Az egyházi fenntartású iskolák és a szelekció, szegregáció kapcsolata

Abstract

2010 óta jelentősen megnőtt mind az egyházi fenntartású iskolák, mind az egyházi fenntartású iskolák tanulóinak aránya, így az egyházi fenntartók iskolapolitikája képes hatást gyakorolni az oktatási rendszer egészére.Ugyanebben az időszakban a kormányzat részéről egyértelműen azonosítható az egyházi fenntartókat preferáló viselkedés (pl. kommunikáció, finanszírozás, diszkrecionális jogosultságok biztosítása). Figyelembe véve e két folyamatot, illetve a magyar oktatási rendszert jellemző szélsőséges, szociokulturális, szocioökonómiai alapú szelektivitást, indokolt az egyháziiskola-hatás vizsgálata. A kutatás azoknak a 2, 3 és 4 iskolás településeknek vizsgálta a szelekciós struktúráját, ahol a legnagyobb hatáspotenciállal rendelkező felekezeteknek (katolikus, református, evangélikus, görögkatolikus) volt 2016-ban iskolájuk. A 2010 és 2016 között az Országos Kompetenciamérés 8. évfolyamos adatbázisainak három mutatója – családiháttér-index (CSHI), halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és roma tanulók aránya – segítségével követhető a tanulók településeken belüli eloszlása és ennek változása. Az elemzés a 2010-es évben is nagymértékű szelekciót talált a vizsgált településeken. Az egyházi iskolák tanulóinak CSHI-átlaga az esetek döntő többségben a települési átlag felett van. A HHH tanulók az egyházi iskoláknak közel feléből teljességgel hiányoznak. A roma tanulók tekintetében 2016-ra a települések egyötödén az egyházi iskolák megvalósították a teljes etnikai szelekciót. Ezzel összefüggésben a gettósodó és gettóintézmények száma és aránya extrém mértékben megnőtt. Külön vizsgálva azokat a településeket, ahol a kiinduló évben nem volt egyházi fenntartó – és azokat, ahol szélsőséges roma tanulói koncentráció sem –, az látható, hogy a települési szelekciós iskolastruktúrákban az egyházi iskolák belépése egyértelműen egy durván polarizált tanulói eloszlást eredményezett a társadalmi hátrányok mentén. A vizsgálatban szereplő felekezeti fenntartók mindegyikéről megállapítható, hogy a beiskolázás szempontjából mindig a relatíve magas státuszú családok gyermekeit (nem HHH, nem roma) részesítik előnyben.

Full text

50
Pléh Csaba
Iskolakultúra, 29. évfolyam, 2019/7. szám DOI: 10.14232/ISKKULT.2019.7.50
Ercse Kriszta
Az egyházi fenntartású iskolák és
a szelekció, szegregáció kapcsolata
2010 óta jelentősen megnőtt mind az egyházi fenntartású iskolák,
mind az egyházi fenntartású iskolák tanulóinak aránya, így
az egyházi fenntartók iskolapolitikája képes hatást gyakorolni
az oktatási rendszer egészére. Ugyanebben az időszakban a
kormányzat részéről egyértelműen azonosítható az egyházi
fenntartókat preferáló viselkedés (pl. kommunikáció, finanszírozás,
diszkrecionális jogosultságok biztosítása). Figyelembe véve e két
folyamatot, illetve a magyar oktatási rendszert jellemző szélsőséges,
szociokulturális, szocioökonómiai alapú szelektivitást, indokolt
az egyházi iskola-hatás vizsgálata. A kutatás azoknak a 2, 3 és
4 iskolás településeknek vizsgálta a szelekciós struktúráját, ahol a
legnagyobb hatáspotenciállal rendelkező felekezeteknek (katolikus,
református, evangélikus, görögkatolikus) volt 2016-ban iskolájuk.
Az egyházi fenntartású iskolák térfoglalásának alakulása a magyar közoktatás rend-
szerében a magyarázat egyik fele arra, miért égető szükség a címben jelzett össze-
függés vizsgálata. Míg a 2000-es évek elején mindössze 5-6% volt az egyházi
iskolák aránya, addig 2014-re ez a szám 15-16%-ra nőtt (Hermann és Varga, 2016). Az
egyházi iskolák tanulói létszáma is hasonlóan alakult: 4,9%-ról 13,8%-ra nőtt (Hermann
és Varga, 2016). Ezzel az egyházi expanzió mértéke elérte azt a határt, amikor a fenntar-
tói viselkedés (ld. iskolapolitika) az oktatási rendszer egészére képes hatást gyakorolni.
A magyarázat másik fele, hogy 2010 után az egyházi iskolafenntartók a kormányzat
részéről olyan megkülönböztetett előnyökhöz jutottak – például szabályozás, nanszíro-
zás terén –, mely az iskolaválasztással kapcsolatos döntési helyzetben lévő tehetősebb
szülői réteget az egyházi iskolák felé tereli (Ercse, 2018).
A fent említett két jelenség együttes hatása komoly aggodalomra ad okot, hiszen a
magyar oktatási rendszer legégetőbb problémáját, a szélsőséges szelektivitást és esé-
lyegyenlőtlenséget tovább súlyosbíthatja. Mivel az iskola által preferált készségek,
képességek, előzetes ismeretek, viselkedési kódex és kommunikációs forma kulturálisan
determinált, azaz jellemzően a középosztályból érkezett tanulók sajátja, ilyen módon
válik szelekciós kritériummá a szociokulturális, szocio-ökonómiai háttér (Nahalka és
Zempléni, 2014; Radó, 2018). Hazai (Országos kompetenciamérések – OKM) és nem-
zetközi (pl. PISA, PIRLS, TIMSS) mérések eredményei alapján pontosan tudjuk, hogy
egy gyermek boldogulási esélyeit meghatározó minőségi oktatáshoz való hozzáférését,
tanulási teljesítményét, tanulói karrierjének ívét döntő mértékben a családi háttere hatá-
rozza meg (Csapó, Fejes, Kinyó és Tóth, 2019; Fehérvári és Széll, 2014; OECD, 2016).

51
Ercse Kriszta: Az egyházi fenntartású iskolák és a szelekció, szegregáció kapcsolata
Nemzetközi (OECD, 2012) és hazai (OKM,
Kopp, 2015) tanulói teljesítményvizsgálatok
egyaránt arra a megállapításra jutottak, hogy
az egyházi fenntartású intézmények maga-
sabb teljesítményét a kedvezőbb szülői hát-
tér nagyban magyarázza.
A nemzetközi diskurzusban jelen van az
arról való gondolkodás, hogy a felekezeti
iskolák felvállalt szelekciós funkciójának
– társadalmi csoporthoz tartozás, etnikum,
illetve világnézet mentén – milyen követ-
kezményeivel lehet számolni (pl. Maussen
és Bader, 2015; Merry, 2015), hazai térben
azonban csak szigetszerűen (pl. L. Ritók,
2018; Lannert, Németh és Szécsi 2018; Zol-
nay, 2018) tapasztalható e problématerület
nyílt artikulációja.
Kérdések
A fentiek ismeretében tehát fontosnak tartom
az egyházi iskolák szelekcióban betöltött
szerepének részletes vizsgálatát, az úgyneve-
zett egyháziiskola-hatás azonosítását. Ennek
érdekében két kutatási kérdést fogalmaztam
meg.
(1) Azokon a 2, 3, 4 feladatellátási hellyel
(FEH)* rendelkező településeken, ahol van
egyházi iskolafenntartó, megfigyelhető-e
a településen belüli, iskolák közötti olyan
szelekció, amelyben kimutatható az egyházi
fenntartású iskolák részéről a magas stá-
tuszú családok gyermekei beiskolázásának
nagyobb aránya?
A feladatellátási hely egy adott iskolának
az a része, amely földrajzilag egy helyen
(telephelyen) található, és benne csak egy
típusú képzés zajlik. A könnyebb olvasható-
ság kedvéért a továbbiakban a FEH-et iskola,
illetve intézmény szavakkal fogom helyette-
síteni, de fontos tudni, hogy egy iskola egy
adott telephelyén több feladatellátási hely is
létezhet.
Az ilyen településeken – méretük miatt –
könnyebben és egyértelműen kimutatható, hogy a tanulói populáció milyen mintázatok
alapján oszlik el az oktatási intézmények között. Egy felekezeti általános iskola részt vesz a
kötelező felvételt biztosító iskola feladatainak ellátásában, a kormányhivatallal és az állami
fenntartóval történt létszám-megállapodásnak megfelelően, de minimum a maximális
tanulói létszám 25%-a keretéig. Ez azt jelenti, hogy az egyházi általános iskola a nemzeti
köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény által biztosított diszkrecionális jog alapján
Mivel az iskola által preferált
készségek, képességek, előzetes
ismeretek, viselkedési kódex és
kommunikációs forma kulturá-
lisan determinált, azaz jellem-
zően a középosztályból érkezett
tanulók sajátja, ilyen módon
válik szelekciós kritériummá a
szociokulturális, szocio-ökonó-
miai háttér (Nahalka és
Zempléni, 2014; Radó, 2018).
Hazai (Országos kompetencia-
mérések – OKM) és nemzetközi
(pl. PISA, PIRLS, TIMSS) méré-
sek eredményei alapján ponto-
san tudjuk, hogy egy gyermek
boldogulási esélyeit meghatá-
rozó minőségi oktatáshoz való
hozzáférését, tanulási teljesít-
ményét, tanulói karrierjének
ívét döntő mértékben a családi
háttere határozza meg (Csapó,
Fejes, Kinyó és Tóth, 2019;
Fehérvári és Széll, 2014; OECD,
2016). Nemzetközi (OECD,
2012) és hazai (OKM, Kopp,
2015) tanulói teljesítményvizs-
gálatok egyaránt arra a megál-
lapításra jutottak, hogy az egy-
házi fenntartású intézmények
magasabb teljesítményét a ked-
vezőbb szülői háttér nagyban
magyarázza.

