Content uploaded by Steinmann Vilmos
Author content
All content in this area was uploaded by Steinmann Vilmos on Nov 27, 2020
Content may be subject to copyright.
AZ ELMÉLET ÉS A GYAKORLAT TALÁLKOZÁSA
A TÉRINFORMATIKÁBAN
XI.
THEORY MEETS PRACTICE IN GIS
Szerkesztette:
Molnár Vanda Éva
Abriha Dávid,
Nagy Bálint,
Nagy Loránd Attila,
Pataki Angelika,
Szopos Noémi Mária
Lektorálták:
Dr. Négyesi Gábor,
Dr. Túri Zoltán Krisztián
ISBN 978-963-318-886-6
A kötet a 2020. október 29–30. között online megrendezett
A konferenciát szervezte:
A Debreceni Egyetem Földtudományi Intézete, az MTA Természetföldrajzi
Tudományos Bizottság Geoinformatika Albizottsága, az MTA DAB
Földtudományi Bizottsága, a Magyar Földrajzi Társaság, a MAGISZ, a HUNAGI
és az eKÖZIG ZRT.
Debrecen Egyetemi Kiadó
Debrecen University Press
Készült
Kapitális Nyomdaipari Kft.
Debrecen
2020
3
Tartalomjegyzék
Program 7
Előadások
Abriha Dávid – Szabó Loránd – Kwanele Phinzi – Szabó Szilárd: Városi
zöldfelületek osztályozása nagy felbontású PlanetScope és SkySat
felvételek alapján 13
autokorreláció vizsgálata Python programozási környezetben 17
Ashraf AlDabbas – Zoltán Gál: Change Detection of the Cassini Orbit
Based on Data Dissimilarity 23
Árvai László: Beltéri helymeghatározás pontosságának javítása geometriai
kényszerek használatával 31
Ayoub Barkat – György Szabó – Ramzi Benhizia – Tamás Mester –
Zakaria Rahal: Groundwater Quality Assessment of Oued Souf
Valley Using GIS 39
– Schinogl Péter – Holb Imre – Szabó Szilárd: Vetésszerkezet
alkalmazásával 47
Czimbalmos Róbert – Fazekas Mónika Éva – Murányi Eszter – Nagy
Attila – Harangi Attila: Térinformatika a karcagi növénynemesítés
szolgálatában 55
(1960–2019) 63
Czigány Szabolcs – Pirkhoffer Ervin – Liptay Zoltán Árpád –
Balogh Richárd – Gradwohl-Valkay Alexandra: A Dráva
hordalékviszonyainak térinformatikai vizsgálata 85
becslése a Gerecse északi részén 93
Gyenizse Péter – Morva Tamás – Ortmanné Ajkai Adrienne – Lóczy
Dénes – Halmai Ákos – Pirkhoffer Ervin: Az Alsó-Dráva-ártér
felszínborításának vizsgálata távérzékelési és geoinformatikai
módszerekkel 101
szuburbanizációjának vizsgálata térinformatikai módszerekkel –
Kiss Levente – Eke Zoltán: Árvízi védekezés GIS támogatással 115
4
Krisztián: INTERREG IVC – Az Európai Unió interregionális
módszerekkel 127
navigációs felületek 135
Kovács Dániel Márton: Városnövekedés nyomon követése Sentinel-2
Kovalcsik Tamás – Boros Lajos: A földrajzi/politikai polarizáció mérési
Sándor – Túri Zoltán Krisztián – Benkhard Borbála: Természetjáró
adottságok felmérése a Bükkben turisztikai döntéstámogató
mobilapplikáció fejlesztésének megalapozásához 159
Mészáros Márk: Az európai autóipar térszerkezetének vizsgálata
geoinformatikai módszerekkel 173
osztályozásával 181
Ocsovainé Steinbach Cecília: Újgenerációs hiperspektrális kamerák a
Specim kínálatában 189
Pecsmány Péter – Szabó Norbert Péter: Vízfolyások kanyarulat-
fejlettségének vizsgálata feltáró faktoranalízis segítségével 193
Kwanele Phinzi – Szilárd Szabó: NDVI-based land-use/cover change
detection in a mountainous heterogeneous landscape 201
– Krausz Nikol: Térképi formátumok értékelése az önvezetés
szempontjából 207
– György Szabó: Exploring urban sustainability
