Content uploaded by Zoltán Bakaja
Author content
All content in this area was uploaded by Zoltán Bakaja on Sep 12, 2019
Content may be subject to copyright.
755
Bakaja Zoltán:
Átváltási műveletek a beszélőjelölőnek nevezett szanszkrit idéző mondat angol és magyar nyelvű fordításaiban
Argumentum 15 (2019), 755-783
Debreceni Egyetemi Kiadó
DOI: 10.34103/ARGUMENTUM/2019/4
Tanulmány
Bakaja Zoltán
Átváltási műveletek a beszélőjelölőnek nevezett
szanszkrit idéző mondat angol és magyar nyelvű
fordításaiban
Abstract
It is stated in Kinga Klaudy's book entitled Bevezetés a fordítás gyakorlatába that specification of reporting
verbs comes from the characteristics of Hungarian verbs, and the cause of their employment can be found in the
stylistic conventions and translational norms. The idea of writing this study arose when I observed specification
of the Sanskrit verb uvāca in an English translation of the Bhagavad-gītā. In the course of my research, I studied
transfer operations applied in the translation of a specific Sanskrit reporting clause in a corpus which contained
33 partial or complete English, Hungarian and Hindi translations of the Bhagavad-gītā. My research shows that
in the case of the verb uvāca there are specifications of reporting verbs in many English editions, however, in
many Hungarian editions specification was not applied at all. I have also noticed that we can find specific
transfer operations in the case of other words of the reporting clause as well. My study explores these cases and
also points out that there are well defined translational traditions regarding the translation of the verb uvāca both
in English and Hungarian.
Keywords: Bhagavad-gītā, reporting clause, transfer operations, translational tradition, uvāca.
1 Bevezetés
E tanulmány elkészítésének a gondolata egy másik dolgozat írása közben merült fel bennem.
Azt vizsgáltam, milyen lexikai problémákkal kell szembenéznie annak, aki Bhaktivedanta
Swami Prabhupāda Bhagavad-gītā As It Is című könyvét akarja magyarra fordítani, s arra let-
tem figyelmes, hogy a szanszkrit idéző ige, az uvāca átültetése során, már az angol fordító is
élt a lexikai konkretizálásnak nevezett átváltási művelet eszközével. Klaudy Kinga azt írja
Bevezetés a fordítás gyakorlatába című könyvében, hogy az idéző igék konkretizálása a ma-
gyar ige sajátosságaiból fakad (1999: 45), s az okát a magyar stilisztikai tradíciókban kell ke-
resnünk (1999: 49). Azt vártam, hogy csak a magyar változatban fogok konkretizálással talál-
kozni, ezért amikor az angol szövegben is észrevettem, több angol kiadást is megvizsgáltam,
hogy meglássam, elszigetelt, egyedi jelenséggel van-e dolgom. Kiderült, hogy az uvāca ige
esetében sok angol fordítás tartalmaz, sok magyar pedig nem tartalmaz konkretizálást. Arra is
felfigyeltem, hogy az uvāca legtöbbször egy két- vagy háromszavas, jelölő funkciójú szer-
kezetben fordul elő, s a szerkezet többi tagját is meghatározott átváltási műveletek jellemzik.
Tanulmányom célja e műveletek feltérképezése.
756
Bakaja Zoltán:
Átváltási műveletek a beszélőjelölőnek nevezett szanszkrit idéző mondat angol és magyar nyelvű fordításaiban
Argumentum 15 (2019), 755-783
Debreceni Egyetemi Kiadó
DOI: 10.34103/ARGUMENTUM/2019/4
Az átváltási műveletek rendszere egy Klaudy Kinga által megalkotott, a fordítók által vég-
zett grammatikai és lexikai művelek típusait bemutató osztályozási keret (Klaudy 2018: 5).
Klaudy definíciója szerint az átváltási művelet „összefoglaló terminus mindazokra a rendszer-
szerű és rutinszerű műveletekre, amelyeket fordítók egymást követő generációi fejlesztettek
ki, hogy leküzdjék a fordítás folyamatában alkalmilag együtt funkcionáló nyelvek lexikai és
grammatikai rendszerének, nyelvhasználatának és kulturális kontextusának különbségeiből
fakadó nehézségeket” (Klaudy 2018: 8). E tanulmányomban nem mutatom be részletesen,
csupán azonosítani fogom az egyes műveleteket, és az adott példákban releváns információkat
osztom meg velük kapcsolatban. A műveletek részletes leírása megtalálható többek között
Klaudy Kinga Bevezetés a fordítás gyakorlatába (1999) című könyvében, és a Simigné Fenyő
Saroltával közösen írt Angol–magyar fordítástechnika című munkájában (2007).
A Bhagavad-gītā India és a világ egyik legismertebb szentírása. Nem önálló alkotás, a
Mahābhārata eposz 6. részének, Bhīṣma könyvének a 25–42. fejezete, ám jóval ismertebb és
olvasottabb, mint a teljes eposz. Ennek nemcsak terjedelmi okai vannak, a Bhagavad-gītā
foglalja össze a vedák filozófiai részeinek, az upaniṣadoknak a tartalmát, ezért a vedāntának,
India hat ortodox filozófiai iskolája egyikének is fontos alapműve. A hagyomány szerint a
könyv körülbelül ötezer évvel ezelőtt keletkezett, s Kṛṣṇa Dvaipāyana Vyāsa, az író képében
megjelenő Isten munkája. Az európai nyelvek közül angolra fordították le először, Charles
Wilkins műve 1785-ben, Londonban jelent meg. Első teljes magyar fordítását, Gömöryné
Maróthy Margit munkáját 1924-ben adták ki.
Az angol fordítások száma a félezret is meghaladja, így az összeset átnézni lehetetlen lett
volna – csak a saját könyvtáramban is meglévőket dolgoztam fel. Sokuk egyazon filozófiai
iskola követőinek a munkája, aminek talán nyoma van bizonyos fordítási megoldásokban is.
Barnett, Besant, Maharishi, Marjanovic, Sivananda és Wilkins kivételével az összes meg-
vizsgált angol fordítás készítője a bengáli-vaiṣṇava tradíció követője. Bhaktivedanta Swami
Prabhupada, Nārāyaṇa Gosvāmī és Sridhar Dev-Goswami egyaránt Bhaktisiddhānta Sarasvatī
Ṭhākura tanítványa. A két utóbbi szerző hindi, illetve bengáli nyelvű könyvét a saját közössé-
gük tagjai fordították le angolra. Bhānu Swami Bhaktivedanta Swami Prabhupāda tanítványa,
és Theodor Ithamar is a Bhaktivedanta által alapított ISKCON közösségének a tagja. A ma-
gyar fordítók közül Dvārakeśa, a Bhaktivedanta-fordítás magyar kiadását javító csoport tagjai
és Dóka tartozik ennek az iskolának a követői közé, illetve a Bakos házaspár áll kapcsolatban
vele. Vaiṣṇava teológusként a gauḍīya-vaiṣṇavizmus a szakterületem, így az én fordításomra
is ez volt a legnagyobb befolyással. Lakatos István, Szabó Lőrinc és Szerdahelyi István fordí-
tása a költőiséget tartja szem előtt, Sebestyén Edit, Szabó Ágnes, valamint Dienes István
munkája pedig más vallási közösségek könyvéül szolgál. Virág László egy minden szentírás
iránt tiszteletet tanúsító filozófiai iskola követője, Gömöryné Maróthy Margit teozófusként
érdeklődött a könyv iránt, Baktay Ervinre, Kégl Sándorra és Vekerdi Józsefre pedig az indo-
lógia képviselőjeként tekinthetünk. A magyar kiadások közül az összeset áttanulmányoztam,
azokat is, amelyek a teljes művet, és azokat is, amelyek csak egy-egy részletét tartalmazzák.
Kégl Sándor csak néhány szemelvényt fordított a könyvből, a Maharishi-féle prózai fordítás a
mű első hat fejezetét tartalmazza. Szabó Lőrinc csak a 11. fejezetet fordította le, Szerdahelyi
István pedig több fejezetből is kiragadott néhány versszakot, s ezeket gyúrta össze egy fejeze-
tekre nem tagolt fordítássá. Az én fordításomban a második fejezet jelent meg, egymás mel-
lett olvasható a prózai és a verses fordítás.
A felhasznált források némelyike sokkal több, mint a Gītā versszakainak fordítása. E mű-
vek hosszú magyarázatokat tartalmaznak, amelyek sokszor jócskán meghaladják magának a
757
Bakaja Zoltán:
Átváltási műveletek a beszélőjelölőnek nevezett szanszkrit idéző mondat angol és magyar nyelvű fordításaiban
Argumentum 15 (2019), 755-783
Debreceni Egyetemi Kiadó
DOI: 10.34103/ARGUMENTUM/2019/4
költeménynek a terjedelmét. Ezeknek a könyveknek az esetében a forrásjegyzékben a magya-
rázatok íróját szerzőként tüntettem fel, s ha az angol vagy a magyar fordítás nem a kommentár
szerzőjének a műve, a fordító nevét a kiadó után, zárójelben jelenítettem meg. A kommentá-
rok írói közül Viśvanātha és Baladeva szanszkritul dolgozott, így ők nem készítettek saját for-
dítást. A fordító nevét akkor írtam a forrásjegyzékben szereplő tétel elejére, ha a kötetben nin-
csenek magyarázatok, vagy jelentőségük és terjedelmük jóval kisebb, mint a fordításé. A
Lakatos & Vekerdi és a Szerdahelyi & Tóth párosban Vekerdi József és Tóth Edit a prózai
fordítást készítette el.
