ArticlePDF Available

Analysis of the reasons for the crisis and insolvency of agricultural enterprises

Authors:
Article

Analysis of the reasons for the crisis and insolvency of agricultural enterprises

Abstract

The huge insolvency of the enterprise organizations is very adverse for the national economy, the first social and economic task of each country, Hungary as well, should be the maintenanceof the efficient and viable organizations. The liquidation of the agricultural organizations has much more economic and social effects. As a result of my researches I declared that most of thetime the causes, which led to the liquidation of agricultural organizations, are independent from the organisation and are external. The common feature of external causes are that they arenot influenced by the organisations, so they cannot be avoided. So the adaptation to the external causes has huge importance in the battle of avoidance of insolvency.
AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK, 2009/33.
49
A mezőgazdasági vállalkozások
válságához és fizetésképtelenségéhez
vezető okok vizsgálata
Kotormán Annamária
Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma,
Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar,
Számviteli és Pénzügyi Intézet, Debrecen
kotorman.annamaria@gf.unideb.hu
ÖSSZEFOGLALÁS
A gazdálkodó szervezetek nagyarányú fizetésképtelensége és
felszámolása az ország gazdaságára nézve kedvezőtlen, ezért
minden országnak, így Magyarországnak is elsődleges társadalmi
és gazdasági érdeke a hatékony, életképes vállalkozások
működésének fenntartása. A mezőgazdaság sajátos helyzetéből
fakadóan a mezőgazdasági vállalkozások fizetésképtelenségének
megelőzése kiemelt jelentőségű. A vizsgálataim eredményeként
megállapítottam, hogy a mezőgazdasági vállalkozások
felszámolásához vezető leggyakoribb okok a vállalkozástól
független, külső okok. A külső okok közös jellemzője, hogy a
vállalkozások nem tudják befolyásolni, ilyen értelemben tehát nem
megelőzhetőek. Ezért a mezőgazdasági vállalkozások esetében
kiemelt jelentősége van a külső tényezőkhöz történő
alkalmazkodásnak a fizetésképtelenség megelőzésében.
Kulcsszavak: mezőgazdasági vállalkozások, válsághelyzet,
külső okok, válságkezelés
SUMMARY
The huge insolvency of the enterprise organizations is very
adverse for the national economy, the first social and economic
task of each country, Hungary as well, should be the maintenance
of the efficient and viable organizations. The liquidation of the
agricultural organizations has much more economic and social
effects. As a result of my researches I declared that most of the
time the causes, which led to the liquidation of agricultural
organizations, are independent from the organisation and are
external. The common feature of external causes are that they are
not influenced by the organisations, so they cannot be avoided. So
the adaptation to the external causes has huge importance in the
battle of avoidance of insolvency.
Keywords: agricultural enterprises, crisis situation, external
causes, crisis management
BEVEZETÉS, CÉLKITŰZÉS
A felszámolás a fizetésképtelenné vált
vállalkozások jogutód nélküli megszüntetése, mely
általában egy válsághelyzet végső fázisa.
A gazdálkodó szervezetek nagyarányú
fizetésképtelensége és felszámolása az ország
gazdaságára nézve kedvezőtlen, hiszen a felszámolt
vállalkozások munkavállalói nagy valószínűséggel
munkanélkülivé válnak, ami egyrészt növeli az állam
kiadásait a számukra fizetendő munkanélküli járadék,
esetleg szociális segélyek miatt; másrészt a
munkanélkülivé vált korábbi alkalmazottak
jövedelmének csökkenése keresletcsökkenést idézhet
elő, mely a gazdaság többi szereplőjének
jövedelmére is negatív hatással lehet. A
felszámolásokkal összefüggésben felmerült állami
többletkiadás a felszámolás alatt álló szervezetek
részére a Munkaerő Piaci Alapból nyújtható,
visszatérítendő bértámogatás. A vállalkozások
felszámolása mindezeken túlmenően az állam
számára további adó- és járulékbevétel csökkenéssel
jár együtt: egyrészt a vállalkozás által közvetlenül
megfizetett adók és járulékok kiesése miatt, másrészt
a gazdálkodó szervezet megszűnésében
kedvezőtlenül érintett partnerek (szállítók, vevők) és
munkavállalók adó- és járulékbefizetései is
csökkenhetnek.
