ChapterPDF Available

Mihalik Judit: Legyen Ön is pénzügyminiszter! Játék havi nyolcvannégyezerrel.

Authors:

Abstract

A pénzügyminisztérium 2004 októberében, a kormány személyi-jövedelemadó-csökkentési javaslatának parlamenti benyújtása előtt tette közzé honlapján az "adó-kalkulátort". A tanulmány társadalmi kommunikációs kampány hátterét ismerteti.
Legyen Ön is pénzügyminiszter!
Játék havi nyolcvannégyezerrel
A pénzügyminisztérium 2004 októberében, a kormány személyi-jövedelemadó-
csökkentési javaslatának parlamenti benyújtása el!tt tette közzé honlapján az „adó-
kalkulátort”.1
Mivel a gondolat és a megvalósítás között alig egy nap telt el, a paid media hírverés
elmaradt– de mint utóbb kiderült, a szerencse ezúttal a kezünkre játszott.
Noha számítottunk arra, hogy a kalkulátort sokan kipróbálják, a fogadtatás azonban
minden várakozást felülmúlt. A sikerben szerepe volt annak is, amire mindennapi
tapasztalataink alapján okkal számíthattunk: az emberek ma Magyarországon
különösen fogékonyak minden, a zsebüket, családi bevételeiket közvetlenül érint!
információra.
Az internetre publikálással egy id!ben a Pénzügyminisztérium sajtóközleményt adott
ki, amelyet egy kereskedelmi zenei rádió hírszerkeszt!je is felfedezett. Azonnal él!
telefonos interjút készített az adóügyekért felel!s f!osztályvezet!vel, és a honlapot
még aznap délután megrohamozták az érdekl!d!k. Már az els! néhány órában több
ezer látogató klikkelt az adókalkulátorra, amely megmutatta, hogy (az egyszer"ség
kedvéért a 2004-es jövedelmet változatlannak tekintve, tehát a várható béremelést
figyelmen kívül hagyva) az –akkor még csak tervezett- adócsökkentés révén 2005-ben
mennyi nettó jövedelem-növekedésre számíthat az adózó.2
A kormány javaslatának f! célja az volt, hogy a háromkulcsos rendszer kétkulcsossá
alakításával ne csupán a kulcsok módosuljanak, de változzon az adóterhek elosztása
is.
A korábbi szabályok szerint ugyanis az átlagjövedelmek többsége (illetve, a sávos
adózási rendszer miatt azok egy része) a középs! (26%-os), esetenként legfels! (38%-
os) kulcs szerint adózott.
Az adócsökkentést tehát nem pusztán a kulcsok megváltoztatása, a befizetend! adó
csökkentése motiválta (noha ez egyben azt is jelentette, hogy a központi költségvetés
lemondott mintegy 100 milliárd forintnyi bevételr!l, azaz nagyságrendileg annyi
pénzr!l, amennyi például ma fél havi nyugdíjkifizetés fedezete), hanem az is, hogy a
személyi jövedelemadózásban a méltányosabb, arányosabb közteherviselés felé
billenjen az adózás rendje Magyarországon.
A kormány javaslatának politikai instanciája az volt, hogy a csökkentse a legtöbbet
befizet! többség (az adózók négyötöde, azaz társadalmi értelemben véve a
középréteg) terheit, miközben a legkisebb jövedelmek adója ne emelkedjen,
megmaradjon a minimálbér adómentessége, ráadásul pedig -érzékelhet! módon- ne
terhelje tovább a legmagasabb jövedelmet vallókat sem.
Az adó-kalkulátor sikeréb!l két következtetés adódott: a magyar társadalom
munkaer!piacilag aktív része meglep!en gyorsan reagál, és gyakorlottan használja az
Internetet, ha ebben érdekelté teszik.
Másfel!l, az akció (elhanyagolhatónak mondható) költségeit és ezekkel összevetett
hozadékait tekintve úgy t"nt, hogy szükséges és érdemes megpróbálni az embereket a
nagyobb gazdaságpolitikai kérdésekkel is megszólítani - és ennek igen kézreálló
eszköze az internet.
1 A kalkulátor aktualizált változata ma is elérhet!: www.p-m.hu
2 Csak összehasonlításul: bár a Pénzügyminisztérium honlapja a látogatottabb kormányzati címek közé
tartozik, a látogatók száma egy átlagos hónapban nem több néhány ezernél, míg az adó-kalkulátor
elhelyezésekor naponta a tízezeret is elérte a látogatók száma.
A kísérlet egyúttal bátorítást adott arra is, hogy ezen belül a politikai
kommunikációban a kormány is használja az ellenzék, az érdekképviseletek és a civil
szféra által már sikeresen alkalmazott közvetlen, akár játékos, interaktív módszereket.
A kalkulátor sikere tehát katalizátorként szolgált, amikor a költségvetési javaslat
elkészítésének és parlamenti vitájának id!szakára szóló kormányzati kommunikációt
terveztük.
A költségvetés-készítés id!szakának áltanános sajátossága, hogy a mindenkori
kormány számára ez a „színvallás” id!szaka. Különösen igaz ez a parlamenti
választásokat megel!z! évben: mára szinte hagyománnyá vált, hogy a kormány
politikáját, ellenzéke ekkor próbálja meg a legkeményebben szembesíteni korábbi
ígéreteivel, és ha egy mód van rá, tetten érni mulasztásait, kétségbe vonni
szavahihet!ségét. Nem véletlen, hogy az 1998-2002 között kormányzó koalíció úgy
döntött, nem kíván költségvetést készíteni a választásokat megel!z! évben.3
A tétet csak emelte, hogy az Uniós csatlakozás utáni id!szakban soha nem látott
módon növekedett a kormányzati gazdaságpolitika jelent!sége: részint azért, mert a
közösségi szabályozás (a konvergenciaprogram, maastrichti kritériumok
teljesítésének folyamata) új, minden eddiginél szigorúbb, egzaktabb koordináta-
rendszerbe helyezte a fiscust és az ország teljesítményét - és azért is, mert a
parlamenti ellenzék er!teljes akciói ráirányították a figyelmet olyan makrogazdasági
kérdésekre is (mint az államadósság vagy az államháztartási hiány), amelyek
korábban nem, vagy nem ilyen súllyal voltak jelen a közbeszédben.