Egyetlen olyan eddig megjelent magyar Bhagavad-gītā-kiadás van, amelyet a tanulmá-
nyom nem dolgoz fel, Karma Tsering A Bhagavad Gítá ahogyan én látom (sic!) című kiadvá-
nya (2003). Ennek egy része plágium, nagy terjedelemben, forrásmegjelölés nélkül vesz át
szó szerint vagy kisebb változtatásokkal a Dvārakeśa-fordítás szövegéből, ahol pedig saját
anyagot tartalmaz, ott annyira eltér az eredeti műtől, hogy aligha lehet fordításnak nevezni.
2 A beszélőjelölő fogalma
Az idéző mondat azon formáját nevezem beszélőjelölőnek, amelyet a Mahābhāratában, az
upaniṣadok némelyikében (haṁsa, muktika, rāmarahasya, śukarahasya) és a purāṇákban
használnak, de a Rāmāyanában például nem találhatjuk meg. Nem tartozik szervesen a szö-
veghez, annak többi részétől eltérően nem valamely versmértékben íródott, és néhány kiadás-
ban több, másokban kevesebb van belőle. Ahogy már korábban írtam, vizsgálódásaimat az
uvāca fordítási példáival kezdtem. Ez az igealak 64-szer fordul elő a Bhagavad-gītāban. (A
Bhaktivedanta-kiadás szanszkritját választottam a számlálás alapjának, egyes kiadásokban ez
a szám eltérhet.) Gyöke a vac, s a Gītāban használatos alak az ebből a gyökből képzett 2. ra-
gozási osztályú, E/3 személyű ige elbeszélő múlt idejű (befejezett) formája. A vac jelentését
Körtvélyesi gyöktáblázata (2006: 255) a ’beszél’ magyar megfelelővel adja vissza, a Monier-
Williams szótárban (2011) található angol fordításai a következők: speak, say, tell, utter,
announce, declare, mention, proclaim, recite, describe. (A továbbiakban minden szanszkrit
szó jelentését innen idézem.) A gyökből képzett igének a Bhagavad-gītāban használt leggya-
koribb angol fordítása a said.
Az uvāca szó maguknak a versszakoknak a szövegében csak 4-szer van jelen, a műben
szereplő többi 60 alakja egy alany+uvāca vagy jelző+alany+uvāca felépítésű szerkezetben ta-
lálható meg, amely megelőzi az egyes versszakokat. A szerkezet funkciója a beszélő szemé-
lyének megmutatása, ezért beszélőjelölőnek neveztem el. Nem mondhatjuk el, hogy a jelölő
minden egyes új megszólalás előtt felbukkan, de majdnem mindegyik előtt ott találjuk. For-
mális jellegét, azaz pusztán jelölői szerepét az bizonyítja, hogy sokszor még azok után a vers-
szakok után is ott áll, amelyek konkrétan megnevezik, hogy a következő ślokában ki fog
beszélni (1.26–27, 2.1–2, 2.10–11). A beszélőjelölő jelentése tehát ’(A nagytiszteletű) X. Y.
mondta’. A Bhagavad-gītāban négy szereplő megszólalása előtt található meg, vagyis az itt
vizsgált négy idéző mondat a (1) dhṛtarāṣṭra uvāca, (2) sañjaya uvāca, (3) arjuna uvāca és a
(4) śrī-bhagavān uvāca.
758
Bakaja Zoltán:
Átváltási műveletek a beszélőjelölőnek nevezett szanszkrit idéző mondat angol és magyar nyelvű fordításaiban
Argumentum 15 (2019), 755-783
Debreceni Egyetemi Kiadó
DOI: 10.34103/ARGUMENTUM/2019/4
3 A beszélőjelölő jelzőjének fordítása
A beszélőjelölő jelzője a śrī, amelynek jelentése ’ragyogó, sugárzó, nagyszerű, tiszteletre
méltó, tisztelendő’. A tisztelet kifejezésére szolgáló megszólításként használják. A Bhagavad-
gītában csak Isten nevéhez kapcsolódóan találhatjuk meg, de más könyvekben szentek s akár
démoni királyok neve előtt is felfedezhetjük. Ez az a tagja a beszélőjelölőnek, amelynek
esetében a fordítók leginkább élnek a kihagyás lehetőségével.
3.1 A beszélőjelölő jelzője az angol fordításokban
Bár ez az alfejezet a beszélőjelölő jelzőjének az angol fordításáról szól, itt említem meg a
hindi kiadást is (1. URL), amelyben a szó változatlanul szerepel. A Glosbe hindi – magyar
szótár szerint a hindi śrī jelentése ’úr, uram’ (2. URL). Talán a hindi és szanszkrit formális
azonosságnak köszönhető, hogy a Nārāyaṇa-kiadás fordítója a jelző angol szövegbe való átül-
tetéséhez az idegen szóként való átvételt választotta, a szövegben mindvégig a Śrī Bhagavān
said szerepel.
Besant (1905), Maharishi (1967) Sivananda (2000) és Ithamar (2010) a śrī-bhagavān
uvāca fordítására következetesen a the blessed Lord said formulát alkalmazta s a
Bhaktivedanta-fordítás első kiadásában (1968) is sok helyen ez szerepelt (2.11, 2.55, 3.3,
3.37, 4.1, 4.5, 5.2, 6.1, 6.35, 6.40, 10.19, 11.5, 11.32, 11.47, 11.52, 12.2, 13.2, 14.1, 14.22,
15.1, 16.1). Bhaktivedanta Swami Prabhupāda a śrī jelentését néhány más könyvében is a
blessed-del adta vissza (3. URL). Ezt egyszerű behelyettesítésnek tekinthetjük.
„Gyakran maradnak ki a fordításból a megszólítások, udvariassági formák, mivel a kü-
lönböző kultúrákra jellemző és különböző történelmi korszakokhoz kötődő megszólításokat
és udvariassági formákat szinte lehetetlenség megfeleltetni egymásnak” – írja Klaudy (1999:
90). A beszélőjelölő jelzője teljesen kimarad Bhānu, Bhumipati, Marjanovic, Sagar,
Swarupananda, Barnett és Wilkins fordításából. A Bhaktivedanta-fordítás második kiadásá-
ban is csak kétszer találhatjuk meg – lefordítatlanul: (4.1, 6.35).
3.2 A beszélőjelölő jelzője a magyar fordításokban
A beszélőjelölő jelzője Baktay, Dóka, Gömöryné, Kégl, Lakatos, Szabó Lőrinc, Szerdahelyi,
Vekerdi és Virág fordításából teljesen kimaradt. Ez nem jelenti azt, hogy a fordítók
mindegyike végrehajtotta a kihagyás műveletét. Dóka, Szabó Lőrinc és Virág olyan angol
fordításból dolgoztak, amelyben már megtörtént a jelző kihagyása. Lakatos és Szerdahelyi
Vekerdi és Tóth nyersfordítását használta. Ezeket nem láttam, de Vekerdi később kiadott
prózai fordítása sem tartalmazza a jelölő jelzőjét. Így Baktayról, Gömörynéről, Kéglről,
Vekerdiről és egy versszaknál (8.3) a Bakos házaspárról mondhatjuk el biztosan, hogy ebben
az esetben a lexikai átváltási műveletek közül a kihagyással élt. Az én prózai fordításomban
egy helyen (2.2) a teljes beszélőjelölő kimaradt, mert a megelőző versszakból már megtudtuk,
hogy ki fog beszélni. Az 1. táblázat a jelző kihagyásával létrejött magyar mondatokat mutatja
be. Ezek közül néhányban az ige is kimaradt.
759
Bakaja Zoltán:
Átváltási műveletek a beszélőjelölőnek nevezett szanszkrit idéző mondat angol és magyar nyelvű fordításaiban
Argumentum 15 (2019), 755-783
Debreceni Egyetemi Kiadó
DOI: 10.34103/ARGUMENTUM/2019/4
Fordító
Forrásnyelvi szöveg
Célnyelvi szöveg
Kégl (1910)
śrī-bhagavān uvāca
Az istenség így szólt:
Gömöryné (1924)
The blessed Lord said
Krisna szól: / Krisna.
Vekerdi (1997)
śrī-bhagavān uvāca
A Magasztos szólt:
Baktay (2013)
śrī-bhagavān uvāca
A Magasztos:
Bakaja (2016)
śrī-bhagavān uvāca
– mondta a fenséges Úr.
