ArticlePDF Available

Az emberi jogok és a fogyatékos emberek társadalmi mozgalma. Kritikai elemzés

Authors:

Abstract

Tanulmányom az emberi jogi narratíva kritikai elemzése a fogyatékos emberek mozgalmának szempontjából. Az empirikus adatokra épülő kutatás annak járt utána, hogy miként látják az autista és értelmi fogyatékos emberek érdekvédelmében dolgozók az emberi jogokat. A kutatást az Egyesült Királyságban és Magyar- országon folytattam, résztvevői hivatásos érdekvédők, szülő-érdekvédők és értelmi sérült vagy autista érdekvédők voltak.
29
| FOGYATÉKOSSÁG ÉS RSADALOM 2019/1 |
PETRI GÁBOR
a fogyatékos emberek
Fogyatékos emberek jogairól
-
-
-
-
-
-
-
-
DOI 10.31287/FT.hu.2019.1.2.
30
| A FOGYAKOSSÁGTUDOMÁNY FOLYÓIRATA |
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
31
| FOGYATÉKOSSÁG ÉS RSADALOM 2019/1 |
-
-
-
-
-
-
a fogyatékosságtanulmányok1-
-
A FOGYATÉKOS EMBEREK MOZGALMA
általánosságban
-
a brit amerikai -
-
-
-
-
-
32
| A FOGYAKOSSÁGTUDOMÁNY FOLYÓIRATA |
-
-
-
-
-
-
2
-
-
-
-
-
-
-
milyen nem milyen.
a moz-
33
| FOGYATÉKOSSÁG ÉS RSADALOM 2019/1 |
galomkutatásnak mint társadalmi diszciplínának az elméleti és módszertani esz-
modelljét kezeli univerzális modellként
-
-
-
-
-
The Politics of
Disablement Americans with Disabili-
ties Act
-
telnek.3
-
5-
-
-
követelések
-
-
-
lenne.
| A FOGYAKOSSÁGTUDOMÁNY FOLYÓIRATA |
A FOGYATÉKOS EMBEREK MOZGALMA
-
-
-
-
szervezetek vagy kollektívák és
egyének
-
-
-
társadalmi akadályok modelljének
nagy ötlete -
fogyatékos emberek közvetlen tapasztalából emelkedett ki
-
-
-
-
-
-
gük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényt
-
-
35
| FOGYATÉKOSSÁG ÉS RSADALOM 2019/1 |
fogyatékos
-
emberi jogi modellje
-
-
-
-
új korszak
a globális közösség fogyatékossággal kapcsolatos lelkiismerete
paradigmaváltás -
-
-
-
-
-
-
36
| A FOGYAKOSSÁGTUDOMÁNY FOLYÓIRATA |
mindennél világosabbá vált, hogy a jogok
megléte nem jelenti sem azt, hogy ezeket a jogokat ki lehet kényszeríteni, sem azt,
hogy a kikényszerítés eléri a kívánt hatást
-
-
-
-
-
-
az emberi jogokat a Nyugat találta ki, túlnyomó-
-
-
-
alkonyát utolsó napjait
-
37
| FOGYATÉKOSSÁG ÉS RSADALOM 2019/1 |
-
támogatásával.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
38
| A FOGYAKOSSÁGTUDOMÁNY FOLYÓIRATA |
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
39
| FOGYATÉKOSSÁG ÉS RSADALOM 2019/1 |
-
-
-
1. táblázat -
Egyesült Királyság
Értelmi
fogyatékossággal 8
611
fogyatékosság)
10
ÖSSZESEN
Királyságból: N = 19 N = 24
N = 43
1. TÁBLÁZAT
TAPASZTALAT AZ ÉRDEKVÉDELEMBEN6
-
-
| A FOGYAKOSSÁGTUDOMÁNY FOLYÓIRATA |
-
-
-
-
INKLUZIVITÁS
-
-
-
-
-
-
7
-
-
| FOGYATÉKOSSÁG ÉS RSADALOM 2019/1 |
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
| A FOGYAKOSSÁGTUDOMÁNY FOLYÓIRATA |
-
EREDMÉNYEK8
-
-
-
-
-
-
-
-
-
| FOGYATÉKOSSÁG ÉS RSADALOM 2019/1 |
-
-
-
-
Kutató: És ismeritek az ENSZ-egyezményt?
-
-
-
nulla. „A mi családjainknak fogalmuk sincs, hogy van ez az Egyezmény meg ezek…
-
-
voltak ebben a témában.
| A FOGYAKOSSÁGTUDOMÁNY FOLYÓIRATA |
Csak általánosságokat tudok mondani [emberi jogokról]. Tudok valamennyit
szinte semmi hatása nincs, ha például a közoktatást nézem. De ezen túl
egyáltalán nem mondhatnám, hogy ismerem ezeket, vagyis semmivel sem
tudok többet, mint az átlagember.
-
-
Nem sokat tudok [róluk]… Volt ez az Autism Europe izé, egy írásos doku-
-
mény, fogyatékos jogokról. Meg van egy másik is, az már ha nem tévedek, az
egész világra vonatkozik, az része lett az angliai jogrendszernek is.
