EGYETEMI OKTATÓK TAPASZTALATAI A COVID 19 OKOZTA VESZÉLYHELYZET TÁVOKTATÁSI FÉLÉVÉBEN

Full text

12th International Conference of J. Selye University
Pedagogical Sections
103
https://doi.org/10.36007/3730.2020.103
EGYETEMI OKTATÓK TAPASZTALATAI A COVID 19
OKOZTA VESZÉLYHELYZET TÁVOKTATÁSI FÉLÉVÉBEN
KÖVECSESNÉ GŐSI Viktória – LAMPERT Bálint –
PONGRÁCZ Attila – LŐRINCZ Ildikó
1
ABSTRACT
A 2019/2020. academic year II. semester brought a special situation and a variety of solutions in
education in any part of the world. The emerging epidemic situation, learning and teaching from
home due to the health emergency, and the process of education also diverted the process. The
transition to online, distance learning has also presented new challenges for educators, parents,
teachers, university educators and students, but also a new path of development. In the course of
our research, we examined the experiences and difficulties gained during the semester among the
faculty members of the Széchenyi István University, Apáczai Csere János Faculty, using an online
questionnaire and a focus group discussion with students, lecturers and university leaders.
According to the preliminary results, the semester in the form of distance learning, despite the
difficulties, had many positive results, which resulted in the development of teachers' creativity,
pedagogical competencies and methodological culture in the use of various tools and programs.
KEYWORDS
Covid 19, distance learning, online education, mobile applications, Moodle, MaxWhere 3D VR
BEVEZETŐ
Az utóbbi évtizedekben a magyar oktatásba eltérő intenzitással szivárogtak be az
Infokommunikációs Technológiák, a különböző mobilapplikációk, tanulást segítő digitális
eszközök és programok a mindennapokba. Az elmúlt félév ezt a folyamatot véleményünk szerint
rendkívüli mértékben felgyorsította.
A Covid 19 okozta pandémiás helyzet, az otthonról történő oktatás szükségszerűségből új
dimenziókat nyitott a távoktatás és az online oktatás módszertanában. Természetesen ebben a
folyamatban nem szabad elfeledkeznünk azokról a 21. századi képességekről (együttműködés,
tudásépítés, IKT használat, valós problémák megoldása és innováció, önszabályozó tanulás) sem,
melyek fejlesztése az oktatás kiemelt feladata. [1,2,4,5]
Ebben a folyamatban lényeges a legújabb technológiai megoldások alkalmazása, a hozzájuk
kapcsolódó módszertani eljárások megismerése, beépítése a pedagógiai gyakorlatba. [3,16,17]
A „Covid 19” szemeszter távoktatása egyetemünkön a Moodle rendszeren keresztül valósult meg,
mely rendszer több évtizede a távoktatásban megvalósult képzések platformja és személyes
jelenléttel megvalósuló képzésekben is számos kurzusnak felületete blended learning formában.
1
Kövecsesné Gősi Viktória PhD, Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar, Győr, Liszt Ferenc u. 42.
gosi.viktoria@sze.hu
Lampert Bálint, Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar, Győr, Liszt Ferenc u. 42., lampert.balint@sze.hu
Pongrácz Attila PhD, Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar, Győr, Liszt Ferenc u. 42.
pongracz.attila@sze.hu
Lőrincz Ildikó PhD, Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar, Győr, Liszt Ferenc u. 42.
lorincz.ildiko@sze.hu

12th International Conference of J. Selye University
Pedagogical Sections
104
Az online felületek használata tehát komoly előzményekkel rendelkezett az egyetemen, amelyre
építve 2020 márciusában kidolgozta azokat az irányelveket, amelyek az oktatók és diákok számára
az otthonról történő tanulást, tanítást segítette.
Ebben a keretben változatos taneszközökkel mindenki a saját képzés- és tudományterületéhez
kapcsolódó megoldásokat választhatott. Egyetemünkön a SZE VR Központ kutatócsoportjának
munkája nyomán egy tananyagfejlesztési projekt is megvalósult az elmúlt félévekben, mely során
oktatóink jelentős mennyiségű tananyagot készítettek 3D VR térben. Véleményünk szerint ez a
folyamat is nagyban hozzájárult a veszélyhelyzetből adódó távoktatási formában megvalósuló
félév hatékony kivitelezéséhez.