Fentiek alapján levonható a következtetés, hogy
minden országnak, így Magyarországnak is
elsődleges társadalmi és gazdasági érdeke a
hatékony, életképes vállalkozások működésének
fenntartása.
A vállalkozások fennmaradása érdekében szükséges
a vállalati krízisek megelőzése. A válsághelyzetek
megelőzése azonban kizárólag az azokat előidéző
okok ismeretében valósítható meg, hiszen e nélkül a
megfelelő eszköz nem határozható meg.
A krízishelyzetek kialakulásához vezető okoknak
alapvetően két csoportja van:
¾ külső tényezők, amelyek jellemzője, hogy a
vállalkozás által nem, vagy csak igen
korlátozottan befolyásolhatóak;
¾ belső tényezők, melyeket a vállalkozás adottságai,
a vállalkozás tulajdonosainak és vezetőnek
döntései alakítanak ki (Mitroff, 2001).
A leggyakrabban előforduló külső jelenségek,
amelyek krízishelyzetet teremthetnek a vállalkozások
számára:
¾ kormányzati intézkedések,
¾ az általános gazdasági helyzet,
¾ a vállalkozás szakmájának válsága,
¾ a piacokat jelentő térségek nehéz helyzete,
¾ a gyorsuló infláció.
A külső tényezők tehát nem befolyásolhatóak a
vállalkozás által, ezért kulcsfontosságú az ezekhez és
ezek változásaihoz való alkalmazkodás.
A válsághelyzetet előidéző belső tényezők
lehetnek:
¾ a rossz szervezeti struktúra,
¾ a vezetés hiányosságai,
¾ a nem megfelelő munkaerő alkalmazása,
¾ a kapacitás-kihasználatlanság,
¾ a kereslet- és a piaci részesedés csökkenése,
¾ a tőkehiány,
¾ az ellenőrzés hiánya.
AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK, 2009/33.
50
A válságot előidéző belső tényezők a vezetés és a
tulajdonosok által közvetlenül befolyásolhatóak,
illetve kiküszöbölhetőek.
A válsághelyzetek csoportosítása több szempont
szerint is lehetséges, azonban a különböző típusok
közös jellemzője, hogy megfelelő beavatkozás nélkül
a vállalkozások megszűnéséhez vezetnek. A nem-,
vagy nem megfelelően kezelt krízishelyzetek végső
soron a vállalkozás fizetésképtelenségéhez,
felszámolásához vezetnek. A vállalkozások
vezetőinek kiemelt figyelmet kell fordítania a
válsághelyzetek időben történő felismerésére, és fel
kell készülniük azok kezelésére a hosszú távú
fennmaradás érdekében. A válsághelyzetek kezdeti
szakaszában ugyanis a vállalkozás vezetői megfelelő
döntésekkel, és a döntések hatékony érvényesítésével
megelőzhető a fizetésképtelenség kialakulása.
Amennyiben a szervezet vezetése nem ismeri fel
időben, illetve nem kezeli a válsághelyzetet, a talpra
állításra nagy valószínűséggel válságkezelő
szakember bevonásával van lehetőg, rosszabb
esetben a vállalkozás hitelezői elindítják a
felszámolást.
A válsághelyzet és a fizetésképtelenség
kialakulása egy folyamat eredménye, melyet időben
észlelve a vállalkozás felszámolása elkerülhető.
A mezőgazdasági vállalkozások felszámolásának
az ágazat sajátos helyzetéből fakadóan az alábbi
káros gazdasági- és társadalmi hatásai említhetők:
¾ Az ágazat a fogyasztók élelmiszerszükségletének
kielégítésében kiemelkedő jelentőgű.
