ArticlePDF Available

Ismét egy új microlepidoptera faj a magyar faunában a gyöngyösi Sár-hegyről. A further microlepidopterous species of the Hungarian fauna from the Sár-hegy near Gyöngyös, Hungary.

Authors:
  • Jász Múzeum

Abstract

Author presents the occurence of moth species, Aristotelia decoratella (Staudinger, 1879). This species was unknown in Hungary earlier.
Ismét egy új microlepidoptera faj a magyar faunában
a gyöngyösi Sár-hegyrõl
BUSCHMANN FERENC
ABSTRACT: (A further microlepidopterous species of the Hungarian fauna from the Sár-hegy near Gyöngyös,
Hungary.) Author presents the occurence of moth species, Aristotelia decoratella (Staudinger, 1879). This species
was unknown in Hungary earlier.
Több mint két évtizede folytatok lepidopterológiai gyûjtéseket a Mátra elõterében sziget-
szerûen magasodó Sár-hegyen. Az utóbbi években, amióta módomban áll generátoros gyûj-
tõfelszerelést alkalmazni, következetes rendszerességgel. Ennek során számos érdekesség
[pl. az innen eddig egyetlen példányban ismert Orbona fragariae (Vieweg, 1790)], illetõleg
a Mátra-hegységre új faj került elõ a nagylepkék körébõl [pl. Maculinea rebeli Berger, 1946
(=xerophila Berger, 1946); Scotochrosta pulla ([Denis & Schiffermüller], 1775);
Meganephria bimaculosa (Linnaeus, 1767); Xestia castanea (Esper, 1798) – stb.], – ezekrõl
majd egy másik alkalommal számolok be. ASár-hegy lepkefaunájának gazdagságát azonban
mi sem jellemezhetné jobban, mint a molylepke-faunájának gazdagsága.1
A Sár-hegy molylepkéi közül kiemelkednek azok a fajok, amelyek nemcsak a Mátra, ha-
nem a magyar fauna vonatkozásában is újnak bizonyultak. Ezek a Dirhinosia cervinella
(Eversmann, 1844); BUSCHMANN: 2000 (ott még Chionodes lugubrella-ként közölve!) és 2003,
SZABÓKY 2001, valamint a Horridopalpus dictamnellus (Treitschke, 1835); SZABÓKY: 2002,
BUSCHMANN: 2003. Újabban ismét elõkerült egy olyan faj, amelynek létezésérõl nem volt
tudomásunk országhatárainkon belülrõl. Ez az Aristotelia decoratella (Staudinger, 1879).2
GOZMÁNY (1958) nem ad leírást a decoratella-ról, „helyette” a faji azonosságában ma erõ-
sen megkérdõjelezett „leonhardi” (Krone, 1907) fajt ismerteti (a típuspéldány ui. potroh hiá-
nyában genitáliailag nem ellenõrizhetõ – lásd ELSNER & al., 1999; nem lehetetlen, hogy a két
név egyazon fajra vonatkozik). Az említett „leonhardi” leírása viszont teljes egészében ráil-
lik a decoratella-ra (is). Egyébként roppant hasonlít a decurtella (Hübner, 1813) fajhoz,
fesztávolságuk is azonos; 15–18 mm (a „leonhardi” kisebb, 13–15 mm). Az elsõ szem-
169
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS
2005 29: 169–171
1Jablonkay József a Mátra Múzeumnál töltött évei alatt gyakran gyûjtött a Sár-hegyen, fõleg annak „Pipis-dûlõi”
oldalán (=Pipis-hegy). Eredményeit a Mátra-hegység vonatkozásában máig alapmûnek számító dolgozatában
tette közzé (JABLONKAY, 1972). Ezt követõen Fazekas megkísérelte ugyan a Sár-hegy lepkefaunisztikai alap-
vetését (FAZEKAS, 1988), munkája azonban – elsõsorban a microlepidopterákat illetõen – számos hibát és tévedést
tartalmaz. Ugyanakkor az általa közölt fajlistán csupán 52 molylepkefaj neve található – ebbõl 32 a JABLONKAY
(1972) munkájából kontroll nélkül átvett név (!) –; ma, a Sár-hegyrõl ismert molyfajok száma, megközelíti a 600-at.
