ChapterPDF Available

A Győri Modell – Az egyetem, az ipar és a város együttműködési dimenziói

Authors:
Lengyel I. – Nagy B. (szerk.) 2016: Térségek versenyképessége, intelligens szakosodása és
újraiparosodása, JATEPress, Szeged, 225–239. o.
A Győri Modell – Az egyetem, az ipar és a város
együttműködési dimenziói
Rechnitzer János1 – Kecskés Petra2 – Reisinger Adrienn3
A tanulmányban egy magyar nagyváros, egy regionális központ, Győr fejlődési pályájának
fontosabb jellemzőivel foglakozunk. Felvázoljuk a város megújulásának súlypontjait, elemez-
zük a többi regionális központhoz mérten a helyzetét. Majd leírjuk azt a fejlesztési modellt,
amelyben egy nagyvállalatra és az ahhoz kapcsolódó vállalkozásokra, s ezek mellett egyre
diverzifikáltabb, ipari, szolgáltatási szerkezetre épülő városi gazdaság miként képes a fej-
lesztéshez újabb erőforrásokat mozgósítani a helyi önkormányzat és az egyetem bevonásával.
A Triple-Helix modell gyakorlati alkalmazásával illusztráljuk, hogy működhetnek az átmene-
ti, köztes – kelet-közép-európai – országokban is a posztmodern fejlesztési rendszerek, a ma-
guk sajátossága és egyedisége mellett.
Kulcsszavak: Triple-Helix modell, gazdasági fejlődés, együttműködési dimenziók
1. Az egyetemek szerepe a gazdaságban és a társadalomban
Az egyetemek klasszikus feladata az oktatás és a kutatás, azonban az utóbbi 1–2 év-
tizedben megjelentek olyan modellek és gyakorlati megvalósulásaik is, ahol az
egyetemek szerepe és feladatrendszere komplexebb képet jelent, kifejezik gazdaság-
ba és társadalomba való beágyazottságukat. Az első ilyen modell a Triple-Helix volt
(Etzkowitz–Leydesdorff 1996, 2000), melynek középpontjában az áll, hogy az egye-
temek–ipar–kormányzat egy hármas egységet alkot, és egymással együttműködve
tevékenykednek a gazdaság fejlődése, az innováció és a versenyképesség növelése
érdekében. A modell továbbfejlesztett változata a Quadruple-Helix és a Quintuple-
Helix (Carayannis–Campbell 2012, Carayannis et al. 2012, Vas 2012). Az előbbi
esetében bekapcsolódik a hármas egységhez a negyedik tényező a civil szféra és a
helyi társadalom. A Quintuple-Helix modellben már a természeti környezet is meg-
jelenik. Tuunainen (2002) már az ezredforduló után megfogalmazta, hogy a tudo-
mánynak és a társadalomnak egymást kell szolgálnia, vagyis a tudomány nyisson a
társadalom felé és fordítva. A Triple-Helix modell elsősorban az egyetemek ipari,
1 Rechnitzer János, MTA doktora, a Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöke; egyetemi tanár,
Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar (Győr)
2 Kecskés Petra, PhD hallgató, Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar (Győr)
3 Reisinger Adrienn, PhD, adjunktus, Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar
(Győr)
Rechnitzer János – Kecskés Petra – Reisinger Adrienn
226
gazdasági kapcsolatait helyezi előtérbe, míg az utóbbi években egyre többen (pl.
Altbach 2008, Vallaeys é.n. 2014) hangsúlyozzák az egyetemek fontosságát a társa-
dalmi folyamatokban is. Altbach (2008) úgy fogalmaz, hogy az egyetemek kulturális
és humán célokat is szolgálnak mind a társadalom, mind az egyén számára.
Ha a témakört a felelősségvállalás oldaláról közelítjük meg, megállapíthatjuk,
miként vállalatok esetében, ugyanúgy az állampolgárok, civil szervezetek, vagy in-
tézmények esetében is lehet erről beszélni. Mind az állampolgárok, mind pedig a kü-
lönböző szervezetek (vállalatok, civil/nonprofit szervezetek, közszolgáltató intéz-
mények stb.) felelősek lehetnek egyrészt a saját életükért és tevékenységükért, más-
részt a szűkebb, tágabb környezetükben történtekért, a lokális rendszerek (települé-
sek, térségek) társadalmi és gazdasági folyamataiért is. Vagyis ez alapján létezik az
ún. egyéni és a társadalmi/gazdasági felelősségvállalás koncepciója, s annak helyi,
területi dimenziója is. A szakirodalom nagy része a vállalati felelősségvállalásra,
azon belül is a társadalmi szerepvállalásukra koncentrál, pedig nem elhanyagolható
a többi szereplő felelősségvállalása sem és nemcsak társadalmi, hanem gazdasági
vonatkozásban sem.
Az egyetemek esetében ezt úgy értelmezhetjük, hogy az egyetemek felelős-
séggel tartoznak saját megfelelő működésükért, továbbá a társadalmi és gazdasági
folyamatokért. Vallaeys (2014) kiemeli, hogy mindennek azért van realitása, mert az
egyetemek nem elszigetelt intézmények, hanem olyan szereplők, melyek az oktatási,
kutatási tevékenységükkel és együttműködéseikkel hatással vannak a környezetükre
az alábbiak szerint:
Oktatással: a képzéseikkel milyen értelmiségi állampolgárokat nevelnek?
Kutatással: olyan kutatásokat végeznek-e, melyek később hasznosíthatók
a társadalom és a gazdaság számára is? Milyen tudományt képviselnek?
Társadalmi, gazdasági együttműködéseikkel: hozzá tudnak-e járulni a
társadalmi, gazdasági problémák kezeléséhez, tudnak-e megoldási javas-
latokkal élni?
Működésükkel: mint intézmény hogyan viselkedik? Környezettudato-
san vagy sem, mennyire figyel a munkatársakra, demokratikusak-e a
szervezetei?
Tanulmányunkban elsősorban a Triple-Helix modellre helyezzük a hangsúlyt,
azonban nem tekintünk el a társadalmi kapcsolatok fontosságától sem.
A következő táblázatban (1. táblázat) összefoglalóan mutatjuk be, hogy az
egyes szereplőkkel milyen lehetséges kapcsolatokat alakíthatnak ki az egyetemek az
alábbi relációkban: egyének közötti, egyének és intézmények közötti és intézmények
közötti kapcsolatok esetében. A táblázat azt is tartalmazza, hogy a potenciális kap-
csolatok közül a Széchenyi István Egyetemen melyek fordulnak elő jelenleg. Erről
majd részletesen a tanulmány későbbi fejezeteiben adunk információkat.