¾ Magyarország természeti adottságainak a
mezőgazdasági hasznosítása nélkülözhetetlen.
¾ A mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás
együttesen cca. 400 ezer ember megélhetését
nyújtja.
¾ Az ágazat jelentős szerepet játszik a vidék
népességmegtartó képességében.
A mezőgazdasági vállalkozások
válságkezelésében, felszámolásuk elkerülésében
segítséget nyújthat a már felszámolás alá került
vállalkozások fizetésképtelenségéhez vezető okok
vizsgálata.
Kutatásom céljaként a mezőgazdasági vállalkozások
felszámolásához vezető leggyakoribb okok, és a
megelőzésükre javasolható eszközök feltárását
tűztem ki. A fizetési zavarokhoz vezető okok
feltárásával, megismerésével, azok
következményeinek elhárítására és a következmények
kivédésére való felkészüléssel, az önhibáján kívül
bajba jutott vállalkozásoknak gyors
segítségnyújtással a felszámolás többsége
megelőzhető.
A VIZSGÁLATOK ANYAGA ÉS MÓDSZEREI
A mezőgazdasági vállalkozások felszámolásához
vezető okok vizsgálatára 24 kérdésből álló
(B.1-B.24), ún. zárt kérdésekre épülő kérdőívet
állítottam össze, vagyis a megkérdezettek előre
megadott válasz lehetőségek közül választották ki a
tapasztalataik alapján legjellemzőbbet.
A kérdőívet 110 felszámoló szakemberhez juttattam
el, melyből 33 szakembertől kaptam értékelhető
választ a feltett kérdéseimre. A kérdőívet az APEH
Észak-Alföldi Regionális Igazgatóságának
felszámolásokkal foglalkozó szakembere
segítségével 23 adóhatósági szakemberhez is
eljuttattam, akik ugyancsak érdemi válaszokat tudtak
adni kérdéseimre. A kérdőíven azonosító adatként a
válaszadók megjelölték, hogy adóhatósági, vagy
felszámoló szakemberként szereztek tapasztalatot a
felszámolási eljárásokban (A.1); valamint, hogy
szakmai tapasztalataik mely időszakra vonatkoznak
(A.2). Ezen ismérvek alapján a szakembereket
kétféle szempont szerint csoportosítottam: egyrészt,
hogy munkájában felszámolóként, vagy adóhatósági
szakemberként érintett, másrészt, hogy mekkora a
szakmai tapasztalat éveinek száma.
A szakmai tapasztalat időszaka alapján két csoportra
osztottam a válaszadókat:
¾ 10 év feletti, a Csődtörvény 1992-es bevezetését
követő időszakra vonatkozó tapasztalattal
rendelkező szakemberek;
¾ 10 év alatti tapasztalattal rendelkező
szakemberek.
A kétféle csoportosítás alapján a kapott
válaszokból kétdimenziós (A és B) gyakorisági
táblázatokat (más néven kontingencia táblázat)
képeztem, melyek alapján a χ2 próba alkalmazásával
megvizsgáltam, hogy a kapott adatok lényegesen
eltérnek-e az ún. várt adatoktól (Peers, 1996). A várt
adatok azok az adatok, amelyeket akkor kellene a
táblázatban megkapnunk, ha a kapott válaszok és a
szakemberek jellege, illetve tapasztalatai között nem
állna fenn összefüggés. Amennyiben ezek a várt
adatok és a tényleges adatok nem térnek el
lényegesen egymástól, akkor a két dimenzió
független egymástól.
A várt adatokat úgy határoztam meg, hogy a
kontingencia táblázatok megfelelő sorösszegeinek és
oszlopösszegeinek a szorzatát elosztottam a
végösszeggel, majd a következő képlet
alkalmazásával elvégeztem a χ2 próbát:
(
)
v
v-k 2
2
=χ ,
ahol a „k” a kapott, a „v” a várt értékeket jelenti.
