Content uploaded by Gábor Magyar
Author content
All content in this area was uploaded by Gábor Magyar on Dec 02, 2020
Content may be subject to copyright.
Aquila (2020), Vol. 127, p. 23–41 © Agrárminisztérium, 2020
23
Magyarországi ornitológusok életrajzai: kiegészítések a
Magyarországi ornitológusok életrajzi lexikonához
Magyar Gábor
ABSTRACT—Magyar, G.: Biographies of ornithologists in Hungary—additions to the biograph-
ical lexicon of Hungarian ornithologists. A total of 455 biographies of those having contributed to
Hungarian ornithology during their lives were published in an earlier publication by the author. In this
paper an additional 32 biographies are given. Those foreign ornithologists with publications on the
Hungarian bird fauna were also included. As a result of further research, additional data were also
given for some already published biographies.
Keywords: biographies, ornithologists, Hungary.
Correspondence: dr. Magyar Gábor H-1052 Budapest, Semmelweis u. 10.,
E-mail: magyar.gabor.dr@gmail.com.
Bevezetés
Mind tudománytörténeti szempontból, mind i tisztele egya-
y és
. Ugyanakkor értékes informá egyes
biotikai adatok értékelése során is: az
lhat.
Egy korábbi munkámban ismertettem (Ma-
gyar, 2018). A könyv kapcsán illetve személyes megkeresések során
valamint 32, a hazai madártan
t az A forrásul
felhasznált munkákat a tárgyalt személy fo Munkám
során felhasználtam a Pannon Digitális Egyesített
Archívum - Magyar Családtörténet-kutató Egyesület adatbázi-
s a mormon egyház létrehozott FamilySearch digitalizált anya-
ait is.
olyan forrás is né-
hány is adott, melyek közül a leg-
bbeket közreadom az alábbiakban:
kálnói és ádámföldi Bornemissza Zoltán elhalálozásá
(Anon., 1927).
Futó Elemér halálának dátuma: . (Sánta, 2016).
Jány Pál János 781 vagy 1782 (a Római Katolikus Egyház budapesti jó-
e
agyszélh
Lovag krassai Kerpely Béla adatai: Budapest, 1882. szept.
24. – Budakeszi, 1928. okt. 1. (Anon., 1928). 1900-ban
Magyar G.
24
– é-
1908- - vette Csapó Ró-
zsá –
Állattenyésztési Szemle -ben Budapestre
Kovács Ödön (özv. Zoltai Zsolt Nándorné pers. comm.).
Thuróczy Tibor adatai: . (K. K., 1947).
Wagner Károly (Kuun, 1899).
Báró kéméndi Szalay Imre (1846–1917), szó-
Madarász Gyula nem vett
Anon., 1882), Szalay Imre Ignác ,
okos (1846–1902).
Életrajzok
Bernáth György, bernátfalvi (1921 k. – Balatonakali, 2014. szeptember 7. , me-
(Királyhegyi, 20 .
Bernáth Béla a
1939- d okle e-
-
1944-
kenye 1946-ban
o-
nu 1984-ben
uszt a-
a . Az Aquilá madártani
B. Aquila 55–58, p. 248; B. Gy. (1958):
Aquila 65, p. 290.
Czájlik Péter (Budapest, 1940 – Budapest, 2014. okt. 10. (Eörsi, 1994;
Standovár, 2014).
1954- e -
volt. novem
- l a l-
- edi
kezdett dolgozni. é
etett. 1966-
1968-ban a sop a-
-
1975- az l volt. 1990-
ó Az Aquila 2, a Madártani Tájékoztató, a Folia historico-
naturalia Musei Matraensis, az Acta biologica Debrecina egy-
Magyarországi ornitológusok életrajza
25
. ö-
z-
Elismerések: e t-
a a.
r - (Tetrastes bonasia) Aquila 88, p. 31–60; C., P. (1982): Die
Verbreitung des Haselhuhns (Tetrastes bonasia
Acta Biologica
Debrecina 18, p. 149–188; C. P.
a(Dendrocopos leucotos)
Aquila 105–106, p 97–114.
– ):
(Murai & Palotás, 1989; Gubányi, 2002; Marton, 2002; Kozák, 2013).
d a soproni evangélikus
- o-
1940- – -
oklevelet szerzett. 1941–1943- e-
-ban ugyanott s-
1942- ettes tan ra,
1944- volt 42–1943-ban, majd 1944-
. 1944- -ben meg-
-zádorfalvi Deme Irénnel. 1945- debreceni
Ref 1950–1956-
ban a ben . Az egri Pe-
dagógiai adjunktus (1956-tól),
(1960–1963), a Debreceni A F növény- és t én, illetve
llattani t én olai docens (1963- , majd t
(1964- ) volt. 1980- 1956–1957-ben a
tagja volt. 1971-ben a b fokozatot szerzett. a
gerincesek endoparazit ( ) kutatta. Kedvenc pihen
helyén, Szentendrén temet
meg az a Debreceni Agrártu-
illetve az Állattani Közlemények iben.
E. B. (1962–65 .
Füzetei 271/8/, p. 533–560; Állattani Közlemények (1962) 51, p. 31–48; Debreceni Agrár-
tudományi ola Évkönyve (1964) 10, p. 173–188; (1965) 11, p. 283–295.
Fatio, Viktor de Beaumont (Genf, 1838. nov. 28. – (D.,
1906; M. O. K., 1906; Balmer, 2004; Gebhardt, 2006).
fordult a-
ezt y-
tatott 1860-ban d lt e r-
testben
, é e-
nie - a termés Henri Milne-
Magyar G.
