
releváns,
amelyek
szervezeten
kívülre
irányulnak.
Össze‐
sen
110
ilyen
társadalmi
felelősségvállalási
tevékenységet
azonosítottunk,
s
mindegyik
esetben
javaslatot
tettünk
arra
a
területi
dimenzióra,
ahol
a
tevé‐
kenységek
értelmezhetőek.
Az
1.
táblázat
tartalmazza
ennek
eredményét,
itt
a
12
tevékenységcsoport
mindegyikénél
látható,
hogy
az
adott
csoporton
belül
azonosított
tevékenységek
közül
hány
aktivitást
lehet
az
adott
területi
szinten
értelmezni.4
A
tanulmányban
négy
hazai
egyetemen
végzett
kutatás
eredményeit
mutat‐
juk
be.
Először
röviden
ismertetjük
a
négy
intézmény
kiválasztásának
módszerta‐
nát.
2019
szeptembere
és
2020
februárja
között
részletes
empirikus
felmérés
készült
az
akkor
állami
felsőoktatási
intézménynek
minősülő5
21
egyetem
köré‐
ben
társadalmi
felelősségvállalásuk
megismerésére
(Dános
2021).
A
kutatás
az
in‐
tézmények
honlapjain
elérhető
információk
és
tartalmak
alapján,
kulcsszavas

Az egyetemi társadalmi felelősségvállalás területi megközelítésben 97
kvantitatív
tartalomelemzéssel
feltérképezte
a
főbb
intézményi
jellemzőket,
és
a
300
meghatározott
tevékenység
közül
azonosította
az
intézmények
tevékenysé‐
geit.
A
kulcsszavas
keresés
alapján
a
vizsgált
intézmények
négy
aktivitási
kategó‐
riába
kerültek:
kiemelkedő
látható
aktivitású
egyetemek
(legalább
3
000
kere ‐
sőtalálatot
elérő
intézmények);
magas
látható
aktivitású
egyetemek
(legalább
1
000
keresőtalálatot
elérő
intézmények);
közepes
látható
aktivitású
egyetemek
(legalább
250
találatot
elérő
intézmények);
alacsony
látható
aktivitású
egyetemek
(250 alatti találatot elérő intézmények).
A
jelen
tanulmány
alapjául
szolgáló
területi
elemzéshez
mindegyik
aktivitá‐
si
csoportból
egy
intézményt
választottunk
ki:
Szegedi
Tudományegyetem
(SZTE)
–
ki ‐
emelkedő
látható
aktivitású
egyetem,
Széchenyi
István
Egyetem
(SZE)
–
magas
látható
aktivitású
egyetem,
Óbudai
Egyetem
(ÓE)
–
közepes
látható
aktivitású
egyetem, Miskolci Egyetem (ME) – alacsony látható aktivitású egyetem.
1. táblázat: A szervezeten kívülre irányuló egyetemi társadalmi felelősségvállalás
tevékenységcsoportjai területi megközelítésben
University social responsibility activities outward the organizations
based on the territorial approach
Tevékenységcsoportok/
Területi szintek
Összesen
Helyi
Regionális
Országos
Interregi-
onális
Nemzet-
közi
Globális
Oktatás
10
10
10
10
10
2
0
Tudásterjesztés
13
13
13
3
2
0
0
Környezeti
fenntarthatóság
9
9
8
4
4
0
0
Tudományos tevékeny-
ség, kutatás
8
8
8
3
4
0
0
Disszemináció, tudo-
mány-kommunikáció
8
8
8
7
8
3
1
Kulturális tevékenységek
7
7
7
4
5
2
1
Társadalmi kapcsolatok
17
17
17
1
9
0
0
Vállalati és szakmai
kapcsolatok
8
8
8
1
3
1
1
Területi szerepvállalás
13
13
13
0
2
0
0
Munkavállalókhoz kötődő
– közösségépítési aktivi-
tás
5
5
5
2
3
3
0
Hallgatókhoz kötődő
aktivitás
8
8
8
8
8
6
0
Közélet, nyilvánosság
4
4
4
4
4
0
0
Összesen
110
110
109
47
62
17
3
Forrás: Dános 2021 alapján saját szerkesztés
Megjegyzés: A táblázat értelmezése az alábbiak mentén történik az oktatás tev ékenységcsoport példáján: a
110 tevékenységből 10 tartozik ebbe a kategóriába, melyek közül véleményünk szerint mind a 10 értelmezhető
helyi, regionális, országos és interregionális, illetve 2 nemzetközi szinten.

