Content uploaded by Dénes Bartha
Author content
All content in this area was uploaded by Dénes Bartha on May 25, 2020
Content may be subject to copyright.
Invasive tree and shrub species of Hungary
Potentially invasive tree and shrub species of Hungary
Összeállította / Compiled by:
BARTHA Dénes
Soproni Egyetem Kiadó / University of Sopron Press
Sopron
2020
1
Fekete Lista
Magyarország inváziós fa- és cserjefajai
Black List
Invasive tree and shrub species of Hungary
Szürke Lista
Magyarország potenciálisan inváziós fa- és cserjefajai
Grey List
Potentially invasive tree and shrub species of Hungary
Összeállította / Compiled by:
BARTHA Dénes
Soproni Egyetem Kiadó / University of Sopron Press
Sopron
2020
2
Lektorálta / Revised by:
CSISZÁR ÁGNES
HÖHN MÁRIA
PAPP LÁSZLÓ
ISBN 978-963-334-357-9
Kiadó / Published by:
Soproni Egyetem Kiadó / University of Sopron Press
Felelős kiadó / Responsible publisher:
Dr. ALPÁR Tibor László kutatási és külügyi rektorhelyettes /
Vice Rector of Scientific and Foreign Affairs
© Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Növénytani és Természetvédelmi Intézet /
University of Sopron, Faculty of Forestry, Institute of Botany and Nature Conservation
Jelen kiadvány az „EFOP-3.6.1-16-2016-00018 – A felsőoktatási rendszer K+F+I
szerepvállalásának növelése intelligens szakosodás által Sopronban és Szombathelyen”
című projekt és a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi
Intézete anyagi támogatásával valósult meg.
Nyomdai kivitelezés / Printed by:
LŐVÉRPRINT Nyomda / LŐVÉRPRINT Press
H-9400 Sopron
Ady Endre u. 5.
Ajánlott hivatkozási forma / Recommended citation form:
BARTHA D. (2020): Fekete Lista. Magyarország inváziós fa- és cserjefajai. / Black List.
Invasive tree and shrub species of Hungary. * Szürke Lista. Magyarország potenciálisan
inváziós fa- és cserjefajai. / Grey List. Potentially invasive tree and shrub species of
Hungary. – Soproni Egyetem Kiadó / University of Sopron Press, Sopron, 84 pp.
3
Bevezetés
Közismert, hogy a biológiai invázió a biodiverzitás egyik legfőbb veszélyeztető tényező-
je (DAISIE, 2009; KOWARIK, 2010; LOCKWOOD et al., 2013). Az utóbbi két évtizedben
a biológiai invázió kezelésére globális és kontinentális léptékű stratégiák (pl. CBD, 2000;
GENOVESI & SHINE, 2003; KETTUNEN et al., 2009), illetve jogszabályok (pl. EU,
2014a; GENOVESI et al., 2015) is készültek.
Földi (globális) léptékben a legveszélyesebb száz élőlény (mikroorganizmus, gomba,
növény, állat) (ISSG, 2017) között 21 fásszárú faj található, amelyek közül több (pl.
Acacia mearnsii, Lantana camara, Pinus pinaster, Rubus ellipticus, Schinus terebinthifolius, Tama-
rix ramosissima, Ulex europaeus) Európában is előfordul és gondokat okoz. Az ugyanezen
célból Európára (kontinentális léptékben) összeállított lista (NENTWIG et al., 2018) 16
fás szárú fajt tartalmaz, amelyek sorrendje a száz fajt számláló jegyzékben az alábbi: 6.
Acacia dealbata, 7. Lantana camara, 13. Robinia pseudoacacia, 38. Opuntia ficus-indica, 42.
Arundo donax, 50. Eucalyptus globulus, 59a. Baccharis halimifolia, 59b. Prunus serotina, 65.
Eucalyptus camaldulensis, 67. Elaeagnus angustifolia, 69. Acacia saligna, 76a. Ligustrum sinense,
76b. Rosa rugosa, 79. Acacia longifolia, 80. Buddleia davidii, 84. Euonymus fortunei.
Külön a fásszárú növényfajokra készített lista szerint a Földön 357 inváziós fafaj és 265
inváziós cserjefaj található, Európában eddig 59 inváziós fafajt és 48 inváziós cserjefajt
mutattak ki (RICHARDSON & REJMÁNEK, 2011). A Föld 15 régiójából legalább 6
régióban előforduló inváziós fa- és cserjefajok száma 38, amelyből 16 Európában is
gondot okoz, s közülük 2 faj (Ailanthus altissima, Robinia pseudoacacia) Magyarországon is
inváziós besorolású (BALOGH et al., 2004).
Az idegen fajok veszélyességének kifejezésére az utóbbi negyed évszázadban – a több
mint fél évszázados múltra visszatekintő, a veszélyeztetett fajokra vonatkozó vörös
listák elgondolása alapján – fekete, szürke és fehér listákat állítanak össze. Az eddigi
értékelő módszerek sajátossága, hogy kiválasztott kritériumokon és indikátorokon
alapulnak, a felállított listák pedig vagy sorrendiséget, vagy előre meghatározott
kategóriákba való besorolást tükröznek (pl. ANDERSEN et al., 2004; BLACKBURN et al.,
2011, 2014; BUTCHART et al., 2010; ESSL et al., 2008, 2011; JÄGER, 1988; JESCHKE et al.,
2014; KOWARIK et al., 2003; KUMSCHICK et al., 2012, 2015; MOLES et al., 2008;
NEHRING et al., 2013, 2015; PYŠEK et al., 2004, 2012a; RANDALL et al., 2008;
REJMÁNEK & RICHARDSON, 1996; RICHARDSON et al., 2000; ROY et al., 2014; WEBER
& GUT, 2004). Növényfajok esetében különböző térléptékben készültek inváziós szem-
pontú besorolások, így a Föld egésze: PYŠEK et al., 2017; Európa: LAMBDON et al., 2008;
BRUNEL et al., 2010; Észak- és Közép-Európa: BRANQUART et al., 2010; Közép-Európa:
WEBER & GUT, 2004; Mediterrán régió: GASSO et al., 2009; CROSTI et al., 2010; Belgium:
BRANQUART, 2009; Csehország: PYŠEK et al., 2012b; PERGL et al., 2016; Írország: KELLY
et al., 2013; Nagybritannia: BAKER et al., 2008; Németország: NEHRING et al., 2013;
RABITSCH et al., 2013; Norvégia: GEDERAAS et al., 2007, 2012; Románia: ANASTASIU &
NEGREAN, 2005; Spanyolország: ANDREU & VILÀ, 2010; Svájc: GIGON & WEBER, 2005;
WEBER et al., 2005; Szlovákia: MEDVECKÁ et al., 2012; Ukrajna: PROTOPOPOVA et al.,
2006. Ugyanakkor a fásszárúak besorolása tekintetében külön tanulmányok is születtek
(pl. BERG et al., 2016; BINGGELI, 1996; BRUNDU & RICHARDSON, 2016, 2017; DODET
& COLLET, 2012; FAYVUSH et al., 2018; FENG et al., 2016; KOWARIK et al., 2013;
4
KRIVÁNEK & PYŠEK, 2006; PYŠEK et al., 2009; REICHARD & HAMILTON, 1997;
REJMÁNEK & RICHARDSON, 2013; RICHARDSON & REJMÁNEK, 2004, 2011).
Magyarországon az Európai Unióhoz való csatlakozáskor jelent meg a növényfajok
esetében nemzeti inváziós lista (BALOGH et al., 2004), amely azóta nem került aktuali-
zálásra. Az özönnövényeket több kézikönyv is részletesen tárgyalja (BOTTA-DUKÁT &
MIHÁLY, 2006; BOTTA-DUKÁT & BALOGH, 2008; CSISZÁR, 2012; MIHÁLY & BOTTA-
DUKÁT, 2004), visszaszorítási és felszámolási lehetőségeik is többnyire ismertek (pl.
CSISZÁR & KORDA, 2015a,b, 2017a,b), adott a jogszabályi háttér (ANON., 2016a,b;
BARTHA, 2016; EU, 2014b), de a tényleges intézkedések különösen elégtelennek
bizonyulnak (pl. CSECSERITS et al., 2018; KÉZDY et al., 2017a,b; 2018).
A hazai inváziós dendrotaxonokról több áttekintő tanulmány (pl. BARTHA, 1999a,
2000a; 2002; BARTHA & CSISZÁR, 2004; CSONTOS & TAMÁS, 2006; TERPÓ, 1983;
UDVARDY, 1998) született, s velük kapcsolatban napvilágot látott az országban az első
fekete lista is (BARTHA, 2002b). Megjegyzendő, hogy a fásszárú növényeken kívül
NEHRING et al. (2010) módszerét követve GUTI (2017) a hazai Duna szakaszon élő
halfajok esetében készített Magyarországon fekete és szürke listát.
Jelen összeállítás a NEHRING et al. (2015) által valamennyi élőlénycsoportra kidolgozott
egységesen alkalmazható módszert követi. Ennek lényege, hogy a természetes biodiver-
zitás veszélyeztetése szempontjából értékeli a fajokat, a gazdasági és egészségügyi vonat-
kozásokat nem veszi figyelembe. Az idegen fajok csak kis hányada okoz a biológiai
sokféleségre nézve negatív hatásokat (CBD, 2000; GENOVESI & SHINE, 2003). A CBD
(2000) szempontjából az idegen fajokat akkor tekintjük inváziósnak, amikor azok
veszélyt jelentenek a biológiai sokféleségre nézve, azaz amikor i) őshonos fajokat
közvetlenül fenyegetnek; ii) az élőhelyek kolonizációja valószínűleg az őshonos fajok
veszélyeztetéséhez vagy kipusztulásához vezet; illetve iii) az ökoszisztéma működése (pl.
tápanyag-ciklus) vagy szerkezete jelentősen megváltozik. Az értékelés során az adott
területre nézve idegen fajokat három listába (Fekete, Szürke és Fehér Lista), az első
kettőn belül pedig három, ill. két alkategóriába sorolják. A Fekete Lista alkategóriáiba
való beosztáshoz további két járulékos kritériumot, a Szürke Lista alkategóriáiba való
besoroláshoz további hat biológiai-ökológiai kritériumot is elemezni szükséges.
Az idegen fásszárú fajok biodiverzitást veszélyeztető hatásának átfogó értékelése négy
fő kritérium alapján történik, ugyanis a valamennyi élőlénycsoportra alkalmazható érté-
kelő rendszerben a predáció és herbivória kritérium elemzésének esetünkben nincs
relevanciája. Az értékelendő dendrotaxonok körének összeállítása több forrásból (pl.