A kormány 2004 közepére minden er!feszítése ellenére a gazdasági ügyeket illet!en
jelent!s deficitet halmozott fel a széles közönséget elér! tényszer", transzparens és
meggy!z! tájékoztatásban. Az egyik nehézséget az okozta, hogy - épp az Uniós
csatlakozás, illetve a szabályozás változásai miatt - a költségvetés bevételi oldala a
vártnál is nagyobb léket kapott4 így minél egyértelm"bben meg kellett mutatnunk a
kárelhárító intézkedések eredményeit. A komolyabb feladvány pedig az volt, hogy az
addigi követhetetlen számháborús bozótharcból kitörve a kormány határozott, világos
és tárgyilagos beszéddel átvegye a kezdeményezést a terepen.5
A 2004 évi kormányváltás csak fokozta Draskovics Tibor pénzügyminiszter
kommunikációs túlsúlyát és felel!sségét: gyakori megszólítása és nyilvános
szerepléseinek közvetlen, mérhet! hatása egyfel!l pozitív meger!sítés volt a piac
részér!l, hiszen minden, id!r!l-id!re lábra kapó (menesztésér!l szóló) híresztelés
ellenére személye és szakpolitikája hitelességét, erejét mutatta. Másfel!l azonban
(Medgyessy Péter, majd Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kivételével) a
nyilvánosságban jószerivel eszköztelenné tette a gazdaságpolitikát alakító többi
szerepl!t és –ami még nagyobb baj- a belpolitika térképén kijelölt egyirányú utcában
3 A politikailag jelent!s haszonnal kecsegtet! megoldásnak azonban voltak súlyos következményei is:
a megel!z! évben készült két éves költségvetés nem csupán a Pénzügyminisztériumban borította fel az
ügymenetet, de a számbavételi nehézségek miatt utóbb zavarokat okozott az ország helyzetének világos
megítélésében is.
4 A 2004-re tervezett ÁFA-bevételekb!l mintegy 300 milliárd forinttal kevesebb folyt be az
államkasszába. Ez az elmaradás ugyan nem volt meglep! vagy rendkívüli jelenség, hiszen a
csatlakozás után szinte valamennyi új tagállam megküzdött ezzel, és a 2004-es költségvetés
összeállításakor el!re számoltak ezzel a lehet!séggel, de a tényleges mértéket még így is alábecsülték
az el!z! évben.
5 Ekkor még nem láthattuk, hogy a téli politikai idényben a decemberi népszavazás „mindent visz”.
menetelés közben eleve lehetetlenné vált a politikai kommunikáció és a tárgyilagos
tájékoztatás gyakorlatának szétválasztása.6
Ilyen körülmények között kellett arról döntenünk, hogyan tehetjük átláthatóvá,
érthet! a kormány céljait, hogyan mutathatjuk meg a költségvetés er!sségeit
anélkül, hogy a lehetséges kockázatokat mállékony szövet" hamis illúziókba
burkolnánk, hogyan hallassuk ki a magunk érveit a leegyszer"sít!, populista hangok
kórusából, hogyan beszéljünk arról, ami a költségvetésben fájdalmas, de szükséges
megoldás7, anélkül, hogy az érintettek hirtelen haragja id! el!tt belénk fojtaná a szót.
A fentieken túl volt azonban még egy tényez!, amely a döntéshez végs! érvet
szolgáltatott: az elmúlt másfél évtizedben egyetlen kormányzat sem fedte fel a titkot.
A titok, amit a „beavatottak” mindig is tudtak, és amelynek súlya mindig is
nyomasztotta !ket: a király meztelen.
Mert míg a koalíció költségvetési javaslatát a nyilvánosságban mindig bevonta
valamiféle vékonyabb-vastagabb ideológiai máz, a valóságban a költségvetés
összeállítása csak nagyon csekély mozgásteret hagy szabadon: a mindenkori kötelez!
kiadások megtervezése után alig marad valami. A kormány saját céljainak
beteljesítése az állami feladatok ellátásához képest többnyire legfeljebb
„üveggyöngyjáték” marad.
6 Ezzel a dilemval egbnt eddig még sem a politikának, sem a kommunikációs szakmának nem
sikerült megküzdenie mi több, úgy t"nik, a szakma még a probléma megfogalmazásáig sem jutott el.
Id!r!l id!re hallani ugyan hangokat, amelyek sürgetik a korszer", transzparens állami m"ködés
hagyományosan elvárt normái szerinti tényszer" tájékozatás, az állampolgárokkal való kétirányú
kommunikáció megteremtését, de a gyakorlatban alig látunk erre példát. Akad ugyan néhány, többnyire
az államigazgatásban frissen létjogosultságot és infrastuktúrát, szervezetet kapott új terület, például az
esélyegyenl!ség, a kulturális imázsformálás, a beruházásösztönzés, ahol láthatunk ambíciózus
kísérleteket - részben Uniós vagy más társulási projektek keretében, de az alultervezett és -más
területekhez hasonlóan- alulfinanszírozott, er!forrásproblémákkal küzd! kormányzati kommunikáció
többnyire kifulladt a közvetlenül politikai (napi) ügyekben.
A Pénzügyminisztérium helyzete is sajátosan alakult: részint szakmai tevékenységének, részint a
hierarchiában elfoglalt helyének köszönhet!en egészen az elmúlt évekig rövid intermezzóktól
eltekintve a “splendid isolation” nyugalmas szigetét képezte az adminisztrációt is felbolygató
tachicardiás politikai lüktetésben. Igen konzervatív kommunikációja a szakmai ügyekre korlátozódott,
a nyilvánosság felé közvetít! szakújságírókon és a piaci szerepl!kön, elemz!kön kívül nemigen akadt
üzeneteinek más közönsége. Bár a miniszter és a politikai államtitkár kommunikációs karakterét
tekintve a többi tárcavezet!höz hasonlóan elkülönült az apparátustól, a közvélekedés
megnyilvánulásaik szakmai alapjait ritkán vonta kétségbe. A helyzet 2003 !szére gyökeresen
megváltozott, a szakmai és politikai kommunikáció menthetetlenül összekeveredett, a tárca szakmai
kommunikátorai súlytalanná, és ezzel egyid!ben maguk is óvatossá és visszahúzódóvá váltak.
