BookPDF Available

Balázs László (2021). Érzelmi intelligencia és szervezetfejlesztés. Dunaújváros: DUE Press.

Authors:

Abstract

Számos nemzetközi tanulmány helyezi vizsgálatának középpontjába az érzelmi intelligencia fejlesztésének hatásmechanizmusait, azonban csak kevés olyan munka lát napvilágot, amely az elméleti megközelítés mellett empirikus vizsgálattal, valamint megvalósult képzési, szervezetfejlesztési folyamtokkal támasztja alá a teoretikus felvetéseket. Az „Érzelmi intelligencia és szervezetfejlesztés” címadás az elméleti, teoretikus felvetések és a gyakorlati haszon kettősségét hangsúlyozza. A kötetben szereplő tanulmányok az elméleti megközelítések, empirikus vizsgálatok eredményeinek ismertetése mellett reflektálnak ezen eredmények gyakorlati alkalmazhatóságára, vezetés- és szervezéstudományi jelentőségére. E megközelítésben a vizsgálatok metszetét és mozgatórugóját az érzelmiintelligencia-alapú (szervezet)fejlesztés lehetősége és a várható eredmények adják.
Érzelmi intelligencia és
szervezetfejlesztés
Balázs László
© Dr. Balázs László 2021
Lektorálta: Dr. habil Nádasdi Ferenc, Dr. Szász Erzsébet
A kötet megjelenését a EFOP-3.6.1-16-2016-00003 K+F+I folyamatok hosszú tá
megerősítése a Dunaújvárosi Egyetemen projekt támogatta.
DUNAÚJVÁROSI EGYETEM
www.uniduna.hu
Kiadóvezető Németh István
Felelős kiadó Dr. habil András István
Felelős szerkesztő Nemeskéry Artúr
Borítótervezés és tördelés Duma Attila
Borítófotó Németh István Péter
Készült a HTSART nyomdában
Felelős vezető Halász Iván
ISBN 978-615-6142-07-8
D U E PRESS
5
TARTALOM
Előszó 7
I. Vezetői készségfejlesztés és érzelmi intelligencia
A    ()
(Rajcsányi-Molnár Mónika–Balázs László–András István) 13
A     

(Balázs László–Szalay Györgyi) 21
A ()  
  
(Balázs László–Szalay Györgyi) 33
A       
 – A -  
  
(Balázs László) 43
II. az érzelmi intelligencia és a szerVezeti kultúra
Vizsgálata az iskolában
A      

(Balázs László) 73
É-   
 
(Balázs László) 91
O C  E I
 C, N,  N-E H
(Balázs László) 99
6
III. fenntarthatóság és felelősségVállalás a felsőoktatásban
S -  -
    
(András István–Balázs László–Rajcsányi-Molnár Mónika) 117
P    
    
(Balázs László–Szabó Csilla Marianna) 131
S      
  
(Balázs, László–Rajcsányi-Molnár, Mónika–András, István–Sitku, Krisztina) 143
IV. ciVil szerVezetek szerVezetpszichológiai Vizsgálata
C     – 
  