98 Reisinger Adrienn, Dános Zsolt
Kutatásmódszertan
Az
empirikus
kutatás
célja
az
volt,
hogy
a
négy
egyetem
esetében
választ
adjunk
arra
a
kérdésre,
hogy
az
egyetemi
társadalmi
felelősségvállalási
aktivitásuk
alap‐
ján
helyi,
regionális,
vagy
ennél
magasabb
területi
szintű
intézményeknek
tekint‐
hetők-e.
Azt
feltételeztük,
hogy
mind
a
négy
kiválasztott
egyetem
jellemzően
helyi
és
regionális
szintű
aktivitást
folytat.
A
fent
bemutatott
módon
azonosított
négy
csoportból
az
alábbi
szempontok
alapján
választottuk
ki
a
részletesen
elem‐
zésre kerülő négy egyetemet:
– legalább megyei, illetve regionális vonzáskörzettel, és
– legalább három karral vagy képzési területtel rendelkeznek;
– szervezeti
egységeik
koncentráltan
helyezkednek
el,
legnagyobb
részük
egy vagy két városban található;
– kimutatható
K+F
és
társadalmi-gazdasági
tevékenységekkel
és
kapcsolat‐
rendszerrel rendelkeznek;
– különböző régiókban és megyékben helyezkednek el;
– eltérő mérettel, kínálattal és történelmi múlttal, hagyománnyal jelle‐
mezhetők.
A
következő
lépés
annak
azonosítása
volt,
hogy
a
kiválasztott
egyeteme‐
ken
a
110,
potenciálisan
az
intézményen
kívülre
irányuló
tevékenység
közül
me‐
lyek
vannak
jelen
(2.
táblázat),
majd
megszámoltuk,
hogy
ezekből
a
tevékeny ‐
Tevékenységcsoportok
SZTE
SZE
ÓE
ME
Oktatás
10/10
10/7
10/7
10/10
Tudásterjesztés
13/11
13/11
13/10
13/12
Környezeti fenntarthatóság
9/6
9/5
9/5
9/4
Tudományos tevékenység, kutatás
8/8
8/5
8/6
8/7
Disszemináció, tudománykommunikáció
8/8
8/6
8/6
8/6
Kulturális tevékenységek
7/7
7/7
7/7
7/7
Társadalmi kapcsolatok
17/16
17/14
17/15
17/15
Vállalati és szakmai kapcsolatok
8/5
8/6
8/7
8/6
Területi szerepvállalás
13/10
13/10
13/9
13/10
Munkavállalók – közösségépítés
5/5
5/5
5/5
5/5
Hallgatók
8/8
8/8
8/8
8/8
Közélet, nyilvánosság
4/3
4/3
4/3
4/3
Összesen
110/97
110/87
110/88
110/93
2. táblázat: A szervezeten kívülre irányuló társadalmi felelősségvállalási aktivitások száma
a négy vizsgált egyetemen
The number of social responsibility activities outward the organisation
at the four analysed universities
Forrás: Dános 2021 alapján saját szerkesztés
Megjegyzés: A táblázat ér telmezése az al ábbiak mentén történ ik az oktatás tevékenységcsop ort pél dáján:
A 110 tevékenységből 10 oktatási, az SZTE-n mind a 10 tevékenység megtalálható, a SZE-n 7, az ÓE-n szintén 7, míg
az ME-n 10.