Draskovics Tibor miniszter már kijelölésekor zöld számot indított az állami kiadásokat mérsékl!
állampolgári ötletbörze fogadására és ezzel világossá tette, hogy t!le nem a fenti dilemma eldöntését,
hanem a párbeszéd aktiválását várhatják. 2004 tavaszán pénzügyminisztert!l szokatlan módon rövid
id! alatt számos helyen megjelent az országban, fórumokon, vállalkozásoknál, önkormányzatoknál
beszélt a növekedést és egyensúly!rzést célzó gazdaságpolitikájáról. A zöld számhoz hasonló
kommunikációs „double decker” megoldás volt az említett adókalkulátor is: a kormányintézkedés
politikai hozam-maximalizálásának éppen úgy alkalmas eszköze volt, mint amennyire praktikus,
gyors, felhasználóbarát tájékoztatási módszernek bizonyult.
A költségvetési játék ennél csavarosabb megoldás: bár létrejöttének célja egyértelm"en egy politikai
kríziskommunikációs helyzet megel!zése, maga a szolgáltatás, akár csak el!képei, már inkább hasonlít
a tárgyilagos ismeretterjesztés és a kétoldalú kommunikáció modelljére.
7 Az állami kiadások mérséklésének egyik módja 2005-ben, hogy az intézményeket a költségvetés
maga kényszeríti ésszer"bb gazdálkodásra. A kiadások csökkentésének rapid, de egyértelm" eszköze,
hogy a kötelez! béremeléssel járó kiadásokat úgy kell kigazdálkodniuk, hogy eleve kevesebb ( az el!z!
évihez mérten 95%-os) személyi el!irányzattal számolhatnak.
Minden eszköz, amely a költségvetés bevételeit, tehát mozgásterét növeli (például
keresletsz"kítés– vagy csökkentés, esetleg beruházásélénkítés) magában a
költségvetés architektúrájában alig, vagy csak közvetlenül érhet! tetten, arról nem is
beszélve, hogy laikus szem ezeket aligha láthatja a számoszlopok mögött.
Éppen ez a –nyilvánvaló, de kevesek által ismert- tény volt a másik vezérelv, amelyet
szem el!tt tartottunk a kommunikációs tervezéskor.
Úgy döntöttünk, hogy igyekszünk megmutatni az állami kiadások tervezésének
folyamatát. A költségvetést bonyolultságát egyszer"ségében mutatjuk meg, az
értelmezésbe és egyben egy tervezési gondolatkísérletbe bevonva egyúttal a
közönséget is. Kézenfekv! volt az is, hogy érdemes meríteni a másutt keletkezett
tapasztalatokból, hiszen a költségvetési játék ötlete önmagában nem volt újdonság.
A www.költségvetés2005.hu honlapot, illetve a megjelenést kísér! médiakampányt a
(Miniszterelnöki Hivatal közbeszerzésén kiválasztott) Leo Burnett és partnere, a
Sawyer-Miller Group kivitelezte, és MEH a Pénzügyminisztériummal közösen
finanszírozta. A megbízás teljes ügynökségi díja a koncepció elkészítését!l a záró
értékelésekig 3,8 millió Ft volt.
Az ügynökség és a megbízó közösen alakította ki a játék karakterét, módszertanát,
szabályait.
Alapvet! szempont volt, hogy a játékban a költségvetés meg!rizze természetét, azaz
zárt rendszerként (az ötletgazda kifejezésével: egyfajta „közleked!edényként”)
viselkedjen. Ha valahová többet szeretnénk juttatni, ezt csak úgy tehetjük meg, ha
máshonnan elveszünk ugyanannyit. (Ezen az elven még az sem változtatott érdemben,
hogy technikai okokból ez a költségvetés-kalkulátor –a valóságossal ellentétben- a
számítás végs! lezárásakor sem többletet, sem hiányt nem engedélyezett készít!i
számára.)
Ki kellett küszöbölni azt a körülményt is, hogy a költségvetés a hétköznapi
gondolkodás számára befoghatatlanul nagy számokkal dolgozik: ha ezeket
alkalmazzuk, a játék áttekinthetetlen, rosszul man!verezhet!, és nem utolsó sorban
személytelen marad. Az ügynökség javaslatát elfogadva olyan léptéket választottunk
tehát, amelyet minden felhasználó könnyedén beazonosíthat saját mikro-
koordinátarendszerében: a tízezer milliárdos éves állami költségvetés tízmillióval
osztva évente egymilliót, tehát havonta és fejenként 84.469 forintot jelent. A
csecsem!ket és aggastyánokat is beleértve (bevallott leegyszer"sítéssel), ennyi
közpénz jut minden magyar lakosra, havonta átlagosan ennyi megtermelt értéket
bocsátunk az állam rendelkezésére, hogy az a közfeladatokat elássa, m"ködését,
kiadásait, adósságait finanszírozza, illetve belátása szerint különböz! módokon
visszaadjon bel!le polgárainak.