BARTHA, 1999b, 2012; GENCSI & VANCSURA, 1992; SCHMIDT & TÓTH, 2006; TÓTH,
2012; faiskolai árjegyzékek) történt, a listára felkerültek mindazon fásszárúak, amelyek i)
Magyarországon elvadult idegen fajok, illetve ii) ültetett vagy a közeljövőben várhatóan
ültetendő idegen fajok, iii) a szomszédos országokban inváziós vagy potenciálisan
inváziós fajok, iv) az Európai Unió inváziós listáján szereplő fajok.
A jelenlegi előfordulás mértékének megállapításához Magyarország Flóratérképezési
Adatbázisát (BARTHA et al., 2015; folyamatosan aktualizálva: http://floraatlasz.uni-
sopron.hu), illetve a vonatkozó szakirodalmat vettük alapul. A fajok besorolása az egyes
listakategóriákba az elővigyázatosság elvét követi, s az nem tekinthető állandónak, az
ismeretanyag bővülése, ill. a fajok viselkedésének változása indokolja a bizonyos idő-
közönként elvégzett újabb értékelést.
5
Introduction
It is well-known that biological invasion is one of the major threats to biodiversity
(DAISIE, 2009; KOWARIK, 2010; LOCKWOOD et al., 2013). Global and continental
strategies (e.g. CBD, 2000; GENOVESI & SHINE, 2003; KETTUNEN et al., 2009) and
legislation (e.g. EU, 2014a; GENOVESI et al., 2015) have been developed over the past
two decades to address biological invasion.
On a global scale, there are 21 woody species among the most dangerous hundreds of
organisms (microorganisms, fungi, plants, animals) (ISSG, 2017), many of which (e.g.
Acacia mearnsii, Lantana camara, Pinus pinaster, Rubus ellipticus, Schinus terebinthifolius, Tama-
rix ramosissima, Ulex europaeus) occur in Europe and cause problems. The list compiled
for Europe (continental scale) for the same purpose contains 16 woody species
(NENTWIG et al., 2018), which order is the following in the list of one hundred species:
6. Acacia dealbata, 7. Lantana camara, 13. Robinia pseudoacacia, 38. Opuntia ficus-indica, 42.
Arundo donax, 50. Eucalyptus globulus, 59a. Baccharis halimifolia, 59b. Prunus serotina, 65.
Eucalyptus camaldulensis, 67. Elaeagnus angustifolia, 69. Acacia saligna, 76a. Ligustrum sinense,
76b. Rosa rugosa, 79. Acacia longifolia, 80. Buddleia davidii, 84. Euonymus fortunei.
According to the list of woody plant species, there are 357 invasive tree species and 265
invasive shrub species on Earth, and 59 European invasive tree species and 48 invasive
shrub species have been detected so far in Europe (RICHARDSON & REJMÁNEK, 2011).
There are 38 invasive tree and shrub species occurring in at least 6 of the 15 regions of
the Earth, of which 16 are of concern in Europe, of which 2 species (Ailanthus altissima,
Robinia pseudoacacia) are regarded also as invasive in Hungary (BALOGH et al., 2004).
To express the threat of alien species, black, grey, and white lists have been compiled
over the past quarter century based on red lists of endangered species dating back more
than half a century. The characteristic of the evaluation methods so far is that they are
based on selected criteria and indicators, and the lists established reflect either the order
or the classification into predefined categories (e.g. ANDERSEN et al., 2004; BLACK-
BURN et al., 2011, 2014; BUTCHART et al., 2010; ESSL et al., 2008, 2011; JÄGER, 1988;
JESCHKE et al., 2014; KOWARIK et al., 2003; KUMSCHICK et al., 2012, 2015; MOLES et
al., 2008; NEHRING et al., 2013, 2015; PYŠEK et al., 2004, 2012a; RANDALL et al., 2008;
REJMÁNEK & RICHARDSON, 1996; RICHARDSON et al., 2000; ROY et al., 2014; WEBER
& GUT, 2004). In the case of plant species, invasive classifications have been made at
different spatial scales, so that the entire Earth: PYŠEK et al., 2017; Europe: LAMBDON et
al., 2008; BRUNEL et al., 2010; Northern and Central Europe: BRANQUART et al., 2010;
Central Europe: WEBER & GUT, 2004; Mediterranean region: GASSO et al., 2009; CROSTI et
al., 2010; Belgium: BRANQUART, 2009; Czech Republic: PYŠEK et al., 2012b; PERGL et al.,
2016; Ireland: KELLY et al., 2013; Great Britain: BAKER et al., 2008; Germany: NEHRING et
al., 2013; RABITSCH et al., 2013; Norway: GEDERAAS et al., 2007, 2012; Romania: ANAS-
TASIU & NEGREAN, 2005; Spain: ANDREU & VILÀ, 2010; Switzerland: GIGON & WE-
BER, 2005; WEBER et al., 2005; Slovakia: MEDVECKÁ et al., 2012; Ukraine: PROTOPOPO-
VA et al., 2006. However, distinct studies have also been carried out on the classification
of woody species (e.g. BERG et al., 2016; BINGGELI, 1996; BRUNDU & RICHARDSON,
2016, 2017; DODET & COLLET, 2012; FAYVUSH et al., 2018; FENG et al., 2016;
6
KOWARIK et al., 2013; KRIVÁNEK & PYŠEK, 2006; PYŠEK et al., 2009; REICHARD &
HAMILTON, 1997; REJMÁNEK & RICHARDSON, 2013; RICHARDSON & REJMÁNEK,
2004, 2011).
When Hungary joined the European Union, a national invasion list for plant species
was published (BALOGH et al., 2004), which has not been updated since then. Invasive
alien plants are discussed in detail in several manuals (BOTTA-DUKÁT & MIHÁLY, 2006;
BOTTA-DUKÁT & BALOGH, 2008; CSISZÁR, 2012; MIHÁLY & BOTTA-DUKÁT, 2004),
their control and eradication options are also largely known (e.g. CSISZÁR & KORDA,
2015a,b, 2017a,b), and the legislative background is given (ANON., 2016a,b; BARTHA,
2016; EU, 2014b), but the actual measures are particularly inadequate (e.g. CSECSERITS
et al., 2018; KÉZDY et al., 2017a,b; 2018).
Several review studies of invasive dendrotaxa of Hungary (e.g. BARTHA, 1999a, 2000a;
2002; BARTHA & CSISZÁR, 2004; CSONTOS & TAMÁS, 2006; TERPÓ, 1983; UDVARDY,
1998) have been published, and the first black list of them has been published in the
country as well (BARTHA, 2002b). It should be noted that, in addition to woody plants,
following the method of NEHRING et al. (2010), GUTI (2017) made a black and grey list
for fish species living in the Hungarian Danube section.
The present compilation follows the method of NEHRING et al. (2015), which is deve-
lopped and applicable for all organisms. Its main point is that it evaluates the species
for the threat to natural biodiversity, and does not take into account economic and
health aspects. Only a small proportion of alien species have a negative impact on bio-
diversity (CBD, 2000; GENOVESI & SHINE, 2003). For the purposes of CBD (2000),
alien species are considered invasive when they pose a threat to biodiversity, i.e. when
(i) they directly threaten native species; (ii) their habitat colonization is likely to lead to
endangering or extinction of native species; or (iii) the functioning of the ecosystem
(e.g. nutrient cycle) or its structure is significantly altered. During the evaluation, alien
species are listed in three lists (Black, Grey and White List), and within the first two
lists, species are divided into three or two subcategories. Two additional criteria need to
be analysed for subclassification to the Black List, and six additional biological-eco-
logical criteria for classification to the subcategories for the Grey List.
The overall assessment of the threat to the biodiversity of alien woody species is based
on four main criteria, since the evaluation system developed for all organisms contains
predation and herbivory, which analysis is not relevant in our case. The list of dendro-
taxa to be evaluated has been compiled from several sources (e.g. BARTHA, 1999b,
2012; GENCSI & VANCSURA, 1992; SCHMIDT & TÓTH, 2006; TÓTH, 2012; nursery price
lists). The list includes all woody species which are (i) escaped alien species in Hungary,
or (ii) alien species planted or expected to be planted in the near future, (iii) invasive or
potentially invasive species in neighbouring countries, (iv) species included in the List
of Invasive Alien Species of Union concern.
To determine the prevalence of the current occurrence, we used the Hungarian Flora
Mapping Database (BARTHA et al., 2015; continuously updated: floraatlasz.uni-sopron.
hu) and the relevant literature. The classification of species in each list category follows
the precautionary principle and cannot be regarded as constant, as the expanding
knowledge or the changes in species behaviour requires a re-evaluation at intervals.
7
A besoroláshoz alkalmazott listák és alkategóriáik /
Lists and subcategories used for classification
Fekete Lista / Black List – Inváziós idegen fajok jegyzéke, amelyek vagy közvetlenül,
vagy az élőhelyek átalakításával közvetetten veszélyeztetik az őshonos fajokat.
Kezelési Lista / Management List – Inváziós idegen fajok jegyzéke, amelyek el-
vadulva már léteznek az adott területen, 1) ott az invázió kezdeti szakaszában
vannak és csak néhány helyen fordulnak elő, de állományaik visszaszorítására/fel-
számolására megfelelő eszközök még nem ismertek, 2) nagy területen fordulnak elő.
Intézkedéseket általában csak helyileg érdemes foganatosítani, a különösen értékes
fajokra, élőhelyekre vagy területekre gyakorolt negatív hatásuk minimalizálása cél-
jából.
Cselekvési Lista / Action List – Inváziós idegen fajok jegyzéke, amelyek el-
vadulva már léteznek az adott területen, ott az invázió kezdeti szakaszában vannak
és csak néhány helyen fordulnak elő, vagy a pontos előfordulásuk ismeretlen. Állo-
mányaik visszaszorítására/felszámolására megfelelő eszközök állnak rendelkezésre,
gyors és hathatós intézkedésekkel további terjedésük megakadályozható, vagy az
adott területen belül állományaik megsemmisíthetők és megelőzhető a fajok vissza-
kerülése.
Figyelmeztető Lista / Warning List – Inváziós idegen fajok jegyzéke, amelyek
más hasonló éghajlatú és ökológiai adottságú területeken már inváziósak, de az adott
területen még nem fordulnak elő, viszont a tudományos ismeretek alapján a jövő-
beni megtelepedésük valószínűsíthető, ennél fogva a bekerülésük megakadályozása
érdekében megelőző intézkedésekre van szükség.
Szürke Lista / Grey List – Potenciálisan inváziós idegen fajok jegyzéke, amelyek az
adott területen elvadulva, vagy (még) nem elvadulva léteznek, s a tudományos ismeretek
alapján vagy közvetlenül, vagy az élőhelyek átalakításával közvetetten veszélyeztetik az
őshonos fajokat.
