ArticlePDF Available

Munkahelyi egészségfejlesztés a rendőrség személyi állományának körében

Authors:
  • Hungarian University of Sports Science
Article

Munkahelyi egészségfejlesztés a rendőrség személyi állományának körében

Abstract

Hazánkban a rendvédelmi szervek dolgozóinak fokozott fizikai és pszichés igénybevétele miatt a munkahelyi egészségfejlesztő és rekreációs programok kiemelten fontosak. A dolgozókat érő egészségkárosító hatásokat minden lehetséges eszközzel meg kell előzni, a már fennálló kedvezőtlen tényezőket és hatásokat pedig tervezett és tudatos munkahelyi egészségfejlesztő és rekreációs programokkal kell kompenzálni. Ezt a célt szolgálja az Országos Rendőr-főkapitányság Élet–Erő–Egészség Programja, amely a teljes személyi állomány számára országosan rendelkezésre áll. A cikkben a dokumentumelemzés kutatási módszerével a már működő munkahelyi egészségfejlesztő programok konkrét tartalmi összetevőit, valamint a program kidolgozóinak félig strukturált mélyinterjú keretében feltárt szakmai véleményét mutatjuk be. Az eredményekből kirajzolódik a rendőrség személyi állományát támogató egészségmegőrző rendszerek tevékenységének komplexitása, például az egészségügyi szűrővizsgálatok, a rendszeres operatív jellegű intervenciós programok, a rekreációs célú családi sport- és egészségnapok, valamint a változatos üdültetési lehetőségek rendszere, amely mind hatékonyan támogatja a rendőrség munkájának eredményességét, a személyi állomány egészségét és jó közérzetét. A program változatos összetevői, népszerűsége és hatékonysága reményeink szerint más állami szervek érdeklődését is felkelti a munkahelyi rekreáció- és egészségfejlesztés bevezetése iránt.
Belügyi Szemle, 2021 / 3. különszám 32
DOI: 10.38146/BSZ.SPEC.2021.3.2
Tánczos Zoltán – Sipos Edina – Szeles Erika –
Witzing Zoltán – Polácska Edina – Bognár József
Munkahelyi egészségfejlesztés a rendőrség
személyi állományának körében
Occupational health promotion among police personnel
Absztrakt
Hazánkban a rendvédelmi szervek dolgozóinak fokozott fizikai és pszichés
igénybevétele miatt a munkahelyi egészségfejlesztő és rekreációs programok
kiemelten fontosak. A dolgozókat érő egészségkárosító hatásokat minden le-
hetséges eszközzel meg kell előzni, a már fennálló kedvezőtlen tényezőket és
hatásokat pedig tervezett és tudatos munkahelyi egészségfejlesztő és rekreációs
programokkal kell kompenzálni. Ezt a célt szolgálja az Országos Rendőr-főka-
pitányság Élet–Erő–Egészség Programja, amely a teljes személyi állomány szá-
mára országosan rendelkezésre áll. A cikkben a dokumentumelemzés kutatási
módszerével a már működő munkahelyi egészségfejlesztő programok konkrét
tartalmi összetevőit, valamint a program kidolgozóinak félig strukturált mély-
interjú keretében feltárt szakmai véleményét mutatjuk be. Az eredményekből
kirajzolódik a rendőrség személyi állományát támogató egészségmegőrző rend-
szerek tevékenységének komplexitása, például az egészségügyi szűrővizsgá-
latok, a rendszeres operatív jellegű intervenciós programok, a rekreációs célú
családi sport- és egészségnapok, valamint a változatos üdültetési lehetőségek
rendszere, amely mind hatékonyan támogatja a rendőrség munkájának eredmé-
nyességét, a személyi állomány egészségét és jó közérzetét. A program válto-
zatos összetevői, népszerűsége és hatékonysága reményeink szerint más állami
szervek érdeklődését is felkelti a munkahelyi rekreáció- és egészségfejlesztés
bevezetése iránt.
Kulcsszavak: munkahelyi egészségfejlesztés, munkahelyi rekreációs progra-
mok, Országos Rendőr-főkapitányság, Élet–Erő–Egészség Program
33 Tánczos Zoltán – Sipos Edina – Szeles Erika –Witzing Zoltán – Polácska Edina – Bognár József:
Munkahelyi egészségfejlesztés a rendőrség személyi állományának körében
Abstract
With increased physical and mental burdens of law enforcement staff in Hungary,
occupational health development and recreation programs are of paramount
importance. Adverse effects on employees’ health must be prevented by all
possible means and existing adverse effects shall be compensated for by planned
and conscious occupational health promotion and recreation programs. The
Life-Strength-Health Program, nationwide available for the entire staff at the
National Police Headquarters, serves this purpose. In this article we present
the specific components of existing workplace health promotion programs
both by document analysis and opinions of the program’s authors, identified
during semi-structured in-depth interviews. The findings show how complex
the activities of the units supporting the police personnel are, for example health
screenings, regular operational intervention programs, family sports and health
days for recreation and a variety of recreational opportunities supporting the
effectiveness of police work, staff health and well-being. The diverse components,
popularity, and effectiveness of the program may hopefully spark interest at other
government agencies to implement recreation and health promotion at work.
Keywords: workplace health promotion, workplace recreation programs,
National Police Headquarters, Life-Strength-Health Program
Bevezetés
Az utóbbi évtizedben a hazai munkaerőpiacon egyre inkább teret nyertek azok
a nézetek, amelyek szerint a dolgozók komoly értéket képviselnek a munkáltatók
számára az állami, egyházi, helyi önkormányzati, piaci foglalkoztatási formák
esetében egyaránt. A magasan képzett, elhivatott, kiváló szakembereket minden
intézmény és vállalat igyekszik bevonzani és megtartani. A hosszútávú kölcsö-
nös együttműködés érdekében a munkáltatók lehetőség szerint igyekeznek minél
kedvezőbb, az egészséget tartósan megőrző munkafeltételeket biztosítani a fog-
lalkoztatottak számára. E törekvés egyik kiemelkedő eleme a munkahelyi egész-
ségfejlesztő és rekreációs programok bevezetése, amelynek eszközei a közvetlen
munkahelyi környezet fejlesztése, a munkaterhelés optimalizálásához szükséges
körülmények megteremtése, valamint a kedvezőtlen stresszhatások mérséklése.
