Content uploaded by Bence Raposa
Author content
All content in this area was uploaded by Bence Raposa on Jan 28, 2020
Content may be subject to copyright.
21
IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2019. DECEMBER-JANUÁR
INFEKCIÓKONTROLL
A nozokomiális infekciók gyakorisága és a kórokozók
antibiotikum-rezisztenciája világszerte emelkedést mutat
az intenzív osztályokon. A kórházi fertőzések felderíté-
sére az epidemiológiai módszerek alkalmazása elfoga-
dott, elsősorban az előfordulási arányok megállapítá-
sára. Az új technológiák, terápiák megjelenésével nő
azon súlyos betegek száma, akiknek az élete megment-
hető, de fokozottan fogékonyak infekcióra. A fertőzés
kialakulását befolyásoló kockázati tényezők közül egy-
szerre több is szerepet játszhat a nozokomiális infekciók
létrejöttében.
Vizsgálatunk célja volt annak felderítése, hogy a két-
éves vizsgálati periódus alatt mely kockázati tényezők
játszottak szerepet a nozokomiális infekciók kialakulá-
sában a mosonmagyaróvári Karolina Kórház Központi
Intenzív Osztályán.
The incidence of nosocomial infections and antibiotic
resistance of pathogens is increasing worldwide in
intensive care units. The use of epidemiological methods
to detect hospital-acquired infections is generally
accepted, in particular to determine prevalence rates.
Because of new technologies and therapies, the number
of seriously ill patients is increasing whose lives can be
saved but are more susceptible to infection. Several risk
factors play a role in the development of nosocomial
infection.
The aim of our study was to find out which risk
factors played a role in the development of nosocomial
infections in the Central Intensive Care Unit of the
Karolina Hospital in Mosonmagyaróvár during the two-
year study period.
BEVEZETÉS
A nozokomiális fertőzések, a mai hivatalos definíció sze-
rint az egészségügyi ellátással összefüggő infekciók, jelen-
tős kórházi, betegellátási és közegészségügyi problémát
okoznak világszerte. Az orvostudomány fejlődésével egyre
nő azon súlyos betegek száma, akik megmenthetők ugyan,
de fokozottan hajlamosak infekcióra. Az ő ellátásuk során
általában a kockázati tényezők közül egyszerre több is sze-
repet játszik a nozokomiális infekció létrejöttében: így pél-
dául a beteg rossz általános állapota, súlyos alapbetegsége,
az invazív diagnosztikus és terápiás beavatkozások száma,
az antibiotikum-használat időtartama, a betegek és az ellátó
személyzet közti találkozások gyakorisága és időtartama, az
ápoló-beteg arány, a betegellátók képzettsége és az intéz-
mény infrastruktúrája [1,2]. A kedvezőtlen ápoló-beteg arány
nozokomiális infekció kialakulását elősegítő szerepét szá-
mos tanulmány vizsgálta. Egy három időszakot összehason-
lító, 1999-2002 között zajló svájci kutatás kimutatta, hogy az
alacsonyabb ápolói létszám körülbelül 50%-kal magasabb
nozokomiális fertőzési kockázatot jelent [3]. A lélegeztetés-
sel összefüggő tüdőgyulladás kockázatának vizsgálata
során egy 2011-es amerikai tanulmány leírta, hogy az 1:1
ápoló-beteg arány mellett a ventilátor asszociált pneumónia
kialakulásának kockázata kisebb volt, és szignifikánsan ala-
csonyabb volt a lélegeztetés, az intenzív osztályos tartózko-
dás ideje, mint a 1:2, illetve 1:3 ápoló-beteg arány mellett
[4]. Közismert tény, hogy az egészségügyi intézmények
jelentős része humán erőforrás hiánnyal küzd, amely előse-
gíti a nozokomiális fertőzések kialakulását, a magasabb
halálozási arányt, vagy az infekció halálozást elősegítő sze-
repét [5]. A betegellátás ezirányú változásai megfigyelhetők
a Ka rolina Kórház – Rendelő inté zetben is. Az intézmény egy
311 ágyas városi kórház Moson magyaróváron, mely évente
közel tízezer fekvőbeteget lát el. A kórház 7 ágyas Központi
Intenzív Osztálya két egy ágyas és egy 5 ágyas nagy kórte-
remmel rendelkezik. Pácienseink egyéni (belső) és ellátás-
sal kapcsolatos (külső) fertőzési kockázatainak azonosítása,
monitorozása elengedhetetlen a hatékony infekciókontroll
beavatkozások intézményi és osztályos szintű meghatáro-
zásához [6,7]. Ezen tényezők közül jelen felmérés kiemelt
figyelmet szentelt az intenzív ellátásra kerülő betegpopuláció
összetételére, az alapbetegségek feltárására, hozott és
szerzett infekciók kórokozóinak detektálására, illetve az ellá-
tással összefüggő tényezők, mint például az eszközhaszná-
lat, az ellátó osztály humán erőforrás és infrastruktúrális
adottságaira.
