Content uploaded by Hoitsy Márton
Author content
All content in this area was uploaded by Hoitsy Márton on Mar 21, 2020
Content may be subject to copyright.
MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA | 2020. JANUÁR
HAL
142. / 55-64.i
Gastrointestinalis eredetű
daganatok azonosítása
szivárványos pisztrángban
(Oncorhynchus mykiss Walbaum, 1792)
Hoitsy Márton1*, Hoitsy György2, Jakab Csaba3, Molnár Tamás Gergely1,
Baska Ferenc4
ÖSSZEFOGLALÁS
Európában az egyik legnagyobb mennyiségben tenyésztett halfaj a szivárványos
pisztráng, amelynek fogyasztása egyre nagyobb szerepet képvisel a táplálkozá-
sunkban. A szerzők szivárványos pisztrángokban előforduló ismeretlen oktanú
emésztőszervi daganatokat vizsgáltak. Az elpusztult és boncolásra került halak
gyomrában, belében, májában és kopoltyújában talált daganatokat kórszövet-
tani és immunhisztokémiai vizsgálatok segítségével azonosították. Az adeno-
carcinoma a gyomorban és a vékonybélben alakult ki. A primer daganat minden
esetben áttéteket képzett a májba és a kopoltyúba, ez utóbbi gázcserezavart
eredményezett.
SUMMARY
Background: Rainbow trout (Oncorhynchus mykiss, Walbaum, 1792) is one of the
most commonly bred fish species in Europe, which plays an important role in
the gastronomy. The brood stock has a significant value at the farms, therefore
the prevention of diseases is crucial.
Objectives: During our research we investigated an idiopathic intestinal tumour
in rainbow trout. All the examined individuals were 3-6 years old, as tumours
need a longer period to develop and therefore cannot be found in fingerlings,
summerlings and consumable fish. The healthcare of the valuable broodfish is of
great importance in fish farms. Nowadays, the investigation of tumours growing
in trouts is considered a pioneering field of research.
Materials and Methods: During the necropsy, tumours found on the gills and
in the intestines of broodfish were identified with the help of histological and
immunohistochemical tests. Samples from the organs (stomach, intestines,
liver, gills) were put into 8% buffered formalin for fixation. Nikon Optiphot-2
microscope was used to examine the sectioned slides. The indirect immunohis-
tochemical method was applied with Ventana immunohistochemistry stainer.
Results and Discussion: The primary adenocarcinoma developed in the small
intestine. The malignant tumour tissue with a high mitotic index infiltrated
and broke through the basal membrane and the propria. The adenocarcinoma
spreads asymmetrically to the cross-section of the intestine narrowing the
lumen of the intestine causing passage disorder of the intestinal contents and
emaciation in the fish. The primary tumour formed metastases in the vessels
of the liver and gill, which were also found in the middle and peripheral part of
the primary lamellae, resulting in respiratory disorder. The intestinal carcinoma
of the trout gave positive results to pan-cytokeratin and E-cadherin in immu-
nohistochemical tests, the peritumoral endothel cells also showed claudin-5
positivity. The other tests with anti-vimentin, anti-alfa-smooth muscle actin,
anti-S-100 protein, anti-NSE antibody led to negative results.
Identification of gastro-
intestinal tumours in rain-
bow trout (Oncorhynchus
mykiss Walbaum, 1792)
M. Hoitsy 1*
Gy. Hoitsy2
Cs. Jakab3
T. G. Molnár1
F. Baska4
1. Kaposvári Egyetem,
Környezettudományi és
Természetvédelmi Intézet,
Kaposvár, H-7400 Guba S. u. 40.
*e-mail: hoitsym@gmail.com
2. Hoitsy és Rieger Kft. 3517,
Miskolc, Garadna-völgy 1146 hrsz.