A Maxwhere 3D virtuális terek hatékonyságát több kutatás is igazolta az elmúlt időszakban. Ezen
eredmények alapján a témát kutató szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a MaxWhere,
oktatási platformként számos lehetőséget kínált a felhasználók számára, olyan feladatok
elvégzésére, amelyek egyébként rendkívül bonyolult digitális munkafolyamatokat igényelnek a
hagyományosabb 2D-s környezetben. [8,10,11,12,13] Az eredmények között szerepel továbbá az
is a tesztek alapján, hogy a felhasználók legalább 50% -kal gyorsabban tudták elvégezni a szükséges
munkafolyamatot a MaxWhere 3D környezetben, mint minden más egyéb tartalommegosztás
esetben. [8,10,11,12,13]
A kísérletek azt is bizonyították, hogy a 3D-s környezetek a digitális munkafolyamatok megosztását
és értelmezését illetően sokkal magasabb szintű megértést képesek nyújtani a felhasználóknak.
[6,7,8,9,10,11,12,13,14]
A virtuális terek támogathatják, kiegészítheti a kooperatív, együttműködésen alapuló tanulási
folyamatokat, továbbá, pedagógiai, és más területeken megvalósuló projektmunkához adhatnak
kiváló háttértámogatást. [15,18,19]
A kutatás módszertani alapjai
A kutatás során a karunkon oktató kollégák számára küldtük ki online kérdőívünket. A nyílt és
zárt végű kérdések oktatói kompetenciáik fejlődésének egyéni megítélésére, a távoktatással
megvalósuló félév tapasztalataira kérdeztek rá: eszközellátottság, összegző, átfogó benyomások,
nehézségek, a távoktatás során alkalmazott gyakorlat, eszközrendszer, módszerek.
Feltételezéseink a következők voltak:
H1: A távoktatási időszakot többségében pozitívan, fejlődésként élték meg az egyetemi oktatók.
H2: A Covid 19 időszak kihívásai az oktatók előzetes IKT tudását mozgósította és kreatív
megoldásokat, változatos módszereket eredméynezett.
H3: Az oktatók saját megítélésük alapján leginkább digitális kompetenciájuk tekintetében fejlődtek
a távoktatás félévében.
A kérdőívet 49 fő töltötte ki, a közel 70 főállású és 40 óraadó közül. A válaszadó oktatók 69,4 %
vett részt korábban Moodle továbbképzésen.
A kutatás eredményeinek összegzése
A távoktatás eszközhátterével kapcsolatban a kollégák válaszai alapján a kép pozitív: A
megkérdezett kollégák 83,7 %-a úgy ítélte meg, hogy rendelkezett a megfelelő eszközökkel a
távoktatás zavartalan lebonyolításához. A 16,3%, aki nemleges választ adott kiemelte a jó
minőségű laptopok hiányát, továbbá az internet elérhetőség minőségi kérdéseit, is. Az oktató
kollégák 75,5%-a úgy vélte, megfelelő segítséget kapott a tanszékeken kijelölt távoktatási
felelősöktől. 22,4%-a a válaszadóknak úgy érezte nem volt szüksége a segítségre, mert mindent meg
tudott oldani. 2,1 % nem érezte elégségesnek a segítséget.
Kérdőívünk átfogó első részében arra kértük oktató társainkat, hogy jellemezzék saját távoktatási
munkájukat három szóval, illetve jellemezzék a hallgatóik munkáját is három szóval. Az oktatók saját
munkájukra reflektálva a közel 150 fogalomból 23 negatív fogalmat írtak, a többi pozitív vagy
semleges kategóriába tartozott. A negatív tartalmú fogalmak között többször szerepelt a
megnövekedett munkaidő, a személyes kapcsolatok hiánya, a kimerítő, a fáradtságos, a monoton

12th International Conference of J. Selye University
Pedagogical Sections
105
jelzők. A többi fogalom pozitív jellegű asszociációkhoz kapcsolódott, melyben a kreativitás, a
fejlődés, az izgalmas, az újszerű, a kihívás fogalmak, valamint a tanulás, innovativitás,
eredményesség, hasznos, eredményes, inspiráló többször is megismétlődtek, de a szorgalom,
türelem, tapasztalatszerzés, rugalmasság, precíz, gördülékeny, sikeres, empátia, hallgatóbarát
kifejezések is szerepeltek a válaszok között.