Bakaja (2016)
śrī-bhagavān uvāca
Az Úr, akinél senki sem gazdagabb, erősebb, híresebb, szebb,
akinél nem tud többet senki, s aki könnyedén lemond
mindenéről, így válaszolt:
Bakos és Bakos (2017)
śrī-bhagavān uvāca
Az Úr válaszolt:
1. táblázat. A jelző kihagyásának eredményeként keletkezett magyar idéző mondatok
A jelző Sebestyén munkájában, a Sivánanda-kiadásban, a Bhaktivedanta-fordítás első kiadá-
sában, a Bakos házaspár fordításában és a csak az első hat fejezetet tartalmazó Maharishi-ki-
adásban jelenik meg magyarra fordítva. A következő táblázat bemutatja az említett művekben
a śrī-bhagavān kifejezés megfelelőit, amelyekben a jelző fordítását vastaggal szedtem. A
Bhaktivedanta-fordítás esetében az angol eredetit is feltüntettem, és jeleztem, ha az első angol
kiadás rövidített és teljes változata eltér egymástól. A fejlécben a fordító neve olvasható. A
név utáni kérdőjel azért van ott, mert a 2. és 3. magyar kiadáson Dvārakeśa már nem dolgo-
zott, és nehéz lenne kideríteni, hogy a fordítócsoport tagjai közül kinek a nevéhez fűződik
valamely változtatás. A ’—’ jel azt jelenti, hogy a jelölő hiányzik a fordításból. A Maharisi-
és a Sivánanda-kiadás nem szerepel a táblázatban, mert azokban a jelzőt kivétel nélkül min-
den esetben az ’áldott’ szóval fordítják.
760
Bakaja Zoltán:
Átváltási műveletek a beszélőjelölőnek nevezett szanszkrit idéző mondat angol és magyar nyelvű fordításaiban
Argumentum 15 (2019), 755-783
Debreceni Egyetemi Kiadó
DOI: 10.34103/ARGUMENTUM/2019/4
Versszak
Dvārakeśa 1. (Bhaktivedanta é. n.)
Bhaktivedanta (1968, 1972)
Dvārakeśa + ? (Bhaktivedanta 2001, 2014)
Bhaktivedanta (2015)
Sebestyén (2000)
Bakos és Bakos
(2017)
2.2
Bhagavān, a Legfelsőbb Személy…
68: The Supreme Personality…
72: The Supreme Person [Bhagavān]…
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége…
The Supreme Personality of Godhead…
—
A Magasztos Úr…
2.11
A Magasztos Úr…
The Blessed Lord…
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége…
The Supreme Personality of Godhead
A Magasztos Úr…
A Magasztos Úr…
2.55
A Magasztos Úr…
The Blessed Lord…
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége…
The Supreme Personality of Godhead
A Magasztos Úr…
A Magasztos Úr…
3.3
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége…
The Blessed Lord…
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége…
The Supreme Personality of Godhead
Bhagawan Krishna…
…a Magasztos Úr…
3.37
A Magasztos Úr…
The Blessed Lord…
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége…
The Supreme Personality of Godhead
Bhagawan…
A Magasztos Úr…
4.1
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége…
The Blessed Lord…
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, az Úr Śrī Kṛṣṇa…
The Personality of Godhead, Lord Śrī Kṛṣṇa…
A Magasztos Úr…
A Magasztos Úr…
4.5
A Magasztos Úr…
The Blessed Lord…
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége…
The Personality of Godhead…
Az Úr…
A Magasztos Úr…
5.2
A Magasztos Úr…
The Blessed Lord…
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége…
The Personality of Godhead…
A Magasztos Úr…
A Magasztos Úr…
6.1
A Magasztos Úr…
The Blessed Lord…
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége…
The Supreme Personality of Godhead…
A Magasztos Úr…
A Magasztos Úr…
6.35
A Magasztos Úr…
The Blessed Lord…
Az Úr Śrī Kṛṣṇa…
Lord Śrī Kṛṣṇa…
Az Úr Krishna…
A Magasztos Úr…
6.40
A Magasztos Úr…
The Blessed Lord…
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége…
The Supreme Personality of Godhead…
A Magasztos Úr…
…a Magasztos Úr…
7.1
A Magasztos Úr…
68, 72: kimaradt…
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége…
The Supreme Personality of Godhead
A Magasztos Úr…
A Magasztos Úr…
761
Bakaja Zoltán:
Átváltási műveletek a beszélőjelölőnek nevezett szanszkrit idéző mondat angol és magyar nyelvű fordításaiban
Argumentum 15 (2019), 755-783
Debreceni Egyetemi Kiadó
DOI: 10.34103/ARGUMENTUM/2019/4
Versszak
Dvārakeśa 1. (Bhaktivedanta é. n.)
Bhaktivedanta (1968, 1972)
Dvārakeśa + ? (Bhaktivedanta 2001, 2014)
Bhaktivedanta (2015)
Sebestyén (2000)
Bakos és Bakos
(2017)
8.3
A Legfelsőbb Személy…
68: The Supreme Personality of Godhead…
72: The Supreme Lord…
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége…
The Supreme Personality of Godhead…
Az Áldott Úr…
—
9.1
A Legfelsőbb Személy…
The Supreme Lord…
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége…
The Supreme Personality of Godhead (Itt a kéziratban a
72-es változat szerepelt, amit a szószedet alapján
javítottak.)
A Magasztos Úr…
…a Magasztos Úr…
10.1
A Legfelsőbb Úr…
The Supreme Lord…
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége…
The Supreme Personality of Godhead (A kéziratból
kimaradt.)
A Magasztos Úr…
A Magasztos Úr…
10.19
A Magasztos Úr…
The Blessed Lord…
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége…
The Supreme Personality of Godhead
A Magasztos Úr…
A Magasztos Úr…
11.5
Szólt a Magasztos Úr:
68: The Supreme Personality of Godhead
72: The Blessed Lord
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége…
The Supreme Personality of Godhead
A Magasztos Úr…
A Magasztos Úr…
11.32
…a Magasztos Úr…
68: The Supreme Personality of Godhead…
72: The Blessed Lord…
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége…
The Supreme Personality of Godhead
A Magasztos Úr…
…a Magasztos Úr…
11.47
A Magasztos Úr…
68: The Supreme Personality of Godhead…
72: The Blessed Lord…
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége…
The Supreme Personality of Godhead…
A Magasztos Úr…
A Magasztos Úr…
11.52
…a Magasztos Úr…
68: The Supreme Personality of Godhead
72: The Blessed Lord…
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége…
The Supreme Personality of Godhead…
A Magasztos Úr…
A legfelsőbb Úr…
12.2
A Magasztos Úr…
68: The Supreme Personality of Godhead
72: The Blessed Lord…
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége…
The Supreme Personality of Godhead…
Az Úr Sri Krishna…
…a Magasztos Úr…
762
Bakaja Zoltán:
Átváltási műveletek a beszélőjelölőnek nevezett szanszkrit idéző mondat angol és magyar nyelvű fordításaiban
Argumentum 15 (2019), 755-783
Debreceni Egyetemi Kiadó
DOI: 10.34103/ARGUMENTUM/2019/4
Versszak
Dvārakeśa 1. (Bhaktivedanta é. n.)
Bhaktivedanta (1968, 1972)
Dvārakeśa + ? (Bhaktivedanta 2001, 2014)
Bhaktivedanta (2015)
Sebestyén (2000)
Bakos és Bakos
(2017)
13.2
A Magasztos Úr…
68: kimaradt;
72: The Blessed Lord…
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége…
The Supreme Personality of Godhead…
A Magasztos Úr…
A kegyes Úr…
14.1
A Magasztos Úr
68: The Supreme Personality of Godhead…
72: The Blessed Lord…
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége…
The Supreme Personality of Godhead…
A Magasztos Úr…
A kegyes Úr…
14.22
A Magasztos Úr…
68: The Supreme Personality of Godhead…
72: The Blessed Lord…
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége…
The Supreme Personality of Godhead…
A Magasztos Úr…
A Magasztos Úr…
15.1
…a Magasztos Úr:
68: The Supreme Lord…
72: The Blessed Lord…
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége…
The Supreme Personality of Godhead…
A Magasztos Úr…
A Magasztos Úr…
16.1
A Magasztos Úr
68: The Supreme Personality of Godhead…
72: The Blessed Lord…
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége…
The Supreme Personality of Godhead…
A Magasztos Úr…
A legfelsőbb Úr
17.2
A Legfelsőbb Úr…
68: The Supreme Personality of Godhead…
72: The Supreme Lord…
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége…
The Supreme Personality of Godhead…
A Magasztos Úr…
—
18.2
A Legfelsőbb Úr…
68: The Supreme Personality of Godhead…
72: The Supreme Lord…
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége…
The Supreme Personality of Godhead…
A Magasztos Úr…
…a Magasztos Úr…
2. táblázat. A beszélőjelölő jelzője a magyar fordításokban
763
Bakaja Zoltán:
Átváltási műveletek a beszélőjelölőnek nevezett szanszkrit idéző mondat angol és magyar nyelvű fordításaiban
Argumentum 15 (2019), 755-783
Debreceni Egyetemi Kiadó
DOI: 10.34103/ARGUMENTUM/2019/4
Nehéz eldönteni, hogy a táblázatban szereplő Lord Śrī Kṛṣṇa vagy az Úr Krishna esetében a
Lord vagy az Úr a jelző vagy az alany fordítása. Én inkább hajlok afelé, hogy a bhagavān cél-
nyelvi megfelelőjéhez tartozik, ám könnyen belelátható a śrī tiszteletteljes megszólítást be-
töltő funkciója is, különösen akkor, ha a szónak a hindiben használt ’úr, uram’ jelentésére
gondolunk. Bárhogy is legyen, a śrī változtatás nélküli használata az idegen szóként való
átvétel példája, a blessed magasztos-kénti fordítása pedig egyszerű behelyettesítés.