3. Magánállatorvos,
1043 Budapest, Berda József u. 44.
4. Állatorvostudományi Egyetem,
Egzotikusállat- és Vadegészségügyi
Tanszék és Klinika,
Budapest
56
HAL BÉLDAGANATOK SZIVÁRVÁNYOS PISZTRÁNGBAN
Ez a halfaj eléri a 30–75 cm-es méretet is, de fogtak már vissza 24 kg-os, és a
90 cm-es ikrás egyedeket is. Háta sötétszürke, hasa pedig világos, ezüstös fehér
színű. Az állat testén egy rózsaszínes, narancssárgás sáv fut végig az oldalvonal
mentén. A szivárványos pisztrángon csak apró fekete, vagy barnás fekete pöty-
työk figyelhetőek meg. A pisztrángokra jellemző ivari dimorfizmus, ez a szivárvá-
nyos pisztrángon is szembetűnő (1. ábra). Az ikrások teltebbek, orruk lekerekített,
színük világosabb, a szivárványos sáv kevésbé karakteres. Ezzel szemben a teje-
sek állkapcsa kihegyesedő, csúcsán mogyorónyi, diónyi szövetszaporulattal, ami
ívási időszakban sokkal jellegzetesebb, jobban észrevehetőbb. Testalakjuk kar-
csúbb az ikrásokénál. A hímek színüket tekintve sötétebbek, élénkebb színűek,
és a szivárványos sáv ivási időszakban sokkal irizálóbb (9).
A szakirodalomban több, különböző halfajokban előforduló, daganatkeltő
tényező került már leírásra. Tumorok kialakulását okozhatják az emberi tevékeny-
ség miatt a természetes vizekbe jutott toxinok, szennyezőanyagok, a környe-
zetben is előforduló, a táplálékba, tápokba bekerülő mikotoxinok, vagy onkogén
vírusok is (4). Előfordulhatnak jó- és rosszindulatú daganatok, amelyek helyező-
désüktől és méretüktől függően akár eltávolíthatóak is lehetek (12).
HARSHBARGER és CLARK (1990) szerint a gyomor-bélrendszerben, a hasnyálmi-
rigyben és a májban előforduló, hám eredetű daganatok kialakulása szorosan
összefügg a környezetszennyezés mértékével (8). A halak szöveteiből számos
rákkeltő vegyületet (klórozott peszticideket, klórozott ipari kemikáliákat, polik-
lórozott bifenileket, és policiklikus aromás vegyületeket) azonosítottak, amelyek
feltételezések szerint az elváltozásokat okozzák (4). Az ipar egyik mellékterméke
a dimetil-nitrozamin bizonyítottan daganatos elváltozásokat okoz szivárványos
pisztrángok májában. Az itt azonosított májdaganatok később áttátet képez-
tek a hasnyálmirigyben, bélben, a petefészekben és az erek falában (1). Fontos
megemlíteni kiváltó okként a mikotoxinokat termelő gombákat (Aspergillus sp.)
is. Az általuk kiválasztott toxinok a halak tápjába kerülve, vagy nagy mennyiség-
ben a vízbe jutva tumorok kialakulását indukálják az úszóhólyagban, gyomorban,
májban és a vesében. Szivárványos pisztrángban az aflatoxin B1, G1, M1, Q1 és az
aflatoxicol bizonyítottan rákkeltő hatásúak (3).
Az Európában, valamint hazánkban is komoly múltra visszatekintő haltenyész-
tés napjainkra jelentős szerepet tölt be az élelmiszer-termelésben. A világon és
Magyarországon is egyaránt a pisztrángfélék közül étkezési célra a szivárványos
pisztrángot tenyésztik a legnagyobb mennyiségben (7, 13).
Az emésztőszervi
daganatok gyakran
összefüggést mutatnak
a környezetszennyezés
mértékével halakban
A pisztrángfélék közül a
szivár ványos pisztrán-
got tenyésztik a legna-
gyobb mennyiségben
1. ÁBRA. Ikrás (felül) és tejes (alul)
szivárványos pisztzráng
FIGURE 1. Female (above) and
male (under) rainbow trout
57
MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA | 2020. JANUÁR
Bizonyos mesterségesen előállított, pisztráng- és lazactakarmányozásra gyár-
tott tápok olyan növényi anyagokat tartalmaznak, amelyek megfelelő emész-
tésére ezek a ragadozó halak nem képesek. Ezen kívül a növényi adalékanya-
gokban számos antinutritív összetevő található, amelyek idült bélgyulladást
válthatnak ki a lazacfélékben (6). A takarmányok nagy mennyiségben tartalmaz-
nak kukoricaglutént, szójafehérje-koncentrátumot, szóját, ill. napraforgó protein
koncentrátumot. A szójabab antinutritívanyag-tartalma (lektinek, proteáz inhibi-
torok) befolyásolja a bél felszívó képességét is. A szójaliszt a halak belében idült
gyulladást vált ki (2). A bélgyulladások és a daganatok kialakulása között szoros
összefüggést figyeltek meg (6).
