Content uploaded by Gábor Papp
Author content
All content in this area was uploaded by Gábor Papp on Apr 04, 2020
Content may be subject to copyright.
ANNALES MUSEI HISTORICO-NATURALIS HUNGARICI
Volume 108 Budapest, 2016
Annls Mus. hist.-nat. hung. 108, 2016
pp. 33–50
Szendrei Géza (1942–2015)
P Gábor
Magyar Természettudományi Múzeum, Ásvány- és Kőzettár, 1083 Budapest, Ludovika tér 2–6.
papp.gabor.min@nhmus.hu
Összefoglalás – Szendrei Géza (1942–2015) a magyar talajásványtan egyik kiemelkedő szakem-
bere, a talajmikromorfológiai kutatás hazai úttörője, csaknem fél évszázados tudományos pálya-
futásából több mint harminc évet töltött el a Magyar Természettudományi Múzeum Ásvány- és
Kőzettárában. E megemlékezés szakmai életrajzának és múzeumi munkásságának ismertetése mel-
lett tudományos közleményeinek jegyzékét is tartalmazza.
2015. augusztus 6-án váratlanul elhunyt Szendrei Géza, az MTA doktora, az
MTM Ásvány- és Kőzettárának volt főosztályvezető-helyettese, 1994 óta a fő-
tanácsosi cím birtokosa, a talajásványtani és talajmikromorfológiai kutatás mú-
zeumi meghonosítója. Tudományos
pályafutásának és szakmai közéleti
tevékenységének részletes méltatá-
sa megtalálható a Földtani Közlöny
2016. évi 146. kötetének 169–180.
oldalán, e megemlékezés múzeumi
munkásságára fókuszál.
TANULMÁNYOK
ÉS A PÁLYAKEZDÉS ÉVEI
Szendrei Géza Miklós 1942. decem-
ber 11-én született Budapesten, dr.
Szendrei Géza Imre (1909–1991)
pénzügyi tisztviselő és Mezei Ágnes
Julianna (1905–1978) gyermekeként.
Középiskolai tanulmányait a II. Rá-
kóczi Ferenc Gimnáziumban végezte
1957–1961 között. Érettségije és si-
keres felvételije után 1961–1966 kö-1. ábra. Szendrei Géza (2005)
Fig. 1. Géza Szendrei (2005)
Annls Mus. hist.-nat. hung. 108, 2016
34 Papp G.
zött az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának (ELTE
TTK) geológus szakára járt.
Ásványtani, kőzettani és geokémiai érdeklődésének és kiváló képességeinek
megfelelően végzősként az MTA Geokémiai Kutatólaboratóriumába készült. Ki-
nevezésének váratlan meghiúsulása miatt azonban a Gerei László igazgatta Or-
szágos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézetben (OMMI) kezdte tudományos
pályáját 1966-ban. A Fizikokémiai Osztályon Darab Katalin vezetése alatt dol-
gozott, s ekkor alakult ki szakmai kötődése a talajásványtan és a talajmikromor-
fológia (a talajok mikroszkopikus összetevőinek mibenlétével, tulajdonságaival
és szövetével foglalkozó tudományág) iránt. A gyakornokból öt év alatt tudo-
mányos munkatárssá előlépett atal szakember kutatási prolja ekkoriban a kö-
vetkező volt: szikes talajok komplex ásványtani vizsgálata és mikromorfológiája,
alföldi talajok mikromorfológiája, a mikromorfológia legújabb eredményeinek
összefoglalása. 1972-ben az ELTE TTK-n Két jellegzetes szikes terület (Csepel–
Solti-síkság és az Alsó-Zagyva-sík) szikes talajainak mikroszerkezet-vizsgálata, kü-
lönös tekintettel a természetföldrajzi viszonyokra című dolgozatával megszerezte a
természettudományi (egyetemi) doktorátust.
1976/1977 fordulóján intézményi átszervezés (az OMMI megszűnése) kö-
vetkeztében a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató-
intézetébe (MTA TAKI) került. Az – akkoriban Szabolcs István igazgatása alatt
álló – intézet Pártay Géza vezette Finomszerkezet-vizsgáló Laboratóriumának
tudományos munkatársaként lényegében töretlenül folytathatta korábban meg-
kezdett kutatási témáit. Akadémiai állása révén több alkalommal vehetett részt
külföldi konferenciákon és tanulmányutakon.
A MÚZEUMI ÉVTIZEDEK
1980/81 fordulóján vezetőváltás történt az MTA TAKI élén, ami után Szendrei
Géza úgy érezte, neki is meg kell válnia az intézménytől, és 1981. október 1-től a
Kaszab Zoltán által vezetett Természettudományi Múzeum (TTM, 1991-től Ma-
gyar Természettudományi Múzeum, MTM ) Ásvány- és Kőzettárában folytatta tu-
dományos pályáját muzeológusként (1. és 2. ábra), közvetlen főnöke Embey-Isz-
tin Antal volt. Kandidátusi fokozatát elnyerve 1984. július 1-től tudományos
főmunkatársi, majd a jogszabályi változások nyomán 1992. július 1-től főmu-
zeológusi beosztásba került. 1992. április 1-től 2009. július 31-ig főosztályveze-
tő- (tárigazgató-)helyettes, ezután a múzeum szervezeti változásai miatt osztály-
vezető-helyettes volt. A költségvetési megszorítások okozta kényszerű leépítések
következtében – a már 2000. december 11. óta nyugdíjasként dolgozó – Szendrei
Géza 2010. március 31-ével kikerült az Ásvány- és Kőzettár állományából. E kö-
rülmények nem befolyásolták kutatási lehetőségeit, és a múzeumban változat-
35
Annls Mus. hist.-nat. hung. 108, 2016
Szendrei Géza
lanul folytatni tudta a tudományos
munkáját egészen 2013-ig, amikor a
Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek
át kellett adni az összes tári dolgozó-
szobát, beleértve az övét is.
1981-es munkahely-változtatása
után Szendrei Géza sajátos helyzettel
szembesült, hiszen addig – a magyar
viszonyokhoz képest – jól felszerelt
laboratóriumokban, a talajtannal fog-
lalkozó tudományos kollektíva tagja-
ként végezte munkáját. Az Ásvány- és
Kőzettárban viszont – eltekintve az
1987-ig működő nedveskémiai la-
boratóriumtól – nem volt műszeres
anyagvizsgálati háttér, ásványtári kol-
légái pedig az övétől eltérő kutatási
területeken tevékenykedtek.
Ami az anyagvizsgálati infra-
struktúrát illeti, Szendrei Géza kí-
sérletei a hiányzó nagyműszerek egy
részének előteremtésére, anyagi erő-
források híján, csak részben voltak sikeresek. Könyvjóváírásos átadással már a
múzeumba kerülésekor beszerzett egy MOM derivatográfot, majd 1990-ben, lé-
nyegében alkatrész-utánpótlás céljából, egy második készüléket is. Hasonló úton
jutott hozzá egy kis teljesítményű röntgendirakciós készülékhez, ennek üzembe
helyezésére azonban, főként a Magyar Nemzeti Múzeum elutasító magatartása
miatt – a tár ekkoriban a nemzeti múzeumi épületben működött a Múzeum kör-
úton – nem kerülhetett sor.