A Győri Modell – Az egyetem, az ipar és a város együttműködési dimenziói
227
A potenciális kapcsolati irányok bemutatása után ismertetjük, hogy szerintünk
melyek az egyes együttműködési típusok előnyei az együttműködő fél, az egyete-
mek és a hallgatók szemszögéből (2. táblázat). A táblázatban nem tudtuk megjelení-
teni, de hozzá kell tennünk, hogy pl. a társadalom is profitál abból, ha az egyetemek
kapcsolatot tartanak az ipari, vállalati szereplőkkel (EC 2011): nő a helyi foglalkoz-
tatottság, nő a GDP és a rendelkezésre álló jövedelem, javul a termelékenység.
1. táblázat Egyetemek és kapcsolataik: elmélet és a
Széchenyi István Egyetem (SZE) esete
A kapcsolatok
relációja Lehetséges kapcsolatok SZE
Gazdaság/Ipar
Egyének
között
Ad hoc megbeszélések x
Vállalati munkatársak előadásai az egyetemen x
Akadémiai mobilitás: oktatók előadásai a vállalatoknál x
Hallgatói mobilitás: duális képzés, szakmai gyakorlat x
A két fél találkozása és megbeszélések konferenciákon, szakmai találkozókon x
Közös publikációk x
Egyének, in-
tézmények
között
Egyetemi oktatók alkalmazása szakértőként vállalatoknál x
Egyetemi oktatók alkalmazása meghatározott időre a vállalatnál
Vállalati munkatársak továbbképzése oktatók/kutatók által
Vállalati munkatársak tanszékvezetőként/szakvezetőként való alkalmazása
Közös publikációk x
Közös PhD kurzusok
Közös szellemi tulajdon x
Diplomadíj hallgatók számára
Ösztöndíjak, egyéb díjak tehetséges hallgatók számára x
Szakdolgozatok, diplomamunkák bírálata x
Államvizsga/TDK bizottságokban való részvétel x
Intézmények
közötti
Speciális egyetemi/vállalati berendezésekhez való hozzáférés x
Vállalati beruházások kutatóhelyeken x
Szabadalmak vásárlása
Kutatási szerződések x
Közös kutatási projektek x
K+F x
Life-long learning
Közös szervezeti egységek létrehozása és finanszírozása
Egyetemi programok, szervezetei egységek finanszírozása x
Közös infrastruktúra-fejlesztés
Hallgatói csoportok, szervezetek támogatása x
Adott tématerületen együttműködési megállapodások kötése x
Közös internetes felület létrehozása adott témakörre
Rechnitzer János – Kecskés Petra – Reisinger Adrienn
228
A kapcsolatok
relációja Lehetséges kapcsolatok SZE
Önkormányzat
Egyének
között
Ad hoc megbeszélések x
Önkormányzati munkatársak előadásai az egyetemen x
Szakmai gyakorlat hallgatók számára x
A két fél találkozása és megbeszélések konferenciákon, szakmai találkozókon x
Közös publikációk x
Egyének,
intézmények
között
Egyetemi oktatók alkalmazása szakértőként önkormányzatoknál
Önkormányzati munkatársak továbbképzése oktatók/kutatók által
Önkormányzati munkatársak tanszékvezetőként/szakvezetőként való alkalmazása
Közös publikációk x
Közös PhD kurzusok
Diplomadíj hallgatók számára
Szakdolgozatok, diplomamunkák bírálata x
Államvizsga/TDK bizottságokban való részvétel x
Intézmények
közötti
Kutatási szerződések
Közös kutatási projektek x
Life-long learning
Egyetemi programok, szervezeti egységek finanszírozása
Közös infrastruktúra-fejlesztés
Adott tématerületen együttműködési megállapodások kötése x
Közös internetes felület létrehozása adott témakörben
Társadalommal/Civil szervezetekkel
Egyének
között
Ad hoc megbeszélések
A két fél találkozása és megbeszélések konferenciákon, szakmai találkozókon x
Közös publikációk x
Oktatók, kutatók önkéntes tevékenysége x
Oktatók, kutatók tisztsége civil szervezetekben x
Egyének,
intézmények
(civil szerve-
zetek) között
Hallgatókkal civil szervezetek látogatása x
Hallgatókkal önkéntes munka végzése civil szervezet számára
Közös publikációk x
Közös PhD kurzusok
Szakdolgozatok, diplomamunkák bírálata x
Államvizsga/TDK bizottságokban való részvétel x
Közös kutatási projektek x
Előadások a város lakosai számára x
Társadalom,
intézmények
(civil szerve-
zetek) közötti
Kulturális és sportintézményekkel való kapcsolattartás x
Rendszeres felmérés a város gazdasági, társadalmi helyzetéről x
Közös kutatási projektek
Adott tématerületen együttműködési megállapodások kötése
Közös internetes felület létrehozása adott témakörre
Forrás: Inzelt (2004), EC (2011) és LR (2014) felhasználásával saját szerkesztés
A Győri Modell – Az egyetem, az ipar és a város együttműködési dimenziói
229
2. táblázat A kapcsolatok előnyei
Forrás: saját szerkesztés
Rechnitzer János – Kecskés Petra – Reisinger Adrienn
230
2. A győri gazdaság és a fejlesztés szereplői
Győr megyei jogú város Győr-Moson-Sopron megye székhelye. Földrajzi elhelyez-
kedését tekintve kedvező fekvésű – bár fekvése Magyarországon belül nem tekinthe-
tő centrálisnak –, de ha a környező országokat figyelembe vesszük, akkor más meg-
közelítésbe kerül e faktor megítélése. Az osztrák főváros, Bécs és hazánk fővárosa,
Budapest is 120 kilométerre fekszik Győrtől, ráadásul a szlovák főváros, Pozsony is
80 km-re található. Városunkat és térségét a felsorolt fővárosokkal kiépített infrast-
rukturális hálózat köti össze (Rechnitzer 2014).
Magyarországon az 1990-es évek elején – akárcsak a környező országokban –
lezajlott a rendszerváltás, mely a gazdasági szerkezet átalakítását is magában foglal-
ta. Győr kedvező földrajzi adottságainak és diverzifikált gazdasági szerkezetének
köszönhetően, képes volt gyorsan reagálni a változásokra, ezáltal kedvező pozícióba
került, mellyel egyúttal a külföldi tőke kedvelt célállomásává vált (Rechnitzer 2014).