A játék két szakaszra oszlott: els!ben „Mindenki lehet pénzügyminiszter!” címmel a
kormány által benyújtott javaslatot tekintve „kályhának” a résztvev!k szabadon
módosíthatták a fejezeteken és az alfejezeteken belüli eredeti összegeket. A
módosításoknak egyetlen korlátja volt: bármely mez!be csak pozitív egész számot
lehetett beírni. A fejezetekhez rövid magyarázat is tartozott, amelyben röviden
összefoglaltuk, milyen tevékenységek tartoznak a fejezethez, illetve milyen állami
feladatok ellátását kell ezen belül finanszírozni.8 A játékos így tetszése szerint
8 A készít!k között vita folyt arról, milyen módon és milyen határok átlépése után figyelmeztessük,
illetve “büntessük” azokat, akik nagy mérték" forráselvos mellett döntenek. Az is felmerült, hogy a
játék végén szöveges értékelést is kaphatna a játékos, amelyben felhívjuk a figyelmét arra, hogy
navigálhatott a költségvetés f! részeit jelképez! kördiagram, az ikonok vagy
fejezetcímek segítségével mindaddig, amíg fejezeteken végighaladva a teljes
keretösszeget el nem költötte, illetve –ha maradék keletkezett - nem döntött a többlet
sorsáról. A megtakarítást adócsökkentésre, vagy az államadósság csökkentésére,
illetve egyedileg meghatározható célra lehetett fordítani.
A második szakaszban, néhány héttel kés!bb ugyabban a struktúrában az ellenzéki
módosító indítványok közül is elfogadhatták azokat, amelyekkel egyetértettek. Bár a
második játékszakasz a „Mindenki lehet ellenzék!” címet kapta, a játékosok dolga
lényegesen nehezebb volt a költségvetést módosítani kívánó parlamenti ellenzékénél.
#k ugyanis, amennyiben a kiadások b!vítése mellett döntöttek (és a módosítások
többsége ezzel járt), addig nem szállhattak ki a játékból, amíg nem döntöttek arról is,
honnan vonnának el pénzt.9 Igaz ugyan, hogy elvileg a törvényhozási módosító
javaslatoknak is meg kell jelölniük, honnan kívánnak forrást elvonni, azt azonban
semmi sem tiltja, hogy ugyanazon tételt több különböz! módosítás (azaz pluszkiadás)
elvi forrásaként jelöljék meg. (Így fordulhatott el!, hogy ha az ellenzéki javaslatok
többletkiadási és forráselvonási tételeit összeadjuk, a játék számrendszerében ez az
eredeti 84.469 forint helyett 91.249 forint terhet jelentett volna fejenként és havonta,
azaz a f!összeg 8%-kal növekedett volna.) A virtuális költségvetés készít!ivel a
játékmester sokkal szigorúbb volt: ha befejezték a kalkulációt, és az eredeti kerethez
képest többet költöttek, a ténylegesen hiányzó összeget ki kellett gazdálkodniuk. A
program külön felhívta a figyelmet arra is, ha a játékos a módosítások befogadása
során túllépte a 100 milliárd forintos összeget – ez ugyanis azt jelentette, hogy ha nem
teremti meg ennek fedezetét más tételek csökkentésével, elvész az adócsökkentés,
esetleg adóemelésre is rákényszerül. A többletkiadások fedezésének egyszer"bb
módja tehát az adóemelés volt (már kitöltés közben is minden felajánlott módosításnál
baloldalt kis képerny! figyelmeztetett arra, hogy az adott döntés hány forint átlagos
többletbefizetést jelent adófizet!nként, havonta, illetve, hogy a kormány által
el!terjesztett adócsökkentés hozamát átlagosan mennyivel csapolja meg
adófizet!nként, havonta), bonyolultabban pedig a költségvetés eredeti tételeinek
csökkentése révén lehetett megvalósítani. Természetesen ez esetben a játék a
módosítások elfogadása után visszavezetett az els! játékhoz, és egészen addig tartott,
amíg a játékos helyre nem állította az egyensúlyt.
A kétlépcs!s megoldás hatékonyan szolgálta az összes kit"zött célt: bemutatta a
költségvetés elkészítésének peremfeltételeit, reprezentálta az állami feladatok
ellátásának felel!sségét, bemutatta az ellenzéki alternatívákat és azok költségeit is.
Mindenekel!tt azonban azt kellett tudatosítania, hogy a költségvetés, az állam
gazdálkodása alapvet!en mer! absztrakció. Ezért olyan eszközt választottunk, amely
a játék minden fázisában reprezentálta: az állam nem a saját pénzét költi, a
költségvetés minden forintja az egyéni adófizet!k és a vállalkozások befizetéseib!l
áll. Ez egyben azt is jelenti, hogy minden kiadás a befizet!k zsebére megy, ezért
minden megtakarítás az ! érdekükben történik, de -közvetve- a szociális
ellátórendszerben visszajuttatott adóforintok is abból származnak, amit az adófizet!k
az állam rendelkezésére bocsátanak.
elkészített virtuális költségvetése várhatóan például országos sztrákhullámot vagy intézménybezárást
eredményezne. Végül az absztraktabb, tényszer" tájékoztatás mellett döntöttünk.
9 Talán ennek is köszönhet!, hogy a játék második részébe csak a résztvev!k ötöde kapcsolódott be:
úgy t"nik, a “virtuális pénzügyminiszterek” szívesebben készítették el önállóan módosító javaslataikat.
Az adófizet!k havi 84 ezer forintja tehát nem csak az egyszer", áttekinthet!,
nagyságrendileg befogadható számot jelentette: egyszersmind minden játékos –a
valódi költségvetéssel ellentétben- azt is érezhette, hogy az a pénz, amit eloszt,
valóban az ! személyes hozzájárulása, és döntésseinek épp olyan súlya van, mint
amikor alkotmányos szavazati jogát gyakorolja. Ez a megközelítés mer!ben új és
szokatlan, és a játékon kívülr!l kapott visszajelzések azt igazolták, hogy ezt mindenki
pontosan érzékelte és értékelte is.
A játékosok a játék befejezésekor elmenthették és kinyomtathatták saját
költségvetésüket. Az elmentett költségvetések számait egy generátor automatikusan
összegezte és folymatosan átlagolta. Amikor valaki a „mentés”-re kattintott, azonnal
megtekinthette az addig elkészített költségvetések el!z! esti átlagát. Az internetez!k
véleménye tehát nem maradt az üzemeltet!k titka, bárki láthatta, hogyan vélekedtek a
korábban játszók.