Az idő előrehaladásával a talajmikromorfológiai vizsgálatokhoz elengedhe-
tetlen talaj-vékonycsiszolatok előállítása is egyre nagyobb problémát jelentett.
1993-ban nyugdíjba ment a csiszolatokat addig készítő segéderő, a Ludovikába
költözés után pedig a laborterület zsugorodása nehezítette meg a vékonycsiszo-
latok előállítását, amit – a műgyantás beágyazástól kezdve – jelentős részben
Szendrei Géza végzett. Az MTM ludovikai elhelyezési terveiben szerepelt egy
korszerű és nagy területű ásványtári laboratórium és preparatórium létesítése az
épület alagsorában. Az elhelyezési, majd berendezési tervezésben 2006 és 2007
folyamán Szendrei Géza tári műszerfelelősként komoly részt vállalt. E helyiségek
az MTM ludovikai elhelyezésével kapcsolatos projekt befagyasztása, majd végle-
ges elvetése miatt sohasem készültek el.
2. ábra. Szendrei Géza múzeumi dolgozószobá-
jában (2009)
Fig. 2. Géza Szendrei in his museum oce (2009)
Annls Mus. hist.-nat. hung. 108, 2016
36 Papp G.
Szendrei Géza a helyi kutatási infrastruktúra szegényességét, illetve a tudo-
mányos kutatásokra fordítható költségvetési összeg hiányát egyrészt széles kö-
rű szakmai együttműködéssel enyhítette, másrészt kutatásaihoz anyagi fedezetet
biztosított az 1991 és 2006 között elnyert öt OTKA- (Országos Tudományos Ku-
tatási Alap) pályázat.
Szendrei Gézát mind közvetlen főnöke, Embey-Isztin Antal, mind a mú-
zeum főigazgatója, Kaszab Zoltán, illetve 1985-től Matskási István támogatta
abban, hogy talajásványtani és talajmikromorfológiai munkásságát az MTM Ás-
vány- és Kőzettárában is folytathassa. A Gyakori alföldi talajfőtípusok, elsősorban
szikes talajok mikromorfológiája és annak anyagforgalmi és talajgenetikai onat-
kozásai címmel még az MTA TAKI-ban elkészített kandidátusi értekezését már
múzeumi munkatársként védte meg 1984-ben. Kutatásait a múzeumban újabb
területekre terjesztette ki, korábbi témáihoz 1982-től a domb- és hegyvidéki tala-
jok mikromorfológiája, 1983-tól a talajásványtan legújabb eredményeinek össze-
foglalása, 1996-tól a hazai talajok mikromorfológiai sajátságainak ásványtani jel-
lemzése, 1997-től a talajfelszíni sókivirágzások kutatása csatlakozott. Az 1990-es
évek elejétől tudománytörténeti publikációkat is közölt, ezeknek jelentős része
az Ásvány- és Kőzettár történetével, illetve korábbi munkatársainak életrajzi ada-
taival foglalkozott.
Az 1990-es évek közepétől több összefoglaló művet is publikált: Tal aj ás -
ványtan (1995), Tal aj ta n (1998, egyetemi jegyzet), Talajmikromorfológia (2000),
Hazai talajtípusok mikromorfológiája (2001). A Szakáll és munkatársai által publi-
kált A magyarországi ásványfajok (2005) című könyv függelékeként jelent meg az
Ásványok magyarországi talajokban című terjedelmes áttekintése. A talajfelszíni
sókivirágzásokkal foglalkozó kutatásainak eredményei a Topographia Mineralogi-
ca Hungariae sorozat kilencedik kötetében (A magyarországi szikes talajok felszíni
sóásványai, 2006) jelentek meg saját vagy társszerzős cikkek formájában.
2004-ben kapta meg az MTA doktora címet. Tudományos érdemeiről Ha-
zai talajtípusok és talajképző kőzeteik talajgenetikai célú mikromorfológiai jellemzé-
se című értekezésének egyik opponense, Mindszenty Andrea a következőképpen
írt: „Szendrei Gézát méltán nevezhetjük a magyar talajmikromorfológia doyenjének.
Őolt az első, aki ezt a hazánkban talajokkal kapcsolatban ma is csak kevesek által
ismert és alkalmazott vizsgálati módszert szisztematikusan kezdte alkalmazni.”
A múzeumnak megbízható, türelmesen és módszeresen dolgozó munkatársa
volt, akire mindig lehetett számítani. Végletekig tisztességes és önzetlen magatar-
tásával, sztoikus nyugalmával a nemszeretem feladatok elvégzését is kellemessé
tette a vele együtt dolgozók számára, akik fanyar humorú, néha noman öniro-
nikus megjegyzéseit, vidám történeteit is élvezhették olykor.
Mindig csendes és visszahúzódó volt, de kiváló munkájával hamar felhívta
magára a gyelmet. Már 1985-ben megkapta a művelődési minisztertől a „Szoci-
37
Annls Mus. hist.-nat. hung. 108, 2016
Szendrei Géza
alista Kultúráért” kitüntetést. Több állandó és jelentős időszaki kiállítás megal-
kotásában vett részt (zárójelben a megnyitás és a bezárás éve): A Velencei-hegység
természeti képe (1989–2013, Sukoró); Csodálatos természet – a természet csodái
(ásványtani rész, 1990–1991); Nem hervadó virágoskert (A Kárpát-övezet ásvá-
nyai, 1996–2011); Aki a világot szereti (a Kárpát-medence természeti kincsei:
ásványtani rész, 2000–2011). Már állományon kívüli önkéntesként készítette el
az új állandó ásvány- és kőzettani kiállítás (Titkok a föld alatt, 2011–) üledékes
kőzettani részét. Ő végezte Lelkesné Felvári Gyöngyi közreműködésével a jel-
lemző hazai kőzetek nagyméretű tömbjeiből a múzeum előtt felállított, „Idő-
ösvény” nevű kőpark kibővítését és átrendezését (2004) (3. ábra). A 2000-es
években sokat foglalkozott a díszítőkő-gyűjtemény gyarapításával. E látványo-
sabb tevékenységek mellett lelkiismeretesen végezte a mindennapi gyűjteményi
munkát, és kivette részét az olyan nagy feladatokból, mint az ásványgyűjtemény
teljes átrendezése (kommasszálása) és revíziója, illetve az 1995/1996-os ludovi-
kai költözés.
SZAKMAI KÖZÉLETI ÉS OKTATÁSI TEVÉKENYSÉGE
Szendrei Géza számos tudományos társaságban fejtett ki áldozatos szervezői
munkát. 1962 óta volt a Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) tagja. Itt igazi ott-
hona az Agyagásványtani Szakosztály volt, amelynek a sok évtizedes vezetősé-
3. ábra. A Szendrei Géza által kiegészített „Időösvény” nevű szabadtéri kőzettani bemutató egy
részlete a kiállítási épülettel szemközti útszegélyen
Fig. 3. Detail from the open air rock exhibition “Time path”, opposite the exhibition building,
completed by Géza Szendrei
Annls Mus. hist.-nat. hung. 108, 2016
38 Papp G.
gi tagságon túlmenően másodtitkára (1972–1975) és elnöke (2012–2015) volt,
2015-ben a szakosztály tiszteleti tagjává választották.
