No full-text available
To read the full-text of this research,
you can request a copy directly from the authors.
Az önvezető járművek fogyasztói szokásokra és turizmusra gyakorolt hatása
... The impacts of AVs from different aspects have been addressed by several researchers in recent years. Researchers primarily examine how the spread of AVs changes the mobility patterns and space utilization in urban environment (Bagloee et al., 2016;Madigan et al., 2017;Tokody & Mezey, 2017), the role of car use in the future of passenger transport (Zmud et al., 2013;Arbib & Seba, 2017;Lagadic, Verloes, & Louvet, 2019) and the travel experience (Prisecaru, 2016;Clements & Kockelman, 2017;Marletto, 2019;Syahrivar et al., 2021). ...
Cite this article: Miskolczi, M., Kökény, L., Ásványi, K., Jászberényi, M., Gyulavári, T., & Syahrivar, J. (2021). Impacts and potential of autonomous vehicles in tourism. Deturope, 13(2): 34-51.
Abstract
Autonomous vehicles (AVs) are developing rapidly, but the deeper understanding of tourists' attitudes towards AVs is still little explored in social sciences. Bearing this in mind, this study aims to identify the expected changes in tourism arising from the technology, and the openness towards AV-based tourism services. For this, an online data collection (n = 671) has been completed among Hungarian tourists. Prior to the data collection, a literature review was conducted to identify and categorise the changes expected from the spread of AVs. Based on the empirical results, tourists would be willing to give up control to the AVs in a foreign environment, and so to pay more attention to the surroundings. The majority of respondents would be also open to participating in AI-based city tours, especially those with the "Extraversion" and "Openness to Experiences" personality types, based on the Big Five Theory. The findings can serve as a basis for practitioners in preparing for the technology and for the further analysis of attitudes towards tourism-based AV services (e.g., modeling of technology acceptance).
A magyar kormány 2017 októberében a „Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030” című dokumentum elfogadásával stratégiai szintre emelte a turizmus ágazatát. A megfogalmazott célok között szerepel, hogy 2030-ra a magyar turizmus GDP-hez való hozzájárulása 16%-ra növekedjen. A központi intézkedés ellenére viszonylag keveset lehet tudni a turizmusban érintettek hosszú távú teljesítményéről. A tanulmány a hazai turizmus igen érzékeny területét jelentő szállodaipar szereplőinek körében végzett primer felmérés alapján, statisztikai elemzéssel alátámasztva vizsgálja a stratégiai vezetői számvitel alkalmazása és a teljesítmény közötti kapcsolatot. Az empirikus kutatással alátámasztott elemzés újszerűsége, hogy a napjainkban még kevésbé kutatott nem pénzügyi indikátorok elemzésbe történő bevonásával fogalmazza meg következtetéseit. A magyar szállodaipar meghatározó jelentőségű szereplőit reprezentáló 74 elemű statisztikai minta vizsgálatán alapuló tanulmány legfontosabb megállapítása, hogy szignifikáns kapcsolat mutatható ki a stratégiai vezetői számvitel alkalmazása és az átlagon felüli nem pénzügyi teljesítménymutatók között. A kutatás rámutat arra, hogy napjaink üzleti környezetére egyre jellemzőbb gazdasági válságok időszakában e tényezők közötti kapcsolat intenzitása erősödött.
Jelen tanulmány célja a gasztronómia iránt érdeklődő Instagram-felhasználók szegmentálhatóságának feltárása a fogyasztók online aktivitása és az influencerkövetési magatartásuk alapján. Mivel a közösségi média egyre intenzívebb alkalmazása és az influencerek aktív jelenléte a gasztronómia területén jelentősen befolyásolja a fogyasztói attitűdöket, ezek megismerése az elérni kívánt célközönség feltérképezésekor elengedhetetlen a vendéglátóipari szolgáltatók részéről. A kutatási téma feltárása kérdőíves felméréssel valósult meg, 421 fős elemszámmal, faktor- és klaszteranalízis alkalmazásával. A faktorelemzés során négy faktor emelkedett ki: az influencerkövetési attitűd, a vendéglátóhelyen történő fogyasztási attitűd, az aktivitási attitűd és a gasztronómia iránti attitűd megjelenése az Instagramon. A klaszterelemzéssel négy szegmens volt megkülönböztethető: a foodie-k, az influencerfüggők, az online gasztrofogyasztók és az érdektelenek. A kutatás eredményei a turisztikai és marketing szakemberek, valamint a vendéglátóipari szolgáltatók számára is értékes információkat tartalmaznak.