26
Edwards mellett .
ennek La Faune des Vertebrés de la Suis-
se k meg 1869–1904 között. Francia anyanyelve
ó-
gusaival is rendszeresen tartotta a kapcsolatot. 1865- Anne Germaine
Turrettinivel.
n
hagyta. A Budapesten 1891- s-
Az Aquilá ógiai
- é-
Elismerések:
Schweizerische Ormithologische Gesellsch tbeli tagja
(1894). magyar F., V. (1901): A III. nemzetközi
Paris. Aquila 8, p. 187–190.
Gere Géza (Budapest, 1927– Budapest, 2013. (Anon.
2013).
- -es
n
mu -Balaton
e
k - volt a
akorolt
-ban
produkc ” - - gyetemi
- volt. 1981- o-
zatot szerzett
Elismerések:
Szent- - rka-
Siroki- tiszteletbeli tagja (2002); az MTA Hidrobio-
o
tokban jelent meg. G. G. (1971): A
Állattani Közlemények 58, p. 167–170; G. G. & Andrikovics, S.
(1992). Effects of waterfowl on water quality. Hydrobiologia 243(1), 445–448; G. G. &
Andrikovics, S. (1994). Feeding of ducks and their effects on water quality. In Aquatic
Birds in the Trophic Web of Lakes. Springer, Dordrecht, p. 157– G.
(2001): Feeding parameters of young Mallards (Anas platyrhynchos) and their effects on
water quality of Lake Kis-Balaton, Hungary. Opuscula Zoologica Instituti Zoosystematici
et Oecologici Universitatis Budapestiensis 33(1), p. 61–66.
Glaszner, Karl (Holics, 1857. okt. 21. – (Marankou, 1998).
Apja udvari orvos volt. A berlini egyetemen folytatott l-
, katonatiszt Dormus- .
Magyarországi ornitológusok életrajza
27
-
Aloisia Meisnerrel Ciprusra utazott Limassolban telepedett le
foglalkozott, majd nyitott. is kitanulta. 1897-
költö Leopold
agot
Madarász Gyula az Otus cyprius, a Garrulus glandarius glaszneri,
valamint a Loxia curvirostra guillemardi ala le.
Kalabér László –
(Kalabér, 1997; Dávid, 2006; Anon. 2008).
1954- i r katolikus f - , majd 1957-ben a
r-
zett. Ekkor a s i t el. 1965-
Kohl István o
1969– e
Németh Márton Wolfgang Makatsch neves
t-
tudom
az 1978-as berlini, 1986-os ottawai, 1990-es
- az ICBP 1982-es
- a-
- ) 1997-ben jelent meg. Ismeretter-
Aluta, az Állattani Közlemények Parasitologia Hungarica egy-
K. L. (1977) Buteo
rufinus ban, Aluta 1977 (1), p. 295–298; K. L.
(1979) Cinclus cinclus Állattani Közlemények
66, p. 93–101; & K., L. (1994) Notes on the louse fauna of Capercaillie (Tetrao
urogallus L.) from the Kelemen Alps, Romania. Parasitologica Hungarica 27, p. 87.
– (Anon., 1992).
-
y
l -
1970- 1971-ben a -
volt. Az Aquilában e
m
vei: K. I. Aquila 59–62, p. 378; K. I.
(1976) - . Szakdolgozat.
. zirat.
Magyar Levente . – Szeged/?/, 2018. tavasz): f docens
(Bereczki et al., 1998; Kasza F., in litt.).
Magyar G.
28
1948-tól a szegedi tudományegyetemen folytatott tanulmányokat, ahol 1952-ben bioló-
gia–földrajz szakos tanári diplomát szerzett. 1952-ben a dombóvári gimnáziumban lett
tanár. 1967-ben egyetemi doktori címet szerzett. 1963–1982-ben a szegedi egyetem bioló-
gia tanszékén oktatott. 1979– a szegedi egyetem tanárkép-
skolai karán. A TIT Csongrád megyei Szervezete madártani szak-
kör alapító tagja volt Beretzk Péter, Hadnagy Béla, Marián Miklós, Puskás Lajos és mások
mellett. K a is
be. Madártani közleményei a Puszta (8), A Szegedi Tanárkép F iskola Tudományos Köz-
leményei (6), illetve a Tiscia (1) számaiban jelentek meg. Elismerések: Magyar fels okta-
tásért emlékplakett (2001). madártani m vei: „Emlék-
er ” madárvilágáról. Puszta 4, p. 4–6; M. L. (1973): A csóka és a seregély táplálkozási és
fészkelési viszonyainak megfigye „Em ”-ben. A Szegedi Tanár-
skola tudományos közleményei 1973 (2. rész), p. 51–61; M. L.
veréb (Passer domesticus) urbanizálódásának ökológiai problémái Szegeden. A Juhász
ányos közleményei 1977 (2. rész), p. 75–84;
M. L. (1982): Feeding ecological investigations in the district of the nature conservation-
area Mártély-Körtvélyes. Tiscia 17, p. 199–206.
(1765- kibédi ~; Kibéd, 1725 – Marosvásárhely, 1802. szept. 6.): orvos.