Operatív Lista / Operation List – Potenciálisan inváziós idegen fajok jegyzéke,
amelyek valószínűleg (bizonyítékra támaszkodó feltételezések alapján) vagy közvet-
lenül, vagy az élőhelyek átalakításával közvetetten veszélyeztetik az őshonos fajokat.
Az ellentmondásos vagy elégtelen tudományos ismeretek alapján negatív hatásukat
egyértelműen nem lehet megállapítani, de intézkedések meghozatalára azok már ele-
gendők.
Megfigyelési Lista / Watch List – Potenciálisan inváziós idegen fajok jegyzéke,
amelyek esetleg (különböző jelzések alapján) vagy közvetlenül, vagy az élőhelyek
átalakításával közvetetten veszélyeztetik az őshonos fajokat. Az adott terület öko-
lógiai sajátosságai és a fajok biológiai tulajdonságai, valamint az eddigi terjeszkedési
dinamika alapján negatív hatásuk nem zárható ki. Megfigyelésük és kutatásuk sür-
gető feladat, kezelésük a csekély ismeretanyag miatt viszont még nem indokolt.
Fehér Lista / White List – Jelenleg nem inváziós idegen fajok jegyzéke, amelyek a
jelenlegi ismeretanyag alapján sem az őshonos fajokat, sem az élőhelyeket nem veszé-
lyeztetik.
8
A besoroláshoz alkalmazott kritériumcsoportok és kritériumok /
Criteria groups and criteria used for classification
A. A biodiverzitás veszélyeztetése / Risks to biodiversity
A1. Fajok közötti versengés / Interspecific competition
Igen / Yes:
Tudományosan megalapozottnak tekinthető, hogy az idegen faj kompetí-
ciója az adott területen veszélyt jelent honos faj(ok)ra nézve.
Valószínű / Probable:
A rendelkezésre álló adatok alapján az idegen faj megfelel a kri-
tériumnak, de ellentmondásos bizonyítékokra támaszkodik a feltételezés.
Kérdéses / Questionable1:
Az idegen faj értékeléséhez megfelelő adatok nem vagy
csak nagyon hiányosan állnak rendelkezésre.
Nem / No:
Tudományosan megalapozottnak tekinthető, hogy az idegen faj kompetí-
ciója az adott területen nem jelent veszélyt honos faj(ok)ra nézve.
A2. Predáció és herbivória / Predation and herbivory
Jelen esetben nem értékelhető kritérium.
A3. Hibridizáció / Hybridization
Igen / Yes:
A szabad természetben az idegen faj és honos faj között rendszeresen ta-
pasztalható génkicserélődés, amely termékeny hibridhez vezet és ezzel az idegen faj a
honos fajt veszélyezteti.
Valószínű / Probable:
Az idegen faj és honos faj között laboratóriumi feltételek alatt,
illetve keresztezési kísérletek során végbemegy a génkicserélődés és így termékeny hib-
rid hozható létre, vagy a szabad természetben a hibridizálódás közöttük csak rendszer-
telenül következik be.
Kérdéses / Questionable1:
Az adott területen az idegen faj és honos faj között génki-
cserélődés nem tapasztalható, de az idegen faj és honos faj között laboratóriumi körül-
mények alatt, illetve a szabad természetben nem termékeny hibrid jön létre, s nem
ismert, hogy az idegen faj ezzel a honos fajt veszélyeztetné.
Nem / No:
A szabad természetben az idegen faj és honos faj között nem tapasztalható
génkicserélődés, és ezért termékeny hibridet nem képeznek, így az adott területen jelen-
leg nem áll fenn honos faj veszélyeztetése.
A4. Patogén terjesztés / Transfer of pathogens
Igen / Yes:
Az idegen faj az adott területen patogén szervezeteket terjeszt, s ezzel ho-
nos faj(oka)t veszélyeztet.
Valószínű / Probable:
Az idegen faj az adott területen patogén szervezeteket terjeszt,
de nincs tudományosan megalapozott bizonyíték arra nézve, hogy ezzel honos faj(oka)t
veszélyeztetne.
Kérdéses / Questionable1:
Az idegen faj értékeléséhez megfelelő adatok nem vagy
csak nagyon hiányosan állnak rendelkezésre.
Nem / No:
Az idegen faj az adott területen nem terjeszt patogén szervezeteket, vagy
ha mégis, akkor ezzel nem veszélyeztet honos faj(oka)t.
9
A5. Negatív hatás az ökoszisztéma működésére / Negative effects on ecosystem
functioning
Igen / Yes:
Tudományosan megalapozott, hogy az idegen faj az adott területen olyan
negatív hatással van az ökoszisztémára, amellyel honos faj(oka)t veszélyeztet.
Valószínű / Probable:
Ésszerűen feltételezhető, hogy az idegen faj az adott területen
olyan negatív hatással van az ökoszisztémára, amellyel honos faj(oka)t veszélyeztet.
Kérdéses / Questionable1:
Az idegen faj ökoszisztémára gyakorolt negatív hatása kö-
vetkeztében nem bizonyítható honos faj(ok) veszélyeztetése.
Nem / No:
Tudományosan megalapozott, hogy az idegen faj az adott területen nincs
olyan negatív hatással az ökoszisztémára, amellyel honos faj(oka)t veszélyeztetne.
Negatív hatások az ökoszisztémára nézve: erózió fokozódása, talajképződés lassulása vagy
gátlása, tápanyagháztartás és talajkémhatás romlása, üledékképződés befolyásolása, vízháztartás
megváltozása, sugárzásviszonyok megváltozása, vegetációdinamika befolyásolása, gazda-parazita
vagy mutualisztikus kapcsolatok függetlenítése, táplálkozási viszonyok megváltozása, szukcesszió
lefolyásának megváltozása, vegetációszerkezet megváltozása.
B. Járulékos kritériumok / Additional criteria
B1. Jelenlegi előfordulás / Current distribution
Hiányzik / Absent:
Az idegen faj az adott területen elvadulva nem fordul elő.
Nem ismert / Unknown:
Az idegen faj az adott területen valószínűleg elvadulva elő-
fordul, előfordulása mégis ismeretlen.
Kisterületű / Small-scale:
Az idegen faj az adott területen egytől néhányig terjedő,
egymástól részben távol eső előfordulásokkal rendelkezik, amelyek azonban a vizsgálati
területnek nem több mint 1%-át teszik ki.
Nagyterületű / Large-scale:
Az idegen faj az adott területen számos kisebb és/vagy
több nagyobb, esetenként összefüggő előfordulásokkal rendelkezik.
B2. Felszámolási lehetőség / Emergency measure
Létezik / Available:
Megfelelő eszközök állnak rendelkezésre az idegen faj állomá-
nyainak azonnali felszámolására, ennek végrehajtása az ésszerű erőfeszítésekkel történő
teljes megsemmisítés céljából lehetséges és a faj ismételt visszakerülése az adott területre
nagymértékben hátráltatható.
Hiányzik / Missing:
Megfelelő eszközök nem állnak rendelkezésre az idegen faj állo-
mányainak azonnali felszámolására, vagy a megvalósítás nem lehetséges ésszerű forrá-
sok felhasználásával, vagy a faj tömeges visszakerülése nem hátráltatható.
Nem ismert / Unknown:
Megfelelő eszközökkel az idegen faj állományainak azonnali
felszámolása nem lehetséges, a vonatkozó ismeretek hiányosak vagy ellentmondásosak.
Megjegyzés: A kritériumot csak az adott területen hiányzó vagy kisterületű előfordulással rendel-
kező idegen faj esetében kell alkalmazni.
1 NEHRING et al. (2015) módszerénél
Nem ismert
. / At NEHRING et al. (2015) are
Unknown
.
10
C. Biológiai-ökológiai kritériumok / Biological-ecological criteria
C1. Természetes, természetszerű és természetvédelmi szempontból fontos egyéb
élőhelyen való előfordulás / Occurrence in natural, semi-natural or other high
nature value habitats
Igen / Yes:
Az idegen faj rendszeresen benépesít természetes, természetszerű és ter-
mészetvédelmi szempontból fontos egyéb élőhelyeket.
Nem / No:
Az idegen faj nem rendszeresen népesít be természetes, természetszerű és
természetvédelmi szempontból fontos egyéb élőhelyeket.
Nem ismert / Unknown
.
C2. Szaporodóképesség / Reproductive capacity
Magas / High:
Kedvező környezeti feltételek mellett az idegen faj képes nagy szapo-
rodási rátájának köszönhetően rövid időn belül nagy állománynagyságot és magas állo-
mánysűrűséget elérni.
Csekély / Low:
Kedvező környezeti feltételek mellett az idegen faj nem képes rövid
időn belül nagy állománynagyságot és magas állománysűrűséget elérni.
Nem ismert / Unknown
.
Indikátorok / Indicators:
a. Magas diaspóraprodukció: Több mint 1000 diaspóra egyedenként/rametenként egy évben, a
diaspóra mennyisége és az utódok száma között pozitív kapcsolat van.
b. Rövid élettartam: Rövid életciklusú fajok magas reprodukciós rátával (egy- és kétévesek).
[Jelen értékelésben nem releváns.]
c. Ivartalan szaporodás (klonális növekedés): Klonálisan növekedő fajok esetében nagy meg-
telepedési képesség.
Értékelés / Assessment:
Magas: Ha legalább egy indikátor teljesül.
Csekély: Ha egyik indikátor sem teljesül, ugyanakkor legalább egy indikátorral kapcsolatos infor-
máció rendelkezésre áll.
Nem ismert: Ha egyik indikátorral kapcsolatban sem áll rendelkezésre információ.
C3. Terjedőképesség / Spread capacity
Magas / High:
Az idegen faj távolabbi helyekre történő terjedési mechanizmusokkal
rendelkezik, vagy nagy a valószínűsége az ember általi távolsági terjesztésnek és ezáltal
nagy a gyors elterjedőképessége.
Csekély / Low:
A fentiekkel ellentétes.
Nem ismert / Unknown
.
Indikátorok / Indicators:
a. A faj kapható a kereskedelemben (pl. faiskolák, kertészeti árudák, magántermesztők), az ismét-
lődő kiszabadulásnak és elvadulásnak nagy a valószínűsége.
b. A faj jelenleg gazdasági hasznosítás alatt áll (pl. energetika, erdőgazdaság, mezőgazdaság), az
ismétlődő kiszabadulásnak és elvadulásnak nagy a valószínűsége.
c. Emberi távterjesztés (pl. járművek, hajók, repülők, kereskedelem által).
d. Természetes távterjesztés (pl. állatok által, szél- vagy vízáramlással).
11
Értékelés / Assessment:
Magas: Ha legalább egy indikátor teljesül.
Csekély: Ha egyik indikátor sem teljesül, ugyanakkor legalább egy indikátorral kapcsolatos infor-
máció rendelkezésre áll.