The paper presents the tools for improving efficiency, from its historical beginnings to modern business intelligence systems, furthermore includes good practices and case studies that illustrate both the potential and the benefits of lean methodology. We review the main characteristics of the lean methodology and the most basic components that can be applied by an organizational culture to improve processes. As the case studies show, these methodologies can contribute not only to optimising the operations of manufacturing firms, but also to improving different corporate cultures. The importance of the data analysis tools available through modern technology is also a key focus of the study, and these are increasingly being used in lean methodologies. These software tools are essential to help in collecting and analysing data generated by the application of efficiency improvement methods, as well as in plan-actual comparisons. The study emphasises the importance of continuous improvement of business processes, focusing on the synergies between modern technologies and proven efficiency improvement methodologies. The implementation of these methods is crucial for the operation and increasing the profitability of SMEs at the dawn of the 4th industrial revolution.
Az utóbbi időben az informatika és az elektronika területén végbement mélyreható és alapvető változások eredményeként megváltoztak a fogyasztói szokások, ami a turizmus szektorát is érinti. Az e-világban átformálódnak a fogyasztók információkeresési és kommunikációs szokásai, lévén a kommunikációs paradigmaváltás korszakát éljük. Az online utazási irodák (online travel agencies – OTA) nem kizárólag a foglalás és az értékesítés meghatározó csatornái napjainkban, hanem az információgyűjtés és a szálláshely-szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékozódás csatornái is. Az OTA honlapokon fellelhető információk egy része objektív, más része szubjektív. Utóbbiak a fogyasztói információk, vélemények. A szálláshelyre vonatkozó szubjektív információkat az OTA oldalak vendégértékelései adják. Jelen kutatás hazai, illetve nemzetközi OTA oldalak vendégértékelési rendszerének összehasonlítását célozza a hitelesség, a skála, az alkalmazott szempontrendszer, illetve a vendégértékelések célcsoportonkénti bontási lehetőségeinek vonatkozásában. Mindemellett esettanulmány jelleggel két – azonos desztinációban elhelyezkedő – azonos kategóriájú szálláshely OTA vendégértékeléseit mutatja be arra a kérdésre keresve a választ, hogy a döntés előtt álló fogyasztó számára az eredmények mennyire mutatnak egységes képet összességében és szempontonként.
A napjaink időjárásában tapasztalható változások érezhető hatással vannak nemcsak a környezetre, hanem az emberi szervezetre, a társadalmi és gazdasági folyamatokra is. Bár a koronavírus járvány okozta helyzet időlegesen felülírta a klímakérdés turizmusra gyakorolt hatásainak tárgyalását, azért a téma egyáltalán nem veszített aktualitásából. A szektor érintettsége vitathatatlan e kérdéskörben, hiszen működésének alapját a földrajzi helyekhez kötött vonzerők adják, melyek zömének látogathatósága bizonyos időjárási körülményhez kötődik. Jelen tanulmányban a hazai turizmus szektor egyes kínálat oldali szereplőinek bevonásával vesszük górcső alá a klímaváltozás érzékelhető és változásokat generáló hatásait, valamint a helyi, térségi szintű klímaalkalmazkodás kérdéskörét. Ahogy vizsgálataink is alátámasztják, a folyamatok vesztesei és nyertesei nehezen határolhatók le, azonban a desztinációs szintű klímaalkalmazkodási kérdések széleskörű elemzése egyre inkább időszerű és elkerülhetetlen a turizmus szektorban is.
ResearchGate has not been able to resolve any references for this publication.