ALKALMAZOTT MÓDSZEREK
A kvantitatív, retrospektív, leíró jellegű kutatás 2015.01.01–
2016.12.31. közötti időszakban zajlott a Karolina Kórház
Rendelőintézet Központi Intenzív Osztályán. Célja az osz-
tályon létrejövő nozokomiális fertőzések kialakulását befo-
lyásoló kockázati tényezők feltárása és elemzése, a haté-
kony infekciókontroll tevékenység megszervezése érdeké-
ben. Az adott időszakra és a célcsoportra vonatkoztatva tel-
jes körű adatgyűjtés történt, mely kiterjedt az ápolt betegek
Nozokomiális infekció kialakulását befolyásoló tényezők
vizsgálata intenzív osztályon
Élőné Kudoba Anita1, Dr. Knausz Márta2, Dr. Raposa L. Bence3
1 Karolina Kórház Rendelőintézet, Mosonmagyaróvár, 2 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház,
Győr, 3 Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Alapozó Egészségtudományi
és Analitikai Laboratóriumi Kutatóközpont, Pécs
22 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2019. DECEMBER-JANUÁR
INFEKCIÓKONTROLL
demográfiai adataira, felvételkori alapbetegségeire, az ellá-
tás során szükséges eszközhasználati mutatókra, a mikro-
biológiai tenyésztések eredményeire, az osztályon eltöltött
ápolási időre, valamint az ápoló-beteg arány, a kézhigiénés
compliance és az ágykihasználtsági mutatók alakulására. A
vizsgálatba beválasztásra került minden intenzív ellátásban
részesülő beteg, akit az adott időszakban az osztályon ápol-
tak. A nozokomiális infekciók kritériumának akkor felelt meg
az eset, ha a beteg szerzett fertőzése a felvételt követő 48
óra vagy azt meghaladóan alakult ki. Az ellátást nyújtók ese-
tén a vizsgált idősszakban a közvetlen betegellátásban dol-
gozó szakdolgozók létszámát vettük figyelembe. Kizárási kri-
tériumként szerepelt, ha a páciensnek az intenzív osztályos
felvételkor már tüdőgyulladása vagy bármilyen infekciója
volt, és az ellátása során később nem alakult ki újabb fertő-
zés. Nozokomiális fertőzések azonosításához a CDC defi-
nícióit alkalmaztunk. Az adatok értékeléséhez alkalmazott
statisztikai módszerek egyrészt leíró jellegűek – átlag, szó-
rás, relatív gyakoriság, medián, módusz, másrészt matema-
tikai módszerek, mint a Khi-négyzet próba, a Fischer-féle
egzakt teszt, a kétmintás t-próba, a Kruskal-Wallis (nem
paraméteres) próba, a Mann-Whitney (nem paraméteres)
próba, a logisztikus regresszió és az ANOVA elemzés.
Konfidencia intervallumként 95%-os valószínűségi szintet
(p<0,05) határoztunk meg. A statisztikai elemzéshez az IBM
Corporation SPSS 22.0, valamint a Microsoft Excel 2016
programot használtunk.
