Content uploaded by Orsolya Johanna Sziebig
Author content
All content in this area was uploaded by Orsolya Johanna Sziebig on Mar 09, 2020
Content may be subject to copyright.
161
9. FEJEZET
-
20.
század-
században a kontinens képét alakította. A fejezet célja, hogy megismertesse az európai színtéren létre-
-
ként az emberi jogok védelme területen kifejtett tevékenysége és az intenzív egyezményalkotás miatt
-
tagsága azonban átível a hagyományos, földrajzi értelemben vett Európa határain, amelyre a tagsági
-
hozott univerzális nemzetközi szervezet, a Nemzetek Szövetsége nem volt képes meggátolni egy újabb
világégést. Nemzetközi szinten az Egyesült Nemzetek Szervezetének létrehozása nagy lépést jelentett
-
lott az az integrációs folyamat, amely eredményeképpen létrejött a mai Európai Unió. Amennyiben
-
politikai alapokon nyugvó
együttműködés foglalkoztatta.
Winston Churchill tevékeny-
ségét.
-
sában Churchill meghatározó szerepet játszott. 1946. szeptember 19-én tartotta híres zürichi beszédét,
-
Allamkozi.indd 161 2019. 04. 02. 9:22:37
162
-
kult az európai Egységmozgalmakat Koordináló Nemzetközi Bizottság. A Bizottság szervezte meg az
1948. május 7-10. között, Hágában megtartott első Európa Kongresszust. Ez a tárgyalásos folyamat
vezetett el addig, hogy 1949. május 5-én, Londonban, aláírták az Európa Tanács alapító okiratát.
1946. március 5-én mondta el Winston Churchill a híres fultoni beszédét. A hidegháború
kezdetét sokan a beszéd elhangzásától számítják.
„
ereszkedik le a kontinensre.”
beszéd.
„, amely
, – – közös
, , melynek oltalmában
, .
”
-
Ez a paradigmaváltás összefügg azzal, hogy Robert Schuman francia külügyminiszter felismerte,
-
százados szembenállása azonban lehetetlenné tette a politikai területen való közeledést, így az együtt-
-
zetett el az Európai Unió kialakulásának történetéhez.1
Az 1949-es londoni egyezmény aláírásával létrehozták az Európa Tanácsot (
Nagy-Britannia, Franciaország, Dánia, Norvégia, Svédország, Írország és Olaszország voltak. Magyar-
ország az Európa Tanács 24. tagállamaként 1990. november 6-án csatlakozott a szervezethez.
, tagság
-
alkotói szellemi és erkölcsi értékekhez-
amelyek minden igazi demokrácia alapjául szolgálnak.2 Az Európa Tanács célja, hogy szorosabb egy-
-
toznak a szervezet hatáskörébe.3
4
1 2014.; 2008.
2 Az Európa Tanács Alapszabálya, preambulum
3 Uo. I. Fejezet, 1. cikk
4 Uo. II. Fejezet, 3. cikk
Allamkozi.indd 162 2019. 04. 02. 9:22:38
163
1950 óta a szervezet taglétszáma dinamikusan növekszik. Az Európa Tanács taglétszámának jelen-
tagállam között végig tekintve, több olyat is találhatunk, amelyek földrajzi értelemben nem sorolhatók
az európai államok közé, így példaként említve az Orosz Föderáció és Örményország is. Erre a tagsági
azt, hogy a csatlakozó állam földrajzi értelemben az európai kontinensen helyezkedjen el. Természe-
tagsági követelményekről.5
-
kozhatnak, amelyek területe egészben, vagy részben Európában helyezkedik el.
Azonban a hagyományos és kulturális kapcsolatok és az Európa Tanács értékeinek
való megfelelés igazolhatják a szervezethez való csatlakozást.
-
szabad választásokat, szabad sajtót, hatalmi ágak elválasztását.
-
ismernie az Emberi Jogok Európai Bíróságának joghatóságát.
A tagfelvételi eljárás
-
azt kétharmados többséggel fogadhatják el. A véleményt elfogadása után a Miniszteri Bizottsághoz
terjesztik. Az új tagállamot a Miniszteri Bizottság hívja meg. A meghívott állam az Európa Tanács
6
kötelezettségvállalást fogalmaznak
csatlakozási eljárása során került sor, 1993-ban. 1995-ben Moldova tagfelvétele során már kifejezetten
-
-
sítését. 1997-ben önálló monitoring bizottságot hoztak létre.7
Az Európa Tanács székhelye Strasbourg
5
6 Az Európa Tanács Alapszabálya, II. Fejezet, 4. cikk
7 2014. 377-378. o.
Allamkozi.indd 163 2019. 04. 02. 9:22:38
164
jogi, valamint a tagfelvételi eljárással kapcsolatban már említett monitoring bizottság.
-
zó testülete; a Titkárság a szervezet irányítását, adminisztratív igazgatását látja el. Az
Európa Tanács speciális feladatokat ellátó szervei közé sorolhatók az Európai Helyi és
Regionális Önkormányzatok Kongresszusa és az Emberi Jogok Európai Bírósága.