dimension through land use optimization 217
Schneck Tamás – Telbisz Tamás – Zsuffa István – Magyari Sándor István:
Radarmérésen alapuló csapadékadatok földfelszíni állomásokkal
Soltész Emese – Gyenizse Péter: Pécs lakott területének részletes
fényszennyezés térképe 229
Steinmann Vilmos:
körülmények között 237
torzulás vizsgálata geodéziai módszerekkel 243
5
Szabó Andrea – Odunayo Adeniyi David – – Nagy Attila:
Szabó Gergely – Schlosser Aletta Dóra – Nagy Loránd Attila: RTK-
felszínborításoknál 257
Szabó Loránd – Szabó Szilárd: Városi területek felszínborításának
felhasználásával debreceni mintaterületen 263
félelem térbeli elemzése, valamint az elkövetett tényleges
szinten 269
Utasi Zoltán: Szakterületek és országok közötti adatszabványosítás
Orsolya Gyöngyi Varga – Zoltán Kovács – Szilárd Szabó: Comparison
of characteristics of CLC2018 categories concerning NDVI and
SAVI values derived from Sentinel-2 images 297
mintaterületen 305
Poszterek
geoinformatikai módszerekkel a bükkábrányi mintaterületen 1990-
háromdimenziós modellezése hagyományos geodéziai módszerekkel 312
Pál Márton – Albert Gáspár: Térképi kommunikáció a földtudományokban 313
Kunhegyesi síkon 314
Mellékletek 317
Szponzorok és kiállítók 323
237
Földi eróziós modell alkalmazási lehetősége marsi
körülmények között
,
1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Természetföldrajzi Tanszék
2 Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet
A Földön kívüli geomorfológiai elemzések sokat segítenek az égitestek
). A Mars esetében az egyik leginkább vizsgált
témakör az egykori (.
2012) - bár
napjainkban csak rövid ideig és kis mennyiségben várható ( 2017)
), mivel a folyóvíz felszínformáló
hatása és a felszínmorfológia közötti kapcsolat sok vonatkozása már ismert (
. 2016).
alakzatok, mint a földi sivatagos, félsivatagos területek folyóvölgyei, a vádik. Az
nemzetközi kutatásokban az ilyen irányú kutatások egyre nagyobb szerepet kapnak.
A kapcsolódó munkák alapja a marsi és mars-analóg mintaterületek összehasonlítása,
valamint a felszínformák morfológiájának vizsgálata, mivel ez segíthet rekonstruálni
a Mars korai állapotát és az akkori uralkodó viszonyát. Emellett az eróziós-
akkumulációs modelleket segíthetnek még célzottabbá tenni a Mars missziókat.
Ezen kutatás során használt marsi mintaterületet a Palos kráter és Tinto Vallis
modell segítségével elemeztem (
hivatkozás miatt a Tinto-B nevet kapta. A Tinto-B (2°55’ Dél és 111°53’ Kelet) egy
238
északi irányból két kráter határolja, a legmagasabb pont +689 m-en, a legmélyebb
Többféle elfogadott eróziós modell van földi körülményekre. A leggyakrabban
használt modell model az USLE (. 2016) (Universal Soil Loss Equation),
kísérleti adaptációja történt a már említett Tino-B völgyhálózatra.
Resolution Stereo Camera – Mars Express) 50 méter/pixel (m/px) felbontású digitális
terepmodellen (DTM-en) és a THEMIS TI (Thermal Emission Imaging System
). A mintaterület korbecslése
adatok közös koordináta rendszere a GCS_MARS, a DTM és a THEMIS TI egységes
felbontása 100 m/px lett, ami a spektrális adat felbontása. A kutatás során ArcMap
modell futtatása), Craterstat (kormeghatározás) szoftverek kerültek felhasználásra.