Nem ismert: Ha egyik indikátorral kapcsolatban sem áll rendelkezésre információ.
C4. Jelenlegi terjedés / Current spread history
Terjedő / Expansive:
Az idegen faj az adott területen vagy a közvetlenül szomszédos
területeken a közelebbi múltban (az utóbbi mintegy 10–25 évben) növekvő elterjedést
mutat.
Állandósult / Stable:
Az idegen faj az adott területen vagy a közvetlenül szomszédos
területeken a közelebbi múltban (az utóbbi mintegy 10–25 évben) változatlan vagy csak
csekélyen növekvő elterjedést mutat.
Visszaszoruló / Decline:
Az idegen faj az adott területen vagy a közvetlenül szom-
szédos területeken a közelebbi múltban (az utóbbi mintegy 10–25 évben) csökkenő el-
terjedést mutat.
Nem ismert / Unknown
.
C5. Források kisajátítása / Monopolization of resources
Igen / Yes:
Olyan faji tulajdonságok megléte, amelyek források (pl. fény, víz, tápanya-
gok, élettér, beporzás) kisajátításának (pl. gyors növekedés, gyors biomasszatermelődés)
kedveznek.
Nem / No:
Olyan faji tulajdonságok hiánya, amelyek források (pl. fény, víz, tápanya-
gok, élettér, beporzás) kisajátításának (pl. gyors növekedés, gyors biomasszatermelődés)
nem kedveznek.
Nem ismert / Unknown
.
C6. Klímaváltozás segítő hatása / Facilitation by climate change
Igen / Yes:
Az idegen faj állománysűrűsége vagy elterjedése a klímaváltozás következ-
tében előreláthatóan növekszik.
Nem / No:
Az idegen faj állománysűrűsége vagy elterjedése a klímaváltozás következ-
tében előreláthatóan nem növekszik vagy csökken.
Nem ismert / Unknown:
Nem elégséges vagy ellentmondásos adatok miatt a klíma-
változás hatásának megbecsülése nem lehetséges.
12
A besorolás menete / Assessment procedure
A listákba és alkategóriáikba való besorolás, amely az elővigyázatosság elvén alapul, két
fő lépésből áll:
1) Egy idegen faj esetében mindig szükséges a „Biodiverzitás veszélyeztetése kritérium-
csoport” valamennyi kritériumának megvizsgálása és elemzése. Az általános értékelés
szempontjából ezek esetében a legrosszabb érték a meghatározó, azaz:
Ha legalább egy kritérium „I = Igen” besorolású, akkor a kritériumcsoport be-
sorolása is „I = Igen”, s az idegen fajt az inváziós fajok listájára (Fekete Lista)
kell felvenni.
Ha legalább egy kritérium „V = Valószínű” és egyik kritérium sem „I = Igen”
besorolású, akkor a kritériumcsoport besorolása is „V = Valószínű”, s az
idegen fajt a potenciálisan inváziós fajok Operatív Listájára (Szürke Lista) kell
felvenni.
Ha legalább egy kritérium „K = Kérdéses” és egyik kritérium sem „I = Igen”
vagy „V = Valószínű” besorolású, akkor a kritériumcsoport besorolása is „K =
Kérdéses” és a „Biológiai-ökológiai kritériumcsoport” kritériumai alapján kell
tovább differenciálni, s az idegen fajt vagy a potenciálisan inváziós fajok
Megfigyelési Listájára (Szürke Lista), vagy a nem inváziós idegen fajok listájára
(Fehér Lista) kell felvenni.
Ha minden kritérium „N = Nem” besorolású, akkor a kritériumcsoport be-
sorolása is „N = Nem”, s az idegen fajt a nem inváziós idegen fajok listájára
(Fehér Lista) kell felvenni.
2) Egy idegen faj végleges besorolásához további járulékos illetve biológiai-ökológiai
kritériumok értékelése is szükséges, azaz:
Azon idegen fajok esetében, amelyek inváziós besorolást kaptak, az alkategó-
riákba való besorolásuk járulékos kritériumok (B1. az adott területen való
elterjedésük és B2. az azonnali felszámolási lehetőségeik) alapján történik: a) Ha
az idegen faj nincs jelen az adott területen vagy előfordulása pontosan nem
ismert, akkor a fajt a Figyelmeztető Listára kell felvenni; b) Ha az idegen faj
kisterületű előfordulással rendelkezik és azonnali felszámolási lehetősége is-
mert, akkor a fajt a Cselekvési Listára kell felvenni; c) Minden más esetben az
idegen fajt a Kezelési Listára kell felvenni.
Azon idegen fajok esetében, amelyek kérdéses besorolást kaptak, az alkategó-
riákba való besorolásuk biológiai-ökológiai kritériumok alapján történik: a) Ha
legalább 4–6 kritérium teljesül („I = Igen”, „M = Magas” vagy „T = Terjedő”),
akkor az idegen fajt potenciális inváziós fajként a Megfigyelési Listára kell fel-
venni; b) Minden más esetben az idegen fajt a nem inváziós idegen fajok
listájára (Fehér Lista) kell felvenni.
A besorolás folyamatábráját lásd a kötet végén. / See the classification flowchart at the
end of this volume.
13
Besorolás a kritériumcsoportok alapján / Classification based on criteria groups
A biodiverzitás
veszélyeztetése /
Risks to
biodiversity
Jelenlegi
előfordulás /
Current
distribution
Felszámolási
lehetőség /
Emergency
measure
Biológiai-
ökológiai
kritériumok /
Biological-
ecological
criteria
Listabesorolás /
List categories
Igen
(bizonyított) /
Yes
(proven)
Hiányzik /
Absent
Nem ismert /
Uknown
Inváziós faj –
Figyelmeztető Lista /
Invasive species –
Warning List
Kisterületű /
Small-scale
Létezik /
Available
Inváziós faj –
Cselekvési Lista /
Invasive species –
Action List
Hiányzik /
Missing
Nem ismert /
Unknown
Inváziós faj –
Kezelési Lista /
Invasive species –
Management List
Nagyterületű /
Large-scale
Inváziós faj –
Kezelési Lista /
Invasive species –
Management List
Valószínű
(bizonyítékokon
alapuló feltételezés) /
Probable
(evidence-based
assumption)
Hiányzik /
Absent
Nem ismert /
Unknown
Kisterületű /
Small-scale
Nagyterületű /
Large-scale
Potenciálisan
inváziós faj –
Operatív Lista /
Potentially invasive
species –
Operation List
Kérdéses
(jelzések alapján) /
Questionable
(based on
indications)
Hiányzik /
Absent
Nem ismert /
Unknown
Kisterületű /
Small-scale
Nagyterületű /
Large-scale
A 6 kritérium-
ból legalább 4
teljesül / At
least 4 of the 6
criteria are ful-
filled
Potenciálisan
inváziós faj –
Megfigyelési Lista /
Potentially invasive
species –
Watch List
A 6 kritérium-
ból legfeljebb
3 teljesül / A
maximum of 3
of the 6 crite-
ria are fulfilled
(Jelenleg) nem
inváziós faj /
(Currently) not
invasive species
Nem
(nem bizonyított) /
No
(unproven)
Hiányzik /
Absent
Nem ismert /
Unknown
Kisterületű /
Small-scale
Nagyterületű /
Large-scale
(Jelenleg) nem
inváziós faj /
(Currently) not
invasive species
14
Rövidítések / Abbreviations
A1. Fajok közötti versengés / Interspecific competition
A2. Predáció és herbivória / Predation and herbivory
A3. Hibridizáció / Hybridization
A4. Patogén terjesztés / Transfer of pathogens
A5. Negatív hatás az ökoszisztéma működésére / Negative effects on ecosystem functioning
I – Igen / Yes, V – Valószínű / Probable, K – Kérdéses / Questionable, N – Nem /
No
B1. Jelenlegi előfordulás / Current distribution
H – Hiányzik / Absent, NI – Nem ismert / Unknown, K – Kisterületű / Small-scale,
N – Nagyterületű / Large-scale
B2. Felszámolási lehetőség / Emergency measure
L – Létezik / Available, H – Hiányzik / Missing, NI – Nem ismert / Unknown
C1. Természetes, természetszerű és természetvédelmi szempontból fontos egyéb élő-
helyen való előfordulás / Occurrence in natural, semi-natural or other high nature value
habitats
I – Igen / Yes, N – Nem / No, NI – Nem ismert / Unknown
C2. Szaporodóképesség / Reproductive capacity
M – Magas / High, C – Csekély / Low, NI – Nem ismert / Unknown
C3. Terjedőképesség / Spread capacity
M – Magas / High, C – Csekély / Low, NI – Nem ismert / Unknown
C4. Jelenlegi terjedés / Current spread history
T – Terjedő / Expansive, Á – Állandósult / Stable, V – Visszaszoruló / Decline, NI –
Nem ismert / Unknown
C5. Források kisajátítása / Monopolization of resources
I – Igen / Yes, N – Nem / No, NI – Nem ismert / Unknown
C6. Klímaváltozás segítő hatása / Facilitation by climate change
I – Igen / Yes, N – Nem / No, NI – Nem ismert / Unknown
15
Fekete Lista / Black List
Kezelési Lista / Management List
Cselekvési Lista / Action List
Figyelmeztető Lista / Warning List
Szürke Lista / Grey List
Operatív Lista / Operation List
Megfigyelési Lista / Watch List
16
Fekete Lista – Kezelési Lista /
Taxon
A biodiverzitás veszélyeztetése /
Risks to biodiversity
Fajok közötti versengés /
Interspecific competition
Hibridizáció /
Hybridization
Patogén terjesztés /
Transfer of pathogens
Negatív hatás az ökoszisztéma működésére /
Negative effects on ecosystem functioning
a
b
c
d
e
Acer negundo
L.
zöld juhar
I
N
K
I
Acer saccharinum
L.
ezüst juhar
I
N
K
V
Ailanthus altissima
(MILL.) SWINGLE
mirigyes bálványfa
I
N
N
I
Amorpha fruticosa
L.
cserjés gyalogakác
I
N
K
I
Celtis occidentalis
L.
nyugati ostorfa
I
N
N
I
Elaeagnus angustifolia
L.
keskenylevelű ezüstfa
V
N
N
I
Fraxinus pennsylvanica
MARSHALL
amerikai kőris
I
N
K
I
17
Black List – Management List
Járulékos
kritériumok /
Additional
criteria
Biológiai-ökológiai kritériumok /
Biological-ecological criteria
Hivatkozások /
References
Jelenlegi előfordulás /
Current distribution
Felszámolási lehetőség /
Emergency measure
Fontos élőhelyen való előfordulás /
Occurrence in important habitats
Szaporodóképesség /
Reproductive capacity
Terjedőképesség /
Spread capacity
Jelenlegi terjedés /
Current spread history
Források kisajátítása /
Monopolization of resources
Klímaváltozás segítő hatása /
Facilitation by climate change
f
g
h
i
j
k
l
m
n
N
-
I
M
M
T
I
NI
CSISZÁR (2008); KORDA
(2018a,d); TIBORCZ et al. (2019);
UDVARDY (2004, 2008);
UDVARDY & NÓTÁRI (2012)
N
-
I
M
M
T
NI
NI
N
-
I
M
M
T
I
I
CSISZÁR (2007); DEMETER &
CZÓBEL (2016); DEMETER et al.