A Miniszteri Bizottság a szervezet legfontosabb döntéshozó és végrehajtó szerve, amely a kor-
-
viseletet általában a külügyminiszter látja el, de akadályoztatása esetén a tagállam aktuális kormánya
rendelkezik a Bizottságban, így az egy tagállam-egy szavazat elve határozza meg a Bizottság döntési
mechanizmusát.8
csoportok a miniszteri megbízottak informális munkaszervei, amelyek nem rendelkeznek döntési jog-
-
-
jogi csoportok.9
megkötését, valamint a kormányok általi közös politikák elfogadását.10 Az Európa Tanács keretében
A Parlamenti Közgyűlés-
-
-
jeszti a Miniszteri Bizottság elé.11
-
esetén tárgyal és szavaz.12
-
ki, hogy ne kerüljön átfedésbe a nemzeti parlamentek ülésszakaival. A rendes ülésszak rendszerint egy
hónapig tart.13
A Titkárság
8 Az Európa Tanács Alapszabálya, IV. Fejezet 13-14. cikkek
9
10 Az Európa Tanács Alapszabálya, IV. Fejezet 15. cikk
11 Uo. V. Fejezet, 22-24. cikkek
12 Uo. 25. cikk
13 Uo. 32. cikk
Allamkozi.indd 164 2019. 04. 02. 9:22:38
165
-
nyilatkozatot tesznek. Feladatuk ellátása során nem fogadhatnak el utasítást egyetlen kormánytól,
vagy az Európa Tanácstól független más hatóságtól sem.14 Az Európa Tanács jelenlegi elnöke a norvég
Thorbjørn Jagland
tölti be, 2015 júniusától.
Az Európa Tanács két speciális feladatot ellátó szerve közé sorolható az Európai Helyi és Regioná-
Az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa (
-
tikus jogállamiság elengedhetetlen alkotóelemei. A Kongresszus 1994-ben tanácsadó szervként jött
Kongresszus két kamarából áll, a Helyi Önkormányzatok Kamarájából és a Régiók Kamarájából. A
-
-
tosításához.15 Az Európa Tanács keretében 1985. október 15-én fogadták el a Helyi Önkormányzatok
Európai Chartájáról szóló egyezményt.16
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (
-
-
tóságát.17 Az Európa Tanács egyik legfontosabb vívmánya az Emberi Jogok Európai Egyezményének18
az államoknak, hogy a joghatóságuk alá tartozó minden személynek biztosítsák az Egyezményben
egyedülálló módon biztosítja azt is, hogy magánszemélyek panasszal fordulhassanak hozzá. Az Egyez-
mény I. Fejezetében sorolja fel a védeni kívánt jogokat és szabadságokat, míg a II. Fejezet rendelkezik
a Bíróságról. Természetesen az Egyezmény számos változáson ment keresztül 1950 óta, összesen 16
államközi és egyéni panaszokat vizsgálhat meg,
vagy tanácsadó véleményt adhat. Tanácsadó véleményt a Miniszteri Bizottság kérhet, az Egyezmény
látja, hogy egy másik állam megsértette az Egyezményt. A 34. cikk biztosítja az egyéni panasz benyúj-
-
portjai azt állítják, hogy valamely az Egyezményben részes állam megsértette az Egyezményben, vagy
14 Uo. VI. Fejezet, 36. cikk
15 -
16 Magyarországon kihirdette az 1997. évi XV. törvény
17 1999. 1-2. o.
18 -
vet egyszerre hirdette ki, 1993-ban.
Allamkozi.indd 165 2019. 04. 02. 9:22:38
166
-
tósági kritériumoknak kell megfelelnie ahhoz, hogy a Bíróság vizsgálja az ügyet. Ilyen például a hazai
jogorvoslatok kimerítése, vagy az, hogy a panasz nem lehet névtelen vagy nyilvánvalóan alaptalan.
-
-
19
Az Emberi Jogok Európai Egyezményében védett jogok köre-
telen, megalázó bánásmód, büntetés tilalma, rabszolgaság és kényszermunka tilalma, szabadsághoz
és biztonsághoz való jog, tisztességes bírói eljáráshoz való jog, visszaható hatály tilalma, magán- és
családi élethez való jog, gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság, kifejezés- és szólásszabadság,
gyülekezési és egyesülési jog, jogorvoslathoz való jog, hátrányos megkülönböztetés tilalma. További
-
don védelme, oktatáshoz való jog, szabad választásokhoz való jog, mozgásszabadság, saját állampol-
gárok kiutasításának tilalma, külföldiek kollektív kiutasításának tilalma, halálbüntetés tilalma, megkü-
lönböztetés tilalma.