(Balázs László) 157
C   -  -
  
(Balázs László) 173
7
ELŐSZÓ
A tanulmánykötet szerkesztésének gondolata az első monográfiám, az Érzelmi
intelligencia a szervezetben és a képzésben című könyv megjelenéséig nyúlik vissza. Az
érzelmi intelligencia fogalmának megjelenését, a tudományos diskurzusban önmagá-
nak követelt területének körvonalazódását, a jelenség szervezeti kontextusú vizsgálatát,
fejlesztésére tett javaslataimat mutattam be abban a kötetben. A könyv iránt tapasztalt
érdeklődés érlelte meg a következő bő 5 év szakmai munkájának főbb irányvonala-
it, melyek összegzését tartalmazza jelen kötet. Ezen időszak meghatározó eredményei,
főbb megállapításai az érzelmi intelligenciára fókuszáló szervezetfejlesztési folyamatok
fontosságát hangsúlyozzák, hiánypótló munkaként szolgálva az érzelmi intelligencia
szervezeti szerepének vizsgálatára.
Számos nemzetközi tanulmány helyezi vizsgálatának középpontjába az érzelmi
intelligencia fejlesztésének hatásmechanizmusait, azonban csak kevés olyan munka
lát napvilágot, amely az elméleti megközelítés mellett empirikus vizsgálattal, valamint
megvalósult képzési, szervezetfejlesztési folyamatokkal támasztja alá a teoretikus fel-
vetéseket. Az Érzelmi intelligencia és szervezetfejlesztés cím az elméleti, teoretikus fel-
vetések és a gyakorlati haszon kettősét hangsúlyozza: tanulmányaimban az elméleti
megközelítések, empirikus vizsgálatok eredményeinek ismertetése mellett reflektálok
ezen eredmények gyakorlati alkalmazhatóságára, vezetés- és szervezettudományi jelen-
tőségére, bemutatok olyan jógyakorlatokat, melyek meghatározó mozgatórugója az ér-
zelmiintelligencia-alapú (szervezet)fejlesztései megközelítés.
A kötetben összegyűjtött elméleti és empirikus írások gondolatmenete az egyén-
től a szervezet felé halad. Az I. fejezet négy cikke a vezetői készségfejlesztés szervezeti
hatását taglalja, különös tekintettel az érzelmi intelligencia készségalapú megközelíté-
sére. A II. fejezet az oktatási intézmények szervezeti kultúrájának jellemzőire, az egyén,
vezető érzelmi intelligenciával való kapcsolatára fókuszál. A III. fejezet az elméleti ok-
fejtés egyfajta gyakorlati metszetét adja, az ott bemutatott, elvégzett fejlesztési folyama-
tok summás ismertetésével. Míg a IV. fejezetben található két munka egy új kutatási
területre hívja fel a figyelmet: a civil szervezetek vezetőinek és szervezeteinek szervezet-
pszichológiai elemzésére. A következőkben a teljesség igénye nélkül áttekintem az egyes
tanulmányok tartalmát, eredményeit, bemutatva a kötet szerkesztése mögött meghú-
zódó gondolatmenetet.
A Vezetői készségfejlesztés és érzelmi intelligencia című fejezet (I.) fókuszában a
vezetői szerep meghatározó mivoltának érintése mellett a készségalapú érzelmi intelli-
gencia fejlesztése, annak korlátai és lehetőségei, a vezetői érzelmi intelligencia mértéké-
nek szervezetre gyakorolt hatása található. Az I. fejezet négy tanulmányt foglal magába,
melyek – pusztán a címüket olvasva – talán nem tükröznek homogén gondolatvezetést.
Ennek oka, hogy az egy csokorba gyűjtött tanulmányok vizsgálati fókusza két egymás-
Balázs László
Érzelmi intelligencia És szervezetfejlesztÉs
8
tól eltérő dimenzióban mozog, ugyanakkor látni fogjuk, hogy a vizsgált két szerepmeg-
valósítás közötti párhuzam vitathatatlan. Az első tanulmány a vezetői készségfejlesztés
meghatározó gyakorlatait összegzi, kiemelve, hogy a vezetőfejlesztés – módszertantól
és sok esetben a globális céltól függetlenül – alapvetően öt problémakör köré szervez-
hető. Szerzőtársaimmal amellett foglalunk állást, hogy a kiemelt problémakörök fej-
lesztésének, módszereinek eredményessége között komoly eltérésekről beszélhetünk. A
fejlesztés folyamatában – eltérve a klasszikus fejlesztői megközelítésektől – alapvetően
két kérdést helyezünk a középpontba: Ki, azaz milyen személyiséggel, lelkiállapottal
rendelkező képző végzi a fejlesztést? Hogyan oldható fel a tréningek, szervezetfejlesztő
folyamtok alapvető kérdése: miként lehet fenntarthatóvá tenni a fejlesztési folyamat
által elért eredményeket?
Az első kérdés megválaszolására az első fejezet második tanulmánya vállalkozik,
a hangsúlyt a tanári szerepmegvalósításra helyezve. A tanárok munkájának miként-
je szolgáltatja az alapot minden képzésen alapuló (legyen szó tréningről, coachingról
vagy egyéb fejlesztési folyamatról) szervezetfejlesztési folyamatnak. A módszertani ala-
pok mellett az oktatók és vezetők szerepmegvalósítása és funkciója közötti párhuzam