(2015); FARAGÓ (1964); KORDA
(2018a, 2019a); TIBORCZ et al.
(2019); UDVARDY (1998, 2004,
2008); UDVARDY & ZAGYVAI
(2012)
N
-
I
M
M
T
I
I
SZIGETVÁRI & TÓTH (2004,
2008, 2012)
N
-
I
M
M
T
I
NI
BARTHA & CSISZÁR (2006, 2008,
2012); KORDA (2018a,b)
N
-
I
M
M
T
N
I
BARTHA & CSISZÁR (2006, 2008,
2012); KORDA (2018a, 2019b)
N
-
I
M
M
T
I
NI
BARTHA & CSISZÁR (2004, 2012);
CSISZÁR & BARTHA (2008);
CSISZÁR & NAÁR (2014); KORDA
(2018a, 2019c); TIBORCZ et al.
(2019); TÓTH (1968)
18
a
b
c
d
e
Lycium barbarum
L.
közönséges ördögcérna
I
N
N
I
Parthenocissus inserta
(A. KERN.) FRITSCH1
közönséges vadszőlő
I
N
N
I
Prunus serotina
EHRH.
kései meggy
I
N
N
I
Ribes aureum
PURSH
arany ribiszke
I
N
K
I
Robinia pseudoacacia
L.
fehér akác
I
N
K
I
Rubus armeniacus
FOCKE
örmény szeder
V
K
N
I
Syringa vulgaris
L.
kerti orgona
I
N
V
I
Ulmus pumila
L.
turkesztáni szil
I
I
I
V
Vitis vulpina
L.2
parti szőlő
I
I
I
I
1 Beleértve a Parthenocissus quinquefolia (L.) PLANCH. taxonnal képzett hibridjét is. /
Including their hybrid with Parthenocissus quinquefolia (L.) PLANCH.
2 Beleértve más Vitis fajokkal és fajtákkal képzett hibridjeit is. /
Including hybrids with other Vitis species and cultivars.
19
f
g
h
i
j
k
l
m
n
N
-
I
M
C
Á
I
NI
PÉNZES (1941); PRISZTER (2004)
N
-
I
M
M
T
I
NI
SZÁSZ (2006a,b, 2012)
N
-
I
M
M
T
I
NI
JUHÁSZ (2004, 2008, 2012);
KORDA (2018a,c)
N
-
I
M
C
Á
N
I
CSECSERITS & RÉDEI (2006,
2012)
N
-
I
M
M
T
I
I
BARTHA (2016); BARTHA et al.
(2006, 2008, 2012); DEMETER et
al. (2015); TIBORCZ et al. (2019)
N
-
N
M
M
T
I
I
KIRÁLY (2018); KIRÁLY et al.
(2014)
N
-
I
M
M
T
I
I
ZAGYVAI (2012)
N
-
N
M
M
T
NI
I
BÖRCSÖK (2004); ŠPORČIĆ
(2012); TÓTH (1983)
N
-
I
M
M
T
I
NI
BODOR & HÖHN (2012); FACSAR
& UDVARDY (2006, 2008);
HEGEDŰS et al. (1966); TERPÓ
(1962, 1988)
20
Fekete Lista – Cselekvési Lista /
Taxon
A biodiverzitás veszélyeztetése /
Risks to biodiversity
Fajok közötti versengés /
Interspecific competition
Hibridizáció /
Hybridization
Patogén terjesztés /
Transfer of pathogens
Negatív hatás az ökoszisztéma működésére /
Negative effects on ecosystem functioning
a
b
c
d
e
Elaeagnus commutata
BERNH. ex RYDB.
amerikai ezüstfa
K
N
N
I
Hedera crebrescens
M. BÉNYEI-HIMMER et M. HÖHN
budai borostyán
V
V
K
I
Populus deltoides
MARSHALL1
amerikai fekete nyár
V
I
V
V
Ptelea trifoliata
L.
hármaslevelű hártyamag
K
N
N
I
1 Termesztési területén kívül. / Outside its cultivation.
21
Black List – Action List
Járulékos
kritériumok /
Additional
criteria
Biológiai-ökológiai kritériumok /
Biological-ecological criteria
Hivatkozások /
References
Jelenlegi előfordulás /
Current distribution
Felszámolási lehetőség /
Emergency measure
Fontos élőhelyen való előfordulás /
Occurrence in important habitats
Szaporodóképesség /
Reproductive capacity
Terjedőképesség /
Spread capacity
Jelenlegi terjedés /
Current spread history
Források kisajátítása /
Monopolization of resources
Klímaváltozás segítő hatása /
Facilitation by climate change
f
g
h
i
j
k
l
m
n
K
L
NI
M
M
NI
I
I
K
L
N
M
M
T
I
NI
BÉNYEI-HIMMER et al. (2017)
K
L
N
M
M
NI
I
NI
BARTHA (2004)
K
L
I
M
M
T
NI
NI
22
Fekete Lista – Figyelmeztető Lista /
Taxon
A biodiverzitás veszélyeztetése /
Risks to biodiversity
Fajok közötti versengés /
Interspecific competition
Hibridizáció /
Hybridization
Patogén terjesztés /
Transfer of pathogens
Negatív hatás az ökoszisztéma működésére /
Negative effects on ecosystem functioning
a
b
c
d
e
Acacia
spp.
akácia fajok különösen / particularly
Acacia dealbata
LINK
ezüst akácia
Acacia farnesiana
(L.) WILLD.
édesillatú akácia
Acacia longifolia
(ANDREWS) WILLD.
füzéres akácia
Acacia mearnsii
DE WILD.
fekete akácia
Acacia melanoxylon
R. BR.
sötétfájú akácia
Acacia saligna
(LABILL.) WENDL.
kéklevelű akácia
V
N
N
I
Akebia quinata
(HOUTT.) DECNE.
ötlevelű folyondárkékhüvely
I
N
N
V
Arundo donax
L.
óriás olasznád
I
K
K
I
Baccharis halimifolia
L.
tengerparti seprűcserje (borfa)
I
N
N
K
Eucalyptus
spp.
eukaliptusz fajok különösen / particularly
Eucalyptus camaldulensis
DEHNH.
vöröslő eukaliptusz
Eucalyptus globulus
LABILL.
tasmániai eukaliptusz
V
N
N
I
23
Black List – Warning List
Járulékos
kritériumok /
Additional
criteria
Biológiai-ökológiai kritériumok /
Biological-ecological criteria
Hivatkozások /
References
Jelenlegi előfordulás /
Current distribution
Felszámolási lehetőség /
Emergency measure
Fontos élőhelyen való előfordulás /
Occurrence in important habitats
Szaporodóképesség /
Reproductive capacity
Terjedőképesség /
Spread capacity
Jelenlegi terjedés /
Current spread history
Források kisajátítása /
Monopolization of resources
Klímaváltozás segítő hatása /
Facilitation by climate change
f
g
h
i
j
k
l
m
n
H
L
I
M
M
NI
I
I
URL8; URL9
H
L
I
M
M
Á
I
NI
URL8 ; URL9; RABITSCH et al.
(2013); VELEKEI (2020)
H
NI
I
M
M
T
I
I
URL8; URL9
H
L
I
M
M
T
NI
I
URL9 ; CSECSERITS et al. (2018);
RABITSCH et al. (2013)
H
L
N
M
M
T
I
I
URL9
24
a
b
c
d
e
Lantana camara
L.
közönséges tarkaverbéna
I
N
N
I
Leucaena leucocephala
(LAM.) DE VIT.
árvamimóza
I
N
N
I
Ligustrum sinense
LOUR.
kínai fagyal
V
N
K
I
Nicotiana glauca
GRAHAM
cserjés dohány
K
N
N
I
Opuntia
spp.
medvetalpkaktusz fajok különösen / particularly
Opuntia ficus-indica
(L.) MILL.
közönséges fügekaktusz
I
N
N
I
Parkinsonia aculeata
L.
jeruzsálemitövis
I
N
N
K
Pinus pinaster
AITON
tengerparti fenyő
I
N
V
I
Pinus radiata
D. DON
Monterey-fenyő
I
N
K
V
Pittosporum undulatum
VENT.
fodroslevelű enyvesmag
K
N
N
I
Prosopis juliflora
(SW.) DC.
meszkitefa
I
N
N
I
Rhododendron ponticum
L.
pontusi rododendron
V
N
N
I
Toona sinensis
(JUSS.) M. ROEM.
kínai túnafa, kínai árbócfa
I
N
N
V
Triadica sebifera
(L.) SMALL
banhulfa
V
N
N
I
Ulex europaeus
L.
európai sünzanót
V
N
N
V
Megjegyzés / Note: A besorolás Magyarországhoz hasonló ökológiai adottságú területe-
ken mutatott viselkedés alapján történt, figyelembe véve a klímaváltozás várható hatását
is. / The classification was made on the basis of behavior with ecological conditions
similar to Hungary, also taking into account the expected impact of climate change.