Napjainkban az álláskeresőknél mindinkább szempont egy olyan munka-
hely választása, ahol érzékelhető a munkáltató elkötelezettsége és nyitottsága
a dolgozók közérzete, egészsége és a kellemesebb munkakörülmények kiala
-
kítása felé. A munkáltatók is egyre inkább belátják, hogy az egészséges és fitt
Belügyi Szemle, 2021 / 3. különszám 34
munkavállaló elégedettebben, kreatívabban és lényegesen hatékonyabban végzi
napi tevékenységeit, ami kölcsönösen előnyös a munkavállaló(k) és a munkál-
tató(k) számára. A rendszeres testmozgás komplex egészségmegőrző és -fej-
lesztő szerepe minden életkorban jelentős (Salvara, Bognár & Huszár, 2007).
Ugyanakkor kétségtelen, hogy a fokozott terhelésnek kitett rendőri személyi
állomány esetében mindez hatványozottan szükséges.
A nemzetközi kitekintések is pontosan mutatják, hogy a munkahelyi egész-
ségfejlesztés hiánya – a munkából való kiesés, a távollétből adódó hiányzás
(absenteeism) és a betegszabadságok miatt – hátrányos gazdasági hatással jár.
A munkahelyi egészségfejlesztés modern szemléletű vállalati stratégia, a be-
tegszabadságokból adódó munkakiesés mértéke pedig számolható és mérhető
(Baxter et al., 2015). Tehát a munkáltatók számára lényeges szempont munka-
vállalóik egészségének, munkaképességének és produktivitásának fenntartá-
sa. Ezért ösztönzik az egészséges életmódot és törekszenek arra, hogy munka-
vállalóik folyamatosan teljes létszámban jelen legyenek munkahelyükön. Az
egészségfejlesztés módszerei a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálko-
zás, a megfelelő mennyiségű alvás, a dohányzás mellőzése, a helyes életvitel
kialakítása, valamint a munka és a magánélet megfelelő egyensúlyának létre-
hozása (Ammendolia et al., 2016).
A 2005. évi Bangkoki Charta szerint az egészségfejlesztés programjának be
kell kerülnie a jó vállalati gyakorlatok körébe, sőt követelménnyé kell válnia.
A vállalati szektor ugyanis közvetlen hatást gyakorol az emberek egészségére,
valamint az azt meghatározó tényezőkre. A munkáltatók felelősséggel tartoz-
nak a munkahelyi biztonság és egészség biztosításáért, alkalmazottjaik, azok
családjai, valamint a közösség egészségének és jóllétének előmozdításáért
(Bangkoki Charta, 2005).
A munkahelyi egészségfejlesztés a munkaadók, a munkavállalók és a társa-
dalom valamennyi olyan együttes tevékenységét jelenti, amely a munkahelyi
egészség és jól-lét javítására irányul. A cél eléréséhez szükséges lépések és
eszközök: a munkaszervezet javítása, a dolgozói részvétel biztosítása és a sze-
mélyi kompetencia fejlesztése.” (ENWHP, 1997).
A munkahelyi egészségfejlesztés célja a dolgozók általános egészségének fej
-
lesztése – növelve az egyén saját egészsége feletti kontrollját és felelősségvál-
lalását –, valamint a dolgozók egészségének javításán keresztül a munkáltatói
költségek csökkentése. Olyan egészséges munkahelyi környezet kialakítása
szükséges, amely a munkavédelmi és közegészségügyi szakmai felügyeleti
rendszerrel együttműködve és az egészségügyi szolgálatokkal vállvetve széles
körű szakmai tevékenységével hozzájárul az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkakörnyezet kialakításához.
35 Tánczos Zoltán – Sipos Edina – Szeles Erika –Witzing Zoltán – Polácska Edina – Bognár József:
Munkahelyi egészségfejlesztés a rendőrség személyi állományának körében
Az Élet–Erő–Egészség Program szakmai háttere
A rendőrség szakemberei a munkakörnyezet megfelelőségére vonatkozó ható-
sági és nem hatósági helyszíni ellenőrzések végrehajtásával, a munkakörnyezeti
kockázatértékelés elvégzésével, a szükséges egyéni védőeszközökkel történő
ellátással, a munkakörhöz kötött védőoltások biztosításával, téli, nyári védő-
itallal történő ellátással segítik a személyi állomány munkáját.
A munkáltatóknak fel kell készülniük az egészségvédelemmel járó kihívá-
sok eredményes kezelésére, és munkahelyi vagy a munkahely által támogatott
egészségfejlesztő programokat kell indítaniuk (Kapás, 2010). Ennek jogi alapját
az 1534/2016. (X. 13.) Korm. határozat teremtette meg. Ennek eredményeként
jött létre a Nemzeti Népegészségügyi Stratégia 2017–2026 elnevezésű program.
A hon- és rendvédelmi szerveknél szolgálatot teljesítők fokozott fizikai és pszi-
chés igénybevétele az egészségi állapotot jelentősen befolyásoló tényező, amely
az életkor előrehaladtával a szolgálatteljesítés képességének és hatékonyságá-
nak kérdését is előrevetíti. A 25 év szolgálat utáni szolgálati nyugdíjba vonulás
lehetőségének megszűnésével az idősebbek, főként az 50 év felettiek létszáma
emelkedik az állomány körében (2011. évi CLXVII. törvény).
Egy korábbi cikk szerzői a sportolási és életmódszokásokat vizsgálták a buda-
pesti rendőrök körében (Mácsár, Bognár & Plachy, 2017). A kutatás eredményei
rávilágítottak arra, hogy a vizsgált mintában (n = 1000 fő) a sportolási szoká-
sokkal kapcsolatban a megkérdezett rendőrök 87,12%-a állította, hogy rend-
szeresen sportol, ami a magyar lakossághoz képest kiugróan magas arány. Heti
rendszerességű sporttevékenységről azonban már jóval kevesebben (47,3%),
heti többszöri sportolásról pedig csak a megkérdezettek 39,8%-a számolt be.
A nem sportolók 73%-a időhiányra panaszkodott, ami feltehetően a munkahe-
lyi terheléssel áll összefüggésben. A minta harmadrésze (33,4%) a cikk szerzői
szerint a stresszfaktorok oldása miatt dohányzik. Ugyanakkor a cikk kiemeli,
hogy az állomány nagy létszámban részt vesz a rendészeti szervek által kínált
sportolási lehetőségeken.
A rendőrség vezetése és az egészségügyi szakterület évek óta kiemelt figyel-
met fordít a testület személyi állományának egészségmegóvására, egészség-
védelmi és egészségfejlesztési programok működtetésére. E programoknak
a rendőrség valamennyi szervezeti egységénél történő egységes végrehajtása
érdekében 2017-ben kidolgozásra került a rendőrség személyi állományának
egészségfejlesztési és egészségmegőrzési lehetőségeire vonatkozó programterv.