A megyei jogú városok között Győrben telepedett le a legtöbb – közel 400 – külföldi
érdekeltségű cég.
Győr erős gazdasági potenciállal rendelkezik, mely hatással van egyrészt a ki-
épülő és a gazdaság változásaira válaszoló felsőoktatási és kutatás-fejlesztési intéz-
ményekre, másrészt meghatározza a város jövőbeli fejlesztési terveit, elképzeléseit.
Ezek között kiemelt szerepet kap a regionális centrummá válás, melynek segítségé-
vel a Bécs–Pozsony–Budapest kelet-közép-európai fejlesztési övezet alközpontja
lehet Győr. Ahol olyan komplex intézményrendszer építhető ki, amelynek közép-
pontjában a tudás áll, és amely képes az ipari és technikai adottságok folyamatos
megújítására. Az innovatív miliő kialakítására törekvő városvezetés és az abban ak-
tív szerepet betöltő vállalatok mellett, a kapcsolódó tudásbázis és oktatási, kutatás-
fejlesztési intézményrendszer kap kiemelt figyelmet, melyek együttese alkotja a
Győri Modell alapját.
Győr városa tradicionális ipari központnak tekinthető, a ’90-es évek kihívásai-
ra könnyen és gyorsan reagált, átalakítva és modernizálva gazdasági szerkezetét,
melyben a járműgyártásnak mindig is kiemelt szerep jutott. Napjainkra, a város gaz-
daságában a járműipar vált domináns ágazattá, amely egyúttal fontos része a kibon-
takozó közép-európai járműipari sűrűsödésnek is (GYMJVÖ 2014). Sajnos a szer-
kezetváltásnak vesztesei is voltak, a szintén hagyományosnak tekinthető textilipar,
valamint az élelmiszeripar egyes ágazatai (pl. húsipar, tejipar) leépültek.
A külföldi tőke fő célállomásaként szolgáló város esetében az exportérték
aránya meghaladja a 60%-ot (64,3%, 2009), amely az országos átlag (33,3%) csak-
nem kétszerese. Gazdasági potenciálja 53-as értéket kapott 2005-ben, mely mellett
kiemelkedő a munkanélküliségi ráta alacsony szintje (2,69% 2011-ben), különösen,
ha azt az országos átlaggal vetjük össze, amely 5,46%-os volt 2011-ben (Rechnitzer
et al. 2014).
A statisztikai mutatók alapján megállapítható, hogy Győr erős gazdasági bá-
zissal rendelkezik, továbbá magyar viszonylatban átlag feletti gazdasági jellemzők-
A Győri Modell – Az egyetem, az ipar és a város együttműködési dimenziói
231
kel bír. A magas foglalkoztatottságon túlmenően kijelenthető, hogy fejlett munka-
erő-piaci struktúrával rendelkező város.
2.1. Az első pillér: A járműipar és az Audi Hungária Motor Kft. szerepe
a város életében
Győr város gazdaságában a járműipar a domináns ágazat, mely nemcsak része, ha-
nem ipari potenciálját tekintve, centruma is a kialakuló közép-európai járműipari
koncentrációnak (GYMJVÖ 2014). A járműgyártás Győr esetében nem számít új-
donságnak, hiszen a város egyik legnagyobb múltjával rendelkező vállalata, a Rába
Járműipari Holding Nyrt. is (jogelődeivel együtt) régóta ezen iparágban tevékenyke-
dett, és végzi tevékenységét napjainkban is. A cég adta meg azt az alapot mind kép-
zett munkaerő, mind infrastrukturális és telephelyi oldalról, amely a járműgyártás és
a kapcsolódó iparágak felfutását eredményezték Győrben.
Jelenleg az Audi Hungária Motor Kft. (későbbiekben lásd Audi) tölti be a vá-
ros vezető (járműipari) vállalatának szerepét, 1993-as győri letelepedését követően.
Egyúttal Magyarország legnagyobb exportőre és legtőkeerősebb vállalata 1,7 ezer
Mrd Ft-os árbevételével (Czakó 2014). A letelepedés után folyamatosan bővült a
gyártási folyamatok palettája, a motorgyártás mellett, a győri gyár kapuinak megnyi-
tása után alig 10 évvel kezdetét vette a szerszámgyártás beindítása is, valamint a mo-
torfejlesztő részleg kialakítása. 2013-ban az Audi megnyitotta a teljes gyártási fo-
lyamatot lefedő járműgyárát: présüzem, karosszériaüzem, lakkozó, járműszerelde
épült. Mára tehát a teljes gyártási folyamat városunkban zajlik, melyhez kapcsoló-
dóan a logisztikai folyamatok zavartalan biztosítása végett, egy már működésben lé-
vő és egy jelenleg fejlesztés alatt álló logisztikai parkot alakítottak ki.
A német járműipari vállalat győri letelepedése számos területen hatással van
a városra, nemcsak gazdasági értelemben, de társadalmi vonatkozásban is. A válla-
lat alkalmazottainak száma 2014-ben elérte a 11 ezer főt, közöttük nemcsak kép-
zett, lokális győri munkaerőt találunk, hanem számos munkavállaló dolgozik, akik
más magyarországi megyékből, sőt olyanok is, akik a szomszédos országból ér-
keztek. Munkáltatóként is pozitív reputációval rendelkezik, hiszen a vállalatot
2014-ben immár hatodik alkalommal választották Magyarország „legvonzóbb
munkáltatójának“.
Az Audi és egyúttal az itt működő valamennyi járműiparban tevékenykedő
vállalat bérszínvonala kiemelkedő a térségben, amely megnehezíti a kisebb cégek
munkaerővonzását és egyben működését is. A vállalat munkaerő-elszívó hatása
különös tekintettel a szakképzett munkaerőre – roppant méreteket ölt.
A gazdasági hatások között kiemelt szerep jut a beszállítói hálózatnak, mely-
nek nemzeti összetételében meglepő adatot találunk – hiszen a magyar tulajdonú be-
szállító aránya csupán 4%. Bár az utóbbi évekhez képest, arányukban növekedés fi-
gyelhető meg, valamennyi hazai beszállító TIER3 szintű. A fizikai távolságot a vá-
rosba telepedéssel hidalták át a német beszállítók, amelyek az állomány 58%-át te-
Rechnitzer János – Kecskés Petra – Reisinger Adrienn
232
szik ki. E tekintetben tehát van hová fejlődnie a magyar beszállítóknak, megtalálni
azt a rést, amelyet kihasználva növekedhet arányuk, továbbá egyéb kapcsolódó
és/vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtására is lehetőségük nyílhatna.
