No full-text available
To read the full-text of this research,
you can request a copy directly from the author.
Turning a “Socialist” Policy into a “Capitalist” One: Urban Rehabilitation in Hungary during the Long Transformation of 1989
Abstract
The article describes the history of the policy of “urban rehabilitation” in Hungary from its introduction in the 1970s until the 1990s. The main focus is on the dialectic of how different capitalist crises open new intellectual and institutional spaces for new policy ideas and practices, and how certain professional groups navigate within these spaces while they are paving the way for the next round of crises. In the first section, the history of urban rehabilitation policies in Hungary is introduced from the 1970s until the 1990s; then in the second section, it is shown how this history is shaped by political–economic crises and structural changes. Finally, some aspects of expert brokerage are highlighted to propose a new methodology of historically analyzing policy changes.
... A szegregált terek etnikai és társadalmi heterogenitását, városon belüli pozícióját befolyásolja az elérhető intézmények és szolgáltatások köre, illetve a területre irányuló fejlesztési és társadalompolitikai beavatkozások (Scott-Small 2013;Small 2008;Wacquant 2007). Az EU által finanszírozott, a szegregált városrészek fejlesztésére irányuló helyi projektek jelentősége megkérdőjelezhetetlen a zsugorodó magyarországi városok átalakuló tereinek formálásában, és alapvető változásokat eredményezhet a városi tér alakulásában/termelésében (Jelinek 2020b). Egy európai összehasonlító kutatás eredményei alapján azt mondhatjuk, hogy a városrehabilitációs stratégiák, amelyek eredeti célja a szegregáció enyhítése, a helyi szolidaritás és társadalmi csoportok integrációja, gyakran ezzel ellentétes folyamatokat indítottak el, és megváltoztatták a sérülékeny társadalmi csoportok társadalmi és térbeli helyzetét, valamint a különböző városrészek társadalmi összetételét (Bolt et al. 2010;Rumpel-Slach 2014). ...
A tanulmány két zsugorodó középvárosban készült kutatás alapján elemzi az évtizedek óta csökkenő lakónépességű városokon belüli demográfiai ambivalenciák térbeli és társadalmi következményeit, a helyi önkormányzatok különböző formális és informális, intézményi és mindennapi gyakorlatait, amelyeken keresztül igyekeznek kontroll alatt tartani a terek közötti mozgásokat, a terek és az intézmények használatát. A számlálókörzeti adatok elemzése rámutatott az évtizedes lakónépesség-csökkenés okozta demográfiai ambivalenciákra, a fiatalos, többségében növekvő lakónépességű és az elöregedő városrészek eltérő helyzetére, a városok demográfiai polarizációjára. A két városban a szociális gondoskodás tradíciójának és beágyazottságának, a társadalmi kapcsolatok alakulásának helyi különbözőségei nemcsak a városon belüli szegregációs minták alakulását befolyásolják, hanem egyben meghatározzák a helyi önkormányzat eszközeit és lehetőségeit is a marginális társadalmi csoportok térbeli és társadalmi helyzetének, városon belül mozgásának befolyásolására és kontrolljára. Azokban a csökkenő lakónépességű városrészekben, ahol sem az önkormányzatok, sem az ott élő családok nem tudják kontrollálni a térbeli és társadalmi folyamatokat, olyan átmeneti terek alakulnak ki, amelyeknek településen belüli pozíciója bizonytalan státuszú, viszonylagos stabilitásukat a be- és kiköltözések dinamikája határozza meg.
... As state power and money coalesce here, it was not surprising that the mayor's vision of 'acceptable' functions claimed to be 'more adequate' for the area included a new Japanese embassy and a shopping mall. This process interestingly coalesces with other well-described gentrification-like cases in the EE region through 'urban renewal' and 'urban revitalisation' practices, with strong state or municipal presence acting as a catalyst for the changes (Drozda, 2017;Jelinek, 2020;Pastak and Kahrik, 2016). Another peculiarity of Warsaw and many other cities in the region is that 'gentrification' processes occur in sync with shifts in property regimes, either on formerly public land or due to ownership changes and restitutions (often filled with irregularities). ...
... As state power and money coalesce here, it was not surprising that the mayor's vision of 'acceptable' functions claimed to be 'more adequate' for the area included a new Japanese embassy and a shopping mall. This process interestingly coalesces with other well-described gentrification-like cases in the EE region through 'urban renewal' and 'urban revitalisation' practices, with strong state or municipal presence acting as a catalyst for the changes (Drozda, 2017;Jelinek, 2020;Pastak and Kahrik, 2016). Another peculiarity of Warsaw and many other cities in the region is that 'gentrification' processes occur in sync with shifts in property regimes, either on formerly public land or due to ownership changes and restitutions (often filled with irregularities). ...
... As state power and money coalesce here, it was not surprising that the mayor's vision of 'acceptable' functions claimed to be 'more adequate' for the area included a new Japanese embassy and a shopping mall. This process interestingly coalesces with other well-described gentrification-like cases in the EE region through 'urban renewal' and 'urban revitalisation' practices, with strong state or municipal presence acting as a catalyst for the changes (Drozda, 2017;Jelinek, 2020;Pastak and Kahrik, 2016). Another peculiarity of Warsaw and many other cities in the region is that 'gentrification' processes occur in sync with shifts in property regimes, either on formerly public land or due to ownership changes and restitutions (often filled with irregularities). ...
Purpose
Post-socialist urban development changed cityscapes and city life profoundly, reusing public space in a different manner and reinterpreting the role of work, heritage, and consumption among others. Focusing on two case studies – the Outer Józsefváros in Budapest and the Praga North district in Warsaw – the paper examines this transformation, following how and to what extent these characteristic neighbourhoods have changed, how local heritage has been reconceptualised and what role work has played in this process.
Design/methodology/approach
The comparative analysis combines a literature review with a case study investigation that includes interviews, on-site visits, experiments with locally driven adaptive reuse, and document analysis.
Findings
The two case studies put heritage conservation, identity building and value determination processes in the context of architectural design, economic investment and labour market. The paper shows the relation between aesthetics and economic transition, how work, or its loss, has shaped the areas, creating a milieu of transition in a physical and a social sense, offering a reconceptualization of local identity. It also highlights the seminal value of civic initiatives and artists/artisans to increase the engagement of the local community.
Originality/value
The paper provides a rarely done comparison between two former Socialist cities undergoing similar transformations. It focuses on work as intangible heritage, the connected architectural aesthetics and their role in shaping the identity of various groups.
ResearchGate has not been able to resolve any references for this publication.