A fertőző kórokok között szerepel a masu lazacból (Oncorhynchus masou) 1978-
ban Hokkaido szigetén izolált Oncorhynchus masou virus (OMV). A herpeszví-
rusok közé tartozó kórokozó megfertőzheti a szivárványos pisztrángot, a coho
lazacot (Oncorhynchus kisutch) és a kokanee lazacot (Oncorhynchus nerka) is (10).
YOSHIMIZU és mtsai OMV-vel kísérletesen fertőztek coho lazacot, chum lazacot
(Oncorhynchus keta), masu lazacot és szivárványos pisztrángot. A vírusfertőzést
túlélt halakban daganatok alakultak ki idővel a mandibuláris és maxilláris tájé-
kon, a szemen, a kopoltyúfedőn és a hátúszón, amelyek hámszöveti eredetét
kórszövettani vizsgálatok igazolták (15).
A viasz lazac (Osmerus eperlanus, Linnaeus, 1758) papillomáiból az Osmerus
eperlanus herpesvirus-1-et izolálták (5). Retrovírusok onkogén hatását más fajok-
ban is leírták már, amelyek az érintett állatokban sarcomát, papillomát, és leuka-
emiát is okozhatnak. Az atlanti lazacok (Salmo salar, Linnaeus, 1758) úszóhólyag-
ját érintő leiomyosarcoma okozója az Atlantic salmon swimbladder sarcoma
virus, amely szintén egy retrovírus (14). A nodularis elváltozások 15–30 mm mére-
tűek általában és az úszóhólyag teljes hosszán kialakulhatnak. Az úszóhólyag
falán túlnyúlva bedomborodnak a testüregbe. Áttétképződésre korábbi kutatá-
sok során nem volt példa (11).
SAJÁT VIZSGÁLATOK
Haltenyészetek esetében napi etetések során történik meg az állomány egész-
ségi állapotának felmérése. A beteg halak színe és viselkedése megváltozik,
besötétednek, a medence szélénél magányosan helyezkedtek el. Lesoványod-
nak, a faroknyél területén az izomtömeg csökkenése látható, miközben néhány
egyednél a hastájéki rész kidomborodik. Az ilyen viselkedést és tüneteket mutató
halakat fogtuk ki (2. ábra). A szivárványos pisztrángok altatása 100 mg/l koncent-
rációjú MS-222 vízbe oldott altatószerrel történt (16). A halakat fizikális vizsgá-
latnak vetettük alá, ellenőriztük a kopoltyú állapotát, áttapintottuk a testüre-
get, és ahol tömött tapintatú, daganatszerű képletet éreztünk, azokat a halakat
MS-222 nagyobb adagjával (250 mg/l) véglegesen elaltattuk. Az eutanázia kellő
körültekintéssel, a jogszabályban/törvényben (1998. évi XXVIII. törvény az állatok
védelméről és kíméletéről, 40/2013. (II. 14.) Korm. rendelet az állatkísérletekről)
előírtak szerint történt.
A boncolásra váró, véglegesen elaltatott egyedeket a jobb oldalukra fektettük,
hogy az állatok feje a bal kezünk felé nézzen. A végbélnyílástól kiindulva a testü-
reg középvonalában egy hosszanti metszést ejtettünk egészen a garat tájékig.