1968-tól volt a (Magyar) Talajtani Társaság (MTT) tagja, 1985–2004 kö-
zött a vezetőségi tagja. Az 1985-ben alapított Talajásványtani Szakosztályban a
kezdettől fogva titkárként segítette a szakosztályelnököt, nagyra becsült egyko-
ri főnökét, Gerei Lászlót, akivel kiváló személyes kapcsolatban is volt. Társulati
tevékenységéért 1986-ban a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter „Kiváló
Munkáért” kitüntetésben részesítette, majd 2014-ben az MTT Treitz Péter em-
lékérmét kapta meg. 1977–2002 között a Nemzetközi Talajtani Társaságnak is
tagja volt.
Az MTA X. (Földtudományok) Osztálya, Geokémiai és Ásvány-kőzettani
(később Ásvány- és Kőzettani) Tudományos Bizottság (GÁK TB) Környezetgeo-
kémiai Albizottságának 1991-es megalapítása óta titkára, majd az alapító elnök,
Vető István mandátumának lejárta után, 2000–2015 között elnöke volt. 2000–
2002 közt, mint albizottsági elnök, állandó meghívottként, 2002–2015 közt vá-
lasztott tagként vett részt a GÁK TB munkájában. 2010-től a GÁK TB Geonó-
miai (később Geonómiai és Planetológiai) Albizottságának is meghívott, majd
megválasztott tagja volt.
Közreműködött számos Magyarországon lezajlott nemzetközi rendezvény
szervezésében is. Ezek közül a legnagyobb hatású a Budapesten a Nemzetközi Ás-
ványtani Társaság (International Mineralogical Association, IMA) nagyszabású
kongresszusával együtt tartott 5th Mid-European Clay Conference (MECC 2010)
volt. Ennek tudományos bizottsági elnökeként többéves munkával készítette elő
a konferencia sikeres lebonyolítását együttműködésben Weiszburg Tamással, a
XX. IMA-kongresszus szervezőbizottságának elnökével.
Az 1980-as évek második felétől több felsőoktatási intézményben (ELTE,
Magyar Képzőművészeti Főiskola [majd Egyetem], Pannon Agrártudományi
Egyetem [utóbb Veszprémi Egyetem] Georgikon, Debreceni Egyetem) a felső-
fokú, illetve a posztgraduális képzés keretei között tartott kollégiumokat, speci-
ális kollégiumokat és egyéb foglalkozásokat. Ezeknek tárgyköre a talajtan, agro-
geológia, talajásványtan, talajmikromorfológia, geobiokémia, környezetföldtan,
környezetgeokémia volt. Legtöbbet az ELTE-n oktatott, 1988. november 1-től
mint az ELTE TTK címzetes egyetemi docense. Számos tudományos minősítési
eljárásban (dr. universitatis, PhD, tudományok kandidátusa, tudományok dokto-
ra, MTA doktora) is részt vett opponensként vagy bizottsági tagként.
NÉHÁNY SZÓ A MAGÁNEMBERRŐL
Szendrei Géza egy háztartásban élt szüleivel, akiket szerető gonddal ápolt idős
korukban. 1996-ban házasodott meg, feleségével, Csaba Zsuzsannával mind-
39
Annls Mus. hist.-nat. hung. 108, 2016
Géza Szendrei
végig harmonikus kapcsolatban éltek. A munka és a tudományos életben való
részvétel után fennmaradt szabad idejében szívesen hódolt a kertészkedés és a
könyvek szeretetének. Az utóbbi években, különösen nyugalomba vonulása után,
családja történetével foglalkozott, leginkább két jeles őse, Kallina Mór építész és
Szendrei János művészeti író és történész emlékével. Immáron az ő emlékének
megőrzése ránk hárul, egykori munkatársaira.
* * *
Géza Szendrei (1942–2015)
Gábor P
Department of Mineralogy and Petrology, Hungarian Natural History Museum,
Ludovika tér 2–6, H–1083 Budapest, Hungary. E-mail: papp.gabor.min@nhmus.hu
Abstract – Géza Szendrei (1942–2015) was an outstanding Hungarian soil min eralogist , pioneer of
soil micromorphology research in Hungary. He spent more than 30 years from his almost half-cen-
tury-long scientic career at the Department of Mineralogy and Petrology of the Hungarian Natu-
ral History Museum. In addition to the presentation of his scientic biography and his work for the
museum, this obituary includes a list of his scientic publications.
Géza Szendrei, Doctor of the Academy, deputy head of Department of Minera-
logy and Petrology, honorary counsellor of the HNHM since 1994, pioneering
researcher of soil mineralogy and micromorphology in our museum, passed away
unexpectedly on 6th August 2015. His life and scientic career is discussed in de-
tail on pages 169–180 of Vol. 146 (2016) of the journal Földtani Közlöny, in Hun-
garian. is obituary focuses on his work in the museum.
STUDIES AND THE BEGINNINGS OF THE SCIENTIFIC CAREER
Géza Miklós Szendrei was born on December 11, 1942 in Budapest to Dr Géza Im-
re Szendrei (1909–1991) nance ocer and Ágnes Julianna Mezei (1905–1978).
He completed his secondary school studies in the “II. Rákóczi Ferenc” Secondary
School (Budapest) between 1957 and 1961. Following his graduation and success-
ful entrance examination, he studied geology at the Faculty of Science of the Eöt-
vös Loránd University (Hung. abbr. ELTE TTK), Budapest, from 1961 to 1966.
In accordance with his interests in mineralogy, petrography and geochemis-
try and his superb capabilities, as a graduate student he was about to receive a po-
sition at the Laboratory for Geochemical Research of the Hungarian Academy of
Annls Mus. hist.-nat. hung. 108, 2016
40 Papp G.
Sciences. However, due to an unexpected failure of his employment, he began his
scientic career in 1966 in the National Institute for Agricultural uality Test-
ing (Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet, Hung. abbr. OMMI,) led
by László Gerei. He worked at the Department of Physical Chemistry under the
leadership of Katalin Darab, where his lifelong scientic interest in soil minera-
logy and soil micromorphology developed soon. In ve years, the young specialist
was promoted from a junior researcher to a research fellow. His research prole
included the complex mineralogical analysis and micromorphology of salt-aect-
ed soils, micromorphology of the soils of the Hungarian plains, summary of the
latest developments in micromorphology. He earned a doctoral degree in na tu-
ral sciences (“doctor universitatis”) in 1972 at his alma mater (ELTE, Budapest).
His dissertation dealt with the Microstructural [i.e. micromorphological ] study of
salt-aected soils of two typical saline lands (the Csepel–Solt Plains and the Lower
Zagyva Plains), with special regard to the geographical conditions.
As a result of the reorganization of agricultural research in 1976, the OMMI
was dissolved and by the beginning of 1977, Géza Szendrei was transferred to the
Research Institute for Soil Sciences and Agricultural Chemistry of the Hungarian
Academy of Sciences (RISSAC, Hung. abbr.: MTA TAKI) led by István Szabolcs,
as a research fellow of the Laboratory of Soil Microstructure Research (head:
Géza Pártay). He was able to carry on with his earlier research topics practically
continuously. His employment at the RISSAC helped him to participate at seve-
ral international conferences and study trips.