A Bakos házaspár fordításában található kegyes félrefordításnak tűnik, a śrī jelentései közt
egyetlen általam ismert szótárban sem szerepel, de tekinthetjük a kegyelmes tiszteletteljes
megszólítás szótévesztéssel létrejött alakjának is, ez esetben itt is egyszerű behelyettesítéssel
van dolgunk, bár a Czuczor–Fogarasi szótár szerint a kegyelmes szó „közép helyen áll a mél-
tóságos, és főméltóságu között”, így nem szerencsés a legfensőbb Istennel kapcsolatban hasz-
nálni.
Amint látható, a supreme–legfelsőbb párost nem azonosítottam a jelölő jelzőjével, mert az
véleményem szerint a bhagavān fordításához tartozik. Bhaktivedanta Swami Prabhupāda
olyankor is használja, amikor a śrī nem áll a bhagavān előtt. A mű második kiadásában a
Blessed Lord kifejezés már nem szerepelt, viszont két helyen lefordítatlanul találkozunk a
jelzővel (4.1, 6.35). A saját, verses fordításomba anélkül illesztettem be a jelzőt, hogy akár
azt, akár az alanyt lefordítottam volna (jövevényszókénti átvétel). Ezt nem a szöveg
egzotikussá tétele, hanem a ritmika megtartása érdekében tettem: Srí Bhagaván ekképp szólt.
4 A beszélőjelölő alanyának fordítása
A Bhagavad-gītā beszélőjelölőjének négy alanya lehet: Dhṛtarāṣṭra, Sañjaya, Arjuna és
Kṛṣṇa. Közülük az első háromnak a neve változtatás nélkül került át a célnyelvi szövegekbe,
illetve a hindi kiadásban ne végződést kap: dhṛtarāṣṭrane, sañjayane és arjunane. Az első
három szereplő esetében tehát a fordítók az átvételt választják. Kṛṣṇára a jelölő a bhagavān
szó használatával utal. A śrī-bhagavān uvāca 28-szor szerepel a könyvben. A szanszkrit
bhaga főnév jelentése többek között ’méltóság, fenség, magasztosság’, a vat képző pedig
a ’birtokolni vmit, rendelkezni vmivel’ értelemben használatos. A bhagavān szó a hímnemű
bhagavat melléknév egyes szám alanyesetű alakja. A bhagavat szótári jelentése ’dicsőséges,
nagy hírű, isteni, imádandó’ (Glorious, illustrious, divine, adorable, venerable.) Megértésé-
hez érdemes elolvasni Bhaktivedanta Swami Prabhupāda magyarázatát:
Persze néha a bhagavān szó bármely hatalmas emberre vagy félistenre is utalhat, és itt minden bizonnyal
azért nevezik így Kṛṣṇát, mert ő jelentős személyiség, ám azt is tudnunk kell, hogy az Úr Śrī Kṛṣṇa maga
Isten mindenek fölött álló személye. Ezt az összes kiváló ācārya (lelki tanítómester), például
Śaṅkarācārya, Rāmānujācārya, Madhvācārya, Nimbārka Svāmī, Śrī Caitanya Mahāprabhu és India
védikus tudományának más szaktekintélyei is megerősítik (saját fordítás: Bhaktivedanta 2015: 2–3).
4.1 A beszélőjelölő alanya az angol fordításokban
Az alábbi táblázat a bhagavān szó angol fordításait mutatja be. Azokon a helyeken, ahol a
jelző beékelődött az alany fordításába, kiemeltem azokat a szavakat, amelyek az alanyt jelzik.
Ott, ahol a forrásjegyzékben szereplő tétel nem az angol fordítás készítőjének a nevével
kezdődik, zárójelben közöltem a forrásjegyzékben található nevet.
764
Bakaja Zoltán:
Átváltási műveletek a beszélőjelölőnek nevezett szanszkrit idéző mondat angol és magyar nyelvű fordításaiban
Argumentum 15 (2019), 755-783
Debreceni Egyetemi Kiadó
DOI: 10.34103/ARGUMENTUM/2019/4
Fordítók és kiadások
A bhagavān szó fordítása
Barnett (Macnicol szerk. 1938)
The Lord
Besant és Bhagavân (1905)
The Blessed Lord
Bhaktivedanta (1968, 1972, 2015)
Lord Śrī Kṛṣṇa; The Blessed Lord; The Supreme Lord; The Supreme
Person; The Supreme Personality; The Supreme Personality of Godhead;
The Personality of Godhead, Lord Śrī Kṛṣṇa
Bhānu (é. n., 2003)
The Lord
Bhumipati (Bhaktivinoda 2006)
The Supreme Lord
Ithamar (2010)
The blessed Lord
Maharishi (1967)
The blessed Lord
Marjanovic (Abhinavagupta 2004)
The Lord
? (Nārāyaṇa 2011)
Bhagavān
Sagar ( Sridhar 2. URL)
The Supreme Lord; The Lord
Swarupananda (Sridhar 2006)
The Supreme Lord; The Lord
Wilkins (1785)
Krěěsnă
3. táblázat. A bhagavān szó angol fordításai
Láthatjuk, hogy a Bhaktivedanta-fordításban különösen sok variáció szerepel. Ennek az az
oka, hogy az első kiadáson több különböző szerkesztő is dolgozott, s a saját részük átnézése
közben megváltoztatták a fordító által leginkább használt the Supreme Personality of
Godhead alakot. Ahogy azt a 2. táblázatban láthatjuk, a 2., javított kiadásban többnyire már
csak ez utóbbi szerepel.
A bhagavān szó fordításának fenti példáiban a fordítónak szinte mindig el kell végeznie
egy kötelező átváltási műveletet, a névelő betoldását. Ez csak három esetben nincs így: a
Narāyaṇa-kiadásban, ahol a fordító a szanszkrit eredeti idegen szóként való átvételét válasz-
totta (itt a beszélőjelölő jelzője előzi meg a szót), Wilkinsnél, aki Kṛṣṇa személynevét hasz-
nálta, illetve a Bhaktivedanta-fordítás 2. kiadásában ott, ahol a Lord Śrī Kṛṣṇa alak szerepel
(4.1, 6.35).
A Fentebbi Bhaktivedanta-idézetből az derült ki, hogy a bhagavān szó átültetésekor a leg-
több fordító konkretizál, vagyis a fenséget és dicsőséget kifejező melléknév általános jelen-
tési tartományát Istenre, illetve Istennek az Arjuna oldalán álló formájára szűkíti. A konkreti-
zálás nem minden esetben egyenlő mértékű. A the Lord ’az Úr’ (A továbbiakban az egyes
angol szavak jelentését az Országh és Magay vezetésével szerkesztett nagyszótár alapján
adom meg [2009].) arra utal, hogy a műben szereplő bhagavān nem egyszerűen csak kiváló –
ő az ura mindennek. Ezt még explicitebben fejezi ki a the Supreme Lord forma, amelyből
megtudhatjuk, hogy ez az Úr felette áll minden más úrnak. A the Supreme Person a
Personality of Godhead és a Supreme Personality hasonló jelentéssel bír, de ezekből azt is
megtudhatjuk, hogy az Úr nem a világ felett uralkodó személytelen szellem, hanem személy.
A the Supreme Personality of Godhead (’Isten mindenek fölött álló személye’) a leginkább
explicit kifejezés, amelyben benne foglaltatik az, hogy nem akármilyen úrról, a mindenek
fölött álló személyes Istenről van szó. A Lord Śrī Kṛṣṇa formából azt tudhatjuk meg, hogy ez
az Úr Kṛṣṇa, és a Bhaktivedanta-fordítás a 4. fejezet 1. versszakában egy még részletesebb le-
765
Bakaja Zoltán:
Átváltási műveletek a beszélőjelölőnek nevezett szanszkrit idéző mondat angol és magyar nyelvű fordításaiban
Argumentum 15 (2019), 755-783
Debreceni Egyetemi Kiadó
DOI: 10.34103/ARGUMENTUM/2019/4
írással is szolgál: The Personality of Godhead, Lord Śrī Kṛṣṇa. Ezek után már senki sem té-
vesztheti el: az Arjuna oldalán álló Bhagavān a Kṛṣṇának nevezett Úristen.
Klaudy a lexikai konkretizálást a testrészek, a mozgást jelentő, az idéző, a kezdést kifejező
igék és az általános jelentésű igék esetén írta le (Klaudy 1999: 45–54), itt azonban egy mel-
léknév jelentésének a konkretizálására láttunk példát, amely a különböző mértékű explicitáció
eredményeként, lexikai betoldások segítségével jöhetett létre.
4.2 A beszélőjelölő alanya a magyar fordításokban
A következő táblázatban a bhagavān szónak a vizsgált fordításokban található magyar megfe-
lelőit ismertetem. Ha a fordító nem közvetlenül a szanszkritból dolgozott, akkor zárójelben
közöltem a forrásnyelvi fordítás készítőjének a nevét.