Ezután az állat bal oldalán a végbélnyílástól a fej irányába ív alakban metszettük
fel az állatot, úgy, hogy az oldalvonal felett 1–1,5 cm távolságban haladjon a met-
szés, ami a mellúszó előtt tért vissza az első metszésünkhöz. Az így kapott részt
leemelve teljes egészében megnyílt az állatok testürege (3. ábra).
Az emésztő szervrendszert hosszában a garattól egészen a végbél végéig fel-
vágtuk. A gyomorban és a bél több pontján (vékonybél, középbél, 4. ábra) vala-
mint a májban a megnyitás után daganatszerű képletek váltak megfigyelhetővé.
Halakban is leír tak
vírusokat a daganatos
kórképek hátterében
A szerzők egy
szivárványospisztráng-
tenyészetben beteg,
lesoványodott halakat
vizsgáltak
Boncolással a
gyomorban, a bélben és
a májban is daganat-
szerű képleteket
gyeltek meg
58
HAL BÉLDAGANATOK SZIVÁRVÁNYOS PISZTRÁNGBAN
3. ÁBRA. Aranypisztráng
boncolása
A testüreg megnyitása
FIGURE 3. Dissection of golden
trout
Opening the body cavity
2. ÁBRA. Kórosan sovány
aranypisztráng
FIGURE 2. Cachectic golden trout
4. ÁBRA. Bélbe betüremkedő
daganat a pylorus területén (nyíl)
FIGURE 4. Tumour in the lumen
of the pyloric intestine (arrow)
59
MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA | 2020. JANUÁR
A kopoltyúfedő felemelése után a kopoltyú lemezei között, a kopoltyúíveken
szintén daganatszerű képleteket találtunk. Az elváltozásokról makroszkópos
képeket készítettünk Nikon D7000 fényképezőgéppel. Az érintett szövetet
kimetszettük és 8%-os pufferolt formaldehid-oldatban fixáltuk. A minták táro-
lása 8% -os pufferolt formaldehid oldatban 24 órán át történt, majd a további
feldolgozásra szövetelőkészítő automatával tettük alkalmassá. A paraffinos
beágyazást követően, a blokkokból 3–4 μm vastagságú metszeteket készítet-
tünk, amelyeket hematoxilinnal és eozinnal festettünk meg, majd fénymik-
roszkóppal vizsgáltunk meg. Az indirekt immunhisztokémiai vizsgálatot Ven-
tana immunfestő automata segítségével végeztük. A felhasznált antitesteket
az alábbi táblázatban foglaltuk össze (táblázat). Az imm unhisz tokémiai rea kci ó-
kat avidin-biotin immunperoxidáz rendszerrel (DAKO LSAB2 Kit) és DAB (diami-
no-benzidin) kromogénnel tettük láthatóvá. A kontrasztfestés hematoxilinnel
történt. A negatív kontroll metszeteket az elsődleges antitestek kihagyásával
készítettük. Az immunhisztokémiai reakciók kiértékelése során külső pozitív
kontrollokat használtunk.
EREDMÉNYEK
A teljes szivárványos pisztráng anyaállományból (820db) összesen 19db elhul-
lott, vagy exterminált halban találtunk elváltozásokat.
Elsőként egy 3 éves 1,7 kg testtömegű ikrás szivárványos pisztráng friss teteme
került boncolásra. Az állat előző napokban már elkülönült a többi egyedtől, a
medence alján tartózkodott. A rákövetkező nap többször oldalára dőlve, majd
kiegyenesedve agonizált, a nap végére elpusztult. Külső vizsgálatok során az
állat bőre ép, sérülés egyedül a farokúszó tetején volt megfigyelhető, amit riva-
lizálás során szerzett harapások okoztak. A szájüregben rendellenességet nem
tapasztaltunk. A testüreg megnyitása után a bélen szembetűnő elváltozást
lehetett megfigyelni.