További fontos faktorként említendő a város felsőoktatására gyakorolt hatása,
melyben egyrészt megjelenik a szakképzett munkaerő utánpótlás képzésére vonat-
kozó támogatás, másrészt fontos szerepet kap a kutatás-fejlesztési tevékenység is. E
tevékenység egyik mérföldköve volt, hogy 2011-ben elkészült a Széchenyi István
Egyetem Audi Hungaria Belsőégésű Motorok Tanszékének új épülete. Az innováció
elsődlegessége jelent meg akkor, amikor a tavalyi év folyamán high-tech labort ad-
tak át a győri Széchenyi István Egyetemen az Audi Hungariával közösen. 2015 első
hónapjaiban már nemcsak tanszéki formában képviselteti magát az Audi, hiszen
szervezeti átstrukturálását követően átadták az Audi Hungária Járműmérnöki Kart is.
Bár elsősorban a mérnöki pálya szerepel a kiemelten támogatott oktatási tevé-
kenységek körében, a gazdaságtudományok területét sem hanyagolja el a vállalat.
Ezt szem előtt tartva, 2015-ben a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karon belül egy
új tanszék létesült az Audi támogatásával, Vezetéstudományi és Szervezeti Kommu-
nikáció Tanszék néven.
2.2. A második pillér: Széchenyi István Egyetem
Az előzőekben ismertetett adatokból jól látszik, hogy városunkban az Audi és a
Széchenyi István Egyetem neve több ponton is összeforrt, a mai sikeres együttmű-
ködés kialakulása hosszabb időre nyúlik vissza. Győr a történelem során mindig ki-
emelkedő oktatási központ volt, az alap- és középfokú oktatási intézmények mellett,
a 18. századtól kezdődően a felsőoktatási intézményeknek is helyet adott. A Győri
Királyi Akadémia 1776-os megalapításától kezdve a 19. század végéig végezte okta-
tási tevékenységét, ahol hazánk kiemelt irodalmárai közül is megfordultak páran.
A 20. században, számos évtized leforgását követően, 1968-ban alapították
meg a mai Széchenyi István Egyetem jogelődjét, a Közlekedési és Távközlési Mű-
szaki Főiskolát. A képzés fókuszában a közlekedési és távközlési infrastruktúrával
foglalkozó mérnökök képzése állt, ám az elmúlt évtizedek alatt – különösen a rend-
szerváltástól kezdődően – folyamatosan bővült a képzési paletta. Az intézmény
1986-tól viseli Széchenyi István nevét, először mint Széchenyi István Közlekedési
és Távközlési Műszaki Főiskola, majd a képzési kínálat bővülésével, 1990-től mint
Széchenyi István Főiskola.
Az 1990-es évek első felében megjelent a közgazdasági, az egészségtudomá-
nyi és a szociális képzés is, néhány évvel később kezdetben egy fővárosi egyetem
kihelyezett programjaként, 2002-től saját jogon indított szakként – a jogászképzés is
teret hódított, végül a zeneművészeti képzés integrálására került sor. A fenti lépések
következtében mind a hallgatói létszám, mind az oktatói kar tudományos minősítése,
valamint a széles képzési spektrum hozzájárult ahhoz, hogy 2002. január elsejétől
egyetemi rangot kapjon az intézmény.
A Győri Modell – Az egyetem, az ipar és a város együttműködési dimenziói
233
Jelenleg öt karral (Audi Hungária Járműmérnöki Kar; Deák Ferenc Állam- és
Jogtudományi Kar; Építész, Építő és Közlekedésmérnöki Kar; Gépészmérnöki, In-
formatikai és Villamosmérnöki Kar; Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar), ket
intézettel (Petz Lajos Egészségtudományi és Szociális Képzési Intézet; Varga Tibor
Zeneművészeti Intézet), három doktori iskolával (Regionális- és Gazdaságtudomá-
nyi Doktori Iskola; Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola; Állam-
és Jogtudományi Doktori Iskola) és egy Idegen Nyelvi Oktatási Központtal rendel-
kezik4. Az intézményben a felsőoktatási szakképzéstől az alap- és mester képzésen
át a doktori képzésig minden szint megtalálható. Ma a Széchenyi István Egyetemen
csaknem 12 ezer nappali tagozatos hallgató és kb. 5 ezer levelező vagy távoktatási
szakos hallgató végzi tanulmányait.
A jövőbeli tervek esetében a K+F+I potenciál és az innovációs készség fej-
lesztése kerül előtérbe, mely elengedhetetlen a regionális versenyképesség javulásá-
hoz. Jelenleg az alábbi, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó szervezetek kötődnek az
egyetemhez: Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont (JRET), Járműipari,
Elektronikai és Logisztikai Kooperációs Kutató Központ (ELKKK), valamint a
nemrég létrehozott Egyetemi Tudásmenedzsment Központ (ETK). A tudományos és
felsőoktatási potenciál fejlesztésében növekvő a doktori iskolák szerepe is. A SZE
K+F+I tevékenysége – valamint a kutatók kompetenciái, a szolgáltatás minősége és
az ehhez tartozó eszközellátottság – összhangban van az észak-dunántúli régió gaz-
daságának igényeivel. A K+F+I bevételek 2004-től jelentősen növekedtek, ami el-
sődlegesen a JRET és a nemrég kiszervezett KKK tevékenységéhez kapcsolódik, to-
vábbá nőtt az egyes tanszéki innovációs megbízások volumene is.
2.3. A harmadik pillér: Az együttműködés feltételrendszerét koordináló város
A városi intézmények fenntartásában és a gazdaság fejlesztésében kulcsszerep jut az
önkormányzati költségvetésnek. „Az Önkormányzat a költségvetés készítésekor a
megkezdett folyamatok továbbvitelére, a gazdaság folyamatos fejlesztésére, a városi
lakosság életszínvonalát javító szolgáltatások bővítésére és természetesen megfelelő
tartalék képzésére, a város stabil pénzügyi pozícióinak megőrzésére törekszik”
(GYMJVÖ 2014, 123. o.).