Iskolakultúra 2019/7
52
tanulóit a fennmaradó létszámban/arányban a saját kritériumrendszere alapján válogathatja
ki. Amennyiben szerkezetváltó (6 vagy 8 évfolyamos) gimnáziumi képzési programot is
kínál, ott már nincs (körzetes) felvételi kötelezettsége, a tanulók 100%-a esetében érvénye-
sítheti a saját felvételi politikáját. Ebből következik a második kutatási kérdés.
(2) Amennyiben egy felekezeti fenntartó 6 vagy 8 évfolyamos és általános iskolai kép-
zési programot is kínál, a két képzési program között kimutatható-e a tanulói összetétel
különbsége a szociális helyzet és egyéb társadalmi hátrányok mentén?
A kutatás tehát arra keresi a választ, hogy az ország két-, három-, illetve négyiskolás
településein, ahol olyan felekezeti fenntartók vannak jelen, melyek intézményeinek,
illetve tanulóinak száma akkora, hogy az oktatás egész rendszerére hatást gyakoroljanak,
meggyelhető-e ezen felekezetek részéről a magasabb státuszú családok gyermekeinek
előnyben részesítése.
A szelekciót sokféleképpen lehet vizsgálni. Ilyen például a már említett felvételi eljá-
rások rendje, tartalma, következtetéseket lehet levonni a tanulók szüleinek iskolázottsági
adataiból, vagy esetleg társadalmi hátrányokról szóló indikátorok alapján (SNI-arány,
HHH-arány stb.). Jelen vizsgálat tárgyai a településeken található feladatellátási helyek,
fő fókusza ezek családiháttér-indexeinek átlaga, a halmozottan hátrányos helyzetűek és
roma tanulók aránya.
Módszertan
A feltett kérdésekre az Országos kompetenciamérés (OKM) adatbázisának másodelem-
zésével kerestem a választ. Magyarországon 2001 óta minden évben, 2006 óta a jelenleg
ismert tematikának megfelelően a 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók szövegértési és mate-
matikai eszköztudását méri fel a vizsgálat. A mérésen való részvétel adott évfolyamokon
minden tanuló számára kötelező, kivéve néhány speciális esetet, mint például a sajátos
nevelési igény bizonyos fajtái vagy a kézsérülés. 2008 óta rendelkeznek a tanulók egyéni
azonosítóval, így lehetséges az egyéni nyomon követés is. Mivel a teljesítményt számos
háttértényező befolyásolja (a tanuló családi háttere, szociokulturális helyzete, az iskola/
intézményi körülmények), az ezekről szóló adatokat három háttérkérdőív segítségével
gyűjtik össze (Tanulói, Intézményi és Telephelyi kérdőív).
Elemzésem során három mutatót vizsgáltam. A családiháttér-indexet (CSHI) a Tanu-
lói kérdőív bizonyos kérdéseiből (szülők iskolai végzettsége, otthoni és a tanuló saját
könyveinek száma, számítógép a családban) súlyozással számítják ki, várható értéke 0,
szórása 1. Az egész évfolyamra vett átlaga nagyjából nulla, és ettől az értéktől az egyes
tanulókhoz tartozó értékek átlagosan kb. 1-gyel térnek el (vagyis a szórás kb. 1). Egy
adott évfolyamra nem számítható egy iskola egy adott telephelyén és képzési típusá-
ban (FEH) CSHI-átlag, amennyiben 10 főnél kevesebb tanuló van, illetve ha a tanulók
kevesebb mint kétharmada töltötte ki a kérdőívet. Átlagosan 70%-os kitöltöttségről
beszélhetünk.
A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók arányát pontosan ismerjük minden
feladatellátási helyen, ezt az intézmények szolgáltatják a méréstől függetlenül, a kötelező
adatszolgáltatás keretében. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, aki rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, illetve az alábbi három körülményből lega-
lább kettő fennáll: (1) az együtt nevelő szülők, az egyedül nevelő szülő, vagy a gyám
legmagasabb iskolai végzettsége alapfokú; (2) a szülő vagy a gyám foglalkoztatottsága
alacsony; (3) elégtelen lakókörnyezet, lakáskörülmény (1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.)
67/A. § (2))
A tanulók között a romák arányáról a telephely vezetője tájékoztat a Telephelyi kér-
dőív kitöltésekor.

53
Ercse Kriszta: Az egyházi fenntartású iskolák és a szelekció, szegregáció kapcsolata
Fontos tudni, hogy a háttérkérdőívek kitöltése (Tanulói, Intézményi és Telephelyi)
nem kötelező, bármely kérdés esetén megtagadható a válaszadás. Az általam használt
CSHI- és HHH-arány adatok a 8. évfolyamra vonatkoznak, a tanulói adatokat tartalmazó
adatbázisokból (mérési fájlokból) aggregálással (összesítéssel) keletkeztek.
A vizsgált populáció 2010-ben és 2016-ban is az OKM 8. évfolyamra vonatkozó
méréséből azok a 2, 3 és 4 feladatellátási hellyel rendelkező települések, ahol 2016-ban
volt egyházi iskola. A 2016-ban iskolát fenntartó felekezetek közül azokat választottam
ki, amelyeknek tanulói létszáma az évfolyamon meghaladta azt a több százas nagyság-
rendet, mely esetében már az egész rendszerre gyakorolt hatásokról beszélhetünk, illetve
a legtöbb intézménnyel rendelkeztek. Az ilyen felekezetek közül is csak azok szerepel-
nek a vizsgálatban, amelyeknek volt iskolájuk 2, 3 vagy 4 FEH-es településen. Ezek a
Magyar Katolikus Egyház, a Magyar Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus
Egyház, a Görögkatolikus Metropólia és a Magyarországi Baptista Egyház.
Szeretném hangsúlyozni, hogy a kutatási eredmények, amelyekből következtetéseket
tudok levonni, ezen öt felekezetre, a 2010 és 2016 közötti adatok alapján, és olyan kép-
zési programra vonatkoznak, ahol jelen vannak 8. évfolyamos tanulók. Azaz nem jellem-
zem például a rendszerváltás előtti időszakot, más, nem vizsgált egyházi felekezeteket,
vagy a vizsgált felekezetek szakképzésben mutatott viselkedését.
Eredmények
Feladatellátási helyek
2016-ban 74 település felelt meg a fentebb sorolt feltételeknek. Ugyanezen települések
iskoláit vizsgáltam a 2010-es esztendőre is. Több településen a FEH-ek száma is átren-
deződött/racionalizálódott a 2011–2012-es fenntartóváltási hullámot követően (1. ábra).
1. ábra. A 2016ban 2, 3 és 4 FEHes, egyházi iskolával rendelkező településeken a települések száma a
FEHek száma szerint 2010ben és 2016ban (forrás: OKM 2010. és 2016. évi 8. évfolyamos adatbázis)
2010-ben a 74 településen összesen 225 FEH volt, ebből 48 településen 54 egyházi fenn-
tartású, amely az összes iskola 24%-a. 2016-ban valamivel kevesebb FEH volt (212), az
egyházi iskolák száma majdnem megduplázódott, arányuk 43,4% lett (2. ábra).

Iskolakultúra 2019/7
54
2. ábra. A 2016ban 2, 3 és 4 FEHes, egyházi iskolával rendelkező településeken a FEHek száma és aránya
2010ben és 2016ban (forrás: OKM 2010. és 2016. évi 8. évfolyamos adatbázis)
A fenntartók jelenlétéről a következőket tudjuk: a vizsgált települések között 2010-ben 26
településen nem volt egyházi fenntartású iskola. 2010 és 2016 között a katolikusok vettek
át legnagyobb számban iskolát; 2016-ban 80%-kal több iskola tartozik hozzájuk, mint
2010-ben. A reformátusokhoz 12 iskola került, így több mint 50%-kal nőtt az iskoláik
száma. Az evangélikusok két iskolával gyarapodtak, a görögkatolikusok a meglévő kettő
mellé még hármat vettek át. 2016-ra megjelentek a baptisták mint fenntartók (3. ábra).
3. ábra. A 2016ban 2, 3 és 4 FEHes, egyházi iskolával rendelkező településeken az egyes felekezetek által
fenntartott iskolák száma, ahol volt 8. évfolyam 2010ben és 2016ban (forrás: OKM 2010. és 2016. évi
8. évfolyamos adatbázis)

55
Ercse Kriszta: Az egyházi fenntartású iskolák és a szelekció, szegregáció kapcsolata
Családiháttérindex
Minden beiskolázási körzet/település rendelkezik egy szelekciós struktúrával, már két
intézmény esetén is van különbség a CSHI-átlagok között. Ez eddig matematikai való-
színűség, de a szelekcióval kapcsolatosan akkor tudjuk értelmezni, látjuk ennek a hatását,
ha összevetjük egymással a különböző mutatókat (itt: CSHI-átlagok, HHH- és roma-
arány). Nézzük meg Nyírbátor példáját (1. táblázat)!
1. táblázat. Nyírbátor szelekciós iskolastruktúrája (forrás: OKM 2016. évi 8. évfolyamos adatbázis)
Iskola Fenntartó Iskolatípus CSHI
átlag
HHH-
arány (%)
Roma
arány (%)
Báthory István
Katolikus Általános
Iskola, Gimnázium
és Szakközépiskola
M Katolikus E 8 évfolyamos
gimnázium 0,22 0 0
Nyírbátori
Református
Általános Iskola
M Református E Általános iskola -0,45 19,10 20
Nyírbátori Magyar-
Angol Kéttannyelvű
Általános Iskola és
Alapfokú Művészeti
Iskola
Állami IF Általános iskola -0,47 36,80 43
Az adatokból kiderül, hogy a 8 évfolyamos katolikus iskola CSHI-átlaga jelentősen
magasabb a másik két iskola CSHI-átlagánál, az OKM adatai szerint nincsen sem
halmozottan hátrányos helyzetű, sem roma tanulója. A református iskola CSHI-átlaga
az állami iskola CSHI-átlagának közelében van, ám csupán feleannyi HHH és roma
tanulója van. A szelekciós hierarchia alján lévő állami iskola CSHI-átlaga a legalacso-
nyabb, tanulóinak több mint harmada halmozottan hátrányos helyzetű, és majdnem a
fele roma származású, így deníció szerint erősen gettósodó iskolának tekinthető. Ebben
az esetben, gyelembe véve a szélsőséges értékeket, megállapítható, hogy a katolikus
iskola kifejezetten szelektál, ami a települési iskolastruktúrára gyakorolt hatását tekintve
szegregációt generál.
Elsőként megvizsgáltam, hogy a felekezeti iskolák hány esetben rendelkeznek a leg-
magasabb és legalacsonyabb CSHI-átlaggal a településen (4. ábra).