A valóságban a kormány nem vállalt túlzottan nagy kockázatot a játék elindításával.
Nem kellett arra számítani, hogy a játékosok ízekre szedik a kormány javaslatát, és a
közkiadásokat egészen más súlypontok, prioritások szerint rendezik majd át. Egy
korábbi felmérésb!l kit"nt, hogy az átlagot tekintve az emberek meglep!en hasonló
módon osztanák el a közjavakat, nagyságrendileg nem költenének sem többet, sem
kevesebbet az egyes állami feladatok finanszírozására.
2004 októberében a Sonda Ipsos felmérése szerint a megkérdezettek többsége csekély
mértékben módosította volna a legfontosabb közcélokra szánt központi kiadásokat. A
kérdez!k 13 (szenzitív) területet soroltak fel, az 1500 megkérdezett ezekb!l átlagosan
2,6 olyan területet jelölt meg, ahol véleménye szerint csökkenteni lehetne a
ráfordítást.10 Érdekesség, hogy a vagyoni helyzet és a pártállás nem befolyásolta a
válaszokat, a nemek, a lakóhely és az iskolai végzettség azonban igen.
A játék november elején indult, szerény költségvetés" paid-média kampány
kíséretében. Az oldal látogatói közül a játék befejezéséig mintegy negyvenezren
készítették el saját költségvetési javaslatukat.
A játékosok az államigazgatás m"ködési költségein, a honvédelmen, bizonyos szociális
kiadásokon, az agráriumon valamint a közmédiumok és az egyházak támogatásán
spórolnának, és az így nyert pénzb!l többet költenének kutatás-fejlesztésre, középfokú
oktatásra, környezetvédelemre, házi- és gyermekorvosi ellátásra, katasztrófa-védelmi
feladatokra. Az internetez!k virtuális költségvetésének legnagyobb nyertese a kutatás-
fejlesztés lett 53%-os növekedéssel, a legnagyobb vesztesek pedig az egyházak, ahonnan
hitéleti támogatás 42%-át elvonták a játékosok. A résztvv!k harmada a kormányénál
kevesebb kiadást tervezett az adók és az államadósság csökkentése érdekében. Az
ellenzéki módosító indítványokkal összevetve elmondható, hogy a játékosok az ellenzék
politikusainál jóval kevésbé radikálisan nyúlnának a költségvetéshez.
Mivel a program nem tette lehet! a f!összeg túllépését, de azt megengedte, hogy
valaki különböz! célok érdekében csökkentse a kiadások f!összegét, ezzel a
10 Ezek a területek: munkahelytremtés, gyermektámogatások, energiaár-kompenzáció, nyugdíjemelés,
gyógyszertámogatás, otthonteremtés, egészségügyi dolgozók fizetésemelése, mez!gazdasági termel!k
támogatása, munkanélküliek segélyezése, vállakozók támogatása, közalkalmazotti fizetésemelés,
nagyvárosi tömegközlekedés támogatása, autópályák építése. A legnagyobb arányban (41%-ban)
egyébként épp ez utóbbi területt!l vonnának el pénzt a megkérdezettek.
lehet!séggel a játék részvev!inek harmada élt is, kétharmaduk viszont nem
módosította a f!összeget. Az internetez!k végül is átlagosan 83.631 forintot osztottak
újra, az átlagos megtakarítás tehát a f!összeg 1%-a. A megtakarítók 55 százaléka
adócsökkentésre használta volna fel a megtakarított összeget, 27 százalékuk pedig az
államadóság csökkentésére. Sokan olyan célt jelöltek meg, ami a költségvetési
fejezetekben is szerepelt, mint az egészségügy, oktatás, és bár elvétve, viccesnek
szánt, komolytalan javaslatok is akadtak.
Összesen 39 460 internetez! vett részt a játékban. Többségük komolyan vette a
feladatot, összesen 4%-ot tett ki azoknak az aránya, akik egész f!fejezeteket nulláztak
le és/vagy kevesebb, mint 50 ezer forintot osztottak szét a rendelkezésre álló 84.469
forint helyett. A válaszok értékelése során az ! válaszaikat nem vettük figyelembe.
A válaszok átlagait alább költségvetési fejezetenként bontva ismertetjük, és az
érdekesség kedvérét a táblázatokban feltüntetjük az ellenzéki módosító
indítványokból adódó százalékos változásokat is.
Az állami m"ködés, törvénykezés f!fejezethez az internetez!k sokkal bátrabban
nyúltak hozzá, mint az ellenzéki módosító indítványok. A f!fejezeten belül egyedül
az igazságszolgáltatási kiadásokat emelnék, és itt ellenzéki pártok javaslatai
egybeesnek a játékosok átlagával.
Az résztvev!k 81 százaléka csökkentené a költségvetési f!fejezetre jutó forrásokat, és
mindössze 12 százalékuk hagyná változatlanul az el!irányzatot. Ugyanakkor a
költségvetés készít!k 7 százaléka emelné az ide jutó összeget. A f!fejezet legnagyobb
tételét a törvényhozás, és a végrehajtó szervek kiadásai jelentik, és éppen innét vették
el a legtöbbet az internetez!k. Ebben persze szerepet játszhat az is, hogy sok pénzb!l
könnyebb elvenni, mint kevésb!l. Ugyanakkor a pártok egy f!re jutó havi 21
forintjából is sokat elvontak.
Költségvetési fejezet
kormány
el!terjesztés
az internetez!k
módosításainak
átlaga %
az ellenzék
javaslatainak
átlaga %
törvényhozás, végrehajtó szervek
3.703 Ft
-17%
-1%
pénzügyi és költségvetési
tevékenységek (VOP, APEH stb.)