is indokolja a gondolatmenet relevanciáját. Vezetők és oktatók céljai és kihívásai több
tekintetben megegyeznek. Mindkét félnek alapvető célja a szűken vett környezet mo-
tivációjának növelése a kijelölt cél elérése érdekében. Emellett napjaink egyik legmeg-
határozóbb problémája a generációs különbségek áthidalása és a többgenerációs távla-
tok feloldása az eredményes együttműködés jegyében. A Tanári reziliencia fejlesztésén
alapuló módszertani megújulás (I.2.) című tanulmány az oktatók elemzésén keresztül
arra a megállapításra jut, hogy a fejlesztés megvalósításának kulcstényezője a képző
lelki állóképessége, rezilienciája. Meghatározó gondolata szerint csak lelkileg egészséges
(reziliens) személy képes a rugalmas, a változásokkal megküzdő személyiség kialakulá-
sának támogatására. Ezen megállapítás súlyát a fiatalok felsőoktatási, majd munkaerő-
piaci szerepének kialakítása, helytállása, annak milyensége adja, felhíva a figyelmet a
vezetőképzés, szervezetfejlesztés módszertanának újragondolására.
A következő elemzés hivatott ezt a módszertani megújulást konkretizálni. A
Kommunikációs készségfejlesztés korlátai és feloldásának lehetőségei (I.3.) című tanulmány,
megmaradva az oktatói keretnél, a kommunikációs kompetencia példáján keresztül
rávilágít a készségfejlesztés – így a képzéseken alapuló szervezetfejlesztési folyamatok
többségének – korlátaira, és egy interdiszciplináris fejlesztési módszertanra tesz javasla-
tot, melyben a szervezettudomány szervezetfejlesztési eszköztárába a már alkalmazott,
jellemzően szervezetpszichológiai megközelítésbe, kognitív és emocionális fejlesztési
fókusz mellé beemeli a testorientált szervezetfejlesztési megközelítést.
A fejezet záró tanulmánya (I.4.) az érzelmi intelligencia fejlesztésének szervezeti
kultúrára gyakorolt hatását elemzi empirikus vizsgálatra alapozva. Teszi ezt oly mó-
don, hogy az érzelmi intelligencia készségalapú értelmezésének és a munkahelyi kiégés
kapcsolatának feltárására vállalkozik, összegezve a vezető (lelki) jelenlétének szervezeti
kultúrára gyakorolt hatását, hiánypótló munkaként szolgálva az érzelmi intelligencia
készségalapú megközelítése és a kiégés közötti kapcsolat hazai mintán történő azonosí-
tása vonatkozásában.
ELŐSZÓ
9
A kötet második fejezete a Szervezeti kultúra és érzelmi intelligencia vizsgála-
ta az iskolában címmel egy 2010-ben megkezdett munka eredményeit foglalja össze,
kezdve a doktori kutatásomban elért eredmények újragondolásával, mely jelen tanul-
mánykötet szempontjából kulcsfontosságú. Az Érzelmi intelligencia vizsgálata a szer-
vezeti kultúra tükrében című munka (II.1.) empirikus eredményekkel támasztja alá a
két vizsgált tényező közötti kölcsönkapcsolatot és hatásmechanizmust, ezzel megala-
pozva az érzelmi intelligencia központú szervezetfejlesztés koncepcióját – beszéljünk
a vezetők és/vagy munkavállalók fejlesztéséről. A soron következő vizsgálat felhívja a
figyelmet a vezetők és munkavállalók közötti érzelmi intelligencia mintázatbeli kü-
lönbségeire. A tanulmány zárógondolata konkrét, szignifikáns különbségeket határoz
meg a vezetők és a munkavallók között – megjelenése óta ezen eredményeket több
ízben sikerült alátámasztani. A fejezet utolsó vizsgálatát egy angol nyelvű tanulmány
ismerteti: Organizational Culture in Educational Institutions in Central, Northern, and
North-Eastern Hungary (II.3.) Ezen kutatás keretében egy átfogó adatfelvétellel foly-
tattam a PhD-munkámban megkezdett vizsgálatot, melynek célja az iskolai szervezeti
kultúra sajátosságainak árnyalása. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy az iskolai
szervezet működésében és kultúrájában is igyekszik lépést tartani a kor elvárásaival. A
két mintafelvétel közötti különbségek rávilágítanak arra, hogy az elmúlt bő 5 évben a
változó környezet miként kezdte meg átalakítani a közoktatási intézmények szervezeti
kultúráját.
A Fenntarthatóság és felelősségvállalás a felsőoktatásban című fejezet (III.) a köz-
oktatási intézmények vizsgálatából nőtte ki magát. A PhD-kutatásaimat követően
munkahelyemen egy olyan kutatócsoporthoz csatlakoztam, melynek elsődleges célja a
felsőoktatási szervezeti kultúra reformja. A munka a 2010-es évek elején indult, és ma
már jól látszik, hogy az elért eredmények igazolták a ráfordított energia hasznosságát.
E fejezetben található három cikk a Dunaújvárosi Egyetem fejlesztési folyamatainak
hangsúlyait, valamint három terület – mint három pillér – az egyetem fenntarthatósá-
gának és felelősségvállalásának alapmozzanatait szemlélteti, hangsúlyozva a fejlesztések