-
-
-
gokról, és nagyon lelkesedünk is értük, de már a közvetlen környezetemben
-
-
-
A szervezetünk nemrég kapott egy kis pénzt arra, hogy indítsunk egy kép-
téged egy képzésre, ahol azt mondják neked, hogy jogod van erre és erre
és erre, és hogy mi mindent köteles a társadalom és az állam tenni. De azt
nem mondják el, hogy mit tegyél, ha mégsem történik semmi. Szerintem itt
van a gond. Hogy emberek nem tudják, mit tegyenek, ha [az emberi jogok]
-
-
| FOGYATÉKOSSÁG ÉS RSADALOM 2019/1 |
a központi részen oké, hogy van 1-1 csoport, de még ha helyi szervezeteket
jelenti, a város egy kis szegmense, es a többiek [hol vannak]? Hát ez nehéz.
Szerintem csak azok tudnak [az emberi jogokról], akik kapcsolatban állnak vala-
milyen szervezettel
-
-
-
-
gamat. Másképp fogalmazok: nem látom, hogy ez az egyezmény hol nyúlik
bele az én vagy az általam ismert emberek hétköznapi életébe […].
vele, legutóbb 2-3 hete.
-
-
Kutató: Hallottatok már az ENSZ Fogyatékos emberek jogairól szóló egyez-
ezeket is a tréningeken.
-
| A FOGYAKOSSÁGTUDOMÁNY FOLYÓIRATA |
Egyesült Királyság és Anglia szabályozásával dolgozunk, hogy ez [ENSZ-egyez-
mény] meg sem jelenik a radarunkon.
-
Szerencsére egyre többen hallanak róla, ami nagyon jó dolog. A szlogen,
lényegét, hogy tulajdonképpen a PR-ja is ennek az egésznek, és segíti azt,
-
-
-
-
-
petensek: ez az ENSZ-egyezmény jogászokon múlik, jogászok tudnak hozzászólni
-
Mennyire hasznosak az emberi jogi eszközök?
-
| FOGYATÉKOSSÁG ÉS RSADALOM 2019/1 |
-
Szerintem nincs hatása
[az emberi jogoknak]. Itt Walesben elkezdtünk tréningeket tartani ebben a témában,
nem érzik, hogy a jogaikat tiszteletben is tartják. Mert a legtöbb esetben [...] semmi
nem változik.
-
-
Kutató: És használjátok munkátokban az ENSZ-egyezményt?
védeni, akkor mi az Oktatási törvenyt használjuk, tehát KONKRÉTABB jog-
-
latilag így szerintem nem használjuk.
valahol használjuk, de ha nap mint nap használnánk, akkor nyilván most fel
tudnám neked mondani, szóval nyilván nem használjuk.
gondoltunk erre [emberi jogok], de így a mindennapokban nem, akkor nem
hivatkozunk erre a mindennapi munkánk során.
-
-
dani, hogy ez és ez az ENSZ-egyezmény x-edik pontja alapján van így, és
el lehet mondani, hogy az alapján mi fontos. De ez eléggé egyoldalú lehet,
is fontos, na abban már nem vagyok biztos.
| A FOGYAKOSSÁGTUDOMÁNY FOLYÓIRATA |
-
-
Most vágtam egy pofát, csak a magnó kedvéért, mert nem látható azon.
Ahogy ezt kérdezted, zsigeri es ösztönös reakció volt. Zsigeri bosszúság
hatása], szerintem. Minimális.
Az X. szervezet […] eléggé hatékony volt a politikai szinten, amikor elfo-
gadtatta az Autism Act-et. De ez olyan, mint ahogy a Hamletben mondják…
„olyan szokás, mit jobb megszegni, mint megtartani”.9
Ezek hatástalan törvények. Ez nagyon érdekes.
-
-
-
mindenképpen fog segíteni, amennyit eddig is segített. Nem gondolom, hogy
ennél feltétlenül többet kell segítenie ennek az Egyezménynek, nem biztos,
hogy van-e mögötte annyi muníció, hogy segíteni tud. Fontos, hogy ne fogal-
mazzunk meg túlzott elvárásokat az Egyezmény szerepével szemben az
-
-
gítene az egyéni szinten… ez [az Egyezmény] egy nagyon, hm… egy jól
hangzó dolog, de hogy valójában mennyi a hatása az emberek életében,
arra, amit a mindennapokban megélnek… azt hiszem, szinte semmi.
breach than in
| FOGYATÉKOSSÁG ÉS RSADALOM 2019/1 |
-
Kutató: Sokan beszélnek az emberi jogi mozgalomban egy új, emberi jogi
paradigmáról. Mit tudott eddig adni az emberi jogi gondolkodás és jogok,
törvények értelmi sérülteknek?
-
napi gyakorlatban hogy mit ad, nem láttam. Mindig tanítom is [a jogokat].
Legutóbb tegnap tanítottam. [...] Azt az egyet nem látom, hogy gyakorlatban
mit jelentene. Azzal egyetértek, hogy hatalmas dolog, de hogy teljes para-
digmaváltás lenne, azt nem hiszem.