Az utasítás lemodellezi a pixelenkénti vízmélységet (m) és vízhozamot
239
(m3x és irányú deriváltja
( utasítás) alapján. A modell teljes lefutásához meg kell adni egy
(min). A modell másik modulja az r.sim.sediment határozza meg az erózió és
akkumuláció értékét (kg/ms), a szediment koncentrációját (szemcse/m), szállítási
( 2008) a QGIS-ben készült az alábbi
raszteres egyenlettel: , ahol x és
az osztály minimum és maximum értéke, z az új érték. A erodálási együttható a
meghatározására a DG-formula (. 2016) került felhasználásra, amely csak
formula egyenlete: fac – ,
240
ahol fac az erodálhatósági együttható, Dg meghatározható az alábbi egyenlettel:
ni i), ahol fi a szemcsék tömegszázaléka, mi a szemcsék
egyenlettel: Dcfac c, ahol nyírófeszültség, c kritikus nyírófeszültség A
( 2007): crscr
, ahol és cr a normál és kritikus Shield-féle paraméter, s
241
, és A
gM, ahol gM a marsi gravitáció. A lefuttatott teszt model 5
mm/hr csapadék intenzitással számolt, mely 5 percig tartott.
A modell végeredménye segít pontosítani a vizsgált terület morfológiájának
kialakulását. A eróziós-akkumulációs térkép segítségével pontosítani lehet a korábbi
erózió a vízfolyás alján. A második típus esetében a az erózió a vízfolyások falán
).
A modell teljes adaptálása a marsi körülményekre még fejlesztés alatt van,
kapcsolva a morfológiájához.
Köszönetnyilvánítás
tekintve a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 projekt és az NKFIH támogatta.
Referenciák
report.
D (2016): The Astrobiology
Primer v2.0. Astrobiology, 16, pp. 561–653.
, L. (2003): Aeolian processes on Mars: atmospheric modeling and GIS analysis.
2017): Map Projections in Planetary
Cartography. In: Lapaine M.-Usery E.L. Choosing a Map Projection. Springer, pp.
177–202.
(2015): Encyclopedia of Planetary Landforms, Springer.
. (2009): Analysis of Dark Albedo Features on a
Southern Polar Dune Field of Mars. Astrobiology, 9, pp. 90–103.
A. (2012): Review of wet environment types on Mars with focus on duration and
volumetric issues. Astrobiology, 12, pp. 586–600.
G. (2016): Indicators and
Methods to Understand Past Environments from ExoMars Rover Drills. OLEB, 46,
pp. 435–454.
L. (2016): Review on the role of planetary factors on habitability.
OLEB 46, pp. 473–486.
242
. (2012): Migrating and UV screening subsurface
zone on Mars as target for the analysis of photosynthetic life and astrobiology. PSS
71, pp. 146–153.
Integrated Crewed Mars Exploration Simulation at the Rio Tinto Mars Analogue Site.
Acta Astronautica, 94(2), pp. 736–748.
, L.(
and short term terrain evolution in Open Source GIS. Computational Methods in
1479–1490.
, M. (2007): Evaluation of sediment transport formulae and detachment
. (2018): Grid mapping the Northern Plains
. (2017): Possibility of microscopic liquid water formation at landing
sites on Mars and their observational potential. Icarus, 282, pp. 84–92.
(2017): Grid-based mapping: A method
for rapidly determining the spatial distributions of small features over very large areas.
Planetary and Space Science, 140, pp. 49–61.
L. (2014): Geomorphometric analysis and the
Of Earth And Environmental Sciences, 9, pp. 5–17.
(2016): Improved USLE-K factor prediction : A case
Research, 4(3), pp. 168–176.