EREDMÉNYEK
A betegösszetételből adódó különbségek
A vizsgált időszakban az intenzív osztályon 336 beteg
ápolására került sor. Az összes ápolási nap 2550, az átlagos
ápolási idő 7,46 nap volt. 48 órát, vagy azt meghaladó ellá-
tásban 251 (2015-ben 142, 2016-ban 109 eset) beteg része-
sült, közülük az átlagos ápolási időn belül (2-7,46 nap) 153
beteget, a 7,46 napot meghaladóan 98 beteget ápoltak. A
vizsgálat időtartama alatt a 336 betegből 57 betegnél alakult
ki nozokomiális infekció. Azon betegek esetében, akiknél
nem alakult ki nozokomiális fertőzés, 2015-ben az átlagos
ápolási nap 5,03 (95% CI 4,09-5,96) volt, nozokomiális infek-
ció esetén átlagban 17,85 napot (95% CI 14,50-21,19) töltöt-
tek el az osztályon. Az ápoltak átlagos életkora 64,63 év
(95% CI 62,98-66,27), a legfiatalabb ápolt 18, a legidősebb
92 éves volt. Mivel az előrehaladott életkor a fertőzés kiala-
kulásánál kockázati tényezőként szerepelhet, a betegeinket
életkor szerint két csoportba osztottuk. A 18-64 éves korosz-
tályban 25 ápoltnál, a 64 év feletti korosztályban 32 ápoltnál
alakult ki az ápolása során infekció, vagyis idősebb életkor
esetén 1,02-szerese annak az esélye (OR=1,02; 95% CI
0,574-1,812, p=0,946), hogy infekció alakuljon ki. A kapott
összefüggés nem tekinthető statisztikailag szignifikánsnak,
vagyis a vizsgált populációban az életkor önmagában nem
tekinthető rizikótényezőnek (1. ábra).
Alapbetegségek
Az egészségügyi ellátás során az adott betegnél a fertő-
zés kialakulásához jelentősen hozzájárulhatnak az ellátott
személy alapbetegségei (2. ábra). A vizsgált időszakban az
összes ápoltat figyelembe véve az osztályra felvett betegek-
nek átlagosan 5,24 alapbetegsége volt. Egy alapbetegséggel
a betegek 5,1%-a (15 fő), 2-4 alapbetegséggel a betegek
28,9%-a (97 fő) rendelkezett, míg öt, vagy annál több alap-
betegségben a betegek 67%-a (224 fő) szenvedett. A 336 fel-
vett betegből az 5 leggyakoribb alapbetegség a hipertónia
148 fő (44%), a krónikus szív- és érrendszeri megbetegedés
106 fő (31,5%), a diabétesz 88 fő (26,2%), a krónikus tüdő-
betegség 75 fő (22,3%) és a hipertenzív szívbetegség (con-
gestiv) szívelégtelenséggel 58 fő (17,2%) volt. Krónikus tüdő-
betegségben szenvedett a felvételkor az ápoltak 22,3%-a (75
fő), ezért azt feltételezzük, hogy ez nem elhanyagolható
tényező az osztályon a legnagyobb problémát jelentő léle-
geztetéssel összefüggő pneumónia kialakulása és gyakori-
sága szempontjából. A vizsgált populációban a 4 vagy annál
1. ábra
A nozokomiális fertőzést nem szerző és a nozocomiális infekciót
szerző betegek átlagéletkorának megoszlása a vizsgálati perioódu-
sokban (2015, 2016)
2. ábra
A vizsgált betegpopulációban regisztrált alapbetegségek százalékos
megoszlása
23
IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2019. DECEMBER-JANUÁR
INFEKCIÓKONTROLL
kevesebb alapbetegséggel felvett betegek közül 12 betegnél,
míg az 5 vagy annál több alapbetegséggel felvett betegek
esetén 45 betegnél alakult ki az ápolás során infekció. A vizs-
gálat során azt az eredményt kaptuk, hogy az 5 vagy afölötti
alapbetegség esetén több mint kétszeres (OR= 2,095; 95%
CI 1,059-4,144, p=0,034) annak esélye, hogy az infekció
kialakul, mely összefüggés statisztikailag szignifikáns. A
nozokomiális infekciók megoszlása a 4 vagy annál kevesebb
alapbetegséggel rendelkező 18-64 év közötti férfiak körében
7,018 % míg a nőknél a 3,509 % volt. Az 5 vagy 5-nél több
alapbetegség esetén a férfiak 26,32%-val szemben a nők
7,018%-ában jelentkezett az ellátás során infekciót. 64 év
feletti korosztálynál a 4 vagy kevesebb alapbetegséggel ren-
delkezők körében a férfiak (7,018%) kétszer annyian kaptak
nozokomiális infekciót mint a nők, míg az 5 vagy annál több
alapbetegség esetén már hasonló volt a férfiak (21,5%) és a
nők (24,56%) között a nozokomiális infekciók kialakulásának
a százalékos aránya (3. ábra).
