ArticlePDF Available

"... hálás tanítványa, Loránd" - Eötvös Loránd és Krenner József barátságáról (“... your grateful pupil, Loránd” – on the friendship of Loránd Eötvös and József Krenner)

Authors:

Abstract

Loránd Eötvös, world-renowned physicist, geophysicist, erudite professor and science politician, had a deep friendship with József Krenner, a similarly brilliant scientist and museum curator in the field of mineralogy, the most outstanding head of the Department of Mineralogy and Paleontology ever, who was his private tutor for years. This paper, written on the occasion of the Loránd Eötvös Commemorative Year, highlights some details of the little-known story of the friendship between Eötvös and Krenner. Additionally, it reviews Loránd Eötvös’s relationship with Andor Semsey, whom he got acquainted through Krenner. Semsey, the peerless patron of the Department of Mineralogy and Paleontology, became the most important benefactor of the Hungarian Academy of Sciences during the academic presidency of Eötvös. Semsey also generously supported the “József Eötvös Collegium” teacher training college founded at Eötvös’s initiative, and the related training of scholars. He also financed the gravity measurement expeditions of Eötvös until 1907. In the appendix of this paper a hitherto unknown letter written by Eötvös during his university studies at Heidelberg to Krenner is published.
Annls Mus. hist.-nat. hung. 111, 2019
ANNALES MUSEI HISTORICO-NATURALIS HUNGARICI
Volume 111 Budapest, 2019 pp. 61–77
„... hálás tanítványa, Loránd” –
Eötvös Loránd és Krenner József barátságáról
P Gábor
Magyar Természettudományi Múzeum, Ásvány- és Kőzettár, 1083 Budapest, Ludoika tér 2–6.
E-mail: papp.gabor.min@nhmus.hu
Összefoglalás – Eötvös Loránd, a világszerte ismert fizikus, geofizikus, tudós professzor és
tudománypolitikus mély barátságot ápolt Krenner Józseffel, az ásványtan terén hasonlóan
kiemelkedő tudóssal és múzeumi szakemberrel, az Ásvány- és Őslénytár valaha volt legkiválóbb
igazgatójával, aki éveken át iskolán kívüli tanítómestere és nevelője volt. A jubileumi Eötvös-év
alkalmából íródott tanulmány az Eötvös és Krenner közti barátság kevéssé ismert történetének
egyes rész leteit vil lantja föl . Ezen túl menően áttek inti Eöt vös Loránd kapcsol atát Semsey A ndorral,
akit Eötvös Krenner révén ismert meg. Semsey Andor, az Ásvány- és Őslénytár utolérhetetlen
mecénása, E ötvös akadémiai el nöksége alatt az MTA-nak is legnagyobb korabeli alapítványtevője
lett, emellett bőkezűen támogatta az Eötvös Loránd kezdeményezésére megalakult Eötvös
József Collegiumot és a hozzá kapcsolódó tudósképzést, és 1907-ig magát Eötvöst is gravitációs
méréseinek elvégzésében. A ci kk függelékében közli Eötvösnek heidelbergi egyetemi tanul mányai
alatt Krennerhez írt, eddig publikálatlan levelét.
Kulcsszavak – Eötvös József Collegium, Eötvös Loránd, Krenner József, Magyar Tudományos
Akadémia, Semsey Andor, tudománytörténet
BEVEZETÉS
Az Eötvös Loránddal foglalkozó életrajzi munkák általában nem mulasztják el
megemlíteni, hogy a kiváló tudóst mély barátság fűzte Krenner Józsefhez, aki
1870-től 1919-ig vezette a Magyar Nemzeti Múzeum Ásvány- és Őslénytárát,
és már azt megelőzően, 1866-tól, a jogelőd Természetrajzi (és Kézműtani) Tár
munkatársa volt. Krenner József életrajzára és a Krenner–Eötvös kapcsolatra
vonatkozóan számos adalékot vettünk át Krenner József Andor – Vadász Elemér
kérésére – apjáról írt kéziratos tanulmányából (K s. a.), amelyre általában,
az idézeteket kivéve, külön nem hivatkozunk.*
* Főként e kéziratos tanulmá nyon alapul N (1996) Krenner-életrajza, de rövidített, némileg
átírt formában.
Papp G.
62
Annls Mus. hist.-nat. hung. 111, 2019
1. ábra. Eötvös Loránd tizenkét éves korában,
Kelety Gusztáv olajfestménye
(Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat,
Eötvös Loránd Emlékgyűjtemény)
Fig. 1. Loránd Eötvös at the age of twelve,
oil painting by Gusztáv Kelety
(Mining and Geological Survey of Hungary,
Loránd Eötvös Memorial Collection)
EÖTVÖS LORÁND NEVELŐI
Krenner József tanári, pontosabban fogalmazva egyfajta nevelői minőségben
került kapcsolatba Eötvös Loránddal. A gyermek Eötvös 1857-ig, a négy elemi
iskolai osztály befejezéséig, magánúton tanult. Első nevelője Jancsó József
(1821–1873), a pesti Szőnyi-féle fiúnevelő intézet természetrajztanára volt
(vö. S 1913). Őt Kolozsvárra való 1855-ös távozása után Kelety (1861-ig
Klette) Gusztáv (1834–1902) festő, grafikus és műkritikus követte, akit pesti,
majd (megszakított) bécsi jogi tanulmányai után korábbi pesti tanára, Pauler
Tivadar ajánlására kért fel Eötvös József fia nevelőjéül (S 1897),
valószínűleg 1855–1857 között. Kelety 1861-ben Münchenbe ment festészeti
tudását tökéletesíteni, helyét a – Krennerrel egyidős – Vécsey Tamás (1839–1912)
jogász vette át, szintén Pauler ajánlása nyomán (N 1922). F (1903)
szerint Vécsey előbb Eötvös Mária (1851–1928) tanítója volt és 1859-től lett
Eötvös Loránd nevelője. Eötvös Loránd (1. ábra) 1857-től
a pesti piarista gimnáziumban tanult,
de a 16 félévből ténylegesen csak
összesen 8 félévet (I. év, II. év 1. félév,
III. év 1. félév, IV. év 2. félév, V. év 1.
félév, VIII. év) teljesített az iskolában,
a többit ismét magántanulóként
(„N” 1857/58–1864/65).
A piarista gim náziumban érettségizett
1865-ben, kitűnő eredménnyel
(eximio modo) (B & B
1986). Vécsey 1864 szeptemberétől
az eperjesi jogakadémián tanított
(N 1922), így helyére Krenner
József lépett, bár hogy „melyik évben
kezdett a fiatal Eötvös Loránddal ne-
velőként foglalkozni, az pontosan már
nem állapítható meg” (K s. a.).
Valószínű, hogy erre jóval Krenner
1856-ban megkezdett pesti és 1859–
1860 közt folytatott bécsi műegyetemi
résztanulmányait követően kelt
sor. A művész Kelety és a jogász
Vécsey után Krenner ismét a reáliák
világából érkezett, ezzel Eötvös
József alighanem fia érdeklődésének
óhajtott megfelelni. Valószínűleg
Krenner hatásának köszönhető, hogy
„... hálás tanítványa, Loránd” – Eötvös Loránd és Krenner József barátságáról 63
Annls Mus. hist.-nat. hung. 111, 2019
Eötvös Loránd érettségi bizonyítványába (közli B & B 1986)
a természetrajzi tárgyakból (növény-, állat- és ásványtan) jeles vagy kitűnő –
míg matematikából és fizikából csak jó – osztályzat került, és bizonyosan
Krenner jóvoltából tanúsított a fiatal Eötvös megkülönböztetett érdeklődést a
földtudományok iránt.
