Kevésbé ismert magyarországi Coleophora fajok új adatai. New records of lesser-known Coleophora species from Hungary (Lepidoptera: Coleophoridae).

Abstract

The authors present distributional data of 53 Coleophora species less known in Hungary. One part of the records originates from the Coleophora collection of the Hungarian Natural History Museum. These records became available during curatorial work as they were unpublished. The other part is based on records of specimens collected by Ferenc Buschmann and further contemporary collectors. With a few exceptions the identifications based on genitalia were done by Ignatius Richter, who dissected the specimens.

Full text

Microlepidoptera.hu 10: 29–56. (2015) 29
Kevésbé ismert magyarországi
Coleophora
fajok új adatai
New records of lesser-known
Coleophora
species from Hungary
(Lepidoptera: Coleophoridae)
Buschmann Ferenc & Ignác Richter
Abstract: The authors present distributional data of 53 Coleophora species less known in Hungary.
One part of the records originates from the Coleophora collection of the Hungarian Natural History
Museum. These records became available during curatorial work as they were unpublished. The
other part is based on records of specimens collected by Ferenc Buschmann and further contempo-
rary collectors. With a few exceptions the identifications based on genitalia were done by Ignatius
Richter, who dissected the specimens.
Keywords: Lepidoptera, Microlepidoptera, Coleophora species, new records, Hungary.
Autor’s addresses:
Buschmann Ferenc | H-5100 Jászberény, Lehel vezér tér 18. |E-mail: busman.ferenc@gmail.com
Ignác Richter | 97101 Malá Čausa 289, Slovakia |E-mail: ignac.richter@gmail.com
Bevezetés – Introduction
A Magyar Természettudományi Múzeum (továbbiakban csak MTM) lepkegyűjte-
ményének magyarországi Coleophoridae gyűjteményrésze a 2013–2014-es évben a
jelenleg érvényes rendszer és nevezéktant követő hazai névjegyzék (Pastorális
2012) alapján átrendezésre került. A munka folyamán mind a gyűjteményi, mind a
besorolatlan (in det.) anyagban számos, a faunafüzetben (Gozmány 1956) nem,
vagy csak egy-két előfordulási adattal rendelkező faj publikálatlan adata került elő.
Az alábbiakban – kiegészítve az esetleges újabb, ismert gyűjtési adatokkal – ezeket
vesszük sorra, valamint azon fajok új előfordulási adatait ismertetjük, amelyek a
közelmúltban váltak ismerté Magyarországon.
Jelen munkánknak – egy-két kivételtől eltekintve – nem célja az egyes fajok
tudományos alaposságú részletes bemutatása (morfológiai jellemzés, életmód, élő-
hely, általános area ismertetése), csupán adatokat kíván közölni a következő, igen
kevés adattal rendelkező zsákhordómoly-faj hazai elterjedéséhez: Coleophora
alnifoliella Barasch, 1934, C. badiipennella (Duponchel, 1843), C. kroneella Fuchs,
1899, C. spinella (Schrank, 1802), C. hydrolapathella Hering, 1921, C. fuscocuprella
Herrich-Schäffer, 1855, C. violacea (Ström, 1783), C. orbitella Zeller, 1849, C.
pulmonariella Ragonot, 1874, C. conyzae Zeller, 1868, C. ptarmicia Walsingham, 1910,
C. frischella (Linnaeus, 1758), C. obviella Rebel, 1914, C. nigridorsella Amsel, 1935, C.
klimeschiella Toll, 1952, C. genistae Stainton, 1857, C. sergiella Falkovitsh, 1979, C.
squamella Constant, 1885, C. acrisella Millière, 1872, C. fringillella Zeller, 1839, C.
© Microlepidoptera.hu 10: 29–56. |01.12.2015| HU ISSN 2062–6738 |

30 Buschmann: Ritka Coleophora fajok Magyarországról
paramayrella Nel, 1993, C. aleramica Baldizzone & Stübner, 2007, C. variicornis Toll,
1952, C. betulella Heinemann, 1876, C. mareki Tabell & Baldizzone, 2014, C. flaviella
Mann, 1857, C. caelebipennella Zeller, 1839, C. cracella Wallot, 1835, C. glaseri Toll,
1961, C. laricella (Hübner, 1817), C. tamesis Waters, 1929, C. alticolella Zeller, 1849,
C. salinella Stainton, 1859, C. obscenella Herrich-Schäffer, 1855, C. squamosella
Stainton, 1856, C. corsicella Walsingham, 1898, C. chrysanthemi Hofmann, 1869, C.
riffelensis Rebel, 1913, C. kyffhusana Petry, 1898, C. thymi M. Hering, 1942, C.
ramosella Zeller, 1849, C. frankii Schmidt, 1886, C. inulae Wocke, 1876, C. tanaceti
Mühlig, 1865, C. bornicensis Fuchs, 1886, C. albicans Zeller, 1849, C. tyrrhaenica
Amsel, 1952, C. bucovinella Nemeş, 1968, C. saponariella Heeger, 1848, [C. musculella
Mühlig, 1864], C. paripennella Zeller, 1839, C. niveistrigella Wocke, 1877, C.
preisseckeri Toll, 1942.
A fajok magyar neveinél a legutóbbi magyar molylista (Pastorális 2012) név-
jegyzékében ismertetett magyar neveket követjük, de figyelembe vesszük az idő-
közben bekövetkezett változásokat, egy esetben pedig itt is szükségszerű változta-
tást hajtunk végre.
Coleophora alnifoliella
Barasch, 1934 – aranyfényű zsákosmoly
A faj hazai előfordulását Gozmány (1956) a faunafüzetben nem említette. A ma-
gyar fauna új tagjaként először Fazekas ismertette Dombóvár–Gunarasról
(Fazekas 2010a). Az MTM magyarországi Coleophoridae gyűjteményének átren-
dezése során a meghatározatlan és besorolásra váró anyagból az alábbi négy
Coleophora alnifoliella példány került elő:
Új adatok – New data: Péczel (akkor még így írták!), 1896.VII.5., leg. Ulbrich
E., GP 20931 IgR, (♀), det. Ig. Richter; Budapest, Paskál-malom, 1896.VII.26.,
leg. Uhryk N., GP 20932 IgR, (♂), det. Ig. Richter; Budakeszi, Hársbokor-hegy,
1952.VIII.9., leg. Kovács L., GP 20862 IgR, (♂), det. Ig. Richter; Drávafok,
1978.V.4., leg. Szalay L., GP 20933 IgR, (♂), det. Ig. Richter, coll. MTM. További
adat: Bakonybél, Som-hegy, 2010.V.4., leg. & coll. Szabóky Cs., GP 20137 IgR,
(♂), det. Ig. Richter (lásd Ignác Richter: www.coleophoridae.bluefile.cz).
Megjegyzés – Comment: Szabóky (2011) Bakonybél Som-hegy lepkefaunájá-
ról írt dolgozatában a Coleophora alnifoliella – vélhetően egyszerű kifelejtődés okán –
nem került említésre.
Coleophora badiipennella
(Duponchel, 1843) – csíkosszegélyű zsákosmoly
„Csak alföldi adataink vannak” – írta a faunafüzetben a szerző (Gozmány 1956),
de az MTM gyűjteményében egyetlen Alföldről származó egyed sincs, csak Ka-
posvárról, Pannonhalmáról, illetve Budapest–Rupp-hegyről egy-egy példány
(Szőcs 1981a), valamint a rendezés folyamán Buschmann F. által behelyezett ket-
tő, Mátra hegységben gyűjtött egyede. A faunafüzeti közlésen kívül csak a Vértes-
ből, Csákberény–Bucka-hegyről van irodalmi közlés (Pastorális 2000), melynek
bizonyító példányai (2 ex) az MTM-ben elkülönítve tárolt Pastorális-féle
gyűjteményben találhatók.

Új adatok – New data: Pannonhalma, 1938.VI.5., leg. Gál N. Geláz, PG
7505 Bldz, (♂), det. G. Baldizzone; Kaposvár, [1]925.V.25., leg. Pazsiczky S., GP
19891 IgR, (♀), det. Ig. Richter; Budapest, Rupp-hegy, 1978.VII.28. (e.l.), leg.
Szőcs J.; Mátra hegység, Névtelen-bérc, 2011.VI.29., leg. Buschmann F., GP
19463 IgR, (♂), det. Ig. Richter; Mátra hg., Kékestető, 2011.VII.8., leg.
Buschmann F., det. Ig. Richter, coll. MTM.
További előfordulási adatok: Gyöngyös, Sár-hegy, 2010.VIII.17., GP 16104
IgR, (♀); 2011.VI.4., GP 19462 IgR, (♂); Mátraalmás, falu előtti rét, 2011.VIII.3.,
GP 19367 IgR, (♂), det. Ig. Richter, leg. & coll. Buschmann F.
Megjegyzés – Comment: Gál Nándor Geláztól csupán ez az egyetlen, Pan-
nonhalmán fogott egyed van az MTM Coleophoridae gyűjteményrészében.
Coleophora kroneella
Fuchs, 1899 – körtelevél-zsákosmoly
Eddig ismert lelőhelyek: Csákvár és Budapest (Gozmány 1956); bizonyító
példányai az MTM gyűjteményében megtalálhatók. A faunafüzet megjelenése óta
újabb ismertetés a fajról csak nemrég látott napvilágot a budai Sas-hegyről
(Szabóky 2012), de konkrét adatot a szerző nem közölt.
Új adat – New data: Jászfelsőszentgyörgy, hajtai-tölgyes, 2010.VI.13. (2 ex),
leg. & coll. Buschmann F., GP 16105 IgR, (♂), és GP 16106 IgR, (♀), det. Ig.
Richter, conf. J. Tabell.
Megjegyzés – Comment: Szabóky Csaba szóbeli közléséből úgy tudjuk, hogy
a Soroksári Botanikus Kertben is előkerült a faj egy példánya (leg. & coll. Szabóky
Cs., det. Z. Tokár).
Coleophora spinella
(Schrank, 1802) – galagonya-zsákosmoly
Faunára újként a gyöngyösi Sár-hegyről és a Jászfelsőszentgyörgy határában
található „hajtai tölgyesből” közölte Buschmann, Fazekas & Pastorális (2011b);
Buschmann (2012d) a Tápió-vidék lepkefaunájáról írott munkájában csupán ezt a
jászfelsőszentgyörgyi előfordulást ismétli. Egyéb adatközlés a fajról a hazai
szakirodalomban nem található. Az MTM gyűjteményében a rendezés folyamán a
Coleophora serratella (Linnaeus, 1761) faj példányai alatt egyértelmű elhatárolással,
azonban fajnévcédulával nem ellátott csoportban 34 Coleophora spinella egyed volt
betűzve, egy apróbetűs, Gozmány László által írott kis cetlivel: „ezek spinellák, det.
Baldizzone“. Az adatok a következők:
Új adat – New data: Budapest, Farkasvölgy, [1]905.VI.8. (1 ex), VI.10. (5 ex);
[1]918.V.20. (2 ex), V.23. (1 ex), V.26. (1 ex); Budapest, Sas-hegy, [1]919.VI.14. (1
ex); Budafok, [1]917.VII.10. (1 ex), VII.12. (2 ex), VII.16. (1 ex), VII.17. (1 ex),
leg. Uhrik-Mészáros T.; Budafok, 1921.VI.7. (1 ex), leg. Ujhelyi J.; Budakeszi,
Hársbokor-hegy, 1953.V.18. (2 ex), leg. Gozmány L. & Szőcs J., 1953.VI.23. (1
ex), leg. Szőcs J.; Budaörs, Út-hegy, 1973.VI.6. és VI.23. (1-1 ex), leg. Szőcs J.;
Csákvár, 1961.VI.8., VI.13., VI.15. (1-1 ex), 1964.VI.12. (1 ex), leg. Szőcs J.;
Farkasgyepü, 1970.VI.29. (1 ex), leg. Szőcs J.; Szár, 1978.VI.15., VI.17., VII.5. (1-1
Microlepidoptera.hu 10 (2015) 31

ex), leg. Szőcs J.; Péczel (sic!), - időpont nélkül (2 ex), leg. Ulbrich E.; Kelebia, Ha-
lastó, 1967.VI.29., leg. Szőcs J., coll. MTM. Ezekhez Buschmann F. a Mátra hegy-
ségben gyűjtött példányaiból még három egyedet helyezett be: Mátraháza, 2007-
.VII.18. (1 ex) leg. Buschmann F., GP 20902 IgR, (♂), det. Ig. Richter; Gyöngyös,
Sár-hegy, 2010.VI.11. (2 ex), leg. Buschmann F. További új előfordulási adat:
Nagykáta, Felső-Tápió, nyírfás, 2009.VI.9., leg. & coll. Buschmann F., GP 21291
IgR, (♂), det. Ig. Richter., coll. Buschmann F.
Megjegyzés – Comment: Gozmány (1956) a faunafüzetben még szinonim-
ként sem említi a spinella nevet, és a nevezéktani és taxonómiai változásokat közlő
munkájában sem tesz a fajra utalást (Gozmány 1985). Igen érdekes, hogy bár
Baldizzone kiválasztotta a serratella faj példányai közül a spinella egyedeket, de ivar-
szervi vizsgálatok nélkül. Ezeket Gozmány a serratella-k alatt, fajnévcédula nélkül
külön csoportosította a fent említett megjegyzéssel, feltehetően az ivarszervi vizs-
gálatok hiánya miatt a determinálás „bizonytalanságára” utalva. Az egyetlen
Baldizzone által ivarszervileg megvizsgált példány Borostyánkő, 1917.VI.20-23.,
leg. Schmidt A., PG 7286, Bldz, (♀), viszont a Trianon után megváltozott határok
miatt Borostyánkő ma már Ausztriához tartozik, így a magyar fauna vonatkozásá-
ban nem vehető figyelembe.
Coleophora hydrolapathella
Hering, 1921 – lóromrágó zsákosmoly
Eddig csak Ócsáról volt ismert (Gozmány 1956), a faj bizonyító példányai (8 ex)
az MTM-ben megtalálhatók. A faunafüzet megjelenése óta eltelt évtizedekben a
hydrolapathella fajról adatközlés nem látott napvilágot.
Új adat – New data: Tápióság, Nagy-rét (3 ex), 2012.VI.21., leg. & coll.
Buschmann F., GP 19368 IgR, (♂), és GP 19369 IgR, (♀), det. Ig. Richter, conf.
J. Tabell.
Megjegyzés – Comment: A hydrolapathella fajt Buschmann (2012d) a Tápió-
vidékről írott munkájában még nem közli, ugyanis a példányok a dolgozat
megjelenése után kerültek elő, közvetlen a Tápió partján.
Coleophora fuscocuprella
Herrich-Schäffer, 1855 – patinafényű zsákosmoly
Gozmány (1956) és Szőcs (1977c) egyaránt a Mátrából közölte, azonban az MTM
gyűjteményében egyetlen fuscocuprella példány sincs, és a közlés eredetét sem
sikerült tisztázni. Feltehetően tévesen határozott példány(ok)ról lehetett szó,
amelyet Gozmány László megjegyzés nélkül átsorolhatott a megfelelő helyre.
Ismereteink szerint a fajról adatközlés az óta nem látott napvilágot.
Új adat – New data: Mátra hegység, rudolftanyai útelágazás, 2010.VII.2., leg.
& coll. Buschmann F., GP 17502 IgR, (♀), det. Ig. Richter.
Coleophora violacea
(Ström, 1783) – lilafényű zsákosmoly
Gozmány (1956) a faunafüzetben még „paripennella Z.” néven Simontornyáról
közli, Szőcs (1977c) a hernyó zsákjának rajzával ugyanezt az előfordulást ismétli.
Az említett közlések alapjául szolgáló, közel száz évvel ezelőtt (1919.VI.14.) Pillich
32 Buschmann: Ritka Coleophora fajok Magyarországról