A Rendőrség Egészségfejlesztési és Egészségvédelmi Programja 2017–2021
elnevezésű program (a továbbiakban: Élet–Erő–Egészség Program) összhang-
ban áll a népegészségügy általános céljaival. A rendőrség korábban is számos
Belügyi Szemle, 2021 / 3. különszám 36
egészségfejlesztést és egészségmegőrzést segítő lehetőséget és programot biz-
tosított a személyi állomány számára.
Az Élet–Erő–Egészség Program célja a rendőrségnél működő, egészsé-
get támogató programok fenntartása, végrehajtási elveinek országos szintű
egységesítése, valamint új programok bevezetése. A különböző munkahelyi
egészségfejlesztési és egészségvédelmi programok egyik célja, hogy az állo-
mány tagjai minél nagyobb arányban tekintsék legfőbb értéknek az egészsé-
get és ez az egész szervezet gondolkodásmódjában is tükröződjön. Az Élet–
Erő–Egészség Program nagyban hozzájárul az egyén egészségkultúrájának
növeléséhez, egészségének megőrzéséhez, a kórosan megváltozott egészségi
állapot helyreállításához, valamint a helyes életmód és az egészségtudatos-
ság kialakításához.
Egészségügyi kockázatok, kiemelt megállapítások:
2015-ben Magyarországon a nők születéskor várható élettartama 79, a fér-
fiaké 72 év volt.
A halálozás 100 000 főre vetített aránya több mint másfélszer akkora, mint
az EU15-országokban (az 1995. január 1-jei állapot, miután Ausztria, Finn-
ország és Svédország csatlakozott az Európai Unióhoz).
Magyarországon a 65 éves kor előtt bekövetkező, úgynevezett korai halá-
lozás kétharmadáért a daganatos megbetegedések és a keringési rendszer
betegségei voltak felelősek.
Az egészségügyi ellátással elkerülhető halálozás szempontjából Magyaror-
szág az EU országai tekintve az utolsók között áll.
2015-ben Magyarországon az összes elvesztett egészséges életév 3 305 185
év volt. Habár az utóbbi években a magyar egészségveszteség alakulásában
csökkenő tendencia volt megfigyelhető, a hazai érték még mindig jelentő-
sen, 22%-kal meghaladja az EU-ban megfigyelhető értéket.
A dohányzással összefüggő halálozás az elmúlt évtizedben az európai tren-
deknek megfelelően csökkenő tendenciát mutatott Magyarországon, azonban
az EU15-országok értékének még így is több, mint 2,5-szerese volt 2015-ben.
2014-ben a magyar felnőttek 26%-a dohányzott napi rendszerességgel, ami
a 2009-es adattal összevetve nem mutat számottevő változást. A fiatal felnőtt
nők körében az elmúlt öt évben megemelkedett a naponta dohányzók ará-
nya. A 15 évesek esetében a napi rendszerességgel dohányzók aránya mind
a fiúknál, mind a lányoknál az európai kortársakra jellemző érték kétszerese.
Az alkoholfogyasztással összefüggő halálozás az elmúlt évtizedben az euró-
pai trendekhez hasonlóan harmadával csökkent Magyarországon, ez azon-
ban még így is az EU15-országok értékének közel kétszerese volt 2015-ben.
37 Tánczos Zoltán – Sipos Edina – Szeles Erika –Witzing Zoltán – Polácska Edina – Bognár József:
Munkahelyi egészségfejlesztés a rendőrség személyi állományának körében
A vélhetően alábecsült önbevallás alapján a magyar nők 1,4%-a, a férfiak
10%-a számított nagyivónak. Ha rendelkezésre állnának valós adatok, azok
sejthetően – és a szerzők véleménye szerint is – jóval meghaladnák az ön-
bevallásból származó értékeket.
2014-ben csupán minden kilencedik magyar végzett a WHO ajánlásának meg-
felelő testmozgást. Mérések igazolták, hogy a felnőttek keveset mozognak:
nem gyalogolnak, nem sportolnak eleget és sok időt töltenek ülve (Varsányi
& Vitrai, 2017).
1. ábra: Az egészség meghatározói
Forrás: A szerzők saját készítése (WHO, 2010).
Vizsgálati anyag, módszer és eredmények
A mintát 2020-ban a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó Országos
Rendőr-főkapitányság személyi állománya, valamint az országos hatáskörű
egészségfejlesztő programot kidolgozó, vezető beosztású szakmai vezetők
reflektív véleménye adja. Mivel a program alkotóinak végzettsége és aktuális
tevékenysége három fő tudományterületet – orvostudomány, pszichológiatu-
domány, rendészettudomány, valamint az ahhoz kapcsolódó munkavédelem
– fed le, a vizsgálat eredményeinek tartalmi elemeiben legerősebben e három
nézőpont tükröződik. Valamennyi fellelhető anyag és statisztikai eredmény
Egészségpolitika
és technológia
Hozzáférés az egészségügyi
ellátáshoz
Fizikai környezet
Életmód
Biológiai tényezők
Társadalmi környezet
EGYÉN
Belügyi Szemle, 2021 / 3. különszám 38
felhasználásával végzett széles körű dokumentumelemzés mellett félig struktu-
rált mélyinterjúk is készültek az országos program kidolgozóival (n = 3). A cikk-
hez a program kidolgozásában részt vevő valamennyi szakember véleménye és
releváns anyaga felhasználásra került annak érdekében, hogy minél teljesebb
képet kapjunk a rendőrség személyi állományának rendelkezésére álló, jelenleg
is működő munkahelyi egészségfejlesztő programok összetevőiről.
Az Országos Rendőr-főkapitányság Élet–Erő–Egészség Programjának kidol-
gozásakor érvényesülő szakmai és tudományos szempontok
A program kialakítását egy egészségterv készítése előzte meg oly módon, hogy
az éves kötelező adatszolgáltatások alapjául szolgáló statisztikákban kimuta-
tott megbetegedések típusai alapján feltérképezésre kerültek a rendőri állomány
konkrét kockázati tényezői. Az így létrejövő helyzetelemzés alapján megtör-
tént a valódi szükségletek pontos felmérése. Ezután következett az egészség-
fejlesztési stratégia és a cselekvési terv kidolgozása. Végül a folyamatos külső
és belső kommunikáció és a folyamatos visszacsatolás módszerével fejlesztet-
ték tovább a programot, amely ma is évről évre fejlődik, és reményeik szerint
a jövőben tovább bővül.