Iskolakultúra 2019/7
56
4. ábra. Települések aránya, ahol az egyházi iskolák CSHIátlaga a legmagasabb, legalacsonyabb, illetve
ahol a szerkezetváltó, nem felekezeti iskolák CSHIátlaga a legmagasabb 2010ben és 2016ban
(forrás: OKM 2010. és 2016. évi 8. évfolyamos adatbázis)
Szám szerint több mint kétszer annyi településen volt a felekezeti iskola CSHI-átlaga a
legmagasabb 2016-ban, mint 2010-ben. Míg 2010-ben a településeknek a fele, 2016-ban
a 76%-a ilyen. Csaknem harmadára csökkent azoknak az iskoláknak az aránya, ahol a
legalacsonyabb CSHI-átlag felekezeti fenntartású iskoláé. Fontos tudni, hogy több ilyen
esetben (pl. 2010-ben Hajdúdorog, görögkatolikus iskolák; 2016, Jászapáti, katolikus
iskolák; 2016, Kisújszállás, református és baptista iskolák) a legmagasabb és a legalacso-
nyabb CSHI-átlag is egyházi iskoláé volt (ennek okaira később visszatérek).
Tudjuk, hogy a szerkezetváltó, nem egyházi fenntartású iskolák mint a magyar oktatási
rendszer évtizedek óta „bevett” szelekciós csatornái erős elszívó hatással rendelkeznek;
jellemzően a magas státuszú, középosztálybeli családok gyermekeit gyűjtik össze. 2010
és 2016 között ezeknek az iskoláknak is – melyek CSHI-átlaga a településen a legmaga-
sabb, vagyis családi hátterük a legkedvezőbb – közel harmadára csökkent az arányuk a
felekezeti iskolák térnyerésével párhuzamosan.
Az 1. sz. melléklet összefoglaló táblázatából látható, hogy a legmagasabb CSHI-
átlagokkal rendelkező iskolák hogyan oszlanak meg felekezetek szerint. A katolikus
intézmények száma több mint kétszeres, a református iskoláké majdnem háromszoros
lett 2016-ra.
Érdemes ezeket az eredményeket úgy is mérlegelni, hogy 2016-ban a 45 katolikus
iskolából 27 (60%) CSHI-átlaga a településen a legmagasabb, csakúgy, mint a 35 refor-
mátus iskolából 21(60%), az 5 evangélikus iskolából 3 (60%), az 5 görögkatolikus isko-
lából 4 (80%), illetve az 1 (100%) baptista iskola esetében. Több esetben (pl. Albertirsa,
katolikus és evangélikus iskolák; Heves, református és katolikus iskolák; Mátészalka,
katolikus és református iskolák; Nyírbátor, katolikus és református iskolák) a két legma-
gasabb CSHI-átlaga a településen két különböző felekezeti iskolának van.
De a szelekció mértékét másképpen is felmérhetjük. Kiszámíthatjuk települési iskolák-
ban tanuló nyolcadikosok CSHI-átlagát. Azt vizsgáltam, hogy hány esetben magasabb az
egyházi iskola CSHI-átlaga, mint az adott település CSHI-átlaga (5. ábra).

57
Ercse Kriszta: Az egyházi fenntartású iskolák és a szelekció, szegregáció kapcsolata
5. ábra. Azon települések aránya, ahol a felekezeti feladatellátó hely CSHIátlaga magasabb volt a települési
CSHIátlagnál, és ugyanezen FEHek aránya 2010ben és 2016ban (forrás: OKM 2010. és 2016. évi
8. évfolyamos adatbázis)
Már 2010-ben is a települések kétharmadában a felekezeti iskolák tanulói láthatóan a
helyi magasabb státuszú családok gyermekei közül kerültek ki. 2016-ra a felekezeti
iskolák tanulói összetételének szocio-ökonómiai felülreprezentáltsága a települések
több mint négyötödére jellemző. A 2, 3 és 4 iskolás településeken működő felekezeti
iskoláknak 2010-ben is majdnem a kétharmada, 2016-ra azonban közel háromnegyede a
települési CSHI-átlagnál magasabb CSHI-átlagú tanulói közösséggel rendelkezett.
Természetesen az sem mindegy, hogy a települési CSHI-átlag és a felekezeti iskola
CSHI-átlaga között mekkora a különbség. A különbségek eloszlása a 2. táblázatban
látható. Mivel egy évfolyamon a CSHI-értékek szórása kb. 1, ezért az egy szórásnyi
különbség az átlagok között kb. 1, míg a fél szórásnyi különbség kb. 0,5 különbséget
jelent. Az index tekintetében már a 0,5-es különbség is jelentősnek számít.
2. táblázat. Települések száma, ahol felekezeti iskolák CSHIátlaga magasabb, mint a települési CSHIátlag
2010ben és 2016ban, illetve a különbségek mértékének eloszlása
(forrás: OKM 2010. és 2016. évi 8. évfolyamos adatbázis)
Különbség mértéke 2010 – 48 település 2016 – 74 település
Egy szórásnyinál nagyobb 15 (31,25%) 17 (23%)
Fél szórásnyinál nagyobb 17 (35,4%) 38 (51,4%)
Fél szórásnyinál kisebb 16 (33,3%) 19 (25,7%)
2010-ben a települések kétharmadában a felekezeti iskolák CSHI-átlaga nagyobb volt,
mint fél szórásnyi, majdnem egyharmadukban nagyobb, mint egy szórásnyi. 2016-ra
a települések negyedén a felekezeti iskolák CSHI-átlaga több mint 1 szórásnyival volt
a települési átlag felett, és 75%-án a különbség – az egyházi iskola javára – nagyobb volt,
mint fél szórásnyi. Azaz kifejezetten nőtt a településen belüli iskolák tanulói közössége-
inek szocio-ökonómiai különbsége.
A szelekcióról nem csupán a települési és felekezeti fenntartású iskolák CSHI-átlagának
különbsége tájékoztat, érdemes megnézni az iskolai CSHI-átlagok szórását 2010-ben és 2016-
ban. Minél nagyobb a szórás, annál nagyobb a szelekció az adott településen (3. táblázat).

Iskolakultúra 2019/7
58
3. táblázat. A 74 település CSHIátlag szórásának átlaga és változása 2010ben és 2016ban
(forrás: OKM 2010. és 2016. évi 8. évfolyamos adatbázis)
Indikátor 2010 2016
Szórások átlaga 0,416 0,5056
A szelekció mértéke 2010-ben és 2016-ban is magas volt. Ha a szórások változását
nézzük a két vizsgált év között, azt látjuk, hogy 74 településből 39-en nőtt a települési
CSHI-átlag szórása – ez 52,7%-a a településeknek –, vagyis nőtt a szelekció mértéke.
23 településen 2010-ben is volt egyházi fenntartó. Hogy milyen felekezeti fenntartók
érintettek, az 1. sz. mellékletben látjuk.
Azoknak a településeknek több mint a felén, ahol a katolikus iskolák jelen vannak,
nőtt a szelekció mértéke, ez a református iskolák és a görögkatolikus iskolák kevesebb
mint a felénél van így, az evangélikus iskolák harmadánál. Az egy baptista intézmény is
ilyen településen van.
A 2010-es állapot is a szelekció egyértelmű jelenlétét mutatja a településeken. 2016-ra
azonban – számban és arányban – a szelekciót jól jelző, településen belüli CSHI-átlagok
különbsége (felekezeti FEH vs állami, illetve kisszámú esetben másik felekezeti, ld. pél-
dául 2016, Felsőzsolca, Nyírbátor) is drasztikusan megnőtt. Azaz több helyen lett az egy
településen belüli iskolák tanulói között még nagyobb a családiháttér-alapú különbség.
Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya
Az is mutatója a településen belüli intézményi szelekciónak, hogy a halmozottan hátrá-
nyos helyzetű tanulók mennyire egyenletesen oszlanak el az iskolák között. Az iskolák
HHH-arányát vizsgáltam meg, leválogatva azokat a településeket, ahol ez az arány
legalább 3% volt. Fontos információ, hány településen a legalacsonyabb a felekezeti
iskola HHH-aránya, illetve a tapasztalatok alapján azt is kell látni, hogy számos helyen
egyáltalán nincs HHH tanuló az egyházi iskolákban (6. ábra).
6. ábra. Települések aránya, ahol a HHHarány legalább 3%, illetve ahol a felekezeti iskolák HHHaránya a
legalacsonyabb, és ahol a felekezeti iskolák HHHaránya nulla 2010ben és 2016ban (forrás: OKM 2010. és
2016. évi 8. évfolyamos adatbázis)