Antitest Külső pozitív kontroll Immunreakció
Pan-Cytokeratin (monoclonalis egér,
1:100, DAKO)Kutya, bőrCytoplasmaticus
E-Caderin (monoclonalis egér, 1:200,
DAKO)Kutya, bőrMembrán
Claudin-5 (monoclonalis egér, 1:100,
DAKO)Kutya, haemangioma Membrán
Vimentin (monoclonalis egér, 1:200,
DAKO)Kutya, vaginalis fibroma Cytoplasmaticus
α-Smooth muscle actin (α-SMA)
(monoclonalis egér, 1:8000, Sigma)Kutya, vaginalis leiomyoma Cytoplasmaticus
S-100 protein (polyclonalis nyúl, 1:50,
DAKO)Kutya, perifériás ideghüvelytumor Cytoplasmaticus
c-Kit/CD117 (polyclonalis nyúl, 1:100,
DAKO)Kutya grade I-es mastocytoma Membrán-cytoplasmaticus
TÁBLÁZAT. Az immunhisztokémia vizsgálatok során felhasznált antitestek
TABLE. Antibodies used in the immunohistochemical examination
Hasonló elváltozások
voltak a kopoltyún is
A daganatokat
kórszövettani és
immunhisztokémiai
módszerekkel vizsgálták
820 anyaállatból 19
elhullott, vagy kiirtott
halban találtak
daganatokat
60
HAL BÉLDAGANATOK SZIVÁRVÁNYOS PISZTRÁNGBAN
A bél alakja eltorzult, ürege beszűkült, tapintata tömöttebb volt. A bél megnyi-
tása során először a pylorus tájékán fordultak elő daganatszerű elváltozások, ezt
követően a betüremkedett bélszakasznál mogyorónyi, valamint a végbélnyílástól
1 cm távolságra proximalis irányban borsónyi daganatot találtunk (5., 6.ábra).
A daganatra rávágva a metszéslap szürkésfehér színű, szalonnás fényű, csök-
kent nedvtartalmú, szerkezete egynemű volt. A nagyobb képletekben élénkvö-
rös, szabálytalan alakú gócok voltak, amelyek között szürkésfehér áthidaló kötő-
szövetes gerendákat figyeltünk meg. Az elváltozások állományában előfordultak
vérzéses területek. A kopoltyúfedő felemelése után, a kopoltyú ívek és kopoltyú
lemezek között daganatszerű, a kopoltyú színétől elütő, szürkésfehér gócok vol-
tak megfigyelhetők (7. ábra). A máj állományában kisebb, borsónyi, ill. nagyobb
diónyi képletek voltak láthatóak (8. ábra).
5. ÁBRA. Borsónyi daganat a vékonybélben (5 mm átmérőjű)
(nyíl)
FIGURE 5. Tumour in the small intestine with 5 mm diameter
(arro w)
6. ÁBRA. A nyálkahártya felületére domborodó daganatos
elváltozások (nyíl)
FIGURE 6. Tumours protruded from the mucous membrane
(arro w)
7. ÁBRA. Metastasis a kopoltyú állományában (→)
FIGURE 7. Metastasis in the structure of the gill (→)
8. ÁBRA. Máj állományát szinte teljesen elfoglaló
daganatáttét
FIGURE 8. Metastasis in the structure of the liver
61
MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA | 2020. JANUÁR
A további felboncolt halaknál hasonló elváltozásokat találtunk a gyomorban, a
bélfalban, a májban és a kopoltyúban. A daganatok változatos mérete kölesnyitől
gyermekököl nagyságúig terjedt, makroszkópos leírásuk megegyezett a koráb-
ban tapasztaltakkal.
KÓRSZÖVET TAN ÉS IMMUNHISZTOKÉMIAI VIZSGÁL ATOK
Kórszövettani vizsgálattal a középbél különböző szakaszain a propriamirigyek-
ből induló, az alaphártyát több helyütt is áttörő adenocarcinomát mutattunk
ki (9., 10. ábra). A tumor jellegzetes sejtjei változatos morfológiájú, a vékonybél
szerkezetére kevéssé emlékeztető mirigyhámszerkezetet alakítottak ki (11. ábra),
amelyben mirigyvégkamrákra emlékeztető, és alaphártyával határolt átmetsze-
teket alig mutattak, inkább a fészkes elrendeződés volt a meghatározó. Az daga-
natsejtek heteromorf magjai eukromatikusak voltak, a maghártya mentén kife-
jezett hyperchromatosissal és prominens magvacskával rendelkeztek. Gyakoriak
voltak az osztódó formák (11. ábra).