Fordító
Fordítás
Bakaja (2016)
a fenséges Úr; Az Úr, akinél senki sem gazdagabb, erősebb, híresebb,
szebb, akinél nem tud többet senki, s aki könnyedén lemond
mindenéről; Bhagaván
Bakos és Bakos (2017)
A[z] Magasztos Úr; Az Úr; A legfelsőbb Úr; A[z] kegyes Úr
Baktay (2013)
A Magasztos
Dienes (2016) (Maharishi)
Az Áldott Úr
Dóka (2003) (Sagar)
A Legfelsőbb Úr; Az Úr
Dvārakeśa, Dāsa és mások (é. n., 2001,
2014) (Bhaktivedanta)
A Legfelsőbb Személy; A Legfelsőbb Úr; A[z] Magasztos Úr; Az
Istenség Legfelsőbb Személyisége; Bhagavān, a Legfelsőbb Személy
Gömöryné (1924) (Besant és
Bhagavân)
Krisna
Kégl (1910)
Az istenség
Lakatos (1987) (Vekerdi)
A Magasztos
Sebestyén (2000) (?)
A[z] Magasztos Úr; Bhagawan Krishna; Bhagawan; Az Úr; Az Úr
Krishna; Az Áldott Úr
Szabó Ágnes (é. n.) (Sivananda)
Az Áldott Úr
Szabó Lőrinc (3. URL) (Barnett)
Az Úr
Szerdahelyi (1965) (Tóth)
Krisna, A Magasztos
Vekerdi (1997)
A Magasztos
Virág (2012) (Marjanovic)
Az Úr
4. táblázat. A bhagavān szó magyar megfelelői a vizsgált fordításokban
Mivel Sebestyén forrásszövegét nem ismerem, a fenti táblázatból az általa elvégzett átváltási
művelteket nem tudom teljesen biztosan megítélni. A Bhagawan Krishna és a Bhagawan
megoldások írásmódjából arra következtetek, hogy itt az idegen szóként való átvételt válasz-
totta, az angol forrásszöveg írásmódja alapján. Az Az Áldott Úr formát csak a 8.3. versszak-
ban használja, és nem derül ki, hogy a forrásnyelvben csak itt szerepelt a the Blessed Lord,
vagy máshol is, illetve itt állt valami más és a the Blessed Lord megfelelőjéül választotta az A
766
Bakaja Zoltán:
Átváltási műveletek a beszélőjelölőnek nevezett szanszkrit idéző mondat angol és magyar nyelvű fordításaiban
Argumentum 15 (2019), 755-783
Debreceni Egyetemi Kiadó
DOI: 10.34103/ARGUMENTUM/2019/4
Magasztos Úr-t. A legtöbb esetben valószínűleg az egyszerű behelyettesítést alkalmazta,
illetve az Az Úr Krishna esetében keveredik a fordításban az egyszerű behelyettesítés és az
idegen szóként való átvétel.
A szanszkritból fordító Baktay és Vekerdi automatikusan végrehajtotta a névelő betol-
dását, majd behelyettesítette a bhagavān-t a magasztossal. Kégl szintén betoldotta a névelőt,
és az általános jelentésű bhagavān szót az istenség magyar megfelelővel konkretizálta.
Gömöryné szintén konkretizált, amikor Besant és Bhagavân The Blessed Lord-ja helyett a
Krisna-t használta. Ez a konkretizálás a névelő kihagyásával és a Krisna jövevényszókénti
átvételével valósulhatott meg. Intralingvális átvételt láthatunk pl. Lakatos esetében, aki szó
szerint vette át az a Magasztos-t Vekerdi nyersfordításából.
Érdekes, hogy miért választotta Dvārakeśa az Az Istenség Legfelsőbb Személyisége szólt
megoldást a 4.1. versszakban, amikor az angolban a The Blessed Lord said áll. Talán véletlen
elírás lehet, amelynek az a forrása, hogy a szószedetben az angol is a The Supreme
Personality of Godhead said formát alkalmazza és a szerző a magyarázatokban is ezt hasz-
nálja a legtöbbször a bhagavān angol megfelelőjeként. Ahhoz, hogy a The Supreme
Personality of Godhead said-ből Az Istenség Legfelsőbb Személyisége szólt legyen, gramma-
tikai áthelyezés szükséges. Az angol birtokos szerkezet előtt álló minőségjelző a magyarban
beékelődik a birtokos szerkezet tagjai közé.
Az én prózai fordításomban egy esetben betoldással konkretizáltam az alanyt, ekkor a
fenséges-nek fordított bhagavān után az Úr szót is a fordításához csatoltam. A második alka-
lommal a szó fordítása jelentős terjedelmű explicitációt tartalmaz. Itt előrevettem a jelentést
önmagában is konkretizáló úr szót, s aztán a Bhaktivedanta-kiadás egy hivatkozása alapján
(2015 2.2) sok-sok lexikai egység betoldásával fejtettem ki részletesen, hogy mi az a hat fen-
séges tulajdonság, amelyet birtokolni kell ahhoz, hogy valakit bhagavān-nak nevezzenek.
Ezzel a szó jelentését még konkrétabbá, még kézzelfoghatóbbá tettem. A verses fordításom
jövevényszóként (Bhagaván) veszi át a forrásnyelvi kifejezést.
Az itt nem említett többi fordító az angol szöveg magyarítása során az egyszerű behelyette-
sítés eszközével élt.
5 A beszélőjelölő igéjének fordítása
5.1 Példák a beszélőjelölő igéjének angol fordítására
Az 5. és 7. táblázatban azt mutatom be, hogyan konkretizálták az egyes angol és magyar for-
dítások készítői a beszélőjelölő igéjét. Az 5. táblázat fejlécének első sorában a fordító neve
áll. Ha az angol fordítás nem az eredeti szanszkritból, hanem annak hindi vagy bengáli fordí-
tásából készült, akkor zárójelben az eredeti fordító neve olvasható. Ugyanannak a könyvnek a
különböző kiadásait ’/’ jellel választottam el. A 6. oszlop kérdőjele arra utal, hogy a könyvben
nem nevezik meg az angol fordítót. A ’—’ jelet akkor használtam, amikor az adott versszak-
ban hiányzott a jelölő, vagy kihagyták belőle az igét. Félkövér betűvel szedtem azokat a he-
lyeket, ahol a fordító nem az általa leggyakrabban használt igei alakot alkalmazta az adott
versszakban, valamint kiegészítette vagy konkretizálta a jelölő igéjét.
767
Bakaja Zoltán:
Átváltási műveletek a beszélőjelölőnek nevezett szanszkrit idéző mondat angol és magyar nyelvű fordításaiban
Argumentum 15 (2019), 755-783
Debreceni Egyetemi Kiadó
DOI: 10.34103/ARGUMENTUM/2019/4
Versszak
Bhaktivedanta
Ithamar
Bhumipati
(Bhaktivinoda)
Bhānu
(é. n.)
Bhānu
(2003)
?
(Nārāyaṇa)
Besant &
Bhagavân
Sagar / Swarupananda
(Sridhar)
1.1
said
said
said
said
said
said
said
said
1.2
said
said
replied
said
said
said
said
said
1.21
said
said
said
spoke
spoke
said
said
said /
1.24
said
said
said
spoke
spoke
said
said
said
1.28
said
said
said
—
—
said
said
said / —
1.46
said
said
said
—
—
said
said
said
2.1
said
said
said
said
said
said
said
said
2.2
said
said
said
said
said
said
said
said
2.4
said
said
said
said
said
said
said
said
2.9
said
said
said
said
said
said
said
said
2.11
said
said
said
said
said
said
said
said
2.54
said
asked
said
said
said
said
said
said
2.55
said
said
said
answers
said
said
said
said
3.1
said
said
said
said
said
said
said
said
3.3
said
said
said
said
said
said
said
replied
3.36
said
said
asked
said
said
said
said
inquired
3.37
said
said
replied
said
said
said
said
replied
4.1
said
said
said
said
—
said
said
said
4.4
said
said
said
said
said
said
said
said
4.5
said
said
said
said
said
said
said
said
5.1
said
said
said
said
said
said
said
said
768
Bakaja Zoltán:
Átváltási műveletek a beszélőjelölőnek nevezett szanszkrit idéző mondat angol és magyar nyelvű fordításaiban
Argumentum 15 (2019), 755-783
Debreceni Egyetemi Kiadó
DOI: 10.34103/ARGUMENTUM/2019/4
Versszak
Bhaktivedanta
Ithamar
Bhumipati
(Bhaktivinoda)
Bhānu
(é. n.)
Bhānu
(2003)
?