(Szinnyei 1902; Spielmann, 1986; Máttyus, s. a.; Marton, 2003).
középiskolai tanulmányait. 1754.
okt. 10- -ban orvosdoktori oklevelet szerzett. Göt-
tingenben, Marburgban és Bécsben szerzett orvosi gyakorlatot, majd 1757-ben Marosvá-
epedett le gyakorló orvosként. R
abírája lett. 1765. április 18-án nemesi oklevelet kapott. 1773-ban feleségül
vette Basa Máriát. Az egészségügyi ismerette Va-
gyonát Marosv á-
–1766- –1793-
ban megjelent, táplálkozástudományról szóló könyvében részletesen ismertet-
te a madarakat is. Elismerések: -ben Kakasdon
kitört pestisjárvány elfojtásáért). M. I. (1787–
, és egészségnek fentartására, és gyámolgatására
.
– anár
(Szinnyei, 1902; Benda, 1975; Marton, 2003).
A kolozsvári r –1807-ben Bécsben orvostu-
dományt, majd 1807–1808-ban á-
–1845-ben n a
mennyiségtan és természetrajz tanára volt. 1843- d-
nokának választották. 1834–1848-ban Erdélyben, majd 1848–1849-ben a magyar ország-
. 1832–1848-ban az Erdélyi Híradó,
Magyarországi ornitológusok életrajza
29
1832–1844-ben a Nemzeti Társalkodó –1848-ban a pozsonyi Vasárnapi
Újság -
ismert. Elismerések:
tagja (1836). M., S. (1810): De respiratione
animalium commentatio. In concertatione civium Academiae Heidelbergensis 22.
novembris 1808. praemio a m. Badarum constituto a medicorum ordine ornata.
Heidelbergae.
ös Magdolna – Budapest, 1988.
20. k. (Anon, 2014; Keve 2019).
- -gyakornok lett, 1922–
1939-ben, illetve 1946–48- -
i-
-dr.
Mikula Szigfrid - egen, 1927–1949-ben Zala
1949-ben
elle
Munteanu, Dan – (Rákosy, 2018).
a-
–Bolyai Tudo-
gyakornok volt, majd 1965- a-
en volt doktorandusz. 1969-
kine -t
Monica
Coprean
1990-
o-
u-
sokkal. Az Aquilá , a Vertebrata Hungarica, a Tiscia, illetve a Crisicum
egy-egy magyar nyel Emil Racovita-
A A
a (2009). Filipascu,
A., M e
Vertebrata Hungarica 7(1–2), p. 25–27; M. ron (Cluj)
Aquila 69–70, p. 274; M.
Aquila 69–70, p 277–278; M. D. (1999): Bird fauna of the reservoirs situated
In The Some /Szamos River Valley. Tiscia monograph series
[3], p. 333–342; M. - -
Crisicum 3, p. 199–203.
Nagy Emil – Budapest /?/, (Anon.,
2016).
-
Magyar G.
30
vizsgát tett. 1952-ben egyetemi diplomát szerzett a
Állattenyésztési Karán. 1952- - gban
ként dolgozott. 1953. szeptember 1- a-
nársegéd, 1960- - - -ban
okleve - -
- - oktora fokozatot szer-
zett.
Madártani tárgyú
cikkeit a Vadbiológia (3), Az Agrártudományi Egyetem Közleményei (2), illetve az Erdésze-
ti Kutatások Elismerések: a
e (1975–1977); dékánja (1977–1980), e
(1981–1984); a (1985–1990).
N. Agrártudo-
mányi Egyetem Közleményei –21; N. é-
se. Erdészeti Kutatások 28, p. 315–322; N. án és fogoly szerepe a biológiai
Az Agrártudományi Egyetem Közleményei 1968, p. 31–38.
Nagy Lajos – Debrecen /?/, erdészeti és vadászati
(Almássi, 2012).
Érettségi vizsgáj , 1942-be odik
- erdészeti és vadászati
, 1969- adója
volt. 1972-
E – Fodor Tamás és Sterbetz István jeként – egy
könyve jelent meg a magyarországi túzoká
Dolgozója (1964); r-
me (2007). N. L. (1968):
A II. Ma –27–
ulat Budapesti Szervezete, p 254–264; Fodor T., N. L. & Sterbetz I.
(1971 a
Parrot, Carl Philip August (Castell, 1867. febr. 1. – ó-
gyász, orni (C. E. H., 1911; H. O., 1911; Schnorr von Carolsfeld, 1911; Gebhardt,
2006).
szüleivel
1884- nben,
-ben sa e
- a-
kellett hagynia az orvoslással és a
lgozni. Az Ornithologische Verein
München -ben –
Gustav Hirsch sszel együtt Herman Ottót is felkereste Budapesten –, és annak
vezetésében ének a
m e-
á-
Magyarországi ornitológusok életrajza
31
ban, Görögországban, Boszniában, Hercegovinában, Egyiptomban, Korzikán. Magyaror-
szágra is többször eljutott: 1904 szeptemberében a Velencei- z-
leményben is beszámolt. Két madáralfaj tudományos neve és egy müncheni utcanév is
-alfajt írt le. Elismerések: a Madártani Intézet
tiszteletbeli tagja (1899). M P., C. (1905): Zur
ungarischen Avifauna. Ornithologische Monatsschrift 24, p. 33–37.
Rochel, Anton (Neunkirchen /Niederösterreich/, 1770. jún. 18. – Graz, 1847. máj. 12.):
orvos, botanikus (Gombocz, 1936; Schenk, 1918; Szolláth, 2002; Marton, 2004).