KRENNER MINT EÖTVÖS NEVELŐJE
Visszatérve Krennerre, említésre érdemes, hogy míg Kelety és Vécsey Pauler
Tivadar ajánlására került Eötvös Loránd mellé, Krenner József esetében régebbre
visszanyúló személyes ismeretség is közrejátszott ebben. Krenner apai ágon
württembergi származású – valószínűleg a török kiűzése után nem sokkal
betelepült – budai német család sarja volt. Édesapja, idősebb Krenner József
(1781–1855), templomi aranyozó mester, üveg-, műtárgy- és festménykereskedő,
édesanyjának, Steinhauser Annának (1805–?) első férje (Jacob József, 1801–1831)
szintén budai üvegkereskedő volt. A Steinhauser Anna és id. Krenner József
1832-es házasságkötésekor egyesült vállalkozások révén a Krenner család,
amelynek számos háza, üzlete, raktára és műhelye volt a Várban, a Vizivárosban
és a Tabánban, valamint kiterjedt szőlői a Sas-hegyen és a Rózsadombon,* még
inkább a jómódú patríciuscsaládok közé számított. Társadalmi presztízsüket
mutatja, hogy Krenner József keresztanyja – a Különös házasság című Mikszáth-
regényből ismert – Buttler Jánosné Dőry Katalin grófnő (1773–1852) volt.
Anekdotikus érdekesség, hogy a grófnő anyja Eötvös Loránd nagy-nagynénje,
Eötvös Katalin bárónő volt, és Buttler Jánost Eötvös Loránd nagyapja, Eötvös
Ignác báró kommendálta a Dőry szülőknél.
A Krenner-féle műtárgyüzletet természetesen az arisztokrácia tagjai is
látogatták, így jutott kapcsolatba a Krenner család Eötvös Loránd apjával
(M 1933). K (s.a.) szerint „A fiatal Krenner jó tanulása,
rajzkészsége és hegedűvirtuozitása nem olt hatás nélküli Eötvös Józsefre, ki
gyakrabban járt a szülők kereskedésébe, és emellett eszmei szimpátiát is érzett
Krenner atyja iránt, lévén utóbbi is egyben lelkes kedvelője az irodalomnak és
rajongója Goethének.M (1933) a Krenner családtól – tehát az esemény
után vagy 70 évvel, másodkézből – származó közlése szerint „Krenner József
sokszor elbeszélte e körülményeket, sokszor elismételte a jelenetet és a szavakat,
amelyeknek kíséretében a felhívás történt. Az eset a Bach-korszak kellős közepén
folyt le** és Krenner József körülbelül a köetkező módon adta vissza emlékezetből
Eötvös József szavait: »Érzem – mondotta Eötvös József –, hogy az idő felettem
is eljár; hazánk és ügyünk szomorú sorsa azt az erős meggyőződést keltette fel
bennem, hogy egy nemzetnek, ha naggyá akar lenni, művészekre és tudósokra van
* A bécsi műegyetemi anyakönyvben Krenner József immatrikulációja alkalmából néhai atyja
foglakozását bortermelőként (Weinproduzent) tüntették fel (S & K 2003).
** Valószínűbb, hogy a Schmerling-provizórium (1861–1865) alatt történt.
Papp G.
64
Annls Mus. hist.-nat. hung. 111, 2019
szüksége, akiknek munkássága hírnevet és jólétet hoz a nemzetre. Meggyőződtem
róla, hogy a politika csak keservet és bánatot hoz magával és sok-sok szomorúságot.
Nem bírnám fejem lehajtani örök nyugalomra abban a tudatban, hogy fiam szintén
politikai pályára lépne. Neki semmi esetre sem szabad politikusnak lennie. Kérem,
és ezt minden gondolatomtól áthatva teszem, vállalja el fiam nevelésének szellemi
irányítását és hasson oda, hogy belőle is egy, a hazájának dolgozó tudós munkás
váljék«.”
Mikola Sándor, Eötvös korábbi asszisztense, hasonlóképpen írt az 1919-ben
megjelent Eötvös-nekrológjában: „Apja, látván a természettudományok nagy
jöőjét és megutálán az alacsony rendű szempontokat, melyekkel a politikusoknak
folyton harcolniuk kell, Krenner Józsefet kérte meg, hogy kedveltesse meg vele a
természettudományokat, mert – úgymond – nem szeretné, ha fiának a politika
annyi bánatot okozna, amennyit neki okozott” (M 1919).
Keveset tudunk arról, hogy Krenner mit és hogyan tanított Eötvös
Lorándnak. Annyi bizonyos, hogy nem volt a családdal élő olyasféle
„házitanító”, mint Kelety és Vécsey, hanem olyan formában foglalkozhatott
vele, mint Petzval Ottó matematikus, egyetemi tanár (1809–1883), akitől Eötvös
az 1864-iki és 1865-iki évek folyamában” egy 1871. március 3-ára keltezett
bizonyítvány szerint (P 1871)a mennyiségtanból magán oktatást nyert,
s ez idő alatt nem csak az elemi mennyiségtannal, hanem a felsőbb mennyiségtan
alapeleivel is megismerkedett”. F (1930) szerint Krenner Eötvöst
a természettudományokra (...) oktatta (...), különösen az ásványtanra és a
kőzettanra”, B & B (1986) szerint Eötvös a Petzvaltól kapott
matematikaórák után „a köetkező évben [vagy is 1866-ban]Krenner József
vezetése mellett az ásvány- és kőzettannal ismerkedik”. Sajátos módon a
természetrajzi tárgyak közül az ásványtant Eötvös éppen rendes tanulóként is
elsajátíthatta a gimnáziumban, míg magántanulóságának idejére esett a botanika
és a felsős zoológia tárgy, illetve a matematika és a természettan (azaz fizika)
jelentős része („T” 1858–1865). A Krennertől kapott oktatás,
különösen 1865-től, Eötvös joghallgató korában, inkább csak alkalomszerű
lehetett, ami nem helyettesíthette a rendszeres, egyetemi szintű képzést. Eötvös
Loránd 1866 márciusában azt írta apjának, hogy „a természettudományokat,
tekintetbe véve azok jelen terjedelmét, csak két esztendőre félrevetni,* rám nézve
nagy hátrány lenne. Jól tudom, hogy Te nem kívánod; sőt a könyvek által, melyeket
nekem ajándékozol, magad segítesz előre; de képes vagyok-e én egyedül azokból
tanulni? Tanulom az ásványtant és nem ismerek ásványt; tanulom a geológiát
és a legegyszerűbb formációnál kétségben vagyok; tanulom az állattant állat, a
nöénytant nöény nélkül, egyszóal, a természettudományt, természet nélkül.
E bajon, külföldi egyetemen, jó tanárok vezetése alatt, úgy hiszem, segítve lenne
(F 1930). Eötvös Loránd egyébként joghallgató korában növénytant,
matematikát, csillagászatot és kémiát is hallgatott a pesti egyetemen (a részleteket
l. P 2019).