A képlet alapján látható, hogy minél nagyobb a
kapott és a várt értékek közötti eltérés, annál
nagyobb a χ2 értéke.
A következő lépésben elvégeztem a χ2 értékek
szignifikancia vizsgálatát, vagyis a χ2 értékeket
összehasonlítottam a kontingencia táblázatok
szabadságfokának megfelelő, 95%-os valószínűgi
szintnek megfelelő χ2-eloszlás táblázat értékeivel.
1. Ha kérdőívek alapján kiszámolt érték (χ2)
nagyobb, mint a táblázatbeli érték (χ2 táblázat),
akkor az eredmény 95%-os valószínűségi
szintnek megfelelően szignifikáns, a kapott és a
várt érték közötti különbözet nem a véletlen műve.
2. Ha a kiszámolt érték kisebb, mint a táblázatbeli
érték, akkor az eredmény a véletlennek
köszönhető, a tapasztalt különbség nem
szignifikáns (Falus és Ollé, 2000).
AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK, 2009/33.
51
Következő lépésként a kérdőíveket a kapott
válaszok megoszlása alapján értékeltem. Azoknál a
kérdéseknél, melyeknél a szakemberek jellege, illetve
a tapasztalat évei alapján szignifikáns eltérés
mutatkozott, valamint azoknál, amelyeknél nem
szignifikáns, de jelentős eltérés mutatkozott, a
válaszok megoszlását külön értékeltem a
szakemberek jellege, illetve a szakmai tapasztalat
évei alapján (Ertsey és Fenyves, 2003).
A kérdőívek elemzését Microsoft Excel 2003 és
SPSS 13.0 statisztikai program segítségével
végeztem (Kecskeméty és Izsó, 2005).
A VIZSGÁLATOK EREDMÉNYE
A vizsgálataim eredményeként megállapítottam,
hogy a mezőgazdasági vállalkozások
felszámolásához vezető leggyakoribb okok a
vállalkozástól független, külső okok.
A külső okok, mint fizetésképtelenséget előidéző
tényezők lya a mezőgazdaság sajátos helyzetével,
sajátos kockázatával magyarázható.
A kérdőíves felmérésben résztvevő adóhatósági és
felszámoló szakemberek válaszai alapján a
mezőgazdasági vállalkozások csődhelyzetéhez vezető
leggyakoribb külső okok a gazdaságpolitikai
intézkedések kiszámíthatatlansága, a piaci környezet
radikális változása, a valamint a kedvezőtlen
természeti jelenségek (1. ábra).
A külső okok közös jellemzője, hogy a
vállalkozások nem tudják befolyásolni, ilyen
értelemben tehát nem megelőzhetőek. Ezért a
mezőgazdasági vállalkozások esetében kiemelt
jelentősége van a külső tényezőkhöz történő
alkalmazkodásnak a fizetésképtelenség
megelőzésében.
A fizetésképtelenség kialakulásához a külső okok
mellett belső, a vállalkozástól függő okok is
vezethetnek, melyek a mezőgazdasági vállalkozások
fizetésképtelenségéhez vezető okok között általában
kisebb gyakorisággal fordulnak elő. Ennek ellenére a
leggyakoribb felszámoláshoz vezető belső okok
megismerése is fontos, hiszen azok a gazdálkodásra
folyamatosan ható kedvezőtlen külső tényezők
hatásával összeadódva könnyen csődhelyzetet
idézhetnek elő. Emellett ezek azok a tényezők,
amelyeken a vállalkozás szükség esetén változtatni
tud, ezáltal javulhat a külső tényezőkhöz való
alkalmazkodóképessége.
A megkérdezett adóhatósági- és felszámoló
szakemberek tapasztalatai alapján a mezőgazdasági
vállalkozások fizetésképtelenségét leggyakrabban
előidéző belső okok a saját tőke hiány, a kereslet és a
piaci részesedés csökkenése, valamint a vezetői hibák
(2. ábra).