2013-tól kezdődően megváltozott az önkormányzat és az állam feladatmeg-
oszlása, a normatív állami finanszírozás helyébe a feladatfinanszírozás lépett. Ez a
győri önkormányzat költségvetésében is megmutatkozott, megszűnt a személyi jö-
vedelemadóból származó bevétele, ám a beszedett iparűzési adó mértéke miatti el-
vonást megszüntették. A 2014-es évre vonatkozóltségvetés főösszege 36,3 mil-
4 A tanulmány megírása után történt, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem korábbi két karát, az
Apáczai Csere János Kart és a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kart (Mosonmagyaróvár) a
Széchenyi István Egyetemhez csatolták (2016. január 1.).
Rechnitzer János – Kecskés Petra – Reisinger Adrienn
234
liárd forint volt, amelyben kiemelt szerepet kaptak a városi fejlesztések. A bevéte-
lek oldalán az iparűzési adó mértéke kiemelendő, amelynek mértéke rosunkban
1,8%-ra csökkent 2014. január 1-jétől, ám melynek bevétele meghaladja a 15 mil-
liárd forintot.
A városi önkormányzat kiemelt célja a prosperáló, több lábon álló gazdaság
feltételeinek megteremtése, megtartása és fejlesztése, melynek során elsődleges fe-
ladata a már itt letelepült és letelepedni kívánó vállalatok számára megfelelő kör-
nyezet kiépítése. E tekintetben relevánsnak tekinthető a város határában, 1992-ben,
Magyarországon elsőként létrehozott ipari park. A Győri Nemzetközi Ipari Park ne-
vet és 1997 óta ipari park címet viselő szervezet már 100%-ban önkormányzati tu-
lajdonban van, területe meghaladja a 190 hektárt. A stratégiailag centrális, a fő köz-
lekedési útvonalakhoz közel kialakított, teljesen zöld mezős beruházás folyamatosan
bővült az elmúlt években, helyet adva nemzetközi multinacionális cégeknek, vala-
mint nemzetközi és hazai kis-és középvállalatoknak egyaránt. Jelenleg 104 letelepe-
dett cég számára biztosít megfelelő infrastruktúrát és minőségi szolgáltatásokat az
ipari park.
3. Az együttműködések tartalma - A Győri Modell
Korábban összefoglalóan bemutattuk (lásd 1. táblázat), hogy a Triple-Helix modell
és annak 4. dimenzióval való kiterjesztése (társadalom) milyen együttműködési
formákat és kapcsolódási pontokat jelent az egyetem életében. A Győri Modell
összegzi ezen dimenziók között az együttműködések irányát, azok sarkalatos
pontjait (1. ábra).
Az egyetem az elmúlt években jelentős vállalati, ipari kapcsolatokat épített
ki, ezek középpontjában a hallgatók szakmai gyakorlata, a gyakorlatorientált képzés
és a közös kutatások állnak. 2009-ben jött létre az Egyetemi Tudásmenedzsment
Központ (ETK), mely „… a Széchenyi István Egyetemen található új kutatási ered-
mények, innovációs és technológia transzfer lehetőségek felkutatásával és azok
megvalósításának támogatásával” foglalkozik. Ennek keretében többek között fej-
lesztik az egyetem és a vállalatok kapcsolatait. Az ETK tevékenységei közé tartozik
ennek kapcsán a start-up és spin-off cégek fejlesztése, továbbá egyetemi üzleti inku-
bátor működtetése. Ez utóbbi keretében az ETK segíti a vállalkozások létrejöttét, a
kutatási eredmények hasznosítását, az egyéni képességek kibontakozását, új munka-
helyek létrejöttét stb. A Központ hirdeti meg pl. az Üzleti Modell Versenyt, melynek
lényege, hogy „[…] gyakorlott vállalkozók mentorálják az egyetemi hallgatók vál-
lalkozói ötleteinek kidolgozását annak érdekében, hogy a versenyhez kapcsolódó
fejlesztési folyamat végére az innovációs ötletük üzleti modellje elkészüljön”.
A Győri Modell – Az egyetem, az ipar és a város együttműködési dimenziói
235
1. ábra A Győri Modell jelenlegi szerkezete
Forrás: saját szerkesztés
Az egyetemen a mérnökképzésben 2012-ben indult el a duális képzés több ipari
partner bevonásával, majd ezt követően a közgazdász képzésben is bevezetésre ke-
rült ez a rendszer, amelybe a hallgatók meghatározott feltételek teljesítése esetén ke-
rülhetnek. Ez a fajta képzési rendszer nem idegen az egyetemen, hiszen a gyakorlat-
orientált mérnökképzés (PRACTING) már 1996-ban elindult az intézményben. A
gyakorlat ideje alatt a hallgatók kedvezményes tanulmányi rend szerint tanulhatnak
és ösztöndíjban is részesülnek.
A gazdasági, ipari kapcsolatok élén az Audi-val kialakított együttműködés áll,
a szoros kapcsolat a ’90-es évek re nyúlik vissza. „Az Audi felismerte azt a tényt,
hogy az egyetemi kooperáció elsődleges a szakember-utánpótlás szempontjából, hi-
szen Győr területének humán tőkéje és az Audi tőkéjének értéke is növekedhet ezál-
tal” (Czakó 2014, 197. o.). Az együttműködés a közös képzések kialakításával kez-
dődtek (folyamatosan egyre több, főleg németül hallgatható tantárgy került a képzési
palettára), majd 1999-ben megszületett az első együttműködési megállapodás, me-
lyet a későbbiekben továbbiak követtek. 2007-ben új fejezethez érkezett a kapcsolat:
megalakult az AUDI Belső Égésű Motorok Tanszék, melyet továbbiak követtek:
Anyagtudományi és Technológiai Tanszék, a Járműgyártási Tanszék, Járműfejlesz-
tési Tanszék, egészen 2015-ig ezek alkották az Audi Hungaria Járműmérnöki Tan-
Rechnitzer János – Kecskés Petra – Reisinger Adrienn
236
székcsoportot. 2015. január 1-től a korábbi Műszaki Tudományi Kar három részre
bomlott, így került sor az Audi Hungária Járműmérnöki Kar megalakulására. Habár
az együttműködések középpontjában a műszaki területek állnak, a vállalat egyre
szorosabb kapcsolatot ápol a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karral is, ennek
eredményeképpen jött létre 2014-ben a már említett Vezetéstudományi és Szervezeti
Kommunikáció Tanszék. A kapcsolatok ápolásának fő célja a folyamatos szakember
utánpótlás biztosítása.