59
Ercse Kriszta: Az egyházi fenntartású iskolák és a szelekció, szegregáció kapcsolata
Jól látható, hogy a településeknek nagyjából a négyötödére jellemző, hogy 3%-nál több
HHH tanuló van. Az ilyen települések száma 2016-ra 17-tel nőtt. Már 2010-ben is az
esetek kétharmadában az egyházi iskolák tanulói között volt a legkisebb a halmozottan
hátrányos diákok aránya, de 2016-ra ez a települések 83%-ában volt így. 2010-ben ezen
települések felénél, 2016-ban majdnem a felénél – bár az ilyen iskolák száma tovább
nőtt – az egyházi iskolákban nem volt HHH tanuló. Ugyanezeket az adatokat felekeze-
tekre bontva láthatjuk az 1. sz. mellékletben, és azt is, hogy hogyan aránylik ez a szám
az egyes felekezetek összes, a kutatásban szereplő iskoláihoz.
Már 2010-ben a katolikus és református iskolák nagyjából felében a HHH tanulók
aránya a legkisebb volt az adott településen. 2016-ra különösen az olyan katolikus és
református fenntartású iskolák száma nőtt meg (majdnem megduplázódott), ahová a tele-
pülésen a legkevesebb halmozottan hátrányos helyzetű tanuló jár. Azon iskoláik száma is
nőtt, ahová egyáltalán nem jár HHH-s tanuló – és ezzel nőtt az olyan települések száma
is, ahol teljes intézményes szeparáció valósult meg. Az evangélikus fenntartású iskolák
száma mind a két kérdéses területen csökkent, a görögkatolikus iskolák száma nőtt az
olyan településeken, ahol e felekezet iskoláiban volt a legalacsonyabb a HHH-arány.
Tudnunk kell, hogy a nullás HHH-arány egy szélsőséges érték, és bár már ez is meg-
döbbentő eredményt mutat, e tanulók szeparációja ennél is erőteljesebb: számos olyan
település van, ahol a felekezeti iskola HHH-aránya nem a legalacsonyabb, de a települési
iskolastruktúrában e mutató viszonyai szélsőségesen alakulnak, ahogy – a példa kedvéért
– Gyomaendrődön is látható (4. táblázat).
4. táblázat. Gyomaendrőd szelekciós iskolastruktúrája 2010ben
(forrás: OKM 2010. évi 8. évfolyamos adatbázis)
Fenntartó Iskolatípus CSHI-átlag HHHarány (%) Romaarány (%)
Önkormányzat Általános iskola 0,16 2,9 12
Önkormányzat Általános iskola -0,34 26,1 40
Önkormányzat Általános iskola na 50 62
M Katolikus E Általános iskola 0,34 4,5 25
A katolikus iskola HHH-arányához képest a másik két állami települési iskola HHH-ará-
nya több mint hatszoros, illetve több mint tízszeres. Ezzel párhuzamosan látni kell azt is,
hogy amíg a katolikus iskola roma tanulói aránya 25%, addig az előbb említett két állami
iskolában ez majdnem kétszeres, illetve több mint kétszeres – gettósodó (tehát a roma
tanulók aránya 30% < > 50%) és gettóiskolák (roma tanulók aránya >50%).
Romaarány
A roma tanulók arányát hasonló módon vizsgáltam, ebben az esetben azokon a tele-
püléseken, ahol a romaarány elérte az 5%-ot. 2010-ben 43 ilyen település volt (a 48
településből, ahol volt egyházi fenntartó), 2016-ban 65 (74 településből). Amellett, hogy
megnéztem, hány településen a legalacsonyabb az egyházi iskola romaaránya, és hány
településen nulla, azt is fontosnak tartottam felmérni, hogy hány településen nem szol-
gáltatott ilyen adatot az intézmény (5. táblázat).

Iskolakultúra 2019/7
60
5. táblázat. Települések számaaránya, ahol van egyházi fenntartó, a tanulói romaarány legalább 5%, feleke-
zeti iskolák száma-aránya, ahol a romaarány legalacsonyabb, vagy nincs, vagy nem szolgáltatott adatot
2010ben és 2016ban (forrás: OKM 2010. és 2016. évi 8. évfolyamos adatbázis)
Indikátorok 2010 (48 település) 2016 (74 település)
Ahol a tanulói romaarány nagyobb, mint 5% 48/43 (89,6%) 74/65 (87,8%)
Ebből a felekezeti iskolák romaaránya a
legalacsonyabb 43/26 (60,5%) 65/46 (70,8%)
Ebből a felekezeti iskolák romaaránya nulla 43/2 (4,7%) 65/13 (20%)
Ahol az egyházi iskola nem szolgáltatott
adatot 43/8 (18,6%) 65/15 (23%)
Már 2010-ben is a felekezeti iskoláknak
jóval több mint a fele a legalacsonyabb
romaaránnyal rendelkezett a településen.
Két egyházi intézményben nem voltak roma
tanulók, ám az iskoláknak majdnem az ötöde
nem jelentett ilyen adatot. 2016-ra majdnem
megduplázódott azon felekezeti iskolák
száma, ahol a településen a legkisebb volt a
romaarány, ez a települések 70%-át jelenti.
2016-ra majdnem hétszer annyi iskolában
egyáltalán nem voltak jelen roma tanulók,
így a települések egyötödében megvalósult
a totális etnikai szelekció. Megduplázódott
azon intézmények száma is, amelyek nem
szolgáltattak adatot arról, milyen arányban
vannak roma tanulóik. Hangsúlyozom, olyan
településekről van szó, ahol vannak roma
tanulók. Nézzük meg ugyanezt felekezeti
bontásban a 12. táblázatban.
Mind 2010-ben, mind 2016-ban a refor-
mátus fenntartású iskolák rendelkeztek
a legnagyobb számban a legalacsonyabb
romaaránnyal településükön belül, 2010-ben
és 2016-ban is iskoláiknak majdnem a két-
harmada tartozott ide. 2010-ben a katolikus
iskolák jóval több mint egyharmadában, majd 2016-ra számuk megkétszereződött, így
majdnem a felében volt a településen a legkisebb arányban roma tanuló. 2016-ban a
református iskolák 20%-ában, a katolikus iskolák több mint 10%-ában egyáltalán nem
volt roma tanuló. Több mint kétszer annyi intézményük nem szolgáltatott erre vonatkozó
adatot. 2016-ra eggyel több evangélikus iskolától nem érkezett adat, a görögkatolikus
képzési programok 60%-ában a településen a legalacsonyabb volt a roma tanulók aránya,
illetve náluk is nőtt az adatot nem szolgáltató iskolák száma.
Az esetek elenyésző kisebbségében alakult viszonylag egyenletesen a roma tanulók
eloszlása, ahogyan például 2010-ben Móron (romaarányok: 4%, 5% és 6% – felekezeti),
Sárváron (4% – felekezeti, 5%, 6%), vagy 2016-ban Albertirsán (3% – felekezeti, 4% –
felekezeti, 5%). Megnéztem a gettósodó és gettóiskolák számát 2010-ben és 2016-ban
azokon a településeken, ahol volt egyházi fenntartó. A táblázatból azonnal látszik, hogy
a roma tanulók szegregációjának mértéke, mely már 2010-ben is nagyon magas volt,
Már 2010-ben is a felekezeti
iskoláknak jóval több mint a
fele a legalacsonyabb roma-
aránnyal rendelkezett a telepü-
lésen. Két egyházi intézmény-
ben nem voltak roma tanulók,
ám az iskoláknak majdnem az
ötöde nem jelentett ilyen adatot.
2016-ra majdnem megduplázó-
dott azon felekezeti iskolák
száma, ahol a településen a leg-
kisebb volt a romaarány, ez a
települések 70%-át jelenti. 2016-
ra majdnem hétszer annyi isko-
lában egyáltalán nem voltak
jelen roma tanulók, így a tele-
pülések egyötödében megvaló-
sult a totális etnikai szelekció.

61
Ercse Kriszta: Az egyházi fenntartású iskolák és a szelekció, szegregáció kapcsolata
döbbenetes mértékben növekedett. 2010-ben a települések 38%-án volt gettósodó vagy
gettóiskola, 2016-ban majdnem minden második településen (6. táblázat).
6. táblázat. Gettósodó és gettóiskolákkal kapcsolatos adatok azokon a településeken, ahol 2010-ben volt egy-
házi fenntartó, 2010ben és 2016ban (forrás: OKM 2010. és 2016. évi 8. évfolyamos adatbázis)
2010 – 48 település 2016 – 74 település
Érintett települések száma
(aránya az összeshez képest, %) 19 (38,8) 34 (45,9)
FEHek száma – ebből gettó vagy
gettósodó (aránya az összeshez képest, %) 68 – 22 (32,4) 97 - 42 (43,3)
Gettósodó iskolák száma 13 17
Gettóiskolák száma 9 25
Fenntartók
18 önkormányzati 34 állami
1 katolikus 6 katolikus
2 református 1 református
1 alapítvány 1 iszlám
Nem szolgáltatott adatot
10 10
4 önkormányzati
általános iskola
2 állami
szerkezetváltó
4 önkormányzati
szerkezetváltó
1 katolikus általános
iskola
1 katolikus általános
iskola
1 református
szerkezetváltó
4 katolikus
szerkezetváltó
1 református ált.
iskola
2 református
szerkezetváltó
Hajszál híján megduplázódott az érintett intézmények száma. Több lett a gettósodó
iskola is, de a gettóiskolák száma majdnem háromszoros lett. A szegregáció eredetének
szempontjából több mint beszédes, hogy a gettósodó és gettóiskolák fenntartói mind a
két vizsgált évben több mint az esetek 80%-ában az önkormányzat vagy az állam. Az egy
településen/iskolastruktúrán belüli dinamikákat gyelembe véve ez azt jelenti, hogy a
felekezeti iskolák szelekciója beszorítja a roma gyerekeket az állami iskolákba. Fontos
tudni, hogy felekezet több esetben úgy fenntartója gettósodó iskolának, hogy a telepü-
lésen csak gettósodó vagy gettóiskola van (és a felekezeti iskoláé a kedvezőbb arány).
Mindezt felekezeti bontásban láthatjuk a 12. táblázatban.
2010-ben a katolikus iskoláknak több mint a harmada, a református iskoláknak majd-
nem a fele olyan településen volt, ahol kialakult a roma tanulók szegregációjának szél-
sőséges formája. 2016-ra ez az állapot rosszabb lett; a katolikus iskolák majdnem fele
ilyen településen volt, s ebben a körben nőtt a református iskolák száma is. 2016-ra