A hallgatók viselkedését az oktatóknak 3 fogalommal kellett jellemezni, az oktatói nézetek szerint
a hallgatók tevékenységére is inkább pozitívan hatott az online munka. Az összes fogalom közül
22 volt kimondottan negatív jellegű. Itt a kollégák a bizonytalanságot, az önálló tanulásra való
képtelenséget, a megnövekedett terheket, az elveszettséget, a nehézkes, lassabb reagálást emelték ki
a válaszokban, továbbá a zavarodottságot, a végleteket a hallgatók motiváltságában, aktivitásában.
A pozitív fogalmak között leggyakrabban az együttműködést, aktivitást, kreativitást, felelősséget,
az érdeklődést emelték ki, továbbá több említést is kapott a szorgalom, az alkalmazkodás, a kitartás,
lelkiismeretesség, rugalmasság, a hallgatók igyekvése.
A válaszok összegzéséből kiderül, hogy alapvetően az oktatók megítélése saját és hallgatóik
hozzáállásával, munkájával kapcsolatban jobbára pozitív.
Kérdőívünkben arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi okozta a legnagyobb nehézséget a távoktatásban? A
nyílt kérdésre adott válaszok között problémaként a legnagyobb arányban a személyes kapcsolatok
hiánya jelent meg, ami a pedagógia, az oktatás- nevelés alapja, továbbá a megnövekedett
munkaterhelés, és a rövid idő alatt szükségszerű gyors és rugalmas átállás egy más rendszerre.
Többen kiemelték az internetes adatátvitel minőségének nem megfelelő voltát, a saját technikai
háttér és a hallgatói eszközrendszer hiányosságát, problémáit. Több válaszban szerepelt az is, hogy
nehézséget jelentett a terhelés optimális megtervezése, a hallgatók számára elkészített feladatok
szintjének minőségi és mennyiségi optimalizálása. Azt is nehézségként fogalmazták meg egyesek,
hogy a távoktatás során a feladatok leírása, magyarázata sokkal körültekintőbb átgondolást igényel,
egyértelműbb útmutatásokat, segítségadást.
Több kolléga pszichés szempontokat is megemlített válaszaiban. A vírushelyzet okozta
bizonytalanság, az időbeosztás nehézségei, azaz az otthonról végzett oktatás és a családi élet, saját
gyermek tanulásának összehangolása. Továbbá esetenként nehézségként fogalmazódott meg a
hallgató és oktató hiányos IKT ismerete, vagy a Moodle platform működésének felületes ismerete.
Bár az elmúlt években több Moodle képzésein a váalszadók 2/3-a részt vett, a válaszadók legalább
1/3 csak először találkozott a rendszerrel ebben a félévben.
A kérdőívekben a kollégák távoktatási gyakorlatára, az általuk alkalmazott módszer- és
eszközrendszerre is kíváncsiak voltunk.
A Készített-e video felvételeket az előadásairól/gyakorlati "foglalkozásairól", amiket megosztott a
hallgatósággal? kérdésre az oktató kollégák 79,6% válaszolt igennel.
Az előadások ilyen módon történő közlésére a hallgatók részéről is jelentős igény mutatkozott.
Főleg az auditív tanulási stílussal rendelkező hallgatóink számára volt ez a taneszköz hasznos.
Az oktatók 89,8%-a egyéb szakmai anyagokat (hanganyagok, hangfelvételek – népdalok,
gyerekdalok gyűjteménye, pédamagyarázatok, cikkgyűjtemények) is készített, amit megosztott a
hallgatókkal.
Az 1. számú ábra szemlélteti az oktatók által leggyakrabban használt kapcsolattartási formákat.