MIKROBIOLÓGIAI TENYÉSZTÉSI
EREDMÉNYEK
Felvételi szűrővizsgálatnál 2015-ben vizeletet, orrvála-
dékot, torokváladékot, lélegeztetett, intubált beteg esetén
tracheaváladékot, láz esetén hemokultúrát küldött az osztály
mikrobiológiai vizsgáltra. 2016-tól a felvételi szűrővizsgálat
kiegészült perianális mintavétellel, az előző évben kialakult
multirezisztens Acinetobacter baumannii fertőzésszám emel-
kedése miatt [8]. A felvételi szűrővizsgálatból leggyakrabban
kitenyésztett kórokozókat a fent leírtak alapján (leoltási he -
lyenként) gyűjtöttük, hogy a nozokomiális infekciók vizsgá-
latánál lássuk, hogy melyek voltak azok az infekciók, ame-
lyek már felvételnél is jelen voltak. A multirezisztens kóro -
kozók okozta fertőzések átvitelének megakadályozásá -
hoz elengedhetetlen az aktív mikrobiológiai surveillance, a
modern mikrobiológiai diagnosztika elérhetősége, a beteg
korai izolálása céljából [9,10]. Az osztály mindkét évben vég-
zett rutinszerű tracheaváladék-leoltást (surveillance kultúra)
kétnaponta, a hosszabb ideig ápolt lélegeztetett betegeknél.
A betegség és a betegség kialakulása közötti összefüggés
vizsgálata során azt az eredményt kaptuk, hogy a trachea-
váladékból és az egyéb (vizelet, hemokultúra, seb, bron-
chus) váladékból hétszeres (OR= 7,0; 95% CI 1,926–
25,439, p= 0,003) annak esélye, hogy Gram-negatív bakté-
rium tenyészik ki, mint Gram-pozitív [11,12] (4. ábra). A gom-
bák az összes mikrobiológiai tenyésztés 14%-át tették ki. Az
öt leggyakoribb fertőzést okozó, nem multirezisztens kóro-
kozó sorrendje az országostól eltérően, az alábbiak szerint
alakult az osztályon: Pseudo monas aeruginosa, Staphylo -
coccus aure us, Stenotropho monas maltophilia, Candida
albicans, Entero bacter sp. A multirezisztens kórokozók közül
az Acinetobacter baumannii (MACI), a Pseudomonas aeru-
ginosa (MPAE) és a Staphylo coccus aureus (MRSA) okozta
megbetegedések jelentették a legnagyobb kihívást a beteg-
ellátás során [13,14].
AZ ÁPOLÓ-BETEG ARÁNY KÜLÖNBSÉGEI
60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet által meghatározott
ápo lói minimumfeltételek a felnőtt intenzív terápiára (1502
ITO II) vonatkozóan 7-8 ágyas ITO esetén 11 főállású ápolót
és 1:4 orvos-beteg arányt ír elő. A vizsgált időszakban az
osztályon 11 ápoló dolgozott, a rendelet előírásának megfe-
lelően. Ennek ellenére az egyes műszakokra jutó ápolók
megoszlását megvizsgálva, nem volt ritka az átlagosnál ala-
csonyabb ápolólétszám, ráadásul ezek a műszakok nem
elszórtan alakultak, hanem előfordulásuk kisebb-nagyobb
halmozódást mutatott. Az ellátásban részesülő betegek lét-
száma naponta ingadozott, átlagosan 3,12 volt.