Érdekes, hogy kifejezetten az Egyezmény nem tartalmazza az egészséges környezethez
való jogot. Ennek ellenére az EJEB kiterjedt ítélkezési gyakorlatot fejlesztett ki olyan
ügyekben, ahol az Egyezmény által védett jogok érvényesülését környezeti károkozás
vagy a környezeti kockázatok akadályozzák meg. Ilyen jogok többek között az az élet-
hez való jog és az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalma. A tiszai ciánszennyezés
kapcsán indított eljárásokban is ez az elv érvényesült, mint a ügyben.20
Az EJEB annyi bíróból áll, ahogy tagállama van az Európa Tanácsnak, így 2018-ben 47 a bírók száma.
A bíráknak a legmagasabb erkölcsiséggel kell rendelkezniük és vagy magas bírói hivatal betöltéséhez szüksé-
ges képesítéssel kell bírniuk, vagy elismert szakértelemmel bíró jogásznak kell lenniük. A bírákat a
21
magyar bírói posztot 22 szegedi jogászprofesszor tölti be, aki Sajó Andrást váltotta.
A Bíróság legtöbbször hét bírából álló Kamara formájában ülésezik. Ha a beadványokat elfogad-
hatónak ítélik, a Kamara megkísérli elérni, hogy a felek békés úton rendezzék ügyüket. Amennyiben
ez lehetetlennek bizonyul, a Kamara meghozza ítéletét.23 Az Egyezmény részletesen meghatározza az
egyesbíró, a tanácsok, kamarák és a nagykamara hatásköreit. A 17 bíróból álló nagykamara eljárására
-
a Kamara általi megítélése a Bíróság által korábban hozott határozattal ellentétes lehet.
19
20
21 Emberi Jogok Európai Egyezménye, II. Fejezet, 19-23. cikkek
22 Az Alkotmánybíróság korábbi elnöke, volt római nagykövet.
23 Emberi jogok, támogatás
Allamkozi.indd 166 2019. 04. 02. 9:22:38
167
Törökország, Olaszország és Oroszország.
Magyarországról több mint 21 ezer panasz érkezett a Bírósághoz, azonban végül nem egészen
600-ban született ítélet, mivel a kérelmek túlnyomó többsége vagy nem felelt meg az elfogadhatósági
-
séges eljáráshoz való joggal foglalkozik, és ennek a jognak a megsértését is mondta ki a legtöbbször, az
a bírósági eljárások túlzott hosszúsága miatt.24
-
A Bíróságnak rengeteg érdekes ügye volt, minden jog kapcsán, így pl. a magyar vonatkozású
25 vagy, hogy a roma származású diá-
kok tömeges beiskolázása a szellemi fogyatékos gyermekek számára létesített intézményekben sérti az
oktatáshoz való jogot és a diszkrimináció tilalmát,26 vagy például, hogy a gyülekezés joga védi azokat
27
Az emberi jogi biztos (
-
Így az emberi jogi biztos feladatait javaslatokon, tanácsadáson és elemzések készítésén keresztül látja
el. A biztos számos alkalommal bocsátott ki jelentéseket és ajánlásokat, amelyek egy-egy országláto-
28
mesterséges intelligencia és a robotika emberi jogi vonatkozásaira,29
jogi igényeire30, valamint a migráció által felvetett emberi jogi kérdésekre.31
24
25 ECtHR, Magyar v. Hungary, No. 73593/10, 2014. május 20-i ítélet.
26 -
2015.; 2016.; 2018a.
27 ECtHR, Bukta v. Hungary, No. 25691/04, 2007. július 17-i ítélet.
28
29
30
31
-of-europe-commissioner-for-/16808d9e61
Allamkozi.indd 167 2019. 04. 02. 9:22:38
168
-
nyol látta el. További biztosok voltak Thomas HammarbergetNils
az Európa Tanács emberi jogi biztosa.
A Velencei Bizottság (
szervezetekkel. A bizottság tevékenységét a demokrácia szolgálatában fejti ki. Pontos elnevezése Eu-
rópai bizottság a demokrácia érvényesítésére a jog eszközeivel (
through Law
-
-
leges feladata, hogy véleményezze a vizsgálatra javasolt jogalkotási tervezeteket vagy már elfogadott
jogi normákat. A bizottság ugyancsak készít tanulmányokat és jelentéseket az emberi jogokkal kap-
csolatos aktuális kérdések témakörében. A jogi normákra vonatkozó véleményt a bizottságtól kérhetik
-
-
sonlító alkotmány- és nemzetközi jogi kérdésekben, a bizottság „amicus curiae”32 véleményt adhat.
Bizottság tagjai nemzetközileg ismert és elismert jogászok, így az általuk kifejtett jogi vélemény szak-
mailag megalapozott és hiteles, amelyre más nemzetközi szervek vagy bírói fórumok is támaszkod-
hatnak. A manapság leginkább tárgyalt témáik közé tartoznak például a társadalmi nemekkel (gender
jogszabály-tervezetek vagy jogszabályok vizsgálata.