Iskolakultúra 2019/7
62
azon a településen is szélsőségesen egyenlőtlenné vált a roma tanulók eloszlása, ahol az
evangélikus felekezet tartott fenn iskolát. Azon a két településen, ahol a görögkatolikus
egyház 2016-ban megjelent, már 2010-ben is volt gettó- vagy gettósodó iskola – a fele-
kezet nem azokat vette át.
Felekezetiiskolahatás
A fenti számok tükrében is nehéz lenne vitatni a felekezeti iskolák szerepét a telepü-
lési szegregáció kialakulásában és fennmaradásában, de talán még egyértelműbb képet
kapunk ezekről a folyamatokról, ha azt a 26 települést vesszük szemügyre, ahol 2010-ben
nem volt egyházi fenntartó. Nézzük meg ugyanezeket az adatokat (7. táblázat).
7. táblázat. Gettósodó és gettóiskolákra vonatkozó adatok azokon a településeken, ahol 2010-ben nem volt
egyházi fenntartó, 2010ben és 2016ban (forrás: OKM 2010. és 2016. évi 8. évfolyamos adatbázis)
Indikátorok 2010 – 26 település 2016 – 26 település
FEHek száma – ebből gettó vagy
gettósodó (aránya az összeshez
képest %)
73 – 17 (23,3) 75 – 21 (28)
Gettósodó iskolák száma 7 8
Gettóiskolák száma 10 13
Fenntartók 17 önkormányzat
17 állami
3 katolikus
1 iszlám
Nem szolgáltatott adatot
16 8
11 általános iskola 2 állami szerkezetváltó
5 szerkezetváltó 1 katolikus általános iskola
3 katolikus szerkezetváltó
1 református szerkezetváltó
1 evangélikus
szerkezetváltó
Ezen települések esetében is látszik, hogy nőtt a szegregáló intézmények száma, a get-
tóiskolák száma nőtt jobban. 2016-ban ezeknek az iskoláknak a fenntartója ugyancsak
80%-ban az állam, a fennmaradó 4 esetben két településen (Jászapáti és Jászladány)
mind a két iskola gettó vagy gettósodó, és az arányokat nézve (40:95, 40:99) a katolikus
iskoláké az alacsonyabb. A harmadik településen (Felsőzsolca) egy katolikus iskola van
99%, és egy református 11% roma aránnyal.
Amennyiben a településeken az intézményi CSHI-átlagok szórásának segítségével is
szeretnénk megnézni a szelekció mértékének alakulását, azt találjuk, hogy a 26 telepü-
lésből 15 esetében nőtt a szórás, azaz nőtt a szelekció is. Ezt felekezetenként a 8. táblázat
mutatja.

63
Ercse Kriszta: Az egyházi fenntartású iskolák és a szelekció, szegregáció kapcsolata
8. táblázat. Egyházi FEHek száma településeken, ahol 2010ben nem volt egyházi fenntartó, és nőtt
a települési CSHIátlag szórása (forrás: OKM 2010. és 2016. évi 8. évfolyamos adatbázis)
Felekezeti FEHek száma településeken*, ahol
2010ben nem volt egyházi fenntartó, és nőtt a
települési CSHIátlag szórása
2010–2016 között nőtt a települési
CSHI-átlag szórása
katolikus 12
református 6
evangélikus 0
görögkatolikus 2
baptista 0
* 5 településen 2 egyházi fenntartású iskola van
A 2010-ben egyiskolás települések esetén, ahol nem volt egyházi fenntartó (Átány,
Biharkeresztes, Felsőzsolca), azt láthatjuk a 2016-os CSHI-átlag szórás-értéke segítsé-
gével, hogy a felekezeti iskola és az állami iskola CSHI-átlaga között egy szórásnyinál
jóval nagyobb a különbség. Ezeket a településeket is ide soroltam, mert az egyházi iskola
belépésével az egy iskola 2010-es CSHI-átlagához képest 2016-ra szélsőséges értékeket
vett fel a két iskola 2016-os CSHI-átlaga, és a szórásuk is extrém nagy.
Ami viszont igazán világosan mutatja a felekezeti iskolák hatását a települési szelek-
ciós struktúrákra, az azoknak a településeknek a helyzete, amelyeken 2010-ben nem volt
egyházi fenntartó, nem volt sem gettósodó, sem gettóiskola (9. táblázat).
9. táblázat. Települések adatai, ahol 2010ben csak önkormányzat volt fenntartó, nem volt gettósodó vagy
gettóiskola, 2010ben és 2016ban (forrás: OKM 2010. és 2016. évi 8. évfolyamos adatbázis)
Település
2010 2016
Iskolatípus CSHI-
átlag
HHH,
%
Roma,
%Fenntartó Iskolatípus CSHI-
átlag
HHH,
%
Roma,
%
Bátony
terenye
Ált. iskola 0,4 0 na Állami IF Ált. iskola -1 23,7 40
6 évf. gimn. 0,07 8,3 na Állami IF Ált. iskola -1 23,3 30
Ált. iskola -0,5 9,1 0 M Katolikus E Ált. iskola 0,2 4,2 6
Ált. iskola -0,5 16,4 19
Bihar-
keresztes
Ált. iskola -0,3 16,3 0M Református E Ált. iskola 0 0 0
Állami IF Ált. iskola -1 35,3 80
Encs Ált. iskola -0,1 7,3 23 Állami IF Ált. iskola -2 100 100
Ált. iskola -0,2 7,7 26 Állami IF Ált. iskola -2 33,3 47
Állami IF 6 évf. gimn. 0 7,4 na
M Katolikus E Ált. iskola 0 4,9 2
Nagykáta Ált. iskola 0,06 4 11 Állami IF Ált. iskola -1 0 50
Ált. iskola -0,5 8,3 20 M Katolikus E Ált. iskola 0,1 3,8 4

Iskolakultúra 2019/7
64
Település
2010 2016
Iskolatípus CSHI-
átlag
HHH,
%
Roma,
%Fenntartó Iskolatípus CSHI-
átlag
HHH,
%
Roma,
%
Szécsény 8 évf. gimn. 0,08 2,1 na Állami IF Ált. iskola -1 31,8 55
Ált. iskola -0,1 9,9 24 M Katolikus E Ált. iskola 0,2 1,8 12
Tamási 8 évf. gimn. 0,23 7,1 28 Állami IF Ált. iskola -1 9,1 30
Ált. iskola -0,1 11,6 10 M Katolikus E 8 évf.
gimnázium 0,2 0 na
Ált. iskola -0,4 25 na
Egy iskola hatását értelemszerűen az
adott település vagy beiskolázási körzet
iskolastruktúrájának a vizsgálatával lehet
kimutatni. Érdemes mind a három mutató
változását gyelni a település minden isko-
lájánál Látszik, ahogyan 2010-hez képest
a 2016-ban már különböző fenntartókhoz
tartozó iskolák CSHI-átlaga közötti különb-
ség szélsőségesen polarizálódott, ugyan-
így meggyelhető a HHH-tanulók iskolák
közötti eloszlásának durván növekvő egye-
netlensége. Végül a roma tanulók arányszá-
mai önmagukért beszélnek: azokon a tele-
püléseken, ahol 2010-ben nem volt egyházi
fenntartó, és nem voltak gettó- vagy gettó-
sodó iskolák, a fenntartóváltást követően
2016-ra mindegyik település érintetté vált a
szélsőséges roma szegregációban. Kétség-
telen, hogy 2010-ben a 6 település 14 isko-
lájából 4 esetében nem rendelkezünk adat-
tal a romaarányról (ez 3 települést érint),
így lehetne úgy érvelni, ezek a települések
az etnikai alapú szelekció szempontjából
esetleg már akkor a 2016-hoz hasonló álla-
potban voltak. Egyrészt az érintett iskolák
CSHI-átlagai nem ezt sugallják, másrészt
más módon is tudunk bizonyosságot sze-
rezni a településre belépő felekezeti iskolák
hatásáról. 2010-ben minden iskolának van
CSHI-átlaga, így elegendő megnézni, hogy
a 2010-es és 2016-os települési CSHI-át-
lag szórása hogyan változott (10. táblázat).
Amennyiben nőtt, akkor nőtt a településen
a szelekció mértéke is.
Egy iskola hatását értelemsze-
rűen az adott település vagy
beiskolázási körzet iskolastruk-
túrájának a vizsgálatával lehet
kimutatni. Érdemes mind a
három mutató változását
figyelni a település minden isko-
lájánál Látszik, ahogyan 2010-
hez képest a 2016-ban már
különböző fenntartókhoz tar-
tozó iskolák CSHI-átlaga közötti
különbség szélsőségesen polari-
zálódott, ugyanígy megfigyel-
hető a HHH-tanulók iskolák
közötti eloszlásának durván
növekvő egyenetlensége. Végül
a roma tanulók arányszámai
önmagukért beszélnek: azokon
a településeken, ahol 2010-ben
nem volt egyházi fenntartó, és
nem voltak gettó- vagy gettó-
sodó iskolák, a fenntartóváltást
követően 2016-ra mindegyik
település érintetté vált a szélső-
séges roma szegregációban.

