Content uploaded by Csaba Csiba-Tóth
Author content
All content in this area was uploaded by Csaba Csiba-Tóth on Mar 24, 2020
Content may be subject to copyright.
1
ICMNI - Orvosi Rehabilitációs Centrum, Budapest
International Center for Medical Nutritional Intervention
Budapest, Hungary
Telefon: +36702808047
Email: info.icmni@gmail.com
A SARS-CoV-2 vírus terjedés mérséklésének és a betegséggel szembeni természetes
ellenállóképesség növelésének lehetőségei táplálkozásintervencióval
A magyar lakosság érdekében javasoljuk az alábbi orvostudományi tények alapos és kellően
átgondolt vizsgálatát. Írásunk célja előmozdítani a jelenlegi, SARS-CoV-2 vírus okozta járvány
eredményes és hatékony leküzdését és a halálos szövődmények számának gyors csökkentését.
Van néhány tudományos tény, amely már régebb óta ismert volt, a közelmúlt kutatásai
megerősítettek, a klinikai protokollokban azonban mégsem nyert teret. Természetesen a fertőző
betegségek terjedésének és lefolyásának kérdéséről van szó. Nem vagyunk infektológusok,
viszont 10 éve táplálkozástudománnyal és táplálkozásintervencióval foglalkozunk. A
nemzetközi szakirodalom és a klinikai tapasztalatok alapján kijelenthetjük, hogy a vírussal
szembeni farmakológiai megoldások mellett vannak olyan egyszerű, de nagyon hatékony
módszertani lehetőségek, amelyeket gyorsan és hatékonyan lehet alkalmazni a mindennapi
életben a SARS-CoV-2 vírus terjedésének lassítása, valamint a szövődmények súlyosságának
drasztikus csökkentése érdekében.
Régebb óta ismert tény, hogy a szénhidrátok fogyasztásának emelkedése megnöveli a fertőző
betegségek kockázatát. Az is régebb óta ismert tény, hogy a szénhidrátok fogyasztásának
emelkedése megnöveli a vitaminszükségletet. Ezek régi orvostudományi ismeretek, melyek
még a pár évtizede íródott biokémia és élettan tankönyvekben is szerepelnek. A jelenleg,
részben kulturális, részben dietetikai javaslatra kialakult, normál, hétköznapi táplálkozás
viszont szénhidrát-alapú illetve magas szénhidrát-tartalmú. Sajnos ez egyáltalán nem kedvez a
jelenleg kialakult járványügyi helyzetben. Az életkor előrehaladtával megjelenő krónikus
belgyógyászati betegségek kialakulása az idősek esetében csak erősíti ezt a helytelen,
szénhidrát-alapú táplálkozási irányt. A helyzet súlyosságát fokozza, hogy a dietetika a már
régen nem kellően jó irányba indult táplálkozási ajánlásokat fogalmazza meg újra és újra.
Kifejezetten orvostudományi ajánlások pedig nem léteznek.
A táplálkozással kapcsolatos valóságos helyzetet nehéz átlátni azért is, mert az állami rendszerű
egészségügyi ellátásnak nincs konkrét orvosi tapasztalata bizonyos étrendi szokások
összehasonlításában, azt a dietetikára bízza. A dietetika pedig nem rendelkezik valós klinikai
visszacsatolásokkal. A kör bezárul.
Ebben a válságos és riadalmat okozó helyzetben szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a
táplálkozási szokások megváltoztatása drasztikus változást okozhat a COVID-19 vírusjárvány
közepette. Pozitív és negatív irányban egyaránt. Részben egyébként ez magyarázza a különböző
kultúrájú országok halálozási arányban érzékelhető jelentős különbségét.
2
A szénhidrátok fogyasztása jelentősen elősegíti a vírus replikációját, valamint jelentősen növeli
a szervezet vitaminigényét. Ez a két ismert tény önmagában jelentősen befolyásolja a betegség
kialakulását és annak lefolyását. Nagy mennyiségű szénhidrát fogyasztása pedig akár meg is
akadályozhatja az immunrendszer élettani működését, jelentősen csökkentve a szervezet
védekezőképességét.