-
gal kapcsolatosan.33 Ezek közül az egyik legismertebb és legmeghatározóbb az Alaptör-
vénnyel kapcsolatos vélemény, amely nagy visszhangot váltott ki, az abban megfogal-
mazott kritikák miatt.34
egyezményalkotási folyamat-
-
ban kiemelésre kerül néhány, az Európa Tanács keretében elfogadott nemzetközi egyezmény.35
-
-
mény36
32 Az amicus curiae ”. Már a római jogban is ismert tevékenységre utal,
33
34 Opinion no. 621 / 2011 A Velencei Bizottság véleménye Magyarország új Alkotmányáról
35
Egyezmények
36 Magyarországon kihirdette a 2001. évi C. törvény
Allamkozi.indd 168 2019. 04. 02. 9:22:38
169
37
1977. A terrorizmus visszaszorításáról szóló egyezmény38
39
1985. Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló egyezmény
1987. Európai egyezmény a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód meg-
40
41
1993. A regionális vagy a kisebbségi nyelvek európai kartája
1997. Az állampolgárságról szóló európai egyezmény42
43
44
évek óta fontos szereppel bírnak az Európa Tanács tevékenységében. Míg az úgynevezett civil szek-
-
konzultatív státuszt nyert. Az elmúlt évtizedekben az Európa Tanács még szorosabb és hatékonyabb
-
ti szervezetek egy csoportja résztvevő státuszt nyert, így aktívan bekapcsolódhat az Európa Tanács
-
resszusával.45
elszigeteltség szinte lehetetlenné tette egy olyan nemzetközi szervezet létrehozását, ahol a két blokk
államai egy tárgyalóasztalhoz tudnak ülni. A legnagyobb kérdés az volt, hogyan lehet létrehozni egy
olyan fórumot-
gyalni. Az 1960-as évekre megszilárdultak a befolyásolási övezetek határai, mindeközben az Amerikai
fakadó veszélyeket és feszültséget. A két blokknak külpolitikai nyomással és belpolitikai nehézségek-
kel kellett szembenéznie. Az USA-ban az elhúzódó vietnámi háború és küszöbön álló társadalmi vál-
Nixon
37
38 Magyarországon kihirdette az 1997. évi XCIII. törvény
39 Magyarországon közzétette a 7/1990. KVM
40 Magyarországon kihirdette az 1995. évi III. törvény
41
42 Magyarországon kihirdette a 2002. évi III. törvény
43 Magyarországon kihirdette a 2007. évi CXI. törvény
44 Magyarországon kihirdette a 2004. évi LXXIX. törvény
45
Allamkozi.indd 169 2019. 04. 02. 9:22:38
170
1972 májusában Nixon-
saként
Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió aláírta a SALT (Strategic Arms Limitation Talks – stra-
-
megállapodást 1972-ben, a SALT-II. megállapodást Jimmy Carter elnöksége alatt, 1979-ben írták alá.
A találkozások az ún. détente politika eredményei voltak, amely az Amerikai Egyesült Államok és a
46 A két blokk közötti
új német keleti politika (
Német Szövetségi Köztársaság negyedik kancellárja, Willy Brandt
-
-
A miatt távozó Nixon-
nyek veszélybe kerültek. Az Államokban fokozódó belpolitikai nyomás nehezedett az új elnökre, az
elhúzódó háború és a Dél-Vietnámban elszenvedett veszteségek miatt. Az amerikai közvélemény sze-
rint az Amerikai Egyesült Államok vesztésre állt a hidegháborúban, így Gerald Ford elnök és Henry
Kissinger külügyminiszter készséggel csatlakozott a brezsnyevi Szovjetunió kezdeményezéséhez, egy
nemzetközi együttműködési konferencia összehívásának tervéhez.47
Az EBESZ
, OSCE-
-
-
gusztus 1-jén írták alá a Helsinki Záróokmányt. A tanácskozáson a Szovjetunió, az Egyesült Államok
-
-
és tárgyalási alapot teremtett a két fél között.
-
dott alapelveket három területre lehet sorolni, azok „három kosárként” lettek ismertek
-
46
47
Allamkozi.indd 170 2019. 04. 02. 9:22:38
171
Az európai biztonság területén belül tíz alapelvet határoztak meg az államok, egymás közötti kap-
csolataik alapjaként, amit más néven helsinki dekalógnak-
elveket határozta meg.
A határok sérthetetlensége.
Az államok területi épsége.
A viták békés rendezése.
A belügyekbe való be nem avatkozás.
-
A népek egyenjogúsága és önrendelkezése.
Helsinki Mozgalom
A helsinki záróokmány aláírását követte a helsinki mozgalom
foglalt jogok betartására és nyomon kövesse az alapelvek érvényesülését. Természetesen a kommunista
, ,
valamint több tagot bebörtönöztek vagy az ország elhagyására kényszerítettek. A mozgalom az USA-
ban sem maradt észrevétlen, 1978-ban jött létre a Helsinki Watch
a Human Rights Watch
megállíthatatlan volt, sorra alakultak a helsinki bizottságok Európa országaiban. 1983-ban megkezdte
-
szakában, 1989-ben teljesedett ki a mozgalom, a Magyar Helsinki Bizottság 1989-ben jött létre.