Ferenc által Simontornyán gyűjtött violacea (=paripennella auct.) egyed igaz sérülten
(jobb oldali szárnyai és a potrohvég hiányoznak), de meg van az MTM gyűjtemé-
nyében. Az említett közlések óta a violacea fajnak csupán Szabóky & al. (2009) ré-
vén a Zemplénből, (Rostalló, 2005.VII.15., leg. & coll. Szabóky Cs., det Z. Tokár,
GP 9403 ZT, ♂), valamint Pastorális & Szeőke (2011) nyomán a Vértesből van
adatunk (Csákberény, Bucka-hegy, 2005.V.21., leg. & det. Z. Tokár, GP. 9102 ZT,
♂). Utóbbi példány a gyűjtő Zdenko Tokár jóvoltából a rendezés folyamán beke-
rült az MTM gyűjteményébe.
Új adat – New data: Jelenleg csak a fent említett három példány ismeretes
Magyarország területéről.
Megjegyzés – Comment: A faunafüzetben (Gozmány 1956) „paripennella Z.”
néven ismertetett leírás és életmódi adatok, valamint a Szőcs József (1977) által
bemutatott zsákrajz egyértelműen a violacea (Ström, 1783) (=paripennella auct.) faj-
nak felelnek meg. A valódi paripennella Zeller, 1839 faj magyarországi előfordulásá-
ra csak Giorgio Baldizzone Gozmány Lászlóval karöltve végzett MTM-
gyűjteményi revíziója idején derült fény az alcyonipennella (Kollar, 1832) egyedek
vizsgálata során, egy ivarszervileg megvizsgált, Tallós Pál által Szakonyfalun,
1956.VI.14-15.-én gyűjtött példány révén, lásd majd ott. Erre a név- és előfordulá-
si adatváltozásra azonban a „Nevezéktani és taxonómiai változások a Magyaror-
szág Állatvilága XVI. Kötetének 2–7. Füzetében” c. munkájában a szerző
(Gozmány 1985a) nem tért ki, ami a későbbiekben a nevek helyes értelmezése és a
magyar nevek vonatkozásában zavart okozott. Gozmány (1968) a „Hazai molylep-
kéink magyar nevei” című munkájában a „paripennella Z.” fajnak a „szederlakó
zsákosmoly” nevet adta, ami annyiban helytálló, hogy az eléggé polifág violacea faj
ismert tápnövényei között a szeder (Rubus sp.) is szerepel. Ez a név azonban ké-
sőbb „feledésbe” merült, mert a közvetlen az ezredforduló után megjelent magyar
molylepke-névjegyzékek egyikében (Fazekas 2002) nincsenek magyar nevek, a
Szabóky és munkatársai által megjelentetett kiadványból (Szabóky & al. 2002) pe-
dig a violacea (Ström, 1783) faj kimaradt. Szerepel viszont a megfelelő rendszertani
helyén a valódi Coleophora paripennella Zeller, 1839 faj, ám meglepő módon
„vonalkás zsákosmoly“ magyar névvel, ami teljesen hibás és félrevezető, mert
a paripennella faj – ugyan úgy, mint a violacea faj – teljesen egyszínű (lásd majd alább,
a paripennella fajnál is). Pastorális első, korrekciós névjegyzékébe (Pastorális 2007)
már visszakerült a violacea, ám lilafényű zsákosmoly magyar névvel, ami a faj
morfológiai kinézetének inkább megfelel, mint a többféle tápnövényei közül
csupán egyikre utaló „szederlakó zsákosmoly“ név. A paripennella Zeller faj viszont
továbbra is a reá egyáltalán nem illő „vonalkás zsákosmoly“ néven maradt. Ezek
a magyar nevek aztán a későbbi, a változásokat aktuálisan követő újabb
magyarországi molylepke-névjegyzékekben az óta is kísérik a szóban forgó fajokat
(Pastorális 2010, 2011, 2012). A violacea és paripennella fajok között a morfológiai
különbség elsősorban abban mutatkozik, hogy a violacea kisebb (9–11 mm) és
zömökebb, szélesebb szárnyú, rojtjai az alapszínnél nem világosabbak, a hátulsó
Microlepidoptera.hu 10 (2015) 33

szárnyainak alsó szegélye pedig kissé ívelt, „csónak“ alakú, ajaktapogatói
viszonylag rövidek s az arcuk előtt felfelé görbül, második íze sárgásszürke; a
paripennella valamivel nagyobb (10-13 mm), nyújtottabb szárnyú, hátulsó szárnya
a frischella-alcionypennella fajokéhoz hasonlóan igen keskeny, alsó szegélye teljesen
egyenes, ajaktapogatója hosszú és ferdén fölfelé előrenyújtott, egyszínű sötétbarna,
csápjai fogazottak, végük tiszta fehér. Egyébként a violacea faj igen hasonlít a
fuscocuprella fajhoz is, de annak csápjai csak a közepükig egyszínűek, utána
gyűrűsek, és csupán a végük fehér.
Coleophora orbitella
Zeller, 1849 – égeraknázó zsákosmoly
A faj eddig ismert lelőhelyei: Budapest, Ócsa és Kaposvár (Gozmány 1956, Szőcs
1977c), de Kaposvárról nincs példány az MTM gyűjteményében. Újabb adata a
fajnak azóta nem került napvilágra. A bevezetőben említett gyűjteményrendezés
során Buschmann F. kettő mátrai egyedet helyezett be, adatai a következők:
Új adat – New data: Mátra hegység, Galyatető–Nyírjes-bérc, 2007.VI.8., leg.
Buschmann F.; 2007.VI.11., leg. Buschmann F., GP 11042 ZT, (♀), det. Z. Tokár,
coll. MTM.
Megjegyzés – Comment: A fajnak további kettő azonos helyen és
időpontban gyűjtött példánya Buschmann F. magángyűjteményében maradt,
illetőleg kettő egyed (2008.VI.9., 2009.VI.19.) Ignác Richter gyűjteményébe került
át.
Coleophora pulmonariella
Ragonot, 1874 – tüdőfűrágó zsákosmoly
Az irodalom szerint csupán Tahiból ismeretes (Szőcs 1977c), ahol Szőcs József a
faj zsákjait gyűjtötte s a lárvákból az imágókat sikeresen kinevelte. Ma is csak ez a
négy ex lárva példány található az MTM-ben. A pulmonariella fajról Szőcs (1977c)
óta adatot senki nem publikált.
Új adat – New data: Bükk hegység, Bükkszentkereszt, 2005.VI.12., leg. &
coll. Buschmann F., GP 20883 IgR, (♂), det. Ig. Richter; Csákberény, Bucka-hegy,
2007.V.11., GP 11194 ZT, (♀), leg., det. & coll. Z. Tokár.
Megjegyzés – Comment: Szabóky (1981b) csupán a Szőcs József (1977c)
által közölt előfordulást ismétli napra szóló dátummal.
Coleophora frischella
(Linnaeus, 1758) – lóhere-zsákosmoly
A frischella-fajcsoportba tartozó fajok neveinél egészen a közelmúltig – Stübner
(2007) revíziós munkájáig – fennállott anomáliák miatt minden eddigi „frischella”-
ként közölt hazai előfordulási adat csak erős fenntartással vehető figyelembe, jólle-
het az e néven közölt ismertetések száma tetemes. A csoportba tartozó hazai fajok
nevezéktani problémáinak tisztázása megtörtént (Buschmann F., Richter Ig. &
Pastorális G. 2014a). A szerzők megállapították, hogy csak az ivarszervileg igazolt
frischella-adatok fogadhatók el, mert az 1985 előtt „frischella” néven közölt adatok
mind a trifolii fajra vonatkoznak, ugyanakkor az alcyonipennella fajnév Gozmány
34 Buschmann: Ritka Coleophora fajok Magyarországról

(1985) által elhibázott szinonimba helyezése (frischella =alcyonipennella auct.) miatt
történtek zavarok a két név használata terén, jóllehet önálló, valid fajokról van szó.
Az MTM Coleophoridae gyűjteményének revíziós átrendezése során bizonyossá-
got nyert, hogy a faunafüzet (Gozmány 1956) közlése szerinti „…hazánkban a hegy-
vidékeket kivéve mindenütt megtalálták” – megállapítás csak annyiban helytálló, ameny-
nyiben azt nem az abban még „frischella”-ként említett trifolii fajra, hanem a valódi,
ám ott egyáltalán nem ismertetett frischella fajra vonatkoztatjuk. A gyűjteményben
ugyanis csak Ágasegyházáról, Fülöpházáról, Bugacról, Dömsödről, Újszentmargi-
táról és Nagyivánról vannak ivarszervi vizsgálattal bizonyított példányok (PG. &
det. G. Baldizzone). Ezek napra szóló pontos adatközlése egy későbbi, az MTM
vonatkozó gyűjteményrészét ismertető tanulmány része lesz.
Új adat – New data: Mátra hegység, Gyöngyös, Sár-hegy, 2011.V.27., GP
17182 IgR, leg. & coll. Ig. Richter; Sár-hegy, 2011.VI.4., leg. & coll. Buschmann
F., GP 19880 IgR, (♂), det. Ig. Richter.
Megjegyzés – Comment: A kb. 500 m magas gyöngyösi Sár-hegy a Mátra
előterében igen sajátos helyzetet foglal el, számos, általában síkvidéki faj húzódik
fel a hegy déli fekvésű lejtőire.
Coleophora conyzae
Zeller, 1868 – bolhafű-zsákosmoly
Hazai előfordulását Gozmány (1956) a Velencei hegységből és Ócsáról ismertette,
de Ócsáról nincs példány az MTM gyűjteményében. Az ócsai közlés valószínűleg
téves határozás lehetett, mert a gyűjteményben található négy conyzae egyedet
Giorgio Baldizzone határozta meg, lásd alább. A faunafüzeten kívül a fajról csak
Ács & Szabóky (1993) számol be a Bükki Nemzeti Park (BNP) lepkefaunájáról
írott munkájukban, de adat nélkül közölték Reskovits Miklós Forrókúton fogott
egyedét. Érdekes, hogy a conyzae fajt Reskovits (1963) viszont nem említette dolgo-
zatában. A faunafüzet (Gozmány 1956) és Ács & Szabóky (1993) közlései óta az
utóbbi évtizedekben csupán Szabóky (2013) tesz említést a fajról, Epölről.
Új adat – New data: Kisbalaton, Diás-sziget, 1950.VIII.13., leg. Kaszab Z.;
Sukoró, Meleg-hegy, 1951.VII.10., leg. Issekutz L.; Kunadacs, állami erdő,
1958.VI.10., leg. Kovács L., PG 4868, Bldz, (♀), det. G. Baldizzone; Bükk hegy-
ség, Forrókút, 1961.VIII.8., leg. Reskovits M., PG 6779 Bldz, (♂), det. G.
Baldizzone, coll. MTM. A conyzae újabban előkerült a Mátrában is; „Galyatető”,
Névtelen-bérc, 2005.VI.8., leg. & coll. Buschmann F., GP 19874 IgR, (♂).
Megjegyzés – Comment: Szabóky (2013) Epöl és környéke lepkefaunája c.
munkájában nem közölt konkrét, napra szóló adatot, csupán a gyűjtési helyet
jelölte meg. Szóbeli közlése nyomán tudjuk, hogy az ágasegyházai homokbuckák
térségében is gyűjtötte régebben már a faj egy példányát (det. Z. Tokár;
publikálatlan adat).
Coleophora ptarmicia
Walsingham, 1910 – kenyérbélcickafark-zsákosmoly
A faj hazai előfordulásáról sem a faunafüzet, sem a szerző által később összeállí-
tott magyarországi molylepke-névjegyzék nem tesz említést (Gozmány 1956,
Microlepidoptera.hu 10 (2015) 35