THE MUSEUM DECADES
At the turn of 1980/81 a new management was appointed at the RISSAC. In a
few months Géza Szendrei felt the need to leave the institute and on October 1,
1981, he joined the Natural History Museum (NHM, Hung. abbr.: TTM, from
1991 Hungarian Natural History Museum, HNHM) led by Zoltán Kaszab. He
began to work as a curator at the Dept. of Mineralogy and Petrology (Fig. 1 and
2.) (head: Antal Embey-Isztin). Having earned his “candidate of sciences” de-
gree (roughly corresponds to the present PhD degree), he was appointed to the
position of senior research fellow on July 1, 1984. Following legislative changes,
he was appointed a senior curator by July 1, 1992. He was deputy head of the
department from April 1, 1992. As a result of serious budget cuts, his employ-
ment contract had to be terminated by March 31, 2010 (he has worked already
as a pensioner since December 11, 2000). ese conditions did not aect his
opportunities for research, and he was able to continue his scientic work in his
room until all the oces had to be ceded to the National University of Public
Service in 2013.
41
Annls Mus. hist.-nat. hung. 108, 2016
Géza Szendrei
Following his job change in 1981, Géza Szendrei had to cope with a special
situation. Until then he had conducted his research in, at least on a Hungarian
scale, well-equipped laboratories as a member of scientic collectives involved
in soil research. e Dept. of Mineralogy and Petrology, however, missed an ade-
quate research equipment, apart from the wet chemical laboratory that operated
until 1987, and the other sta members had essentially dierent research areas.
Géza Szendrei attempted to improve the research infrastructure of the de-
partment but, due to the lack of adequate funding, his eorts were only partially
successful. He managed to obtain a MOM derivatograph free of charge, when
he joined the museum. In 1990, he also received a second device as a donation,
essentially for supplying spare parts. He also obtained a low-capacity X-ray di-
raction device in similar way but it has never been installed, mainly due to the
negative attitude of the Hungarian National Museum (the department was ac-
commodated at that time in the building of the HNM).
e production of soil thin sections, essential in soil micromorphology re-
search, became a problem in the course of time. e assistant who made the thin
sections retired in 1993, and the provisional laboratory rooms in the Ludoviceum
building, where the department operated aer 1995, were inadequate for this
purpose. As a person in charge of the scientic equipment of the department, in
2006–2007 Géza Szendrei had an important share in the planning of the large
and up-to-date laboratories, to be built at the basement of the building. ese
plans have never been realized because of the blocking and, nally, because of
the abandonment of the whole project of the accommodation of the NHM in the
Ludoviceum building complex.
Géza Szendrei partly overcame the limits of the local research infrastruc-
ture and the lack of research funds in the budget of the NHM by a wide range
of cooperation. On the other hand, he managed to receive nancial support for
his research by ve Hungarian Scientic Research Fund (Országos Tudományos
Kutatási Alap, Hung. abbr. OTKA) grants that he won between 1991 and 2006.
His superiors, Antal Embey-Isztin, head of department, Zoltán Kaszab and
István Matskási, director-general of the HNHM until and aer 1985, respecti-
vely, supported Géza Szendrei to carry on with his research in the eld of soil
mineralogy and micromorphology at the HNHM. He defended his “candidate
of agricultural sciences” (that period’s equivalent of PhD) degree theses Micro-
morphology of equent main soil types of the Hungarian Plain and its rela tion to
circulation of matter and soil formation in 1984 already as a museum sta mem-
ber. He expanded his research eld with the micromorphology of the soils of
hilly and mountainous areas (from 1982), summary of the latest developments
in soil mineralogy (from 1983), mineralogical characterization of the micro-
morphological features of Hungarian soils (from 1996), salt eorescences on
Annls Mus. hist.-nat. hung. 108, 2016
42 Papp G.
the surface of the soil (from 1997). From the early 1990s, Géza Szendrei also
dealt with the history of science, he published several papers on the history of
the Dept. of Mineralogy and Petrology of the HNHM and biographical data of
former curators.
From the mid-1990s, he published several comprehensive works: Ta la já s-
ványtan (Soil Mineralogy, 1995), Tal ajt an (Soil Science, 1998, university lecture
notes), Talajmikromorfológia (Soil Micromorphology, 2000), Hazai talajtípusok
mikromorfológiája (Micromorphology of Hungarian Soil Types, 2001). His ex-
tensive review Minerals of the Soils of Hungary was published as Appendix II of
the book of Szakáll and his co-authors on the Mineral Species of Hungary (2005).
Results of his research on saline eorescences on the soil surface were published
in 2006 as individual or co-authored papers in the ninth volume of the series
Topographia Mineralogica Hungariae, A magyarországi szikes talajok felszíni só-
ásványai (Salt minerals on surfaces of salt-aected soils in Hungary) appeared on
their own in the form.
In 2004 he received the title “Doctor of the Academy”. Andrea Mindszenty,
one of the opponents of his theses Micromorphological characterization of soil
types of Hungary and their soil-forming parent rocks related to soil formation sum-
marized his scientic merits as follows: “Géza Szendrei can deservedly be called
the doyen of Hungarian soil micromorphology. He was the rst in our country
to apply this still little known and rarely used research method systematically.”
He was a reliable sta member of the museum, he worked patiently and
methodically. His upright and seless behaviour and stoic calmness made him a
pleasant colleague to work with even on unpleasant tasks. His close co-workers
had the chance to enjoy his wry sense of humour, his sometimes slightly self-iro-
nical remarks and funny stories.
ough Géza Szendrei was always quiet and reserved, his excellent work
soon attracted attention. Already in 1985 he received an award from the Minister
of Culture. He took part in the creation of several permanent exhibitions such as
the Nature of the Velence Hills (1989–2013, Sukoró); Never wilting ower garden
(Minerals of the Carpathian area, 1996–2011); e Beloved Spheres – e Trea-
sures of the Carpathian Basin (mineralogical section, 2000–2011). Following his
compulsory retirement, he prepared the section about sedimentary rocks for the
new permanent mineral and rock exhibition as a volunteer (Underground sec-
rets, 2011–). He made the expansion and the rearrangement of the “Time path”
(Fig. 3), an open-air exhibition of large blocks of rocks erected in front of the mu-
seum, with the contribution of Gyöngyi Lelkes-Felvári (2004). In the 2000s, he
made considerable eorts to enrich the collection of decorative stones. He was al-
so involved in the creation of several temporary exhibitions. In addition to these
“spectacular” activities, he conscientiously and precisely carried out his everyday
43
Annls Mus. hist.-nat. hung. 108, 2016
Géza Szendrei
collection work, and he took part in such big tasks as the complete rearrange-
ment and revision of the mineral collection and the relocation of the department
in 1995/1996 in the Ludoviceum building.
ACTIVITIES IN SCIENTIFIC ORGANIZATIONS
AND IN HIGHER EDUCATION
As an untiring organizer of science, Géza Szendrei served several scientic soci-
eties. He was a member of the Hungarian Geological Society (HGS, Hung. abbr.