25
f
g
h
i
j
k
l
m
n
H
L
I
M
M
T
I
I
URL8; URL9
H
L
I
M
M
T
I
I
URL8; URL9
H
L
NI
M
M
T
NI
I
URL8; URL9
H
L
I
M
M
T
NI
I
URL8; URL9
H
L
I
C
M
C
I
I
URL8; URL9
H
L
NI
M
M
NI
NI
I
URL9
H
L
I
M
M
T
I
I
URL8; URL9
H
L
NI
M
M
T
NI
I
URL9
H
L
NI
NI
NI
NI
NI
I
URL8; URL9
H
L
I
M
M
T
I
I
URL8; URL9
H
L
I
M
M
T
I
NI
URL8; URL9
H
NI
NI
M
M
NI
I
I
URL9
H
NI
NI
M
M
NI
NI
I
URL8; URL9
H
NI
I
M
M
T
I
NI
URL8; URL9
26
Szürke Lista – Operatív Lista /
Taxon
A biodiverzitás veszélyeztetése /
Risks to biodiversity
Fajok közötti versengés /
Inter-pecific competition
Hibridizáció /
Hybridization
Patogén terjesztés /
Transfer of pathogens
Negatív hatás az ökoszisztéma működésére /
Negative effects on ecosystem functioning
a
b
c
d
e
Acer pseudoplatanus
L. cv. Atropurpureum
hegyi juhar vörös levélfonákú fajtája (mutánsa)
K
V
K
N
Berberis aquifolium
PURSH1
kerti mahónia
V
N
V
V
Buddleja davidii
FRANCH.
illatos nyáriorgona
K
N
N
V
Juglans regia
L.2
pompás dió
K
N
K
V
Lycium chinense
MILL.
kínai ördögcérna
V
N
N
V
Malus domestica
BORKH.2
nemes alma
N
V
V
N
Morus alba
L.
fehér eper
V
N
V
V
Parthenocissus quinquefolia
(L.) PLANCH.
tapadó vadszőlő
V
N
N
V
Paulownia tomentosa
STEUD.
illatos császárfa
V
N
N
K
Phyllostachys viridiglaucescens
(CARRIÈRE)
RIVIÈRE et C. RIVIÈRE3
kékeslevelű botnád és / and
Phyllostachys bissetii
MCCLURE3
sövénybambusz
V
N
N
V
Pinus nigra
J.F. ARNOLD2
feketefenyő
V
N
N
V
27
Grey List – Operation List
Járulékos
kritériumok /
Additional
criteria
Biológiai-ökológiai kritériumok /
Biological-ecological criteria
Hivatkozások /
References
Jelenlegi előfordulás /
Current distribution
Felszámolási lehetőség /
Emergency measure
Fontos élőhelyen való előfordulás /
Occurrence in important habitats
Szaporodóképesség /
Reproductive capacity
Terjedőképesség /
Spread capacity
Jelenlegi terjedés /
Current spread history
Források kisajátítása /
Monopolization of resources
Klímaváltozás segítő hatása /
Facilitation by climate change
f
g
h
i
j
k
l
m
n
K
L
I
M
M
NI
I
NI
N
L
I
M
M
NI
NI
I
TERPÓ & GRÚSZ (1976)
K
L
I
M
M
T
I
I
BALOGH (2012); BALOGH &
HORVÁTH (2003)
N
-
I
M
M
T
I
I
BABOS & BERTIN (1998);
SZILÁDY (1933, 1934a,b, 1935)
NI
L
NI
M
M
NI
I
I
PÉNZES (1941); PRISZTER (2004)
N
-
NI
C
C
NI
N
NI
N
-
I
C
M
Á
NI
NI
JESZENSZKY (1972)
NI
L
I
M
M
NI
I
NI
SZÁSZ (2006a,b); VELEKEI (2020)
K
L
I
M
M
T
I
I
K
L
N
M
M
NI
I
NI
N
-
I
M
M
Á
N
I
28
a
b
c
d
e
Populus ×euramericana
(DODE) GUINIER2
euramerikai nemes nyárak
V
V
V
V
Prunus cerasus
L.2
meggy
K
V
V
K
Prunus domestica
L.2
szilva
K
V
V
K
Prunus mahaleb
L. subsp.
mahaleb
sajmeggy nyugat-európai alfaja
N
V
V
N
Pyrus communis
L.2, 4
nemes körte
N
V
V
N
Quercus rubra
L.2
vörös tölgy
V
N
K
V
Prunus cerasifera
EHRH.
cseresznyeszilva
V
N
V
V
1 Az elvadulások többsége feltehetően a Berberis pinnata LAG. és Berberis repens LINDL. fajokkal
alkotott hibridkomplexum. / Most of the established populations are presumably hybrid
complex with Berberis pinnata LAG. and Berberis repens LINDL.
2 Termesztési területén kívül. / Outside its cultivation.
3 A két fajt egymástól nem különítik el Magyarországon. /
The two species are not distinguished in Hungary.
4 Az elvadult egyedek gyakran P. amphigena DOM. néven. /
Escaped individuals are often referred as P. amphigena DOM.
29
f
g
h
i
j
k
l
m
n
N
-
I
M
M
NI
N
NI
BARTHA (2004); BORDÁCS et al.
(2002)
N
-
I
M
M
NI
NI
NI
NI
-
N
M
M
NI
NI
NI
PÉNZES (1950)
N
-
I
M
M
NI
NI
I
K
L
N
C
M
Á
N
NI
N
-
I
M
M
T
N
NI
N
L
I
M
M
T
NI
NI
30
Szürke Lista – Megfigyelési Lista /
Taxon
A biodiverzitás veszélyeztetése /
Risks to biodiversity
Fajok közötti versengés /
Interspecific competition
Hibridizáció /
Hybridization
Patogén terjesztés /
Transfer of pathogens
Negatív hatás az ökoszisztéma működésére /
Negative effects on ecosystem functioning
a
b
c
d
e
Acer opalus
MILL. subsp.
obtusatum
(WALDST. et
KIT. ex WILLD.) GAMS
tompakaréjú juhar
K
K
K
N
Broussonetia papyrifera
(L.) L'HÉR. ex VENT.
kínai papíreperfa
K
N
N
K
Celtis australis
L.
déli ostorfa
K
N
N
K
Cotoneaster divaricatus
REHDER et E.H. WILSON
ragyogólevelű madárbirs
N
K
K
K
Cotoneaster horizontalis
DECNE.
kerti madárbirs
N
K
K
N
Cytisus scoparius
(L.) LINK
seprőzanót
K
N
N
K
Diospyros lotus
L.
mandzsu datolyaszilva
K
N
N
K
Euonymus fortunei
(TURCZ.) HAND.-MAZZ.
repkény kecskerágó
K
N
N
K
Fallopia aubertii
(REGEL) HOLUB1
kínai iszalag és / and
Fallopia baldschuanica
(REGEL) HOLUB1
tadzsikiszalag
K
N
N
N
Gleditsia triacanthos
L.
tövises lepényfa
K
N
N
K
31
Grey List – Watch List
Járulékos
kritériumok /
Additional
criteria
Biológiai-ökológiai kritériumok /
Biological-ecological criteria
Hivatkozások /
References
Jelenlegi előfordulás /
Current distribution
Felszámolási lehetőség /
Emergency measure
Fontos élőhelyen való előfordulás /
Occurrence in important habitats
Szaporodóképesség /
Reproductive capacity
Terjedőképesség /
Spread capacity
Jelenlegi terjedés /
Current spread history
Források kisajátítása /
Monopolization of resources
Klímaváltozás segítő hatása /
Facilitation by climate change
f
g
h
i
j
k
l
m
n
K
L
I
M
M
NI
NI
I
KORDA (2014)
K
L
N
M
M
NI
I
I
VELEKEI (2020)
K
L
N
M
M
T
NI
I
K
NI
I
NI
M
NI
I
I
WIRTH et al. (2014)
K
NI
I
M
M
NI
NI
I
WIRTH et al. (2014)
N
-
I
M
M
Á
NI
I
K
L
I
M
M
T
NI
I
VELEKEI (2020)
K
L
N
M
M
NI
I
I
K
L
N
M
M
NI
I
I
N
-
I
M
M
NI
N
I
VELEKEI (2020)
32
a
b
c
d
e
Juglans nigra
L.2
fekete dió
K
N
N
K
Koelreuteria paniculata
LAXM.
bugás csörgőfa
N
N
N
K
Lonicera fragrantissima
LINDL. et J. PAXTON3
illatos lonc
K
N
N
K
Paulownia catalpifolia
T. GONG ex D.Y. HONG4
szivarfalevelű császárfa
K
N
N
K
Paulownia elongata
S.Y. HU
smaragdfa
K
N
N
K
Pterocarya fraxinifolia
(POIR.) SPACH
kaukázusi szárnyasdió
K
N
N
K
Rhus typhina
L.
ecetszömörce
K
N
N
K
Robinia viscosa
VENT.
enyves akác
K
N
N
K
Rosa rugosa
THUNB.
japán rózsa
K
N
K
K
Rubus phoenicolasius
MAXIM.
vörösbolyhú málna
K
K
N
K
Tamarix ramosissima
LEDEB.
szürke tamariska
K
N
N
K
Yucca filamentosa
L.
kerti pálmaliliom
K
N
N
K
1 A két fajt egymástól nem különítik el Magyarországon. / The two species are not distinguished
in Hungary.
2 Termesztési területén kívül. / Outside its cultivation.
3 Vélhetően a tőle nehezen elválasztható Lonicera ×purpusii REHDER és L. standishii JACQUES
fajok is. / Presumably are also the species Lonicera ×purpusii REHDER and L. standishii JACQUES,
wich are difficult to distinguish from it.
4 Elképzelhető, hogy a Paulownia fargesii FRANCH. és P. fortunei (SEEM.) HEMSL. fajok is bekerül-
tek. / It is possible that species Paulownia fargesii FRANCH. and P. fortunei (SEEM.) HEMSL. were
also included.