1968). Ennek ellenére az európai „checklistán” (Karsholt & Razowski 1996) úgy
szerepel, mint Magyarországon is előforduló faj, ám a forrás eredetét nem sikerült
tisztázni, mert az MTM gyűjteményében nincs példány, és publikált adatának nyo-
mára sem sikerült bukkanni. A közlést ugyan átvették az ezredforduló elején meg-
jelent új magyar faunajegyzékek (Fazekas 2002, Szabóky & al. 2002), de a ptarmicia
csak évekkel később került ismertetésre hazánk területéről. Adatai a következők:
Új adat – New data: Naszály, Cselőtepusztai kulcsosház, 2007.VI.9., leg. &
coll. Szabóky Cs., det. Z. Tokár (Szabóky 2010); Nagykáta (Egreskáta), Bata-tanya,
2010.VI.9. leg. & coll. Buschmann F., GP 16084 IgR, (♂), det. Ig. Richter
(Buschmann 2012d). További ptarmicia-adatok; Örkény, 2007.V.12., GP 11920
IgR, (♂), det. ZT., 2014.V.9. (9 ex); Bélmegyer, 2014.V.9-10., leg., det. & coll. Ig.
Richter.
Megjegyzés – Comment: A fentebb említett két közleményben (Szabóky
2010, Buschmann 2012d) a szóban forgó példányok konkrét adatai nem
szerepeltek, ezeket most pontosítottuk. Az Egreskátán előkerült példány külön is
figyelmet érdemel, mert ezeken a homoki tájakon a mindenütt gyakori Achillea
collina és A. setacea cickafark fajokon kívül csak a homoki cickafark (Achillea
ochroleuca) terem, az A. ptarmica nem fordul elő, és ugyanez állhat fenn az
Örkényben s Bélmegyeren gyűjtött egyedek esetében is.
Coleophora obviella
Rebel, 1914 – ritka zsákosmoly
Gozmány (1956) a fajnak csak budapesti előfordulását említi, közlése bizonyító
egyedei az MTM anyagában megvannak (Farkas-völgy és Budafok, Uhrik-
Mészáros Tivadar 1913-ban gyűjtött egy-egy példánya). Azóta senki nem adott
közre a fajról újabb előfordulási adatot, bár Issekutz László MTM-be került gyűjte-
ménye révén négy, a fóti Somlyó-hegyen általa gyűjtött példánnyal gyarapodott a
gyűjtemény. Ezek az adatok máig nem kerültek nyilvánosság elé, így ezt most pó-
toljuk.
Új adat – New data: Fót, Somlyó-hegy, 1950.V.23. (1 ex) és 1953.V.27. (3
ex), leg. Issekutz L., coll. MTM. További adat; Vértes hegység, Gánt-Gránás,
2008.VI.29., leg., det. & coll. Buschmann F.
Megjegyzés – Comment: Erdős József Kisszálláson (ma Kunszállás)
1933.VIII.15-én gyűjtött s az MTM gyűjteményében őrzött példányának hitelessé-
ge megkérdőjelezhető, részint a jelzett repülési idő, részint a faj ismert tápnövé-
nyeinek hazai előfordulása okán. Az obviella ugyanis csak V–VII. hónapokban re-
pül; a havasi gyopár (Leontopodium alpinum) nem él Magyarországon, a cifra kanka-
lin (Primula auricula) pedig csak a Dunántúli Középhegység egyes pontjain terem.
Természetesen felmerülhet a kérdés, hogy az obviella talán más növényen is – pl.
Filago sp.(?) – kifejlődhet, ehhez azonban ismerni kellene a pontos gyűjtőhelyet és
az ott termő növényzetet, továbbá nevelés útján bizonyítani a feltételezés helytál-
lóságát, addig az adat nem elfogadható.
36 Buschmann: Ritka Coleophora fajok Magyarországról

Coleophora nigridorsella
Amsel, 1935 – barnaszegélyes zsákosmoly
A faj csak az elmúlt évben került ismertetésre Magyarországról (Buschmann F.,
Pastorális G. & Richter Ig. 2014b). A közleményben felsorolt példányokból kettő
az MTM gyűjteményében is elhelyezésre került a Jászberény–borsóhalmai-rét, és a
Jászberény–jázsdózsai útelágazásnál gyűjtött egyedek közül.
Új adat – New data: Alattyán, Bereki-erdő, 2014.V.21., V.23. (6 ex), 2015-
2015.VIII.14.; Jászberény, Necsői-legelő, 2015.IX.14., leg. & coll. Buschmann F.
Megjegyzés – Comment: A fajt nem szükséges ivarszervi vizsgálatnak alávet-
ni, mert a rajzolatmentes sárga alapszín és a szárny csúcsát közrefogó aránylag
széles, felső- és alsó szegélyi sötétbarna csík, valamint a sejt vége alatt látható ha-
sonló színű sötét pont, minden más hazai zsákhordómoly fajtól azonnal elkülöníti.
Az említett tanulmányban (Buschmann & al. 2014b) közöltekkel szemben
ellenben úgy tűnik, a faj mégis kétnemzedékes, és a szikes élőhelyeket kedveli.
Coleophora klimeschiella
Toll, 1952 – buckajáró zsákosmoly
Magyarországról leírt faj. A faunafüzetben Gozmány (1956) a Kecskemét melletti
Nyírről közölte, de a bizonyító példány nem az MTM, hanem a Bécsi Múzeum
gyűjteményében van. Az MTM-ben a rendezés előtt csak a Kovács Lajos által Ku-
nadacson, 1958.VI.10-én gyűjtött példány volt (lásd Gozmány & al. 1985b), amely
mellé Buschmann F. tíz példányt helyezett be a magángyűjteményéből. A
klimeschiella fajról a faunafüzeti közlésen kívül csak évtizedekkel később jelentek
meg újabb ismertetések: Gozmány & al. (1985b), Buschmann (2012d),
Buschmann F., Pastorális G. & Richter Ig. (2014b).
Új adat – New data: Nagykáta, Felső-Tápió, nyírfás-ártér, 2004.VI.10., leg. &
coll. Buschmann F., GP 9243 ZT, (♂), det. Z. Tokár; Örkény, 2008.V.31 (1 ex),
2012.VI.18. (4 ex), 2013.VII.6. (7 ex), GP 20539 IgR, (♂), 2013.VII.27. (1 ex),
2015.VIII.6. (1 ex), GP 23410 IgR, (♂), leg. det. & coll. Ig. Richter.
Coleophora genistae
Stainton, 1857 – rekettyelakó zsákosmoly
Publikált lelőhelyei csak Budapestről (Gozmány 1956) és Csákberényből, a Bucka-
hegyről (Pastorális 2000) ismeretesek, de az MTM gyűjteményében van kettő
Szőcs József által kinevelt ex lárva példány is, valamint a rendezés folyamán egy
Buschmann F. által gyűjtött és behelyezett egyed.
Új adat – New data: Szigetszentmiklós, 1959.VII.25. (2 ex), leg. Szőcs J.;
Mátra hegység, Gyöngyös, Sár-hegy, 2011.VI.4., leg. Buschmann F., GP 21312
IgR, (♂), det. Ig. Richter, coll. MTM.
Megjegyzés – Comment: A többi Gyöngyös–Sár-hegyi példány [2003.VI.6.,
2004.V.31. (2 ex), 2007.VIII.12., 2008.V.27., det. Ig. Richter] Buschmann F.
magángyűjteményében maradt.
Coleophora sergiella
Falkovitsh, 1979 – mátrai zsákosmoly
Mint a magyar fauna új tagját ismertette Szabóky (2004b) a gyöngyösi Sár-hegyről.
Az említett helyről az óta több példány is előkerült (2003.VI.6., 2011.VI.4.,
Microlepidoptera.hu 10 (2015) 37

2011.VIII.20., det. Ig. Richter), leg. & coll. Buschmann F.
Új adat – New data: Mátra hegység, Kékestető, 2008.VI.4., leg. Buschmann
F., GP 18400 IgR, (♂), det. Ig. Richter, coll. MTM, amely a rendezés folyamán
került be a nemzeti gyűjteménybe.
Coleophora squamella
Constant, 1885 – pikkelyes zsákosmoly
A magyar faunára új fajként Pastorális G. & Richter Iván (2011) ismertette a
Vértesből, ahol a Csákberénynél található Bucka-hegyen gyűjtötték. Újabb
adatközlés a squamella fajról az óta nem történt.
Új adat – New data: Gyöngyös, Sár-hegy, 2011.VI.4., leg. & coll. Buschmann
F., GP 19365 IgR, (♀), det. Ig. Richter.
Coleophora acrisella
Millière, 1872 – dárdahererágó zsákosmoly
Gozmány (1956) Budapestről említi, a bizonyító példányok az MTM gyűjteményé-
ben megvannak. Az acrisella fajnévvel csak évtizedekkel később, Szabóky (2009)
Pécselyről írott munkájában találkozhatunk.
Új adat – New data: Mátrahára, Tetves-rét, 2007.VII.18., leg. & coll.
Buschmann F., GP 19871 IgR, (♀), det. Ig. Richter; Esztergom, Kis Strázsa-hegy,
2012.VIII.5., leg. & coll. Szabóky Cs., GP 20167 IgR, det. Ig. Richter; Inota, hét-
végi házak, 2009.IX.10., leg. Szabóky Cs., GP 15976 IgR, (♀), det. & coll. Ig.
Richter; Győrszentiván, 2013.IX.1., GP 20492 IgR, (♀), leg. det. & coll. Ig. Rich-
ter.
Megjegyzés – Comment: Szabóky Csaba szóbeli közléséből úgy tudjuk, hogy
Szentendrén, a Sági-tanyánál több példányát gyűjtötte, ezek adatai még
publikálásra várnak.
Coleophora fringillella
Zeller, 1839 – pontusi zsákosmoly
A faunafüzetben Gozmány (1956) Budapestről és Celldömölkről közli. Az MTM
gyűjteményében azonban e lelőhelyeken kívül Kaposvárról ([1]949.V.24., leg.
Pazsiczky S.) és Zalavár–Diás-szigetről (1950.V.10., leg. Kaszab Z. & Székessy V.)
is van egy-egy példány. Újabb adatközlés a fajról szintén csak évtizedekkel később
lát napvilágot: Szabóky (2009) Pécselyről, Buschmann (2012d) a Nagykáta és
Tápióbicske közötti Felső-Tápó mellett található „Nyírfás-ártérről” közli.
Új adat – New data: Tápióság, Nagy-rét, 2012.VI.8. (1 ex), 2013.V.8. (7 ex),
leg. Buschmann F., coll. MTM; ezeket a szerző a rendezés folyamán helyezte be az
MTM gyűjteményébe.
Megjegyzés – Comment: A fajnak számos, azon a helyen és időben
(Tápióság–Nagy-rét) gyűjtött egyede maradt Buschmann F. magángyűjte-
ményében. Úgy tudjuk a fajt Szabóky Csaba is gyűjtötte Nyirádon, a borókás-
nyíresben.
38 Buschmann: Ritka Coleophora fajok Magyarországról

Coleophora paramayrella
Nel, 1993 – bronzfényű zsákosmoly
Mint a magyar fauna új tagját ismertették Buschmann & al. (2014a) Farmosról. Az
óta több helyről és példányban is előkerült. Ezek közül fajképviselőként kettő
példány került az MTM gyűjteményébe: Mátra hegység, Nyírjes-bérc, 2007.VI.16.,
leg. Buschmann F., GP 21339, IgR, (♀), és Gyöngyös, Sár-hegy, 2011.VI.4. leg.
Buschmann F., GP 21333 IgR, (♂), – mindkettő det. Ig. Richter.
Új adat – New data: Mátra hegység, Mátrafüred–Menyecske-hegy,
2006.VI.20., GP 21340 IgR, (♀); Nyírjes-bérc, 2006.VII.3., GP 21341 IgR, (♀);
Névtelen-bérc, 2009.VII.1., GP 21338 IgR, (♂); Gyöngyös, Sár-hegy, 2014.VI.13.,
GP 22550 IgR, (♂), valamennyi det. Ig. Richter, leg. & coll. Buschmann F.; Kom-
ló, Hasmány-tető, 2015.VII.5., GP. No. 3436 Fazekas I. (♂), leg., det. & coll. Fa-
zekas I., utóbbi adat közlésre átengedését ez úton is köszönjük.
Coleophora aleramica
Baldizzone & Stübner, 2007 – lóhererágó zsákosmoly
Szintén a magyar faunára új fajként került közlésre Buschmann & al. (2014a)
részéről Csákberényből (leg. & coll. Ignác Richter) és Simontornyáról (leg. & coll.
Szabóky Cs.). Újabban előkerült példányokról Szabóky számolt be
Pilisborosjenőről (Teve-szikla) és a Gerecsében található Epölről (Szabóky 2014).
A Buschmann F. által gyűjtött újabb példányokból kettő bekerült az MTM
gyűjteményébe is. Adataik:
Új adat – New data: Gyöngyös, Sár-hegy, 2011.VI.4. (2 ex), leg. Buschmann
F., GP 21332 IgR, (♂) det. Ig. Richter, coll. MTM. További új adatok: Jászfelső-
szentgyörgy, hajtai-tölgyes, 2009.VI.14., GP 21337 IgR, (♂); Nagykáta (Egreskáta),
Bata-tanya, 2011.V.14., GP 21336 IgR, (♂); Jászberény, Újerdő, 2008.VI.11., GP
21335 IgR, (♂), mindegyik det. Ig. Richter, leg & coll. Buschmann F.
Coleophora variicornis
Toll, 1952 – cickafarklakó zsákosmoly
A magyar faunára új fajként került közlésre Buschmann & al. (2014a) részéről a
„frischella”–fajcsoport hazai képviselőinek határozókulcsos ismertetése során, Pécs
és Kaposvár előfordulással. Azóta újabb egyedek váltak ismerté faunánkban.
Szabóky (2014) a soroksári Botanikus Kertben gyűjtött példányát már közölte:
Új adat – New data: Gyöngyös, Sár-hegy, 2014.VI.13. (3 ex), leg. & coll.
Buschmann F., GP 22556 IgR, (♂), det. Ig. Richter.
Megjegyzés – Comment: A variicornis faj magyarországi adataira az MTM
vonatkozó gyűjteményrészében található kettő hieronella-példány (Pécs, leg.
Issekutz László) ivarszervi vizsgálata során derült fény, a kaposvári egyed (leg.
Pazsiczky S.) az alcyonipennella-k között volt megbújva. Szükséges azonban itt is
újólag megjegyezni, hogy egészen Nuss & Stübner (2003) revíziós munkájáig a
variicornis fajt a hieronella faj szinomimájaként tartottuk nyilván, tehát az említett két
pécsi példány esetében nem téves határozásról van szó, csupán a variicornis valid
fajjá emelése nyomán előállott névváltozásról és átsorolásról. Fontosnak tartjuk
még még azt is megemlíteni, hogy bár a Buschmann és munkatársai (2014a) által
leírt és fotókkal bemutatott csápkülönbségek alapján meglehetős biztonsággal
Microlepidoptera.hu 10 (2015) 39