Helsinki Folyamat
A helsinki folyamat több találkozót jelentett, ahol a helsinki záróokmány fényében további ta-
nácskozásra került sor. 1977-78-ban a tárgyalások Belgrádban folytatódtak. 1979 február-márciusá-
1979 júniusában az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió aláírta a SALT-II. megállapodást,
1980 és 1983 között az EBEÉ Madridban került megrendezésre, 1986 és 1989 között pedig Bécsben
-
ahol aláírták a Párizsi Chartát. Helsinki után ez a konferencia volt az EBEÉ második csúcstalálkozója.
A Charta a hidegháború vége, az új európai egység, a demokrácia és igazságosság szellemében író-
dott. A párizsi értekezleten létrehozásra került a Miniszteri Tanács (
Szabad Választások Irodája (
Fórumot (Economic Forum
High Commissioner on National Minorities
-
gokat, valamint az EBEÉ által életre hívott békefenntartási missziókat. A Szabad Választások Irodája
átalakult Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodájává (
Allamkozi.indd 171 2019. 04. 02. 9:22:38
172
and Human Rights
EBEÉ negyedik csúcstalálkozóját Budapesten tartották meg, ahol már 54 állam írta alá a konferencia
48 Az
az államok együtt kitalálják, hogy létesítenek egy nemzetközi szervezetet, majd megtervezik annak a
végül kimondták, hogy létrejött egy állandó kormányközi nemzetközi szervezet.
Az EBEÉ legnagyobb vívmányának -
borús felek, azok a szuperhatalmak, amelyek más fórum keretében nem tudtak érdemi tárgyalásokat
folytatni egymással. Az értekezletek keretében minden állam a saját nevében szólalt, fel, akiket önálló,
független félként kezeltek. A Helsinki Záróokmány alapelvei bár nem érvényesültek teljes mértékben
-
gyalási alapot jelentettek az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió találkozói során. Az Európai
kérdésekkel foglalkozó nemzetközi szervezet, amely 1994-es intézményesülése óta számos speciális
EBESZ tevékenysége átfogó megközelítésen alapszik, amely magában foglalja a politikai, katonai,
gazdasági, környezetvédelmi és emberi jogi aspektusokat is. 2018-ban az EBESZ-nek 57 tagállama
van, amelyek egyforma jogokat élveznek a szervezeten belül, döntéseiket konszenzussal hozzák. Az
-
-
-
Választott Bíróság, azonban eddig annak szolgálatait egyetlen állam sem vette igénybe.
Csúcstalálkozók (Summit)
-
Helsinki, 1990. Párizs, 1992. Helsinki, 1994. Budapest, 1996. Lisszabon, 1999. Isztanbul, 2010. As-
tana. A csúcstalálkozókon elfogadott deklarációk és dokumentumok fontos mérföldkövet jelentenek a
szervezet számára.49
Felülvizsgálati találkozók (Review Conferences)
48
49 Summits
Allamkozi.indd 172 2019. 04. 02. 9:22:38
173
A Helsinki Záróokmány elfogadásakor az államok elhatározták, hogy folytatják azt a multilaterális
summit-
A felülvizsgálati találkozó elnevezést a párizsi találkozón fogadták el és a budapesti csúcstalálkozón
” kifejezés volt használatos. Felülvizsgálati találko-
1994. Budapest, 1996. Lisszabon és Bécs, 1999. Isztanbul és Bécs, 2010. Varsó, Astana és Bécs.50
Főtitkár, titkárság (Secretary General, Secretariat)
-
nökségét, támogatja az EBESZ programjait és misszióit, fenntartja a kapcsolattartást a nemzetközi és
nem-kormányzati szervezetekkel, konferenciákat szervez, valamint nyelvi, adminisztratív, pénzügyi és
Wilhelm Höynck Giancarlo Aragona
Ján Kubiš Marc Perrin de Brichambaut (Fran-
Lamberto Zannier Thomas
Greminger
A titkárság funkcionálisan számos kisebb egységre oszlik, amelyek egy-egy speciális területen fej-
-
politikai reformok.51
Vezető Tanács (Council of Senior Ocers)
-
52
Állandó Tanács (Permanent Council)
-
pos irányításának ellátásért, a Miniszteri Tanács ülései között. Végrehajtja és a gyakorlatba átülteti,
hatáskörei és feladatai között, a csúcstalálkozók és a Miniszteri Tanács döntéseit. Az Állandó Tanács
-
lyamat során az Állandó Tanács a hagyományos politikai konzultáció fóruma, a delegációk bármely a
Tanács hatáskörébe tartozó kérdést tárgyalásra javasolhatnak. A Tanács döntéseit konszenzussal hozza,
szerve van, köztük egy-egy bizottság az EBESZ munkájának három területéhez, így a politikai-katonai,
gazdasági és környezetvédelmi, valamint az emberi dimenzió bizottságok.53
Biztonsági és Együttműködési Fórum (Forum for Security and Co-operation)
A Fórum az európai térség katonai stabilitásának és védelmének növelése érdekében fejti ki tevé-
-
50
51 OSCE Secretariat
52 2014. 366. o.