65
Ercse Kriszta: Az egyházi fenntartású iskolák és a szelekció, szegregáció kapcsolata
10. táblázat. Azon települések CSHIátlagának szórása 2010ben és 2016ban, melyeken 2010ben nem volt egyhá-
zi fenntartó, és nem volt gettó vagy gettósodó iskola (forrás: OKM 2010. és 2016. évi 8. évfolyamos adatbázis)
Település 2010ben a település
CSHIátlagának szórása
2016ban a település
CSHIátlagának szórása
Bátonyterenye 0,46 0,6
Biharkeresztes - 0,6
Encs 0,13 0,99
Nagykáta 0,4 0,55
Szécsény 0,12 0,65
Tamási 0,34 0,51
Azt látjuk, hogy 6 településből 5-ön nőtt a szórás, vagyis a felekezeti iskolák belépésével
növekedett a szelekció mértéke. Biharkeresztes esetében nincs CSHI-átlag szórásunk, mert
2010-ben csak egy iskolája volt a településnek. Az azonban, hogy a református iskola lét-
rejötte milyen települési szelekciós struktúrát állított be, a 17. táblázatból jól látszik, mint
ahogy az is, hogy a két iskola CSHI-átlaga között több mint egy szórásnyi a különbség.
A felekezeti iskolák tanulói közösségét láthatóan a település magasabb státuszú csa-
ládjainak gyermekei alkotják, a halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók az
állami iskolákba szorulnak, ezzel megindítva és fenntartva egy szegregációs spirált.
Kettős mérce? – szerkezetváltó képzési programok
Az állami rendszerben már nyilvánvaló, hogy a szerkezetváltó – 6 és 8 évfolyamos –
gimnáziumok célközönsége és haszonélvezői a magas státuszú családok. A kérdés az,
hogy a felekezeti fenntartók érvényesítenek-e hasonló megfontolásokat abban az esetben,
ha maguk egy településen kétféle képzési programot is kínálnak: egy általános iskolait,
és egy szerkezetváltót.
7. ábra. Szerkezetváltó képzési programok 2010ben és 2016ban a 2, 3 és 4 FEHes településeken, ahol
2016ban volt egyházi iskolafenntartó (forrás: OKM 2010. és 2016. évi 8. évfolyamos adatbázis)
Ahogyan az a 7. ábrán is látszik, mind a két vizsgált évben a felekezeti iskolák nagyjából
18%-a szerkezetváltó képzést kínál (6 vagy 8 évfolyamos gimnázium). Olyan település, ahol
egyszerre van jelen kétféle képzési programmal ugyanaz a fenntartó, 2010-ben 4 volt, 2016-
ban pedig 7 (11. táblázat). 2010-ben ebben a körben 1 katolikus, 2 református, 1 görögkato-
likus fenntartó van, 2016-ban 3 katolikus, 2 református, 1 evangélikus és 1 görögkatolikus.

Iskolakultúra 2019/7
66
11. táblázat. Települések, ahol a felekezeti fenntartónak általános iskolai és szerkezetváltó gimnáziumi
(6 vagy 8 évfolyamos) képzése is van 2010ben és 2016ban
(forrás: OKM 2010. és 2016. évi 8. évfolyamos adatbázis)
2010
Település Fenntartó Típus CSHI HHHarány Romaarány
Hajdúdorog Önkorm. Ált. iskola -0,15 20,3 10
görögkatolikus Ált. iskola -0,43 03
görögkatolikus 6 évf. gimnázium 0,58 6,3 na
Kunszentmiklós Önkorm. Ált. iskola -0,6 28,3 35
református Ált. iskola 0,22 0 3
református 8 évf. gimnázium 0,68 0 3
Piliscsaba katolikus Ált. iskola 0,73 0 1
katolikus 8 évf. gimnázium 1,51 0 1
Önkorm. Ált. iskola 0,29 0 20
alapítvány Ált. iskola -0,96 20 70
Tiszakécske református Ált. iskola -0,71 0 5
református 6 évf. gimnázium 0,16 0 5
Önkorm. Ált. iskola -0,69 14,3 0
Önkorm. Ált. iskola 0,03 2,9 3
Önkorm. Ált. iskola na 0 30
2016
Település Fenntartó Típus CSHI HHHarány Romaarány
Hajdúdorog állami Ált. iskola -0,84 22,2 15
görögkatolikus Ált. iskola -0,06 13 1
görögkatolikus 6 évf. gimnázium 0,35 0 na
Jászapáti állami Ált. iskola -0,84 37,2 40
katolikus Ált. iskola -1,79 50 95
katolikus 8 évf. gimnázium 0,13 5 na
Kiskőrös állami Ált. iskola -0,41 1,5 25
evangélikus 6 évf. gimnázium 0,56 0 na
evangélikus Ált. iskola -0,14 1,8 4
Kunszentmiklós állami Ált. iskola -0,65 6,1 40
református Ált. iskola 0,01 4,5 3
református 8 évf. gimnázium 0,51 0 3
Mezőcsát református Ált. iskola 0,1 4,8 10
református 6 évf. gimnázium -0,25 27,3 na
állami Ált. iskola -1,43 27,3 51
Piliscsaba állami Ált. iskola -1,35 14,3 60
állami Ált. iskola 0,03 0 10
katolikus Ált. iskola 0,4 0 na
katolikus 8 évf. gimnázium 1,65 0 na
Szerencs katolikus 6 évf. gimnázium 0,4 4,8 na
katolikus Ált. iskola -0,37 3,4 0
református Ált. iskola 0,3 2,1 3

67
Ercse Kriszta: Az egyházi fenntartású iskolák és a szelekció, szegregáció kapcsolata
Az eddig vizsgált szempontok szerint a következő olvasható ki a táblázatból: mind a
két évben a szerkezetváltó képzés CSHI-átlaga a településen a legmagasabb. 2010-ben
két településen több mint két szórásnyival tér el a felekezet általános iskolai képzésének
CSHI-átlagától, a másik kettőn pedig több mint fél szórásnyival. 2016-ban Mezőcsát
kivételével – ahol nincs fél szórásnyi különbség és az általános iskolai CSHI-átlag a
magasabb – nagyon magas a különbség: 3 településen 1 szórásnyi körül van, Kiskőrösön
másfélszeres, Jászapátiban kétszeres, Hajdúdorogon több mint fél szórásnyi. A HHH
tanulók aránya 2010-ben 4 településből 3 esetében, 2016-ban 7-ből 4 szerkezetváltó
képzés esetén nulla, a felekezeti általános iskola HHH-aránya is inkább nulla (2010-
ben), vagy az állami iskolához képest mindenképpen jóval kisebb arányban vannak
halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (a kivételek Jászapáti, Kiskőrös és Mezőcsát).
2010-ben négyből három településen gettósodó vagy gettóiskola volt, 2016-ban ez az
arány hétből négy . Ezek az iskolák nem felekezeti fenntartásban állnak, kivéve 2016-ban
Jászapátiban, ahol a katolikus általános iskola a gettóiskola. Jól látni, hogy a felekezeti
általános iskolák romaaránya annak települési eloszlását nézve aránytalanul alacsony
(2010-ben megegyezik a szerkezetváltóé-
val) – vagy, mint ahogyan 2016-ban 7-ből
6 szerkezetváltó iskola: nem adtak meg
romaarány adatot (2010-ben egy ilyen iskola
volt). Mindezek alapján elmondható, hogy
amennyiben a felekezeti fenntartó általános
iskolai és szerkezetváltó gimnáziumi prog-
ramot is kínál, karakteres eltérés leginkább
a CSHI-átlagokban mutatkozik, kisebb mér-
tékben a HHH- és romaarány-számokban is,
jellemzően az általános iskolai képzés muta-
tói is a települési nem egyházi iskola mutatói
felett vannak.
Összefoglalás
2010-ben, és egy fenntartóváltási hullámot
követően, 2016-ban vizsgáltam a felekezetek
iskoláinak helyzetét és hatását a települési
(szelekciós) iskolastruktúrában.
A családiháttér-index mutatóval a szoci-
okulturális előnyben-részesítést lehet meg-
állapítani, a HHH és romaarányok vizsgá-
latával pedig a szocio-ökonómiai és etnikai
alapú kizárás tendenciája mutatható ki.
E három mutató segítségével tehát a tanulók
településen belüli, iskolák közötti eloszlása,
ennek változásai igen jól követhetőek voltak.
A magas státuszú családi háttérrel rendel-
kező tanulók felülreprezentáltsága az egy-
házi tulajdonú intézményekben már 2010-
ben is vitathatatlan volt, 2016-ra azonban
nőtt azon települések száma is, ahol ez a
különbség jól kimutatható, és nőtt magának
a különbségnek a mértéke is. A felekezeti
A magas státuszú családi hát-
térrel rendelkező tanulók felül-
reprezentáltsága az egyházi
tulajdonú intézményekben már
2010-ben is vitathatatlan volt,
2016-ra azonban nőtt azon tele-
pülések száma is, ahol ez a
különbség jól kimutatható, és
nőtt magának a különbségnek
a mértéke is. A felekezeti és nem
felekezeti fenntartású iskolák
(kivéve az állami szerkezetváltó
gimnáziumokat) tanulói össze-
tételének különbsége kifejezet-
ten növekedett. A HHH- és
romaarány-mutatók alapján a
felekezeti iskolák jelentős része
a településen egy szelekciós szi-
getet képez. A társadalmi stá-
tusz és hátrányok mutatóinak
településen belüli aránytalan
eloszlása érzékelhetően nő, az
ilyen irányú változás különö-
sen egyértelmű azokon a tele-
püléseken, ahol 2010-ben nem
volt egyházi iskolafenntartó.