2Pastorális Gábor (Komárno) Szabókynak adott szóbeli közlése szerint Krakkóban, a Toll-gyûjtemény anyagában
(Instytut Systematyki i Evolucji Zwierzat, PAN, Kraków) van egy, a Staudinger-féle gyûjtésekbõl származó
„Ungarn, 1873” jelölésû decoratella-példány, ám semmi közelebbi lelõhely illetve idõpont nincs rajta. Ezért a
magyar fauna vonatkozásában nem vehetõ figyelembe, mert kérdéses, hogy a példány a mai Magyarország terü-
letén belül volt-e fogva, vagy a határainkon most kívül esõ részeken.
betûnõ különbség a két faj között csupán annyi, hogy a decoratella összhatásában világo-
sabb, rajzolatai elmosódottabbnak tûnnek, a tõtõl számított negyedik keresztsávja pedig a
felsõ szegélynél nem olyan élesen világos ill. fehér, mint a decurtella esetében, hanem sárgás
vagy igen világos sárgásbarna. A döntõ morfológiai különbségek az ajaktapogatók szõrze-
ténél keresendõk! A decoratella ajaktapogatójának második ízén egyes Gelechida fajokra
(rhombella, turpella, nigra) emlékeztetõ, de a közepén nem annyira szétnyíló vastag pikkely-
pamacsot hord, a decurtella viszont meredeken elõreálló seprûszerû szõrözetet visel [utóbbi-
hoz hasonló szõrzetet csak a Sophronia fajoknál, illetve a Gelechia sabinella ajaktapogató-
ján láthatunk]. Az ajaktapogatók e jellegzetes különbségei alapján a két faj a genitáliák meg-
vizsgálása nélkül is könnyen szétválasztható. A többi Aristotelia faj – subericinella
(Duponchel, 1843), ericinella (Zeller, 1839), subdecurtella (Stainton, 1858) – mind kisebb
(11–13 mm), utóbbiak jóval sötétebbek is, ajaktapogatóik második ízén semmilyen elálló
szõrzet nincs (a pikkelyzet egészen az ízhez simul, így alig vastagabbak, mint a csúcsíz).
AS
ZABÓKY (1998) által ismertetett szikeseken élõ calastomella (Christoph, 1872) pedig
habitusában mindegyiktõl eltérõ.
Az Aristotelia decoratella (Staudin-
ger, 1879) európai elterjedése máig ke-
véssé ismert. Hazai elõfordulásáról ed-
dig semmilyen adat nem látott napvi-
lágot. Ezért nem szerepel a SZABÓKY-
KUN-BUSCHMANN (2002) – féle fauna-
listán sem. Az MTM gyûjteményének
átvizsgálásakor szintén nem találtam
az Aristotelia-fajok között ilyeneket.
Mint a magyar molyfauna új tagja,
behelyezendõ az Aristotelia decurtella
(Hübner, 1813) és ericinella (Zeller,
1839) fajok közé, magyar nevéül pedig
a díszes sarlósmoly nevet adom.
Adecoratella – hasonlóan a Dirhinosia cervinella (Eversmann, 1844) és Horridopalpus
dictamnellus (Treitschke, 1835) fajokhoz – nem egyetlen példány adatával rendelkezik a
Sár-hegyrõl. Elõször 2002.07.30-án a Szabóky Csabával közös gyûjtésen sikerült fogni,
majd 2003.08.03-04-én Bánkuti Károly társaságában, azután 08.16-án illetve 08.22-én újra.
Ekkor tûnt fel igazán, hogy ezek a példányok valószínûleg nem a decurtella fajjal azonosak3.
2004.08.01-én szintén a Westel adótorony mellett voltam gyûjteni, az állat ezúttal is megje-
lent. Ez utóbbi gyûjtés példányaiból kettõt a Természettudományi Múzeum, kettõt a Mátra
Múzeum gyûjteményében helyeztem el. Ám nem ezek a szóban forgó faj elsõ hazai példá-
nyai! Szabóky átvizsgálva a magángyûjteménye Aristotelia-anyagát, az alábbi, eddig nem
publikált decoratella példányok adataival rendelkezik: Aggteleki Nemzeti Park (ANP),
VITUKI-ház 1988.07.03; ANP, Komjáti 1991.08.27; ANP, Vörös-tó 1999.08.23, – valamint
Sár-hegy 2001.07.21 (a Szt.-Anna-tónál), és Sár-hegy-tetõ 2002.08.02. (ez szintén = a Westel
170
3A teljes bizonyosság érdekében az elsõ Sár-hegyi példányokból küldtünk ki Zdenko Tokár lepidopterológusnak
(2002.07.30. leg. Buschmann F. & Szabóky Cs.), aki volt szíves genitália-vizsgálattal is ellenõrizni a faj azonos-
ságát (gen.prep. N° 8982, Z. Tokár); munkáját ezúton is õszintén köszönjük!
1 ábra: Aristotelia decoratella (Staudinger, 1879).