Az e-mailek mellett leginkább a google meetet és a messengert alkalmazták a kapcsolattartásra,
de ezek mellett számos más lehetőség is megjelent a válaszok között.

12th International Conference of J. Selye University
Pedagogical Sections
106
1.ábra: Az oktatók által használt kapcsolattartási formák
Az oktatás során, ahogy a 2. számú ábra is mutatja, számos mobilapplikáció is helyet kapott, amit
a hallgatók is nagyon pozitívan értékeltek. Karunkon a pedagógusképzésekben az is nagyon
fontos feladatunk, hogy az általunk alkalmazott módszerekkel és eszközökkel sokszínű példát
mutassunk arra, hogy a leendő pedagógusok hogyan tudják kreatívan, sokféle lehetőséget
felhasználva támogatni a tanítási – tanulási folyamatot általános iskolás tanulóknál.
2.ábra: Az oktatók által használt applikációk
Kutatásunk során a Maxwhere 3D VR program alkalmazásának gyakorlatát is próbáltuk
feltérképezni. A megkérdezett oktatók 59,2%-a vett részt korábban a VR terek használatával
kapcsolatos továbbképzésen, 57,1%-uk fejlesztett az elmúlt időszakban tananyagot 3D VR
terekben.
A távoktatás félévében a válaszadók 14,3 % alkalmazta ezt a felületet az oktatásban. Többen
kiemelték, hogy a hallgatók nem rendelkeztek megfelelő hardver háttérrel a program
működtetéséhez, vagy nem ismerték a programot.
Sok esetben a Moodle felületen elhelyezett anyagokat közvetlenül használták, és már nem léptek
tovább a Moodle-lal összekötött 3D programra. Bár karunkon szabadon választható tantárgy
keretében ismerhetik meg a hallgatók ezt a programot, akkor vállalkoznának a MaxWhere önálló
használatára, ha kontaktóra keretében is, a Moodle- felülethez hasonlóan több tevékenységet
végeznének 3D-ben is.
A Mit tanult, mivel gazdagodott a távoktatás során? kérdésre adott válaszokat több csoportba sorolhatjuk.
Egy részük személyes tulajdonságokra irányult, mint pl. empátia, kreativitás, rugalmasság, türelem,
bizalom, emberismeret, önreflexivitás. A válaszok másik nagy csoportja a Moodle rendszer
alaposabb megismerésére vonatkozott, illetve a különböző applikációk megtanulására, beépítésére

12th International Conference of J. Selye University
Pedagogical Sections
107
a távoktatás gyakorlatába, továbbá új módszerek, eljárások alkalmazására, változatos
kommunikációs felületek megismerésére, kipróbálására. Több válaszban körvonalazódott a
személyes jelenlét fontosságának megerősödése: “Azt tanultam meg, hogy a közvetlen emberi interakció a
tanítási-tanulási folyamat olyan szerves része, amelyet mindenki igényel, és amely nélkül sokkal kevésbé eredményes
és élvezetes a folyamat.”
“Egyértelművé vált, hogy a személyes jelenlét motiváló ereje semmivel sem pótolható.”
Több válaszban került elő, az oktatók közötti együttműködés kiemelése is. “Megtanultam, hogy az
oktatásban részt vevőkkel számíthatunk egymásra.”
A Milyen eljárást, módszert, alkalmazást vinne vissza osztálytermi, hagyományos oktatási formába az online
munka során alkalmazott eljárások közül? kérdésre adott válaszokat is több csoportba sorolhatjuk. A
válaszok legnagyobb része különböző, a félév során megismert applikációk felsorolásához
kapcsolódott. A válaszok egy következő csoportja az online gyakorlatok beemelésével gazdagítaná
a levelező tagozaton folyó oktatás eszköztárát (pl. “A hangmagyarázattal ellátott ppt-k, az előadások élő
elérhetősége azoknak a hallgatóknak, akik valamiért nem tudnak személyesen részt venni az órákon.”)
Akik először találkoztak munkája során a Moodle rendszerrel többen kiemelték, hogy a következő
félévek kurzusainak anyagait is feltöltik a rendszerbe.