1.125 Ft
-11%
-1%
igazságszolgáltatás
823 Ft
+2%
+2%
külügyek
434 Ft
-8%
-3%
közigazgatási szolgáltatások
(pl. KSH)
431 Ft
-12%
0%
pártok
21 Ft
-15%
-1%
állami m"ködés, törvénykezés
f!fejezet
6.537
-13%
-1%
A pártoknak jutó költségvetési támogatást az internetez!k 70 százaléka csökkentette,
és ebb!l 22% az összes pénzt elszedné t!lük. A költségvetést készít!k negyede
viszont nem nyúlt hozzá ehhez a tételhez, 5 százalékuk pedig emelné a pártok
támogatását.
Ugyan!k a védelem, biztonság költségvetési f!fejezetet átlagosan 3%-kal kurtítanák
meg. Az ellenzék viszont 5%-kal növelte a terület támogatását. A költségvetési
játékban résztvev!k 47 százaléka csökkentett, 23 százalékuk nem nyúlt a f!fejezethez,
30 százalékuk pedig emelne. Ez a terület tehát er!sen megosztotta a résztvev!ket. A
honvédelmi kiadásoknál –14% százalék az átlag, a t"zoltóság támogatásánál viszont
+16%. Az ellenzéki javaslatok itt a rend!rség, határ!rség és a nemzetbiztonsági
szolgálatok forrásait emelné a legnagyobb mértékben, de a honvédelmi kiadásokat
sem csökkentenék.
Költségvetési fejezet
az internetez!k
módosításainak
átlaga %
az ellenzék
javaslatainak
átlaga %
honvédelem, polgári védelem
-14%
0%
rend!rség, határ!rség,
nemzetbiztonság
+1%
+12%
t"zoltóság, katasztrófavédelem
+16%
+4%
büntetés-végrehajtás
+1%
0%
védelem, biztonság f!fejezet
-3%
+5%
A virtuális pénzügyminiszterek 53 százaléka csökkentette a honvédelmi kiadásokat,
35 százalékuk változatlanul hagyta, 12 százalékuk viszont emelte. A rendvédelmi
szervek forrásait viszont 35 százalékuk emelte, 44 százalékuk nem változtatta, ám 21
százalékuk itt is csökkentett. A végeredmény szerint a rend!rség és a büntetés-
végrehajtás kormány által javasolt költségvetését 1%-os módosítással lényegében
jóváhagyták a játékosok.
Az oktatás-kutatás f!fejezet az egyik legnagyobb költségvetési tétel. Az egy f!re jutó
havi 84 ezer forintból 10 ezret szán erre a területre a kormány el!terjesztése. Az
ellenzék ezt nagyon kevesli, hiszen a módosító javaslataik 12%-kal emelnék a
területre jutó összeget. Az internetez!k ennél sokkal visszafogottabbak voltak, a
körükben mindössze +4% a módosítások átlaga. Érdemes megemlíteni, hogy az
alapfokú és fels!fokú oktatás esetében a játékosok elfogadták a kormány javaslatát,
míg a középfokú oktatásra 5%-kal több, az oktatással összefügg! szociális jelleg"
kiadásokra pedig 4%-kal kevesebb pénzt fordítanának. Kutatás-fejlesztésre 495 Ft az
el!terjesztés és ezt mind az internetez!k, mind pedig az ellenzéki módosítók nagyon
kevésnek tartják. El!bbiek átlagosan 53 százalékkal, utóbbiak pedig 50 százalékkal
emelnék a kutatás, fejlesztés forrásait.
Költségvetési fejezet
kormány
el!terjesztés
az internetez!k
módosításainak
átlaga
az ellenzék
mosósító
javaslatai
iskolai el!készítés, alapfokú oktatás
3.484 Ft
0%
+22%
fels!fokú oktatás
2.546 Ft
0%
+4 %
étkeztetés, szállítás, kollégiumok
2.394 Ft
-4%
+6%
középfokú oktatás
1.239 Ft
+5%
+2%
kutatás + fejlesztés
495 Ft
+53%
+50%
oktatás, kutatás
10.158
+4%
+12%
A kutatás-fejlesztés költségvetési támogatását mindössze a játékosok 7 százaléka
csökkentette. Harmaduk nem változtatott az el!terjesztésen, 59 százalékuk viszont
növelte a terület forrásait, és ebb!l 21 százalék volt azok aránya akiknél 100
százaléknál magasabb volt az emelés mértéke.
Az egészségügy szintén hatalmas tétel a költségvetésben. A kormány el!terjesztésben
itt 8.170 forint szerepel, de ezt sem érzik elégnek sem az ellenzéki módosítók, sem
pedig a játék részvev!i. El!bbiek 14 százalékkal emelnék az el!irányzatot, az
internetez!k viszont kevésbé radikálisan: átlagosan 5 százalékkal.
Költségvetési fejezet
kormány
el!terjesztés
az internetez!k
módosításainak
átlaga
az ellenzék
mosósító
javaslatai
korházi tevékenységek és
szolgáltatások
3.478 Ft
+7%
+9%
gyógyszer és gyógyászati
segédeszközök
2.743 Ft
-3%
0%*
rendel!i, orvosi, fogorvosi ellátás
1.111 Ft
+3%
+1%
háziorvosi és gyermekorvosi
szolgálat
530 Ft
+10%
+4%
közegészségügyi szolgáltatások
(ANTSZ)
310 Ft
+3%
+32%
egyéb egészségügyi kiadások
277 Ft
+25%
+271%
egészségügy
8.170 Ft
+5%
+14%
* az egyéb kiadásoknál szerepelnek az ide vágó tételek
Az ellenzék az egyéb egészségügyi egészségügyi kiadások (pl. beruházások,
kutatások) forrásait emelné a legdrasztikusabban, az el!terjesztés 277 forintjáról 1028
forintra. Az internetes módosítások ehhez képest szerények, hiszen „csak” +25% a
válaszok átlaga. Ez úgy jön ki, hogy a játék résztvev!inek tizede csökkentene, 52
százalékuk nem nyúlt hozzá az el!terjesztéshez, 38 százalékuk viszont emelne, és
ebb!l 8 százalék 100%-nál nagyobb mértékben. Fontos különbség az ellenzék és az
internetez!k javaslatai között, hogy a civil játékosok egy területen a csökkentés
mellett tették le a voksukat: jöv!re kevesebb pénzt tennének a gyógyszerkasszába a
kormány által tervezettnél.