9. ÁBRA. A bél lumenébe betüremkedő/betörő daganat
(csillag)
H.–E., 40×, Bar = 200 μm
FIGURE 9. The tumour protrudes into the intestinal lumen
(asterisk)
11. ÁBRA. Adenocarcinoma sejtjei a bélfalban, osztódó
formákkal (nyilak)
H.–E., 400×, Bar = 20 μm
FIGURE 11. Mitotic cells in the adenocarcinoma of the
intestine, mitotic forms (arrows)
H.–E., Bar = 20 μm
10. ÁBRA. Az ép és a daganatos terület határa
H.–E., 200×, Bar = 50 μm
FIGURE 10. Border of normal and tumorous area
Kórszövettani
vizsgálattal a bél
propriamirigyeiből
kiinduló
adenocarcinomát
azonosítottak
*
62
HAL BÉLDAGANATOK SZIVÁRVÁNYOS PISZTRÁNGBAN
Immunhisztokémiai vizsgálatokkal pancytokeratin- (12. áb ra) és E-cadherin-
pozitív (13. áb ra) lett a pisztráng bél eredetű adenocarcinomája, valamint clau-
din-5-pozitivitást mutattak a peri- és intratumoralis erek endothelsejtjei. Negatív
eredményre vezetett az anti-vimentin, az anti-alfa-simaizom actin, az anti-S-100
protein, és az anti-NSE antitestekkel végzett immunhisztokémiai vizsgálatok.
A daganat áttétképződését szövettanilag vizsgálva a kopoltyú távoli metasztá-
zisaiban a béldaganat sejtjeivel azonos formákat (14. és 15. ábrák) figyeltünk meg,
ami a gyors áttétképződés egyértelmű bizonyítéka, így a daganatot grade 3-as
(legsúlyosabb) csoportba soroltuk be.
12. ÁBRA. Pancitokeratin: diffúz intenzív citoplazmatikus
pancitokeratin-pozitivitás a daganatsejtekben
IHC, 200×, Bar = 50 μm
FIGURE 12. Pancytokeratin: diffuse intensive cytoplasmatic
pancytokeratin positivity in the tumour cells
14. ÁBRA. Kopoltyúáttét (Grade III)
H.–E., 40×, Bar = 200 μm
FIGURE 14. Gill metastasis (Grade III)
15. ÁBRA. Kopoltyúáttét
H.–E., 400×, Bar = 20 μm
FIGURE 15. Gill metastasis
13. ÁBRA. Diffúz, intenzív E-cadherin membrán-pozitivitás a
daganatsejtekben
IHC, 200×, Bar = 50 μm
FIGURE 13. Diffuse E-cadherin membrane positivity
63
MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA | 2020. JANUÁR
MEGVITATÁS
Kutatásunk során a szivárványos pisztráng tenyészállományban vizsgáltuk a bél
eredetű, áttétképző mirigyhámdaganatokat.
A megvizsgált szivárványos pisztrángok között elhullott, vagy daganattal diag-
nosztizált és túlaltatott egyedek a teljes anyaállomány 2,3%-át tették ki. Az
esetlegesen elpusztult halak miatt csökkenhet az egyedszám és nőhet a bel-
tenyésztettség veszélye. Felmerül a kérdés, hogy vajon a pisztrángok intestina-
lis adenocarcinomájánál beszélhetünk-e öröklődő hajlamról? Amennyiben igen,
akkor egy sikeres szaporítás esetén, ha az ikrás vagy a tejes örökíti ezt a hajla-
mot, az utódokban a daganatok elfordulásának gyakorisága megnőhet.