A kuttenbergi jezsuita iskolában tanult. 1785. szeptemberben sebésztanonc lett, majd
1788- Bécsben folytatott sebészeti
tanulmányokat, és 1792-ben sebészi, 1798-ban szülészmesteri diplomát is szerzett. 1792-
ben sebészként szolgált az osztrák hadseregben, de rövidesen hadifogságba került. Szaba-
dulását diában élt. 1798-ban
visszatért Ausztriába. 1800-ig gyakorló orvos volt Morvaországban, majd 1800-tól öt éven
át a Nyitra megyei Veszelén báró Mednyánszky Alajos, majd kis megszakítással a Trencsén
vármegyei Lednicrónán gróf Aspremon János udvari orvosa volt. Rövid ideig Rakovecben
is praktizált. 1820. augusztustól a pesti egyetemi bo r-
cius 10-én nyugalomba vonult és 1841-ben Grazba költözött. Tudományos munkássága
madártani téren is emlékezetes a munkássága,
mivel a könyvének madártani része
magyarországi, lokális madárfaunát összefoglaló tanulmánynak. Beszélt magyarul, néme-
tül, latinul és franciául is. R., A. (1821): Naturhistorische Miscellen
über den nordwestlichen Karpath in Oberungarn. Magánkiadás, Pest, p. 117–159.
Sági Károly júl. 7. – Veszprém, 1997. jan. 26.): régész, történész, mú-
zeumigazgató (Uzsoki, 1 ;
Kópházi & Németh, 2002; Marton, 2004).
-
- -
régészetet tanult a budapesti tudományegyetemen. 1941- Múzeum
- ü-
, r-
mesterként Jutason szolgált. 1944-ben, betegszabadsága alatt
megszerezte doktori fokozatát. Berlinbe, majd Pozna
1945. febr. 5-én szovjet hadifogságba került és egy Leningrád környéki fogolytáborba vit-
ól 1947 júliu-
sában tért vissza, hogy tovább folytassa munkáját munkahelyén ( átnevez-
tek re, é-
kek Országos Központjára). 1948-ban ideiglenesen a Balatoni Múzeum igazgatói feladatait
eum
munkatársa, majd 1955- -es nyugdíjazásáig igazgatója volt. 1980-ban Tapolcán
á alakult. Szak-
ér -tól a Hévíz c. folyó-
irat munkatársaként tevékenykedett. 1996-ban családjával Veszprémbe költözött, itt élt
Magyar G.
32
haláláig. Néprajzi és természettudományi kérdésekkel is foglalkozott. é-
nek madárvilágát Keve András tá o
Elismerések: Keszthely Városért (1993) kitünte-
Madártani
vonat S. K. J. (1969) Soproni Szemle
23(3), p. 272–277; Keve András & S. K. J. (1970) adárvilága.
A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 7. 60 p.; Keve A. &
S. K. J. –1945). A Veszprém Megyei
Múzeumok Közleményei 10, p. 5.
Schubert Lajos 1818 k. – 1889): orvos ;
; Anon. 1907 k.).
1841- tudomány disszer-
val. 1868–1894-ben 1867-
Orvos- , 1881- tnek. Részt
vett a 1867-ben Rimaszombatban tartott 12. vándor-
én. vei: Sch. L. (1841): Physiographia avium. Buda, 18 p.
Scott, Sir Peter Markham (London, 1909. szept. 14. – Bristol, 1989. augusztus 29.): orni-
(Scott, 1966; Swanson, 1989; Kear, 1990; Troelstra,
2016; Anon., 2019; Tatham, 2020).
Robert Falcon Scott Kathleen Bruce
yait az Oundle Schoolban kezdte, majd a Cambrid-
ge-i Trinity College-ban 1927- elein
végül 1930-ban .
-ban volt London-
ban. Az 1936- -
brit királyi haditengerészetnél szol -ben
Elizabeth Jane Howard - -ben fele-
Philippa Talbot-Ponsonbyt. 1945-ben Wembley-ben a Kon
6-
Severn Wildfowl -ben, ahol
fog
kipusztu és a vizes
él hel 1961- -
1961- -ig 1963-
1963–1966-ban az Aberdeen University rektora
volt. Az 1966- -
„Wild wings” A Birminghami Egyetem
1974–1983-ban. hunyt el. zték el az
antarktiszi Peter-gleccsert, valamint –
– a Peter Scott Memorial Awardot.
1936- aját vadász
-halastavon. ezett. Legutoljára
-
Magyarországi ornitológusok életrajza
33
alkalmából. Elismerések: Brit Birodalom Rendjének tagja (1942), majd parancsnoka
(1953); Distinguished Service Cross (1943), Union Medal (British Ornithologists’ Union,
1959); Knight Bachelor (1973); Order of the Companions of Honor (1987); Fellow of the
London Zoological Society, Fellow of the Royal Society, Reza Pahlavi-díj (a környezetvé-
delemben szerzet kimagasló érdemeiért, 1977); az egyetem díszdoktora (University of
Bath, 1976; valamint további hat angliai, skóciai és kanadai egyetemen); Duke of Edin-
burgh Conservation Award (1986); J. Paul Getty Wildlife Conservation Prize (1986). Ma-
gyar vonatkozású madártani vonat P. S. (1941): Wild chorus. Country
Life, London.
Sey Ottó (Kapuvár, 1936. okt. 22. – Sopron, 2017. dec. 25.): parazitológus, egyetemi
tanár (Faragó, 2019).
1955-ben érettségizett a soproni Berzsenyi Dániel Gimnáziumban. A Pécsi Állami Pe-
a biológia–földrajz szakát 1959-ben kitüntetéssel végezte el. A szegedi
tudományegyetemen 1963-ban ugyancsak kitüntetéssel biológia–földrajz szakos középisko-
lai tanári oklevelet szerzett. 1960–1961-ben a kapuvári gimnázium biológiatanára volt.