Én az emberi jogokat inkább ilyen nagy és nem túl konkrét gondolatoknak
csak papírforma szerint van, a megvalósitás várat magára, az egész társa-
dalomnak össze kellene fognia ahhoz, hogy megvalósuljon az, ami abban le
van írva.
ejnye-bejnyével, de mennek.
-
Én ezt már többször elmondtam, hogy habár vannak jogszabályváltozások,
de van nem egy terület, ahol a gyakorlat elmarad mögötte... Például a támo-
gatott döntéshozatal, nincsenek lózatok, nincsenek gyakorlatok, nincse-
-
-
-
50
| A FOGYAKOSSÁGTUDOMÁNY FOLYÓIRATA |
Szerintem az összes [emberi jogi] elv érvényes és ezek szükségesek is, de
az egész [emberi jogi] rendszer nem eléggé radikális. Továbbra sem beszé-
lünk ugyanis arról, hogy miképp kellene újrastrukturálni a normatív társadal-
rendszer, még magában az akadémiai közegben is.
-
-
-
roszágon ilyen nincs, itt egy új rendszer van, itt ez nem adott. Tök idegen
rendszerek biztosítottak.
az Egyesült Királyság valamiért ignorálja az egészet, például nagyon kevés
A gyerekjogi mozgalom sokkal ügyesebb volt, de az is igaz, hogy az ENSZ
Gyerekjogi Egyezménye már régebbi... 30 éve fogadták el. Szóval azt gon-
dolom, hogy a gyerekek jogait jobban ismerik, és a fogyatékosokét meg nem
ismerik. Mármint itt, az Egyesült Királyságban.
Tulajdonképpen minden, az apdolgoktól kezdve... mindennek az Egyez-
máris értünk el eredményeket. De az is igaz, hogy... Aminek jobban kellene
[...], de szerintem dolgok máris jobban mennek, mint korábban.
51
| FOGYATÉKOSSÁG ÉS RSADALOM 2019/1 |
-
Valamilyen mértékben igen, vannak esetek, amikor segít [a brit Equality Act].
Az elvek jók. Mármint úgy értem, vannak, akik igenis akarnak... Igen, van-
nak... Amikor az emberek tudják, hogy milyen lépéseket tegyenek az ész-
-
...igen, használjuk olyan szinten a[z] X. szervezetben, hogy például óvo-
dai ügyekben, amikor írunk levelet, akkor behivatkozzuk levélben az
ENSZ-egyezményt is, és mellette az olyan jogszabályt [is], ami konkrétabb
jogszabály. [...] pusztán az ENSZ-egyezmény nem elég... ha csak arra hivat-
kozok, hogy „joga van hozzá”.
-
-
[a]z az értelme, hogy
mint mindenki másra -
beszélni, hogy emberek mit várhatnak el az igényeikkel kapcsolatban. És mi-
vel ez egyzös, nemzetközi keretrendszer, ezért minden országban egyaránt
használható, ezen túl pedig arra is útmutatást ad, hogy mit várhat el reálisan
-
ményt egy nagyon hasznos eszközzé teszi az érdekvédelem számára.
-
-
-
-
-
Én egyetértek [a többiekkel] [...]. De én
optimista is vagyok, mert a ’20-as években indult a szüfrazsett-mozgalom, és Svájc
52
| A FOGYAKOSSÁGTUDOMÁNY FOLYÓIRATA |
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
53
| FOGYATÉKOSSÁG ÉS RSADALOM 2019/1 |
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
| A FOGYAKOSSÁGTUDOMÁNY FOLYÓIRATA |
Irodalom
Americans with Disabilities Act
Employment – article 27 of the CRPD.
Learning Disability: A Life Cycle Approach to Valuing People
-
Journal of Social History and the History of Social Movements,
-
Láthatatlanok. autista emberek a társadalomban
Doing focus groups
Disability & Society,
10
-
The disability reader: Social science perspectives (pp.
Exploring disability
The Modern Law Review, 75
Self-advocacy and inclusion: A summary of the study ‚what can be learned from
speaking up over the years’. Melbourne:
-
ALTER-European Journal of Disability Research/Revue
Européenne De Recherche Sur Le Handicap, 3 -
ter.2008.10.002
Qualitative Research in Psy-
chology, 3
British Journal
of Learning Disabilities, 34
Intellectual and
Developmental Disabilities, 49
Berkeley International Journal of
Law, 18
Routledge
handbook of disability law and human rights
Critical Legal Thinking,
Thesis 5 -
Qualitative dissertation methodology: A guide for research design and met-
hods.
About us.
Common european guidelines on the transition from institutional to
community based care
Researching social
life
-
Disability & Society, 13
The Disability Rights Movement: From Charity to Confrontation.
Legal capacity of persons with intellectual disabilities and
persons with mental health problems
Rights.
The right to political participation of persons with disabilities.
55
| FOGYATÉKOSSÁG ÉS RSADALOM 2019/1 |
-
ch. Interface: A Journal for and about Social Movements, 7
-
Budapest: Noran Libro Kiadó.