Az ápoló-beteg arány és a fertőzések
kialakulása közötti kapcsolat
Kétmintás t-próba segítségével megnéztük az ápoló-
beteg arány és az új fertőzések kialakulása közötti kapcso-
3. ábra
A nozocomiális infekció megoszlása a vizsgált populációban, ne -
menként, életkori csoportok és a bejövetelkor észlelt alapbetegsé-
gek alapján
4. ábra
Gram-negatív és Gram-pozitív baktériumok megoszlása
24 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2019. DECEMBER-JANUÁR
INFEKCIÓKONTROLL
latot. Az egész napos átlagra megnézve az ápoló-beteg
arány új fertőzés regisztrálásánál 1:1,377, ha nem volt új
fertőzés, akkor 1:1,304 volt. A kapott különbség nem szigni-
fikáns (p=0,205). A délelőtti ápoló-beteg arány, ha a betegnél
új fertőzést regisztráltunk, akkor 1: 0,926 volt. Ahol nem volt
új fertőzés ott 1:1,001 volt. A kapott arányok (p=0,129) nem
különböznek szignifikánsan egymástól.
A délutáni arányokat összehasonlítva: új fertőzés kiala-
kulása esetén átlag 1,824 beteg jutott 1 ápolóra, abban az
esetben, amikor nem volt új fertőzés, akkor 1,609 beteg. A
különbség szignifikáns (p=0,001).
Logisztikus regresszió segítségével, műszakonként meg-
néztük milyen összefüggés van az ápoló-beteg arány és az
infekció megjelenése között. Eredményeink alapján elmond-
ható, hogy a délutáni átlag szignifikáns eltérést mutatott,
tehát minél magasabb volt az egy ápolóra jutó betegek
aránya, annál nagyobb eséllyel – több mint másfélszeres
eséllyel – alakult ki fertőzés (OR=1,577; 95% CI 1,189-2,092,
p=0,002). A magasabb arány értelemszerűen azt jelenti, hogy
több beteg jut egy ápolóra, a másfélszeres esély pedig azt,
hogy ha egy ápolóra eggyel több beteg jut, akkor 1,577-szer
nagyobb az esélye az új fertőzés kialakulásának az osztá-
lyon.
KÖVETKEZTETÉSEK
Az egyes műszakok külön-külön történő elemzése során
a teljes időszak alatt megfigyelhető volt a kapcsolat a maga-
sabb ápoló-beteg arány és a fertőzés előfordulási gyakorisága
között. A fertőzések számának emelkedésével párhuzamosan
nőtt az izolált betegek aránya is, amely kihívást jelentett az
osztály számára, mivel egy adott időben csak két páciens izo-
lált ápolását teszi lehetővé az osztály infrastruktúrális adott-
sága. A vizsgálati eredményeink alapján elmondható, hogy az
osztályon a fertőzést okozó baktériumok közül hétszer na -
gyobb volt (OR= 7,0; 95% CI 1,926–25,439, p= 0,003) annak
az esélye, hogy Gram-negatív kórokozó okozza az infekciót
a Gram-pozitív kórokozókkal szemben A betegség kialakulá-
sát befolyásoló tényezők közül a higiénés alapszabályok
betartása mellett a beteg krónikus alapbetegségei és az
ápoló-beteg arány befolyásolta leginkább annak lehetőségét,
hogy kap-e a beteg kórházi fertőzést, vagy nem. Az a sajná-
latos tény, hogy az ellátott betegeink jelentős számú alapbe-
tegséggel kezdik meg az intenzív osztályos benntfekvést,
mutatja a magyar társadalom egészségi állapotának kedve-
zőtlen voltát. Nyilvánvaló, hogy ez az alapállapot befolyásolja
a nozokomiális infekciók létrejöttét és kimenetelét is. A meg-
oldást ennek megfelelően az intézményi infekciókontroll tevé-
kenység szigorításán túl az emberek egészségtudatosabb
életre nevelése és a primer prevenció erősítése jelentheti.
IRODALOMJEGYZÉK
[1] Knausz M, Kapronczai G, Rozgonyi F: A methicillin
rezisztens Staphylococcus aureus-szűrés költséghaté-
konysági vizsgálata és gyakorlati jelentősége, Orvosi
Hetilap, 2010, pp. 893-898.,
[2] Needleman J, Buerhaus P, Pakratz VS: Nurse staffing
and inpatient hospital mortality, New England Journal of
Medicine, 2011, pp. 1037-1045.