Az Országos Rendőr-főkapitányság Személyügyi Főigazgatóság Egészség-
ügyi Szakirányító és Hatósági Főosztály (ORFK SZFI) által kijelölt rendőri
szervek egészségügyi szolgálatai meghatározott témakörökben tájékoztató és
felvilágosító anyagokat dolgoztak ki. Ezek szolgálnak alapul az országos szin-
ten a rendőri szervek egészségügyi szolgálatai által havonta egyszer a saját ál-
lomány részére tartott egészségfejlesztő és felvilágosító előadásokhoz, amelye-
ket helyi szinten adaptálnak és alakítanak a felmerülő igényeknek megfelelően.
A hivatásos állomány ösztönzése érdekében az egészségfejlesztési célú tovább-
képzések bekerültek a Belügyminisztérium Vezetőképzési, Továbbképzési és
Tudományszervezési Főosztály (BM VTTF) programjába, így e témakörökben
is lehetőség van az akkreditált pontszerzésre.
A munkahelyi rekreáció és egészségfejlesztés nyolc alappillére:
1.) Egészséges étkezés a munkahelyeken.
2.) Egészségnap szervezése.
3.)
Havonta egy alkalommal interaktív felvilágosító előadások tartása a sze-
mélyi állomány részére egészségügyi szakdolgozók közreműködésével.
4.)
Egyénre szabott egészségügyi tanácsadás az alkalmassági vizsgálatok során.
5.) A területi szervek egészségügyi szolgálatai által előzetesen feltérképezett
polgári szűrővizsgálatokhoz való esetleges csatlakozás.
39 Tánczos Zoltán – Sipos Edina – Szeles Erika –Witzing Zoltán – Polácska Edina – Bognár József:
Munkahelyi egészségfejlesztés a rendőrség személyi állományának körében
6.) A területi szervek vezetőinek gazdasági helyettesei által civil sportlétesít-
mények megkeresésével feltérképezett kedvezményes sportolási lehető-
ségek nyújtása a személyi állomány részére.
7.)
Egészségügyi szolgálatok várótermeiben található tévékészülékeken szá-
mítógépes prezentációk, egészségfejlesztő videók sugárzása.
8.) Pszichológiai tréningek tartása a személyi állomány részére.
Az Országos Rendőr-főkapitányság munkahelyi egészségfejlesztő programjá-
nak tartalmi összetevői
Ismeretterjesztés és életmód-tanácsadás a személyi állomány részére:
Ez a program magában foglalja a különféle interaktív felvilágosító előadáso-
kat és oktatásokat a teljes személyi állomány számára. E programok rendsze-
rint az alapellátásban dolgozó orvosok, pszichológusok, munkavédelmi szak-
emberek, egészségügyi szakdolgozók, illetve közegészségügyi-járványügyi
felügyelők szakmai közreműködésével valósulnak meg. Az ORFK SZFI-n
folyamatosan biztosított a személyes egészségügyi tanácsadás az állomány
számára. Cél, hogy a személyi állomány bármilyen egészségmegőrzési, egész-
ségfejlesztési kérdéssel az egészségügy kompetens helyi szakembereihez
fordulhasson. Lényeges továbbá, hogy akut egészségügyi és mentálhigiénés
probléma esetén ezek az egészségügyi szakemberek munkaidőben vagy akár
rendelési időn kívül is bármikor rendelkezésre állnak. Országosan az egész-
ségügyi tevékenységet ellátó mind a 33 telephelyen folyamatos az időszakos
alkalmassági vizsgálatok végzése, amelyek során egyénre szabott egészség-
ügyi tanácsadásra is sor kerül.
Az egészséges étkezés biztosítása és a helyes táplálkozási szokások kialakítá-
sa a munkahelyeken:
A Rendőrségi Igazgatósági Központ (RIK) épületében működtetett főzőkony-
ha területén már 2018 óta üzemel egy reformtáplálkozást támogató speciális
pult. Ezenkívül a rostonsült ételek választéka is jelentősen bővült, hozzájárul-
va a személyi állomány egészségesebb és változatosabb táplálkozási szokása-
inak kialakításához. Naponta négyféle előrendelhető menü áll rendelkezésre,
amelyek közül az egyik mindig a reformkonyha alapján összeállított ételeket
tartalmazza, de à la carte fogyasztás is lehetséges. Összesen 27 telephelyen ke-
rült bevezetésre a heti egy reformétkezési nap, főként ott, ahol a rendőrség saját
főzőkonyhával rendelkezik. A területi szervek ugyanakkor a külsős vállalkozó
által működtetett élelmezési egységeknél is igyekeznek reformétkeztetést biz-
tosítani az állomány részére – akár szerződésmódosítással is.
Belügyi Szemle, 2021 / 3. különszám 40
Sportolási lehetőségek biztosítása:
A szolgálati érdek figyelembevételével biztosított annak lehetősége, hogy az
állomány heti két óra munkaidő-kedvezményben részesüljön, amelyet fizikai
állóképességének fenntartására vagy javítására vehet igénybe. A RIK létesítmé-
nyében található fitneszterem nyitvatartási ideje 2018-ban tovább bővült: mun-
kanapokon reggel 7 óra és este 7 óra között áll az állomány rendelkezésére, de
emellett más rendőrségi objektumokon belül egyéb sportolási és kikapcsolódási
lehetőségek is várják az állomány tagjait, például futballpályák, fitnesztermek,
uszodák, szaunák, fallabdapályák, amelyek együttesen változatos és hatékony
sportolási lehetőségeket kínálnak.
Polgári igazgatási intézmények bevonása a személyi állomány egészségfej-
lesztésébe:
Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztályának egész-
ségnevelői az egészséghez kötődő világnapok kapcsán figyelemfelhívó rendez-
vényeket szerveznek, amelyeken az ORFK-SZFI – népszerűsítve a rendőrség
Egészségügyi Szolgálatát – rendszeresen részt vesz és bemutatja az egészség-
ügyi szakemberek rendőrségnél végzett különleges munkáját. Ilyen világnap
például az emlőrák elleni küzdelem világnapja, illetve a dohányzásmentes vi-
lágnap. Mindezek rendre kiegészülnek különböző civil kezdeményezésű szű-
rőprogramokra történő rácsatlakozással, például belgyógyászati- és érzékszervi
elváltozások kimutatása, melanóma nap, látásvizsgálat, tüdőszűrés, nőgyógyá-
szati szűrővizsgálatok, hepatitis C- és hepatitis B-fertőzés szűrése, valamint
véradás lehetőségével is.
Pszichológiai tréningek tartása:
A vezetők által feltárt igények, a helyzetértékelés, valamint a hozzájuk beér-
kező javaslatok alapján a személyi állomány körében rendszeresen kerül sor
stressz- és konfliktuskezelési, illetve csapatépítő tréningekre. Az igényfelmé-
rések eredményeinek összesítése után következhet a különféle tréningprogra-
mok szakszerű összeállítása és megtervezése. A tréningprogramok végrehajtása
jelenleg is zajlik az éppen aktuális igények, valamint az előzetesen meghatáro-
zott ütemtervben foglaltak alapján.