Az Egyetem–Audi kapcsolatai között az alábbi tényezők meghatározók:
gyakorlatorientált képzések (közös képzések alap és mesterszakon),
német nyelvű képzések,
kutatási megrendelések,
közösen működtetett laboratóriumi eszközök,
szakmai gyakorlati helyek biztosítása,
közös projektek,
SZEngine (versenymotor tervezése, fejlesztése és építése) hallgatói csapat tá-
mogatása,
szakdolgozatok és TDK dolgozatok témakiválasztása, konzulensi, bírálói fe-
ladatok,
ösztöndíjak,
közös rendezvények.
Az Audi-val való kapcsolat azért is fontos, mert „az Audi megjelenése, telep-
hely-választási döntése felértékelte a várost, hiszen egy nem nemzetközi, jelentős
potenciált képviselő nagyvállalat értékítélete más gazdasági szereplők számára is
iránytűnek…” számítanak (Rechnitzer 2014, 114. o.).
A város és az egyetem együttműködésében meghatározók a közös létesít-
mény-fejlesztések: sportcsarnok-építés, parkolóház kialakítása, az egyetem területén
városi tulajdonú fejlesztő központ nyitása. Az elmúlt években a városrendezésben és
a városi terek alakításában is egyre fontosabb szerepet kap az egyetem, pl. a Duna
folyón az egyetemnél felépült új híd eddig közvetlenül nem kapcsolódó városrésze-
ket köt össze és az egyetemet is jobban bekapcsolja a város életébe. Meghatározó a
városi intézmények szakember utánpótlásában az egyetem szerepe, továbbá az egye-
tem kutatói, oktatói rendszeresen teret kapnak a városfejlesztési koncepciók kidol-
gozásában. Az egyetem jelenléte alakítja és befolyásolja a város gazdaságát, a hall-
gatók igényei a kulturális, szórakozási lehetőségeket. Az önkormányzat szakemberei
rendszeresen jelen vannak az oktatásban, szakdolgozatok bírálatát látják el, továbbá
gyakorlati helyet is biztosítanak hallgatók számára.
Ezen kívül kiemeljük, hogy a város vezetése rendszeresen jelen van egyetemi
rendezvényeken, ünnepségeken, díjátadókon (pl. köszöntők megtartása), ezzel is
hangsúlyozva azt, hogy a városnak fontos az egyetem megléte mind oktatási, kutatá-
si, mind társadalmi, gazdasági szempontból.
A Győri Modell – Az egyetem, az ipar és a város együttműködési dimenziói
237
4. A modell kritikája és továbbfejlesztési lehetőségei
A Triple-Helix három szereplője között mind formális, mind informális kapcsolatok
megtalálhatók. A formális kapcsolatot szerződéses viszony jellemzi, mely a kölcsö-
nös információ cserén, a pályázatokon való közös részvételen és a folyamatos kon-
zultációkon, tapasztalatcserén alapul. Ezen együttműködések mögött egyelőre nincs
állandó szervezeti egység, testület: alapvetően az együttműködő felek vezetőinek ta-
lálkozóiról, kapcsolatairól, információ-cseréjéről szól a kooperáció, melynek hátte-
rében a szereplők személyes kapcsolatai és a bizalmi háló áll. Jelenleg a kapcsolatok
kiépülő szakaszában ez a fajta együttműködési forma még megfelelő, de minden-
képpen szükség lesz a jövőben arra, hogy egy formális szervezet álljon a felek mö-
gött. Feladata lenne többek között pl. együttműködési lehetőségek kezdeményezése,
a kapcsolatok hatásának mérése, forrásgyűjtés (pl. pályázatok), stb. Úgy gondoljuk,
hogy a Győri Modellnek egy magasabb szintű megvalósulása lehet ez a fajta koope-
ráció, egyféle lépés a Quadruple-Helix modell felé.
A modell további kritikája, hogy elsősorban egy vállalatra, az Audi-ra kon-
centrál. Bár az előző alfejezetben leírtuk, hogy az egyetem több vállalkozással, ipari
szereplővel ápol kapcsolatot, a legintenzívebb ezek közül az Audi, az ő igényeit, el-
várásait helyezi középpontba. Az Audi mellett természetesen több olyan gazdasági
szereplő van, amelyek színesíthetik a kapcsolati palettát, és meg is jelennek most
már ezek a vállalkozások is új igényeket, fejlesztési lehetőségeket felvázolva. A ve-
lük való együttműködés kialakítása tovább mélyítheti az egyetem-gazdaság és az
egyetem-város kapcsolatokat is, hiszen a vállalkozások is megjelennek a város éle-
tében, így a szereplők egymás igényeit felmérve tudnak olyan együttműködési for-
mákat kialakítani, melyben mindenki megtalálhatja a számára előnyökkel járó té-
nyezőket.
Bár a civil szervezetekkel, társadalommal való kapcsolat is megjelent több
relációban, ezek a kapcsolatok még nem kiforrottak, inkább az egyénekre, mint-
sem az intézményre koncentrálnak. Vannak jó kezdeményezések pl. Nyugdíjas
Egyetem, oktatók bekapcsolódása önkéntes programokba, civil szervezetek látoga-
tása, társadalmi folyamatok oktatása, de ezek mélyebb beágyazása szükséges az
egyetem életébe.
Az alapok már adottak, erre szükséges építeni a jövőben. Ez azért is lenne
fontos, hogy egyrészt a tudomány közelebb kerüljön az emberekhez, ne egyfajta
megközelíthetetlen bástyaként tekintsenek rá az emberek, másrészt az egyetem okta-
tói, kutatói által feltérképezésre kerülhessenek azok a társadalmi folyamatok, ame-
lyek a város életét alakítják5.
5 2012 és 2015 között zajlott az egyetemen az ún. GYIK projekt: „A Győri Járműipari Körzet, mint a
térségi fejlesztés új iránya és eszköze” című projekt, melynek keretében Győr és térségének részletes
társadalmi, gazdasági folyamatai kerültek vizsgálatra.
Rechnitzer János – Kecskés Petra – Reisinger Adrienn
238
5. Összegzés
Tanulmányunkban egy konkrét egyetem esetében mutattuk be a Triple-Helix modell
megvalósulását. Győr Magyarország jelentős gazdasági potenciállal rendelkező me-
gyei jogú városa, felsőoktatási intézménnyel most már közel 50 éve rendelkezik. Az
intézmény több szálon kapcsolódik a városhoz (helyi önkormányzathoz), helyi gaz-
dasághoz és iparhoz, ezen belül is az Audi gyárhoz mind műszaki, mind gazdasági
vonalon. Az együttműködések formálásában elkötelezett mind a város, mind az
egyetem, továbbá egyre több vállalat is megjelenik partnerként, együttműködő
félként.