Iskolakultúra 2019/7
68
és nem felekezeti fenntartású iskolák (kivéve az állami szerkezetváltó gimnáziumokat)
tanulói összetételének különbsége kifejezetten növekedett. A HHH- és romaarány-muta-
tók alapján a felekezeti iskolák jelentős része a településen egy szelekciós szigetet képez.
A társadalmi státusz és hátrányok mutatóinak településen belüli aránytalan eloszlása
érzékelhetően nő, az ilyen irányú változás különösen egyértelmű azokon a települése-
ken, ahol 2010-ben nem volt egyházi iskolafenntartó. Mind a három mutatót gyelve két
megállapítást tehetünk a 2010 és 2016 közötti folyamatról: (1) a felekezetek a települé-
seknek, úgy tűnik, eleve a „jobb” – kedvezőbb mutatókkal rendelkező – iskoláit vették
át, illetve (2) mintha a tanulóközösségek határozott homogenizálása zajlott volna – vagy
zajlana éppen – le. A leglátványosabb talán az etnikai szelekció – és ennek következ-
tében a szegregáció – folyamata: rohamosan emelkedik azon intézmények száma, ahol
egyáltalán nincs roma tanuló, és jelentős mértékben nő azoknak az iskoláknak a száma
is, ahol nagyon magas a roma tanulók koncentrációja. 2016-ra mind a vizsgált települé-
sek, mind az iskolák közel fele érintetté vált. A mozaikokból kikerekedik a kép: az egyre
több településen egyre több felekezeti iskola az egyre kedvezőbb hátterű tanulói össze-
tételével egy világos szelekciós alternatívát kínál a nem roma és nem szegénységben élő
szülők számára; a HHH és roma gyermekeket távol tartja, így ők a település maradék
iskolái között – azok saját iskolapolitikájától függően – oszlanak el. Így a folyamat vége
a települési iskolák polarizációja: egyik végén állnak a felekezeti iskolák, a másik végén
a gettósodó, gettó állami iskolák a nehéz körülmények között élőkkel és roma diákokkal.
Úgy gondolom, az első kutatási kérdésre egyértelmű választ kaptunk: a kutatásban
szereplő felekezetek mint iskolafenntartók érzékelik a társadalom bizonyos csoportjainak
részéről a szeparációs igényt, és őket választva célcsoportnak, ezt az igényüket kiszolgál-
ják. Ezt a megállapítás tette Herman és Varga (2016) is. Ez a válasz a második kutatási
kérdésre is – jól kiemelkedett a mintázata annak, hogy a felekezeti fenntartók kihasznál-
ják a törvényi szabályozás biztosította mozgásteret. Nyilván a beiskolázási kötelezett-
ségnek megfelelően az általános iskolai képzésben valamilyen mértékben megjelenik a
településre jellemző tanulói heterogenitás, de ha megnézzük az igen alacsonyan tartott
hátránymutatókat, azt látjuk, hogy az egyházi intézmények a fennmaradó beiskolázható
létszámmal ezt a nem túl szigorú kötelezettséget jól kompenzálják. A szerkezetváltó
gimnáziumok pedig az egyházi tulajdonú intézményrendszerben is egyértelműen és 100
százalékban a települési elitnek szóló ajánlatok.
Több esetben is fontosnak tartottam bemutatni az adathiányok számát-arányát. Ez jel-
lemzően a roma tanulói arány esetében fordul elő – és pont ezért van jelentősége. A többi
olyan adat, mely szelekciós mutató lehet, nem a fenntartótól és képviselőjétől (intéz-
ményvezető) származik: a családiháttér-indexet a Tanulói kérdőív alapján számíthatjuk
ki, a HHH-arányt pedig az éves kötelező adatszolgáltatás során egyénileg regisztrálják.
A romaarány az egyetlen mutató, amelyen keresztül manipulálható az iskoláról alkotott
kép: egyrészt a szülők felé a kívánatosság szempontjából, másrészt az oktatásirányítás
felé, mert az adatszolgáltatás elkerülése miatt nem derül ki egyértelműen a szelekció
működése és mértéke.
Érdemes a vizsgált felekezetek iskolapolitikáját külön is jellemezni a rendelkezésre
álló adatok gyelembevételével. A CSHI-mutatóval kapcsolatos eredmények alapján
a katolikus intézmények esetében tapasztalható a legnagyobb mértékben a szociokul-
turális exkluzivitás, valószínűleg a nagyobb iskolalétszám miatt sokkal látványosabb,
mint ugyanez a hasonló mértékben kirekesztő evangélikus iskolák esetében. A refor-
mátus és görögkatolikus iskoláknál is egyértelmű ez a törekvés. A hátránymutatókkal
kapcsolatban a HHH- és romaarány esetében a leginkább szélsőséges, kizárást mutató
számarányokat a református felekezet iskoláinál látjuk, illetve az evangélikus iskolák
esetében. Ez a tendencia a katolikus és görögkatolikus iskoláknál is. Az evangélikus és
görögkatolikus iskolák alacsony számuk miatt kevésbé árnyaltan jelennek meg, de vitán

69
Ercse Kriszta: Az egyházi fenntartású iskolák és a szelekció, szegregáció kapcsolata
felül részt vesznek a helyi szelekciós folya-
matokban. Az adatok alapján egyik felsorolt
felekezet esetében sem kétséges a szelek-
tivitás. A vizsgálatok során világossá vált,
hogy a baptista felekezetről nem lesz elég-
séges információ bármiféle következtetés
levonásához. A vizsgált települések körében
összesen egy intézménnyel volt jelen1, így
semmilyen érvényes, jól dokumentált meg-
állapítást nem tehetek fenntartói viselkedé-
sére, iskolapolitikájára vonatkozóan.
A kutatásban korlátozó tényezőt egyfelől
a már jelzett adathiány jelentett, másfelől
egy olyan adathiány, amelyről tudunk –
Expanzió (2013) –, és talán még tehetetle-
nebbek vagyunk: az OKM-kérdőív kitöltése-
kor különösen jelentős a HH, HHH tanulók
hiánya. Ez magára a mérésre is igaz (nincs
teszteredmény), de még erősebben a kérdő-
ívek kitöltésére. Hogy nagyon pontosan fel
lehessen mérni az állapotokat és szükségle-
teket, minél több, részletesebb adatra volna
szükség.
Hangsúlyoztam, hogy a megállapítások
érvényessége szigorú értelembe véve a vizs-
gálati körre vonatkozik. Nyilvánvaló, hogy
ezt szükséges szélesíteni ahhoz, hogy minél
megalapozottabban lehessen értékelni a
különböző fenntartók iskolapolitikáját. Nem
kívánom kétségbe vonni az egyházi fenn-
tartású iskolák sok esetben valódi, a társa-
dalmi esélyegyenlőtlenségeket csökkenteni
kívánó szándékát. Ám a helyzet az, hogy
ha egy iskola(rendszer) a különböző (jogi,
financiális, szociális státusz) kiváltságait
és mozgásterét olyan módon használja fel,
hogy középosztálybeli szülőket toboroz-
zon, és őket megtartsa (elvárások, igények
kielégítése), akkor az alapvető szándéktól,
tudatosságtól teljesen függetlenül, a vég-
eredmény tekintetében mindenképpen szelekciós csatornaként kezd működni, melynek
következtében hozzájárul a kirekesztés, a szegregáció növekedéséhez. Az egyenlő esé-
lyeket biztosító oktatást előíró nemzeti és nemzetközi szabályozók, a vallási értékeket
tükröző elvek egyike sem engedi meg, hogy egy iskolafenntartó olyan iskolapolitikát
alkalmazzon, melynek eredményeképpen sérül bármely gyermek minőségi oktatáshoz
1 A Magyarországi Baptista Egyház 19 olyan FEH fenntartója, ahol van 8. évfolyam. Ebből 13 egyiskolás tele-
pülésen van, egy van 2 FEH-es településen (Kisújszállás, amely beleesik a vizsgált települések körébe), egy 5
FEH-es településen, illetve van egy iskolája Pécsen és Miskolcon, és kettő Budapesten. A 19 általános iskola
CSHI-átlaga -0,46, ahol a legalacsonyabb -1,93, a legmagasabb 0,93. A 19 FEH-ből csupán 5 CSHI-átlaga
magasabb az országos CSHI-átlagnál (-0,023).
Hangsúlyoztam, hogy a megál-
lapítások érvényessége szigorú
értelembe véve a vizsgálati
körre vonatkozik. Nyilvánvaló,
hogy ezt szükséges szélesíteni
ahhoz, hogy minél megalapo-
zottabban lehessen értékelni a
különböző fenntartók iskolapo-
litikáját. Nem kívánom kétségbe
vonni az egyházi fenntartású
iskolák sok esetben valódi, a tár-
sadalmi esélyegyenlőtlenségeket
csökkenteni kívánó szándékát.
Ám a helyzet az, hogy ha egy
iskola(rendszer) a különböző
(jogi, financiális, szociális stá-
tusz) kiváltságait és mozgáste-
rét olyan módon használja fel,
hogy középosztálybeli szülőket
toborozzon, és őket megtartsa
(elvárások, igények kielégítése),
akkor az alapvető szándéktól,
tudatosságtól teljesen függetle-
nül, a végeredmény tekinteté-
ben mindenképpen szelekciós
csatornaként kezd működni,
melynek következtében hozzá-
járul a kirekesztés, a szegregá-
ció növekedéséhez.