Mátra-hegység, Gyöngyös, Sár-hegy,
2003.08.22., leg. Buschmann F.
adótorony elõtti lejtõkkel): az adatok
közlésének átengedését ezúton is kö-
szönöm!
Adecoratella tápnövénye hernyója
és életmódja ismeretlen. Eddigi gyûj-
tési tapasztalataim és Szabóky adatai
is arra mutatnak, hogy a könnyen me-
legedõ alapkõzetû, cserjésekkel tarkí-
tott sztyepplejtõk lakója, így feltéte-
lezhetõen még másfelé, sõt, talán sík-
vidékeken (pl. homokos élõhelyeken)
is elõfordulhat.
Irodalom
BUSCHMANN F. (2000): Adatok két ritka molylepkefaj magyarországi elõfordulásához (Lepodoptera: Crambidae et
Gelechiidae) – Fol. Ent. Hung. 61: 273–275.
BUSCHMANN F. (2003): Három új faj a magyar microlepidoptera faunában (Microlepidoptera: Depressariidae,
Gelechiidae, Tortricidae) – TISICUM XIII. p. 25–28.
ELSNER G., HUEMER P. & T OKÁR Z. (1999): Die Palpenmotten Mitteleuropas (Lepidoptera, Gelechiidae) – p. 1–208.
Bratislava, 1999.
FAZEKAS I. (1988): A Mátra-hegység lepkefaunája III. A gyöngyösi Sár-hegy lepkefaunájának alapvetése
(Lepidoptera) – Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., Suppl. 2: 13–32.
GOZMÁNY L. (1958): Molylepkék IV. – Microlepidoptera IV. – in Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae)
XVI/A kötet 5. füzet – Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 264–267.
JABLONKAY J. (1972): A Mátra-hegység lepkefaunája – Lepidopteren-Fauna des Mátra-Gebirges – Fol. Hist.-nat.
Mus. Matr. 1: 9–41.
SZABÓKY Cs. (1998): Molyfaunisztikai újdonságok III. New faunistic of moth species from Hungari III. – Fol. Ent.
Hung. 59: 305–308.
SZABÓKY Cs. (2001): Molyfaunisztikai újdonságok V. (Lepidoptera: Gelechiidae, Tortricidae) – Fol. Ent. Hung. 62:
383–387.
SZABÓKY CS. (2002): Molyfaunisztikai újdonságok VI. (Lepidoptera: Depressariidae, Plutellidae, Pyralidae,
Sesiidae, Tortricidae) – Fol. Ent. Hung. 63: 197–200.
SZABÓKY Cs., KUN A. & BUSCHMANN F. (2002): Checklist of the Fauna of Hungary, Volume 2., Microlepidoptera
(p. 1–184) – Hungarian Natural History Museum Budapest, 2002
BUSCHMANN Ferenc
Jász Múzeum
H–5100 JÁSZBERÉNY
Táncsics u. 5.
171
2 ábra: Eucostoma scutana (Constant, 1863). Tápióvidék,
Farmos, Rekettyés ér, 2003.08.08., leg. Buschmann F.
Article
Full-text available
New locality of Aristotelia calastomella (Christoph, 1872) from Hungary. Summary description of the geo-graphical distribution and bionomics of the species from the Western Palaearctic.
Article
Full-text available
This checklist is the updated version of the checklist of micro-moths species in Hungary published in 2012. This new checklist is based on the latest faunistical and taxonomical researches. After the name of the species a precise literatury source is given with numbers. Hungarian names are proposed for all species. Only the species which are cleary identified by the experts can be added to the checklist. There are comments made regardingthe uncertain, mostly doubtful species. A total 2313 species are published in detail and information is added from the uncertain species.
Article
Full-text available
Present paper introduces the changes in the knowledge on the Hungarian Microlepidoptera fauna of the last fifty years between the two milestone publications, from the first comprehensive checklist of Gozmány published in 1968 to the most recent list of Pastorális & Buschmann at 2018. The authors mention all species recorded from Hungary for the first time during this period and list those which have been omitted from the checklist due to various reasons. Short biographies are presented about the famous Hungarian experts of Microlepidoptera, László Gozmány and József Szőcs whose work established the scientific basis of our knowledge about the Hungarian Microlepidoptera fauna, as well as about their most successful Hungarian and foreign followers. Summarising the above-mentioned changes the authors state that the latest catalogue of the Hungarian Microlepidoptera fauna published contemporarily by the authors of the present paper includes altogether 2313 species belonging into 57 families.