1962-ben feleségül vette Nagy Gizellát. 1963-tól a pécsi Pedagógiai Állattani
Tanszékén tanársegéd volt. Edelényi Béla s-
. 1974-ben kandidátusi, fokozatot szerzett. 1974- k-
tus, 1982- 1990-ben tudományok doktora fokozatot szerzett. 1988.
július 1- a keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetem Állattani Tanszékének a tan-
egyetemi tanára volt. 1992–1999-ben a Kuwait University vendégprofesszora
volt. Távollétében 1996-ban keszthelyi munkahelyén nyugdíjazták. 1999-ben két éven át
óraadó volt a Pécsi Tudományegyetem ökológiai tanszékén. 1990–1995-ben a
Parasitologia Hungarica osonmagyaróváron,
majd Sopronban töltötte. atási területe a gerincesek féregparazitái voltak. Madártani
vonatkozású közleményei a madarak l szóltak. Sírja a kapuvári Szent Kereszt
lható. Elismerések: Munka Érdemrend ezüst fokozata (1983). r-
S. O. (1964): Adatok a Hanság gerinces állatainak ismeretéhez.
Arrabona 6, p. 347–384; S. O. (1966): Adatok a szárcsa: Fulica atra L. parazita féregfau-
nájához. Állattani Közlemények 53, p. 123–130; S. O. (1967): Adatok madaraink parazita
féregfaunájához. (Angaben zur Parasitáre Würmenfauna unserer im Walde lebenden
Vögel.) ományos leményei 11, p. 47–65; S. O. (1969):
Galandférgek vadászati-
der Vögel, die für Jagd und Fischerei von Bedeutung sind.) Állattani Közlemények 56, p.
121–129.
Simon Nándor (Pécs, 1892. ápr. 26. – Pécs, 1918. szept. 29.): polgári iskolai tanár (E. V.,
1918; Anon., 1918).
1912- s-
kolájában kezdett tanítani
pécsi városi polgári fiúiskolában mennyiségtant tanított, állásában mint rendes tanítót 1917
februárjában véglegesítették. 1917. aug. 19-én összeházasodott Mikosz Gizellával. Nem
spanyolnáthajárvány áldozatául esett. A Mecsek Egye-
sület aktív tagja volt, a turistautak mentén felállított magyarázó táblák A
Magyar G.
34
o S.
g p.
Simonkai Lajos (1886-ig Simkovics ~; – Budapest, 1910. jan.
2.): botanikus (Szinnyei, 1908; Gombocz, 1936; Kassai, 1986; Kováts, 2002; Marton,
2004; Kovács, 2011).
1869- a pesti
–1874-ben az egyetemen i asszisztens
volt. 1874- tanári oklevelet, 1879-ben doktor t szer-
zett. 1875- - 1881–1891-
volt. 1876- Rozvány Vilmával. 1891-
reál szetrajztanára volt. 1892- habili-
tált -
Rozvány Etelkát. 1908-
állat-
. Hatalmas mzeti
-El-
a pozsonyi Orvos- és Termés e a
vei: S. L.
(1893):
Aradmegye tv Monographia- –76.
Snouckaert van Schauburg, R ( 1857.
– Territet, Monreux, 1936. aug. 30.): (Brouwer, 1954; Anon,
2019).
1880- emen. 1882-
á-
csosként). 1882-ben Christina van den Berch van Heemstede-
1912- -b Neeltje Müllert. 1908-
ban megjelent Avifauna Ne Csörgey Titusz
t Az Aquilában h e-
lent meg. Tavaszi adatait Pungur Gyula dolgozta fel Aquila-cikkben. Elisme-
a Holland Ma-
–1911). S. R. (1901): Ornithologiai
nap Aquila 8(1–2), p. 156–164.; S. R.. (1901): Ceryle alcyon (L.)
Aquila 8(1–2), a-
im. Aquila 21, p. 199–200.
–
tisztvis (Szentmiklóssy, 1930).
1890–1898-ban az F
Gajzágó Tiborral (v. Magyar, 2018), akivel 1895- r-
tani Inté a madártannal. 1898–
Magyarországi ornitológusok életrajza
35
1905-ben a budapesti tudományegyetemen jogot hallgatott. 1901- - és közokta-
tásügyi minisztérium ál -
- - 917- z-
a-
bÚj Nemzedék
összeházasodott Rausch Máriá
kerü
Stohl Gábor (Budapest, 1919 – Budapest /?/, 1994
1929- , ahol 1937-ben érettségizett jeles
. é-
szet Udvardy Miklós –1942-
. Az egyetem á-
ében a-
kor .
tben is dolgozott. 1944- -
– g-
kuta lat-
. 1968- i-
kandidátusi értekezését. 1970-ben a a-
-
munkatársként ismé -ban
1982–
Vertebrata Hungarica segé Dely Olivér György mellett. Szakcikkei mel-
eket – köztük R. T. Peterson, G. Mountfort és P. A. D. Hollom Európa madarai
ó –
illetve Állattani Közleményekben, illetve a Vertebrata Hunga-
ricában megjelent egy- . Elismeré-
sek: Ma
madártani Apor L. & S. G. (1943): A galamb
hyphophysisének naps Állattani Közlemények 40(3–4), p. 177–187; S. G.
(1989): Some remarks on the paired ovaries of birds (Aves). Vertebrata Hungarica 23, p.
29–32.
Szabó Anikó – Debrecen, 2019. nov. 19.
(Radácsi A., in litt.).
á-
-
-
rkedett meg Fintha
István - -ban
Magyar G.