53 Permanent Council
Allamkozi.indd 173 2019. 04. 02. 9:22:38
174
-
kialakítása érdekében.54
Parlamenti Közgyűlés (Parliamentary Assembly)
-
-
tésével támogatja a politikai, biztonsági, környezeti, emberi jogi területeken való elkötelezettséget,
55
Elnökség, elnök (Chairmanship, Charman-in-Oce)
-
pel a mediterrán régió támogatása, különös tekintettel a migráció kérdésére, a gazdasági és környezet-
védelmi területen való fokozott aktivitás és a kiberbiztonság. Az aktuális elnökség a trojka keretében
-
ria elnökölt, 2019-ben Szlovákián lesz a sor, hogy átvegye az EBESZ irányítását.56
Nemzeti Kisebbségek Főbiztosa (High Commissioner on National Minorities)
is. Amennyiben a tagállam nem követi a nemzetközi normákat vagy teljesíti a vállalt kötelezettsége-
Lamberto
Zannier57
Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája (Oce for Democratic Institutions and
Human Rights)
Az Iroda a demokrácia, a jog uralma (
a diszkrimináció elleni küzdelem érdekében fejti ki tevékenységét, támogatva a tagállamokat. Tanácsot
biztosít a tagállamok kormányainak, hogyan alakítsanak ki és tartsanak fent demokratikus intézmé-
EBESZ biztonsági szervezetként jött létre, a biztonság széles értelemben vett kérdéseire fókuszálva,
mint a leszerelés, fegyverkorlátozás és katonai biztonság, egyre hangsúlyosabbá vált az úgynevezett
54
55 Parliamentary Assembly
56
57 High Commissioner on National Minorities 2015.
Allamkozi.indd 174 2019. 04. 02. 9:22:38
175
emberi jogok és a demokrácia feltétlen érvényesülése nélkül. Az Iroda 1991-ben történt létrehozása en-
nek az elképzelésnek az eredménye. A Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája Varsóban
.58
Média Szabadságának Megbízottja (Representative on Freedom of the Media)
A demokrácia elidegeníthetetlen alkotóeleme a média és a szólás szabadsága. A Média Szabadságának
kapcsolatosan súlyos meg nem felelés állapítható meg egy tagállamban. A Megbízott segítséget nyújt a
A jelenlegi Megbízott 2017 óta, a francia . A Megbízott tisztségét 1998-ben hozták létre,
székhelye Bécs. 2004 és 2010 között magyar állampolgár, Haraszti Miklós töltötte be a tisztséget.59
Békéltető és Választott Bíróság (Court of Conciliation and Arbitration)
hozta létre. A szolgálatait még sohasem vették igénybe, legutóbbi beszámolójában a testület elnöke is
eljárásokat.60
EBESZ missziók
-
ségi jogok védelmére irányulnak. Példálózó jelleggel az EBESZ missziós tevékenysége kiterjedt a kö-
-
veletek felügyeletére.61
-
háború utáni folyamatok az észak-európai államokra is hatással voltak, így jött létre az Északi Tanács,
-
és gazdasági hasonlóság, kapcsolatok. Sokszor közös célok elérése érdekében jönnek létre, mint az
58
59
60
61
Allamkozi.indd 175 2019. 04. 02. 9:22:38
176
(1991
-
létrehozásra. 1991-ben a Csehszlovák Köztársaság elnöke, , Lengyelország elnöke, Lech
Walesa és Magyarország miniszterelnöke, találkozóján született meg a döntés az államok
-
ban került sor. 650 évvel korábban, 1335-ben Közép-Európa irányítói, Károly Róbert, III. Kazimir
megvizsgálása miatt.
-
léteztek, de ma már önálló, demokratikus államok, amelyek biztonsága az euro-atlanti közösség által
-
-
integrációs erőfeszítéseit-
egyezik meg az esetleges nemzeti érdekekkel, vagy külpolitikai törekvésekkel. Ugyanakkor a térség
-
gok kooperációjának.62
Visegrádi Nyilatkozat adja. A Nyilat-
Az állami függetlenség, demokrácia és a szabadság teljes egészében való helyre-
állítása.
A totalitárius rendszer társadalmi, gazdasági és szellemi megjelenési formáinak
felszámolása.
-
bekapcsolódás.
62 2016, 7-8. o.
Allamkozi.indd 176 2019. 04. 02. 9:22:38
177
a felzárkózás Európa többi államához. Ugyanakkor a V4 országok nagy hangsúlyt fektetnek a nemzeti
-
-
A Nyilatkozat aláírói gyakorlati lépésekre irányuló közös akaratukat is megfogalmazták több
konzultáció folytatása.