Az egyetemi társadalmi felelősségvállalás területi megközelítésben 99
ségekből
hány
azonosítható
helyinek,
regionálisnak,
stb.,
és
ezek
alapján
von tunk
le következtetéseket.
Eredmények
A
következő
táblázat
(3.
táblázat)
azt
mutatja
be,
hogy
az
egyes,
szervezeten
kí‐
vülre
irányuló,
azonosított
tevékenységek
közül,
saját
besorolásunk
alapján,
mennyi
tartozhat
az
egyes
területi
kategóriákba,
s
ez
alapján
megállapítható,
hogy
az
adott
intézmények
társadalmi
felelősségvállalási
tevékenységében
mely
területi szintek lehetnek a legmeghatározóbbak.
Az
eredmények
(3.
táblázat)
igazolták
azt
a
feltételezésünket,
hogy
az
egye‐
temek
társadalmi
felelősségvállalása
egyértelműen
a
helyi
és
regionális
szintet
célozza.
Az
is
látható,
hogy
igen
kevés
globális
szintű
tevékenységet
azonosítot‐
tunk,
és
a
nemzetközi
dimenzió
tekintetében
egyedül
az
interregionális
tevé‐
kenységekben várható nagyobb aktivitás.
A
tanulmány
keretei
nem
teszik
lehetővé,
hogy
a
vizsgált
négy
egyetem
minden
társadalmi
felelősségvállaláshoz
kapcsolódó
tevékenységét
és
azok
terü‐
leti
dimenzióit
bemutassuk,
ezért
mind
a
négy
egyetemhez
három-három
tevé‐
kenységcsoportot
társítottunk,
minden
esetben
azt
a
hármat,
amely
az
adott
tevékenységcsoporthoz
a
területi
dimenziók
alapján
a
legjobban
illeszkedik.
Ezt
követően
mindegyik
tevékenységcsoportban
hozzárendeltük
a
kategóriához
tár‐
sított
felsőoktatási
intézmény
egy-egy
tevékenységét
az
adott
területi
szinthez
(4. táblázat).
A
4.
táblázatban
látható,
hogy
a
Szegedi
Tudományegyetem
tevékenysége
mindhárom
kapcsolt
tevékenységdimenzióban
a
helyitől
a
globális
szintig
terjed.
Bár
az
SZTE
képes
globális
hatású
tevékenységeket
is
felmutatni,
tevékenységei‐
nek
horizontja
–
ahogy
a
többi
vizsgált
egyetemnek
is
–
a
helyi/regionális
szinten
jelölhető
ki.
Bár
első
pillantásra
kérdésesnek
tűnhet,
hogyan
tud
egy
magyar
egyetem
globális
dimenzióban
is
megjelenni,
fontos
megemlítenünk,
hogy
az
SZTE
több
egyetemi
rangsorban
is
a
világ
legjobb
500
egyeteme
között
szerepel.
Azt
is
igazolni
tudtuk
az
SZTE
esetében,
hogy
a
kiemelkedő
láthatóságú
intézmé‐
nyekben
a
honlapi
tartalmakon
is
kimutatható
globális
szintig
terjedő
társadalmi
felelősségvállalási aktivitás.
A
Széchenyi
István
Egyetemen
a
három
érintett
tevékenységdimenzióban
a
nemzetközi
szintig
találtunk
tevékenységeket.
Itt
már
erősebben
érvényesül
a
helyi/regionális
szint
elsőbbsége,
ugyanakkor
az
interregionális
hatások
is
jelen‐
tősek.
Ezt
a
határon
túli
intézmények
támogatása
mellett
a
mobilitási
és
kutatási
programok
magyarázzák,
amelyek
mellett
fontos
megemlíteni
a
sportrendezvé‐
nyek,
különösképpen
a
2017-es
Európai
Ifjúsági
Olimpiai
Fesztivál
(EYOF)
szerve‐
zésében vállalt egyetemi szerepet is.