A költségvetés legnagyobb tételeit a nyugdíj és a szociálpolitikai f!fejezet jelentik. A
kormány el!irányzata 16.179 forintot szán nyugdíjakra az egy f!re jutó havi 84 ezer
forintunkból. Az ellenzék ezt kevesli, és 4 százalékkal emelne.
Az internetez!k módosítgatásainak átlaga viszont –1%. Ez úgy jön ki, hogy a
költségvetés készít!k 30 százaléka csökkentette a nyugdíjakat, 62 százalékuk nem
módosította a kormány el!terjesztését, és 8 százalékuk emelt.
Mindez persze er!sen életkorfügg!. A játék résztvev!inek 27 százaléka 24 évnél
fiatalabb volt. E körben a módosítások átlaga –4%, a 22 százaléknyi 25-28 éves
körében és a 23 százaléknyi 29-34 éves körében –2% az átlag, a 27 százaléknyi 35
évnél id!sebb körében viszont +2% volt a válaszok átlaga.
Szociálpolitikai célokra 15.447 forintot tartalmaz a kormány el!terjesztés. Ezt az
ellenzék +9 százalékkal emelné, az internetez!k átlaga viszont –4%. A költségvetési
játék résztvev!i els!sorban a munkanélküli segélyeket és az egyéb szociális
támogatásokat (lakbértámogatás, szociális segélyek stb.) kurtítanák meg, az ellenzék
viszont éppen e területen emelné a forrásokat a legnagyobb mértékben.
Költségvetési fejezet
kormány
el!terjesztés
az internetez!k
módosításainak
átlaga
az ellenzék
mosósító
javaslatai
családi pótlék, GYES, GYED,
GYET, gyermekágyi segély
2.958 Ft
+1%
+4%
egyéb (lakbértámogatás, szociális
segélyek stb.)
2.488 Ft
-11%
+28%
korhatár alatti rokkantnyugdíjak
2.416 Ft
-7%
0%
lakástámogatás
1.872 Ft
-3%
+16%
csecsem!-, nevel!-, fogyatékos- és
id!s otthonok, hajléktalanszállók stb.
1.859 FT
-1%
+6%
települési és közösségi
szolgáltatások (közvilágítás,
közterületek fenntartása stb.)
1.417 Ft
-1%
+2%
táppénz
872 Ft
-4%
0%
munkanélküli ellátások
796 Ft
-11%
+1%
egyéb társadalombiztosítási
ellátások
769 Ft
-4%
+8%
szociálpolitika, családtámogatás
15.447 Ft
-5%
+9%
A f!fejezeten belül egyedül a családi támogatások el!irányzatát emelnék a játék
részvev!i. Itt 13 százalék csökkentett, 55 százalékuk hagyta változatlanul a rovatot és
32 százalékuk emelt. Érdemes megemlíteni, hogy a férfiak minden tételnél sokkal
sz"kmarkúbbnak bizonyultak, mint a n!k. Ugyanakkor a családi támogatások
kivételével azért a n!k átlaga is mindig negatív volt. Ennél viszont a n!k átlaga +2%,
míg a férfiaké 0%.
Összességében elmondható, hogy az államigazgatás mellett a szociális szféra az a
területen, ahol a játékba bekapcsolódók inkább spóroltak, mint költekeztek.
Az ellenzék a szabadid!, kultúra, vallás f!fejezett forrásait is drasztikusan emelte
volna. A költségvetési játék résztvev!inek átlaga viszont itt is negatív. Az ellenzék a
sportkiadásokat szerette volna növelni a legnagyobb arányban, és itt az internetez!k
átlaga is pozitív. Ugyanakkor a költségvetési játék részvev!i drasztikusan
csökkentenék a hitéleti tevékenységek állami támogatását, miközben az ellenzék e
terület forrásait is szaporította volna.
Költségvetési fejezet
kormány
el!terjesztés
az internetez!k
módosításainak
átlaga
az ellenzék
mosósító
javaslatai
kulturális intézmények, m"emlékek
1.218 Ft
0%
+28%
sport és szabadid!s tevékenysége
486 Ft
+5%
+45%
m"sorszórási és kiadói
tevékenységek, közmédiumok
387 Ft
-20%
+18%
hitéleti tevékenységek
258 Ft
-42%
+16%
társadalmi szervezetek, alapítványok
támogatása
178 Ft
-3%
+5%
szabadid!, kultúra, vallás
2.527 Ft
-5%
+27%
A játékosok 68 százaléka viszont visszavágna a hitéleti tevékenységek állami
támogatából, és közülük 21 százalék egy fillért sem adna erre a célra. Negyedük
viszont nem nyúlt hozzá az el!terjesztéshez, 7 százalékuk pedig emelné a támogatást.
A civilek költségvetésének másik nagy vesztese a közmédia lenne, amelynek
támogatását ötödével kurtították meg a játékosok.
A gazdaság, infrastruktúra f!fejezet el!irányzata 7.129 forint. Az ellenzék ez 23
százalékkal emelni javasolta, és az internetez!k itt is sokkal visszafogottabbnak
bizonyultak, mint az ellenzéki módosítók. Az ellenzék a f!fejezeten belül egyedül a
foglalkoztatás politikai, területfejlesztési támogatásától vett volna el forrásokat. Az
internetez!k átlaga itt szintén negatív, de kevésbé, mint az ellenzéki mosósításoké.
Az ellenzék ceruzája – arányait tekintve – a távközlés, hírközlés támogatásánál fogott
a legvastagabban. Az internetez!k átlaga viszont itt –1%. Ez úgy jött ki, hogy a játék
résztvev!inek 24 százaléka csökkentet (ebb!l 3% egy fillért se adna a területnek), 57
százalékuk nem módosított, 19 százalékuk viszont emelt. A válaszok tehát itt is
er!sen szóródnak, ami azért is figyelemre méltó, hiszen ez a költségvetési fejezet
tartalmazza az internetezés támogatását is. Figyelemre méltó, hogy a játékosok
kevésbé radikálisan nyúlnának a közútfejlesztéshez: amíg az ellenzék közel 50%-kal
emelné az erre fordítható összeget, az internetez!k csak 5%-kal adnának több pénzt
erre a célra.