Állampolgáraik, intézményeik, egyházaik és társadalmi szervezeteik közötti zavartalan együtt-
-
-
tése.
A közlekedési infrastruktúra fejlesztése, különös tekintettel az észak-dél irányú útvonalakra.
Az energiarendszerek és távközlési hálózatok fejlesztése.
Az információ, a sajtótermékek, a kulturális javak és értékek akadálytalan cseréjéhez megfe-
szubregionális kapcsolataikat.
Közép-európai Szabadkereskedelmi Megál-
lapodás (CEFTA
egyezményt a visegrádi országok írták alá 1992. december 21-én, Krakkóban. Az egyezmény 1994-ben
lépett életbe, módosítására két esetben került sor, 1995. szeptember 11-én Brnóban, és 2003. július 4-én
-
a 2007. május 1. után az övezetbe felvételt nyert Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Moldova,
Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia tagsága. A balkáni ál-
lamok felé való nyitás a Délkelet-Európai Stabilitási Paktum keretében valósult meg, amely az addig
egyezményt 2006-ban fogadták el és 2007 augusztusában lépett életbe. A CEFTA létrehozásának indo-
valamint a különféle kereskedelmi korlátok felszámolása. A teljes kereskedelmi liberalizáció elérése
-
a szolgáltatások kereskedelme.
-
se az európai integrációhoz való csatlakozás segítése. Az elmúlt évtizedekben a visegrádi országok
az Európai Unió és a NATO tagjaivá váltak. Az Európai Unióhoz Csehország, Lengyelország, Ma-
Lengyelország és Magyarország 1999-ben, Szlovákia 2004-ben lett tagja. A csatlakozási folyamatok
lezárása után új közös célok megfogalmazására volt szükség a visegrádi államok számára.
Allamkozi.indd 177 2019. 04. 02. 9:22:38
178
A Nemzetközi Visegrádi Alap
Az Alapot 2000-ben hozták létre, azzal a céllal, hogy támogassa a tagországok civil kezdeményezéseit
-
zatok és ösztöndíjak rendszere, amely nyitva áll minden, a négy ország bármelyikének állampolgár-
visegrádi támogatási program
kelet-európai innovációs és fenntarthatósági projekteket támogat. A visegrádi támogatási programra
meghatározásra, hogy a pályázati programban legalább három, V4 országból származó projektpart-
nernek részt kell venni. A támogatható projektek olyan széles kört ölelnek fel, mint a kultúra és közös
identitás, oktatás, innováció, kutatási, fejlesztési tevékenység, regionális fejlesztés, környezetvédelem,
-
-
-
Visegrádi „Think-Tank” platform létre-
-
form a V4 államok számára fontos kérdések feltárásával és ajánlások megfogalmazásával foglalkozik,
a kormányok, az aktuális elnökség és a Visegrádi Alap felé. A jelenlegi prioritások között megtalálható
-
-
többek között a –
and Democracy (CEID
-
tem és a Kitekinto.hu.63
regionális politikai-gazdasági együttműködés, amelyet
-
vezetekhez való csatlakozásban. Kétségtelen, hogy a visegrádi négyeket összeköti a közös történelmi
múlt, a hagyományok, a vallás és kultúra hasonlósága, azonban a közös történelmi múlt régi és új
biztosított anyagi háttér sem túlzottan nagyvonalú, hiszen a Visegrádi Alap éves szinten mintegy 6-7
új sarokpontokat
64 „nem szerencsés és nem
-
63
64
Allamkozi.indd 178 2019. 04. 02. 9:22:38
179
két évtized alapján Lengyelország nem törekszik erre, megelégszik a kölcsönös biztonsági garanciák
elfogadásával. A V4 országok közül Szlovákia már az euróövezet tagja, míg Csehország a térség egyik
legeuroszkeptikusabb állama. Magyarország már régóta tervezi az euró valuta bevezetését, azonban
Mateusz
Morawiecki
esetében van létjogosultsága. Így várhatóan a visegrádi országok közül jó ideig Szlovákia marad az
euróövezet egyedüli tagja.
mivel az Európai Unió Tanácsában a V4 országok szavazati súlya megegyezik Franciaország és Né-
álláspontnak. Azonban a V4 országok közötti feszültség ellenére találhatunk olyan szektorokat, ahol
-
közös célkitűzések
65
-
olyan területté formálják, ahol a lakosok szívesen élnek és dolgoznak. Az Északi Tanács országaiban
27 millióan élnek, a mintegy 510 milliós európai lakosságból. Az északi országok Európa fejlett és
666768 (Finn Köz-
Az Északi Tanács
felmerült az észak-európai államok szorosabb együttműködése is. Az Északi Tanács
1952-ben jött létre, alapító tagjai Dánia, Izland, Norvégia és Svédország voltak. Finn-
A II. világháború alatt Dánia és Norvégia német megszállás alatt volt, Finnország a szovjet támadás
rohamait viselte, Svédország pedig semleges státusza ellenére is viselte a háborús nehézségek súlyát.