100 Reisinger Adrienn, Dános Zsolt
3. táblázat: A négy vizsgált egyetemen azonosított szervezeten kívüli társadalmi
felelősségvállalási tevékenységek száma az egyes területi kategóriákban
The number of social responsibility activities in each territorial unit
at the four analysed universities
Forrás: Dános 2021 alapján saját szerkesztés
Helyi
Regionális
Országos
Interregionális
Nemzetközi
Globális
Tevékenységcsoportok
SZTE
SZE
ÓE
ME
SZTE
SZE
ÓE
ME
SZTE
SZE
ÓE
ME
SZTE
SZE
ÓE
ME
SZTE
SZE
ÓE
ME
SZTE
SZE
ÓE
ME
Oktatás
10
7
7
10
10
7
7
10
10
7
7
10
10
7
7
10
2
2
1
2
0
0
0
0
Tudásterjesztés
11
11
10
12
11
11
10
12
3
1
2
2
2
1
1
1
0
0
0
0
0
0
0
0
Környezeti fenntarthatóság
6
5
5
4
5
5
5
4
2
3
2
2
2
3
2
2
0
0
0
0
0
0
0
0
Tudományos tevékenység,
kutatás
8
5
6
7
8
5
6
7
3
1
2
2
4
2
3
3
0
0
0
0
0
0
0
0
Disszemináció, tudománykom-
munikáció
8
6
6
6
8
6
6
6
7
6
6
6
8
6
6
6
3
2
2
2
1
0
0
0
Kulturális tevékenységek
7
7
7
7
7
7
7
7
4
4
4
4
5
5
5
5
2
2
2
2
1
1
1
1
Társadalmi kapcsolatok
16
14
15
15
16
14
15
15
1
1
1
1
8
8
7
7
0
0
0
0
0
0
0
0
Vállalati és szakmai kapcsolatok
5
6
7
6
5
6
7
6
1
1
1
1
3
3
3
3
1
1
1
1
1
1
1
1
Területi szerepvállalás
10
10
9
10
10
10
9
10
0
0
0
0
2
2
2
2
0
0
0
0
0
0
0
0
Munkavállalók – közösségépítés
5
5
5
5
5
5
5
5
2
2
2
2
3
3
3
3
3
3
3
3
0
0
0
0
Hallgatók
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
6
6
6
6
0
0
0
0
Közélet, nyilvánosság
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
0
0
0
0
0
0
0
0
Összesen
97
87
88
93
96
87
88
93
44
37
38
41
58
51
50
53
17
16
15
16
3
2
2
2

Az egyetemi társadalmi felelősségvállalás területi megközelítésben 101
4. táblázat: Példák a különböző területi szintek tevékenységeire
Examples of social responsibility activities at the four analysed universities
Tevékenység-
csoportok
Egyetem
Helyi
Regionális
Országos
Interregionális
Nemzetközi
Globális
Oktatás
SZTE
Egyetemi levéltár
működtetése
Regionális napilap
archívumának
létrehozása
Országos Térin-
formatikai Adatbá-
zis létrehozása
Csongrád és Temes
megye környezet-
védelmi adattárhá-
za
SZTE Konfuciusz
Intézet működte-
tése
Nemzetközi
partnerségek
elismerése a
felsőoktatási
rangsorokban
Tudásterjesztés
SZTE
Egyetemi Tavasz
rendezvény-
sorozat
Regionális művé-
szeti együttműkö-
dés
Egyetemi színházi
találkozó
Kárpát-medencei
könyvkiadók
találkozója
Kínai-magyar
konferencia
Nemzetközi
diákolimpia
szervezése
Környezeti
fenntarthatóság
SZTE
Együttműködés a
roma szakkollé-
giummal
Duális képzések a
szociális szférában
Együttműködés
országos érdekvé-
delmi szervezettel
Határon túli gyere-
kek műtétjének
támogatása a
Rotary Clubbal
Interreg projekt
a katasztrófa-
védelemben
Nemzetközi
egyetemi háló-
zatban való
részvétel
Tudományos
tevékenység,
kutatás
SZE
Szociális és
közösségi képzés-