Disability and human rights: Global perspec-
tives.
-
Disability and human rights:
Global perspectives
Disability and human rights – global perspectives
resilience
Disability studies: An interdisciplinary introduction.
debate. Disability & Society, 24
Valparaiso University Law Review, 45
Disability & Society, 27
-
Disabling Barriers – Enabling Environments
A fogyatékosságügy
hazai és nemzetközi története
-
The Lancet, 383
The British Journal of Psychiatry, 208
Disability &
Society, 23
The endtimes of human rights.
Poverty and intellectual disability in Europe.
Disability convention (CRPD).
. Budapest: Osiris.
Human Rights Law Review.
-
Fogyatékosság és társadalom
‚disCover: Disability’ with Professor Kristjana Kristiansen.
Syracuse Journal of International Law, 34
Third
World Quarterly, 32
Laws,
5
Exploring
experiences of advocacy by people with learning disabilities: Testimonies of resistance.
-
Disability and human
rights – global perspectives.
56
| A FOGYAKOSSÁGTUDOMÁNY FOLYÓIRATA |
-
Critical Sociology, 43
Critical theory and disability: A phenomenological approach
Scandinavian Journal of Disability Research,
19
Disability and postsocialism. London: Routledge.
Not enough: Human rights in an unequal world
The political sociology of human rights.
Community Development
Journal, 32
Coalition, June, 2006.
The new politics of disablement.
-
-
Laws, 6
The twilight of human rights law.
Human rights and disability: The current use and future
potential of united nations human rights instruments in the context of disability
Conference on Disability and Legal Capacity Under the
CRPD, Harvard Law School, Boston, 20.
-
American Journal of Comparative Law, 60
Human rights
and disability advocacy
Disability,
Handicap & Society, 8
Critical and Radical Social Work,
2
California Law Review,
Disability studies today
Mental Retardation, 51
The UN Convention on the Rights of Persons with Disabilities (pp.
Mapping and understand-
ing exclusion: Institutional, coercive and community-based services and practices across
Europe
Making rights a reality?: Disability rights activists and legal mobilization -
Human Rights Quarterly, 37
853.
Autism: A social and medical history.
-
Disability & Society, 30
Focus on Autism and Other Developmental Disabilities,
15
... Magyar kutatóként még nehezebb a dolgunk: maga a fogyatékosságtudomány (disability studies) is évtizedeken át főleg csak az angolszász mozgalmakról írt (Oliver 1997, Shakespeare 2013, Trevisan 2016, és csak nemrég fordult perifériás/félperifériás mozgalmak felé (Berghs et al. 2019). A rendelkezésre álló irodalom döntően angol nyelvű, a félprifériás, posztszocialista régióról elemzéseket nem közöl, ehelyett a magországok (Nyugat-Európa, Skandinávia, USA stb.) mozgalmi történetét és mai követeléseit kvázi normaként kezelő elemzéseket közöl -a magyar kutató ezért afféle "kontextusvakságban" próbálja azonosítani a hazai mozgalmat befolyásoló faktorokat (Petri 2019). Tanulmányunknak nem lehet ambíciója, hogy ezt a hiátust teljesen betöltse, vagy hogy összehasonlítsa a fogyatékosügyi mozgalmat más (például munkavállalói, női, LMBT+, környezetvédő) mozgalmakkalcélunk mindössze az, hogy empirikus adatokra építve mutassuk be a fogyatékossággal élő embereket képviselő mozgalom közpolitikai bevonódásának változását. ...
... Előtérbe került az emberi jogok kutatása, így a fogyatékosügyi mozgalmat érintően ma dominálnak az emberi jogi tanulmányok: a kutatók érdeklődését a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló 2006-os ENSZ-egyezmény (angolul Convention on the Rights of Persons with Disabilities, betűszóval: CRPD) és annak "végrehajtása", például egyes lehatárolt "jogok" kérdése keretezi (Degener 2016). Magának a fogyatékosügyi mozgalomnak vegyes nézetei vannak erről: sok mozgalmi szereplő, különösen nemzeti és alsóbb, helyi szinten távolról sincs meggyőződve az emberi jogi narratíva hatékonyságáról -aktivisták kevéssé ismerik az emberi jogi törvények elvont rendszerét, ráadásul az emberi jogi törvényeket a gyakorlati érdekvédelmi munkában általában gyengének tartják (Petri et al. 2017, Petri, 2019. A CRPD által vezérelt nemzetközi szervezetek céljai és stratégiái ezért sokszor eltérnek a helyi vagy nemzeti, alulról szerveződő aktivizmustól és prioritásaitól -ezen túl a szintek közötti erőforráskülönbség (például jól finanszírozott nemzetközi és forráshiányos helyi közösségek esetén) hierarchikus kapcsolatokat teremthet szervezetek és szintek között (Meyers 2014(Meyers , 2019. ...