[3] Hugonnet S, Andrés V, Didier P: Nurse Staffing Level and
Nosocomial Infections: Empirical Evaluation of the Case-
Crossover and Case-Time-Control Designs, Ame rican
Journal of Epidemiology, pp. 1321-1327, 1 June 2007.
[4] Blot SI, Serra ML, Koulenti D: Ventilator-Associated
Pneumonia in Critically Ill Patients, Am J Crit Care, 2011,
20(1):e1-9. doi: 10.4037/ajcc2011555.
[5] Murat Y, Cuneyt S, Huriye BT Semra BK, Aysegul O,
Emine A, Merih B, Feyza K, Ozlem YM, Nalan A, Gokay
G Zulah K: Case fatality rate related to nosocomial and
ventilator-associated pneumonia in an ICU: a single-
centre retrospective cohort study Wiener Klinishe
Wochenschrift The Central European Journal of Me -
dicine, 12 Oktober 2015.
[6] Országos Tisztifőorvos: „ANTSZ – Módszertani levél az
egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelő-
zésének és felügyeletének megerősítésére intézményi
és egyéni kockázatértékelésen keresztül,” 2019. [On -
line]. Available: https://www.antsz.hu/felso_menu/tema-
ink/jarvany/modszertani_levelek/KJ_modszertani_leve-
lek.html. [Hozzáférés dátuma: 13 12 2019].
[7] Szabó M, Kanász N, Darvas K, Gál J: A multirezisztens
infekciók rizikófaktorainak vizsgálata két intenzív osztá-
lyon, Orvosi Hetilap, 2017, 158. (32), pp. 1259-1268
[8] Arvaniti K, Lathyris D, Ruimy R, Haidich AB, Koulourida
V, Nikolaidis P, Matamis D, Miyakis S: The importance
of colonization pressure in multiresistant Acinetobacter
baumannii acquisition in a Greek intensive care unit.”
Critical Care, 2012, 16(3):R102. doi: 10.1186/cc11383.
[9] Iván MÁ, Vásárhelyi B, Kristóf K: Perspektívák a noso-
comialis infekciók mikrobiológiai diagnosztikájában.”
IME, XIV. évfolyam, 9. szám pp. 41-44, 2015.
[10] Orosi P, Farkas A, Berkes I, Salné Nagy Gy, Szent -
kereszty Z, Mályi K, Dán A: Nosocomialis surveillance
eredményei a Kenézy Gyula Kórház Intenzív Osztályán,
két év adatai alapján, Orvosi Hetilap, 2007. május 21.
pp. 1469-1473,.
[11] Bogár L: Három országos szepszisaudit: 2005, 2010,
2015.” Aneszteziológia és Intenzívterápia, 2016, (1) pp.
5-13..
[12] Bogár L: Nosocomialis pneumonia az intenzív terápiá-
ban.” Aneszteziológia és Intenzívterápia, 2013, (4), pp.
232-238.
25
IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2019. DECEMBER-JANUÁR
INFEKCIÓKONTROLL
[13] „Országos epidemiológiai központ tájékoztatója a Nem -
zeti Nosocomialis Surveillance Rendszer 2015. évi ered-
ményeiről.” Országos Epidemiológiai Központ, Buda -
pest, 2016.
[14] „Az országos Tisztifőorvos tájékoztatója a Nemzeti
Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) 2016. évi
eredményeiről.” Országos Epidemiológiai Központ,
Budapest, 2017.
A SZERZŐK BEMUTATÁSA
Élőné Kudoba Anita 1994-ben klinikai
laboratóriumi szakasszisztensként vég-
zett az ETI továbbképzésén. 2010-ben
a Semmelweis Egyetem Egészség tu -
do má nyi Karán népegészségügyi el-
lenőr diplomát, majd 2018-ban a Pécsi
Tudo mányegyetem Népegészségügyi
mesterképzésen, okleveles népegész-
ségügyi szakember szakképzettséget
szerzett epidemiológia specializáción. 1989-től a Karolina
Kór ház Rendelőinté zetben dolgozik. A Központi Laboratóri -
um ban dolgozott 1989-2001-ig klinikai laboratóriumi asszisz-
tensként, majd 1994-től klinikai laboratóriumi szakasszisz-
tensként. 2001-2007 között prevenciós asszisztensként, majd
2007-től Kórház higiénikusként dolgozik az intézményben.