* A jogi tanulmányok miatt.
„... hálás tanítványa, Loránd” – Eötvös Loránd és Krenner József barátságáról 65
Annls Mus. hist.-nat. hung. 111, 2019
Eötvösnek Krenner társaságában több ízben volt módja igencsak természet
közeli tudományos ismeretszerzésre is. 1864. szeptember 5. és 28. között
Krenner, Kelety és Eötvös egy „Mineralogiai-geologiai” kirándulást tettek Észak-
Magyarországon (jórészt a mai Szlovákia területén).* 1866-os svájci utazásának
nagy részét, B & B (1986) téves azonosításával szemben, nem
Krennerrel tette meg, hanem Kmoskó Sándorral, bár az út előtt, augusztus 2-án
Bécsben találkozni szeretett volna az akkor ott tartózkodó Krennerrel (l. a K
D 1998 álta l közölt levelet). Eötvös már heidelbergi egyetemistaként 1868.
szeptember 1. és 18. között szintén Krenner vezetésével és Kelety társaságában az
erdélyi aranybányavidékre és a Bihar hegységbe látogatott** (a kirándulásokról l.
K D 1998, részletesebben l. P in pre p.). Utóbbi útja nyomán született
Eötvös első publikációja (E 1869). Amint apjához 1870. február 13-án írt
leveléből kitűnik, az év nyarára is tervezett egy tudományos utazást Krennerrel
és két heidelbergi diáktársával együtt: „A mi doctorságomat illeti, úgy azt Julius
eleje előtt nem fogom letehetni, mely késedelmet leginkább az okból sajnálom,
mert általa tervem, nyár folyamán Magyarország valamely részében tudományos
utazást csinálni, valószínűleg dugába dől. – Alig hiszem t.i. hogy időm maradjon
magamat ily útra előkészíteni, mert számtalan oly dolgot kellene azalatt végeznem,
mellyel eddig legtávolabbról sem foglalkoztam. Egy holnapra [!] olna szükségem,
hogy mind ezekbe begyakoroljam magamat. – A mi az eszközöket illeti, úgy azok
az akadémia gyűjteményében csaknem teljesen együtt vannak, legalább a hajdani
Schmidl-féle expeditióhoz tartozók,*** melyek jegyzékét ismerem. – Az utitársaság
is csaknem complet, mert eddig Krenner [József], [Julius] Moritz és Lengyel [Béla]
ígéretét bírom. – Akadály egyéb nincs mint reám nézve a doctoratus, a többiekre
nézve a pénzhiány (E 1870).” Az utazás végül, mint Eötvös előre sejtette,
elmaradt.
* A kirándulás útvonala E (1868) 1. lapja szerint (MTA KIK Kézirattár Ms 5097/46):
Pest – Vác – Balassagyarmat – Losonc (Lučenec) – Zlatnó (Zlatno) – Tiszolc (Tisovec) – Murány
(Muráň) – Pohorella (Koháryháza / Pohorelá) – Telgárt (Garamfő / Telgárt) – Sztracena
(Stratená)– Kapsdorf (Káposztafalva / Hrabušice) – Schmeksz (Ótátrafüred / Starý Smokovec) –
Hradek (Liptóújvár / Liptovský Hrádok) – Alsókubin (Dolný Kubín), innen: Árva vára (Oravský
hrad) – Besztercebánya (Banská Bystrica), innen: Tajova (Tajó / Tajova) és Úrvölgy (Špania
Dolina) – Selmecbánya (Banská Štiavnica) – Körmöcbánya (Kremnica) – Selmecbánya (Banská
Štiavnica) – Garamnána (Nána / Nána) – Pest.
** A kirándulás útvonala Eötvös (1868) noteszének bejegyzései alapján: Pest – Déva (Deva) –
Nagyág (Săcărâmb) – Felsőcsertés (Certeju de Sus) – Tekerő (Techereu) – Zalatna (Zlatna) –
Abrudbánya (Abrud) – Verespatak (Roşia Montană) – Offenbánya (Aranyosbánya / Baia de
Arieş) – Szkerisora (Aranyosfő / Scărişoara) – Rézbánya (Băiţa) – Belényes (Beiuş) – Hollód
(Pusztahollód / Holod) – Nagyvárad.
*** Nyilván a Schmidl Adolf Antal (1802–1863) Bihar hegységi kutatóútjain használt műszerek.
Papp G.
66
Annls Mus. hist.-nat. hung. 111, 2019
AZ EGYETEMISTA EÖTVÖS ÉS A PÁLYAKEZDŐ
KRENNER KAPCSOLATA
Az előbbiekből is látható, hogy Eötvös Loránd és Krenner József kapcsolata előb-
bi hároméves külföldi egyetemjárása során (1867–1870: Heidelberg, közben az
1869-es nyári szemeszter: Königsberg) sem szakadt meg. K (s.a.) szerint
fennmaradtak levelek, melyekben Eötvös Loránd külföldi egyetemi hallgatói
évei alatt hűségesen beszámolt tanulmányainak egyes részleteiről, többek között
a mineralógiai vizsgálatairól is Krennernek”. E levelek közül jelenleg csak egyet
ismerünk, amely e tanulmány függelékét képezi (2. ábra).
2. ábra . Eötvös Loránd Kren ner Józsefnek írt – a függelékben közölt – heidelbergi levelének részlete
Fig. 2. Detail from the letter written by Loránd Eötvös to József Krenner from Heidelberg,
see the Appendix
Krenner még Eötvös Loránd nevelője volt, amikor megkezdte egyetemi,
majd múzeumi pályafutását. 1864. július 6-ától a (korabeli közbeszédben már
műegyetemként emelgetett) József Politechnikum Ásvány- és Földtani Tanszékén
működött tanársegédként, emellett 1866. november 30-ától segédőrként (mai
kifejezéssel élve segédmuzeológusként) dolgozott a Magyar Nemzeti Múzeum
Természetrajzi Tárában. Adódik a kérdés, hogy karrierjének a Kiegyezés utáni
„... hálás tanítványa, Loránd” – Eötvös Loránd és Krenner József barátságáról 67
Annls Mus. hist.-nat. hung. 111, 2019
alakulásában mennyire segítette őt Eötvösék barátsága. Kelety Gusztávval
kapcsolatban egyik méltatója úgy fogalmazott, hogy jó sorsa „házi nevelő
szerepét, igazi hivatása felé való emelkedésének hathatós emeltyűjévé tette, mert
a ház, melybe mint nevelő került, a báró Eötvös József háza olt” (B
1907). Pályája elején Krenner számára is nyilván előnyt jelentett, hogy az 1867-től
haláláig – 1871 elejéig – vallás- és közoktatásügyi miniszterként szolgáló Eötvös
József közeli ismerőse, fiának barátja volt. Több levél is tanúskodik arról, hogy
Eötvösék szívükön viselték Krenner sorsának alakulását.