Article
Full-text available
Megállapítható, hogy a mészkerülő sziklai- és erdőtársulásokban igen gazdag virágtalan vegetáció alakul ki, jellemző gomba-, zuzmó és mohafajokból, melyek sajátos szinúziumokat, esetenként önálló társulásokat alkotnak. Florisztikai gyűjtéseket végeztünk talajról, szikláról és fakéregről egyaránt, ennek eredményeképpen 250 gomba, 200 zuzmó és 600 kapszula mohát gyűjtöttünk be, ezek meghatározása után 148 nagygomba, 49 zuzmó és 149 mohafajt mutattunk ki. A gombák közül 6 új a Bükkre, 2 védett, a zuzmófajok között 2 Magyarországon, 5 pedig Bükkre újnak bizonyult, 1 védett, a mohafajok között 4 ritka és védett fajt fedeztünk fel. A meghatározott anyagok az EKF Herbáriumában (EGR) és az MTM Növénytárában (BP) vannak elhelyezve. Elvégeztük a virágtalanok ökológiai és cönológiai elemzését az áreatípus, a társulástani besorolás és ökológiai jelzőszámok alapján is. Megállapítható, hogy a moha-zuzmó társulások fajai nagyrészt cirkumpoláris elemek, dominálnak a lomberdei fajok, az eltolódás viszont a savanyú talajviszonyok miatt a fenyves fajösszetétel felé irányul. A klasszikus és kisnégyzetes felvételezések megerősítették a korábbi publikációkban leírtakat, azaz a mészkerülő erdők jellemzője, hogy moha-zuzmóban gazdag aljnövényzet jön létre, mely önálló fáciesek, szubasszociációk elkülönítéséhez vezet. A tásulások diverzitási viszonyai azt mutatják, hogy e társulások a védendők közé sorolhatók, veszélyeztető tényezők az erdészet, vadtaposás és a vadászat. | Stinking rich cryptogamic vegetation occurs on the acidic soil of rocky and forest associations, composed by typical fungi, lichen and bryophyte species. They forms specific synusiae or occasionally independent associations. We carried out detailed floristical collections from soil, rock and bark equally. 250 fungi, 200 lichens and more than 600 capsules of mosses were collected. Following identification were recorded: 148 mushrooms 49 lichens and 149 bryophyte species, 6 new and 2 protected fungi were found and also, among lichens 1 protected and 2 species were new for Hungary and 5 for the Bükk area. Among the bryophytes we have found 4 rare, protected species. Collected and identified species were deposited in the herbaria of Eger (EGR) and at NHM Budapest (BP). Ecological and phytocenological investigation of cryptogams were done based on area type, associations classification and ecological index. We established that elements of moss-lichen associations are predominantly circumpolar, dominates deciduous forest species, shifting directed towards the pinewood species composition, because of acidic soil character. Classical and small-squared method records confirmed the facts published previously; rich bryophyte and lichen undergrowth occurs in acidophilous forests, which leads to independent subassociations. Diversity relations of associations indicate that these must be enumerated among protected ones. Endangering factors are: forestry, animal disturbance and hunting.
  • Buschmann F
BUSCHMANN F. (2000): Adatok két ritka molylepkefaj magyarországi elõfordulásához (Lepodoptera: Crambidae et Gelechiidae) -Fol. Ent. Hung. 61: 273-275.
A Mátra-hegység lepkefaunája III. A gyöngyösi Sár-hegy lepkefaunájának alapvetése (Lepidoptera) -Fol
  • Fazekas I
FAZEKAS I. (1988): A Mátra-hegység lepkefaunája III. A gyöngyösi Sár-hegy lepkefaunájának alapvetése (Lepidoptera) -Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., Suppl. 2: 13-32.
A Mátra-hegység lepkefaunája -Lepidopteren-Fauna des Mátra-Gebirges -Fol
  • J Jablonkay
JABLONKAY J. (1972): A Mátra-hegység lepkefaunája -Lepidopteren-Fauna des Mátra-Gebirges -Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 1: 9-41.
Molyfaunisztikai újdonságok III. New faunistic of moth species from Hungari III
  • Szabóky Cs
SZABÓKY Cs. (1998): Molyfaunisztikai újdonságok III. New faunistic of moth species from Hungari III. -Fol. Ent. Hung. 59: 305-308.
  • Szabóky Cs
SZABÓKY Cs. (2001): Molyfaunisztikai újdonságok V. (Lepidoptera: Gelechiidae, Tortricidae) -Fol. Ent. Hung. 62: 383-387.
  • Szabóky Cs
SZABÓKY CS. (2002): Molyfaunisztikai újdonságok VI. (Lepidoptera: Depressariidae, Plutellidae, Pyralidae, Sesiidae, Tortricidae) -Fol. Ent. Hung. 63: 197-200.