Ez a tudományban is ismert jelenségek miatt alakul ki. Az immunrendszer élettani
működésének két kulcsfontosságú eleme a C-vitamin és a D-vitamin. A humán szervezet
ezekkel való ellátottsága alapjaiban határozza meg, hogy a fertőzés milyen mértékben érinti a
szervezetet és kialakulnak-e szövődmények. Minden eddig elvégzett ilyen irányú vizsgálat
alátámasztotta, hogy fertőző betegségek és krónikus belgyógyászati betegségek esetében is,
ezen vitaminok szintje jelentősen alacsonyabb és ez komolyan rontja a betegek gyógyulási
esélyeit, illetve további egészségügyi kockázatot jelet. Ez az, ami miatt az idősek a
legveszélyeztetettebb korosztály. Ugyanakkor szintén nagy számú vizsgálat alapján
megállapítható, hogy ezen vitaminok kiegészítő formában történő pótlása nem eredményes,
nem befolyásolja sem a morbiditást sem a mortalitást. Ezen fiziológiai és immunológia
jelenségek a következő tényezőkre vezethetők vissza:
1. A C-vitamin esetében létezik az ún. glükóz-aszkorbát antagonizmus jelensége, ami a C-
vitamin és a glükóz molekula szerkezeti hasonlósága miatt alakul ki. A jelenség lényege,
hogy a C-vitamin, legyen abból bármennyi is a vérplazmában, nem tud hatékonyan
bejutni a sejtekbe, ha az egyidejűleg jelenlévő glükóz ezt kompetitív antagonistaként
gátolja. A jelenség eredményeképpen a sejtek aszkorbinsav-tartalma és a vér
glükózszintje fordítottan arányos: minél magasabb a vér glükózszintje annál
alacsonyabb a sejtek aszkorbinsav-szintje. Ez különösen igaz az immunvédekezésben
részt vevő sejtekre, amelyek ideális esetben a vér aszkorbinsav-szintjének akár
százszorosát halmozzák fel magukban. Az immunsejtek magas C-vitamintartalma
kulcskérdés a hatékony immunműködés szempontjából. A fentiek miatt a magas
szénhidrát-tartalmú étrend gátolja a C-vitamin működését, így a C-vitamin redukáló
potenciálja, mely az immunválasz alapja, nem érvényesül, így „gyenge” lesz az
immunválasz.
2. A D-vitamin két formában létezik: inaktív és aktív formában. Az inaktív forma aktív
formává történő átalakulását az 1-alfa-hidroxiláz enzim katalizálja, döntően a vesében,
de más sejtekben is. Tudjuk, hogy a vesében a legkisebb fruktózszint emelkedés is
blokkolja az 1-alfa-hidroxiláz enzimet, így az inaktív-aktív D-vitamin átalakulás
ellehetetlenül, blokkolódik. Ez a jelenség alapjaiban befolyásolja a D-vitamin élettani
működését. A gyümölcsfogyasztás jelentősen csökkenti, akár hosszú időre is
megállíthatja a D-vitamin aktív formába való átalakulását. De minden más
fruktóztartalmú élelmi anyag ezt teszi. Ahogy érződik, ez az értelmezési attitűd
gyökeres megváltoztatását teszi szükségessé a gyümölcsfogyasztás megítélésében.
3. A mesterségesen alkalmazott vitaminok valódi élettani hatásáról éles vita folyik. A dán
kormány egy korábbi nagyon széles körű felmérése alapján megállapította, hogy az
ember számára szükséges vitaminok az állati belsőségekben megtalálhatók. Az USA
földművelési minisztériumának adatai alapján pedig egyértelmű, hogy téves az a
3
korábbi elképzelés, miszerint a vitaminok hőkezelés hatására mindenképp lebomlanak.
Ez ugyanis csak részben, azaz a növényekben található vitaminokra igaz. Az állati
belsőségeknek (melyek akár 50-100-szoros mennyiségben koncentrálódott C-vitamint
tartalmaznak), meglepő módon, igen magas a hőstabilitása, azaz főzés-sütés hatására
nem bomlik le bennük a C-vitamin.
Ezek olyan természettudományos tények, melyek bár megtalálhatók a szakirodalomban,
azonban mégsem kellő mértékben ismertek. Gyakorlati érvényesülésük egyenesen nullára
tehető a jelenlegi táplálkozási ajánlásokban, főleg akkor, ha klinikai helyzet kezeléséről van
szó.