MFT) since 1962. His true home in the HGS was the Section of Clay Mineralogy
where, in addition to many decades of board membership, he was second secre-
tary (1972–1975) and chairman (2012–2015). In 2015 was elected an honorary
member of the section.
He was a member of the Hungarian Soil Science Society (HSSS, Hun. abbr.
MTT) from 1968, a board member from 1985 to 2004. He was a founding mem-
ber of the Section of Soil Mineralogy of the HSSS (established in 1985), and until
his death he worked as a secretary together with the founding chairman, László
Gerei, his former director at the OMMI, with whom he had an excellent personal
relationship. His activities in the Hungarian Soil Science Society were recogni-
zed in 1986 by the award “For Outstanding Work” of the Minister of Agriculture
and Food, and in 2014 he received the Péter Treitz Medal of the HSSS. He was
a member of the International Society of Soil Science between 1977 and 2002.
He was a founding secretary of the Subcommittee on Environmental Geo-
chemistry of the Committee on Geochemistry, Mineralogy and Petrology of the
Section of Earth Sciences of the Hungarian Academy of Sciences, established in
1991. Following the expiry of the mandate of the founding chairman, István Ve-
tő, he served as chairman between 2000 and 2015. He participated in the acti-
vities of the Committee on Geochemistry, Mineralogy and Petrology between
2000 and 2002 as a permanent guest ex ocio as subcommittee chairman, and
between 2002 and 2015 as an elected member. From 2010, he was also an invited,
later an elected member of the Subcommission on Geonomy (later Geonomy and
Planetology).
He was involved in the organization of several international scientic
meetings that took place in Hungary. e 5th Mid-European Clay Conference
(MECC 2010) can be regarded the most important event among them, which
was held in Budapest together with the 20th General Meeting of the Internatio-
nal Mineralogical Association (IMA). As the chairman of the scientic com-
mittee of the MECC 2010, he organised a successful event in collaboration with
Tamás Weiszburg, chairman of the international organizing committee of the
IMA General Meeting.
Annls Mus. hist.-nat. hung. 108, 2016
44 Papp G.
From the late 1980s, he held lecture courses and elective (specialization)
courses at several higher education institutes (Eötvös Loránd University [ELTE],
the Hungarian Academy [later University] of Fine Arts, Georgikon Faculty of
Agriculture of the Pannon University of Agricultural Sciences [later of the Uni-
versity of Veszprém] and the University of Debrecen) in the framework of under-
graduate and postgraduate training. e subjects included soil science, agrogeo-
logy, soil mineralogy, soil micromorphology, geobiochemistry, environmental
geology, and environmental geochemistry. He held most of his higher education
courses at the ELTE, in September 1, 1988 he was appointed honorary associate
professor. He also participated in several scientic qualication procedures (dr.
universitatis, Candidate of Science, Doctor of Sciences, later PhD and Doctor of
Academy) as an opponent or as a member of the jury.
A FEW WORDS ABOUT THE PRIVATE MAN
Géza Szendrei lived together with his parents and he carefully looked aer them
in their old age. In 1996, he married Zsuzsanna Csaba, they lived together in har-
mony until his death. He spent his spare time aer the daily work and scientic
engagements with reading and gardening. In the recent years, especially aer his
retirement, he dealt with the history of his family, particularly the memory of his
two illustrious ancestors, the architect Mór Kallina and the art writer and histo-
rian János Szendrei. Now it is a task of ours, his former colleagues, to preserve his
living remembrance.
*
SZENDREI GÉZA TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI
SCIENTIFIC PUBLICATIONS OF GÉZA SZENDREI
K L., P Z. & S G. 1967: A Dunazúg-hegység északi részének kőzettani és
földtani vizsgálata. (Petrographische und geologische Untersuchungen im nördlichen Teil
des Dunazúg-Gebirges.) – Földtani Közlöny 97: 211–223.
S G. 1970: Kiskunsági talajok ellenálló ásványainak vizsgálata mikroszkóppal. (Micro-
scopic study of certain resistant minerals of soils in the area of Kiskunság, Hungary.) – Agro-
kémia és Talajtan 19: 137–146.
S G. 1970: Kiskunsági szikes talajok mikromorfológiai vizsgálata. (Micromorphological
examination of salt aected soils in the region of Kiskunság, Hungary.) – Agrokémia és Talaj-
tan 19: 231–242.
D K., G L., R M.- & S G. 1971: A talajok különböző szemcsenagy-
ságú mechanikai elemeinek ásványi összetétele. (Mineralogical composition of the dierent
particle size fractions of soils.) – Agrokémia és Talajtan 20: 119–140.
45
Annls Mus. hist.-nat. hung. 108, 2016
Géza Szendrei
S G. 1972: A kalcit és dolomit szerepe a talajokban, és meghatározásuk módszerei. [Role
of calcite and dolomite in soils and methods of their determination] – Agrokémia és Talajtan
21: 264–272.
S G. 1974: Dierential thermogravimetric determination of calcite and dolomite in soils.
– In: 4th International Conference on ermal Analysis, Abstract of papers. Budapest, p. 213.
G L. & S G. 1974: Micromorphological investigation of some representative meadow
and solonetz soils of t he alluvial plain of the Zagyva river in Hungary. – In: Transactions of the
10th International Congress of Soil Science. Nauka, Moscow, 7, pp. 264–270.
S G. 1975: [A Nemzetközi Talajtani Társaság X. Kongresszusa, Moszkva.] „Talajmikro-
morfológia” szimpózium. [Soil micromorphology symposium [of the 10th Congress of the
International Society of Soil Science].] – Agrokémia és Talajtan 24: 219–220.
S G. 1975: Derivative thermogravimetric determination of calcite and dolomite in soils.
– In: Buzás I. (ed.): ermal analysis. 4th ICTA, Proceedings of the 4th International Conference
on ermal Analysis, held at Budapest, Hungary July 8–13, 1974, Vol. 2, Organic and macromo-
lecular chemistry. Earth sciences. Akadémiai Kiadó, Budapest ; Heyden, London, pp. 719–729.
S G. 1977: Kiskunsági talajok kalcit és dolomit eloszlásának vizsgálata. (Investigations on
calcite and dolomite distributions in the soils of Kiskunság area (Hungary).) – Agrokémia és
Tal a jt an 26: 1–18.
S G. 1977: Micromorphology of some salt-aected soils from two soil regions in Hun-
gary. – In: Fih International Working-Meeting on Soil Micromorphology, Abstracts of papers.
Granada, IV, p. 22.
S G. 1978: Micromorphology of some salt-aected soils from two soil regions in Hunga-
ry. – In: Delgado M. (ed.): Micromorfologia de Suelos: Soil Micromorphology: Proceedings of the
Fih International Working-Meeting on Soil Micromorphology, Granada, Spain, 1977. Departa-
mento de Edafología, Universidad de Granada, Granada, 2, pp. 1115–1132.
S G. 1978: Vizsgálatok talajok cirkóniumtartalmának meghatározására. (Studies on the
zirconium determinations in soils.) – Agrokémia és Talajtan 27: 77–94.
S G. 1978: Az ötödik nemzetközi talajmikromorfológiai tudományos ülés. Granada,
1977. május 24–28. [Fih international Working Meeting on Soil Micromorphology, Grana-
da, May 24–28, 1977.] – Agrokémia és Talajtan 27: 228–230.