Az immunhisztokémiai vizsgálatokkal bebizonyítottuk, hogy az állatokban
talált daganatok mirigyhám eredetűek voltak. Az egérben és nyúlban termel-
tetett antitestekkel (pancytokeratin és E-cadherin) végzett pozitív eredményű
vizsgálatok is azt bizonyítják, hogy a halak daganatos betegségei szinte semmi-
ben sem különböznek a magasabb rendű melegvérűekben, kutyában és macs-
kában előforduló elváltozásoktól. Ez alapján feltételezhető, hogy az adenocar-
cinoma már az evolúció korai szakaszában is jelen lehetett. A halakban talált
daganatok malignitás foka Grade 3 volt. Ez azt jelenti, hogy a daganatsejtek a
normálistól teljesen eltérnek, növekedésük és terjedésük is gyorsabb a differen-
ciáltabb, kisebb besorolási osztályú daganatokétól (Grade 1–2). Abban az eset-
ben, ha a daganatok csak Grade 1 vagy 2 stádiumúak lettek volna, a daganatok
növekedése lassabb lett volna, esetlegesen nem képez áttéteket és a halakban
lehet csak a „tenyészkorból” való kiöregedés után okoz komolyabb problémát.
Elváltozásokat kizárólag 3–4 éves és idősebb ivarérett példányokban találtunk.
Ennek oka az lehet, hogy a daganatok kialakulásához, még az ilyen rövidebb
élettartamú állatokban – ahol 8–11 év már öregnek számít – is idő kell.
A tumorokból készített kórszövettani metszeteken jól látható a kehelysejtek
megnövekedett száma. A nagyszámú sejt fokozott nyálkatermelést végez. Az
ilyen halaknál a bél ürege mucinózus nyálkával telt, a végbélből fehér fonálszerű
képlet, úgynevezett pseudofaeces lóg ki. A nagy mennyiségű, kehelysejtek által
termelt váladék a bélbeli felszívódást is ronthatja. Arrodatio alakulhat ki a bél-
ben, amely során megszűnik a hámréteg folytonossága. A sérült bélhámnak
csökken a fertőzésekkel szembeni védő funkciója. Az átmaródások területén
baktériumok juthatnak a szövetek mélyebb rétegeibe, ill. a vérpályába is, ami
septicaemiához vezethet. Az átmaródásokban és a daganatokban idegentestek,
takarmánydarabok akadhatnak meg. A perisztaltikus mozgások miatt a beékelő-
dött idegentestek a bél falát átszúrhatják. Amint ez megtörténik, a perforáción
át a szövetek közé bejutó baktériumok vérmérgezést okoznak, és ez az állat
elhullásához vezet.
A tenyészállomány komoly értéket képvisel a tógazdaságokban. Ők biztosítják
a termelés folytonosságát. Az állatok 3–4 éves korukra érik el az ivarérettséget.
Egy anyahaltól élete során több tízezer ikrát lehet lefejni, amelyből piaci hal, ill.
az elkövetkező anyaállomány lesz. Egy ilyen tenyészállat elpusztulása komoly
gazdasági veszteséget jelent a telepnek. Az ivarérésig eltelt 3 év alatt a nevelé-
sére, táplálására, és az esetleges gyógykezelésére fordított összeg mind kárba
vész. Valószínűsítjük, hogy a halak takarmányának és immunstátuszának komoly
szerepe van a daganatok kialakulásában, ahogy azt DALE és mtasi is leírták (6).
A feltételezhető kórokok vizsgálata jelenleg is folyamatban van. BAILEY és mtsai
munkája nyomán mikotoxinetetési kísérletet indítottunk, amely során külön-
böző gombatoxinok takarmányba való bekeverésével próbáljuk meg kiváltani az
elváltozásokat. A környezeti tényező, mint kiváltó ok kizárásra került a folyamtos
vízminőség-ellenőrzés és a maradékanyag-vizsgálatok alapján. Feltételezhető
a virológiai háttér is, ahogy számos más halfajban, úgy lazacfélékben is leírásra
A halakban talált
daganatok malignitási
foka Grade 3 volt
A feltételezhető kórokok
vizsgálata jelenleg is
folyamatban van
A halak takarmányának
és immunstátuszának
komoly szerepe
lehet a daganatok
kialakulásában
64
HAL BÉLDAGANATOK SZIVÁRVÁNYOS PISZTRÁNGBAN
IRODALOM
1. ASHLEY, L. M. – HALVER, J. E.: Dimethylnitrosamine-induced
hepatic cell carcinoma in rainbow trout. J. Natl. Cancer. Inst., 1968.