Végül, kutatásunkban azt is vizsgáltuk, hogy saját fejlődésüket hogyan élték meg a kollégák,
véleményük szerint mely kompetencia területek fejlődését támogatta meg leginkább a távoktatás
féléve.
3.ábra: Hogyan ítéli meg, milyen mértékben fejlődött az alábbi területeken? kérdésre adott válaszok összegzése
A 3. számú ábra összegzi az egyetemi oktatók válaszait a hat kiemelt terület vonatkozásában. A
válaszokból látható, a kollégák úgy ítélték meg, hogy teljes mértékben leginkább a
problémamegoldó és a kreatív gondolkodásuk fejlődött a távoktatás félévében. Ezt követte a
hallgatók egyéni tanulási folyamatának támogatása, továbbá a digitális kompetenciáik fejlődése.
A sokat fejlődtem kategóriát leginkább a problémamegoldó gondolkodásnál, a digitalis
kompetenciánál és a kreatív gondolkodásnál választották. Közepes mértékben leginkább a
szakmai, tantárgyi tudás fejlődését emelték ki, továbbá a hallgatók fejlesztő értékelését.
010 20 30 40 50
FEJLESZTŐ ÉRTÉKELÉS
SZAKMAI, TANTÁRGYI TUDÁS
KREATÍV GONDOLKODÁS
PROBLÉMAMEGOLDÓ …
HALLGATÓK EGYÉNI …
DIGITÁLIS KOMPETENCIÁK
Pedagógusi kompetencia területek fejlődésének
megítélése
teljes mértékben fejlődtem
sokat fejlődtem
közepes mértékben fejlődtem
kicsit fejlődtem
egyáltalán nem fejlődtem

12th International Conference of J. Selye University
Pedagogical Sections
108
BEFEJEZÉS
Kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy az egyetemi oktatók hogyan élték meg a
távoktatásból adódó kihívásokat, milyen gyakorlatokat alkalmaztak munkájuk során, milyen
nehézségekkel küzdöttek, és mit tanultak a félév tapasztalataiból.
A válaszok alapján megállapíthatjuk, hogy a távoktatási időszakot, a feltárt nehézségek ellenére
inkább pozitívan, fejlődésként élték meg a tanár kollégák, rugalmasan, kreatívan alkalmazkodva a
járvány okozta helyzethez.
Az is látható a válaszok alapján, hogy a Covid 19 időszakban megvalósuló távoktatási gyakorlat
változatos módszerekkel, kreatív megoldásokkal realizálódott az oktatók rugalmas
alkalmazkodásának köszönhetően.
Az a feltételezésünk, miszerint az oktatók saját megítélésük alapján leginkább digitális
kompetenciájuk tekintetében fejlődtek a távoktatás félévében nem igazolódott be, hiszen az általuk
megítélt legjelentősebben fejlődő területek a problémamegoldó és kreatív gondolkodás volt,
továbbá a hallgatók egyéni tanulási útjának támogatása, és csak ezt követte a digitális kompetencia
fejlődése.
Az is bíztató, hogy számos jó gyakorlatot kívánnak tovább vinni a következő félévek munkájába
kiegészítve a személyes jelenlétre épülő személyiségfejlesztést, oktatást. A visszajelzések útmutatást
adnak, hogy a következő félévekben az oktatói képzéseknek, eszközfejlesztéseknek milyen irányt
adjunk.
IRODALOMJEGYZÉK
[1] E. GOGH, A. KOVARI, “Experiences of Self-regulated Learning in a Vocational Secondary
School”, Journal of Applied Technical and Educational Sciences, vol. 9, no. 2, pp. 72-86, 2019.
[2] A. KŐVÁRI, “ Adult education 4.0 and Industry 4.0 challenges in lifelong learning,”
PEDACTA, vol. 9, no. 1, pp. 9-16, 2019.
[3] T. UJBANYI, G. SZILADI, J. KATONA, A. KOVARI, “Ict Based Interactive and Smart
Technologies in Education - Teaching Difficulties,” Proceedings of the 229th International
Conference on Education and E-learning (ICEEL), 2017, pp. 39–44.