elhatárolhatók a paramayrella–aleramica–variicornis fajok egymástól, de biztos meg-
határozást csak az ivarszervi vizsgálat nyújt.
Coleophora betulella
Heinemann, 1876 – nyírlakó zsákosmoly
Gozmány (1956) a fajt a faunafüzetben még zárójelben sem említi, és faunára új-
ként sincs közölve. Ennek ellenére az ezredfordulót követő magyar faunalistákon
szerepel (Fazekas 2002, Szabóky & al. 2002), vélhetően Karsholt & Razowski
(1996) európai „checklistája” nyomán. Az MTM gyűjteményében ugyan van egy
példány Szabóky Csaba révén, és szintén van egy példány Pastorális Gábor külön
tárolt gyűjteményében, de ezek az adatok máig publikálatlanok.
Új adat – New data: Darány, temető, 1979.VI.25., leg. Szabóky Cs., GP
20945, IgR, (♀), det. Ig. Richter, coll. MTM; Örkény, 2007.V.12., leg. Pastorális
G., det. Z. Tokár, coll. MTM, Pastorális-gyűjtemény. Azóta újabb előfordulás vált
ismertté; Szentmártonkáta, Gicei-hegy, 2011.VI.16., leg. & coll. Buschmann F.,
GP 19873 IgR, (♀), det. Ig. Richter.
Megjegyzés – Comment: A C. betulella morfológiai alapon nem vagy alig
választható el az ibipennella és zelleriella fajoktól, megbízható determinációt csak az
ivarszervi vizsgálat szolgáltat.
Coleophora mareki
Tabell & Baldizzone, 2014 – Marek zsákosmolya
Tudományra csak az elmúlt évben leírt faj (Tabell & Baldizzone 2014), amely köz-
leményre Pastorális Gábor révkomáromi lepidopterológus kollégánk figyelt fel, és
a Tinea Hungarica hasábjain ismertette a leírásban szereplő, Jaroslav Marek cseh
lepidopterológusról elnevezett új faj magyarországi paratípus-adatokat is (Isaszeg
és Kerekegyháza, lásd Pastorális 2014). Ennek nyomán a vonatkozó, már előbb
átrendezett MTM-i gyűjteményrészt ismételt vizsgálatnak vetettük alá, és a
serpylletorum–chamaedriella fajok közül a következő mareki példányok kerültek elő:
Új adat – New data: Budapest, Hársbokor-hegy, 1952.VII.24. (1 ex), VII.31.
(3 ex), leg. Bajári E., GP 22637 IgR, ♂, és GP 22638 IgR, ♀; Budapest, Hársbokor
-hegy, 1953.VII.7. (1 ex), leg. Gozmány L., GP 22635 IgR, (♀); Budapest, Tétényi-
fennsík, 1970.VII.13., leg. Szőcs J. (e.l.), GP 22622 IgR, (♂), 1970.VIII.8., leg.
Szőcs J. (e.l.), GP 22621 IgR, (♀); Csepel, [1]920.VI.5., leg. Schmidt A. (2 ex, e.
larva), GP 22623 IgR, (♀); Csepel, [1]917.VII.1., leg. Uhrik-M. T. (1 ex, e. larva),
[1]917.VII.4., leg. Uhrik-M. T. (1 ex, e. larva), GP 22624 IgR, ♂, VII.5., leg. Uhrik-
M. T. (1 ex, e. larva), VII.9., leg. Uhrik-M. T. (1 ex, e. larva), [1]920.VII.24., leg.
Uhrik-M. T. (1 ex, e. larva), [1]937.VII.16., leg. Uhrik-M. T. (1 ex, e. larva); Ócsa,
Nagy-erdő, 1952.VIII.19., leg. Szőcs J., GP 22628 IgR, (♀). A jelenkori gyűjtések-
ből Buschmann F. számos chamaedriella és serpylletorum egyedet helyezett be az
MTM Coleophoridae gyűjteményébe. Ezek közül az Esztergom–Strázsa-hegy,
2013.VII.10. (6 ex), leg. Buschmann F. & Szabóky Cs., GP 22634 IgR, (♂); Gyön-
gyös–Sár-hegy, 2003.VI.6. (1 ex), 2005.VII.14. (1 ex), 2006.VII.25. (1 ex), 2007-
.VII.8. (3 ex), GP 22639 IgR, (♂), 2008.V.27. (2 ex), 2008.V.30. (1 ex), (GP 22633
IgR, ♂), 2011.VIII.5. (5 ex), (GP 22640 IgR, ♂), utóbbiak leg. Buschmann F., det.
40 Buschmann: Ritka Coleophora fajok Magyarországról

Ignác Richter (coll. MTM) bizonyultak mareki példányoknak. További mareki elő-
fordulási adatok: Győrszentiván, 2011.VI.25.; Örkény, 2012.VI.18., GP 21960
IgR, leg., det. & coll. Ig. Richter.
Megjegyzés – Comment: „Elterjedt déli faj, mely Iraktól Törökországon ke-
resztül Dél-Európa szerte (Görögország, Balkán- félsziget, Macedónia, Horvátor-
szág, Olaszország, Szardínia) előfordul. Közép-Európában egyelőre csak Ausztriá-
ban, Csehországban, és Magyarországon gyűjtötték.” – írta Pastorális (2014).
Az eddigi hazai adatokból [Esztergom (Strázsa-hegy), Budapest (Hársbokor-hegy,
Tétényi-fennsík), Csepel, Ócsa (Nagy-erdő), Isaszeg, Örkény, Kerekegyháza,
Gyöngyös (Sár-hegy)] az tűnik ki, hogy a mareki az ország középső részén eléggé
elterjedt. Feltehető, hogy a meleg, száraz, jobbára homokos élőhelyeket preferálja,
és a neki megfelelő élőhelyeken gyakori lehet, de bizonyára az ország más részein
is előfordulhat (lásd például Győrszentiván), és szimpatrikus a serpylletorum –
chamaedriella fajokkal. Ez annál is inkább valószínűnek látszik, mert az említett két
faj között egyazon helyen és időpontban gyűjtött egyedek között volt a legtöbb
mareki példány (Budapest–Hársbokor-hegy), és feltehetően tápnövényi elkülönülés
sincs a szóban forgó fajok között. A Buschmann F. magángyűjteményében lévő
főként jászsági, tápió-vidéki, és „elő-mátrai” (sár-hegyi) serpylletorum és chamaedriella
példányok vizsgálata folyamatban van, és valószínűleg más gyűjteményekben is
rejtőzhetnek mareki példányok.
Coleophora flaviella
Mann, 1857 – sárga zsákosmoly
A fajt Gozmány (1956) nem említi a faunafüzetben. Hazai előfordulásáról csak
Baldizzone révén van tudomásunk (Baldizzone, 1983), aki Gozmány László
közreműködése mellett az MTM Coleophora-anyagát átvizsgálta. A fajjal
kapcsolatos közlés hazai periodikában eddig csak Pastorális & Szeőke (2011)
Vértes hegységről írott munkájában található (Csákberény–Bucka-hegy).
Új adat – New data: Az MTM gyűjteményében három flaviella egyed volt:
Isaszeg, 1951.VII.7., leg. Issekutz L., PG 6725 Bldz, (♀); Pécs, 1954.VI.27., leg.
Balogh I., PG 7236 Bldz, (♂), mindkettő det. G. Baldizzone, és egy példány
Gyöngyös, 1959.VI.24. cédulával, az ott évekig működött fénycsapda anyagából. A
2014-es gyűjteményrendezés folyamán további egy példány került elő a congeriella
faj egyedei közül: Budapest, Sváb-hegy, [18]98.VI.5., leg. Uhrik-M. T., GP 21713
IgR, (♂), det Ig. Richter, és Buschmann F. a gyűjteményéből egy Esztergom–
Strázsa-hegyi példányt helyezett be; GP 21271 IgR, (♀), det. Ig. Richter, coll.
MTM. További flaviella adatok: Esztergom, Strázsa-hegy, 2013.VII.10., leg.
Buschmann F. & Szabóky Cs., GP 21276 IgR, (♀); Gánt-Gránás, Sziklás-út,
2010.VII.13., leg. Buschmann F. & Szabóky Cs., GP 21270 IgR, (♂), det. Ig.
Richter, mindkét példány coll. Buschmann F.
Coleophora caelebipennella
Zeller, 1839 – szalmagyopár-zsákosmoly
Gozmány (1956) a faunafüzetben Budapestről és Vörsről említi, az MTM gyűjte-
ményében azonban csak Csepelről (2 ex) és a Szőcs József által Újszentmargitán
Microlepidoptera.hu 10 (2015) 41

gyűjtött egyed van (Szőcs 1977c); a vörsi bizonyító példány hiányzik. Csak évtize-
dek elteltével Szabóky (2009) ismerteti újra a fajt Pécselyről, majd Buschmann
(2012d) a Tápió-vidékről írott munkájában, a nagykátai Cseh-dombról.
Új adat – New data: Vértes hegység, Gánt-Gránás, 2010.VII.13. leg.
Buschmann F. & Szabóky Cs., coll. Buschmann F.
Coleophora cracella
Wallot, 1835 – bükkönyaknázó zsákosmoly
A faunafüzetben Gozmány (1956) Budapestről, Szőcs (1981a) a Hármashatár-
hegyről említi. Ezek bizonyító példányai az MTM gyűjteményében megvannak.
Balogh Imre a Bükkben gyűjtötte (Felsőtárkány), az adatot azonban nem közölte
(Balogh 1967a,b). Hosszú csend után Szabóky (1999) Jósvafőről, majd a
Naszályból említi (Szabóky 2010). Buschmann (2003a) a Mátra Múzeum
gyűjteményével kapcsolatban számos helyről közli a Jászságból és a Mátra
hegységből, a meghatározásai azonban felülvizsgálatra szorulnak; a „cracella” név
alatt ott besorolt példányok valószínűleg több faj képviselőit tartalmazza.
Új adat – New data: Felsőtárkány, 1967.VI.24. leg. Balogh I., GP 19999 IgR,
(♂), det. Ig. Richter, coll. MTM; Gyöngyös, Sár-hegy, 2001.VI.10., (1 ex), leg. &
coll. Buschmann F., GP 21735 IgR, (♂), det. Ig. Richter; Jósvafő, 1989.VII.7., leg.
Pastorális G., det. J. Marek, coll. Z. Tokár.
Coleophora glaseri
Toll, 1961 – Glaser zsákosmolya
A faj csak évekkel a faunafüzet (Gozmány 1956) megjelenése után lett leírva.
Hazai előfordulására Baldizzone MTM-gyűjteményi revíziója nyomán derült fény,
ennek alapján került fel az európai „check-listára“ (Karsholt & Razowski, 1996),
majd onnan az ezredforduló magyar faunalistáira (Fazekas 2002, Szabóky & al.
2002). Az említett listákon történt feltüntetésen kívül hazai publikációban glaseri-
adat még nem látott napvilágot, ezért az MTM gyűjteményében meglévő négy
példány adatát is közöljük:
Új adat – New data: Bükk-hg., Szépasszony-völgy, 1960.VII.3., leg. Reskovits
M., PG 7271 Bldz, (♂), det. G. Baldizzone; Kaposvár, 1948.VII.2., leg. Nattán M.,
GP 21268 IgR, (♂); Kaposvár, [1]948.VII.21., GP 20921 IgR, (♂), [1]951.VI.27.,
GP 21273 IgR, (♀), det. Ignác Richter, mindkét példány leg. Pazsiczky S., coll.
MTM. Több évtized eltelte után: Esztergom, Strázsa-hegy (kőbánya), 2013-
.VII.10., leg. Buschmann F. & Szabóky Cs., GP 21269 IgR, (♀), det. Ig. Richter,
coll. Buschmann F.
Coleophora laricella
(Hübner, 1817) – vörösfenyő-zsákosmoly
Gozmány (1956) a faunafüzetben lelőhely megadása nélkül csak annyit közöl: „…
az ország középső részén találták”; Szőcs (1977c) ugyanezt ismétli meg. Konkrét
adatközlés egyedül Buschmann (2005b) tollából látott napvilágot, miután a sopro-
ni „Tolvaj-árokban” Szabóky Csabával lefolytatott közös gyűjtés példányaiból a
Mátra Múzeum gyűjteményében elhelyezett három példányt (Buschmann 2005b).
42 Buschmann: Ritka Coleophora fajok Magyarországról