Költségvetési fejezet
kormány
el!terjesztés
az internetez!k
módosításainak
átlaga
az ellenzék
mosósító
javaslatai
közúti közlekedés
2.466 Ft
+5%
+48%
foglalkoztatáspolitikai támogatások,
területfejlesztés, idegenforgalom,
gazdasági szolgáltatások
2.103 Ft
-1%
-7%
vasúti közlekedés
748 Ft
+9%
+27%
Átfogó gazdaságfejlesztési
támogatások
687 Ft
+10%
+13%
vízi és légi közlekedés, cs!vezetékes
szállítás
496 Ft
-4%
-6%
tüzel!- és üzemanyag-,
energiaellátás, bányászat és ipar
támogatásai
352 Ft
-3%
+8%
távközlés, hírközlés
280 Ft
-1%
109%
gazdaság, infrastruktúra
7.129 Ft
+4%
+23%
Az ellenzék javaslataiban 16%-kal tervezte növelni a mez!-, erd!- , hal- és
vadgazdálkodás (azaz az agrárium) állami támogatását. A költségvetési játék
részvev!i körében azonban negatív az átlag: -7%. A környezetvédelmi ráfordításokat
viszont mind az ellenzéki módosítók, mind a játékosok jelent!sen emelték. A játék
résztvev!inek tizede csökkentette a környezetvédelem támogatását, 42 százalékuk
nem nyúlt a kormány el!irányzatához, 48 százalékuk viszont emelt. Így az agrár-
környezetvédelmi büdzsé keretösszege az internetez!k körében nem változott, csak az
agráriumtól csoportosítanának át pénzeket a környezetvédelem javára.
Költségvetési fejezet
kormány
el!terjesztés
az internetez!k
módosításainak
átlaga
az ellenzék
mosósító
javaslatai
mez!-, erd!- , hal- és
vadgazdálkodás
2.629
-7
+12
környezetvédelem
1.217
+16
+19
környezetvédelem, agrárium
3846 Ft
0
+16
Az adósságszolgálat a kormány el!irányzata szerint 10 ezer forintot visz el az egy
f!re jutó havi 84 ezer forintunkból. Az ellenzéki módosítások javasolták egy kicsivel
emelni ezt, a játék részvev!i viszont inkább spórolnának az adósságszolgálati
kiadásokon.
Költségvetési fejezet
kormány
el!terjesztés
az internetez!k
módosításainak
átlaga
az ellenzék
mosósító
javaslatai
Államadósság-kezelés,
államháztartás
7.335 Ft
-2%
-11%
EU befizetés
1.750 Ft
-4%
0%
A f!csoportokba nem sorolható
tételek (tartalékok)
1.119 Ft
-2%
+99%
Államadósság-kezelés, egyéb
kiadások
10.204 Ft
-2%
+3%
Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy az összes választ egyszerre nézve csak két
válaszmintázat-csoport különül el markánsan a többségi véleményekt!l. A
költségvetési játékban részvev!k 7 százaléka nagyon drasztikusan emelné a kutatás,
fejlesztés állami támogatását, miközben még az átlagosnál is restriktívebb lenne a
szociális kiadások terén. Az internetez!k 2 százalékát viszont els!sorban az
különbözteti meg a többségt!l, hogy jelent!sen emelné a pártok költségvetési
támogatását.
A program bemutatta, hogy százmilliárd forint érték" többletkiadással már nincs
fedezete a kormány által jöv! évre tervezett adócsökkentésnek, ennél nagyobb
összeg" új kiadáshoz pedig adóemelésre van szükség. Ha az ellenzék által javasolt
összes kiadásra az SZJA-ból teremtene fedezetet, az adócsökkentés helyett havi 25
ezer forintnyi adóemelést jelentene adófizet!nként. Ezt az opciót azonban csak a
játékosok 14%-a választotta, a többiek az ellenzéknél kevésbé radikálisan nyúltak a
költségvetéshez.
A módosító indítványt benyújtó játékosok 33%-a adónöveléssel teremtett fedezetet a
neki tetsz! módosító indítványoknak. Az ! javaslatuk szerint átlagosan hatezer
forinttal kellene többet fizetnie havonta az adófizet!knek. 67% szintén talált
támogatandó javaslatot az ellenzéki csomagban, de ehhez egyéb jellemz!en
államigazgatási – kiadások lefaragásával teremtettek forrást.
Noha a költségvetési játékot a parlamenti költségvetési vitával együtt elmosta a
decemberi népszavazás nyomán támadt politikai szök!ár, és a ténylegesen (befejezett)
költségvetést készít!k száma alatta maradt a várakozásoknak, annyit biztosan
állíthatunk, hogy valami megmozdult a politikai kommunikációban. A
www.koltsegvetes2005.hu weboldal volt az els! olyan akció az elmúlt 3 év
kormányzati kommunikációjában, amely sem szakmai, sem politikai alapon nem
kapott jelent!s támadást. Nem tudjuk, az ellenzéki politikusok vajon elkészítették-e az
interneten saját költségvetésüket, de alkalmasint, ha megtették, ma !k is más szemmel
néznek a költégvetés „közleked!edényére.”
A Pénzügyminisztérium természetesen lefoglalta a 2006-os, 2007-es (etc.)
költségvetési domainneveket is.
Az oldal layout-ja pedig megjelenik azon a kirakós játékon is, amelyet karácsonytájt a
szakújságírók kaptak ajándékba a tárcánál dolgozó kollégáktól.
Hiszen a puzzle – akár a virtuális költségvetés- csak akkor állítható össze, ha
hiánytalan.
ResearchGate has not been able to resolve any citations for this publication.
ResearchGate has not been able to resolve any references for this publication.