Article
Full-text available
A fogyatékos emberek társadalmi mozgalma történetileg befolyásolta a liberális demokráciák fejlődését. A fogyatékossággal élő embereket érintő progresszív szakpolitikai változások a fogyatékosügyi mozgalom nyomására történtek. Ugyanakkor nem világos, hogy a civil érdekvédelmi térnek az erodálódó demokráciákban tapasztalható zsugorodása mennyiben érinti a fogyatékosügyi mozgalmat. Tanulmányunk a hazai fogyatékosügyi mozgalom 1998 óta eltelt időszakát vizsgálja a szakpolitikai bevonódás szintjeire és az érdekvédelmi lehetőségek változására fókuszálva. Tapasztalt mozgalmi szereplőkkel készült interjúkra (15) építve, és szakpolitikai dokumentumok vizsgálatával megállapítható, hogy a hazai fogyatékosügyi mozgalom bevonódása jelentősen romlott a 2010-es évek kezdete óta. A konzultációs platformok kiüresedtek, a kormányzati reakciótól tartva a szervezetek rendszeresen öncenzúrát gyakorolnak a kommunikációjukban, és kerülik a kormányzat kritikáját. A mozgalom széttöredezett. A fogyatékossággal élők igényeinek emberi jogi keretezése egyre kevésbé preferált kormányzati oldalról, az emberi jogokkal szembeni mozgalmi hozzáállás apatikus. Szűkült a média és a független emberi jogi intézmények elérése is.
... Doktori kutatásom szerint ugyanakkor az ilyen szervezeten kívüli formák jelentősek, sőt egyre gyakoribbak; sokan inkább ilyenekben, mintsem formális szervezetekben vesznek részt. A formális és nem-formális érdekvédelem közötti viszony elméleti elemzésére itt nincs hely, de a kérdést tárgyalja például a jelen kutatásra épülő két tanulmányom (Petri, 2019;Petri et al., 2020), valamint Sebály Bernadett munkája is (2020). ...
... Ilyenek lehetnek a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnoksági rendszereket eltörlő változások; vagy ilyenek a nagy bentlakásos intézetek bezárását és a több autonómiát és közösségi életvitelt lehetővé szolgáltatások fejlesztését tevő szakpolitikai intézkedések is. Az emberi jogokkal kapcsolatos korlátozó tényezők egyike az, hogy mindkét országban úgy vélték a résztvevők, hogy az emberi jogi szabályok csak kevéssé vannak hatással az érintett fogyatékos személyek és családjaik életére (Petri, 2019). A másik, az emberi jogi szabályok mint érdekvédelmi eszközök gyakorlati népszerűségét megkérdőjelező kutatási eredmény az, miszerint az autizmus és értelmi fogyatékosság terén dolgozó érdekvédők minden csoportjában és mindkét országban az volt a döntő álláspont, hogy az emberi jogi szabályokat és törvényeket az érdekvédők csak kevéssé használják a mindennapi érdekvédelmi munkájukban (Petri és mtsai, 2017). ...
Chapter
Full-text available
ENGLISH: Many homeless people struggle with mental health issues, including addictions, in addition to serious social and economic problems. While being homeless is psychologically demanding by itself, life events and circumstances relating to mental health (e.g. trauma in childhood or adulthood, difficulties diagnosed as psychiatric disorder, substance use or other additions) are known to play a role in becoming homeless. As for the the people concerned, what is their experience of the social and health services? Have they faced negative discrimination in those fields or elsewhere? To what degree do they feel empowered to manage their lives as clients of the homeless services? Upon what resources do they draw for their recovery? As regards social workers in the homeless services, what ways do they see to improve the situation of the clients concerned?How do they use their power to bring the attention of society and decision-makers to the social problems faced by their clients? We investigate these questions based on results from our qualitative empirical research, conducted in 2019 in Budapest to explore the situation of people experiencing homelessness and psychosocial disability (the latter defined in a broader sense and not as identical with specific psychiatric diagnoses). This research, including individual interviews with homeless/formerly homeless people with mental health problems, and focus group interviews with social workers from the homeless services, was in a large part carried out in the framework of a student research project joined by the two experts by experience, and using a grant from the New National Excellence Programme. Keywords: psychosocial disability, homeless, mental health problems, homelessness services, power HUNGARIAN: Sok hajléktalan ember küzd nehéz szociális-anyagi helyzete mellett pszichés problémával, függőséggel is. A hajléktalan élethelyzet lelkileg is megterhelő, de magához a hajléktalanná váláshoz is hozzájárulhatnak pszichés természetű nehézségek (például gyermekkori, felnőttkori traumák, pszichiátriai betegségként diagnosztizált problémák, szerhasználat vagy más függőség). Milyenek az érintett emberek tapasztalatai a szociális és egészségügyi ellátással kapcsolatban? Érte-e őket hátrányos megkülönböztetés ott, vagy más területen? Mennyire érzik magukat felhatalmazva a saját életük irányítására a hajléktalanellátásban? Mire támaszkodnak a nehézségeikkel való megküzdésben, a talpra állásban? A hajléktalanellátásban velük dolgozó szociális munkások milyen lehetőségeket látnak az érintett emberek helyzetének javítására? Mennyi hatalmat éreznek a saját kezükben ennek befolyásolására? Hogyan élnek a saját hatalmukkal a szélesebb társadalom és a döntéshozók felé, a munkájuk révén észlelt társadalmi problémák jelzésében? Tanulmányunkban ezeket a kérdéseket vizsgáljuk egy kvalitatív empirikus kutatás alapján, amelyet a (tágan értelmezett, nem pszichiátriai diagnózissal azonosított) pszichoszociális fogyatékosságban érintett hajléktalan emberek helyzetéről végeztünk Budapesten 2019-ben. Érintett emberekkel egyéni interjúkat, hajléktalanellátásban dolgozó szociális munkásokkal pedig fókuszcsoportos interjúkat készítettünk. A kutatás nagyobbrészt egy Új Nemzeti Kiválóság Program által támogatott hallgatói projekt keretében zajlott, két tapasztalati szakértő közreműködésével. Kulcsszavak: pszichoszociális fogyatékosság, pszichés probléma, hajléktalanság, hajléktalanellátás, hatalom
... Doktori kutatásom szerint ugyanakkor az ilyen szervezeten kívüli formák jelentősek, sőt egyre gyakoribbak; sokan inkább ilyenekben, mintsem formális szervezetekben vesznek részt. A formális és nem-formális érdekvédelem közötti viszony elméleti elemzésére itt nincs hely, de a kérdést tárgyalja például a jelen kutatásra épülő két tanulmányom (Petri, 2019;Petri et al., 2020), valamint Sebály Bernadett munkája is (2020). ...