S G. 1979: I. Lengyelországi agyagásvány konferencia. Boleslawiec, 1978. április 25–28.
[First Polish conference on soil mineralogy, Boleslawiec, April 25–28, 1978.] – Agrokémia és
Tal a jt an 28: 341–342.
S I., P G. & S G. 1980: Degradation of al kali soils (Solod formation). – In :
International Symposium on Salt Aected Soils, 18 to 21 February 1980, Proceedings. Central
Soil Salinity Research Institute, [Karnal ], pp. 110–117.
S I., R L.-, P G. & S G. 1980: A kalciumszulfát felhalmozódá-
sának sajátságai iraki gipszes talajban. (Properties of accumulation of calcium sulphate in
gypsife rous soils from Iraq.) – Agrokémia és Talajtan 29: 135–166.
S I. & S G. 1980: A szilíciumvegyületek különböző formái és eloszlásuk szology
és szologyos talajokban. (Dierent forms of silicon compounds and their distribution in so-
lod and solodized soils.) – Agrokémia és Talajtan 29: 167–182.
S G. 1980: Szologyos réti szolonyec talajok mikromorfológiai vizsgálata. (Micromorpho-
logical investigation of solodic meadow solonetz soils.) – Agrokémia és Talajtan 29: 183–198.
D K. & S G. 1980: A szikes talajok elterjedése, tulajdonságai és javítása az indiai
szubkontinens északi területein. [Distribution, properties and amelioration of salt-aected
soils on the northern territories of the Indian subcontinent.] – Agrokémia és Talajtan 29:
367–374.
Annls Mus. hist.-nat. hung. 108, 2016
46
S I. & S G. 1980: A talajok szologyosodásának vizsgálata. [Study of the solod iza-
tion of soils.] – VITUKI Közlemények 28: 36–38.
P G. & S G. 1980: Öntözött gipszes talajok ásványtani vizsgálata. [Mineralogical
investigation of irigated gypsiferous soils.] – VITUKI Közlemények 28: 143–144.
P G. & S G. 1980: Distribution of clay minerals in salt aected (solodized meadow
solonetz) soils of Hungary. – In: Murad E. (ed.): Fourth Meeting of the European Clay Groups,
Abstracts. Freising, pp. 109–110.
S G. 1981: Distribution of calcite and dolomite in soils determined by thermogravime-
try. – In: Buzás I. (ed.): Hungarian Symposium on ermal Analysis. National symposium with
international participation. June 10–12, 1981. Workbook. Magyar Kémikusok Egyesülete, Bu-
dapest, p. 86.
P G. & S G. 1981: Gipsz kiválások vizsgálata röntgen mikroszondával és pásztázó
elektronmikroszkóppal. [Investigations of gypsum precipitations by X-ray microprobe and
scanning electron microscope.] – Agrokémia és Talajtan 30: 240–242.
S G. 1981: An approach to estimating mineral stability in salt aected soils. – In: Szabolcs
I. & Yadav J. S. P. (eds): Proceedings of the Hungaro-Indian Seminar on Salt Aected Soils, Bu-
dapest, [1–3 June], 1981. = Agrokémia és Talajtan 30 (Suppl.): 63–72.
S G. 1982: A talajok mikromorfológiája. [Soil micromorphology.] – Agrokémia és Talajtan
31: 179–194.
S G. 1983: e stability and distribution of clay minerals in Hungarian salt aected soils.
– In: Čichovský L., Konta J. & Melka K. (eds): Scientic Programme of the 5th Meeting of the
European Clay Groups, Abstracts. Czechoslovak Group for Clay Mineralogy and Petrology,
Prague, p. 154.
S G. 1984: Elsődleges szilikátásványok a talajokban. [Primary silicate minerals in soils.] –
Agrokémia és Talajtan 33: 545–562.
S G. 1985: e stability and distribution of clay minerals in Hungarian salt aected soils.
– In: Konta J. (ed.): 5th Meeting of the European Clay Groups. Univerzita Karlova, Praha, pp.
471–476.
S G. & T M. N. 1985: Contribution to the study on the crystallinity degree of kaoli-
nites. – Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici 77: 5–16.
S G. 1985: „Je. M. Szamojlova: Pocsvoobrazujuscsije porodi. Izd. Moszkovszkovo Unyi-
verszityeta. Moszkva. 1983. (Talajképző kőzetek)” [Y. M. Samoylova: Pochvoobrazuyush-
chie porody. Izd. Mozkovskogo Universiteta. Moskva. 1983. (Soil-forming rocks).] – Agro-
kémia és Talajtan 34: 256–258.
S G. 1985: Oxidásványok a talajokban. [Oxid minerals in soils.] – Agrokémia és Talajtan
34: 457–474.
S G. 1986: Foszfátásványok a talajokban. [Phosphate minerals in soils.] – Agrokémia és
Tal a jt an 35: 117–128.
S G. 1988: Micromorphology of solonetz soils. In: Adam M . (ed.): Proceedings of the Inter-
national Symposium on Solonetz Soils. Problems, Properties, Utilization. Osijek, pp. 178–183.
S G. 1987/1988: „E. A. Szultanbajev: Minyeralogija csernozjomov Szevernovo Kazahsztana.
Izd. Nauka Kazahszkoj SzSzR. Alma-Ata. 1987.” (Észak-Kazahsztán csernozjom talajainak
ásványtani jellemzése) [E. A. Sultanbaev: Mineralogiya chernozemov Severnogo Kazakhstana.
Izd. Nauka Kazakhskoy SSR. Alma-Ata. 1987.] – Agrokémia és Talajtan 36/37: 357–360.
S G. 1989: A csernozjom talajok mikromorfológiája. [Micromorphology of chernozem
soils.] – Agrokémia és Talajtan 38: 473–485.
S G. 1989: Microscopic study of thin sect ions from lithogenic soils. – Annales historico-na-
turales Musei nationalis hungarici 81: 5–13.
Papp G.
47
Annls Mus. hist.-nat. hung. 108, 2016
Géza Szendrei
S G. & M O. 1989/1990: Soil micromorphology in Hungary. – Soil Micromor-
phology Newsletter (6): 31–35.
S G. 1990: A brief history of the Mineralogical and Petrological Department – Hungari-
an Natural History Museum. – Mitteilungen der Österreichischen Mineralogischen Gesellscha
135: 86–87.
S G. 1990: Hazai csernozjom talajtípusok mikromorfológiája. [Micromorphology of
chernozem soils in Hungary.] – Agrokémia és Talajtan 39: 33–47.
S G. 1990: Micromorphology and soil formation. – Acta Agronomica Hungarica 39: 241–
257.
G L. & S G. 1991: A Talajásványtani Szakosztály ötéves évfordulója. [Fih anniver-
sary of foundation of the Soil Mineralogical Section of the Hungarian Soil Science Society.]
– Agrokémia és Talajtan 40: 5–7.
S G. 1991: Az ásványok előfordulása a talajokban. [Occurrence of minerals in soils.] –
Agrokémia és Talajtan 40: 77–85.