(Nārāyaṇa)
Besant &
Bhagavân
Sagar / Swarupananda
(Sridhar)
5.2
said / replied
said
said
said
said
said
said
said
6.1
said
said
said
—
—
said
said
said
6.33
said
said
said
—
—
said
said
said
6.35
said
said
said
said
said
said
said
said
6.37
said
said
said
said
said
asked
said
said
6.40
said
said
said
said
—
said
said
said
7.1
said
said
said
said
said
said
said
said
8.1
inquired
said
said
said
said
inquired
said
inquired
8.3
replied / said
said
said
said
said
said
said
said / spoke thus
9.1
said
said
said
said
said
said
said
said
10.1
said
said
said
said
said
said
said
said
10.12
said
said
said
said
said
said
said
said
10.19
said
said
said
—
said
said
said
said
11.1
said
said
said
said
said
said
said
said
11.5
said
said
said
said
said
said
—
said
11.9
said
said
said
said
said
said
said
said
11.15
said
said
—
said
said
said
said
said
11.32
said
said
said
said
said
said
said
said
11.35
said
said
said
said
said
said
said
said
11.36
— / said
said
said
said
said
said
said
said
11.47
said
said
said
said
said
said
said
said
769
Bakaja Zoltán:
Átváltási műveletek a beszélőjelölőnek nevezett szanszkrit idéző mondat angol és magyar nyelvű fordításaiban
Argumentum 15 (2019), 755-783
Debreceni Egyetemi Kiadó
DOI: 10.34103/ARGUMENTUM/2019/4
Versszak
Bhaktivedanta
Ithamar
Bhumipati
(Bhaktivinoda)
Bhānu
(é. n.)
Bhānu
(2003)
?
(Nārāyaṇa)
Besant &
Bhagavân
Sagar / Swarupananda
(Sridhar)
11.50
said
said
said
—
—
said
said
said
11.51
said
said
said
said
said
said
said
said
11.52
said
said
said
said
said
said
said
said
12.1
inquired
said
said
said
said
said
said
inquired
12.2
said
said
said
said
said
said
said
said
13.1
said
said
said
said
said
said
said
said
13.2
said
said
said
said
said
said
said
said
14.1
said
said
said
said
said
said
said
said
14.21
inquired
said
said
—
—
inquired
said
said
14.22
said
said
said
said
—
said
said
replied
15.1
said
said
said
—
—
said
said
said
16.1
said
said
said
—
—
said
—
said
17.1
inquired
said
said
said
said
inquired
said
inquired
17.2
said / answered
said
said
said
said
replied
said
said
18.1
said
said
said
said
said
said
said
said
18.2
said
said
said
said
said
said
said
said
18.73
said
said
said
said
said
said
said
said
18.74
said
said
said
said
said
said
said
said
5. táblázat. A beszélőjelölő igéjének angol fordításai
770
Bakaja Zoltán:
Átváltási műveletek a beszélőjelölőnek nevezett szanszkrit idéző mondat angol és magyar nyelvű fordításaiban
Argumentum 15 (2019), 755-783
Debreceni Egyetemi Kiadó
DOI: 10.34103/ARGUMENTUM/2019/4
A táblázatot összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a fordításokban az uvāca megfelelőjeként
legtöbbször a said (’mondta’) áll (egyszerű behelyettesítés). A vizsgált művek alapján tehát
úgy tűnik, hogy az uvāca angolra való átültetésében létezik egy fordítói hagyomány, amely a
said használatát részesíti előnyben. Egyedül Bhānu Swāmīnál találunk ettől eltérő, általános
jelentéssel rendelkező, beszédet kifejező igét, és nála is csak két versszakban. A spoke
(’beszélt’) mindkét fordításában ugyanott található meg, az 1. fejezet 21. és 24. versszakában.
Ez az azonosság nem meglepő, mert az általa készített két verzió csak csekély mértékben tér
el egymástól. A spoke-ot egyszer Svarupananda is használja (8.3), de ő a thus határozószóval
is kiegészíti (’így/ekképpen szólt/beszélt’). Swarupananda tehát betoldást is alkalmaz. Ezt a
megoldást nem tartom túl szerencsésnek, mert a megszólalás módjára vagy a következő szö-
vegrész tartalmára irányítja a figyelmet, holott a jelölő, nevéhez hűen, pusztán csak a beszélő
kilétét jelzi, és nem az őt követő dolgok jellegére vagy tartalmára koncentrál.
Klaudy kétfajta betoldást különböztet meg: lexikait (1999: 100-112) és grammatikait
(1999: 213-224). Szerinte a lexikai betoldásokat az olvasók háttérismereteinek hiánya, a
grammatikaiakat pedig a nyelvek közötti szintaktikai különbségek indokolják. A grammatikai
betoldásokat említve a nyomatékosító elemek betoldásáról is ír, amelyek szövegszervező
elemekként szolgálnak, vagy pedig a mondat hangsúlyos részeit jelölik velük a fordítók.
Ahogy korábban említettem, itt az előreutalást ellentétesnek tartom a beszélőjelölő természe-
tével, ezért úgy tűnik, hogy nem valamilyen tudatos fordítói stratégia része. Ezzel kapcsolat-
ban felmerülhet az emberben, hogy egyszerűen csak így tetszett neki jobban ez a rész, azaz a
fordító nemcsak az információátadás vagy a szövegszervezés kényszere, hanem valamilyen
belső stilisztikai igénynek való megfelelni vágyás hatására is végezhet betoldást.
A fordítók a következő négy kifejezés használatával konkretizálják a jelölő igéjét: replied
(’válaszolt, felelt’), asked (’kérdezte, megkérdezte’), answers (’válaszol, megválaszolja’),
inquired (’kérdezte, megkérdezte, érdeklődött’). Két olyan versszak van (8.1, 17.1), ahol négy
fordító is konkretizálja az igét, s ezt mindannyian ugyanazzal a szóval teszik. E fordítások ké-
szítői (Bhaktivedanta, Nārāyaṇa könyvének fordítója és Sagar, valamint Swarupananda) mind
azonos felekezethez tartoznak, így felmerül az emberben a kérdés, hogy vajon véletlen-e az
egyezés, vagy valamilyen korábbi forrásmunka követése az oka. Ennek megítélését nehezíti,
hogy ezek közül csak a Bhaktivedanta-fordítás készült a szanszkrit eredetiből, Nārāyāṇa
könyvének angol kiadása a szerző hindi, Sridharé pedig az ő bengáli nyelvű könyvéből lett
elkészítve. Sajnos sem Sridhar, sem Bhaktivinoda bengáli műve sincs a birtokomban, így azt
nem tudom megvizsgálni, hogy a szanszkrit bengálira történő lefordítása során mi történik a
beszélőjelölővel.
Logikusnak tűnik, hogy ha összehasonlítjuk Sridhar Swami könyvének két angol kiadását,
abból talán messzemenőbb következtetéseket is le tudunk vonni. Nekem a könyv első angol
nyelvű kiadása csak egy hiányos, pdf-ben letöltött változatban van meg, de szerencsére az
interneten megtalálható a két angol szöveg összehasonlítható verziója (4. URL). Ott az első
kiadás pontos könyvészeti adatait sajnos nem találtam meg. A 6. táblázat második sorában a
fordítók neve szerepel. A magyar kiadás igéit is beszúrtam, így mind a három fordítás össze-
vethető. Ahol a két angol kiadás különbözött, ott a ’/’ jel bal oldalán az elsőben, a jobbon
pedig a másodikban szereplő megoldás olvasható. Azokat a szavakat jelöltem félkövérrel,
amelyek eltérnek a fordító által leggyakrabban használt formától. A ’—’ jel a jelölő hiányára
utal, ami inkább tűnik sajtóhibának, mintsem tudatos választásnak.
771
Bakaja Zoltán:
Átváltási műveletek a beszélőjelölőnek nevezett szanszkrit idéző mondat angol és magyar nyelvű fordításaiban
Argumentum 15 (2019), 755-783
Debreceni Egyetemi Kiadó
DOI: 10.34103/ARGUMENTUM/2019/4
Sridhar Dev-Goswami
Śrīmad Bhagavd-gītā: The Hidden Treasure of the
Sweet Absolute
Versszak
Sagar /
Swarupananda
Dóka
1.1
said
így szólt
1.2
said
válaszolt
1.21
said / —
így szólt
1.24
said
ekképp folytatta
1.28
said / —
így szólt
1.46
said
így szólt
2.1
said
folytatta
2.2
said
így szólt
2.4
said
ekképp válaszolt
2.9
said
így szólt
2.11
said
így szólt
2.54
said
ekképp
érdeklődött
2.55
said
ekképp válaszolt
3.1
said
így szólt
3.3
replied
ekképpen
válaszolt
3.36
inquired
érdeklődött
3.37
replied
válaszolt
4.1
said
így szólt
4.4
said
így szólt
4.5
said
így szólt
5.1
said
így kérdezett
5.2
said
válaszolt
6.1
said
szólt
6.33
said
így szólt
6.35
said
szólt
6.37
said
így kérdezett
6.40
said
válaszolt
7.1
said
szólt
8.1
inquired
ekképp
tudakozódott
8.3
said / spoke thus
szólt
Sridhar Dev-Goswami
Śrīmad Bhagavd-gītā: The Hidden Treasure of the
Sweet Absolute
Versszak
Sagar /
Swarupananda
Dóka
9.1
said
szólt
10.1
said
szólt
10.12
said
így szólt
10.19
said
szólt
11.1
said
szólt
11.5
said
szólt
11.9
said
szólt
11.15
said
így szólt
11.32
said
szólt
11.35
said
szólt
11.36
said
így szólt
11.47
said
szólt
11.50
said
szólt
11.51
said
szólt
11.52
said
szólt
12.1
inquired
érdeklődött
12.2
said
szólt
13.1
said
szólt
13.2
said
szólt
14.1
said
szólt
14.21
said
kérdezett
14.22
replied
válaszolt
15.1
said
szólt
16.1
said
szólt
17.1
inquired
tudakozódott
17.2
said
válaszolt
18.1
said
szólt
18.2
said
szólt
18.73
said
szólt
18.74
said
szólt
6. táblázat A Śrīmad Bhagavd-gītā: The Hidden
Treasure of the Sweet Absolute fordításai
772
Bakaja Zoltán:
Átváltási műveletek a beszélőjelölőnek nevezett szanszkrit idéző mondat angol és magyar nyelvű fordításaiban
Argumentum 15 (2019), 755-783
Debreceni Egyetemi Kiadó
DOI: 10.34103/ARGUMENTUM/2019/4
Noha, ahogy az a táblázatból is látszik, a két angol kiadás között mindössze egyetlen különb-
ség van a jelölő igéjének a fordításában, mégse merném azt állítani, hogy ennek az oka a ben-
gáli eredetiben keresendő. A két szöveget összehasonlítva azt láthatjuk, hogy sok átfedés van
közöttük, így elképzelhető, hogy a második kiadás készítője egyszerűen csak az elődjére
épített, és megtartotta, amit megtarthatónak gondolt. Nārāyaṇa Svāmī hindi fordítása nem
konkretizálja az igét, a dhṛtarāṣṭrane kahā, sañjayane kahā, arjunane kahā, és a srī-
bhagavānne kahā található meg benne (kahā – ’mondta’). A fentiek fényében a konkretizálás
egybeesése inkább tűnik a véletlen művének, mintsem egy előző minta követésének. Ha lehet
valamilyen minta, az inkább a Bhaktivedanta-fordítás, mert az már létezett, amikor a másik
három angol fordítás készült.