33
f
g
h
i
j
k
l
m
n
N
L
I
M
M
NI
I
NI
N
L
N
M
M
T
NI
I
VELEKEI (2020)
K
L
N
M
M
T
I
NI
NI
NI
N
M
M
NI
I
I
K
L
N
M
M
NI
I
I
K
L
N
M
M
NI
I
I
VELEKEI (2020)
N
NI
N
M
M
T
I
NI
KORDA (2012); VELEKEI (2020)
N
L
N
M
M
T
NI
I
K
L
NI
M
M
T
I
NI
K
L
N
M
M
T
I
NI
KIRÁLY (2018)
K
L
I
M
M
Á
I
I
K
L
I
M
C
T
NI
I
MATUS & BALOGH (2017)
34
Nemzeti és nemzetközi inváziós listák besorolásai, forrásai és kategóriái /
Classifications, sources and categories of national and international
invasion lists
A. Magyarország korábbi nemzeti listái és besorolásai / Previous national lists
and classifications of Hungary
a. Fekete Lista 2000 – Magyarország adventív fa- és cserjefajai / Black List 2000
– Adventive tree and shrub species of Hungary
Forrás / Source: BARTHA (2000)
Kategóriák / Categories: i = inváziós faj / invasive species, n = meghonosodott faj /
naturalized species, c = alkalmi megjelenésű faj / casual species, e = efemerofiton /
ephemerophyte
b. Neofitonok listája 2004 – A magyarországi neofitonok időszerű jegyzéke és
besorolásuk inváziós szempontból / List of neophytes 2004 – Actual list of
neophytes in Hungary and their classification according to their success
Forrás / Source: BALOGH et al. (2004)
Kategóriák / Categories: it = inváziós átalakító faj / invasive transformer species, in =
inváziós nem átalakító faj / invasive non transformer species, n = meghonosodott faj /
naturalized species, c = alkalmi megjelenésű faj / casual species
c. Inváziós növényfajok Magyarországon 2012 / Invasive alien plant species in
Hungary 2012
Forrás / Source: CSISZÁR (2012)
Kategóriák / Categories: i = inváziós faj / invasive species
B. Szomszédos országok nemzeti listái és besorolásai / National lists and classi-
fications of neighboring countries
d. Ausztria / Austria
Forrás / Source: WALTER et al. (2002)
Kategóriák / Categories: i = inváziós faj / invasive species, pi = potenciálisan inváziós
faj / potentially invasive species
e. Szlovákia / Slovakia
Forrás / Source: MEDVECKÁ et al. (2012)
Kategóriák / Categories: i = inváziós faj / invasive species, n = meghonosodott faj /
naturalized species, c = alkalmi megjelenésű faj / casual species
35
f. Ukrajna / Ukraine
Forrás / Source: PROTOPOPOVA et al. (2006)
Kategóriák / Categories: i = inváziós faj / invasive species
g. Románia / Romania
Forrás / Source: ANASTASIU & NEGREAN (2005)
Kategóriák / Categories: i = inváziós faj / invasive species, pi = potenciálisan inváziós
faj / potentially invasive species, n = meghonosodott faj / naturalized species, c =
alkalmi megjelenésű faj / casual species
h. Szerbia (csak a Vajdaság területe) / Serbia (only the territory of Vojvodina)
Forrás / Source: ANAČKOV et al. (2013) és / and URL1
Kategóriák / Categories: i = inváziós faj / invasive species
i. Horvátország / Croatia
Forrás / Source: BORŠIĆ et al. (2008)
Kategóriák / Categories: i = inváziós faj / invasive species
j. Szlovénia / Slovenia
Forrás / Source: URL2
Kategóriák / Categories: w = figyelmeztető lista / warning list, i = inváziós faj / inva-
sive species, pi = potenciálisan inváziós faj / potentially invasive species)
C. Nemzetközi listák és besorolásaik / International lists and their classifi-
cations
k. EASIN Union Concern – Európai Inváziós Fajok Információs Hálózata: az
Unió számára veszélyt jelentő idegen inváziós fajok listája / European Alien
Species Information Network: List of Invasive Alien Species of European Union
Concern
Forrás / Source: URL3
Kategóriák / Categories: h = nagyhatású / high impact, l/u = alacsony vagy ismeretlen
hatású / low or unknown impact
l. EASIN Member States Concern (Hungary) – Európai Inváziós Fajok Informá-
ciós Hálózata: tagállami (Magyarország) szinten veszélyt jelentő idegen inváziós
fajok listája / European Alien Species Information Network: List of Invasive
Alien Species of Member States (Hungary) Concern
Forrás / Source: URL3
36
Kategóriák / Categories: h = nagyhatású / high impact, l/u = alacsony vagy ismeretlen
hatású / low or unknown impact
m. EPPO – Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet Glo-
bális Adatbázisa / European and Mediterranean Plant Protection Organization
Global Database
Forrás / Source: URL4
Kategóriák / Categories: i = inváziós idegen növényfajok listája / list of invasive alien
plants, o = potenciálisan inváziós idegen növényfajok megfigyelési listája / observation
list of invasive alien plants, a = potenciálisan inváziós idegen növényfajok riasztási
listája / alert list of invasive alien plants
n. DAISIE – Európa inváziós idegen fajainak leltárja / Delivering Alien Invasive
Species Inventories for Europe
Forrás / Source: URL5
Kategóriák / Categories: h = nagyhatású / high impact
o. EU-IAS – Az Európai Unió számára veszélyt jelentő idegen inváziós fajok /
Invasive alien species presenting a threat to the European Union
Forrás / Source: EU (2019) URL6
Kategóriák / Categories: + = szerepel a listán / presented on the list
p. Europe’s worst 100 – Európa legrosszabb 100 inváziós idegen faja / 100 of the
worst invasive alien species in Europe
Forrás / Source: NENTWIG et al. (2018)
Kategóriák / Categories: 1–100 = sorrend / ranking
q. Widespread IAT&SS – Széles körben elterjedt inváziós fa- és cserjefajok /
Widespread invasive alien tree and shrub species
Forrás / Source: RICHARDSON & REJMÁNEK (2011)
Kategóriák / Categories: + = megfelel a kritériumnak, azaz a Föld 15 régiójából leg-
alább 6 régióban inváziósan viselkedik / meets the criteria, behaves invasively in at least
6 of the 15 regions of the Earth
r. World’s worst 100 – A világ legrosszabb 100 inváziós idegen faja / 100 of the
worst invasive alien species in the world
Forrás / Source: URL7
Kategóriák / Categories: + = szerepel a listán / presented on the list
37
Magyarországon inváziós és potenciálisan
inváziós növényfajok besorolása a környező
országok nemzeti listáin és nemzetközi listákon
/
Classification of invasive and potentially invasive
plant species of Hungary on national lists of
neighboring countries and on international lists
38
Taxon
A. Magyarország korábbi
nemzeti listái és besorolásai /
Previous national lists and
classifications of Hungary
Fekete Lista / Black List (2000)
Neofitonok listája / List of neophytes (2004)
Inváziós növényfajok Magyarországon /
Invasive alien plant species in Hungary (2012)
a
b
c
Acacia dealbata
LINK
ezüst akácia
Acacia farnesiana
(L.) WILLD.
édesillatú akácia
Acacia longifolia
(ANDREWS) WILLD.
füzéres akácia
Acacia mearnsii
DE WILD.
fekete akácia
Acacia melanoxylon
R. BR.
sötétfájú akácia
Acacia saligna
(LABILL.) WENDL.
kéklevelű akácia
Acer negundo
L.
zöld juhar
i
it
i
Acer opalus
MILL. subsp.
obtusatum
(WALDST. et
KIT. ex WILLD.) GAMS
tompakaréjú juhar
Acer pseudoplatanus
L. cv. Atropurpureum
hegyi juhar vörös levélfonákú fajtája
Acer saccharinum
L.
ezüst juhar
e
c
Ailanthus altissima
(MILL.) SWINGLE
mirigyes bálványfa
i
it
i
Akebia quinata
(HOUTT.) DECNE.
ötlevelű folyondárkékhüvely
39
B. Szomszédos országok nemzeti
listái és besorolásai /
National lists and classifications
of neighboring countries
C. Nemzetközi listák és besorolásaik /
International lists and their
classifications
Ausztria / Austria
Szlovákia / Slovakia
Ukrajna / Ukraine
Románia / Romania
Szerbia (Vajdaság) / Serbia (Vojvodina)
Horvátország / Croatia
Szlovénia / Slovenia
EASIN Union Concern
EASIN Member States Concern (Hungary)
EPPO
DAISIE
EU-IAS
Europe's worst 100
Widespread IAT&SS
World's worst 100
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
h
i
h
6
+
h
h
79
+
h
+
+
h
+
h
+
69
i
i
i
i
i
i
i
h
h
l/u
h
c
l/u
i
i
i
i
i
i
i
h
h
i
h
+
+
pi
l/u
o
40
a
b
c
Amorpha fruticosa
L.
cserjés gyalogakác
i
it
i
Arundo donax
L.
óriás olasznád
c
Baccharis halimifolia
L.
tengerparti seprűcserje (borfa)
Berberis ×decumbens
(STACE) VERLOOVE et
LAMBINON
hibrid mahónia
c
Berberis aquifolium
PURSH
kerti mahónia
n
c
Berberis pinnata
LAG.
szárnyaltlevelű mahónia
Berberis repens
LINDL.
kúszó mahónia
c
Broussonetia papyrifera
(L.) L'HÉR. ex VENT.
kínai papíreperfa
e
n
Buddleja davidii
FRANCH.
illatos nyáriorgona
c
c
i
Celtis australis
L.
déli ostorfa
e
c
Celtis occidentalis
L.
nyugati ostorfa
n
it
i
Cotoneaster divaricatus
REHDER et E.H. WILSON
ragyogólevelű madárbirs
e
c
Cotoneaster horizontalis
DECNE.
kerti madárbirs
e
c
Cytisus scoparius
(L.) LINK
seprőzanót
n
Diospyros lotus
L.
mandzsu datolyaszilva
e
c
Elaeagnus angustifolia
L.
keskenylevelű ezüstfa
c
it
i
Elaeagnus commutata
BERNH. ex RYDB.
amerikai ezüstfa
e
c
Eucalyptus camaldulensis
DEHNH.
vöröslő eukaliptusz
Eucalyptus globulus
LABILL.
tasmániai eukaliptusz
Euonymus fortunei
(TURCZ.) HAND.-MAZZ.
repkény kecskerágó
+
Fallopia aubertii
(REGEL) HOLUB
kínai iszalag
e
c
Fallopia baldschuanica
(REGEL) HOLUB
tadzsikiszalag
e
c
Fraxinus pennsylvanica
MARSHALL
amerikai kőris
i
it
i
Gleditsia triacanthos
L.
tövises lepényfa
e
c
41
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
pi
n
i
i
i
i
i
h
i
h
42
+
w
h
o
+
59
pi
n
pi
h
l/u
c
c
i
i
pi
h
o
pi
c
c
pi
h
i
80
c
l/u
n
c
i
pi
l/u
c
l/u
n
l/u
n
i
h
h
+
c
l/u
pi
n
i
n
i
h
67
l/u
h
65
l/u
50
l/u
84
c
c
c
pi
l/u
i
i
n
n
i
pi
l/u
n
n
i
h
42
a
b
c
Hedera crebrescens
M. BÉNYEI-HIMMER et M. HÖHN
budai borostyán
Juglans nigra
L.
fekete dió
e
c
Juglans regia
L.
pompás dió
c
Koelreuteria paniculata
LAXM.
bugás csörgőfa
c
c
Lantana camara
L.
közönséges tarkaverbéna
Leucaena leucocephala
(LAM.) DE VIT.