36
bekövetkezett halálát csak nehezen tudta feldolgozni. Fintha István t a Ma-
dártani Tájékoztatóban kilenc, az Aquilában egy cikke jelent meg Debrecen -
Alföld e-
pelt. Elismerések: a
(Corvus frugilegus) városi mozgalmai Debre-
cenben. Madártani Tájékoztató –december, p. 15–
(Motacilla cinerea) Aquila 101, p.
222– Madártani Tájékoz-
tató, –december, p. 9–22.
– (Szabó, 2019).
á z-
r-
dek e-
l is foglalkozott. 1974-ben az MME -
. Aquilában
(8), a Madártani Tájékoztatóban (7) Búvárban (1) jelentek meg. a
Sz. Velencei-tavon. Aquila 78–79, p. 225; Sz. I. (1972): Fe-
Aquila 78–79, p. 228; Sz. I. (1978):
Madártani Tájékoztató 1978. november–
december, p. 53.
Szeley- (M , 1950. szept. 14. – udvarhely, 2005. szep-
tember 28.): term szetfotós llalkozó (Kiss, 2006).
többek között , mellyel
eire megala foglalko-
a zentelte. Az AVES Foundation for Wildlife
valamint az Erdélyi Nimród
volt. Term szetfotóit
kapcso szági állami ival r
költ
ma rtani m vei: Kiss J. B. & Sz. L. (2001) (Chettusia leucura)
ony tott költ lkelet- Túzok 6(2), p. 76–82; Kiss, J. B, Zenatello,
M., Sz., L. & Marinov, M. jr. (2004): Rose-coloured Starling – Sturnus roseus (L.) in
Dobrudja (Romania) in 2002–2003. Scientific Annals of the Danube Delta Institute for
Research and Development, Tulcea, Romania 2003–2004, p. 32–37.
Szent- (Budapest, 1910. nov. 3. – Adelaide,
1988 (-y-s, 1970; Anon., 1988, 1996; Balázs, 1989; Kor-
sós, 2002; Marton, 2007; Bálint & Katona, 2015).
1928-
1928–1930- -
a-
, melynek orozták a csehszlovák hadseregbe. Lesze-
a folytatta –
Magyarországi ornitológusok életrajza
37
földrajz–vegytan szakon. 1934-ben tanári alapvizsgát, 1936-ban tanári szakvizsgát tett.
1936-ban doktorált „A kis medve-lepke (Arctia Caja L.) változékonysága a történelmi
Magyaror . 1936-tól gyakornok, 1939. júl. 20-
segéd 1941- , 1943- ,
1944- .-tól ú-
zeumban . 1939- e-
1939- - -ben római ösztöndíjas
tanulmányúton vett részt. 1937–1944-ben a Folia Entomologia Hungarica
volt. 1938-ban megalapította -ig szerkesztette a Fragmenta Fauinstica Hungarica
1939- t-
védelmi törvény állattani részének 1940. október 1-jén összeházasodott
Lakatos Géza vezérezredes Mária lányával. ilis 1- ember 1-
iustól
yetemen egyetemi magánta-
nárrá nevezték ki. 1944. október ban Németországba
vezényelték. a megszálló angol és kanadai alakulatoknál
vtanár volt, dolgozott i
s-
ban ként, illetve tolmácsként vál .
1954- -
- Ezt köve
feleségével Adelaide Athelstone városrészében telepedett le. É
a Dél-Ausztrá
-ben madártani tárgyú közleménye
jelent meg az Aquilá
Igazgatóságot is.
az entomoló
tárgyú írása a Mathematikai és Természettu (1), a Fragmenta Faunistica
Hungarica (2), az Uj Magyar Museum (1) és az Aquila (1) számaiban jelent meg. Elisme-
rések: Magyar Rovartani Társaság tiszteletbeli tagja (1972); Order of Australia (1985);
MTA tiszteletbeli tagja (1988). M . & Sz. J. (1940):
Mad Mathematikai és
Természettu 59(1), p. 330–349; Sz. J. (1943): Avifaunistiche
Borsod. Fragmenta Faunistica Hungari-
ca 6(4), p. 141–151; Sz. J. (1943)
Fragmenta Faunistica Hungarica 6(3), p. 112–113; Sz. J. (1944) megfigyelése-
im a Bódva mentén. Uj Magyar Museum 4(2), p. 244–255; Sz. J.
áAquila 66,
p. 300, 324–325.
Ferenc Pál Imre, baracskai –
aug. 14 , orvos (Lukács, 1984; Anon., 1914; Zonda, 2018).
A Madár , majd gyakornok volt,
ahonnan 1903. lépett ki . 1901–1906 között a
Magyar G.
38
budapesti tudományegyetemre járt, ahol középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1906. janu-
árban „Adatok a földi giliszta kiválasztó szerveinek alak- és élettanához ozatával
doktorált. 1907-ben a nápolyi Stazione Zoologica vendégkutatója volt. 1912. máj. 9-én
összeházasodott Ajtai-Kovách Ilonkával. A budapesti tudományegyetemen az 1904/05.
tanévben állattanból . és 1914/15. tanévben a zoologiai és
komparativ-anatómiai intézet és múzeum megbízott tanársegéde volt. 1914-ben részt vett a
során y-
ként a 16. tábori vadászzászlóaljnál szolgált. 1918-ban szolgálattételre beosztott középisko-
lai tanárként a Magyar Nemzeti Múzeum állattárában dolgozott. bu-
dapesti án magántanár, 1922 szeptemberé ember 31-ig a budapesti
tudományegyetem bonc- és kórbonctani intézetében gyakornok volt. 1923. novemberben
orvosdoktori oklevelet szerzett. 1923–1925 között a budapesti munkásbiztosító pénztár X.
ben dolgozott segédorvosként. 1924. novemberben megözvegyült.