Az 5. táblázatban nincs ott minden olyan angol kiadás, amelyet végignéztem. A Macnicol
szerkesztette Hindu Scriptures (1938) L. D. Barnett fordítását tartalmazza (225–287). Ebben ő
a beszélőjelölő igéjének a visszaadására mindenütt a spake-et használja. A kiadásban kima-
radt a 2. fejezet 9. versszaka előtti jelölő, valamint a 13. fejezet Arjuna kérdését tartalmazó 1.
versszaka, amely előtt szintén a jelölő állna. Wilkins (1785) az 1. fejezet 1. versszakában a
said-et a következőben pedig a replied-ot használja, azután azonban végig kihagyja az igét,
csak a beszélők nevét tünteti fel. Van néhány olyan hely, ahol a beszélőjelölő teljesen kimarad
a fordításból (1.24, 1.46, 2.1, 2.9). Marjanovic és Sivananda – ahogy Maharishi is az általa
lefordított hat fejezetben – mindenütt a said-et használja. A versszakok eltérő számozása miatt
a két versszak előtt nem áll jelölő (1.21, 1.28).
Klaudy a fordítás során születő hiányos mondatok keletkezését (1999: 234–235) a gram-
matikai kihagyás kategóriájába sorolja be. A beszélőjelölő kihagyással történő fordítása ese-
tében az idéző mondat egyetlen szóból áll, amely a beszélő személyét mutatja meg. Ennél
nem is kell több. A korabeli szanszkrit szövegek esetében ezt nehéz lett volna az uvāca vagy
legalább egy iti (’így’) nélkül megoldani, mert helytakarékossági okokból mindent folyamato-
san írtak, kettőspont pedig nincs a devanāgari írásban (az iti töltheti be ezt a funkciót). A latin
betűs írás központozásának a segítségével vagy a modern tipográfia alkalmazásával az alany
megjelölése teljes mértékben elég a beszélő kilétének meghatározására.
A megvizsgált angol nyelvű kiadások fordítói a beszélőjelölő átültetésekor az egyszerű
behelyettesítés mellet három további átváltási műveletet alkalmaznak: a konkretizálást, a
kihagyást és a betoldást. Érdekes módon ezek egyike sem tűnik előre eltervezett stratégia
megvalósításának. Wilkins 1. és a 2. versszakit kivéve mindenhol kihagyja az igét. A Swaru-
panada által a 8. fejezet 3. versszakának jelölőjében alkalmazott betoldásnak sincs olyan sze-
repe, ami a betoldás szükségességét indokolná. Akkor sem látunk következetes megoldásokat,
amikor a konkretizálás a megszólalás kérdés, illetve válasz voltának megmutatására irányul.
Az asked vagy inquired (’kérdezte, érdeklődött’) igét tartalmazó jelölőt csak elvétve követi
olyan, amelyben a replied vagy az answered (’válaszolt, felelt’) szerepel. Mivel a konkretizá-
lást tartalmazó kiadásokban vannak versszakok közé szúrt magyarázatok is – sokszor a vers-
szakok szanszkrit eredetijével és szavankénti fordításával együtt – a konkretizálás stilisztikai
hatása nem tud érvényesülni a könyv teljes tartalmának elolvasása során.
773
Bakaja Zoltán:
Átváltási műveletek a beszélőjelölőnek nevezett szanszkrit idéző mondat angol és magyar nyelvű fordításaiban
Argumentum 15 (2019), 755-783
Debreceni Egyetemi Kiadó
DOI: 10.34103/ARGUMENTUM/2019/4
5.2 A beszélőjelölő igéje a magyar fordításokban
A 7. táblázat a beszélőjelölő igéjének magyar fordításait tartalmazza. Azok, amelyek nem sze-
repelnek e táblázatban, mindig ugyanazt az igét használják az eredeti idéző ige fordításakor. A
következő felsorolás e szerzők nevét s az általuk használt igét vagy szerkezetet tartalmazza:
Bakaja verses fordítása (2016): ekképp szólt.
Baktay (2013): következetesen kihagyja az igét, a jelölőben csak a beszélő neve szerepel.
Dienes (2016): szólt.
Kégl (1910): így szólt.
Szabó Ágnes (é. n.) szól.
Szabó Lőrinc (5. URL): szólt.
Szerdahelyi (1965): szólt.
Vekerdi (1997): szólt.
Virág (2012): szólt.
A 7. táblázat fejlécében először a fordító neve szerepel, azt követi, hogy kinek a fordításából
dolgozott. A Bhaktivedanta-fordítás három magyar kiadása közötti eltérést a ’/’ jel használatá-
val mutatom meg. Amennyiben ez csak egyszer szerepel, akkor a jel bal oldalán az 1., a
jobbon pedig a 2. és 3. kiadás megoldása található. Azokon a helyeken, ahol a 2. kiadás eltér a
3-tól, mindhárom verzió szerepel, s a 2. kiadásban található szó középen van. Azokat az ala-
kokat szedtem vastaggal, amelyek eltérnek az adott fordító által a leggyakrabban használttól.
Ez alól kivételt képeznek azok az esetek, amelyekben a szokványostól való eltérésnek az oka
az angol szöveghez való igazodás. Dőlttel szedtem azokat az eseteket, amelyek nem az alany
után, hanem elé kerültek. A ’—’ jel az ige vagy a teljes jelölő hiányára utal.
774
Bakaja Zoltán:
Átváltási műveletek a beszélőjelölőnek nevezett szanszkrit idéző mondat angol és magyar nyelvű fordításaiban
Argumentum 15 (2019), 755-783
Debreceni Egyetemi Kiadó
DOI: 10.34103/ARGUMENTUM/2019/4
Versszak
Gömöryné (Besant
és Bhagavân)
Lakatos
(Vekerdi)
Dvārakeśa / ? / ? (Bhaktivedanta)
Sebestyén (?)
Dóka (Sagar)
Bakaja prózai
fordítása
Bakos és
Bakos
1.1
szól
szólt
így szólt / így szólt
így szólt
így szólt
szólott
1.2
szól
szólt
így felelt / így szólt
így felelt
válaszolt
felelt
1.21
—
szólt
szólt / így szólt
így szólt
így szólt
így szólt
1.24
szól
szólt
folytatta / így szólt
így szólt
ekképp folytatta
szólott
1.28
szól
szólt
szólt / szólt / így szólt
így szólt
így szólt
szólt
1.46
szól
szólt
mondta
így szólt
így szólt
szólott
2.1
szól
—
mondta
így szólt
folytatta
tovább mesélt
szólt
2.2
—
szólt
szólt / így szólt
így beszélt
így szólt
—
szólott
2.4
szól
szólt
szólt / így szólt
így szólt
ekképp válaszolt
felelte
szólt
2.9
szól
szólt
folytatta / szólt
így szólt
így szólt
folytatta
folytatta
2.11
—
szólt
szólt / így szólt
szólt
így szólt
mondta
szólt
2.54
szól
szólt
kérdezte / így szólt
így szólt
ekképp érdeklődött
kérdezte
így kérdezett
2.55
szól
szólt
válaszolt / így szólt
felelt
ekképp válaszolt
így válaszolt
így válaszolt
3.1
szól
szólt
szólt / így szólt
kérdi
így szólt
így szólt
3.3
szól
szólt
szólt / így szólt
válaszolt
ekképpen válaszolt
válaszolt
3.36
szól
szólt
szólt / így szólt
szólt
érdeklődött
így kérdezett
3.37
—
szólt
így válaszolt / így szólt
válaszolt
válaszolt
válaszolt
4.1
—
szólt
szólt / így szólt
szólt
így szólt
szólott
4.4
szól
szólt
így kérdezett / így szólt
így szólt
így szólt
így szólt
4.5
—
szólt
így válaszolt
válaszolt
így szólt
így válaszolt
5.1
szól
szólt
szólt / így szólt
így szólt
így kérdezett
így szólt
775
Bakaja Zoltán:
Átváltási műveletek a beszélőjelölőnek nevezett szanszkrit idéző mondat angol és magyar nyelvű fordításaiban
Argumentum 15 (2019), 755-783
Debreceni Egyetemi Kiadó
DOI: 10.34103/ARGUMENTUM/2019/4
Versszak
Gömöryné (Besant
és Bhagavân)
Lakatos
(Vekerdi)
Dvārakeśa / ? / ? (Bhaktivedanta)
Sebestyén (?)