Eötvös Loránd 1868 augusztusában írt egyik levelében Krenner
politechnikumi állása ügyében interveniált apjánál: „A kis Krennerért* akarok ez
alkalommal felszólalni. – Hofmann ki eddigelé a polytechnicumon a mineralogia
és geologia tanára olt, nehány nap előtt ez állomásról leköszönt** – Krenner tehát
most erre aspirál. – Ha te bele nem szólasz úgy a dolognak valószinű menete az
lenne, hog y a concursus*** ki nem ir va Wartha**** souplensi minőségbe n még a jöő év
folytán is földtant stb. előadná. Ezt én nagyon helytelennek tartom – A próbakő
melyen civilisatiónk csekély fokát legjobban kiismerhetjük, tanerőink kis száma –
de közelebbről tekintve észrevesszük, hogy a létező erők nincsenek kellőleg fel-
használa. – Wartha ki nehány valóban tudományos becsű munkája által egy kis
névre tett szert – s a Zürichi laboratorium vezetése által***** a legjobb iskolán ment
át, mely egy chemicus előtt megnyilhatik – visszatérte óta saját útjából eltérítve
kénytelen oly tudományokkal foglalkozni melyek Őt csak mellesleg érdekelhetik. –
Krennernek tudományos értékéről úgy hiszem nem kételkedel – s igazán őszintén
mondhatom, hogy magyar nyelismeretei – most már szakábani professurára
teljesen kielégítők – E szerint kérelmem a köetkező két pontban öszpontosul, –
1) Állítassék fel a politechnicumban Nendtvich mellett egy második ipar-vegytani
tanszék – s erre neveztessék ki Wartha tanárnak. 2) A Hofmann által megürült
ásvány- és földtani tanszékre hirdettessék ki még a jöő tanév kezdete előtt a
concursus s ha ez megtörténik akkor kérlek protegáld a mennyire teheted és a
mennyire véleményeddel nem ellenkezik, e tanszék megnyerésében a kis Krennert
* Krenner Józsefet – hasonnevű apjától megkülönböztetendő – az Eötvös családban kis
Krennerként emlegették.
** Hofmann Károly (1839–1891) geológus, 1864. augusztus 6-tól a József Politechnikum
Ásvány- és Földta ni Tanszékének rendes ta nára. 1868. júl ius 5-étől bevonták a Földművelési, Ipari
és Kereskedelmi Minisztérium Földtani Osztályának munkájába, de tanári működése végleg csak
a Magya r Királyi Földt ani Intézethez 1869. dece mber 22-én történt els ő főgeológusi ki nevezésével
szűnt meg.
*** Álláspályázat.
**** Wartha Vince (1844–1914) vegyész, 1867. október 1-jétől a József Politechnikum helyettes
(szupplens) tanára, 1869. júniusától az ásvány- és földtan segédtanára és a vegyészeti iparműtan
(kémia technológia) megbízott előadója, 1870. október 1-jétől a Vegyiparműtani (kémiai
technológiai) Tanszék professzora.
***** Wartha 1865–67-ben Georg Städeler professzor tanársegédeként dolgozott a zürichi
Eidgenössische Technische Hochschule analitikai laboratóriumában.
Papp G.
68
Annls Mus. hist.-nat. hung. 111, 2019
3. ábra. Krenner József (ül), Plósz Pál (bal oldalt áll) és Eötvös Loránd (jobb oldalt áll) – kép az
MTA tagjairól készített fényképalbumból
Fig. 3. József Krenner (sitting), Pál Plósz (standing on the left) and Loránd Eötvös (standing on
the right) – from a photo album of the members of the Hungarian Academy of Sciences
(közölte: K D 1998). Mindazonáltal hiába volt Eötvös Loránd apja a
kultuszminiszter, e rendkívül ésszerű javaslatok csak két év múlva, 1870. október
1-jén valósultak meg.
Addigra Krenner múzeumi pozíciója már rendeződött. Hantken Miksa,
a Természetrajzi Tár őre (vezetője) 1869. szeptember 28-án a Földtani Intézet
igazgatója lett, így Krenner 1869. november 4-én megkapta a tiszteletbeli, 1870.
január 22-én az ideiglenes, július 28-án a végleges őri (tárvezetői) kinevezést,
immáron a Természetrajzi Tár felosztásával létrehozott Ásvány- és Őslénytár
élére. Hogy ez ügyben is írt-e Eötvös Loránd a fentihez hasonló indítványt,
nem tudni, mindenesetre Eötvös József 1869. november 20-án Heidelbergbe írt
levelében arról értesítette fiát, hogy „Krennert kineveztem, s így máris legalább
tűrhető állapotba helyeztem őt. Ha, mint reménylem, a Múzeum organizációját
még 1870-ben kiviszem, a fizetések is javulni fognak, s így jöőjéről gondoskodva
van” (közölte B 1988). Hozzá kell tennünk, hogy Krenner József nem
érdemtelenül élvezte a miniszteri jóindulatot, mint ahogy Eötvös Loránd sem
apja révén lett világhírű tudós.
A TUDÓS PÁLYATÁRSAK
Eötvös Loránd doktori vizsgája (1870.
július 7.) után hazatért Heidelbergből,
hamarosan bekapcsolódott a magyar
tudományos életbe, és a tanítványi vi-
szony után mint tudós pá lyatárs folytat ta
Krennerrel a szoros baráti kapcsolatot.
Számos tudományos egyesületben
munkálkodtak együtt. Mindketten a
Magyarhoni Földtani Társulat tagjai
(Krenner 1864-től, Eötvös 1867-től), a
Királyi Magyar Természettudományi
Társulat választmányi tagjai (Krenner
1868-tól, Eötvös 1870-től) és az MTA
tagjai voltak (Eötvös: 1873-tól levelező,
1883-tól rendes tag; Krenner 1874-től
levelező, 1883-tól rendes tag, 3. ábra).
„... hálás tanítványa, Loránd” – Eötvös Loránd és Krenner József barátságáról 69
Annls Mus. hist.-nat. hung. 111, 2019
Más egyesületekben is együttműködtek, például Krenner választmányi
tagja volt a Magyar Kárpát Egyesület 1888-ban Eötvös vezetésével megalakult
Budapesti Osztályának (amely a szintén Eötvös alapító elnökségével létrejött
Magyar Turista Egyesület elődje volt). 1894-től pedig, amikor Szabó József halála
után Krenner a műegyetem Ásvány- és Földtani Tanszékének vezetését felcserélte
a tudományegyetem Ásvány- és Kőzettani Intézetével, egyetemi professzortársak
is lettek. Krenner egyébként 1894-ben egy általa felfedezett új ásványfajt nevezett
el barátja tiszteletére (lorándit, TlAsS2, 4. ábra).
4. ábra. Krenner József rajza a lorándit kristályáról (Breznayné Gánóczy Mária szívességéből)
Fig. 4. Lorándite crystal (drawing by József Krenner; courtesy of Mária Breznayné Gánóczy)
E hivatalos kapcsolatok mellett azonban jóval fontosabb volt a két tudós
magánemberi viszonya. „Eötvöst Krennerhez egy szinte legendaszerű barátság
fűzte. Alig olt nap, hogy e két tudós ne találkozott olna” (B 1923). A
barátság intimitására jellemző, hogy K (s.a.) szerint „egymást becenéven
szólították, még pedig ahogyan azt Eötvös Loránd kieszelte, egymást saját nag yapjuk
keresztnevén (…). Így lett Krenner József ből „Gyuri” (mivelhogy nagyapját
Györgynek hívták), Eötvös Lorándból pedig „Náci” (mivelhogy az ő nagyapja Ignác
olt)”. E tanulmány szerzője maga is látott „Gyurinak”, illetve „Nácinak” címzett
névjegyekre írt köszönő sorokat a küldött süteményért, illetve invitálást „valami
kis mozit” [!] megnézni.