1926. jan. 1- - és központi laborató-
riumának , 1936–19 királyi törvényszéki igazságügyi és börtönorvosa
volt. 1927. szept. 3-án feleségül vette Alkér Ilonát. Zoológusként férgekkel, rákokkal és a
foglalkozott. Egy-egy madártani közleménye jelent meg az Aquilában,
az Állattani Közleményekben, a Természettudományi Közlönyben, illetve A Termé-
szetben. Elismerések: 1). Bugát-
Sz. A., ifj. s-
ságáról. Aquila 11, p. 376–377; Sz. A. Természet-
tudományi Közlöny 53(775–778), p. 383; Sz. A. i madárfaunák áttekinté-
se. A Természet 6(14), p. 1–4; Sz. A. Tadorna tadorna L. Állattani
Közlemények 19, p. 2.
(Vanyola, 1808. jan. 20. – i-
umi tanár (Marton, 2007).
Jobb 1819- –1828-
nult. 1828-tól orvostudományt tanult a pesti egyetemen,
melyet azonban dacból félbehagyott, mivel ártatlanul megvádolták egy utcai tüntetés meg-
szervezésével. 1831- „Uzdi Péter” –1834-ben a
-ben részt vett az Athenaeum
szerkesztésében. Az Aurora, az Emlény és a Hajnal
1842-t Az
Athenaeum 1840-ben több részben közölte a Tiszához tett vadászati célú kirándulásának
beszámolóját. Georg Christian Raff 1783-ban megjelent természetrajzkönyvé-
nek 1837- fordította magyarra Georges Cuvier 1817-ben
megjelent négykötetes zoo is,
mely 1841-ben jelent meg . Elismerések: a
Magyar Tudományos Akadémia levelez ományi
–1843). V. u-
lás a Tiszához. Athenaeum 4 –699. hasáb, II. r
– erint,
Cuvier báró után. Buda, 644 p.
Magyarországi ornitológusok életrajza
39
Köszönetnyilvánítás
Megköszönöm és dr. Korsós Zoltán észrevételeit, ja-
vaslatait az ornitológus-életrajzok körének még teljesebbé tétele kapcsán, dr. Radácsi And-
rea dr. Kovács Gábor se-
gítségét és hasznos észrevételeit a kézirat kapcsán. Ugyancsak hálás vagyok Ambrus And-
és dr. Tirják László munkámban nyúj-
tott segítségéért.
KIVONAT
néhány már korábban közzétett életrajz kapcsán.
Irodalom
Almássi K. (2012): Nimród 100
Anon. (1882): Borsszem Jankó 15
Anon. [1907 k.]:
Anon. (1914): Világ 5
Anon. (1918): Dunántúl 8
Anon. (1927): Halálozások. Prágai Magyar Hírlap 6
Anon. (1928): Halálozás. Nemzeti Újság 10
Anon. (1988): Magyar Tudomány 33/45/,
Anon. (1992): Erdészeti Lapok 127
Mojzes K. (szerk):
Anon. (2008):
7
Anon. (2014):
https://szie.hu/gyaszhir-elhunyt-dr-nagy-emil
Anon. (2019):
Anon. (2019):
https://www.wwt.org.uk/news/2019/12/09/ten-fascinating-facts-about-sir-peter-scott/18117
Arányi A. (1897):
Magyar G.
40
12(1), p. 25–44.
Bakay K. (1997): Sági Károly (1919–1997). Magyar Múzeumok 87(1), p. 63–64.
Balázs D. (1989): Búcsú Szent- Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 6, p. 68.
Bálint Zs. & Katona G. (2015): Az ent -Ivány József (1910–1988) tíz éve a Ma-
Annales Musei Historico-naturalis Hungarici 107, p. 51–86.
Balmer, H. (2004): Fatio, Victor. In: Historisches Lexikon der Schweiz. Forrás: https://hls-dhs-
dss.ch/de/articles/028817/2004-11-17/ (2020.06.10.).
Benda, K. (1975): In: Österreichisches Biographisches Lexikon 1815–1950, Band 6
(Lfg. 27) sterreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien, p. 192.
Bereczki S., Csillik L., Apróné Laczó K. & Galgóczi A. (1998): ola 1873–
énet–almanach. Hungaria, Szeged, 577 p.
Brouwer, G.A. (1954): Historische gegevens over onze vroegere ornithologen en over de avifauna van
Nederland. Brill, Leiden, 225 p.
C. E. H. [Hellmayr, C. E.] (1911): Dr Carl Parrot. Ibis Ser. 9 5, p. 557–558.
Cséby G. (1997): Zalai Hírlap (1997. febr. 6.) 53(31), p. 7.
D. [=Daut, C.] (1906): Der Ornithologische Beobachter 5, p. 49–51.
Ro – -R) (elektronikus
http://mek.oszk.hu/03600/03628/html/ (2020.08.17.).
E. V. (1918): Pécsi Napló (1918. okt. 1.) 27(223), p. 3.
Eörsi L. (1994): http://www.visszaemlekezesek.hu/czajlik-peter (2020.09.17).
Faragó S. (2019): Sey O . Magyar Apróvad Közlemények 14, p. 1–17.
Gebhardt, L. (2006): Die Ornithologen Mitteleuropas. Aula, Wiebelsheim, 403, 204, 122, 77, 24 p.
Gombocz E. (1936):
Gubányi A. (2002): Bodó S. & Viga Gy. (szerk.):
–225.