Úgy gondoljuk, hogy a jövőben szükség lesz arra, hogy ezeket az együttmű-
ködéseket egy formalizált intézmény keretében működtessék a szereplők, a jelenlegi
személyes kötődésekre alapozott kooperációk helyett. Továbbá fontos lenne nyitni
intézményesülten is a társadalom, civil szektor felé, kialakítva egy szélesebb helyi
összefogást, jelenleg az ez irányú kapcsolat inkább egyének szintjén működik, né-
hány kivételtől eltekintve. Összességében egy jól működő modellt tudtunk tanulmá-
nyunkban felvázolni, mely példaként szolgálhat más magyar egyetemek és városok
számára is.
Felhasznált irodalom
Altbach, P. G. (2008): The Complex Roles of Universities in the Period of
Globalization. In Higher Education in the World 3. Palgrave Macmillan, 5–14. o.
Carayannis, E. G. – Barth, T. D. – Campbell, D. F. J. (2012): The Quintuple Helix
Innovation Model: Global Warming as a Challenge and Driver for Innovation.
Journal of Innovation and Entrepreneurship, 2, 1–12. o.
Carayannis, E. G. – Campbell, D. F. J. (2012): Mode 3 Knowledge Production in
Quadruple Helix Innovation Systems. Twenty-first-Century Democracy,
Innovation and Entrepreneurship for Development. SpringerBriefs in Business, 7,
1–63. o.
Czakó K. (2014): Az Audi Hungaria Motor Kft. hatása a helyi gazdasági és társadalmi
folyamatokra. Tér és Társadalom, 2, 188–198. o.
EC (2011): The State of European University-Business Cooperation. European
Commission, Brussels.
Etzkowitz, H. – Leydesdorff, L. (1996): The Triple Helix of University–Industry–
Government Relations: A Laboratory for Knowledge Based Economic
Development. EASST Review, 1, 11–19. o.
Etzkowitz, H. – Leydesdorff, L. (2000): The Dynamics of Innovation: from Nation
Systems and „Mode 2” to a Triple Helix of University–Industry–Government
Relations. Research Policy, 2., 109–123. o.
GYMJVÖ (2014): Győr Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójához és
Integrált Településfejlesztési Stratégiájához (2014-2020). Győr Megyei Jogú
Város Önkormányzata, Győr.
A Győri Modell – Az egyetem, az ipar és a város együttműködési dimenziói
239
Inzelt A. (2004): Az egyetemek és a vállalkozások kapcsolata az átmenet idején.
Közgazdasági Szemle, 9., 870–890. o.
LR (2014): Az egyetemek stratégiai szerepe az oktatás, kutatás, tudásmegosztás gazda-
sági-társadalmi folyamatában. Megalapozó tanulmány. Magyarország–Szerbia
Határon Átnyúló Együttműködési Program. www.learning-regions-org Letöltési
idő: 01 04 2015.
Rechnitzer J. (2014): A győri gazdaság pályapontjai a rendszerváltozástól napjainkig. In
Lados M. (szerk.): A gazdaságszerkezet és vonzáskörzet alakulása. Univesitas-
Győr Nonprofit Kft., Győr, 104–129. o.
Rechnitzer J. – Páthy Á. – Berkes J. (2014): A magyar városhálózat stabilitása és
változása. Tér és Társadalom, 2, 105–127. o.
Tuunainen, J. (2002): Reconsidering the Mode 2 and the Triple Helix: A Critical
Comment Based on a Case Study. Science Studies, 2, 36–58. o.
Vallaeys, F. (2014): University Social Responsibility: a Mature and Responsible
Definition. In Higher Education in the World 3. Palgrave Macmillan, 88–96. o.
Vallaeys, F. (é. n.): Defining Social Responsibility: a Matter of Philosophical Urgency
for Universities. http://www.guninetwork.org Letöltés: 2015. ápr. 1.
Vas Zs. (2012): Tudásalapú gazdaság és társadalom kiteljesedése. A Triple Helix
továbbgondolása a Quadruple és Quintuple Helix. In Rechnitzer J. - Rácz Sz.
(szerk.): Dialógus a regionális tudományról. Magyar Regionális Tudományi Tár-
saság, Pécs, 198–207. o.
Internetes források:
www.audi.hu
http://tmk.sze.hu
www.gyor.hu
www.ipgyor.hu
www.ksh.hu
www.sze.hu
... influence the development of the town and its region in Kecskemét County and what kind of innovative responses the town gives by developing different forms of co-operation among various economic actors (the town, businesses and the University) (Etzkowitz-Leydesdorff, 2000;Pertuzé, 2010; Molnar, 2014;Rechnitzer -Kecskés -Reisinger, 2016). The regional embeddedness of higher education institutions contributes to the success of partnerships (Berkeens, 2004), where the contribution made by education, research and the community to higher education and the processes embedded in the region's skills, innovativeness and community culture create added value (Goddard -Chatterton, 1999). ...
Chapter
The case study of Debrecen related to urban development.
Article
Full-text available
A cikk az egyetemek és a vállalkozások közötti kapcsolatok változását vizsgálja Magyarország piacgazdasági átalakulásának - az EU-tagságot megelőző - időszakában. A cikk az innovációs rendszerelmélet és a hármas csavarvonal (triple helix) modell alkalmazásával kutatja a kapcsolatok típusait és jellemzőit. Azt elemzi, hogyan mozdítja elő a kormány az egyetemek és a vállalkozások közötti kapcsolatokat, valamint hogyan viszonyulnak a vállalkozások az egyetemekhez. A kutatás fontos részét jelentette négy innovációs próbafelvétel eredményeinek az egyetem-vállalat együttműködés szempontjából való elemzése. Az egyetemi-vállalat együttműködések innovációs oldalról való vizsgálatával megtudható, mennyire befolyásolják az egyetemek mint tudásképző szervezetek az innovációk keletkezését, azok átütő vagy fokozatos jellegét, továbbá hogyan érinti a vállalkozások innovációs éhsége az egyetemi kutatások alakulását. A tudásalapú gazdaság kialakításában az ipar-egyetem közötti interakciók még mindig csak korlátozottan vesznek részt.
Conference Paper
Full-text available
Defining social responsibility as an impact management is the best way to understand the social and sustainable challenges of universities around the world. My contribution to GUNI conference 2013, in Barcelona.