A 2014-es rendezés előtt az MTM gyűjteményében tíz Coleophora laricella példány
volt. Ezek között kettő Bükk hegységi egyed is, amelyet Ács & Szabóky (1993)
nem közölt a Bükki Nemzeti Parkról (BNP) írott munkájukban. Az alábbiakban
közre adjuk az MTM-i gyűjteményben jelenleg található 22 példány adatát:
Új adat – New data: Budapest, 1897.V.14. (4 ex), leg. Uhrik-Mészáros T., [1]
916.IV.26. (2 ex), leg. Uhrik-M. T., [1]916.IV.28. leg. Uhrik-M. T.; Csepel, [18]
97.V.16., leg. Uhrik-M. T.; Bükk hegység, Táskás-orom, 1981.VI.4., leg. Ács E.,
Sin K. & Ronkay L., GP 21103 IgR, (♂); Sopron, Tolvaj-árok, 2004.V.29. (6 ex),
leg. Buschmann F. & Szabóky Cs.; Mátra hegység, Nyírjes-bérc, 2006.VI.16. (3 ex);
Nyírjes-bérc–Szénégetők, 2008.VI.6. (2 ex), 2008.VI.9., leg. Buschmann F.
Megjegyzés – Comment: Buschmann F. magángyűjteményében még számos
Sopron–tolvaj-ároki és Mátra hegység–nyírjes-bérci egyed maradt. Személyes ta-
pasztalat: ahol nagyobb számú vörösfenyő-ültetvények vannak, ott a Coleophora
laricella faj időnként tömegesen rajzik.
Coleophora tamesis
Waters, 1929 – lápréti zsákosmoly
A faunafüzetben Gozmány (1956) Pécelről és Simontornyáról közli, a példányok
az MTM gyűjteményében megvannak. Később Gozmány Ágasegyházán gyűjtötte
(Gozmány & al. 1985b), majd Petrich (2001) a sárvíz-menti szikesekről közölte. A
faj egyéb publikált hazai adatáról nincs tudomásunk. Az MTM gyűjteményében a
következő helyekről vannak még példányok, amelyek már a faunafüzet (Gozmány
1956) megjelenése után, Pazsiczky Sándor, Szőcs József és Tallós Pál gyűjteményei
révén kerültek be:
Új adat – New data: Kaposvár, [1]952.VI.17. (2 ex), leg. Pazsiczky S., GP 674
& det. Gozmány L., GP 20973 IgR, (♀), det. Ig. Richter; Zamárdi, töreki-láp,
1953.VII.28., leg. Szőcs J., det. Gozmány L.; Szakonyfalu, 1956.VI.9., leg. Tallós
P., GP 1031 & det. Gozmány L., coll. MTM.
Megjegyzés – Comment: Petrich Károlytól egyetlen Coleophora példány sincs
az MTM-ben. Gyűjteménye Komlóra került, ahol valószínűleg a sárvízi tamesis
példány is ma még megtalálható.
Coleophora alticolella
Zeller, 1849 – szittyótermés zsákosmoly
Gozmány (1956) a faunafüzetben az alticolella fajt a taeniipennella Herrich-Schäffer,
1855 szinonim neveként ismerteti, ezt azonban később Baldizzone vizsgálatai
nyomán korrigálja (Gozmány 1985a). Az alticolella eddig ismert publikált lelőhelyei:
Pázmánd, Zsidó-hegy (Petrich 1988); Vértes hegység, Csákberény–Bucka-hegy
(Pastorális 2000); Nagykáta, székesrekeszi legelő (Buschmann 2012d). Az MTM
gyűjteményében csupán két alticolella példány volt, ezek adatai a következők:
Új adat – New data: Szakonyfalu, 1956.VI.14., leg. Tallós P., PG 6743 Bldz,
(♀); Újszentmargita, 1974.VI.4., leg. Sin Katalin, PG 2717 Bldz, (♂), mindkettő
det. Baldizzone. A 2014-ben végzett gyűjteményrendezés folyamán Buschmann F.
kettő, általa gyűjtött mátrai példányt helyezett be; Mátra hegység, Névtelen-bérc,
2009.VII.1., GP 16019 IgR, (♂), 2011.VI.29. GP 19413 IgR, (♂), det. Ig. Richter.
Microlepidoptera.hu 10 (2015) 43

További alticolella adatok Buschmann F. gyűjteményéből: Mátra hegység, „Galya”,
Nyírjes-bérc, 2007.VI.19., GP 21305 IgR, (♂), 2009.VII.11., GP 16018 IgR, (♂);
Kékestető, 2007.V.28., GP 16027 IgR, (♂); Gyöngyös, Sár-hegy, 2010.VI.11., GP
16121 IgR, (♂); Nagykáta, székesrekeszi legelő, 2009.VIII.25., GP 16141 IgR, (♂),
valamennyi det. Ig. Richter, leg. & coll. Buschmann F.
Megjegyzés – Comment: Az alticolella és taeniipennella fajok méretben, színben
és rajzolatban igen hasonlóak, és más fajokkal is könnyen összetéveszthetők. Biz-
tos faji azonosításhoz az ivarszervi vizsgálat elengedhetetlen.
Coleophora salinella
Stainton, 1859 – sziksófű-zsákosmoly
Sem a faunafüzetben, sem a később összeállított magyar fajjegyzékben (Gozmány
1956, 1968) nem szerepel a salinella faj, és a szerző a nevezéktani változásokat köz-
lő korrekciós munkájában sem ejt szót róla (Gozmány 1985a). Az európai
„checklistára” (Karsholt & Razowski 1996) feltehetően a Szőcs József által Diny-
nyésen talált és sikeresen kinevelt példány alapján került fel (MTM-gyűjtemény!),
ahonnan átvették az ezredforduló elején megjelent hazai listák (Fazekas 2002,
Szabóky & al. 2002), ám a példány adata a szakirodalomban eddig még nem került
nyilvánosságra. A salinella fajról közlés csak Buschmann (2012d) Tápió-vidéki dol-
gozatában jelenik meg először, aki azon a vidéken többfelé gyűjtötte. Közülük
három példányt elhelyezett az MTM gyűjteményében is.
Új adat – New data: Dinnyés, partszegély, 1973.VII.23. (e.l.), leg. Szőcs J;
Jászberény, Hajta-mocsár TVT., 2004.VIII.9. (2 ex), leg. Buschmann F., GP 9226
és 9277 ZT, (2 ♀), det. Z. Tokár; Nagykáta, székesrekeszi szikes legelő,
2011.VII.17., leg. Buschmann F., GP 19380 IgR, (♀), det. Ig. Richter, coll. MTM.
További előfordulási adatok Buschmann F. gyűjteményéből: Szentmártonkáta,
székesrekeszi legelő, 2004.VIII.24., GP 9221 ZT, (♂), det. Z. Tokár; Nagykáta,
székesrekeszi legelő, 2009.VIII.18., GP 19442 IgR, (♀), det. Ig. Richter; Jászbe-
rény borsóhalmai-rét, 2009.VIII.27., GP 19443 IgR, (♂), det. Ig. Richter; Farmos,
sziki-tanösvény, 2011.VIII.2., mind coll. Buschmann F.
Megjegyzés – Comment: A Szentmártonkátától egészen Nagykátáig húzódó
székesrekeszi legelő közepe táján keresztül vezető dűlőút a közigazgatási határ, a
lelőhelycédulák közötti településnév-különbségek tehát az szerint vannak, hogy a
dűlőút mikor melyik oldalán folyt le a gyűjtés.
Coleophora obscenella
Herrich-Schäffer, 1855 – csillagőszirózsa-zsákosmoly
A hazai irodalomban sokáig tévesen virgaurea Stainton, 1857 fajként volt számon
tartva; ezen a néven találjuk a faunafüzetben (Gozmány 1956) és a Kiskunsági
Nemzeti Park (KNP) faunáját bemutató tanulmányban is (Gozmány & al. 1985b).
A fajnak egyéb publikált adata nem ismeretes. Az említett forrásokban közölt
Ócsa és Tompa lelőhelyeken kívül a következő helyekről vannak még példányok
az MTM gyűjteményében:
Új adat – New data: Budafok, [1]917.VIII.1., [1]917.VIII.20., leg. Uhrik-M.
T. (e.l.); Budakeszi, Hársbokor-hegy, 1952.VIII.9., leg Kovács L., GP 572
44 Buschmann: Ritka Coleophora fajok Magyarországról

Gozmány L.; Kelebia, tópart, 1951.VII.31. (3 ex), leg. Gozmány L. Újabb példány
csak a közelmúltban került elő: Győrszentiván, 1999.IX.14., leg. Pastorális G., det.
& coll. Z. Tokár.
Megjegyzés – Comment: Az ezredforduló után rendszeresen megjelentetett,
javított és kiegészített magyar névjegyzékekben a C. virgaurea Stainton, 1857 fajnév
tévesen a C. obscenella Herrich-Schäffer, 1855 faj szinonimájaként szerepelt. A faji
kérdések úgy tűnik nyugvópontra jutottak, valójában mindkettő önálló faj. Jóllehet
vannak néhol átfedések az elterjedésükben, biztosnak látszik, hogy a virgaurea csak
a környező országok magasabb, általában 1000 m fölötti hegyein él (pl. Magas-
Tátra), és Magyarországon nem fordul elő annak ellenére, hogy mindkét fajnak
tápnövénye a Solidago virgaurea (= S. virga-aurea) és egyes Tripolium (= Aster ) fajok.
Következésképp minden eddig Coleophopra virgaurea-ként közölt ismertetés a C.
obscenella fajra vonatkozik, amelynek nem szinonimneve a C. virgaurea.
Coleophora squamosella
Stainton, 1856 – seprencelakó zsákosmoly
Gozmány (1956) a faunafüzetben erigerella Ford, 1953 néven Simontornya és
Gönc lelőhelyekről ismerteti, a bizonyító példányok az MTM gyűjteményében
megvannak. Újabb adatközlés a fajról csak Pastorális (2000) Vértes hegységi
dolgozatában, majd Buschmann (2012d) tápió-vidéki munkájában található.
Új adat – New data: Jászberény, Újerdői homokterület, 2004.VII.25., GP
9236 ZT, (♂), det. Z. Tokár.
Megjegyzés – Comment: Jászberény déli határrészének homokos területe
sem kialakulás-fejlődéstörténeti, sem genetikai értelemben nem része a Tápió-
vidéknek – lásd Buschmann 2001a, 2001b.
Coleophora corsicella
Walsingham, 1898 – korzikai zsákosmoly
Mint a magyar fauna új tagjáról számolnak be Gozmány & al. (1985b), a Kiskunsá-
gi Nemzeti Park (KNP) lepkevilágát ismertető munkájukban, egy Kunadacson,
mesterséges fényen gyűjtött példány alapján, amelyet Giorgio Baldizzone azonosí-
tott. Az MTM gyűjteményében a példány megtalálható, amely mellé a rendezés
folyamán Ignác Richter további egy példányt ajándékozott. Az említett KNP-i
adaton kívül (Gozmány & al. 1985) egyéb közlés a fajról ismereteink szerint ha-
zánkban eddig még nem látott napvilágot.
Új adat – New data: Bélmegyer, Fáspuszta, 2013.V.8., leg. & det. Ig. Richter,
coll. MTM. További corsicella-adatok: Vértes hegység, Csákberény, Bucka-hegy,
2007.IV. 29., Gp 11193 ZT, (♂), leg., det. & coll. Z. Tokár; Györszentiván,
2013.IX.1., GP 21473 IgR, leg. det. & coll. Ig. Richter; Vászoly, Öreg-hegy,
2014.V.22., leg. & coll. Szabóky Cs., GP 22265 IgR, det. Ig. Richter, lásd Ignác
Richter: www.coleophoridae.bluefile.cz
Coleophora chrysanthemi
Hofmann, 1869 – margaréta-zsákosmoly
A magyar fauna új tagjaként ismertette Fazekas (2001b) Dombóvár–Gunarasról,
majd újabb példányairól ugyanonnan számol be (Fazekas & Schreurs 2010). Egyéb
Microlepidoptera.hu 10 (2015) 45

publikált adatai nincsenek, jóllehet az MTM gyűjteményében van egy tarhosi,
fénycsapda által gyűjtött egyed, amely mellé Buschmann F. egy Jászberény–újerdői
példányt helyezett be.
Új adat – New data: Tarhos (fcs), 1959.VII.20., GP 20943 IgR, (♂), det. Ig.
Richter; Jászberény, újerdői homokterület (fcs), 2008.VII.17., coll. MTM.. További
kettő Jászberény–újerdői példány 2008.VII.13., GP 11058 ZT, det. Z. Tokár;
2010.V.4., GP 16133 IgR, det. Ig. Richter, valamint egy Gyöngyös, Sár-hegy,
2011.VII.12., GP 19373 IgR, det. Ig. Richter, Buschmann F. gyűjteményében
maradt.
Megjegyzés – Comment: A Jászberény–Újerdő homokterületi adatok arra
engednek következtetni, hogy a chrysanthemi fajnak nem lehet egyedüli tápnövénye
a Tanacetum (Chrysanthemum) corymbosum, mert az arrafelé egyáltalán nem terem,
viszont annál gyakoribb a homoki pipitér (Anthemis ruthenica).
Coleophora riffelensis
Rebel, 1913 – keskenyszárnyú zsákosmoly
Gozmány (1956) a faunafüzetben még fischeri Toll, 1950 néven és csak a Budaörs
melletti Csiki-hegyekből említi, majd Szabóky (1982a) Fenyőfőről közli. Jóllehet
Szabóky tanulmányából nem olvasható ki, de igen valószínű, hogy arról az
egyedekről emlékezett meg, melyeket az ott éveken át munkálkodott néhai Tallós
Pál gyűjtött, s amelyek halála után az MTM-be kerültek. Ezeket Tallós egyetlen
napon s feltehetően fénycsapda segítségével gyűjtötte, és Gozmány László
határozta meg (GP 957, 958, 1028; det. Gozmány L.). Egyéb adatközlés a fajról a
hazai szakirodalomban nincs, de az MTM gyűjteményében az említetteken kívül
még kettő helyről van egy-egy példány:
Új adat – New data: Ágasegyháza, 1956.VIII.1., leg. Gozmány L., PG 4870
Bldz, (♀), det. G. Baldizzone; Nagykovácsi, Nagy-szénás, 1970.VI.27., leg. Szelé-
nyi G., GP 19993 IgR, (♂), det Ig. Richter. További adatok a riffelensis fajról:
Nagykáta, Erdőszőlő, homokbuckás 2009.VII.30., GP 19329 IgR, (♂), det. Ig.
Richter, conf. J. Tabell; Farmos, homokbuckás, 2010.VI.29. (2 ex), GP 16089
IgR, és GP 16076 IgR, (♂♂), det. Ig. Richter, conf. J. Tabell; Szentmártonkáta,
Gicei-hegy, 2014.IX.5., GP 22522 IgR, det. Ig. Richter, conf. J. Tabell, leg. & coll.
Buschmann F.; Bugac, 2000.IX.2. (♀), leg. Pastorális G., GP 12084 Bldz, det. G.
Baldizzone, coll. Z. Tokár; Szigetmonostor, Merzsán, 2014.VII.18., leg. & coll.
Szabóky Cs., GP 22254 IgR, det. Ig. Richter.
Megjegyzés – Comment: Szelényi Gusztávtól csupán az itt említett egyetlen
Coleophora példány van az MTM vonatkozó gyűjteményrészében. A riffelensis-t
Buschmann (2012d,) nem közölte a tápió-vidéki dolgozatában, mert a példányok
akkor még vizsgálaton voltak.
Coleophora kyffhusana
Petry, 1898 – homoki fátyolvirág-zsákosmoly
A magyar fauna új tagjaként közli Szabóky, Tokár & Pastorális (2007) egy
Jászberény, Hajtai TVT, Halasi tanyáknál gyűjtött példány alapján. Azóta újabb
előfordulási adatokról csak Buschmann (2012d) számol be a Tápió-vidékről írott
46 Buschmann: Ritka Coleophora fajok Magyarországról