Az általam korábban megvizsgált, felszámolt
mezőgazdasági vállalkozásoknál azt tapasztaltam,
hogy fizetésképtelenségük kialakulásában nagy
szerepe volt a felvett hitelekkel kapcsolatos
kötelezettségeknek. A kedvezőtlen külső jelenségek
miatt bekövetkezett jövedelmezőség romlással
párosulva, a jellemzően jelzáloggal biztosított hitelek
tőkerészének és kamatainak megfizetése rövid időn
belül a vállalkozások fizetésképtelenségéhez vezetett.
A kérdőíves felmérésben résztvevő szakemberek
tapasztalatai ehhez hasonlóan alakultak.
Tapasztalataik szerint a mezőgazdasági vállalkozások
ellen lefolytatott felszámolások több, mint 50%-a
esetén volt jellemző a hitelállománnyal összefüggő
magas tőketörlesztés és kamatfizetési kötelezettség.
1. ábra: A mezőgazdasági vállalkozások felszámolásához vezető külső okok
Forrás: kérdőívek alapján saját szerkesztés(9)
Figure 1: External causes, which lead to liquidation of agricultural organisations
Liquidator(1), Expert from valuation office(2), The radical change of market situation(3), The quick change of scientific and technical
environment(4), The unpredictable change of economic-political situation(5), Harsch climatic phenomena(6), The general crisis of
agriculture(7), The crisis of those areas, which means markets(8), Source: own edit based on the queries(9)
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
felszámoló szakember(1) adóhatósági szakember(2)
A piacokat jelentő térségek nehéz
helyzete(8)
A mezőgazdasági ágazat általános
válsága(7)
Kedvezőtlen természeti jelenségek(6)
A gazdaságpolitikai környezet
kiszámíthatatlan változása(5)
A tudományos- és technikai környezet
gyors ütemű változása(4)
Piaci környezet radikális változása(3)
AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK, 2009/33.
52
2. ábra: A mezőgazdasági vállalkozások felszámolásához vezető belső okok
Forrás: kérdőívek alapján saját szerkesztés(10)
Figure 2: Internal causes, which lead to liquidation of agricultural organisations
Liquidator(1), Expert from valuation office(2), Managing mistakes, defeciencies(3), Incorrect managing structure(4), Incorrect empolyers(5),
Loss of fund(6), Loss of given resources(7), Lack of control(8), Decrease of demand and market share(9), Source: own edit based on the
queries(10)
A mezőgazdasági vállalkozások felszámolásához
vezető leggyakoribb okok feltárása azért szükséges,
mert ezek ismeretében van lehetőség a
fizetésképtelenségük megelőzésére alkalmazható
eszközök meghatározására. A válaszadó szakemberek
tapasztalatai alapján a mezőgazdasági vállalkozások
fizetésképtelenségének megelőzésére leginkább
alkalmas eszközök (3. ábra):
¾ az ágazat sajátosságaihoz illeszkedő
kedvezményes hitelezési rendszer;
¾ a termékek feldolgozottságának növelése;
¾ új piaci lehetőségek felkutatása;
¾ termelésszerkezet átalakítása.
A felmérésben résztvevő szakemberek
legnagyobb része a kedvezményes hitelezési rendszer
kialakítását javasolta a mezőgazdasági vállalkozások
fizetésképtelenségének megelőzésére. Az ágazatra
kialakított kedvezményes hitelezési rendszer valóban
elősegítené a fizetésképtelenség megelőzését,
azonban a kedvezményes hitelek nem pótolják a
megfelelő tőkeerőt, ezért úgy vélem, a
mezőgazdasági befektetés kedvezőbbé tétele a
felszámolások elkerülésének legfontosabb eszköze.