Article
Full-text available
The Triple Helix innovation model focuses on university-industry-government relations. The Quadruple Helix embeds the Triple Helix by adding as a fourth helix the ‘media-based and culture-based public’ and ‘civil society’. The Quintuple Helix innovation model is even broader and more comprehensive by contextualizing the Quadruple Helix and by additionally adding the helix (and perspective) of the ‘natural environments of society’. The Triple Helix acknowledges explicitly the importance of higher education for innovation. However, in one line of interpretation it could be argued that the Triple Helix places the emphasis on knowledge production and innovation in the economy so it is compatible with the knowledge economy. The Quadruple Helix already encourages the perspective of the knowledge society, and of knowledge democracy for knowledge production and innovation. In a Quadruple Helix understanding, the sustainable development of a knowledge economy requires a coevolution with the knowledge society. The Quintuple Helix stresses the necessary socioecological transition of society and economy in the twenty-first century; therefore, the Quintuple Helix is ecologically sensitive. Within the framework of the Quintuple Helix innovation model, the natural environments of society and the economy also should be seen as drivers for knowledge production and innovation, therefore defining opportunities for the knowledge economy. The European Commission in 2009 identified the socioecological transition as a major challenge for the future roadmap of development. The Quintuple Helix supports here the formation of a win-win situation between ecology, knowledge and innovation, creating synergies between economy, society, and democracy. Global warming represents an area of ecological concern, to which the Quintuple Helix innovation model can be applied with greater potential.
Article
Full-text available
This paper takes a critical stand towards the Mode-2 thesis and the Triple-Helix model as schemes to describe the association of university research with applied motives and commercial and industrial actors. By drawing from a case study of a plant-bio- technology research group, which transformed into a start-up company, the paper suggests that using these models as conceptual frameworks in the empirical analy- sis may run the risk of glossing over some vital conceptual insights. The first instance where more focused attention should be given is the analytic distinction between theoretical, methodological and applied dimensions of a local research program. By appreciating it, a central source of dynamic that formed the ground for the com- mercialization of the group's research results is preserved. The second deficiency is that neither the Mode 2 nor the Triple Helix pays close enough attention to the prob- lems and contradictions that come into the world as university research results are commercialized. In this respect, three problem areas are addressed: 1) the ownership of intellectual property rights, 2) the industrial collaboration and the difficulties of transferring the research results to the market, and 3) the failed attempt of creating a hybrid community between the research group and the spin-off company. Also these should be given a more central role in the models since they seem to be vital challenges for researchers-entrepreneurs as they move from academic to industrial focus.
Article
Full-text available
The Triple Helix of university–industry–government relations is compared with alternative models for explaining the current research system in its social contexts. Communications and negotiations between institutional partners generate an overlay that increasingly reorganizes the underlying arrangements. The institutional layer can be considered as the retention mechanism of a developing system. For example, the national organization of the system of innovation has historically been important in determining competition. Reorganizations across industrial sectors and nation states, however, are induced by new technologies (biotechnology, ICT). The consequent transformations can be analyzed in terms of (neo-)evolutionary mechanisms. University research may function increasingly as a locus in the “laboratory” of such knowledge-intensive network transitions.
Article
A települések innovációs képességének vizsgálatáról számos hazai munka számolt be az elmúlt közel húsz év során. Ezek közül alig találkozhatunk komplex, a magyar városhálózat teljes egészére kiterjedő vizsgálatokkal. Ennek fontosságától nem tekinthetünk el, hiszen az elemzés során kapott eredmények alapot jelenthetnek különböző, a városhálózat sajátos jellege alapján meghatározott stratégiák kidolgozására. Tanulmányunk alapját egy 2005-ös innovációspotenciál-vizsgálat jelenti, melynek módszertanát megtartva tárjuk fel a hazai városhálózat tagozódását, az egyedi változók öt különböző dimenzióba történő rendezésével. Az öt főkomponens a következő: gazdaság, iskolázottság és menedzsment, társadalmi aktivitás, humánerőforrás, innováció. A módszer lehetőséget adott arra, hogy felderítsük a városhálózat belső differenciáltságát, illetve a dimenziók mentén betekintést nyerünk abba, hogy a városhálózat csoportjai milyen mértékű innovációs képességgel rendelkeznek. A főkomponenseket 327 város adatainak figyelembevételével alakítottuk ki, ebben nem szerepelnek Budapest, valamint a 2013 júliusában városi rangot elnyert 18 város mutatói. A kapott eredmények arról is tanúskodnak, hogy a területi egyenlőtlenség tovább növekszik. A városok közötti különbségek mérséklődtek, azonban az egyes dimenziók közötti szakadék tovább nőtt. A jól teljesítő városok esetében sem feltétlenül találkozik a gazdasági és innovációs potenciál.
Article
Egy terület gazdasági szerkezetének vizsgálatában és területi tőkéjének összetételében a magán- és állótőke mérése a területi hatások megfigyelése szempontjából fontos. Győr város fontos feladata a gazdaság történelmi múltra építő működésének fejlesztése. A tanulmány az Audi Hungaria Motor Kft. Győr város gazdasági környezetébe való beágyazódását foglalja össze. Kiemelem azokat a vállalati tulajdonságokat, melyek hatással vannak Győr életére, hangsúlyozom a vállalati adottságokat, az innovatív törekvéseket (logisztika, társadalmi felelősségvállalás). Fejezetenként tárgyalom a gazdasági környezet azon jelenségeit, folyamatait, melyek a vállalat jelenlétéből adódóan a városi és a nemzetgazdaságra jelentős hatással vannak. Ezek a regionális gazdaság számára fontos hatásmechanizmusokat képeznek, melyek szem előtt tartása fontos lehet a város hosszú távú területi fejlődésében. A tanulmány öt részre bontható. Az általános vállalati bemutatás után a letelepedési és az utóbbi évek terjeszkedési folyamatait kiemelve bemutatom a helyi munkaerőre gyakorolt hatásokat. Ezután a logisztikai folyamatok szabályait és a beszállítói hálózat szilárdságát vizsgálom, így körüljárom a helyi vállalkozásokra, különösen a beszállítói hálózatban működő helyi vállalkozásokra gyakorolt hatás kérdéskörét. A következő részek a város közvetlen gazdaságfejlesztő szerepvállalását, valamint a vállalat helyi gazdaságot és társadalmat érintő törekvéseit mutatják be.