munkájában, de konkrét adatok ismertetése nélkül. Az MTM-i
gyűjteményrendezés során négy C. kyffhusana példány került behelyezésre
Buschmann Ferenctől:
Új adat – New data: Esztergom, Strázsa-hegy, 2013.VII.10. (3 ex), leg.
Buschmann F. & Szabóky Cs., köztük egy GP 20755 IgR, (♀); és Farmos, erdei
fenyves, 2010.VI.29. (1 ex), leg. Buschmann F., GP 16115 IgR, (♂), det. Ig. Rich-
ter, coll. MTM. További kyffhusana adatok: Jászberény, újerdői homokterület (fcs),
2006.VII.10. det. Z. Tokár; Farmos, homokbuckás erdei fenyves, 2008.VII.11.,
GP 10744 ZT, det. Z. Tokár; Nagykáta, Nyírfás-ártér, 2010.V.1., GP 16138 IgR,
det. Ig. Richter; Nagykáta, Cseh-domb, 2010.VIII.8., GP 16107 IgR, det. Ig. Rich-
ter; Nagykáta, Erdőszőlő, homokbuckás, 2012.VI.19., GP 19340 IgR, det. Ig.
Richter; Esztergom, Strázsa-hegy, 2013.VII.10. (2 ex), leg. Buschmann F. &
Szabóky Cs., közülük egyik GP 21322 IgR, (♀), det Ig. Richter, leg. & coll.
Buschmann F., valamint Győrszentiván, 2011.IV.20., VI.25. (2 ex), 2012.IV.27.,
VIII.25. GP 171571 IgR, (1 ex ♀), GP 18438 IgR, (1 ex ♂), Örkény, 2014.V.9.,
leg. det. & coll. Ig. Richter.
Megjegyzés – Comment: Mivel a Tápió-vidéken a kyffhusana eléggé elterjedt
és egyes helyeken gyakori faj, az elmúlt években számos példány került egyes kol-
légák gyűjteményébe, adataik ismertetésétől itt eltekintünk.
Coleophora thymi
M. Hering, 1942 – kakukkfűrágó zsákosmoly
A faj hazai előfordulását Szőcs (1973) közli az általa Budaörsön gyűjtött két pél-
dány alapján. Ezek az MTM gyűjteményben megvannak. Hosszú idő elteltével
Pastorális (2001) a Vértes hegységből ismerteti, amelynek bizonyító egyede az
MTM-ben külön tárolt Pastorális-gyűjteményben található. Hazai közleményben
egyéb adat a fajról eddig még nem látott napvilágot.
Új adat – New data: Gerecse hegység, Epöl, Kőszikla, 2008.VIII.30., leg. &
coll. Szabóky Cs., GP 20293 IgR, det. Ig. Richter(1); Mátra hegység, Gyöngyös, Sár
-hegy, 2002.VIII.27., leg. & coll. Szabóky Cs., det. Z. Tokár, 2004.VIII.20., leg.
Szabóky Cs., GP 16709 IgR, det. & coll. Ig. Richter; Sár-hegy, 2013.VIII.18., leg.
& coll. Buschmann F., GP 19373 IgR, det. Ig. Richter.
Coleophora ramosella
Zeller, 1849 – fehércsápú zsákosmoly
Hazai előfordulását szintén Szőcs (1973) közli először a magyar faunában, de még
albicornis Benander, 1936 néven, Ócsáról. A példányt Gozmány László gyűjtötte
(1952.VII.8.) az ócsai Nagy-erdőben (coll. MTM), de van egy Baldizzone által
meghatározott publikálatlan fenyőfői egyed is a gyűjteményben. A faj újabb
adatáról csak évtizedek elteltével Buschmann (2012d) számol be a tápió-vidéki
munkájában.
Új adat – New data: Fenyőfő, 1956.VII.7-8., leg. Tallós P., PG 6739 Bldz,
(♂), det. G. Baldizzone, coll. MTM; Fenyőfő, 1979.VII.21., leg. & coll. Szabóky
(1) www.coleophoridae.bluefile.cz
Microlepidoptera.hu 10 (2015) 47

Cs., GP 8749 ZT, (♂), det. Z. Tokár; Paks, Cseresnyés-láprét, 2012.VII.18., leg. &
coll. Szabóky Cs., GP 20180 IgR, det Ig. Richter (2); Örkény, 2014.V.24., GP
21579 Igr, (♂), leg. & coll. Ig. Richter; Szentmártonkáta, Nyírfás-ártér, 2009.VI.9.,
leg., det. & coll. Buschmann F.
Coleophora frankii
Schmidt, 1886 – sédkender-zsákosmoly
Első publikált hazai lelőhelyeit Szőcs József munkái révén ismerhettük meg
Törökbálintról (Szőcs 1977c), de a nevelés valószínűleg nem járhatott sikerrel,
mert erről a helyről nincs tőle bizonyító példány az MTM-be került frankii faj
egyedei között. Ott csak négy, Budaörs–Dögtemető lelőhelycédulás, réti
őszirózsán (Galatella sedifolia, =Aster sedifolius, =Aster punctatus) nevelt ex lárva egyed
(Szőcs 1977b, 1981a), valamint a Sin Katalin által Hortobágyon gyűjtött kettő
(HNP., Újszentmargita) példány (Szabóky 1981b) van. A fajról újabb ismertetés
csupán Szabóky (2012) tollából ismeretes, aki a budapesti Sas-hegyen gyűjtötte két
példányát.
Új adat – New data: Csákberény, Bucka-hegy, 2007.V.11.; Bélmegyer,
2013.V.8., GP 20511 IgR, 2014.V.10., leg. det. & coll. Ig. Richter, továbbá Mátra
hegység, rudolftanyai-útelágazás, 2011.VII.16., leg. Buschmann F., GP 19393 IgR,
(♂), det. Ig. Richter; Gyöngyös, Sár-hegy, 2013.VIII.18., leg. Buschmann F., GP
20757 IgR, (♂), det. Ig. Richter, coll. Buschmann F.
Coleophora inulae
Wocke, 1876 – peremizsaknázó zsákosmoly
Eddigi ismert publikált lelőhelyek: Mosonmagyaróvár (Gozmány 1956),
Csévharaszt (Szőcs 1984), de az MTM gyűjteményében a rendezés alkalmával nem
találtunk egyetlen példányt sem. A faj újabb előfordulási adatait az említettek óta
csak Szabóky (2009) közli Pécselyről, és Fazekas Dombóvárról (Fazekas &
Schreurs 2010).
Új adat – New data: Tápióság, Nagy-rét, 2014.VII.25., leg. & coll. Busch-
mann F., GP 22540 IgR, (♂), det. Ig. Richter.
Megjegyzés – Comment: Egy másik, ugyanott és ugyanakkor gyűjtött pél-
dány: coll. Ignác Richter.
Coleophora tanaceti
Mühlig, 1865 – varádicsaknázó zsákosmoly
Gozmány (1956) a faunafüzetben Kaposvárról ismertette. Az MTM
gyűjteményében viszont egyetlen tanaceti példány sincs, és nincs a pécsi Janus
Pannonius Múzeumba került Nattán-féle gyűjteményben sem (Szabóky, 1983). Így
még azt sem tudjuk, hogy a két neves kaposvári lepkész közül Pazsiczky Sándor
vagy Nattán Miklós gyűjthette-e a magyar faunalistán máig szereplő tanaceti faj
jelenleg ismeretlen helyen lévő (vagy elpusztult?) egyedét. A faunafüzeti közlés
(Gozmány 1956) óta eltelt évtizedekben a fajról hazai közleményben nem történt
újabb ismertetés.
Új adat – New data: Jászberény, újerdői homokterület 2009.VI.8. (fcs), GP
(2) www.coleophoridae.bluefile.cz
48 Buschmann: Ritka Coleophora fajok Magyarországról

16042 IgR, (♂), det. Ig. Richter; 2010.VI.12. (fcs), GP 16132 IgR, (♀), det. J.
Tabell; Jászfelsőszentgyörgy, hajtai tölgyes, 2010.VI.13., leg. Buschmann F., GP
16143 IgR, (♀), det. J. Tabell, coll. Buschmann F. Gerecse hegység, Epöl,
2009.V.21., leg. Szabóky, GP 20246 IgR, det. Ig. Richter (lásd Ignác Richter:
www.coleophoridae.bluefile.cz ).
Megjegyzés – Comment: Szabóky Cs. & Kutassy Gy. (2013) Epöl és környé-
ke lepkefaunája c. dolgozatában a Coleophora tanaceti – vélhetően egyszerű kifelejtő-
dés okán – nem került említésre.
Coleophora bornicensis
Fuchs, 1886 – közép-európai zsákosmoly
Mint a magyar fauna új tagját ismertette Szabóky (2014) a Mátra hegységből
(Sirok, Nyírjes-tó), és a közép-európai zsákosmoly magyar nevet adta neki. Német-
országból leírt faj, hozzánk legközelebb Szlovákiából ismert. Szárnyfesztávolsága
11–12 mm. Alapszíne világosbarnabarna, felső szegélyén fehéres csíkkal, az erek is
kissé világosabbak; a szányfelület fényes. Hátulsó szárnya sötétbarna. Testrészei az
alapszínnel egyezők, csápja világosbarna, végig sötéten gyűrűzött. A lárva a gilisz-
taűző varádics (Tanacetum vulgare) virágjával táplálkozik, zsákja virágtörmelékes cső-
zsák.
Új adat – New data: Nagykáta, erdőszőlői homokbuckás, 2009.VII.29., leg. &
coll. Buschmann F., GP 16057 IgR, (♂), det. Ig. Richter.
Megjegyzés – Comment: Igen érdekes és rendkívül ellentétes a Szabóky Csa-
ba által gyűjtött siroki példány, és a nagykátai egyed gyűjtési helye közötti
mikroklimatikus és növényzeti különbség. Utóbbi egy nyílt, egykori szőlők helyén
keletkezett degradált homokpuszta, elborítva Asclepias syriaca és Ambrosia
artemisiifolia tömegeivel. Szintén tömeges rajta a mezei üröm (Artemisia campestris) és
a kései szegfű (Dianthus serotinus), különböző fajú nyárfaligetekkel és elszaporodott
bálványfával (Ailanthus altissima), akácligetekkel és zöld juharral (Acer negundo), lásd
Buschmann 2012d, p. 412–413.
Coleophora albicans
Zeller, 1849 – feketeürömlakó zsákosmoly
A faunafüzetben (Gozmány 1956) még artemisiella Scott, 1861 fajként zárójelben
közli. Első hazai említését a Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) lepidopterológiai
faunakutatását összegző munkában találjuk (Gozmány & al. 1985b), Fülöpházáról
(Szívós-szék), amelyből az Ócsa, Nagy-erdői adat kimaradt, de a bizonyító példány
az MTM-ben megvan. Újabb előfordulásról az óta is csak Petrich számolt be, aki
Nadapon, a Csúcsos-hegyen gyűjtötte (Petrich 1988), és még szintén artemisiella
Scott, 1861 néven közölte.
Új adat – New data: Ócsa, Nagy-erdő, 1952.VIII.19., leg. Gozmány L., GP
210, GL, det. rev. G. Baldizzone; Esztergom, Strázsa-hegy, 2013.VII.10., leg.
Buschmann F. & Szabóky Cs., GP 20797 IgR, (♀), det. Ig. Richter, coll. MTM.
További adatok: Győrszentiván, 2011.VI.25. (1 ex); Örkény, 2012.VI.18., GP
18618 IgR, (♀), 2013.VII.6., GP 20532 IgR, (♂), leg., det. & coll. Ig. Richter;
Szentmártonkáta Gicei-hegy, 2011.VI.16. (4 ex), leg. & coll. Buschmann F.,
Microlepidoptera.hu 10 (2015) 49