[4] PRIEVARA T., The 21 st century teacher, Neteducatio Kft., 2015. Bp.,
[5] Innovation in Education, (Polonyi Tünde, Abari Kálmán, Szabó Fruzsina) Oriold és Társa,
Budapest, 2019.,
[6] G. BUJDOSÓ, E. JÁSZ, Z.M. CSÁSZÁR, A. FARSANG, J. KAPUSI, E. MOLNÁR, K.
TEPERICS, Virtual Reality in teaching geography Proceedings of ICERI2019 Conference
11th-13th November 2019, Seville, Spain 659-665 https://doi.org/10.21125/iceri.2019.0215
[7] P. BARANYI, A. CSAPO, GY. SALLAI, (EDS.), Cognitive Infocommunications
(CogInfoCom). Springer, 2015. https://doi.org/10.1007/978-3-319-19608-4
[8] B. LAMPERT, A. PONGRACZ, J. SIPOS, A. VEHRER, I. HORVATH, “MaxWhere VR-
learning improves effectiveness over clasiccal tools of e-learning,” Acta Polytechnica
Hungarica, vol. 15, no. 3, pp. 125-147, 2018. https://doi.org/10.12700/aph.15.3.2018.3.8
[9] GY. MOLNAR, “Challenges and Opportunities in Virtual and Electronic Learning
Environments,” IEEE 11th International Symposium on Intelligent Systems and Informatics,
2013. pp. 397-401. https://doi.org/10.1109/sisy.2013.6662610
[10] I. HORVÁTH, The education of disruptive technologies in the innovative engineering training,
Australian Journal of Intelligent Information Processing System, Vol.14, No.4 pp.31-60.
(2016).
[11] I. HORVÁTH, Digital Life Gap between students and lecturers, 7th IEEE Conference on
Cognitive Infocommunications (CogInfoCom 2016), 16-18 October, 2016, Wroclaw, Poland,
pp. 000353 - 000358, doi: 10.1109/CogInfoCom.2016.7804575

12th International Conference of J. Selye University
Pedagogical Sections
109
[12] I. HORVÁTH, Innovative engineering education in the cooperative VR environment, 7th
IEEE Conference on Cognitive Infocommunications (CogInfoCom 2016), 16-18 October,
Wroclaw, Poland, pp. 000359 - 000364, doi: 10.1109/CogInfoCom.2016.7804576
[13] I. HORVÁTH, Experiences and guidelines for developing 3D VR curricula, Advanced
Methods and Applications in Computational Intelligence, Springer book chapter 2020, in print
[14] J. OLLÉ (2012), Virtual environment, virtual education. ELTE, Bp.
107.http://www.eltereader.hu/media/2013/11/Oll%C3%A9_1_kotet_READER.pdf
Downloaded: 15 May 2019
[15] T. BUDAI, AND M. KUCZMANN, “Towards a modern, integrated virtual laboratory
system” Acta Polytechnica Hungarica, vol. 15, no. 3, pp. 191-204, 2018.
https://doi.org/10.12700/aph.15.3.2018.3.11
[16] SZŰCS A., ZARKA D. (2006), A távoktatás módszertanának fejlesztése, Nemzeti
Felnőttképzési intézet, Bp.,
[17] DEMETER R.-KŐVÁRI A. (2020), Digitális szimuláció jelentősége a jövő társadalmát
meghatározó mérnökök kompetenciafejlesztésében In.: Civil Szemle, 2020/2. 89-101.
[18] V. KÖVECSES-GŐSI, The pedagogical Project of Education for Sustainable Development in
3D virtual space,
10th IEEE International Conference on Cognitive Infocommunications –
CogInfoCom 2019 • October 23-25, 2019 • Naples, Italy, konferenciakötet, 978-1-7281-4793-
2/19/$31.00 ©2019 IEEE, 539-544. https://doi.org/10.1109/coginfocom47531.2019.9090000
[19] V. KÖVECSES-GŐSI, “Cooperative Learning in VR Environment” Acta Polytechnica
Hungarica, vol. 15, no. 3, pp. 205-224, 2018. https://doi.org/10.12700/aph.15.3.2018.3.12