Iskolakultúra 2019/7
70
való hozzáférésének joga és lehetősége. Nem elfogadható, hogy bármelyik iskolaháló-
zatot működtető szervezet egy ilyen következményekkel járó iskolapolitikát ideologikus
megfontolások alapján kíséreljen meg igazolni. Márpedig ami most folyik Magyaror-
szágon, az nem más, mint jól szervezett, szisztematikus települési kasztosodás, melyben
bizonyos egyházak iskolapolitikájukkal részt vállalnak.
Irodalom
Csapó, B., Fejes, J. B., Kinyó, L. & Tóth, E. (2019).
Educational Achievement in Social and International
Contexts. In Kolosi, T. & Tóth, I. Gy. (szerk.). Social
Riport 2019. Budapest: TÁRKI. 217–236.
Ercse Kriszta (2018). Az állam által ösztönzött, egy-
házasszisztált szegregáció mechanizmusa. In Fejes
József Balázs & Szűcs Norbert (szerk.). Én vétkem.
Helyzetkép az oktatási szegregációról. Szeged: Moti-
váció Oktatási Egyesület. 177–199.
Expanzió (2013): A halmozottan hátrányos helyzetű
tanulók kompetenciamérések során elért eredménye-
inek elemzése. http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/
kozoktatas/meresek/orszmer2013/kompetenciame-
res_hhh_tanulok_eredmenyeinek_elemzese.pdf
Fehérvári Anikó & Széll Krisztián (2014). Méltá-
nyosság az oktatásban: tanulói eredmények, szülők,
iskola. In Széll Krisztián (szerk.), Az OECD az okta-
tásról – adatok, elemzések, értelmezések. Budapest:
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. 41–51.
Hermann Zoltán & Varga Júlia (2016). Állami,
önkormányzati, egyházi és alapítványi iskolák: rész-
arányok, tanulói összetétel és tanulói teljesítmények.
In Kolosi Tamás & Tóth István György (szerk.). Tár-
sadalmi Riport 2016. Budapest: TÁRKI. 311–333.
Kopp Erika (2015). Egyházi iskolák tanulói összeté-
telének vizsgálata – Felekezeti különbségek a kom-
petenciamérések háttérváltozóinak elemzése alapján.
In Pusztai Gabriella & Lukács Ágnes (szerk.), Közös-
ségteremtők: Tisztelgés a magyar vallásszociológusok
nagy nemzedéke előtt. (Debreceni Egyetem - Magyar
Tudományos Akadémia Debreceni Akadémiai Bizott-
ság) Debrecen: Debrecen University Press. 197–225.
Lannert Judit, Németh Szilvia & Szécsi Judit (2018).
Szegregáló deszegregáció? In Fejes József Balázs
& Szűcs Norbert (szerk.), Én vétkem. Helyzetkép az
oktatási szegregációról. Szeged: Motiváció Oktatási
Egyesület.
L. Ritók Nóra (2018). Egy helyi deszegregációs kez-
deményezés tapasztalatai – Biharkeresztes, Komádi,
Berettyóújfalu. In Fejes József Balázs & Szűcs Nor-
bert (szerk.), Én vétkem. Helyzetkép az oktatási szeg-
regációról. Szeged: Motiváció Oktatási Egyesület.
Maussen, M. & Bader, V. (2015). Non-governmental
religious schools in Europe: institutional opportuni-
ties, associational freedoms, and contemporary chal-
lenges, Comparative Education, 51(1), 1-21. DOI:
10.1080/03050068.2014.935581
Merry, M. S. (2015). The conundrum of reli-
gious schools in twenty-first century Europe,
Comparative Education, 51(1), 133–156. DOI:
10.1080/03050068.2014.935582
Nahalka István & Zempléni András (2014). Hogyan
hat az iskola/osztály tanulóinak heterogén/homogén
összetétele a tanulók eredményességére? In Oktatási
Hivatal (szerk.), Hatások és különbségek: Másode-
lemzések a hazai és nemzetközi tanulói képesség-
mérések eredményei alapján. Budapest: Oktatási
Hivatal. 91–166.
OECD (2012). Public and Private Schools:
How Management and Funding Relate to their
Socio-economic Profile. OECD Publishing. DOI:
10.1787/9789264175006-en
OECD (2016). PISA 2015 Results (Volume I). Excel-
lence and Equity in Education, PISA. Paris: OECD
Publishing. DOI: 10.1787/9789264266490-en
Radó Péter (2018). A közoktatás szelektivitása mint
a roma szegregáció általános kontextusa. In Fejes
József Balázs & Szűcs Norbert (szerk.). Én vétkem.
Helyzetkép az oktatási szegregációról. Szeged: Moti-
váció Oktatási Egyesület. 31–55.
Tomasz Gábor (2017). Erősödő egyházi jelen-
lét az oktatásban. Educatio, 26(1), 94–112. DOI:
10.1556/2063.26.2017.1.9
Zolnay János (2018). Kasztosodó közoktatás, kasz-
tosodó társadalom. In Fejes József Balázs & Szűcs
Norbert (szerk.), Én vétkem. Helyzetkép az oktatási
szegregációról. Szeged: Motiváció Oktatási Egyesü-
let. 211–231.

71
Ercse Kriszta: Az egyházi fenntartású iskolák és a szelekció, szegregáció kapcsolata
Melléklet
1. számú Melléklet: Felekezetekre vonatkozó adatok összesített táblázata (forrás: OKM
2010-2016. évi 8. évfolyamos adatbázis)
FEH-ek CSHI
Felekezetek
2010ben
FEH-ek
száma
2016ban FEH
ek száma
2010ben településén
a legmagasabb CSHI
átlaggal rendelkezik
2016ban településén a
legmagasabb CSHI átlaggal
rendelkezik
katolikus 25 45 13 - 52% 27 - 60%
református 23 35 8 - 34,8% 21 - 60%
evangélikus 4 6 2 - 50% 3 - 50%
görögkatolikus 2 5 1 - 50% 4 - 80%
baptista 0 1 0 1 - 100%
HHHarány
Felekezetek
2010ben a településen
legalacsonyabb HHH
aránnyal rendelkezik
2016ban a településen
legalacsonyabb HHH
aránnyal rendelkezik
2010ben
nincs HHH
tanulója
2016ban
nincs HHH
tanulója
katolikus 12 - 48% 23 - 51,1% 9 - 36% 13 - 28,8%
református 12 - 52,2% 20 - 24,2% 8 - 34,8% 10 - 28,6%
evangélikus 3 - 75% 2 - 33,3% 3 - 75% 2- 33,3%
görögkatolikus 1 - 50% 3 - 60% 1 - 50% 1 - 20%
baptista 01 - 100% 0 0
Romaarány
Felekezetek
2010ben
településén
legalacsonyabb
roma aránnyal
rendelkezik
2016ban
településén
legalacsonyabb
roma aránnyal
rendelkezik
2010ben
nincs
roma
tanulója
2016ban
nincs
roma
tanulója
2010ben
nem adott
roma
arányról
adatot
2016ban
nem adott
roma
arányról
adatot
katolikus 10 - 40% 20 - 44,4% 1 - 4% 5 - 11,1% 4 - 16% 7 - 15,5%
református 14 - 60,9% 22 - 62,9% 1 - 4,3% 7 - 20% 2 - 8,7% 5 - 14,3%
evangélikus 1 - 25% 1 - 16,6% 0 0 1 - 20% 2 - 33,3%
görögkatolikus 1- 50% 3 - 60% 0 0 1 - 50% 2 - 40%
baptista 0 0 0 0 0 0

Iskolakultúra 2019/7
72
Gettó Szórás
Felekezetek
2010ben
iskolái gettó/
gettósodó
településen
voltak
2016ban
iskolái gettó/
gettósodó
településen
voltak
Felekezeti FEHek száma olyan
településeken (39), ahol nőtt 2010
és 2016 között a települési CSHI
átlagok szórása
Ezek aránya a
felekezet többi
iskolájához
képest
katolikus 9 - 36% 20 - 44,4% 25 55,50%
református 11 - 47,8% 16 - 45,7% 14 40%
evangélikus 01 - 16,6% 233,30%
görögkatolikus 02 - 40% 3 40%
baptista 0 0 1 100%
Absztrakt
2010 óta jelentősen megnőtt mind az egyházi fenntartású iskolák, mind az egyházi fenntartású iskolák tanuló-
inak aránya, így az egyházi fenntartók iskolapolitikája képes hatást gyakorolni az oktatási rendszer egészére.
Ugyanebben az időszakban a kormányzat részéről egyértelműen azonosítható az egyházi fenntartókat preferáló
viselkedés (pl. kommunikáció, nanszírozás, diszkrecionális jogosultságok biztosítása). Figyelembe véve e két
folyamatot, illetve a magyar oktatási rendszert jellemző szélsőséges, szociokulturális, szocioökonómiai alapú
szelektivitást, indokolt az egyháziiskola-hatás vizsgálata. A kutatás azoknak a 2, 3 és 4 iskolás településeknek
vizsgálta a szelekciós struktúráját, ahol a legnagyobb hatáspotenciállal rendelkező felekezeteknek (katolikus,
református, evangélikus, görögkatolikus) volt 2016-ban iskolájuk. A 2010 és 2016 között az Országos Kompe-
tenciamérés 8. évfolyamos adatbázisainak három mutatója – családiháttér-index (CSHI), halmozottan hátrányos
helyzetű (HHH) és roma tanulók aránya – segítségével követhető a tanulók településeken belüli eloszlása és
ennek változása. Az elemzés a 2010-es évben is nagymértékű szelekciót talált a vizsgált településeken. Az egy-
házi iskolák tanulóinak CSHI-átlaga az esetek döntő többségben a települési átlag felett van. A HHH tanulók
az egyházi iskoláknak közel feléből teljességgel hiányoznak. A roma tanulók tekintetében 2016-ra a települések
egyötödén az egyházi iskolák megvalósították a teljes etnikai szelekciót. Ezzel összefüggésben a gettósodó és
gettóintézmények száma és aránya extrém mértékben megnőtt. Külön vizsgálva azokat a településeket, ahol a
kiinduló évben nem volt egyházi fenntartó – és azokat, ahol szélsőséges roma tanulói koncentráció sem –, az
látható, hogy a települési szelekciós iskolastruktúrákban az egyházi iskolák belépése egyértelműen egy durván
polarizált tanulói eloszlást eredményezett a társadalmi hátrányok mentén. A vizsgálatban szereplő felekezeti
fenntartók mindegyikéről megállapítható, hogy a beiskolázás szempontjából mindig a relatíve magas státuszú
családok gyermekeit (nem HHH, nem roma) részesítik előnyben.