Kutatásom során megállapítottam, hogy a
mezőgazdaságban lefolytatott felszámolások
leggyakrabban a Csődtörvény 1992. évi bevezetését
követő 10 éves időszakra tehetőek, melyek leginkább
a szövetkezeti formában működő szervezeteket
érintették. Ennek oka, hogy a rendszerváltozást
követően a korábbi mezőgazdasági
termelőszövetkezetek döntő részben új típusú
szövetkezetté alakultak át, melynek során számos
problémával kellett szembenézniük. A tagok kiválása
sok esetben olyan mértékű vagyonvesztéssel járt,
hogy az újonnan létrejött szövetkezet a
mezőgazdasági termelésre alkalmas eszközökkel
eleve nem rendelkezett. Komoly nehézségeket
okozott az utód szövetkezeteknek az is, hogy a
jogelőd termelőszövetkezetek kötelezettségei őket
terhelték. Az örökölt adósságok esetenként olyan
mértékűek voltak, hogy visszafizetésük a jogutód
számára lehetetlen volt. További problémát jelentett
számukra az addigi biztos piacok elvesztése, illetve
az ágazat rendszerváltozást követő évekre jellemző
általános válsága.
Kutatásaim során azt is vizsgáltam, hogy a
fizetésképtelenné vált mezőgazdasági vállalkozások
milyen jellegű tartozásokat halmoztak fel leginkább,
azaz a felszámolást megelőző válsághelyzetben mely
kötelezettségeknek nem tudtak eleget tenni.
A megkérdezett adóhatósági szakemberek
tapasztalatai szerint a fizetésképtelenné vált
mezőgazdasági vállalkozások leggyakrabban a hitelt
nyújtó bankok, a felszámolók tapasztalatai szerint az
adóhatóság felé adósodtak el (4. ábra).
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
felszámoló szakember(1) adóhatósági szakember(2)
Vezetési hibák, hiányosságok(3) Rossz szervezeti struktúra(4)
Nem megfelelő munkaerő alkalmazása(5) A rendelkezésre álló kapacitások kihasználatlansága(6)
Tőkehiány(7) Ellenőrzés hiánya(8)
A kereslet és a piaci részesedés csökkenése(9)
AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK, 2009/33.
53
3. ábra: A mezőgazdasági vállalkozások felszámolásának megelőzésére alkalmazható eszközök
Forrás: kérdőívek alapján saját szerkesztés(14)
Figure 3: Tools, which can be applicable to avoid the liquidation of agricultural organisations
Liquidator(1), Expert from valuation office(2), Take in of new investors in order to increase the strength of fund(3), More efficient handle of
demand(4), Quest for new market possibilities, effective marketing(5), To appeal for agricultural insurance in order to eliminate natural and
health risks(6), To increase the process of products in order to get higher salaries(7), Modification of process of production in order to
improve the accomodation to market(8), To create and operate an effective managing information system(9), To create a preferential credit
system, which fits to the peculiarities of the branch(10), Higher support of supplying tools for the branch(11), Effective work plan in order to
improve efficiency(12), To create the right and appropriate managing structre(13), Source: own edit based on the queries(14)
4. ábra: A fizetésképtelenné vált mezőgazdasági vállalkozások által felhalmozott kötelezettségek
Forrás: kérdőívek alapján saját szerkesztés(7)
Figure 4: Obligations accumulated by insolvent agricultural organisations
Liquidator(1), Expert from valuation office(2), They accumulate their tax debts(3), They accumulate their bank debts(4), They accumulate
their debts toward the suppliers(5), They accumulate their obligations toward the employers(6), Source: own edit based on the queries(7)
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
felszámoló szakember(1) adóhatósági szakember(2)
A tőkeerősség növelése érdekében új befektetők bevonása(3)
Hatékonyabb követeléskezelés(4)
Új piaci lehetőségek felkutatása, hatékony marketing(5)
Mezőgazdasági biztosítás megkötése a természeti és egészségügyi kockázatok csökkentése érdekében(6)
A termékek feldolgozottságának növelése a magasabb jövedelem elérése érdekében(7)
Termelésszerkezet átalakítása a piaci alkalmazkodóképesség javítása érdekében(8)
Hatékony vezetői információs rendszer kialakítása és működtetése(9)
Az ágazat sajátosságaihoz illeszkedő kedvezményes hitelezési rendszer kialakítása(10)
Az ágazat eszköz beszerzéseinek a jelenlegi szintnél nagyobb mértékű támogatása(11)
A megfelelő munkaszervezés a hatékonyság fokozása érdekében(12)
A megfelelő vezetői struktúra kialakítása(13)
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
felszámoló szakember(1) adóhatósági szakember(2)
a munkavállalókkal szembeni
kötelezettségeiket halmozzák(6)
szállítókkal szembeni
tartozásaikat halmozzák fel(5)
banki hiteltartozásaikat
halmozzák fel(4)
adóhatósági tartozásaikat
halmozzák(3)
AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK, 2009/33.