KRENNER, EÖTVÖS ÉS SEMSEY, A „HÁROM BENSŐ BARÁT”
A két baráthoz hamarosan egy újabb különleges személyiség csatlakozott, aki
ugyan nem a tudomány világából érkezett, a magyar tudomány számára mégis
pótolhatatlan szolgálatokat tett. Az 1870-es évek elején Pulszky Ferenc tanácsára
Krenner Józsefet felkereste „a műegyetemen egy igen egyszerű öltözetű, érdekes
Papp G.
70
Annls Mus. hist.-nat. hung. 111, 2019
egyéniségű férfi, aki arra kérte őt, hogy előadásait látogassa, sőt ezen túlmenően
Krenner szaktudását is igénybe vehesse. E fáradozásáért még külön díjazást is
kilátásba helyezet t. Krenner minden díjazás nélkül örömmel vállalta a feladatot. Az
érdekes férfiú Semsey Andor olt, akiről közelebbit Krenner József legjobb barátja,
br. Eötvös Loránd is csak annyit tudott, hogy valami Semsey a bécsi udvarban igen
nagy szerepet játszó kedvelt udvari ember, de hogy milyen viszonyban van ezzel a
Semseyvel, azt ő sem tudta” (M 1933). Az 1866 óta Pesten élő földbirtokos
hamar szoros barátságba került Krennerrel, és az 1870-es évek végén megkezdte
a Krenner által vezetett Ásvány- és Őslénytárat felvirágoztató páratlan mecénási
tevékenységét (ennek részleteit l. P & K 2008). Krenner és Eötvös
barátsága „hozta közel Eötvöst Semseyhez és ez termette meg azokat a valóban
nagyszabású akciókat, amelyekkel Eötvös is, Semsey is örökre beírták neveiket a
magyar kultúrtörténetbe. (…) Krenner, Eötvös és Semsey elálaszthatatlanok
oltak. A múlt századvégi nagy kulturális fellendülésünk történetírója csak
úgy értheti és értetheti majd meg a haladásunkat, ha e három kiváló egyéniség
barátságát, a haladás iránti szenedélyes érdeklődését kellően megvilágítja
(B 1923). Hasonlóképpen fogalmaz az egykori Eötvös-kollegista, Semsey-
ösztöndíjas és Krenner-tanítvány, Mauritz Béla is: „a három benső barát, Eötvös
Loránd, Krenne r József és Semse y Andor megtárgyalták a ter mészettud ományoknak
minden ügyét; Semsey Andor bőkezűsége folytán a hazai természettudományi
kutatások és gyűjtések nagyszerű fejlődésnek indultak” (M 1933). A három
kiváló férfiú kapcsolattartását az is megkönnyítette, hogy majdnem mindvégig
egymáshoz igen közel laktak és dolgoztak (5. ábra).
A Semseyről ír t nekrológban
I (1925) megállapította,
hogya báró Eötvös Loránd és
Semsey Andor között kifejlődött
őszinte barátság áldást árasztott
tudományos és művelődési
törekvéseinkre”. A következőkben
áttekintjük Semsey tudomány-
pártolói tevékenységének azon
vonatkozásait, amelyek legjob-
ban kötődnek Eötvös szemé-
lyéhez.
Semsey a magyar tudomány
és művelődés számos területén
kifejtett mecénási tevékenységét
már 1882-ben tiszteleti tagsággal
ismerte el az MTA, de az
Akadémiának szánt legnagyobb
adományát 1889. október 7-én,
alig több mint fél évvel Eötvös
„... hálás tanítványa, Loránd” – Eötvös Loránd és Krenner József barátságáról 71
Annls Mus. hist.-nat. hung. 111, 2019
5. ábra. Krenner József, Eötvös Loránd és Semsey Andor pesti lak- és munkahelyei
Krenner (fekete háromszögek) = I: Nemzeti Múzeum (munkahely / lakhely, 1866–1919 / 1870–1920);
munkahelyek: II–IV: műegyetem (II: 1872–82; III: 1882–92; IV: 1892–94), V: tudományegyetem
(1894–1913);
Eötvös (zöld négyzetek) = A: tudományegyetem, központi épület (1871–86, munkahely); B: Kecs-
keméti u. 6. (1876–79?, lakhely); C: Eszterházy (Puskin) u. 24. (1879?–86, lakhely); D: Eszterházy
(Puskin) u. 5–7. (1886–1919, munka- es lakhely);
Semsey lakhelyei (kék körök) = 1. Vámház krt. 2. (1866–87?); 2: Főherceg Sándor (Bródy Sándor) utca
12. (1887?–92?); 3: Kálvin tér 4. (1892?–1920?)
(Alaptérkép: H 1903, Grafika: Topa Boglárka Anna)
Fig. 5. Residences and workplaces of József Krenner, Loránd Eötvös and Andor Semsey in Pest
Krenner (black triangles) = I: Hungarian National Museum (workplace / residence, 1866–1919 /
1870–1920); workplaces: II–IV: University of Technology (II: 1872–82; III: 1882–92; IV: 1892–94),
V: University of Science (1894–1913);
Eötvös (green squares) = A: university, central building (1871–86, workplace); B: Kecskeméti Str. 6
(1876–79?, residence); C: Eszterház y (Puskin) Str. 24 (1879?–86, residence); D: Eszterhá zy (Puskin) Str.
5–7 (1886–1919, working place);
Residences of Semsey (blue circles) = 1. Vámház Boulevard 2 (1866–87?); 2: Főherceg Sándor (Bródy
Sándor) Str. (1887?–92?); 3: Kálvin Square 4 (1892?–1920?)
(Base map: H 1903, graphics: Boglárka Anna Topa)
Loránd elnökké választását (1889. május 3.) követően tette, amikor Eötvöshöz
címzett nyí lt levelében ötéves határidővel 100 000 forintot (azaz 200 0 00 koronát)*
ajánlott föl tíz nagy összefoglaló munka díjazására a következő tárgykörökben:
magyar nyelvtan, irodalomtörténet, Magyarország archeológiája, története,
földrajza, közgazdasága, geológiája, mineralógiája, flórája és faunája. Nem
Semseyn múlott, hogy a többször meghosszabbított, illetve 1902-ben már csak öt
témában kiírt pályázat gyakorlatilag eredménytelenül zárult. A 20 000 koronás
nagydíjat csak az ásványtanból adták ki (1908-ban, Krenner Józsefnek). Pulszky
Ferenc (archeológia, 1897), Milhoffer Sándor (közgazdaság, 1902) és Pintér Jenő
(irodalomtörténet, 1908) 3000 koronás „másodjutalmat” kapott. A kamatokat
Semsey 1902. április 26-án kelt levele alapján az Alföld geofizikai viszonyainak
tudományos feltárására, vagyis Eötvös gravitációs méréseinek támogatására
fordították, az MTA igazgató tanácsának 1913. március 6-i ülésének határozata
után pedig az évi 8000 korona körüli összeget 1920 végéig a Szótári Bizottságnak
engedték át a magyar nagyszótár kidolgozására (I 1925, F 2000).
1895. július 6-án Semsey újabb nyílt levelet jelentett meg a napisajtóban.