... Ilyenek lehetnek a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnoksági rendszereket eltörlő változások; vagy ilyenek a nagy bentlakásos intézetek bezárását és a több autonómiát és közösségi életvitelt lehetővé szolgáltatások fejlesztését tevő szakpolitikai intézkedések is. Az emberi jogokkal kapcsolatos korlátozó tényezők egyike az, hogy mindkét országban úgy vélték a résztvevők, hogy az emberi jogi szabályok csak kevéssé vannak hatással az érintett fogyatékos személyek és családjaik életére (Petri, 2019). A másik, az emberi jogi szabályok mint érdekvédelmi eszközök gyakorlati népszerűségét megkérdőjelező kutatási eredmény az, miszerint az autizmus és értelmi fogyatékosság terén dolgozó érdekvédők minden csoportjában és mindkét országban az volt a döntő álláspont, hogy az emberi jogi szabályokat és törvényeket az érdekvédők csak kevéssé használják a mindennapi érdekvédelmi munkájukban (Petri és mtsai, 2017). ...
Chapter
Full-text available
A 2011. évi magyarországi népszámlálási adatok szerint a fogyatékossággal élő személyek 20,16 %-a az általános iskola 8. évfolyamával sem, 36,18%-a általános iskola befejezett 8. évfolyamával rendelkezik, a diplomások aránya csupán 11,41%. (KSH, 2013) A felnőttképzés biztosíthatja az iskolarendszerű képzés hiányosságainak korrekcióját és hozzájárulhat az egyén munkaerő-piaci pozíciójának, társadalmi státuszának javításához (Benő, 1996; Varga, 2006; Katona, 2014), támogathatja az „elveszett híd újraépítését” (Borbély-Pecze, 2010). A tanulmányban bemutatott participatív kutatási eredmények arra kívánnak rávilágítani, hogy inkongruencia fedezhető fel a jelenleg is változásban lévő felnőttképzés fogyatékossággal élő felnőttek egyenlő esélyű hozzáférését biztosítani kívánó jogszabályi előírásai, a különböző stratégiai célkitűzések és a hétköznapok szintjén felfedezhető valódi gyakorlat között. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény 27. cikke kimondja, hogy a részes tagállamoknak kötelessége biztosítani a fogyatékossággal élő személyek számára a szakképzéshez és a felnőttképzéshez való egyenlő esélyű hozzáférést, annak érdekében, hogy a munkához való joguk maradéktalanul érvényesüljön (Haidegger & Kozicz, 2013), 24. cikke pedig azt, hogy egész életük során biztosítani kell a másokkal azonos alapon történő hozzáférésüket a tanuláshoz. Hazánkban a 2015-2025 közötti időszakra vonatkozó Országos Fogyatékosságügyi Program és Magyarország egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának Keretstratégiája (2014-2020), továbbá annak cselekvési terve (1705/2016. (XII. 5.) Korm. hat.) szintén tematikus céljaik és beavatkozási területeik között említik a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztathatóságának javítását a felnőttkori tanulás által. A felnőttképzés a foglalkoztatáspolitika egyik sarokpontja, mely számos társadalmi célt is szolgál. Folyamatos tanulásra, a tudás, a kompetenciák frissítésére van szükség, ez alól pedig senki nem jelenthet kivételt.
... Doktori kutatásom szerint ugyanakkor az ilyen szervezeten kívüli formák jelentősek, sőt egyre gyakoribbak; sokan inkább ilyenekben, mintsem formális szervezetekben vesznek részt. A formális és nem-formális érdekvédelem közötti viszony elméleti elemzésére itt nincs hely, de a kérdést tárgyalja például a jelen kutatásra épülő két tanulmányom (Petri, 2019;Petri et al., 2020), valamint Sebály Bernadett munkája is (2020). ...