S G. 1991: „R. Brewer and J. R. Sleeman: Soil Structure and Fabric. CSIRO Division of
Soils, Adelaide, 1988.” – Agrokémia és Talajtan 40: 361–363.
S G. 1991: A mikromorfológia talajtani felhasználási lehetőségei. [Possible use of micro-
morphology in applied soil science.] – Agrokémia és Talajtan 40: 493–511.
P G., S G. & V-S H. 1991: e history of the Mineral and Rock
Collection of the Hungarian Natural History Museum. – In: Vitális Gy. & Kecskeméti T.
(eds): Museums and Collections in the History of Mineralogy, Geology and Petrology in Hungary.
= Annals of the History of Hungarian Geology, Special Issue 3: 45–61.
S G. 1991: Contribution to the micromorphology of the brown forest soils in Hungary. –
Annales historico-naturales Musei nationalis Hungarici 83: 5–16.
S G. 1992: Mikromorfológia és talajosztályozás. [Micromorphology and soil classica-
tion.] – Agrokémia és Talajtan 41: 351–370.
S G. 1992: „J. P. Møberg & H. Breuning Madsen (eds.): Soil Research in Denmark. Folia
Geographica Danica T. XIX. C.A. Reitzels Forlag. Rosendahls Bogtrykkeri. Esbjerg Køben-
havn, 1991” – Agrokémia és Talajtan 41: 409–411.
S G. 1993: A brief history of the Mineralogical and Petrological Department of the Hun-
garian Natural History Museum. – In: Höck, V. & Koller, F. (eds) 125 Jahre Knappenwand
– 125 years Knappenwand. Proceedings of a Symposium held in Neukirchen am Großvenediger
(Salzburg/Austria), September 1990. = Abhandlungen der Geologischen Bundesanstalt (Wien)
49: 163–167.
R K. with the contribution of S G. 1993: Extended low fertile soils in the Great
Hungarian Plain: salt-aected soils. – In: Greschik Gy. & Szendrei G. (eds): Excursion Guide
Field Trip B. of 8th Meeting of the Association of European Geological Societies. Hungarian Geo-
logical Society, Budapest, pp. 52–54.
R K. with the contribution of S G. 1993: Zonal fertile soils in the Mezőföld Region
of the Great Hungarian Plain: pseudomiceliar chernozems. – In: Greschik Gy. & Szendrei
G. (eds): Excursion Guide Field Trip B. of 8th Meeting of the Association of European Geological
Societies. Hungarian Geological Society, Budapest, pp. 67–69.
S G. 1993: Micromorphology of common main soil types in Hungary. – In: Erdélyi G. &
Vető I. (eds): 8th Meeting of the Association of European Geological Societies, Abstract of papers.
Hungarian Geological Society, Budapest, p. 73.
P G., S G. & V S H. 1994: A Magyar Természettudományi Mú-
zeum Ásvány- és Kőzettárának története. [History of the Mineral and Rock Collection of the
Hungarian Natural History Museum.] – In: Kecskeméti T. & Papp G. (eds): Földünk hazai
Annls Mus. hist.-nat. hung. 108, 2016
48 Papp G.
kincsesházai. Tanulmányok a magyarországi földtudományi gyűjtemények történetéről. [Studies
on the history of geological collections in Hungary.] = Studia Naturalia 4: 33–46.
S G. 1994: Talaj vékonycsiszolatok mikroszkópi vizsgá lata. (Microscopic stud y of soil thin
sections.) – Földtani Közlöny 124: 109–127.
S G. 1995: Talajásványtan. (Soil Mineralogy.) – MÁFI Módszertani Közlemények, 14(1):
1–217.
G L. & S G. 1996: A MAE Talajtani Társaság Talajásványtani Szakosztályának 10
éves jubileumi ülése. [10th anniversary jubilee meetin g of the Section of Soil Mineralo gy of the
Hungarian Soil Science Society.] – Agrokémia és Talajtan 45: 215.
S G. 1996: Hazai talajtípusok mikromorfológiája. [Micromorphology of Hungarian soil
types.] – Agrokémia és Talajtan 45: 260–266.
S G. 1998: Ta la j ta n . [Soil Science.] – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 300 pp.
S G. 1998: Contribution of micromophology to the study of water regimes in Hungarian
soils. – In: 16th World Congress of Soil Science, Summaries, 2, p. 565.
S G. 1998: Contribution of micromophology to the study of water regimes in Hungarian
soils. – In: 16th World Congress of Soil Science. Symp. No 30. CD-ROM. 7 pp.
S G. 1999: [A Nemzetközi Talajtani Társaság XVI. Kongresszusa. (Montpellier, Fran-
ciaország, 1998. augusztus 20–26.)] Talajásványtan és mikromorfológia. [Soil micromor-
phology and mineralogy at the XVIth Congress of the International Society of Soil Science.]
– Agrokémia és Talajtan 48: 292–296.
S G. 1999: Hazai szikes talajok mikromorfológiája. (Micromorphology of salt aected
soils in Hungary.) – Agrokémia és Talajtan 48: 481–490.
S G. 2000: Talajmikromorfológia. (Soil Micromorphology.) – ELTE Eötvös Kiadó, Buda-
pest, 220 pp.
V I. & S G. 2000: Preface to the volume “Minerals of paleosols.” – Acta Geologica
Hungarica 43(3): 221–222.
S G., T T., K-P P. & S S. 2001: Sókivirágzások hazai elterjedése
[Distribution of salt eorescences in Hungary.] – In: Magyar Földrajzi Konferencia, Abstract
kötet. [Conference of Hungarian Geography, Abstract Volume.] Szeged, p. 177.
S G., T T., K-P P. & S S. 2001: Sókivirágzások hazai elterjedése
[Distribution of salt eorescences in Hungary.] – In: A földrajz eredményei az új évezred
küszöbén. A Magyar Földrajzi Konferencia tudományos közleményei. Szeged, 2001. október 25–
27. [Achievements of geography on the eve of the new millennium. Proceeding of the Conference
of Hungarian Geography. Szeged, October 25–27, 2001. ] – SZTE TTK Természeti Földrajzi
Tanszék, Szeged. CD ROM. ISBN 963 482 5443. 4 pp.
S G. 2001: Contribution of micromorphology to the study of genesis and formation of
Hungarian soils. – In: International Working Meeting on Micropedology, Universiteit Gent,
Ghent, July 9–13, 2001, Belgium. Programme and Abstracts. Ghent, p. 91.
S G., T T., K-P P. & S S. 2001: Preliminary study on the coun-
try-wide occurrence, mineralogical and chemical composition on salt eorescences in Hun-
gary. – In: International Working Meeting on Micropedology, Universiteit Gent, Ghent, July
9–13, 2001, Belgium. Programme and Abstracts. Ghent, p. 91.
T T., S D., F N., V G., B L., C G. & S G.
2001: Short and long term changes in soil salinity in Hungary. – In: Sustained Management
of Irrigated Land for Salinity and Toxic Element Control, International Union of Soil Science
Conference. Riverside CA, June 25–27, 2001. Abstract of papers, p. 31.
S G. 2001: Hazai talajtípusok mikromorfológiája. (Micromorphology of Hungarian Soil
Types) – Budapest, 147 pp.