Ezúttal nem az akadémiai elnöknek kijáró „Tisztelt elnök úr!” adresszálással,
hanem „Kedves barátom!” megszólítással írt Eötvösnek, aki (1894. június 10. és
1895. január 15. közötti) kultuszmin iszteri intermezzója alatt megvetette az E ötvös
József Collegium alapját, és Semsey ehhez az alapvetéshez kívánt a maga módján
* Aranyparitáson átszámolva 61 kg aranynak megfelelő összeg.
Papp G.
72
Annls Mus. hist.-nat. hung. 111, 2019
az erre épülő tudósképzés támogatásával hozzájárulni: „Az évek hosszú sorában,
beszélgetéseink alkalmával, mindig újra meg újra visszatértünk arra a kérdésre:
miként lehetne oda hatni, hogy többen foglalkozzanak hazánkban komolyan a
tudománnyal, nemcsak gyűjtve, vagy tanítva, hanem teremtő erőel gyarapítva is
azt. Ilyenkor élénken tűntek fel előttünk társadalmi viszonyaink hibái, melyek csak
elétve engedik meg, hogy tudományra teremtett f iatalemberek gondtalanul és egész
odaadással fordíthassák idejüket tanulmányaikra és kutatásaikra. (…) Mozdítsunk
hát valamit a dolgon. Te, mint örömmel hallom, a tanárképzés ügyének gondolatát
vállaltad magadra; adjon Isten sikert e vállalkozásodhoz. De valamit én is akarok
tenni.” Ez a valami a Semsey-ösztöndíjak rendszere volt: „a jöő szeptember 1-től
kezdve három olyan fiatal tudósnak, ki főiskolai tanulmányait befejezte s már
diplomát nyert, egyenként évi 2000 frtot [4000 koronát] fogok adni, mindaddig,
míg egész odaadással tudományukkal foglalkoznak s más végleges alkalmazást
nem vállalnak” (Semsey in P 20 08). Az ösztöndíjakat odaítélő testületbe
Semsey a maga mellé Eötvöst, Krennert, valamint Entz Gézát, Hőgyes Endrét,
Jurányi Lajost, König Gyulát, Margó Tivadart, Szily Kálmánt, Than Károlyt
és Wartha Vincét kérte föl (P 2008). I  (1925) szerint az összes
kiosztott ösztöndíj 172 600 korona volt, és odaítélésük rendszerint Eötvös javas-
lata értelmében történt.
A tanárképzés szoros összefüggésben lévén a tudósképzéssel, Semsey Eötvös
rendelkezésére bocsátott 5000 forintot, azaz 10 000 koronát, „azzal a rendeltetés-
sel, hogy abból az alakulóban lévő b. Eötvös József-collégium könyvtárának alapja
épüljön fel” (P 2008). Ezen kívül a későbbiekben az Eötvös Collegium
a könyvtár bővítésre további összesen 13 100, egyéb beszerzésekre 5000 koronát
kapott Semseytől (I   1925).
Amint fentebb említettük, a ki nem osztott Semsey-pályadíj kamataiból az
MTA 1902-től Eötvös Loránd kutatásait támogatta, de Semsey ekkor közvetlenül
is felajánlott 25 000 koronát a vizsgálatokhoz nélkülözhetetlen tudományos
eszközök beszerzésére. Semsey fedezte az első torziós ingák elkészítését és az
1901-ben Pekár Dezső vezetésével megindult részletes torziós ingamérésekhez és
geofizikai kutatásokhoz szükséges összes felszerelés költségeit, valamint 1901-től
1907 közepéig a mérések kiadásait, mintegy 100 000 koronát. A kutatásokat ettől
kezdve már a magyar á llam támogatásával végezték (I 1925). Amint Pekár
feljegyezte, „Semsey Eötvös báróal jó barátságban olt és sokszor felkereste. [...]
Nagyon érdeklődött Eötvös munkássága és geofizikai mérései iránt. Én több ízben
meglátogattam őt és ilyenkor részletesen kellett ezekről referálnom; sőt megkért,
hogy a mérésekről és azok eredményéről időről-időre levélben is értesítsem, amit én
természetesen örömmel teljesítettem is, és amit ő nagy köszönettel vett” (Pekár in
P 20 09).
Végezetül hadd idézzünk Semseynek 1913. dec. 20-án, Tátraszéplakról, az
Eötvöstől kapott születésnapi üdvözletre küldött válaszából: „Az átélt 80 évre
visszapillantva, érzem, hogy többet tehettem olna a művelődés és a tudományos
haladás érdekében: de ki olna képes arra, hogy minden tervét megvalósíthassa?
„... hálás tanítványa, Loránd” – Eötvös Loránd és Krenner József barátságáról 73
Annls Mus. hist.-nat. hung. 111, 2019
Őszinte örömmel tölt el, hogy törekvéseimet oly kedvesen méltányolod; a derű kedves
sugarait árasztod ezzel 80-ik születésnapomra” (Semsey in S 2009).
ANEK DOTÁKSEI
A magyar tudomány három nagy alakjáról kedves anekdotákat is őriz a
halványuló emlékezet. Különösen Semsey saját magával szembeni legendás
fösvénységét örökítette meg a szájhagyomány. Emelkedett zárszó helyett ezekből
az anekdotákból közlünk kettőt.
Semsey általában a Szikszay-féle étteremben ebédelt. Ez a vendéglő eleinte
a Kálvin téren, majd az egyetem közelében volt. Egy ízben Krennerrel együtt
ebédelt itt, s amikor az szokás szerint méltóságos uramnak titulálta; rászólt, hogy
ne szólítsa így, mert akkor a pincérnek több borravalót kell adnia (K 1998
nyon).
Semsey egy a lkalommal a rra kérte Eötvös Lorándot, hogy ha van haszná laton
kívüli télikabátja, ajándékozza neki, mert szüksége lenne a kabátra az inasának.
Eötvös néhány nap múlva elküldte a kabátot. Egyszer aztán szemközt találkozik
az utcán Semseyvel, és megdöbbenve látja, hogy kabátját Semsey hordja. Menten
szóvá is tette, amire Semsey így válaszolt: Ez a kabát olyan jó állapotban volt,
hogy a magamét adtam az inasomnak, és ezt megtartottam (B 1972).*
*
Köszönetnyilánítás A kéziratos forrá sokhoz való hozzá férésben sokat segített B abus Antal
(MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye), Mészárosné
Jelinek Beáta (Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat [MBFSz] Geofizikai Szakkönyvtár),
Sebestyén Réka (MTM Központ i Könyv tár), Szekér Barnabás (Piarista Rend Mag yar Tartomá nya
Központi Levéltára) és Török Ildikó (MBFSz Eötvös Loránd Emlékgyűjtemény). Külön köszönet
dr. Fancsik Tamásnak, az MBFSz elnökének, az Eötvös Loránd Emlékgyűjteményben őrzött
Eötvös-portréról készült fotó felhasználásának engedélyezéséért.
***
* Ugyanezt a történetet a Búvár 1935. évi 1. évf. 589. oldalán olvasható „Mosolygó egyetem” c.
anekdotag yűjtemény E ötvös Loránd helyet t Heinrich Gu sztáv (1845–1922) fi lológusprofesszorhoz
köti.