... Ilyenek lehetnek a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnoksági rendszereket eltörlő változások; vagy ilyenek a nagy bentlakásos intézetek bezárását és a több autonómiát és közösségi életvitelt lehetővé szolgáltatások fejlesztését tevő szakpolitikai intézkedések is. Az emberi jogokkal kapcsolatos korlátozó tényezők egyike az, hogy mindkét országban úgy vélték a résztvevők, hogy az emberi jogi szabályok csak kevéssé vannak hatással az érintett fogyatékos személyek és családjaik életére (Petri, 2019). A másik, az emberi jogi szabályok mint érdekvédelmi eszközök gyakorlati népszerűségét megkérdőjelező kutatási eredmény az, miszerint az autizmus és értelmi fogyatékosság terén dolgozó érdekvédők minden csoportjában és mindkét országban az volt a döntő álláspont, hogy az emberi jogi szabályokat és törvényeket az érdekvédők csak kevéssé használják a mindennapi érdekvédelmi munkájukban (Petri és mtsai, 2017). ...
Chapter
Full-text available
Szervezet diverzitáson a munkavállalók társas és kulturális jellemzőinek változatosságát értjük. Írásomban röviden végiggondolom, hogy a hat diverzitáskategória egyik csoportjának, a fogyatékossággal élő emberek befogadását, integrációját hogyan tudják az egyes emberi erőforrás rendszerek (mint a toborzás-kiválasztás, munkaköri rend- szerek, teljesítménymenedzsment, karriermenedzsment és a képzés-fejlesztés) segíteni vagy gátolni. Végül néhány záró gondolatot fogalmazok meg.
... Doktori kutatásom szerint ugyanakkor az ilyen szervezeten kívüli formák jelentősek, sőt egyre gyakoribbak; sokan inkább ilyenekben, mintsem formális szervezetekben vesznek részt. A formális és nem-formális érdekvédelem közötti viszony elméleti elemzésére itt nincs hely, de a kérdést tárgyalja például a jelen kutatásra épülő két tanulmányom (Petri, 2019;Petri et al., 2020), valamint Sebály Bernadett munkája is (2020). ...
... Ilyenek lehetnek a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnoksági rendszereket eltörlő változások; vagy ilyenek a nagy bentlakásos intézetek bezárását és a több autonómiát és közösségi életvitelt lehetővé szolgáltatások fejlesztését tevő szakpolitikai intézkedések is. Az emberi jogokkal kapcsolatos korlátozó tényezők egyike az, hogy mindkét országban úgy vélték a résztvevők, hogy az emberi jogi szabályok csak kevéssé vannak hatással az érintett fogyatékos személyek és családjaik életére (Petri, 2019). A másik, az emberi jogi szabályok mint érdekvédelmi eszközök gyakorlati népszerűségét megkérdőjelező kutatási eredmény az, miszerint az autizmus és értelmi fogyatékosság terén dolgozó érdekvédők minden csoportjában és mindkét országban az volt a döntő álláspont, hogy az emberi jogi szabályokat és törvényeket az érdekvédők csak kevéssé használják a mindennapi érdekvédelmi munkájukban (Petri és mtsai, 2017). ...
Chapter
Full-text available
A tanulmány egy doktori kutatás rövid összefoglalója. A kutatás annak járt utána, hogy miért nem az autista és/vagy értelmi fogyatékossággal élő emberek vezetésével zajlanak a róluk szóló érdekvédelmi diskurzusok. A tanulmány Magyarországon és az Egyesült Királyságban gyűjtött adatok alapján mutatja be az érintettek bevonódásának rendkívül alacsony szintjét. Bemutatja azt is, hogy milyen tényezők segítik vagy akadályozzák az autista és/vagy értelmi fogyatékossággal élő embereket a mai (szülők és/vagy szakemberek által vezetett) érdekvédelemben és érdekvédelmi szervezetekben. A doktori kutatást a University of Kent Tizard Ösztöndíja tette lehetővé. Kulcsszavak: autizmus, értelmi fogyatékosság, érdekvédelem, civil szervezetek, szegénység, internet.
... A segítő szakmák kialakulása mellett maguk a fogyatékossággal élő emberek is egyre nagyobb befolyást gyakoroltak a szakmai, kulturális és politikai életre, kiemelten a 60-as évektől kezdődően. A mozgalmakból született meg az emberi jogi modell, ami úgy is értelmezhető, mint a "társadalmi modellt felváltó legújabb paradigma" (Petri, 2019), mivel az elmúlt két évtizedben számos új, fogyatékosságot érintő törvény született ennek alapelvei mentén. (Degener, 2014(Degener, , 2017 Az emberi jogi modell szerint a fogyatékossággal élő személy aktív, képességekkel bíró (capable), alkotó ember, akit ugyanolyan alapvető -elidegeníthetetlen és egyetemesjogok ...