Az Élet–Erő–Egészség Program oktatási anyagának beépítése a hivatalos ön-
képzési programba:
Az ORFK-SZFI által jóváhagyott tájékoztató és felvilágosító anyagok szol-
gálnak alapul országos szinten a rendőri szervek egészségügyi szolgálatai által
havonta egyszer megtartandó egészségfejlesztő és felvilágosító előadásokhoz.
41 Tánczos Zoltán – Sipos Edina – Szeles Erika –Witzing Zoltán – Polácska Edina – Bognár József:
Munkahelyi egészségfejlesztés a rendőrség személyi állományának körében
A hivatásos állomány ösztönzése érdekében e képzések akkreditálása a BM
VTTF rendszerében már korábban megtörtént. Az egészségfejlesztési témájú
képzéseken részt vevők ezáltal is gyűjthetik a kötelezően megszerzendő éves
kreditpontokat.
Családi sport- és egészségnapok a rendőrség teljes állománya számára:
Évente legalább egyszer közös egészségnap, sportnap szervezése zajlik. A ren-
dezvény célja a sport, az egészséges táplálkozás és életmód népszerűsítése,
valamint felvilágosító-tájékoztató előadások szervezése az állomány részére
– családtagjaik bevonásával. A rendezvényen a következő programok és téma-
körök kerülnek terítékre a RIK személyi állományának esetében: kutyás be-
mutató, PoliceMedic bemutató, az energiaitalok és a dizájnerdrogok káros ha-
tását bemutató előadások, zenés tömegsport, alakformáló torna, szemelvények
az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) és a rendőrség tanulságos közös ügyei-
ből, koncertek, gyermekprogramok (kosaras tűzoltókocsi, kerékpáros ügyessé-
gi verseny, ugrálóvár, kreatív sátor, bohócműsor), ujjlenyomatvétel, fogászati
prevenció, masszázsfotel kipróbálása, menedzsermasszázs, grafológiai elem-
zés, fegyverzettechnikai bemutató, jeltolmácsolási bemutató, rendőrmotor- és
rendőrautó-bemutató, mobil bűnmegelőzési centrum, biztonságiöv-szimulátor,
az ittas vezető látását szimuláló „részeg szemüveg”, pszichológiai műszerbe-
mutató, újraélesztési bemutató az OMSZ munkatársaitól, Police Shop, főző- és
sportversenyek (például kispályás labdarúgás, kosárra dobás, úszás, asztalite-
nisz, fekvőtámasz, sorversenyek). Ezek az események hagyományt teremtettek,
azonban a 2020. év kivétel volt, ekkor a SARS CoV-2 vírus (COVID-19) által
okozott világjárvány e bemutatók megtartását sajnos nem tette lehetővé. Ugyan-
akkor 2019-ben 26 területi szervnél tartottak családi sport- és egészségnapot.
Üdültetés és rekreáció a rendőrség dolgozóinak:
Jelenleg az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vagyon-
kezelésében lévő, üdülésre, pihenésre és rekreációs célokra igénybe vehető szál-
láshelyek igénybevételének rendjéről szóló 6/2016. (III. 23.) ORFK utasításban
foglalt módon és a Magyar Rendőrség intranet portálon megtalálható informá-
ciók figyelembevételével a személyi állomány tagja egyénileg igényelhet és
térítési díj ellenében kaphat üdülést vagy üdülési jogot a rendőrség üdülőiben.
Az ORFK kezelésében jelenleg összesen 31 üdülő- és pihenőház van, amelyek
országosan összesen 740 fő elhelyezésére adnak lehetőséget. Az úgynevezett
rekreációs jellegű beutalás célja az aktívan dolgozó állomány elfáradt, kime-
rült tagjainál az idült betegségek kialakulásának megelőzése, a regenerálódás
lehetőségének biztosítása a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Hévízi
Belügyi Szemle, 2021 / 3. különszám 42
Rehabilitációs Intézetében, amely rekreációs programokat biztosít és rehabi-
litációs kezeléseket folytat. A létesítményt évente 200 rendőr veheti igénybe.
A kezelés időtartama két hét. A beutalást vezetői javaslatra, általában kime-
rültség vagy rendkívüli megrendítő életesemény hatására bekövetkező állapot
okán lehet igénybe venni.
A munkahelyi egészségfejlesztő és rekreációs programok
megalkotóinak véleménye
A program kialakításában és aktuális operatív működtetésében három megha-
tározó szereplő vesz részt:
Dr. Sipos Edina r. o. ezredes, a rendőrség vezető főorvosa;
Szeles Erika r. alezredes, a rendőrség szakirányító szakpszichológusa;
Witzing Zoltán r. főhadnagy, a rendőrség közegészségügyi-járványügyi fő-
felügyelője.
A mélyinterjúk eredménye a következő pontokban foglalható össze:
A munkahelyi egészségfejlesztés kitüntetett szerepe az állomány számára
Az üzemegészségügy és a foglalkozás-egészségügy történetét áttekintve
megállapítható, hogy a kuratív (gyógyító) ellátás mellett a prevenció (meg-
előzés), az egészségmegőrzés és az egészségfejlesztés már a 20. században
is egyre nagyobb szerepet kapott a dolgozók foglalkozás-egészségügyi el-
látásában. A munkahelyi egészségkárosító kockázatok felismerésével és
csökkentésével, védőeszközök használatával, a dolgozók oktatásával és tá-
jékoztatásával, munkaköri alkalmassági vizsgálatokkal – a kuratív tevékeny-
séget kiegészítve – biztosítható a dolgozók egészségének és munkavégző
képességének megőrzése, fejlesztése. A rendőrség feladatrendszerét tekint-
ve kiemelten fontos a személyi állomány szolgálatképességének megőrzése,
aminek záloga a munkahelyi egészségfejlesztés magas szakmai színvonalú
biztosítása. A rekreációs lehetőségek, az egészséges életmóddal kapcsola-
tos tanácsadások, a sportolási lehetőségek biztosítása, a korszerű étkezési
szabványok megteremtése, a szűrőprogramok szervezése, a munkahelye-
ken a foglalkozás-egészségügyi ellátás biztosítása fontos célokat szolgál:
a személyi állomány egészségét, szolgálatképességét támogatja, a krónikus
megbetegedések kialakulását megelőzi. A munkahelyi egészségfejlesztés, az
egészséges és hatékony munkavégzés feltételeinek megteremtése és a mun-
kavállalói egészségtudatosság kialakulása nyomán javul az egyéni és szerve
-
zeti hatékonyság és teljesítőképesség, összességében pedig jelentősen javul
a rendőrség személyi állományának „hadrafoghatósága”.