74
Annls Mus. hist.-nat. hung. 111, 2019
G. Papp
“... your grateful pupil, Loránd” –
on the friendship of Loránd Eötvös and József Krenner
Gábor Papp
Department of Mineralogy and Petrology, Hungarian Natural History Museum,
Ludoika tér 2–6., H-1083 Budapest, Hungary
E-mail: papp.gabor.min@nhmus.hu
Abstract – Loránd Eötvös, world-renowned physicist, geophysicist, erudite professor and science
politician, had a deep friendship with József Krenner, a similarly brilliant scientist and museum
curator in the field of mineralogy, the most outstanding head of the Department of Mineralogy
and Paleontology ever, who was his private tutor for years. This paper, written on the occasion
of the Loránd Eötvös Commemorative Year, highlights some details of the little-known story of
the friendship between Eötvös and Krenner. Additional ly, it reviews Loránd Eötvös’s relationship
with Andor Semsey, whom he got acquainted through Krenner. Semsey, the peerless patron of
the Department of Mineralogy and Paleontology, became the most important benefactor of the
Hungar ian Academy of Sciences du ring the acade mic presidency of Eötvös . Semsey also g enerously
supported the “József Eötvös Collegium” teacher training college founded at Eötvös’s initiative,
and the related training of scholars. He also financed the gravity measurement expeditions of
Eötvös until 1907. In the appendix of this paper a hitherto unknown letter written by Eötvös
during his university studies at Heidelberg to Krenner is published.
Key words – “József Eötvös” Collegium, Loránd Eötvös, József Krenner, history of science,
Hungarian Academy of Sciences, Andor Semsey
IRODALOM  REFERENCES
B M. 1923: Semsey Andor. – Az Est 14(185 [18 Aug.]): 2.
B M. (ed.) 1988: Eötvös József levelei fiához, Eötvös Lorándhoz. – Szépirodalmi
Könyvkiadó, Budapest, 154 pp.
B A. 1907: Kelety Gusztáv emlékezete. – Budapesti Szemle 129: 10–31.
B G. 1972: Jókedvű magyar tudósok. – Gondolat Kiadó, Budapest, 621 pp.
B T. & B M K. 1986: „A fizika fejedelme. – Magvető Könyvkiadó,
Budapest, 420 pp.
75
Annls Mus. hist.-nat. hung. 111, 2019
“... your grateful pupil, Loránd” – on the friendship of Loránd Eötvös and József Krenner
E L. 1864: Mineralogiai-geologiai kirándulás leírása. [Description of a mineralogical and
geological excursion.] – Manuscript, Ms 5097/47, Department of Ma nuscripts & Rare Books ,
Library and Information Centre of the Hungarian Academy of Sciences, Budapest.
E L. 1868: Notizen om Jahre 1868 April-October. – Manuscript, Ms 5097/46, Department
of Manuscripts & Rare Books, Library and Information Centre of the Hungarian Academy
of Sciences, Budapest.
E L. 1869: A scarisorai jégbarlang. – Vasárnapi Ujság, 16(49) [dec. 5.]: 673–675.
E L. 1870: [Levél Eötvös Józsefnek, Heidelberg, 1870. február 12. / Letter to József Eötvös,
Heidelberg, 12 Feb. 1870.] – Manuscript, 9494/115/1982, Letter Collection, Collection of
Manuscripts, National Széchényi Library, Budapest.
F G.- 2000: A Magyar Tudományos Akadémia jutalomdíjai. 2. 1859–1900. Magyar
Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 192 pp.
F Z. 1903: Báró Eötvös József. – Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 302 pp.
F I. 1930: Báró Eötvös Loránd emlékezete. – In: F I. (ed.): Báró Eötvös Loránd
emlékkönyv. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, pp. 18–79.
H J. 1903: Budapest székes-főáros és környékének térképe. – Eggenberger, Budapest.
I  L. 1925: Dr. Semsey Andor t. tag emlékezete. – In: A Magyar Tudományos Akadémia
elhunyt tag jai fölött tartott emlékbeszédek 19(2): 24 pp.
K A. 1998: Fejezetek egy apokrif geológia-történetből. – Természet Világa 129 (Special
Issue No. 2 (Geológia)): 92–94.
K D D. 1998: A csúcson. A hegyek szerelmese – báró Eötvös Loránd. – ELTE Eötvös
Kiadó, Budapest, 225 pp.
K J. A. s.a.: Krenner József mineralógus élettörténete egyéniségének megvilágításában.
[Life story of József Krenner, mineralogist, in the perspective of his personality.] – Manuscript,
Department of Mineralogy and Petrology, Hungarian Natural History Museum, Budapest.
M B. 1933: – Krenner József emlékezete. – In: A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt
tagjai fölött tartott emlékbeszédek 21(18): 27 pp.
M S. (1919): Eötvös Lóránd [sic!]. – Természettudományi Közlöny 51(721, 1919.05.01.):
210–225.
N B. 1996: Krenner József. Akadémiai Kiadó, Budapest, 151 pp.
N F. 1922: Vécsey Tamás t. tag emlékezete. – In: A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt
tagjai fölött tartott emlékbeszédek 18(4): pp. 71–86.
N” 1857/58 –1864/65: A [pesti piarista gimnáziumi] ... osztály névjegyzéke. Iskolaév
... [Register of students [of the Piarist Grammar School at Pest]. Schoolyears …]. – Manuscript,
Documents of the gymnasium at Budapest (Pest), Registers of students, 84a: I. 1857/58;
85b: II. 1858/59; 86c: III. 1859/60; 87d: IV. 1860/61; 88e: V. 1861/62; 89f: VI. 1862/63; 90g:
VII. 1863/64; 91h: VIII. 1864/65. Central Archives of the Hungarian Province of the Piarist
Order, Budapest.
P G. 2019: A fiatal Eötvös Loránd tanulmányai és tevékenysége a kémia területén. – Annales
Musei historico-naturalis hungarici, 111: 79–93.
P  G. (in pre p.): Az ifjú E ötvös Loránd és a földt udományok. – to be submitted to Föl dtani Közlöny.
Papp G.
76
Annls Mus. hist.-nat. hung. 111, 2019
P G. & K T. 2008: Egy mecénás páratlan adományai a nemzet múzeumának
(Semsey Andor és a Magyar Nemzeti Múzeum Ásvány-Őslénytára). – In: H J., P-
 J. & P G. (ed s): Semsey Andor emlékkötet. Tiszántúli Történész Társaság, Debrecen,
pp. 91–122.
P O. 1871: [Eötvös Loránd részére kiállított bizonyítvány / Certif icate to Loránd Eötvös.]. –
Manuscript, Ms 5089/8, Department of Manuscripts & Rare Books, Library and
Information Centre of the Hungarian Academy of Sciences, Budapest.
P J. 2008: A Semsey-féle ösztöndíj. – Természet Világa 139(4): 157–159.
P J. 2009: Egy tudománypártoló földbirtokos – Semsey Andor. – Magyar Tudomány
170(1): 3842 .
S P. 1913: Báró Eötvös József levele Szabó Sámuelhez. – Magyar Paedagogia 22: 597–598.
S Z . 20 09: Szemelvények a magyar geof izika történetéből VI. – Magyar Geofizika 50(2): 82 –88 .
S J. 1897: Magyar írók. V. kötet. Iczés-Kempner. – Hornyánszky, Budapest, 1468 cols.
S L. & K J. M. 2003: Magyarországi diákok bécsi egyetemeken és főiskolákon 1849–1867.
Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, Budapest, 502 pp.