H. O. [=Herman O.] (1911): roly. Aquila 18, p. 439–441.
t-
u-
dapest, 1003 p.
K. K. [=Kittenberger K.] (1947): Nimród 34(16), p. 254.
Kalabér L. (1997): - ur , Brassó,
158 p.
Kassai M. K. (1989): Simonkai (Simkovics) Lajos. In Für L. & Pintér J. (szerk.): é-
neti életrajzok. R– a , p. 207–209.
Kear, J. (1990): Sir Peter Scott C.H., C.B.E., D.Sc., F.R.S. (1919–1989). Ibis 132(3), p. 483–484.
Keve A. (2019): – Aquila 126, p. 7–16.
Kir [=Királyhelgyi O.] (2009): Kiáltás…Kiáltás…Kiáltás…Kiáltás… Új Akali Hírek 7(4), p. 4.
Kiss J. B. (2006): Szeley- ber 14.–2005. szeptember 28.). Udvarhelyi
Híradó (Székelyudvarhely) 2006. szept. 28.
Kópházi F.-né & Németh J. (2002): Bodó S. & Viga Gy. (szerk.): Magyar múzeumi
arc –759.
Korsós Z. (2002): Szent- Bodó S. & Viga Gy. (szerk.): Magyar
mú
Kovács J. A. (2011): 64(5), p. 26–31.
Kováts D. (2002): Simonkai Lajos. In Bodó S. & Viga Gy. (szerk.):
Pulszky, Budapest, p. 787–788.
Kozák P. (2013):
Kuun G. (1899): A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társu-
lat évkönyve 10, p. 105–121.
Magyarországi ornitológusok életrajza
41
Lukács D. (1984): A székesfehérvári Adria-kutató. Száz éve született Szüts Andor. Fejér megyei
Hírlap 40(41), p. 13.
M. O. K. (1906): Fatio Viktor. 1839–1906. Aquila 13, p. 266–267.
Magyar G. (2018): Magyarországi ornitológusok életrajzi lexikona. Magyar Természettudományi
Múzeum, Budapest, 296 p.
Marankou, A. G. (1998): The magical world of Glaszners. Cultural Centre of the Popular Bank Gro-
up, Nicosia, 185 p.
Új magyar életrajzi lexikon. II. köt. D–Gy. Magyar Könyvklub, Buda-
pest, p. 298.
Új magyar életrajzi lexikon. IV. köt. L– gyar Könyvklub, Buda-
pest, p. 599.
Új magyar életrajzi lexikon. V. köt. P–S. Magyar Könyvklub, Budapest,
p. 774, 895, 1085, 1160.
Új magyar életrajzi lexikon. VI. köt. Sz–Zs. Helikon, Budapest, p. 349,
1016.
Matyikó S. J. (1998): Egy múzeumigazgató emlékére. Dr. Sági Károly. Honismeret 26(1), p. 91–92.
Máttyus I. [s. a.]: Kibédi Dr. Máttyus István. Forrás: https://pdfslide.net/documents/kibedi-dr-matyus-
istvan-1725-1802-dr-mattyus-istvan.html (2020.06.08.).
Murai É. & Palotás G. (1989): In memoriam Dr. Béla Edelényi (1917–1988). Miscellanea Zoologica
Hungarica 5, p. 5–7.
: Sági Károly (1919–1997). Zalai Múzeum 8, p. 207–208.
Dan Munteanu, PhD, corresponding member of the Romanian Academy (2 June
1937 – 25 February 2017). -Bolyai, Biologia 63(2), p. 5–9.
Fekete István – ki kicsoda. Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, Pécs, 183 p.
Schenk J. (1918): Übersicht der Geschichte der Ornithologie in Ungarn. Aquila 25, p. 31–88.
Schnorr von Carolsfeld, E. (1911): Dr. Carl Parrot †. Journal für Ornithologie 59, p. 245–250.
Scott, P. (1966): The eye of the wind. An autobiography (2nd ed.). Hodder & Stoughton, London.
Spielmann J. (1986): Mátyus István – az enciklopédikus. Természet Világa 117(4), p. 188–189.
Standovár T. (2014): In memoriam Czájlik Péter (1940–2014). Folia Historico-Naturalia Musei
Matraensis 38, p. 5–7.
Swanson, G. A. (1989): In memoriam: Sir Peter Markham Scott, 1909–1989. Auk 107, p. 602.
Szabó Imre (1952–2019). Nimród 107(8), p. 57.
Feltámadás lexikona. Budapest, p. 987.
Szinnyei J. (1902): Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Hornyánszky, Budapest.
Szinnyei J. (1908): Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Hornyánszky, Budapest.
Rochel, Anton. In Bodó S. & Viga Gy. (szerk.): Magyar múzeumi arcképcsarnok.
Pulszky Társaság, Budapest, p. 746–747.
Tatham, D. (2020): Dictionary of Falklands biography including South Georgia. Scott, Sir Peter
Markham 1909–1989. Forrás: https://www.falklandsbiographies.org/biographies/421 (2020.06.28.).
Egy tudós muzeológus: Sági Károly. Napló (1990. jún. 11.) 46(135), p. 5.
Troelstra, A. S. (2016): Bibliography of natural history travel narratives. KNNV Publishing, Zeist, p.
393.
Uzsoki A. (1989): Sági Károly 70 éves. 116, p. 126–127.
-y-s (1970): Akire minden náció büszke lenne. Adelaidei Magyar Hírlap 3(4), p. 3–6.
Zonda T. (2018): Balassagyarmat jeles polgárai. Magánkiadás, Balassagyarmat, 258 p.