43 Tánczos Zoltán – Sipos Edina – Szeles Erika –Witzing Zoltán – Polácska Edina – Bognár József:
Munkahelyi egészségfejlesztés a rendőrség személyi állományának körében
A munkahelyi egészségfejlesztés szakmai támogatásáról
A rendőrség központi szervének (köz)egészségügyi, pszichológiai, és munka-
védelmi szakterületen dolgozó munkatársai együttesen kidolgozták a rendőr-
ség ötéves egészségfejlesztési programját, amelynek az Élet–Erő–Egészség
Program nevet adták. A program minden eleme a személyi állomány egész-
ségmegőrzését és -fejlesztését szolgálja. A belügyminiszter irányítása alá tar-
tozó rendvédelmi szervek közül egyedül a rendőrség az a szerv, amelynek
valamennyi szervezeti egységénél hivatali munkaidőben biztosított a foglal-
kozás-egészségügyi ellátás. A szakterület elsődleges feladata a személyi ál-
lomány egészségének megőrzése és fejlesztése. Az egészségügyi szakterület
folyamatosan nyomon követi az aktuális járványügyi kihívásokat, a rendőr-
ség feladatrendszerében bekövetkező változásokat, és új intézkedések beve-
zetésével, az állomány oktatásával és tájékoztatásával hozzájárul a szolgá-
latképesség megőrzéséhez. Kiemelt hangsúlyt fektet az állomány időszakos
egészségi és pszichológia alkalmassági vizsgálatainak elvégzésére. Ezek
– különös figyelemmel a kockázati tényezőkre – lehetőséget adnak a meg-
betegedések kialakulásának megelőzésére, illetve korai felismerésére és az
egészséges életmódra való nevelésre. A rendőrség központi szervének egész-
ségügyi szakterülete szakirányító feladatkörében folyamatosan figyelemmel
kíséri és segíti a területi szervek egészségügyi szakterületének egészségfej-
lesztéssel kapcsolatos tevékenységét. Így például a pszichológiai alkalmas-
sági vizsgálatok és a pszichológiai mentálhigiénés ellátórendszer működését,
a tréningprogramok kidolgozását és az előadók munkájának koordinálását.
A pszichológiai témájú egészségfejlesztési témakörök kialakítása és koordi-
nálása, valamint az oktatási segédanyagok elkészítése megtörtént.
Az állomány részvételi hajlandósága az egyes programokban
A különböző programokon más és más létszámban vett részt az állomány.
A családi- és egészségnapokon, amelyek szervezésekor különös figyelmet
fordítunk arra, hogy az egészségfejlesztési programunk elemei közül (példá-
ul szűrés, sportolás, egészséges táplálkozás, egészségfejlesztéssel kapcsola-
tos előadások stb.) minél több megvalósuljon, nagyszámú állománytag vett
részt. A részt vevők számát természetesen az adott rendőri szerv személyi
állományának létszáma is befolyásolja. A havonta tartandó egészségügyi
felvilágosító előadásokon nem cél a magas létszám, hiszen e programok in-
teraktív módon, kiscsoportos formában valósulnak meg. A népegészségügyi
szűrőprogramok iránt nagy volt az érdeklődés. A hepatitis C- és B-fertőzés
szűrése az éves időszakos alkalmassági vizsgálatok része volt. Elmondha-
tó, hogy az állomány, felismerve az egészségfejlesztés jelentőségét, évről
Belügyi Szemle, 2021 / 3. különszám 44
évre egyre nagyobb számban vesz részt az egészségügyi szakterület által
szervezett programokon, közülük is a legtöbb érdeklődőt a stresszkezelési,
a csapatépítő, a kommunikációs és a konfliktuskezelési tréningek vonzot-
ták. A 2020-as évre vonatkozóan még nem állnak rendelkezésre országos
statisztikai adatok, de a COVID-19 járvány miatt a programok az év nagy
részében felfüggesztésre kerültek. Megállapítható, hogy az állomány kez-
detben ugyan idegenkedett az e programokon való aktív részvételtől, a fo-
lyamatos támogatás, valamint az újabb és újabb elemek bevezetése és az
állomány igényeinek felmérése meghozta gyümölcsét, s az állománytagok
körében évről évre nagyobb az érdeklődés főként a sport- és egészségnap
iránt, illetve a különböző szűréseken is egyre többen vettek részt (ez több
száz részt vevőt jelent). 2020-ban a pandémia felülírta az egészségfejlesztési
programokat, így a nagyobb tömeget vonzó programok leállításra kerültek.
A magyar rendőrállomány igényei országos szinten
Az első és legfontosabb igény az egészségügyi szakterület elérhetősége, az
egészségügyi ellátás biztosítása. Sokévi munka eredményeképpen a szemé-
lyi állomány minden tagja bizalommal fordul az egészségügyi szakterülethez
saját magát vagy családtagját érintő megbetegedések esetén vagy akár szakta-
nácsadásért. A hatékony egészségfejlesztéshez elengedhetetlen az egészség-
ügyi személyzet és a dolgozó közötti bizalom, valamint harmadik partnerként
a munkáltató. Ez egy tripartiális rendszer, ahol a cél eléréséhez mindhárom
szereplő együttműködése szükséges. A rendőrség vezetéséről elmondható,
hogy maximálisan támogatja az egészségügyi szakterület tevékenységét, -
lönös figyelmet fordít az állomány egészségmegőrzésére, egészségfejleszté-
sére, szolgálatképességének fenntartására. A rendőrség központi szervének
egészségügyi szakterülete az éves továbbképzések programjának összeál-
lítása során kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az egészségügyi szakterület
munkatársai széles körű tájékoztatást kapjanak a prevenciós lehetőségekről,
valamint minél szélesebb együttműködést alakítsanak ki a civil népegészség-
ügyi szervekkel. A pszichológiai gondozásokra egyre nagyobb az igény, ami
nem feltétlenül a problémák fokozódását, hanem azt jelenti, hogy a szerve-
zeti kultúrába már többnyire beépült és kialakult a pszichológusok iránti bi-
zalom. A különböző tréningprogramok is népszerűek az állomány körében.