41. 531–552.
2. BAEVERFJORD, G. – KROGDAHL, A.: Development and regression of
soybean meal induced enteritis in Atlantic salmon, Salmo salar
L., distal intestine: a comparison with the intestines of fasted
fish. J. Fish Dis., 1996. 19. 375–387.
3. BAILEY, G. S. – WILLIAMS, D. E. – HENDRICKS, J. D.: Fish models for
environmental carcinogenesis: the rainbow trout. Environ. Health
Perspect., 1996. 104. 5–21.
4. BLACK, J. J. – BAUMANN, P. C.: Carcinogens and cancers in fresh-
water fishes. Environ. Health Perspect., 1996. 90. 27–33.
5. COFFEE, L. L. – CASEY, J. W. – BOWSER, P. R.: Pathology of tumors
in fish associated with retroviruses: a review. Vet. Pathol., 2013.
50. 390–403.
6. DALE, O. B. – TØRUD, B.et al.: From Chronic Feed-Induced Intes-
tinal Inflammation to Adenocarcinoma with Metastases in Sal-
monid Fish. Cancer Res., 2009. 69. 4355–4362.
7. EUROSTAT https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/
index.php?title=Archive:Aquaculture_statistics&oldid=423408,
2019
8. HARSHBARGER, J. C. – CLARK, J. B.: Epizootiology of neoplasms
in bony fish of North America. Sci. Total Environ., 1990. 94. 1–32.
9. HOITSY GY.: A pisztrángfélék rendszertani helye és jellemzésük.
In: A pisztráng tenyésztése és horgászata. 2002. 15–29.
10. KIMURA, T. – YOSHIMIZU, M. et al.: Studies on a New Virus (OMV)
from Oncorhynchus masou-I. Fish Pathol., 1981. 15. 143–147.
11. MCKNIGHT, I. J.: Sarcoma of the swim bladder of Atlantic Salmon
(Salmo Salar L.) Aquaculture, 1978. 13. 55–60.
12. MOLNÁR K. – BASKA F.: Daganatok kialakulása halakban. In: Hal-
betegségek, 2017. 142.
13. NAIK-AKI, http://new.magyarhal.hu/UserFiles/files/Lehala%C-
C%81sza%CC%81s_2018_kiadva%CC%81ny_ve%CC%81gleges.
pdf, 2018
14. PAUL, T. A. – QUACKENBUSH, S. L. et al.: Identification and Char-
acterization of an Exogenous Retrovirus from Atlantic Salmon
Swim Bladder Sarcomas, Journal Of Virology, 2006. 2941–2948.
15. YOSHIMIZU, M. – TANAKA, M. – KIMURA, T.: Oncorhynchus masou
virus (OMV) : Incidence of Tumor Development among Exper-
imentally Infected Representative Salmonid Species. 魚病研究
Fish Pathol., 1987. 22. 7–10.
16. WEDEMEYER, G.: Stress of Anesthesia with M.S. 222 and Benzo-
caine in Rainbow Trout (Salmo gairdneri). J. Fish. Res. Board Can.,
1970. 27. 909–914.
Közlésre érk .: 2019. aug. 3.
kerültek onkogén vírusok. KIMURA és mtsainak, valamint YOSHIMIZU és mtsainak
kutatásai nyomán virológiai vizsgálataink jelenleg is folynak, a levett minták
molekuláris biológia módszerekkel történő feldolgozása partnerintézményeink
segítségével zajlik (10, 11, 15).
Fontos a tenyészállomány folyamatos monitorozása, amely hozzájárul az idő-
beli beavatkozáshoz bizonyos fertőzések esetén. Továbbá a vélhető örökletes
hajlam miatt az egyedek kiszelektálása is lényeges tényező az állománykeze-
lésben. A daganatok kialakulási okának feltárásához további kutatások szüksé-
gesek, és reméljük a jövőbeni eredmények tükrében a szivárványos pisztráng
tenyészállományokat mentesíteni lehet ettől a megbetegedéstől.