mögött megbúvó elvi irányokat, melyről az első tanulmány beszámol. A Dunaújvárosi
Egyetemen zajló átfogó szervezetfejlesztési folyamat a hallgatói sikeresség támogatá-
sát (munkanéven: HASIT) célozta, és célozza a mai napig. A felsőoktatási szervezetek
működését érintő harmadik fejezet első tanulmánya e fejlesztési folyamat előkészítését
szolgálta. A tanulmány egy szervezetfejlesztési folyamat első lépéseit ismerteti. Az itt
összefoglalt eredmények adták az alapját annak a Dunaújvárosi Egyetemre jellemző
szemléletmód váltásnak, melyet a mai napig képviselnek az egyetem polgárai. E munka
alapjául szolgált azon későbbi tanulmányoknak és megvalósult folyamatoknak, melyek
a hallgatói motivációt, vagy éppen az oktatók továbbképzését (HASIT-oktató) helyez-
ték a középpontba.
Az intézmény önvizsgálata és a megfelelő intézkedések előkészítése, megvalósí-
tása az elért eredmények értékelésével zárult. A stabilabb hallgatói életpálya kialakítása
megkívánta, hogy a fejlesztési folyamatok belső fókuszát a környezetre, az intézmény
partnerei irányába gondoljuk tovább. Célként fogalmazódott meg, hogy a felsőoktatási
intézmény által kínált szolgáltatás egyaránt figyelembe vegye a piac és a hallgatók igé-
nyeit, tudatosabban támogassa a kölcsönösen megfogalmazott elvárások találkozását.
10
Ilyen irányú munkáink részeredményét tartalmazza a Pályakezdőkkel szemben támasztott
vállalati elvárások vizsgálata a kimeneti kompetenciák tükrében (III.2), mely a tantárgyi
tartalmak újragondolását vetítette előre az egyetem és az ipari partnerek közelítése által.
A forprofit szektorral való kapcsolat erősítése, a hallgatói életpálya támogatása mel-
lett az egyetem társadalmi felelősségvállalása napjaink kulcskérdéseként jelenik meg az
egyetem életében. A Overview and differentiation between university social responsibility
and community engagement (III.3.) című munka empirikus vizsgálattal alátámasztott
elemzését adja az egyetem felelősségvállaló és 3. missziós tevékenységének, értékelve a
megvalósított programokat.
A kötet záró fejezete (IV.) egy, a szervezettudomány szempontjából méltatlanul
kevés figyelemben részesülő szervezeti forma szervezetpszichológiai elemzésére báto-
rít. A Civil szervezetek és vezetői sajátosságok: vizsgálati lehetőségek szervezetpszichológiai
megközelítésből (IV.I.) című elméleti okfejtés hazai és nemzetközi szakirodalmi alapo-
kon összegzi azon munkákat, melyek nem elsősorban a civil szervezetek funkciójára,
társadalomban betöltött szerepére helyezik a hangsúlyt, hanem az intézménnyel mint
szervezettel kapcsolatban fogalmaznak meg kérdéseket. Elmondható, hogy nemzetközi
vonatkozásban sem beszélhetünk gazdag szakirodalmi apparátusról jelen téma vizsgála-
tánál, így – ismerve a bejegyzett civil szervezetek számát – adott a lehetőség, hogy e te-
rület feltárására kutatásokat ösztönözzünk, kezdeményezzünk. A tanulmány több kér-
désfeltevést is megfogalmaz a leendő kutatások ösztönzésére. Az összegzésben felvetett
kutatási irányra reflektál a Civil szervezetek vezetőinek szervezet- és szociálpszichológiai
összehasonlító elemzése (IV.2), betekintést engedve a civil intézmények vezetői és szer-
vezeti jellemzőibe, tovább erősíti az első tanulmányban felvetett kérdések vizsgálatának
esedékességét, és újabb hipotézisek megfogalmazására sarkall.
A kötetben megjelenő tanulmányok között másodközlések és ez idáig publiká-
latlan írások egyaránt találhatók. Az első megjelenésre vonatkozó bibliográfiai adatokat
minden esetben a tanulmányok címénél jelzem. A tanulmányok tartalmi változtatásai-
ra vonatkozó tájékoztatást – hasonlóan az első megjelenéshez – lábjegyzetben szerepel-
tetem. Az empíria fókuszában jellemzően a szervezeti kultúra és az érzelmi intelligencia
áll. Az egyes kutatások során alkalmazott azonos eszközök bemutatásából adódó tar-
talmi ismétléseket elkerülendő, azok taglalására egy alkalommal kerül sor. A későbbi
említéseknél szerkesztői megjegyzésben utalok az eredeti tanulmány módosítására.
Bízom benne, hogy a vezetés- és szervezéstudományi, szervezetpszichológia is-
meretanyagot magában foglaló tanulmányok gyűjteménye hasznos olvasmánya lesz az
érzelmi intelligencia szervezeti szerepe felől érdeklődő olvasóknak, és hozzájárul az em-
beri kapcsolatok iránt érdeklődő szakemberek munkájának hatékonyabbá tételéhez,
újabb elemzési, kutatási munkák ösztönzéséhez.
ResearchGate has not been able to resolve any citations for this publication.
ResearchGate has not been able to resolve any references for this publication.