kínálat
Regionális érté-
kekhez kapcsolódó
képzéskínálat
EFOP-3.4.3 projekt
Diaszpóra
nyelvoktatás
Magna Charta
Universitatum
Nincs azonosított
tevékenység
Disszemináció,
tudománykom-
munikáció
SZE
Szervezet-
fejlesztést támo-
gató pályázatok
Családbarát mun-
kahely
Együttműködés a
Három Királyfi,
Három Királylány
Mozgalommal
Makovecz-program
CEEPUS-program
Nincs azonosított
tevékenység
Kulturális tevé-
kenységek
SZE
Szakmai progra-
mok szervezése
Hallgatói Innováci-
ós Projektek támo-
gatása
Egyetemi sport-
rendezvények
Makovecz-program
Go East program
Nincs azonosított
tevékenység

102 Reisinger Adrienn, Dános Zsolt
Forrás: saját kutatás alapján saját szerkesztés
Tevékenység-
csoportok
Egyetem
Helyi
Regionális
Országos
Interregionális
Nemzetközi
Globális
Társadalmi
kapcsolatok
ÓE
Garai Géza Sza-
badegyetem
Titkok Háza Tudo-
mányos Élmény-
központ
Országos szakisko-
lai verseny
Kárpát-medencei
Pedagógusnap
Nincs azonosított
tevékenység
Nincs azonosított
tevékenység
Vállalati és
szakmai kapcso-
latok
ÓE
Óbudai Egyetem
Zöld Munkacso-
portja
Regionális projekt
Telemedicina
projekt
Interreg projekt a
hulladékgazdál-
kodásban
Nincs azonosított
tevékenység
Nincs azonosított
tevékenység
Területi szerep-
vállalás
ÓE
Egészségpont
Kutatási projekt
Székesfehérváron
Vírusradar alkal-
mazás
Kutatási együttmű-
ködés megkötése
határon túli egye-
temekkel
Tumorkutatási
projekt
Nincs azonosított
tevékenység
Munkavállalók –
közösségépítés
ME
Társadalom
Igazságosság
Felelősségvállalás
Együttműködés a
regionális társa-
dalmi felzárkózta-
tásért
Tanítsunk Ma-
gyarországért
Mozgalom
Társadalmi projekt
Kárpátalján
Nincs azonosított
tevékenység
Nincs azonosított
tevékenység
Hallgatók
ME
Részvétel a
SMART City
fejlesztésekben
Regionális társa-
dalmi innovációk
támogatása pro-
jektben
Országos könyvtári
szolgáltatások
fejlesztése
Árvízvédelmi
Interreg projekt
Nincs azonosított
tevékenység
Nincs azonosított
tevékenység
Közélet, nyilvá-
nosság
ME
Egészségügyi Kar
küldetés-
nyilatkozat
Egészségügyi Kar
küldetésnyilatkozat
Európai Dokumen-
tációs Központ
hazai hozzáférésé-
nek biztosítása
Célok a Kárpát-
medencei oktatási
tér megvalósítására
Nincs azonosított
tevékenység
Nincs azonosított
tevékenység

Az egyetemi társadalmi felelősségvállalás területi megközelítésben 103
Az
Óbudai
Egyetemen
minden
területi
szinten
azonosítható
tevékenység,
amelyek
közül
kiemelkednek
a
járvány
kapcsán
indított,
országos
és
nemzetközi
kutatások.
Az
Óbudai
Egyetem
további
sajátossága,
hogy
az
országban
több
he‐
lyen,
a
budapesti
karokon,
a
székesfehérvári
Alba
Regia
Műszaki
Karon,
valamint
több
képzési
helyszínen
van
helyi
és
regionális
szintű
társadalmi
felelősségválla‐
lási tevékenysége, ezen kívül a határon túli aktivitása is számottevő.