Dr. Raposa László Bence, a PTE
Egészségtudományi Karán dietetikus
oklevelet, majd okleveles népegészség-
ügyi szakember diplomát szerzett. 2012
szeptemberétől a PTE Egészség tu do -
mányi Kar Egészségtudományi Dok tori
Iskolájának, Egészségtudomány – On -
ko ógia programja nappali tagozatos
PhD-hallgatója. Doktori értekezését
,,summa cum laude” minősítéssel védte meg 2017-ben.
Értekezésének címe: ,,Mesterséges élelmiszerszínezékek
molekuláris epidemiológiai és epigenetikai vizsgálata” volt.
2015-től 2017-ig a PTE Egészségtudományi Kar Táp lál -
kozás tudományi és Die tetikai Intézetében egyetemi tanár-
segéd. 2018 óta adjunktusként, valamint experimentális
kutatási koordinátorként dolgozik a PTE Egészségtudományi
Kar Alapozó Egészségtudományi és Analitikai Laboratóriumi
Kutatóközpontjában. 2019-ben az ,,Év Tudományos Dieteti -
kusa” címet adományozta neki a Magyar Dietetikusok Or -
szágos Szövetsége.
Több mint 1100 látogató vett részt a Nőgyógyászati és Onkológiai Napon című cikk folytatása a 14. oldalról
A rendezvény ideje alatt a Semmelweis Egészségfejlesztési Központ munkatársai egészségügyi állapotfelméréssel,
kardiovaszkuláris rizikóbecsléssel, testösszetétel-elemzéssel és -értékeléssel, személyre szabott komplex életmódta-
nácsadással is várták a betérőket. A szájhigiénés prevenció jegyében lehetőség nyílt szájüregi és fogászati szűrésre
is. A rendezvényen 69-en éltek a lehetőséggel. Néhány esetben emelkedett vérnyomást és magas testzsírszázalékot
mutattak ki a vizsgálatok, de további kezelést vagy orvosi ellátást igénylő, súlyos probléma senkinél sem merült fel. Az
érintettek személyre szóló tanácsokat kaptak az életmódváltoztatáshoz.
A Nőgyógyászati és Onkológiai Nap olyan népegészségügyi témákat érintett, amelyek széles nagyközönséget szólítottak
meg. A daganatos megbetegségek számítanak ma a második vezető haláloknak, így szinte mindenkinek a szűkebb vagy
tágabb családjában van érintett. A meddőség szintén népegészségügyi kérdés, hiszen a becslések szerint 150 000 pár
próbálkozik gyermekvállalással sikertelenül. A fokozott érdeklődést jól jelzi, hogy a programokra meghirdetett 1105 férő-
hely az előzetes regisztrációk alapján betelt, így a rendezvény teltházzal zajlott. A nézők az előadások után még szám-
talan kérdést tettek fel a témák elismert szakértőinek, hogy első kézből kaphassanak megbízható információkat.
A rendezvény szervezését és a programok összeállítását a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, valamint az I. Sz.
Belgyógyászati és Onkológiai Klinika 25 munkatársa végezte, míg a lebonyolításban részt vett a Semmelweis Egész -
ségfejlesztési Központ, az Instruktor Öntevékeny Csoport, a Hallgatói Önkormányzat, a Budapesti Orvos tanhall gatók
Egyesülete és az Elméleti Orvostudományi Központ 65 önkéntese.
Dr. Knausz Márta a Petz Aladár Me -
gyei Oktató Kórház Bakteriológiai Labo -
ratóriumának vezetője és a kórház hi-
giénés főorvosa. 1984-ben szerzett
általános orvosi diplomát a Szegedi
Orvos tudományi Egyetemen. 1989-ben
szakvizsgázott orvosi mikrobiológiából,
azóta folyamatosan irányítja a laborató-
rium szakmai munkáját. Ezzel párhuza-
mosan vezeti a Higiénés Részleget is 2007 óta. 2013-ban
szerzett kórházhigiéne és infekciókontroll szakirányú vég-
zettséget a Debreceni Egyetemen. A Széchenyi Egyetem
Egész ségtudományi Karának oktatója.