A kanadai hatóságok és szakemberek a H1N1 járvány kapcsán végeztek vizsgálatokat, ahol
egyértelműen megállapítható volt, hogy a legnagyobb kockázatot a szénhidrátfogyasztás
okozta, a vírusfertőzés elszenvedői pedig legnagyobb számban a cukorbetegek voltak.
Szintén sajnos ismeretlen fogalom a klinikai és orvosi gyakorlatban a ketózis, bár 1930 és 1960
között a legintenzívebb kutatások a ketózis hatásával kapcsolatban éppen Magyarországon
folytak Julesz Miklós professzor vezetésével. A ketózis pont az ellentéte a szénhidrát-alapú
táplálkozáson alapuló anyagcserének. Itt egy olyan egészen friss vizsgálatra hívnánk fel a
figyelmet, ami igazolta, hogy a nem szénhidrát-alapú energianyerés, azaz a ketózis védelmet
nyújthat a fertőzések esetén. A konkrét élettani folyamat is ismert.
A fent említett tények élettani és biokémiai megalapozottságúak. Annak, hogy nem nyertek
teret a széles klinikai gondolkodásmódban, nyilván van oka.
Most ebben a kellően kiélezett helyzetben lehet, hogy eljött az ideje a kardinális
táplálkozástudományi elvek átgondolásának, a COVID-19 járvány kezelésének és a lakosság
életének megvédése érdekében. A feladat unortodox megközelítést igényel, de ez előbb-utóbb
elkerülhetetlen lesz.
Amit lehet és kellene tenni, javasolni a jelenlegi helyzetben:
A fent említett tudományos tények alapján, ha valaki jelentősen kevesebb szénhidrátot fogyaszt,
akkor jelentősen csökken a súlyos fokú fertőzések kockázata. A vitamin- és energiaháztartásunk
szempontjából fontos az állati zsírok fogyasztása, nem nagy, napi 10 dkg mennyiségben. A
vitaminokhoz leghatékonyabban akkor jutunk, a fent említettek miatt, ha állati belsőségeket
fogyasztunk, ezért ezeket rendszeressé kell tenni a táplálkozásban.
A tradicionális magyar táplálkozási szokások és gasztronómiai kultúra a fentiekhez igen közel
áll és nem ismeretlenek a magyar emberek számára.
Kétségtelen, hogy az említett ismeretek ellentmondanak az eddigi felfogásnak és
meghökkentőek, de tudományos és klinikai tekintetben alátámasztottak.
Arra is felhívnánk a figyelmet, hogy a módszertan egyszerűsége hajlamosít azt könnyedén és
felületesen értékelni, és megfontolás nélkül elutasítani. Az ilyen kutatói és általános értelemben
vett emberi magatartást a nemzetközi szakirodalomban Semmelweis reflexnek hívják. Azt
gondoljuk, nem kell magyarázni miért.
4
A fenti kijelentéseink kellő megalapozottsága a releváns humán klinikai és más állatkísérletes
modellek eredményeinek tükrében értendőek.
Természetesen nagyon fontosnak tartjuk a járványügyi intézkedéseket, amelyeket
Magyarország Kormánya és az Operatív Törzs hoz.
A magyar lakosság és a jelenlegi járvány eredményes és hatékony leküzdése érdekében, a
halálos szövődmények gyors csökkentése érdekében javasoljuk ezen tények alapos és kellően
átgondolt vizsgálatát. A táplálkozásintervenciós gyakorlatunkban felhalmozódott ismeretek
átadására Magyarország érdekében mindenkor készen állunk.
Dr. Clemens Zsófia Phd, neurobiológus, intézményvezető
Dr. Tóth Csaba, családorvos, táplálkozásintervenciós orvos
Dr. Dabóczi Andrea, táplálkozásintervenciós orvos
Dr. Andrásofszky Enikő, volt tiszti főorvos, radiológus, táplálkozásintervenciós orvos
Dr. Horváth Réka, táplálkozásintervenciós orvos
Dr. Kolonics Gábor, családorvos, üzemorvos, táplálkozásintervenciós orvos
A kutatócsoport publikációs listája: https://www.researchgate.net/profile/Zsofia_Clemens
Budapest, 2020. március 24.