A tapasztalatok alapján szükség van arra, hogy a személyi állomány tagjai
ne csak feladataik végrehajtása közben tartsák egymással a kapcsolatot, ha-
nem szabadidejükben, kötetlen környezetben is töltsenek együtt időt. Ilyen
alkalom például az évente megrendezésre kerülő sport- és egészségnap. Ezen
a napon a munkatársaknak lehetőségük van családtagjaikkal, gyermekeikkel
45 Tánczos Zoltán – Sipos Edina – Szeles Erika –Witzing Zoltán – Polácska Edina – Bognár József:
Munkahelyi egészségfejlesztés a rendőrség személyi állományának körében
és kollégáikkal együtt szórakozni, a munkakörnyezeten kívül megismerhe-
tik a másik felet, miközben a különböző vetélkedőkön, egészségfejlesztő
programokon bővíthetik az egészséges életvitellel kapcsolatos ismereteiket.
A program kötöttségei, nehézségei, valamint hiányosságai
Mint minden egészségfejlesztési program, a rendőrség Élet–Erő–Egészség
Programja is költségigényes, ennek ellenére a rendőri vezetés a rendelkezésre
álló költségvetésből a lehető legnagyobb mértékben támogatja a szakterületet.
Ugyanakkor az is elmondható, hogy amennyiben a költségvetés nem jelentene
korlátot, még színvonalasabb programok lennének megvalósíthatók. A másik
kötöttséget az okozza, hogy a rendőri állomány esetében – teljesen természe-
tes módon – a szolgálati feladatok ellátása az elsődleges. Az egészségfejlesz-
tés kevésbé eredményes, ha azt a szabadidő terhére kívánjuk megvalósítani.
Így tehát mind a munkáltató, mind az egészségügyi szakterület számára idő-
igényes és kihívást jelent, hogy a szolgálati feladatok maximális biztosítása
mellett a rendőri állomány a szolgálati idejében részesüljön az egészségmeg-
őrzést, egészségfejlesztést segítő programból. A különböző programok szer-
vezése szempontjából nehézséget jelent, hogy a szolgálati feladatok mellett
azokon biztosítani kell az állomány részvételét. A személyi állomány leter-
heltsége, illetve a különböző munkarendben szolgálatot teljesítők esetében
nehéz olyan időpontot találni, amely az állomány legtöbb tagjának megfelelő.
További lehetőségek és fejlesztési irányok a jövőre nézve
Az Élet–Erő–Egészség Program a 2017 és 2021 közötti időszakra szólt.
A 2021. év fő célkitűzése egy újabb ötéves program kidolgozása. Az új
program kidolgozói figyelembe veszik az előző program tapasztalatait, szé-
lesíteni próbálják a lehetőségeket, a társszervekkel együttműködve közös
programokat kívánnak szervezni. A foglalkozás-egészségügy az a szakte-
rület, ahol az aktuális kor kihívásaihoz igazodva a program szervezőinek
folyamatosan képezniük kell magukat, kreatívnak, innovatívnak kell lenni-
ük ahhoz, hogy hatékony egészségfejlesztést tudjanak megvalósítani, biz-
tosítva ezzel a rendőri állomány szolgálatképességének megőrzését. Cél,
hogy az állomány igényeinek megfelelően bővítsék a lehetőségeket, ezért
felmérik, hogy a munkatársak milyen típusú programban vennének részt
szívesen a pszichológiai szakterület szervezésében. Az erre vonatkozó kér-
dőíveket év végén összesítik, hogy a programokat az igényeknek megfe-
lelően alakíthassák a jövőben. Az Élet–Erő–Egészség Program ötéves cik-
lusa 2021-ben ér véget. Ezen időszak tapasztalatait hasznosítva 2021-ben
kidolgozásra kerül a következő öt évre szóló egészségfejlesztési program,
Belügyi Szemle, 2021 / 3. különszám 46
amely a tervek szerint megtartja a jelenlegi program bevált főbb pontjait,
ugyanakkor kidolgozói újabb elemekkel igyekeznek bővíteni, színesíteni
azt, ehhez a különböző szakterületek bevonásával újabb együttműködések
valósulnak meg.
Vizsgálati eredmények értékelése, következtetések
Az eredményes programok kapcsán a következő megállapítások tehetők. A te-
rületi szervek féléves adatszolgáltatása alapján készített központi kimutatás sze-
rint elmondható, hogy egyre többen keresik fel az egészségügyi szolgálatokat,
amit az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) alá tartozó teljes rendőri állo-
mány személyes adatai is alátámasztanak. Összesen 33 egészségügyi telephely
által szolgáltatott adatok feldolgozása alapján kimutatás készült arról, hogy az
egészségfejlesztési program nyolc alappillérét milyen arányban teljesítették az
országos szervek. Ennek alapján a rendőri szervek közül két szerv teljesített négy
alappillért, hat-hat szerv teljesített öt, illetve hat alappillért, hét szerv teljesített
hét alappillért és tizenkét olyan szerv volt, amely mind a nyolc alappillért tel-
jesítette. A krónikus betegségek megszüntetésében számos eredmény született,
és sokan számoltak be arról, hogy a sikeres életmódváltás hatására elhagyták
gyógyszereiket. Pozitív visszajelzések érkeznek az állománytól az egészségfej-
lesztő programok hatékonyságáról, hiszen egyes megbetegedések időben tör-
ténő kiszűrésével lehetővé vált a gyorsabb és teljes gyógyulás. A felvilágosító,
ismeretterjesztő tévé-anyagok hatására is jelentősen gazdagodott az állomány
táplálkozási kultúrája, hiszen egyre többen fogyasztanak egészségtudatosabb
reformételeket. A személyi állomány egészsége dolgozóknak és munkáltatónak
egyaránt értéket jelent. Az egészségmegóvás érdekében hozott intézkedések az
állomány hosszú távú megtartása és a rendőri szakma presztízse szempontjából
is kiemelt fontosságúak. A fent ismertetett bíztató eredmények ismeretében ér-
demes tehát fontolóra venni a fejlesztési lehetőségeket. Ilyen például további
rendelői és sportlétesítményi felszerelések beszerzése és korszerűsítése, ami-
hez az anyagi és az erkölcsi támogatás továbbra is kiemelten fontos. A meglévő
rendszerek megtartása mellett még több hasonló egészségfejlesztő és rekreá-
ciós lehetőséget kellene biztosítani a rendőri állomány számára. A még színe-
sebb programok létrehozása érdekében a munkahelyi rekreációs programok
kidolgozásába és operatív lebonyolításába célszerű lenne bevonni a rekreáció
és egészségfejlesztés szakon diplomázott munkavállalókat is.
47 Tánczos Zoltán – Sipos Edina – Szeles Erika –Witzing Zoltán – Polácska Edina – Bognár József:
Munkahelyi egészségfejlesztés a rendőrség személyi állományának körében
Felhasznált irodalom
Ammendolia, C., Côté, P., Cancelliere, C., Cassidy, J. D., Hartvigsen, J., Boyle, E., Soklaridis,
S., Stern, P. & Amick, B. (2016). Healthy and productive workers: using intervention mapp-
ing to design a workplace health promotion and wellness program to improve presenteeism.