T 1858–1865: Tudósitvány a pesti kegyes tanitórendi nagy gymnasiumról ...
tanévben. 1857/58: Pes t, 33 pp.; 1858/59: 1859, Pest, 39 pp .; 1859/60: 1860, Pest , 31 pp.; 1860/61:
1861, Pest, 41 pp.; 1861/62: 1862, Pest, 34 pp.; 1862/63: 1863, Pest, 44 pp.; 1863/64: 1864,
Pest, 44 pp.; A kegyes tanitórendiek pesti nagy gymnasiumába járó ifjúságnak érdemszerénti
osztályozása az 1864/65-iki tanév második felében. 1865, Pest, 22 pp.
FÜGGELÉK
Eötvös Loránd Heidelbergből Krenner Józsefnek írt levele
(a törlések és betoldások figyelembe vételével)
(MTM Központi Könyvtár, Tudománytörténeti Gyűjtemény, II-7/24/5.)
APPENDIX
Loránd Eötvös’s letter from Heidelberg to József Krenner
(taking into account deletions and insertions)
(HNHM Central Library, History of Science Collection, II-7/24/5.)
1868 Január 2.
Kedves Krenner úr!
„Pros’t Neujahr”i ezzel a rövid, kegyed előtt nem ismeretlen kifejezéssel akarom
kimondani mind azt a jót és szépet, amit kegyednek, tisztelt nejének és a kis
pubinakii resp. az én kis keresztfiamnak őszinte szívből kívánok. –
„... hálás tanítványa, Loránd” – Eötvös Loránd és Krenner József barátságáról 77
Annls Mus. hist.-nat. hung. 111, 2019
10. Jan.
A szerencsekívánat múltkor torkomon akadt – s így talán kissé későn jövök
üdvözleteimmel – úgy-e nem neheztel érte? –
Ami nt rendesen a szerencse kívánók egy kéréssel is jövök. Emlékszik talá n kegyed,
midőn kedves kis utazásunkiii alatt Losoncz közelében az út mellett összerakott
basaltokat kopogtattunk;iv mialatt Keletyv útitársunk azt hiszem nagyon únta
magát. – Abból a basaltból ide is hoztam s most Bunsen segítségével analysálom;
még pedig magvát és elbomlott héját külön-külön. – Nagyon érdekelne tudni,
honnét való az a basalt? oszlopok közelében fordúl-e elő? s nem képződik-e talán
oszlopok elmállása útján. –
Erre nézve itt semmit sem tudhatok meg, s így kérem bocsásson meg ha e kérdéssel
terhelem. –
Ezáltal egyszersmind azt a vágyat is fejeztem ki, hogy szeretnék kegyedtől, néhány
sorban tudósítást kapni, hogyan érzi magát? nő-e a kis fiú? nem únta-e még meg
tisztelt neje a tapyrus rajzolást?vi stb.
S ha kegyed hasonló kérdéseket intézne hozzám, a hol természetesen a két
utóbbinak el kellene maradni, csak azt felelhetem, hogy jól érzem magamat
– hiszen ismeri mily kedves az életmód melyet folytatok – Jan. 2án kifejezett
szerencse kívánataimat megújítva maradok hálás tanítványa
Loránd
Jegyzetek – Notes
i Boldog új évet!
ii Krenner József első gyermeke, a később Tardos Krenner Viktor néven
működő festőművész és drámaíró (1866–1927).
iii A kísérő tanulmányban említett, 1864. szeptember 5–28. között Észak-
Magyarországnak jórészt a ma Szlovákiához tartozó területén Krenner József és
Kelety Gusztáv társaságában tett „mineralogiai-geologiai” kirándulás.
iv A minta valószínűleg az Eötvös útinaplójának (E 1864) szeptember
5-i bejegyzésében Balassagyarmat közeléből említett „bazalthalmazokból
származott: „Visszajövetelünkkor [ti. Balassagyarmatra] basalt halmazokra
akadtunk; melyeknél különösen szépen tanulmányozhattuk e kőzetnek könnyű
elmállási képességét. – A nedvesség, ugyanis, a nappal együtt bontólag hat e
kőzetre; s a fölületről befelé, az elmállott rétegek elválnak.”
v Kelety Gusztáv (1834–1902), festőművész, grafikus és műkritikus, Eötvös
Loránd egyik nevelője, l. a kísérő tanulmányt.
vi A Krenner által 1867-ben az „Ajnácskő ősemlősei” című tanulmányban
(MFT Munkálatai 3: 114–132.) leírt Tapirus priscus rajzait Krenner Józsefné
Machik Mária (1843–1895) festőművésznő készítette, amint azt a cikkben a 121.
oldalon olvasható lábjegyzet („A rajzokat nőm készítette”) is tanúsítja.
ResearchGate has not been able to resolve any citations for this publication.
  • M Beke
Beke M. 1923: Semsey Andor. -Az Est 14(185 [18 Aug.]): 2.
  • A Berzeviczy
Berzeviczy A. 1907: Kelety Gusztáv emlékezete. -Budapesti Szemle 129: 10-31.
A fizika fejedelme". -Magvető Könyvkiadó
  • T Buday
  • K Budayné Mosonyi
Buday T. & Budayné Mosonyi K. 1986: "A fizika fejedelme". -Magvető Könyvkiadó, Budapest, 420 pp.
Description of a mineralogical and geological excursion
  • L Eötvös
Eötvös L. 1864: Mineralogiai-geologiai kirándulás leírása. [Description of a mineralogical and geological excursion.] -Manuscript, Ms 5097/47, Department of Manuscripts & Rare Books, Library and Information Centre of the Hungarian Academy of Sciences, Budapest.
Ms 5097/46, Department of Manuscripts & Rare Books, Library and Information Centre of the Hungarian Academy of Sciences
  • L Eötvös
Eötvös L. 1868: Notizen vom Jahre 1868 April-October. -Manuscript, Ms 5097/46, Department of Manuscripts & Rare Books, Library and Information Centre of the Hungarian Academy of Sciences, Budapest.
1869: A scarisorai jégbarlang
  • L Eötvös
Eötvös L. 1869: A scarisorai jégbarlang. -Vasárnapi Ujság, 16(49) [dec. 5.]: 673-675.
Báró Eötvös Loránd emlékezete
  • I Fröhlich
Fröhlich I. 1930: Báró Eötvös Loránd emlékezete. -In: Fröhlich I. (ed.): Báró Eötvös Loránd emlékkönyv. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, pp. 18-79.
A csúcson. A hegyek szerelmese -báró Eötvös Loránd
  • Kis Domokos
Kis Domokos D. 1998: A csúcson. A hegyek szerelmese -báró Eötvös Loránd. -ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 225 pp.
Krenner József mineralógus élettörténete egyéniségének megvilágításában. [Life story of József Krenner, mineralogist, in the perspective of his personality
  • J A Krenner
Krenner J. A. s.a.: Krenner József mineralógus élettörténete egyéniségének megvilágításában. [Life story of József Krenner, mineralogist, in the perspective of his personality.] -Manuscript, Department of Mineralogy and Petrology, Hungarian Natural History Museum, Budapest.
Az ifjú Eötvös Loránd és a földtudományok. -to be submitted to Földtani Közlöny
  • G Papp
Papp G. (in prep.): Az ifjú Eötvös Loránd és a földtudományok. -to be submitted to Földtani Közlöny. Papp G.