65 -
66 -
67
68 Finn nyelven , Finnország és Svédország között, a Botteni-öbölben helyezkedik el, Finnországhoz tartozó több
Allamkozi.indd 179 2019. 04. 02. 9:22:38
180
A háború lezárása után az északi országok támogatták a skandináv védelmi összefogás létrehozását,
kölcsönös védelmük biztosítása érdekében. Finnország akkori politikai helyzete miatt, azonban eb-
ben nem vehetett részt. Az északi országok egyre megoldást kerestek, hogyan lehetne külpolitikájukat
egységesíteni és védelmüket biztosítani a NATO-hoz való csatlakozás nélkül. A program azonban az
Amerikai Egyesült Államok nyomása és Dánia, Izland, valamint Norvégia NATO csatlakozása miatt
1951-ben javasolta
Északi Tanács.
1962-ben lépett életbe a Helsinki Egyezmény, amely a Tanács munkáját hangsúlyozta és részle-
Közegészségügy Északi Iskolája (Nordic
Cultural FundHilmar Baunsgraad teljes gazdasági együttműködést
javasolt (Nordek-
óval való szoros kapcsolatára hivatkozva, kihátrált. Ennek eredményeképpen Dánia és Norvégia az
Nordic Industrial Fund
és az Északi Beruházási Bank (Nordic Industrial Bank
került az Északi Tudományos Politika Tanácsa, 1983-ban, támogatva az államok közötti tudományos
-
zott ki a balti államokkal és az új szervezetekkel. Dánia, Finnország és Svédország Európai Unióban
Izland is kérelmezte felvételét az Európai Unióhoz, amely vonatkozásában már érdemi tárgyalásokra
került sor, majd 2015-ben visszavonta azt.69
Szervezetileg a Tanács az államok és az autonóm területek parlamentjeinek tagjaiból áll. Az Észa-
-
döntések elfogadására kerül sor, amelyek gyakorlati megvalósítására felhívják az északi országok kor-
-
kát hat bizottság (többek között a fenntartható északi régió bizottsága, választási bizottság, az északi
70
A Miniszterek Északi Tanácsa-
-
-
-
69
-the-nordic-council/the-history-of-the-nordic-council
70 About the Nordic Council
Allamkozi.indd 180 2019. 04. 02. 9:22:38
181
Miniszterek Északi Tanácsa, Oktatási és Kutatási Miniszterek Északi Tanácsa, Pénzügyminiszterek
Északi Tanácsa.71 A munkát a Miniszterek Északi Tanácsának Titkársága segíti, amelynek központja
Koppenhágában van.
A javaslatok
politikai csoporttól is. Amennyiben az Északi Tanács valamely tagja javaslattal élne, az a Miniszterek
Északi Tanácsához kerül. A javaslatokat az Északi Tanácsból és a Miniszterek Északi Tanácsától is az
elnökségnek kell megküldeni. Az elnökség a javaslatot megküldi az érintett bizottságnak. A bizott-
javaslat visszakerül az Északi Tanácshoz. Amennyiben a plenáris ülés nem támogatja a javaslatot, az
elutasításra kerül. Amennyiben a javaslat elnyeri az Északi Tanács támogatását, azt ajánlás formájában
elfogadja. Az ajánlást megküldik a kormányoknak, akik további lépéseket javasolhatnak. Amennyiben
az átültetés, amikor azt a gyakorlatban megvalósítják az északi kormányok. Így az Északi Tanács dön-
bizottságokban, a Tanács plenáris ülésén, majd az ajánlás elfogadása után is további lépések elfoga-
dására kerülhet sor, mire az északi kormányok azt országok gyakorlatában megvalósítják. A visszajel-
72
példa-
értékű-
71
72
decision-making-process-in-nordic-council
Allamkozi.indd 181 2019. 04. 02. 9:22:38
1. Ismertesse az Európa Tanács létrehozásának történelmi körülményeit, annak legfontosabb állo-
másait!
2. Milyen követelményeket kell teljesítenie egy államnak, ha az Európa Tanácshoz kíván csatlakoz-
ni?
3. Mit jelent az európaiság követelménye, mint az Európa Tanácshoz való csatlakozás feltétele?
4. Sorolja fel az Európa Tanács szerveit, intézményeit és röviden ismertesse azok feladatait!
5. Soroljon fel néhány, az Európa Tanács keretében elfogadott nemzetközi egyezményt, évszámmal,
pontos elnevezéssel!
6. -
ményeit!
7. Mit jelent a három kosár elmélet és a helsinki dekalóg kifejezés?
8.
9.
kooperáció?
10.
óta eltelt geopolitikai változások és 21. század új eseményei következtében?
AJÁNLOTT IRODALOM
András –
Kiadó, Budapest, 2014. 360-366. o. 372-378.o.
hu/simon15.html
Allamkozi.indd 182 2019. 04. 02. 9:22:38