BMC public health, 16(1), 1190. https://doi.org/10.1186/s12889-016-3843-x
Bangkoki Charta (2005). The Bangkok Charter for Health Promotion in a Globalized World.
https://www.who.int/healthpromotion/conferences/6gchp/hpr_050829_%20BCHP.pdf
Baxter, S., Campbell, S., Sanderson, K., Cazaly, C., Venn, A., Owen, C. & Palmer, A. J. (2015).
Development of the Workplace Health Savings Calculator: a practical tool to measure econo-
mic impact from reduced absenteeism and staff turnover in workplace health promotion. BMC
research notes, (8), 457. https://doi.org/10.1186/s13104-015-1402-7
European Network For Workplace Health Promotion (1997). Luxembourg Declaration on
Workplace Health Promotion in the European Union. https://www.enwhp.org/resources/too-
lip/doc/2018/05/04/luxembourg_declaration.pdf
Kapás Zs. (2010). Felismert, félreismert, fel nem ismert erőforrás: munkahelyi egészségfejlesz-
tés. Népegészségügy, 86(2), 28–34.
Mácsár G., Bognár J. & Plachy J. (2017). Sportolási és életmódszokások kérdőíves vizsgálata
a Budapesten szolgálatot teljesítő rendőrállomány körében = Questionnaire examination of
sports and lifestyle habits among police officers serving in Budapest. Recreation, 7(3), 13–15.
https://doi.org/10.21486/recreation.2017.7.3.1
Salvara M. I., Bognár J. & Huszár A. (2007). Exercise and health. Magyar Sporttudományi
Szemle, 8(29), 24–30.
Varsányi P. & Vitrai J. (2017). Egészségügyi kockázatok, kiemelt megállapítások. Nemzeti
Egészségfejlesztési Intézet.
Alkalmazott jogszabályok
2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár
előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról
1534/2016. (X. 13.) Korm. határozat a „Nemzeti Népegészségügyi Stratégia 2017-2026” kidol-
gozásához és végrehajtásához szükséges intézkedésekről
A cikk APA szabály szerinti hivatkozása
Tánczos Z., Sipos E., Szeles E., Witzing Z., Polácska E. & Bognár J. (2021). Munkahelyi egész-
ségfejlesztés a rendőrség személyi állományának körében. Belügyi Szemle, 69(SI3), 32-47.
https://doi.org/10.38146/BSZ.SPEC.2021.3.2
ResearchGate has not been able to resolve any citations for this publication.
Article
Full-text available
Background Presenteeism is a growing problem in developed countries mostly due to an aging workforce. The economic costs related to presenteeism exceed those of absenteeism and employer health costs. Employers are implementing workplace health promotion and wellness programs to improve health among workers and reduce presenteeism. How best to design, integrate and deliver these programs are unknown. The main purpose of this study was to use an intervention mapping approach to develop a workplace health promotion and wellness program aimed at reducing presenteeism. Methods We partnered with a large international financial services company and used a qualitative synthesis based on an intervention mapping methodology. Evidence from systematic reviews and key articles on reducing presenteeism and implementing health promotion programs was combined with theoretical models for changing behavior and stakeholder experience. This was then systematically operationalized into a program using discussion groups and consensus among experts and stakeholders. ResultsThe top health problem impacting our workplace partner was mental health. Depression and stress were the first and second highest cause of productivity loss respectively. A multi-pronged program with detailed action steps was developed and directed at key stakeholders and health conditions. For mental health, regular sharing focus groups, social networking, monthly personal stories from leadership using webinars and multi-media communications, expert-led workshops, lunch and learn sessions and manager and employee training were part of a comprehensive program. Comprehensive, specific and multi-pronged strategies were developed and aimed at encouraging healthy behaviours that impact presenteeism such as regular exercise, proper nutrition, adequate sleep, smoking cessation, socialization and work-life balance. Limitations of the intervention mapping process included high resource and time requirements, the lack of external input and viewpoints skewed towards middle and upper management, and using secondary workplace data of unknown validity and reliability. Conclusions In general, intervention mapping was a useful method to develop a workplace health promotion and wellness program aimed at reducing presenteeism. The methodology provided a step-by-step process to unravel a complex problem. The process compelled participants to think critically, collaboratively and in nontraditional ways.
Article
Full-text available
Background: Workplace health promotion is focussed on improving the health and wellbeing of workers. Although quantifiable effectiveness and economic evidence is variable, workplace health promotion is recognised by both government and business stakeholders as potentially beneficial for worker health and economic advantage. Despite the current debate on whether conclusive positive outcomes exist, governments are investing, and business engagement is necessary for value to be realised. Practical tools are needed to assist decision makers in developing the business case for workplace health promotion programs. Our primary objective was to develop an evidence-based, simple and easy-to-use resource (calculator) for Australian employers interested in workplace health investment figures. Results: Three phases were undertaken to develop the calculator. First, evidence from a literature review located appropriate effectiveness measures. Second, a review of employer-facilitated programs aimed at improving the health and wellbeing of employees was utilised to identify change estimates surrounding these measures, and third, currently available online evaluation tools and models were investigated. We present a simple web-based calculator for use by employers who wish to estimate potential annual savings associated with implementing a successful workplace health promotion program. The calculator uses effectiveness measures (absenteeism and staff turnover rates) and change estimates sourced from 55 case studies to generate the annual savings an employer may potentially gain. Australian wage statistics were used to calculate replacement costs due to staff turnover. The calculator was named the Workplace Health Savings Calculator and adapted and reproduced on the Healthy Workers web portal by the Australian Commonwealth Government Department of Health and Ageing. Conclusion: The Workplace Health Savings Calculator is a simple online business tool that aims to engage employers and to assist participation, development and implementation of workplace health promotion programs.
Egészségügyi kockázatok, kiemelt megállapítások
  • P Varsányi
  • J Vitrai
Varsányi P. & Vitrai J. (2017). Egészségügyi kockázatok, kiemelt megállapítások. Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet.
The Bangkok Charter for Health Promotion in a Globalized World
  • Bangkoki Charta
Bangkoki Charta (2005). The Bangkok Charter for Health Promotion in a Globalized World. https://www.who.int/healthpromotion/conferences/6gchp/hpr_050829_%20BCHP.pdf
Felismert, félreismert, fel nem ismert erőforrás: munkahelyi egészségfejlesztés
  • Kapás Zs
Kapás Zs. (2010). Felismert, félreismert, fel nem ismert erőforrás: munkahelyi egészségfejlesztés. Népegészségügy, 86(2), 28-34.