közöttük az egyik GP 19861 IgR, (♂), det. Ig. Richter.
Megjegyzés – Comment: A fajt Buschmann (2012d) nem közli a tápió-vidéki
dolgozatában, a példányok akkor még vizsgálaton voltak.
Coleophora tyrrhaenica
Amsel, 1952 – görög zsákosmoly
Hazai előfordulásáról csak Baldizzone révén van tudomásunk (Baldizzone, 1983),
aki Gozmány László közreműködésével az MTM Coleophora-anyagát átvizsgálta.
Ezt a tyrrhaenica-adatot később Gozmány & al. (1985b) dolgozatában viszontlátjuk,
a Kiskunsági NP faunájának ismertetése során. Egyéb adatközlés a fajról a hazai
szakirodalomban nem található. Az MTM gyűjteményében öt publikálatlan
tyrrhaenica példány van, adataik a következők:
Új adat – New data: Fót, Somlyó-hegy, 1951.VIII.1., leg. Issekutz L., GP 304
GL, det. rev. G. Baldizzone; Tompa, Zsíroskúti-erdő, 1951.VIII.1. (2 ex), leg.
Gozmány L., GP 19931 IgR, (♂) és GP 21095 IgR, (♀), det. Ig. Richter; Ágasegy-
háza, 1952.VII.27. (2 ex), leg. Gozmány L., PG 4877 Bldz, (♀), det. G.
Baldizzone, és GP 20001, IgR, (♀), det. Ig. Richter. További uj adat: Jászberény,
újerdői homokterület 2004.VII.25. (fcs), GP 9249 ZT, (♂), det. Z. Tokár, coll.
Buschmann F.; Örkény, 2015.VIII.6. (2 ex), GP 23411 IgR, (♂) és GP 23409 IgR,
(♀), leg., det. & coll. Ig. Richter.
Coleophora bucovinella
Nemeş, 1968 – délvidéki zsákosmoly
Első hazai adatát Szabóky (1998) közli egy Pastorális Gábor által gyűjtött példány
alapján: Csákvár, Zöld-völgy. Két évvel később Pastorális (2000) jelzi Csákberény-
ből, a Bucka-hegyről. Mindketten még albilineella Toll, 1960 néven; a Vértes hegy-
ség lepkefaunáját összefoglaló munkában (Pastorális & Szeőke 2011) csak ezek az
adatokat ismétlődnek: coll. MTM, Pastorális-gyűjtemény. Buschmann (2012d) a
tápió-vidéki Egreskátáról, még szintén albilineella néven, konkrét adatok nélkül
említi. A bucovinella faj egyéb publikált hazai adatáról nem tudunk. Az MTM
Coleophoridae gyűjteményrendezése folyamán a meghatározatlan és besorolatlan
anyagban előkerült egy példány Simontornyáról, és Buschmann F. is behelyezett
egy Sár-hegyen fogott egyedet.
Új adat – New data: Simontornya, 1920.V.31., leg. Pillich F., GP 21732 IgR,
(♂); Gyöngyös, Sár-hegy, 2010.VI.15., leg. Buschmann F., GP 16167 IgR, (♂), det.
Ig. Richter, coll. MTM. További adatok: Villányi hegység, Szársomlyó, 2001.V.13.,
leg. & coll Szabóky Cs., GP 8592 ZT, (♂), det. Z. Tokár; Győrszentiván,
2012.IV.27., GP 18437 IgR, Örkény, 2012.VI.18. (4 ex), leg., det. & coll. Ig.
Richter. Nagykáta (Egreskáta), Bata-tanya, 2009.V.11., GP 16178 IgR, (♂);
Jászberény, Újerdő, erdei fenyves, 2010.VI.23., GP 16162 IgR, (♀), VI.27. (2 ex),
GP 16159 IgR, (♂); és 16169 IgR, (♂), det. Ig. Richter, leg. & coll. Buschmann F.
Megjegyzés – Comment: A fajnév helyesen bucovinella, és nem „bucovineella”.
Szintén azon fajok közé tartozik, amelyek a hazai közleményekben eddig rendsze-
resen albilineella Toll, 1960 (=„bucovineella” Nemes, 1968) néven voltak publikálva
50 Buschmann: Ritka Coleophora fajok Magyarországról

(Szabóky & al. 2002; Szabóky 1998; Pastorális 2000, 2007, 2012, Buschmann
2012d,), vagy fordítva: „bucovineella“ Nemes, 1968 =albilineella auct. (sic!) néven
(Pastorális & Szeőke 2011, Pastorális 2011). Azóta bizonyossá vált, hogy két
önálló, valid fajról van szó (vö. pl. a 2006-ban megjelent Baldizzone et al.
Coleophora fajokat felsoroló világ-katalógusával), bár a legtöbb internetes fórumon
ez még nem került frissítésre. Az albilineella elterjedése úgy tűnik, nem éri el
Magyarországot. Nálunk tehát nem az albilineella, hanem a bucovinella Nemeş, 1968
faj él, a fentebb ismertetett közleményekben szereplő „albilineella“ nevek és adatok
ezért mind bucovinella-ként értendők.
Coleophora saponariella
Heeger, 1848 – szappanfűgyökér-zsákosmoly
A faunafüzetben Gozmány (1956) Sopronból és Budapestről említi, de ezekről a
helyekről nincs bizonyító példány az MTM-ben. Később Szőcs József az előzőek
ismétlése mellett Szigetszentmiklósról közli (Szőcs 1977c, 1981a). Az MTM gyűj-
teménye öt, Szőcs által sikeresen kinevelt szigetszentmiklósi példányt őriz, 1958-
.VIII.3.(2 ex), 1959.VII.23., 1959.VII.28., 1959.VIII.4. dátumokkal. A hazai szak-
irodalomban csak hosszú idő eltelte után lehet újra a Coleophora
saponariella faj ne-
vével találkozni Buschmann (2012d) munkájában, a Farmos környéki szikes rétek-
ről említve, de konkrét adat közlése nélkül. Ezt most pótoljuk:
Új adat – New data: Farmos, sziki tanösvény, 2007.VIII.15., GP 19888 IgR,
(♀). További saponariella-adatok: Tápióság, Nagy-rét, 2012.VI.8., GP 19342 IgR,
(♀); 2012.VII.27.,GP 19973 IgR, (♀); 2012.VIII.5., GP 19343 IgR, (♀), det. Ignác
Richter, leg. & coll. Buschmann F.
[
Coleophora musculella
Mühlig, 1864 – szegfűrágó zsákosmoly]
A faunafüzetben Gozmány (1956) Budapestről közli, Szőcs (1977c) pedig a Nagy-
kovácsi Nagyszénás hegyről is, de az MTM gyűjteményében egyetlen musculella
példány nincs(!). Azóta a fajt egyedül Buschmann (2012d) említette a tápió-vidéki
dolgozatában, de a későbbi ivarszervi vizsgálatok során bebizonyosodott, vala-
mennyi e néven közölt egyed téves határozás volt, a példányok mind a niveistrigella
Wocke, 1877 faj képviselői.
Új adat – New data: Nincs.
Megjegyzés – Comment: Annak ellenére, hogy a musculella faj a magyar név-
jegyzékben továbbra is szerepel, hazai előfordulása bizonyító példány hiányában
megkérdőjelezhető. Gozmány (1956) és Szőcs (1977c) közlése óta a tévesen hatá-
rozott Buschmann-közlés kivételével az elmúlt fél évszázadban adat a fajról még
nem látott napvilágot, és gyűjtött, de publikálatlan példányról sincs tudomásunk.
Coleophora paripennella
Zeller, 1839 – egyszínű zsákosmoly
A faunafüzetben Gozmány (1956) által jellemzett és Simontornyáról említett
„paripennella Z.” fajnév nem erre a fajra, hanem a violacea-ra vonatkozik, amelyet
akkoriban tévesen tartott „paripennella”-ként számon mind a hazai, mind a
Microlepidoptera.hu 10 (2015) 51

nemzetközi szakirodalom. Az MTM gyűjteményében G. Baldizzone által végzett
revideáló vizsgálatok során azonban az alcyonipennella egyedei közül előkerült egy
valódi paripennella példány is Szakonyfaluról. Ezt az adatot ellenben eddig senki
nem publikálta. Lényegében tehát a valódi paripennella Zeller, 1839 faj publikációs
háttér nélkül szerepelt molyfauna nyilvántartásunkban, ami különösen a magyar
nevek vonatkozásában okozott zavarokat. A paripennella fajra eddig csak Szabóky
& Kutassy (2013) Epöl és környéke lepkefaunájáról írott munkájukban található
utalás, de a konkrét adatot nem közölték.
Új adat – New data: Szakonyfalu, 1956.VI.14-15., leg. Tallós P., GP 6745
Bldz, (♂), det. G. Baldizzone, coll. MTM; Gyöngyös, Sár-hegy, 2014.V.2., leg. &
coll. Buschmann F., GP 22554 IgR, (♂), det. Ignác Richter.
Megjegyzés – Comment: A violacea és paripennella fajok között a morfológiai
különbség elsősorban az, hogy a violacea kisebb (9–11 mm) és zömökebb,
szélesebb szárnyú, szürkés árnyalatú sötét barnászöld, gyakran ibolyás
fénnyel, hátulsó szárnyának alsó szegélye csónak alakúan íves; feje szürkés
sötétbarna, csápjai szintén, utolsó egynegyede piszkosfehér. Ajaktapogatója
felgörbülő, második íze sárgásbarna, végén kis pamaccsal, csúcsíze rövid; hátulsó
lábpárjának lábszára a felső részében szürke. A paripennella nagyobb (11-13 mm)
faj, keskenyebb és nyújtottabb szárnyú, alapszíne zöldes sötétbarna némi ibolyás
csillogással, hátulsó szárnya igen keskeny, alsó szegélye egyenes. Feje megnyúlt,
rásimuló, fénylő pikkelyzettel, csápja sötétbarna, fogazottan elálló pikkelyzetű,
utolsó egynegyede tiszta fehér. Ajaktapogatója kissé ferdén egyesnesen előreáll,
egyszínű sötétbarna, a második íz végén kis szőrpamacsot visel; az alapszín,
a keskenyebb szárnyak és az egyszínű ajaktapogató meglehetős biztonsággal
elválasztja a violacea fajtól. A paripennella rendkívül hasonlít még az alcyonipennella és
frischella fajokhoz is de azok átlag sárgásabb és fényesebb zöldek, elülső szárnyaik
csúcsi részei pedig réz- vagy bronzvörös színben csillognak. A violacea tápnövényei
a Rosaceae család egyes fajaiból áll (Crataegus, Prunus, Malus, Pyrus, Potentilla Rubus
stb.), a paripennella pedig elsősorban bogáncsféléken (Caardus, Cirsium, Centaurea,
Serratulella stb.) fejlődik ki. Ellentétben a violacea lebenyes zsáklyával, a paripennella
fajnak csőzsáklya van. Tekintettel ezekre a tényekre, a mindenféle rajzolattól
mentes paripennella faj eddigi, „vonalkás zsákosmoly“ nevét elvetjük, és helyette az
egyszínű zsákosmoly magyar nevet kapja.
Coleophora niveistrigella
Wocke, 1877 – fátyolvirág-zsákosmoly
A faunafüzetben Gozmány (1956) Budapestről és Kecskemétről említi, Szőcs
(1977c) ezt megismétli. A fajról adatot az óta csak Szabóky (1994b) közölt a
Vértes hegységből; Csákberény, Bucka-hegy. Igen érdekes, hogy a Kiskunsági
Nemzeti Park (KNP) lepkefaunájának ismertetéséből (Gozmány & al. 1985b) ez a
faj kimaradt, és az MTM gyűjteményében sincs Kecskemétről példány. Ott csak
Pável János kettő budapesti, Gabrieli György egy rákospalotai, és Uhrik-Mészáros
Tivadar nyolc csepeli példánya van, amelyek mellé Buschmann F. három egyedet
52 Buschmann: Ritka Coleophora fajok Magyarországról

helyezett be a Tápióság–Nagy-réti és Nagykáta–erdőszőlői homokbuckásokon
gyűjtött példányaiból.
Új adat – New data: Örkény, 2008.V.31., leg. Pastorális G., det. Z. Tokár,
coll. MTM. Győrszentiván, 2011.IV.20., GP 17974 IgR, 2014.IV.24., leg., det. &
coll. Ignác Richter. Buschmann F. gyűjteményi példányai: Jászberény, újerdői
homokterület (fcs), 2004.VII.25.; Farmos, homokbuckás erdei fenyves,
2008.VII.11.; Nagykáta, Cseh-domb, 2004.VIII.18.; 2007.VIII.24. (2 ex);
2012.VIII.18.; Nagykáta, erdőszőlői homokbuckás, 2009.VII.30. (2 ex);
2012.VI.19. (6 ex); Szentmártonkáta, Gicei-hegy, 2007.VIII.7.; Szentmártonkáta,
Nyírfás-ártér, 2007.VIII.21.; Szentmártonkáta, székesrekeszi-legelő, 2011.VIII.15.;
Tápióság, Nagy-rét, 2012.VI.8.; VI.18.; VI.20.; VI.29.; VII.20. (2 ex), valamennyi
leg., det.& coll. Buschmann F.
Megjegyzés – Comment: Buschmann (2012d) e fajt közölte tévesen
„musculella”-ként.
Coleophora preisseckeri
Toll, 1942 – erdeifenyő-zsákosmoly
A faunafüzetben a fajt (Gozmány 1956) Budapestről és Kecskemétről (Nagynyír)
közölte; lásd még Gozmány & al. (1985b) kiskunsági faunamunkáját is. Kecske-
métről nincs bizonyító példány az MTM gyűjteményében, a „budapestiek” pedig
Hársbokor-hegyiek (leg. Gozmány L. és Kovács L.). Ezen kívül van még egy-egy
példány Pécsről és Ohatról, Buschmann F. pedig a gyűjteményrendezés során há-
rom Sár-hegyi példányt helyezett be. Irodalmi közlés a preisseckeri fajról az előzőe-
ken kívül csupán Petrich (1988) révén van Sukoróról, egyéb adata nem ismeretes a
hazai szakirodalomban.
Új adat – New data: Pécs, Főiskola, 1957.VI.20., leg. Balogh I., GP 1043 GL,
det. Gozmány L.; Ohat, Nagy-erdő, 1951.V.25., leg. Gozmány L., GP 583, GL,
det. Gozmány L.; Gyöngyös, Sár-hegy, 2005.V.22., 2009.VIII.7. GP 16058, IgR,
(♂), 2013.VIII.18., leg. Buschmann F., coll. MTM. Továbbá preisseckeri
adatok:
Gyöngyös–Sár-hegy, 2008.V.27., GP 16117 Igr, (♂); 2010.VIII.12. (2 ex),
2013.VIII.18. (5 ex), GP 20756 Igr, (♂), det. Ig. Richter, leg. & coll. Buschmann F.
Megjegyzés – Comment: Úgy tudjuk, Szabóky Csaba is gyűjtötte a Sár-
hegyen (leg. & coll. Szabóky Cs.). Mivel az utóbbi években igyekeznek az ott
tájidegenek mondott fenyőféléket „eltüntetni”, e munkálatok miatt a preisseckeri és
más fenyőféléken élő lepkefajok a Sár-hegyről rövidesen el fognak tünni.
Köszönet – Acknowledgement: A szerzők ez úton is köszönetet mondanak Pastorális Gábornak
(SK–Komárno) a javítási javaslatokért és kiegészítésekért, a szerzők közötti nyelvi és szakmai
közvetítésért, Fazekas Imrének (H-Pécs, Regiograf Intézet), a tanulmány szerkesztéséért és
megjelentetéséért, továbbá a C. paramayrella faj általa gyűjtött egyének közlésre átengedéséért.
Microlepidoptera.hu 10 (2015) 53