54
A szállítók felé történő eladósodás a mintában és
a szakemberek tapasztalatai alapján is a
mezőgazdasági vállalkozások alacsony hányadára
jellemző. A fizetésképtelenné válás folyamatának
kezdetét tehát egyértelműen jelzi, ha a vállalkozás
adó- és hiteltartozásainak kiegyenlítését elhalasztja
annak érdekében, hogy egyéb kötelezettségeinek
eleget tudjon tenni.
A felhalmozott kötelezettségek jellegével
összefüggésben megvizsgáltam, hogy a
mezőgazdasági vállalkozások elleni
felszámolásoknak ki, illetve mely szervezet(ek) a
kezdeményezői leggyakrabban.
A kérdőíves felmérésben résztvevő szakemberek
tapasztalatai:
¾ az adóhatósági szakemberek szerint a hitelt nyújtó
pénzintézetek,
¾ a felszámolók szerint az APEH
által kezdeményezett felszámolások a
legjellemzőbbek a mezőgazdaságban (5. ábra).
5. ábra: A mezőgazdasági vállalkozások felszámolásának kezdeményezői
Forrás: kérdőívek alapján saját szerkesztés(7)
Figure 5: Initiators of liquidation of agricultural organisations
Liquidator(1), Expert from valuation office(2), Valuation office(3), Creditor bank(4), Supplier(5), The insolvent enterprise(6), Source: own
edit based on the queries(7)
A mezőgazdasági vállalkozások felszámolása
viszonylag kevés esetben indul meg szállító
kezdeményezésére. Ez egyrészt azzal magyarázható,
hogy a felhalmozott adósságok között a ki nem
egyenlített szállítói tartozások aránya kisebb, mint az
APEH és pénzintézeti tartozások aránya. Másrészt
sok szállító nem él a felszámolás megindításával,
mint a követelése érvényesítésének eszközével. A
szállítók fizetési igényét a felszámolási eljárásban
ugyanis a hitelezők kielégítési sorrendjének a végén
veszik figyelembe, mely igen alacsony
valószínűséggel térül meg számukra.
IRODALOM
Ertsey I.-Fenyves V. (2003): A gazdasági elemzés során
alkalmazott alapvető statisztikai módszerek. In: Bács Z.-
Orbán I. (szerk.): Gazdasági adminisztráció, szerződések.
Campus Kiadó, Debrecen, 97-111.
Falus I.-Ollé J. (2000): Statisztikai módszerek pedagógusok
számára. Okker Kiadó, Budapest, 329-349.
Kecskeméty L.-Izsó L. (2005): Bevezetés az SPSS
programrendszerbe. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 272-277.
Mitroff, I. I. (2001): Managing Crises Before They Happen.
AMACOM, New York, 2-26.
Peers, I. (1996): Statistical Analysis for Education and Psychology
Researchers, Falmer Press, London-Washington, 57-69.
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
felszámoló szakember(1) adóhatósági szakember(2)
Adóhatóság(3) Hitelt nyújtó pénzintézet(4) Szállító(5) Az adós szervezet(6)
ResearchGate has not been able to resolve any citations for this publication.
ResearchGate has not been able to resolve any references for this publication.