49
Annls Mus. hist.-nat. hung. 108, 2016
Géza Szendrei
S G. 2002: III. Függelék. Talajásványtani és talaj-mikromorfológiai kutatások Magyar-
országon. (Appendix III. Soil mineralogical and soil micromorphological research in Hun-
gary.) – In: Papp G.: A magyar topograkus és leíró ásványtan története (History of Descriptive
and Topographical Mineralogy in Hungary). Herman Ottó Múzeum, Miskolc = Topographia
Mineralogica Hungariae 7, pp. 353–356.
M M. & S G. 2002: Baczoni Albert [Albert Baczoni.] – In: Bodó S. & Viga Gy.
(eds): Magyar múzeumi arcképcsarnok. [Biographical Dictionary of Hungarian Museology.]
Pulszky Társaság–Tarsoly Kiadó, Budapest, pp. 30–31.
G D. & S G. 2002: Benkő Ferenc [Ferenc Benkő.] – ibidem, pp. 83–84.
S G. 2002: Erdélyi János [János Erdélyi.] – ibidem, pp. 236–237.
S G. 2002: Franzenau Ágoston [Ágoston Franzenau.] – ibidem, p. 285.
S G. 2002: Krenner József [József Krenner.] – ibidem, pp. 519–520.
S G. 2002: Tokody László [László Tokody.] – ibidem, pp. 890–891.
S G. 2002: Wissinger Károly [Károly Wissinger.] – ibidem, p. 958.
G F., H Z., N E., S P. & S G. 2004 – A hazai környezet-geo-
kémiai kutatások néhány eredménye. (e achievements of environmental geochemistry in
Hungary).– Magyar Kémiai Folyóirat 109–110: 204–210.
T J., C C., K Á., S G. & Z L. 2005: Talajok mint védendő ter-
mészeti értékek. [Soils as a target of nature conservation.] – In: Stefanovits P. & Michéli E.
(eds): A talajok jelentősége a 21. században [Importance of soils in the 21st century.]. MTA Tár-
sadalomkutató Központ, Budapest, pp. 291–306.
S G. 2005: II. Függelék. Ásványok a magyarországi talajokban. [Appendix II. Minerals in
soils of Hungary.] – In: Szakáll S., Gatter I. & Szendrei G. 2005: A magyarországi ásványfajok
[Mineral Species of Hungary.] – Kőország Kiadó, Budapest, pp. 350–389.
F J., S G. & C M. 2005: Magyarországi vörösagyagok ásványtani összetétele,
talajtani és mikromorfológiai jellemzői. (Soil properties, mineralogical compositions and
mic romorphological features of red clays in Hungary). – Tájökológiai Lapok 3: 301–324.
F J., S G. & C M. 2005: Pedological characteristics and mineral composition of
red clays in Hungary. – Acta Mineralogica-Petrographica (Szeged) 46: 37–45.
J G., T T. & S G. 2006: Surface and micropore properties of saline soil
proles. – Geoderma 135: 1–15.
F J., S G. & C M. 2006: Characterization of Hungarian red soils. – Agrokémia
és Talajtan 55 (Special issue): 29–38.
S G. 2006: Fiziko-kémiai osztály. [Department of Physical Chemistry.] – In: Ari I. (ed.):
OMMI, Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet. Szemelvények egy nagymúltú intézmény
történetéből. [National Institute for Agricultural uality Testing. Excerpts om the history of an
institution with a great past.] Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, Budapest, pp. 67–79.
T T. & S G. 2006: A hazai szikes talajok és a szikesedés, valamint a sófelhalmozódási
folyamatok rövid jellemzése. (Types and distribution of salt-aected soils in Hungary, and
the characterization of t he processes of salt accumulation.) – In: Szendrei G. & Tóth T. (eds):
A Magyarországi szikes talajok felszíni sóásványai. (Salt minerals on surfaces of salt-aected soils
in Hungary.) = Topographia Mineralogica Hungariae 9: 7–20.
S G. 2006: A talajfelszíni kivirágzások sóásványairól világszerte publikált adatok összeg-
zése és értékelése. (Compilation and evaluation of available data on salt minerals of eores-
cences on the surfaces of salt-aected soils of the world.) – ibidem: 21–31.
S G. & S S. 2006: A talajfelszínen előforduló sókivirágzásokkal kapcsolatos is-
meretek Magyarországon 1998-ig. (Occurences and characteristics of salt eorescences in
Hungary (till 1998).) – ibidem: 33–46.
Annls Mus. hist.-nat. hung. 108, 2016
50 Papp G.
S G., T T., K-P P., S I., S S. & K Á. 2006: A talajfelszíni
sókivirágzások elterjedése Magyarországon. (e occurrences of salt eorescences on soil
surfaces in Hungary.) – ibidem: 61–77.
T T. & S G. 2006: Sókivirágzások elterjedésének és képződésének összefüggése a
környezeti és ezen belül a talajtani tényezőkkel. (Relationship between salt eorescences
and environmental conditions with special emphasis on edaphological conditions.) – ibidem
9: 79–90.
S G., T T., S S., K-P P. & S I. 2006: Salt minerals in eores-
cences on soil surface of Hungary. – In: Papp G., Fehér B. & Kristály F. (eds): 3rd “Mineral
Sciences in the Carpathians” Conference, Abstracts. = Acta Mineralogica-Petrographica (Sze-
ged), Abstract Series 5: 115.
S G. 2009: Gerei László 80 éves. [László Gerei 80.] – Agrokémia és Talajtan 58: 5–6.
S G., T T., K-P P. & S S. 2009: Changes of salt minerals of soil
surfaces in space and time: a case study in Hungary. – In: Tóth T. (ed.): IUSS Salinization
Conference. September 20–22, 2009, Budapest. Program and Presentations. Budapest : RISSAC–
MTA TAKI, p. 41.
S G. & M A. 2010: Hungarian translation of micromorphological terms –
In: Stoops G. (ed.): Multilingual translation of micromorphological terminology used in
“Guidelines for Analysis and Description of Soil and Regolith in Sections” Version 1.0
31/08/2010. http://www.plr.ugent.be/nal_translations/10-magyar.pdf [Accessed: 25 Oc-
tober 2010]
S G., K-P P., F M. & G-S K. 2012: Mineralogical study
of ferruginous and manganiferous nodules separated from characteristic proles of hydro-
morphic soils in Hungary. – Carpathian Journal of Earth and Environmental Sciences 7: 1–11.
S G. 2012: Agyagásványok szintek közötti eloszlásának genetikai értelmezési lehetőségei
hazai szikes talajok esetében. [Possibilities of soil genetical interpretation of the distribution
of clay minerals among soi l horizons in the case of Hungarian salt-aected soils.] – Agrokémia
és Talajtan 61: 211–226.
S G. 2012: Talajásványtan, mikromorfológia. [Soil mineralogy, soil micromorphology.] –
Agrokémia és Talajtan 61 (On-line suppl.): 93–120. http://www.aton.hu/documents/10156/
b0833be9-5561-43f3-bf5a-37c88194a265 [accessed: 31 October 2016]
S G., T T. & K-P P. 2014: Sulphate and chloride salt eorescences and
their relationships with groundwaters and soils in Hungary. – Agrokémia és Talajtan 63: 49–58.