árvamimóza
Ligustrum sinense
LOUR.
kínai fagyal
Lonicera fragrantissima
LINDL. et J. PAXTON
illatos lonc
c
c
Lycium barbarum
L.
közönséges ördögcérna
n
Lycium chinense
MILL.
kínai ördögcérna
e
c
Malus domestica
BORKH.
nemes alma
n
Morus alba
L.
fehér eper
n
Nicotiana glauca
GRAHAM
cserjés dohány
Opuntia ficus-indica
(L.) MILL.
közönséges fügekaktusz
Parkinsonia aculeata
L.
jeruzsálemitövis
Parthenocissus inserta
(A. KERN.) FRITSCH
közönséges vadszőlő
n
it
i
Parthenocissus quinquefolia
(L.) PLANCH.
tapadó vadszőlő
c
Paulownia catalpifolia
T. GONG ex D.Y. HONG
szivarfalevelű császárfa
Paulownia elongata
S.Y. HU
smaragdfa
Paulownia tomentosa
STEUD.
illatos császárfa
e
c
Phyllostachys viridiglaucescens
(CARRIÈRE)
RIVIÈRE et C. RIVIÈRE
kékeslevelű botnád
c
Pinus nigra
J.F. ARNOLD
feketefenyő
c
n
Pinus pinaster
AITON
tengerparti fenyő
Pinus radiata
D. DON
Monterey-fenyő
43
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
n
i
l/u
n
l/u
c
i
pi
l/u
h
7
+
+
h
+
+
h
76
l/u
i
i
i
i
pi
l/u
c
l/u
c
l/u
n
n
h
i
l/u
+
h
h
38
h
+
n
i
n
-
n
c
i
i
l/u
-
-
n
c
pi
h
h
n
l/u
h
+
+
h
+
44
a
b
c
Pittosporum undulatum
VENT.
fodroslevelű enyvesmag
Populus ×euramericana
(DODE) GUINIER
euramerikai nemes nyárak
c
n
Populus deltoides
MARSHALL
amerikai fekete nyár
Prosopis juliflora
(SW.) DC.
meszkitefa
Prunus cerasifera
EHRH.
cseresznyeszilva
n
Prunus cerasus
L.
meggy
n
n
Prunus domestica
L.
szilva
c
Prunus mahaleb
L. subsp.
mahaleb
sajmeggy nyugat-európai alfaja
Prunus serotina
EHRH.
kései meggy
i
in
i
Ptelea trifoliata
L.
hármaslevelű hártyamag
n
n
Pterocarya fraxinifolia
(POIR.) SPACH
kaukázusi szárnyasdió
Pyrus communis
L.
nemes körtefa
c
Quercus rubra
L.
vörös tölgy
c
c
Rhododendron ponticum
L.
pontusi rododendron
Rhus typhina
L.
ecetszömörce
e
c
i
Ribes aureum
PURSH
arany ribiszke
n
in
i
Robinia pseudoacacia
L.
fehér akác
n
it
i
Robinia viscosa
VENT.
enyves akác
Rosa rugosa
THUNB.
japán rózsa
Rubus armeniacus
FOCKE
örmény szeder
Rubus phoenicolasius
MAXIM.
vörösbolyhú málna
e
c
Syringa vulgaris
L.
kerti orgona
c
n
i
Tamarix ramosissima
LEDEB.
szürke tamariska
Toona sinensis
(JUSS.) M. ROEM.
kínai túnafa, kínai árbócfa
Triadica sebifera
(L.) SMALL
kínai faggyúfa
45
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
h
+
i
n
l/u
l/u
h
i
h
+
n
l/u
n
l/u
n
l/u
c
l/u
pi
n
i
pi
h
h
i
h
59
c
l/u
l/u
n
l/u
n
i
l/u
h
o
h
c
i
pi
h
n
c
pi
l/u
i
i
i
i
i
h
h
h
13
+
c
l/u
h
h
h
76
c
l/u
c
c
pi
l/u
pi
n
i
l/u
h
+
-
h
o
+
46
a
b
c
Ulex europaeus
L.
európai sünzanót
Ulmus pumila
L.
turkesztáni szil
e
c
i
Vitis vulpina
L.
parti szőlő
i
it
i
Yucca filamentosa
L.
kerti pálmaliliom
e
n
47
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
h
+
+
n
l/u
c
i
pi
l/u
l/u
48
Fehér Lista / White List
(Jelenleg) nem inváziós idegen fajok jegyzéke /
List of (currently) not invasive alien species
Jelmagyarázat: * = Magyarországon alkalmi megjelenésű elvadult faj / casual species in Hungary
Abelia ×grandiflora (ROVELLI ex ANDRÉ) REHDER
nagyvirágú tárnicslonc
Abelia chinensis R. BR.
kínai tárnicslonc
Abelia mosanensis I.C. CHUNG ex NAKAI
moszani abélia
Abeliophyllum distichum NAKAI
hóvessző, hójázmin
Abies ×borisii-regis MATTF.
Borisz-jegenyefenyő
Abies ×bornmuelleriana MATTF.
Bornmüller-jegenyefenyő
Abies amabilis (DOUGLAS ex LOUDON) J. FORBES
vöröstobozú jegenyefenyő
Abies balsamea (L.) MILL.
balzsam jegenyefenyő
Abies bracteata (D. DON) POIT.
galléros jegenyefenyő
Abies cephalonica LOUDON
görög jegenyefenyő
Abies cilicica (ANTOINE et KOTSCHY) CARRIÈRE
kis-ázsiai jegenyefenyő
Abies concolor (GORDON) LINDL. ex HILDEBR.
coloradói jegenyefenyő
Abies fargesii FRANCH.
ernyős jegenyefenyő
Abies firma SIEBOLD et ZUCC.
japán jegenyefenyő
Abies fraseri (PURSH) POIR.
Fraser-jegenyefenyő
Abies grandis (DOUGLAS ex D. DON) LINDL.
tengerparti jegenyefenyő
Abies holophylla MAXIM.
mandzsu jegenyefenyő
Abies homolepis SIEBOLD et ZUCC.
nikkói jegenyfenyő
Abies koreana E.H. WILSON
koreai jegenyefenyő
Abies lasiocarpa (HOOK.) NUTT.
Sziklás-hegységi jegenyefenyő
Abies magnifica A. MURRAY
termetes jegenyefenyő
Abies nordmanniana (STEVEN) SPACH*
kaukázusi jegenyefenyő
Abies numidica DE LANNOY ex CARRIÈRE
numídiai jegenyefenyő
Abies pinsapo BOISS.
spanyol jegenyefenyő
Abies procera REHDER
nemes jegenyefenyő
Abies sibirica LEDEB.
szibériai jegenyefenyő
Abies veitchii LINDL.
kéktobozú jegenyefenyő
Acacia cyclops G. DON
ciklopsz akácia
Acacia karoo HAYNE
tövises akácia
Acacia pycnantha BENTH.
aranyvessző akácia
Acacia retinodes SCHLTDL.
gömbvirágú akácia
Acer ×freemanii A.E. MURRAY
Freeman-juhar
Acer buergerianum MIQ.
háromerű juharfa
Acer capillipes MAXIM. ex MIQ.
parókás juharfa
Acer cappadocicum GLED.
pontuszi juharfa
Acer carpinifolium SIEBOLD et ZUCC.
gyertyánlevelű juharfa
Acer cissifolium (SIEBOLD et ZUCC.) K. KOCH
vadszőlőlevelű juharfa
Acer davidii FRANCH.*
David-juharfa
Acer ginnala MAXIM.
tűzvörös juharfa
Acer griseum (FRANCH.) PAX
szürke juharfa
Acer heldreichii ORPH. ex BOISS.
balkáni juharfa
Acer henryi PAX
szecsuáni juharfa
Acer hyrcanum FISCH. et C.A. MEY.
illír juharfa
Acer japonicum THUNB.
vörösvirágú juharfa
49
Acer mandschuricum MAXIM.
mandzsu juharfa
Acer maximowiczianum MIQ.
Nikko-juharfa
Acer monspessulanum L.
francia juharfa
Acer opalus MILL. subsp. opalus
opál juharfa
Acer palmatum THUNB.
ujjas juharfa
Acer pensylvanicum L.
pennsylvaniai juharfa
Acer rubrum L.
vöröslevelű juharfa
Acer rufinerve SIEBOLD et ZUCC.
rőterű juharfa
Acer saccharum MARSHALL
cukor juharfa
Acer tataricum L. subsp. ginnala (MAXIM.) WESM.
tűzvörös juhar
Acer tegmentosum MAXIM.
amuri juharfa
Acer truncatum BUNGE
kínai juharfa
Actinidia arguta (SIEBOLD et ZUCC.) PLANCH. ex MIQ.
japán küllőfolyondár
Actinidia chinensis PLANCH.
kínai küllőfolyondár
Actinidia deliciosa (A. CHEV.) LIANG et FERGUSON
kivi
Actinidia kolomikta (RUPR. et MAXIM.) MAXIM.
mandzsu küllőfolyondár
Aesculus ×carnea HAYNE*
hússzínű vadgesztenye
Aesculus flava SOL.
sárga vadgesztenye
Aesculus glabra WILLD.
mérges vadgesztenye
Aesculus hippocastanum L.*
közönséges vadgesztenye
Aesculus parviflora WALTER*
cserjés vadgesztenye
Aesculus pavia L.
vörös vadgesztenye
Ailanthus excelsa ROXB.
indiai bálványfa
Ailanthus giraldii DODE
molyhos bálványfa
Ailanthus vilmoriniana DODE
tüskés bálványfa
Akebia trifoliata (THUNB.) KOIDZ.
háromlevelű folyondárkékhüvely
Alangium platanifolium (SIEBOLD et ZUCC.) HARMS
platánlevelű alángfa
Albizia julibrissin DURAZZ.*
perzsa selyemakác
Alhagi maurorum MEDIK.
perzsa tevebokor
Alnus ×spaethii CALLIER
Späth-égerfa
Alnus cordata (LOISEL.) DUBY
szívlevelű égerfa
Alnus hirsuta (SPACH) RUPR.
festő égerfa
Alnus rubra BONG.
vörös égerfa
Alnus rugosa (DU ROI) SPRENG.
ráncoslevelű égerfa
Alnus subcordata C.A. MEY.
kaukázusi égerfa
Amelanchier alnifolia (NUTT.) NUTT. ex M. ROEM.
égerlevelű fanyarka
Amelanchier arborea (F. MICHX.) FERNALD
termetes fanyarka
Amelanchier canadensis (L.) MEDIK.*
kanadai fanyarka
Amelanchier laevis WIEGAND
pompás fanyarka
Amelanchier lamarckii F.G. SCHROED.
rézvörös fanyarka
Amelanchier spicata (LAM.) K. KOCH
fürtös fanyarka
Amorpha canescens PURSH
molyhos gyalogakác
Ampelopsis glandulosa (WALL.) MOMIY.
usszuri borostyánszőlő
Aralia chinensis L.*
kínai arália
Aralia elata (MIQ.) SEEM.
mandzsu arália
Aralia racemosa L.
fürtös arália
Araucaria araucana (MOLINA) K. KOCH
chilei araukária
Araucaria bidwillii HOOK.
ausztráliai araukária
Arbutus unedo L.
nyugati szamócafa
Aristolochia macrophylla LAM.
pipavirágú farkasalma
×Armenoprunus dasycarpa (EHRH.) JANCH.
kajszicseresznyeszilva
Aronia ×prunifolia (MARSHALL) REHDER
szilva törpeberkenye
50
Aronia arbutifolia (L.) PERS.
piros törpeberkenye
Aronia melanocarpa (MICHX.) ELLIOTT
fekete törpeberkenye
Asimina triloba (L.) DUNAL
papau
Aucuba japonica THUNB.*