Irodalom – References
Ács E. & Szabóky Cs. 1993: The lepidoptera fauna of the Bükk National Park. – [in:] Mahunka, S.
(ed): The fauna of the Bükk National Park I. – Hungarian Natural Hystory Museum, Budapest,
p. 186–220.
Baldizzone G. 1983: Records of the Lepidoptera of Greece based on the collections of G.
Christensen and L. Gozmány: III., Coleophoridae (Contribuzioni alla conoscenza dei
Coleophoridae, XXXII). – Annales Musei Goulandris 6: 207–248.
Baldizzone G. 1988: Nuove sinonimie nel genere Coleophoridae Hübner (VI). Contribuzioni
allaconoscenza dei Coleophoridae. LII. (Lepidoptera). – Revista Piemontese di Storia Naturale 9:
121–135.
Baldizzone G., van der Wolf, H. W. & Landry J.-F. 2006: Coleophoridae, Coleophorinae
(Lepidoptera) – In: World Catalogue of Insects 5. Apollo Books, Stenstrup, 215 p.
Balogh I. 1967a: A Bükk-hegység lepkefaunájának kritikai vizsgálata I. – Folia Entomologica
Hungarica 20 (1): 95–165.
Balogh I. 1967b: A Bükk-hegység lepkefaunájának kritikai vizsgálata II. – Folia Entomologica
Hungarica 20 (2): 521–588.
Buschmann F. (2001a): Jászberény és környékének növényvilága I. Természet- és növényföldrajzi
viszonyok. – Tisicum XII. – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeum Évkönyve, 12: 27–48.
Buschmann F. (2001b): Kiegészítés, revízió, valamint új fajok Jászberény és környéke nagylepkéinek
ismeretéhez. – Folia Historico-naturalia Musei Matraensis, Gyöngyös 25: 287–295.
Buschmann F. 2003a: A Mátra Múzeum molylepke-gyűjteménye I. Micropterigidae – Gelechiidae. –
Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 27: 267–287.
Buschmann F. 2005b: Új microlepidoptera fajok a Mátra Múzeum gyűjteményében – Folia Historico
Naturalia Musei Matraensis 29: 173–175.
Buschmann F. 2012d: A Tápió-vidék lepkefaunája (Lepidoptera) – Természetvédelem és kutatás a
Tápió-vidéken – Rosalia 7: 385–500.
Buschmann F., Fazekas I. & Pastorális G. 2011b: Tizenhárom új molylepkefaj Magyarországról.
[Thirteen new micro-moths in Hungary] (Lepidoptera: Tineidae, Elachistidae, Coleophoridae,
Gelechidae, Tortricidae). – Microlepidoptera.hu 3: 3–13
Buschmann F., Pastorális G. & Richter Ig. 2014b: Adatok a Magyar faunában új Coleophora
nigridorsella Amsel, 1935 és néhány más ritka Coleophora faj magyarországi előfordulásához. The
data for the new record of Coleophora nigridorsella Amsel, 1935 to the fauna of Hungary and to
several other rare Coleophora-species occuring in the country. (Lepidoptera: Coleophoridae). –
Microlepidoptera.hu 7: 27–48.
Buschmann F., Richter Ig. & Pastorális G. 2014a: A Coleophora frischella fajcsoport újabb képviselői
Magyarországon. New species of Coleophora in the frischella–group from Hungary. –
Microlepidoptera.hu 7: 9–26.
Fazekas I. 2001b: A Coleophora chrysanthemi O. Hoffmann, 1896 és az Ancylosis roscidella Eversmann,
1844) új molylepke fajok Magyarországon (Microlepidoptera: Coleophoridae, Pyralidae). – Folia
Historico Naturalia Musei Matraensis 25: 253–260.
Fazekas I. 2002c: Systematisches und synonymisches Verzeichnis der Microlepidoptera Ungarns
(Lepidoptera: Microlepidoptera). – Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 26: 289–327.
Fazekas I. 2010a: Coleophora alnifoliae Barasch, 1934 and Alucita palodactyla Zeller, 1847 in Hungary
(Lepidoptera: Coleophoridae & Alucitidae). – e-Acta Naturalia Pannonica 1 (2): 205–210.
Fazekas I. & Schreurs A. 2010: Microlepidoptera Pannoniae meridionalis, VIII. Data to knowledge
of micro-moths from Dombóvár (SW Hungary) (Lepidoptera). – Natura Somogyiensis 17: 261–
280.
Gozmány L. 1956: Molylepkék II. Microlepidoptera II. – Fauna Hungariae XVI., 3: 136 p.
Gozmány L. 1968: Hazai molylepkéink magyar nevei (The Vernycular Names of Hungarian
Microlepidoptera). – Folia Entomologica Hungarica 21: 225–296.
54 Buschmann: Ritka Coleophora fajok Magyarországról

Gozmány L. 1985a: Nevezéktani és taxonómiai változások a Magyarország Állatvilága XVI.
kötetének 2–7. füzetében (Molylepkék – Microlepidoptera). – Folia Entomologica Hungarica
46: 41–55.
Gozmány L., Herczeg É., Ronkay L., Szabóky Cs. & Vojnits A. 1985b: The Lepidopterous Fauna of
the Kiskunság Nacional Park. – [in:] Mahunka, S. (ed.) The Fauna of the Kiskunság Nacional
Park I. – Akadémiai Kiadó Budapest, pp. 246–299.
Richter Ig. : www.coleophoridae.bluefile.cz – Richter Ignác (Malá Čausa – SK) nyilvános weboldala.
Karsholt O. & Ratowski J. (eds.) 1996: The Lepidoptera of Europe. A distributional checklist. – Apollo
Books, Stenstrup, 380 p.
Nuss M. & Stübner A. 2003:Coleophora variicornis Toll, 1952 stat. rev. is a distinct spe-cies occurring in
Central Europe (Coleophoridae). – Nota lepidopterologica 26 (1/2): 27–34.
Pastorális G. 2000: Kiegészítő adatok a Vértes molylepke-faunájának ismeretéhez (Lepidoptera). –
Folia Entomologica Hungarica 61: 275–278.
Pastorális G. 2001: Helyreigazítások és kiegészítések a Vértes molylepke faunájához (Lepidoptera). –
Folia Entomologica Hungarica 62: 381–382.
Pastorális G. 2007: Magyarország területén előforduló molylepkefajok jegyzéke (Lepidoptera:
Microlepidoptera). Checklist of the microlepidopteran fauna in Hungary. – Natura Somogyiensis
10: 219–301.
Pastorális G. 2010: Magyarország területén előforduló molylepkefalyok (Microlepidoptera) jegyzéke
(1.4) [A checklist of microlepidoptera (Lepidoptera) occured int he territory of Hungary (version
1.4) ]. – e-Acta Naturalia Pannonica 1 (1): 89–170.
Pastorális G. 2011b: A Magyarországon előforduló molylepkefajok jegyzéke, 2011. A checklist of the
Microlepidoptera occuring in Hungary, 2011. – Microlepidoptera.hu 3: 37–136.
Pastorális G. 2012: A Magyarországon előforduló molylepkefajok jegyzéke, 2012. A checklist of the
Microlepidoptera occuring in Hungary, 2012. – Microlepidoptera.hu 5: 51-146.
Pastorális G. 2014: A Coleophora mareki Tabell & Baldizzone, 2014, Scrobipalpula diffluella (Frey, 1870)
és Epinotia nigristriana Budashkin & Zlatkov, 2011 új fajok Magyarországon [Coleophora mareki
Tabell & Baldizzone, 2014, Scrobipalpula diffluella (Frey, 1870) and Epinotia nigristriana Budashkin
& Zlatkov, 2011 new species in Hungary] (Lepidoptera: Coleophoridae, Gelechiidae,
Tortricidae). – Tinea Hungarica, No. 2014 (1): 1–3.
Pastorális G. & Richter Iv. 2011: A Nemapogon fungivorella (Benander, 1939) és a Coleophora squamella
Constant, 1885 új fajok Magyarországon [Nemapogon fungivorella (Benander, 1939) and Coleophora
squamella Constant, 1885 new species in Hungary] (Lepidoptera: Tineidae, Coleophoridae). – e-
Acta Naturalia Pannonica 2 (1): 49–52.
Pastorális G., Szabóky Cs. & Tokár Z. 2000: Molyfaunisztikai újdonságok IV. – Folia Entomologica
Hungarica
61: 278–280.
Pastorális G. & Szeőke, K. 2011: A Vértes-hegység molylepke kutatásának eddigi eredményei. [The
summary of the research results of the micro-moths of Vértes Mountainsg] (Lepidoptera, Micro-
lepidoptera). – e-Acta Naturalia Pannonica 2 (1): 53–100.
Petrich K. 1988: Figyelemre méltó molylepkefajok a Velencei-tó környékéről. – Folia Entomologica
Hungarica 49: 232–235.
Petrich K. 2001: A Sárvíz menti szikesek lepkefaunisztikai feltárása. – Folia Entomologica Hungarica
62: 398–413.
Reskovits M. 1963: A Bükk-hegység lepkefaunája – Folia Entomologica Hungarica 16: 1–62.
Stübner A. 2007: Taxonomische Revision der Coleophora frischella-Artengruppe (Coleophoridae). –
Nota lepidopterologica 30 (1): 121–172.
Szabóky Cs. 1981b: A magyar molylepkefauna újdonságai. – Folia Entomologica Hungarica 34 (2):
275–277.
Szabóky Cs. 1982b: A Dél-Dunántúl molylepkéi. Nattán Miklós molylepke-gyűjteménye (Lepidop-
tera). – Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27(1983): 15–35.
Szabóky Cs. 1983: A barcsi borókás molylepkefaunája I. (Lepidoptera). – Dunántúli Dolgozatok
Természettudományi Sorozat, Pécs, 3: 47–54.
Microlepidoptera.hu 10 (2015) 55

Szabóky Cs. 1984a: A bakonyi molylepke-kutatás újabb eredményei XV. – Kilencedik Bakonykutató
Ankét – Bakonyi Természettudományi Múzeum Zirc, 44 p.
Szabóky Cs. 1984b: Helyesbítések és újabb molylepkék a magyar faunában (Lepidoptera). – Folia
Entomologica Hungarica 45: 238.
Szabóky Cs. 1994b: Adatok a Vértes lepkefaunájának ismeretéhez. – Folia Entomologica Hungarica
55: 383–396.
Szabóky Cs. 1998: Molyfaunisztikai újdonságok III. – Folia Entomologica Hungarica 59: 305–308.
Szabóky Cs. 1999: Microlepidoptera of the Aggtelek National Park.– [in:] Mahunka, S. (ed.): The
Fauna of the Aggtelek National Park. Hungarian Natural History Museum, Budapest. p. 395–
442.
Szabóky Cs. 2004b: Molyfaunisztikai újdonságok VII. (Lepidoptera: Coleophoridae, Elachistidae,
Gelechiidae, Tortricidae). – Folia Entomologica Hungarica 65: 248–252.
Szabóky Cs. 2009: Pécsely lepkéi (Lepidoptera) – Folia Historico-Naturalis Bakonyiensis 26: 111–
140.
Szabóky Cs. 2010: A Naszály lepkéi. [The Lepidoptera fauna of Mt. Naszály (Hungary)]. – A Naszály
természetrajza. Rosalia 5: 657–741.
Szabóky Cs: 2012: A budai Sas-hegy lepkéi (Lepidoptera). – Rosalia 8: 479–531.
Szabóky Cs. 2014: New data to the Microlepidoptera fauna of Hungary, part XVI. (Lepidoptera:
Autostichidae, Coleophoridae, Gelechiidae, Gracillariidae, Pyralidae, Tortricidae). – Folia Ento-
mologica Hungarica 75: 173–182.
Szabóky Cs., Kun A. & Buschmann F. 2002: Checklist of the Fauna of Hungary, Volume 2,
Microlepidoptera. – Hungarian Natural History Museum Budapest. 184 p.
Szabóky Cs., & Kutassy Gy. 2013. Epöl és környéke lepkefaunája. – Folia Musei Historico-Naturalis
Bakonyiensis 30: 101–136.
Szabóky Cs., Tokár Z., & Pastorális, G. 2007: New data to the Microlepidoptera fauna of Hungary,
part X. (Lepidoptera: Gracillariidae, Nepticulidae, Elachistidae, Coleophoridae, Gelechiidae,
Tortricidae). – Folia Entomologica Hungarica
68: 137–142.
Szőcs J., 1973: Újabb molylepkék a magyar faunában. – Folia Entomologica Hungarica 26: 155–164.
Szőcs J. 1977b: A lepkehernyók természetes tápnövényei, III. – Folia Entomologica Hungarica 30:
143–150.
Szőcs J. 1977c: Lepidoptera – aknák és gubacsok – Fauna Hungariae XVI. 16: 424 p.
Szőcs J. 1981a: Angaben über die minierenden Motten aus Budapest und Ungebung. – Folia
Entomologica Hungarica 34: 209–220
Szőcs J. 1984: Aknázómoly adatok a Duna–Tisza közéről. – Folia Historico Naturalia Musei
Matraensis 9: 69–73.
Tabell J. & Baldizzone G. 2014: Coleophora mareki Tabell & Baldizzone, sp. n., a new coleophorid
moth of the serpylletorum species-group (Lepidoptera: Coleophoridae). – SHILAP Revista de
Lepidopterologica 42 (167): 399–408.
56 Buschmann: Ritka Coleophora fajok Magyarországról