A
Miskolci
Egyetem
helyi
és
regionális
hatású
társadalmi
felelősségvállalása
igen
jelentős,
és
a
régió
életét
tekintve
kiemelkedő
fontosságú
(pl.
a
roma
nemze‐
tiség
társadalmi,
köznevelési
integrációját
illetően).
Emellett
az
interregionális
szerepe
is
gyelemre
méltó,
az
országos
és
az
egyéb
nemzetközi
dimenziók
azon‐
ban esetlegesen bukkannak fel.
A
négy
egyetem
vizsgálata
alapján
megállapítottuk,
hogy
a
legtöbb
tevé‐
kenység
a
helyi
és
a
regionális
szinteken
jelenik
meg,
a
további
területi
szinteken
fokozatosan
csökken
a
tevékenységek
száma.
Ez
azt
jelenti,
hogy
a
vizsgált
intéz‐
mények
társadalmi
felelősségvállalása
jellemzően
helyi
és
regionális
szinten
meghatározó.
A
tevékenységek
igen
sokrétűek,
noha
az
egyes
tevékenységcso‐
portok
között
lehetnek
átfedések
is.
Azt
tapasztaltuk,
hogy
mindegyik
egyetem
nagyszámú
társadalmi
felelősségvállaláshoz
köthető
tevékenységet
folytat.
Hangsúlyoznunk
kell
azonban,
hogy
a
tevékenységek
azonosítása
nagymértékben
attól függött, hogy az adott intézmény mit és hogyan kommunikál róluk.
Összegzés
Tanulmányunk
célja
az
volt,
hogy
egy
gondolatkísérlet
és
egy
kutatási
módszer
be‐
mutatása
mentén
vizsgáljuk
az
egyetemi
társadalmi
felelősségvállalás
területi
dimen‐
ziójának
kérdéskörét.
Az
egyetemi
társadalmi
felelősségvállalást
eddig
jellemzően
gazdasági
megközelítéséből
kutatták,
a
felelősségvállalási
aktivitások
területi
szem‐
pontjának
elemzése
szinte
teljesen
hiányzik
a
szakirodalomban.
Tanulmányunkban
a
mellett
tettük
le
a
voksunkat,
hogy
az
egyetemi
társadalmi
felelősségvállalási
aktivi‐
tások
rendelkeznek
területi
dimenzióval,
majd
javaslatot
tettünk
arra
vonatkozóan,
hogy
ezek
a
tevékenységek
milyen
területi
szinteken
jelentkezhetnek,
és
bemutattuk,
hogy miért lehet fontos ezek azonosítása egy-egy intézmény számára.
Először
felvázoltuk
a
témához
kapcsolódó
főbb
elméleti
modelleket,
majd
kö‐
rüljártuk
az
egyetemi
társadalmi
felelősségvállalás
fogalmát,
és
kísérletet
tettünk
arra,
hogy
bemutassuk
a
társadalmi
felelősségvállalás
területi
megközelítéseit.
Ezt
követően
négy
magyarországi
egyetemen
vizsgáltuk,
hogy
társadalmi
felelősség‐
vállalási
aktivitásuk
milyen
területi
szinten
értelmezhető.
Ilyen
jellegű
elemzésre
korábban
még
nem
került
sor
felsőoktatási
intézményekben,
így
kutatásunk
egy‐
ben egy, a kérdéskör vizsgálatára vonatkozó új módszertan bemutatása is.
Az
egyetemek
társadalmi
felelősségvállalásának
területi
megközelítéséhez
elsőként
arra
volt
szükség,
hogy
azonosítsuk
az
intézmények
tevékenységeit,
s

104 Reisinger Adrienn, Dános Zsolt
ezek
közül
meghatározzuk
azokat,
melyek
esetében
értelmezhetők
lehetnek
a
kü‐
lönböző
területi
szintek.
Fontos
megjegyeznünk,
hogy
ugyan
a
tevékenységek
azonosításának
alapját
széles
körű
szakirodalmi
bázis
és
saját
tapasztalataink
je‐
lentették,
nem<