Thesis
A disszertáció célja annak körüljárása, hogy miként jellemezhető a társadalombiztosítási rendszeren keresztül támogatott gyógyászati segédeszközök hozzáférhetősége Magyarországon, a felhasználók választási szabadsága szempontjából. A feltáró elemzés elméleti kerete az Amartya Sen nevéhez kötődő képességszemlélet (Capability Approach), a jóllét és a fejlődés normatív elmélete, ami a fejlődést az emberek képességeinek és arra való tényleges lehetőségeinek – szabadságainak – bővülésében látja, hogy olyan életet éljenek, amilyet okkal tartanak értékesnek. A segédeszköz elosztást amentén vizsgáltam, hogy az mennyiben személyre szabott, és mennyiben bővíti a felhasználók tényleges lehetőségeit a számukra értékesnek tartott, jó életre: a segédeszközhöz jutás folyamatában mennyiben jelennek meg az érintettek véleményei, értékei, hangja, a „semmit rólunk nélkülünk” elv, milyen garanciákat vállal a jogalkotó és a folyamatban résztvevő többi szereplő annak érdekében, hogy az érintettek tudatában legyenek a valódi választási lehetőségeiknek. A kutatás során – szociálpolitikai alapelveken, nemzetközi tapasztalatokon, három európai tanulmányúton és a képességszemléleten alapulva – elemzési indikátorrendszer készült. A szakirodalom áttekintésén és a jogszabályelemzésen túl, a támogatórendszer gyakorlati működését szakértői és érintetti interjúk (n=52) segítettek feltárni. Magyarországon nincs nemzeti stratégia vagy program, ami bizonyos mértékben biztosítéka volna a támogató technológia hozzáférhetőségének. Több mint ötven jogszabály érinti a gyógyászati segédeszközöket, ezek ugyanakkor kevésbé védik a felhasználókat. A jogalkotó elsődleges célja, hogy megelőzze a túlköltekezést. A gyógyászati segédeszközök mellől elmaradnak a kapcsolódó szolgáltatások, ami nem csak az egyén szintjén teremt problémát, és eredményezi sok esetben az eszközök kihasználatlanságát, hanem csökkenti a gazdaságilag racionális működés valószínűségét is. A támogatott gyógyászati segédeszközök rendszerének jelenlegi működésében az akadályozottság orvosi-medikális modelljének jegyei fedezhetők fel: a szakemberek dominanciája mellett az érintettek valódi részvétele, és valódi választási szabadsága esetleges. Kulcsszavak: Támogató-segítő eszközök és technológia; asszisztív megoldások; képességszemlélet, a fogyatékosság, egészség és jóllét emberi fejlődés modellje
Article
Full-text available
Inclusion: Implementation of Accessibility and Participation based on life-story interviews of adults with disabilities ABSTRACT This study is a partial analysis of research focused on factors promoting inclusion from the perspective of the people with disability. The study includes an analysis of 14 life- story interviews, and inclusion is examined along its two dimensions: accessibility and participation. According to the literature, granting right of accessibility and participation is only formal in many cases. The analysis confirms it, the participants live an independent life, participate in social processes, but the principle of equal access is limited. Participation is often not made possible by providing equal access, but by supporting participations’ ingenuity, willpower and established social network. Under the legislation, the prohibition of discrimination is clear, but participants mentioned 4 areas where rejection, discrimination, unequal treatment of people with disabilities are part of regulation or daily practice: adoption, bank loaning, insurance, transport. Keywords: people with disabilities, inclusion, accessibility, participationA tanulmány egy nagyobb vizsgálat részeredményeit mutatja be, mely az inklúziót támogató tényezőket kívánja azonosítani fogyatékossággal élő személyek nézőpontjából. Jelen cikkben a résztvevők felnőttkorral kapcsolatos tapasztalatainak és véleményének elemzésére kerül sor az inklúzió dimenziói közül az elemzésbe bevont 14 élettörténet-interjúban azonosítható dimenziók: a társadalmi folyamatokban való részvétel és az ehhez szükséges hozzáférés biztosítása szempontjából. A szakirodalom alapján a jogok biztosítása a hozzáféréshez és részvételhez sok esetben csak formális. Az élettörténet-interjúk elemzése alátámasztja ezt, a vizsgálat résztvevői önálló életvitelt folytatnak, részt vesznek a társadalmi folyamatokban, azonban az egyenlő hozzáférés elve sok esetben korlátozottan érvényesül. A részvételt gyakran nem az egyenlő hozzáférés biztosítása teszi lehetővé számukra, hanem saját leleményességük, akaraterejük, kialakított szociális hálójuk támogatása. A törvénykezés alapján a diszkrimináció tiltása egyértelmű, a vizsgálatban résztvevők azonban négy területet is említettek – örökbefogadás, hitelfelvétel, biztosítás, közlekedés – ahol a fogyatékossággal élő személyek elutasítása, megkülönböztetése, a velük való eltérő bánásmód a szabályozás vagy a napi gyakorlat része. Kulcsszavak: fogyatékossággal élő személyek, inklúzió, hozzáférés, részvétel
ResearchGate has not been able to resolve any references for this publication.