Dóka (Sagar)
Bakaja prózai
fordítása
Bakos és
Bakos
5.2
szól
szólt
így válaszolt
felelt
válaszolt
így válaszolt
6.1
szól
szólt
szólt / így szólt
szólt
szólt
szólott
6.33
szól
szólt
szólt / így szólt
szólt
így szólt
—
6.35
szól
szólt
szólt / így szólt
válaszolt
szólt
válaszolt
6.37
szól
szólt
kérdezett / így szólt
kérdi
így kérdezett
így kérdezett
6.40
szól
szólt
így válaszolt
szólt
válaszolt
szólt
7.1
szól
szólt
szólt / így szólt
szólt
szólt
szólott
8.1
szól
szólt
így kérdezett
szólt
ekképp tudakozódott
így kérdezett
8.3
szól
szólt
ekképpen válaszolt / így szólt
szólt
szólt
válaszolt
9.1
szól
szólt
szólt / így szólt
szólt
szólt
szólt
10.1
szól
szólt
szólt / így szólt
szólt
szólt
szólt
10.12
szól
szólt
szólott / így szólt
szólt
így szólt
szólt
10.19
szól
szólt
szólott / így szólt
szólt
szólt
szólt
11.1
szól
szólt
szólott / így szólt
szólt
szólt
így szólt
11.5
szól
szólt
szólt / így szólt
szólt
szólt
szólt
11.9
—
szólt
szólt / mondta
így szólt
szólt
így beszélt
11.15
szól
szólt
szólt / szólt
így szólította meg
így szólt
szólott
11.32
szól
szólt
szólt / így szólt
szólt
szólt
szólt
11.35
szól
szólt
így szólt / így szólt
szólt
szólt
így szólt
11.36
—
szólt
— / így szólt
így szólt
így szólt
szólott
11.47
szól
szólt
szólt / így szólt
szólt
szólt
szólt
776
Bakaja Zoltán:
Átváltási műveletek a beszélőjelölőnek nevezett szanszkrit idéző mondat angol és magyar nyelvű fordításaiban
Argumentum 15 (2019), 755-783
Debreceni Egyetemi Kiadó
DOI: 10.34103/ARGUMENTUM/2019/4
Versszak
Gömöryné (Besant
és Bhagavân)
Lakatos
(Vekerdi)
Dvārakeśa / ? / ? (Bhaktivedanta)
Sebestyén (?)
Dóka (Sagar)
Bakaja prózai
fordítása
Bakos és
Bakos
11.50
szól
szólt
e szavakkal fordult
szólt
szólt
így szólt
11.51
szól
szólt
így szólt / így szólt
szólt
szólt
így szólt
11.52
szól
szólt
szólt / így szólt
szólt
szólt
így szólt
12.1
szól
szólt
így kérdezett
kérdi
érdeklődött
szólott
12.2
szól
szólt
szólt / így szólt
válaszolt
szólt
szólt
13.1
szól
kimaradt
versszak
szólt / szólt
kérdi
szólt
szólt
13.2
szól
szólt
így válaszolt
szólt
szólt
szólott
14.1
szól
szólt
szólt / így szólt
szólt
szólt
szólt
14.21
szól
szólt
kérdezett / így kérdezett
kérdi
kérdezett
szólt
14.22
szól
szólt
így válaszolt
szólt
válaszolt
így válaszolt
15.1
szól
szólt
szólt / így szólt
szólt
szólt
szólott
16.1
szól
szólt
szólott / így szólt
szólt
szólt
így szólt
17.1
szól
szólt
kérdezett / így kérdezett
szólt
tudakozódott
így kérdezett
17.2
szól
szólt
szólott / így szólt
szólt
válaszolt
—
18.1
szól
szólt
szólt / így szólt
szólt
szólt
így szólt
18.2
szól
szólt
szólott / így szólt
szólt
szólt
szólt
18.73
szól
szólt
szólt / szólt / így szólt
így felelt
szólt
szólt
18.74
szól
szólt
szólt / szólt
szólt
szólt
szólt
7. táblázat. A beszélőjelölő igéjének magyar fordításai
777
Bakaja Zoltán:
Átváltási műveletek a beszélőjelölőnek nevezett szanszkrit idéző mondat angol és magyar nyelvű fordításaiban
Argumentum 15 (2019), 755-783
Debreceni Egyetemi Kiadó
DOI: 10.34103/ARGUMENTUM/2019/4
Láthatjuk, hogy a magyar fordítások elemzésekor valóban gazdagabb igekészletet találunk,
mint amilyet az angol fordítások használtak. A magyar hagyomány a jelölő igéjét leggyakrab-
ban a szólt alakkal helyettesíti be. Több más, egyszerű behelyettesítéssel kapott formát is ta-
láltam, ezek a szólott és a mondta. Mivel néha az angol fordítók is konkretizálták az igét, ezért
az adott kiadás magyar fordításában olykor egyszerű behelyettesítésnek számít a kérdezett,
tudakozódott, válaszolt és érdeklődött. A leggyakrabban előforduló igéhez kapcsolódó határo-
zószó betoldásával (nyomatékosító elem betoldása) keletkezett a sokszor megjelenő így szólt
és az ekképp szólt forma. Néha a betoldás a szanszkrit ige konkretizált megfelelőjéhez társult,
ebből lett az ekképpen válaszolt, ekképp tudakozódott, így válaszolt és így kérdezett. Ezek leg-
többször az angolból fordított kiadásokban bukkannak fel, ilyenkor a magyar fordítás az ige
esetében nem konkretizálást, hanem egyszerű behelyettesítést alkalmaz. Ahogy azt már
fentebb említettem, Baktay a kihagyást választotta, egyszer sem használ igét a jelölőben. For-
dításában az igét a kettőspont helyettesíti, amely jelzi, hogy a megnevezett személy szavait
olvassuk. Néha Gömöryné is kihagyja az igét, van, hogy az egész jelölő elmarad. A lexikai
konkretizálásra a következő példákat találhatjuk: érdeklődött, felelt, felelte, folytatta,
kérdezte, kérdi, tudakozódott, válaszolt. (Sebestyén fordításának az angol eredetijéhez nem
jutottam hozzá, azt feltételeztem, hogy az angolban mindenütt a said áll, és ennek megfele-
lően értékeltem az átváltási műveleteit. Ha az angolban itt egy múlt idejű, kérdést kifejező ige
áll, akkor az általa alkalmazott művelet az ige idejének a megváltoztatása volt, jelenidejű,
kérdést kifejező ige esetén pedig egyszerű behelyettesítés.) Van néhány olyan eset, amikor a
grammatikai betoldás és a lexikai konkretizálás egyaránt jelen van: ekképp érdeklődött,
ekképp folytatta, ekképp válaszolt, e szavakkal fordult, így felelt, így kérdezett, így szólította
meg, így válaszolt, tovább mesélt. Bár a beszélőjelölő igéje múlt idejű, Gömöryné és Szabó
Ágnes (aki jelzi, hogy helyenként Gömöryné szövegére támaszkodik) a beszélőjelölőben az
ige formájának a megváltoztatását választja, és a jelen idejű szól-t használja. A fordítás
ezzel azt a hatást kelti, mintha a párbeszédet egy színpadon néznénk, s ez Gömöryné színész-
női múltjára való tekintettel nem is meglepő.
Csakúgy, mint a Sridhar-kiadás esetében, a Bhaktivedanta-fordításról is készítettem egy
olyan táblázatot, amelyen egyszerre láthatóak a mű angol és magyar kiadásának megoldásai.
Az 1. angol kiadás 1968-ban jelent meg, ez azonban a könyvnek csak egy hozzávetőlegesen
400 oldallal megrövidített változata volt. A teljes kiadás 1972-ben látott napvilágot. Ez főleg
abban különbözött az előzőtől, hogy az abból kihagyott magyarázatok is helyet kaptak benne.
A 2., javított, bővített kiadás 1983-ban hagyta el a nyomdát. A két kiadás közötti különbségek
az interneten is megtekinthetők (6. URL). A magyarországi 2. kiadás az angol 2. kiadás után
készült el, és az abban foglalt változtatásokat vette át, a 3. pedig a magyar szöveg további
javításait tartalmazza. A következő táblázatban a félkövérrel szedett szöveg azt jelöli, hogy a
szerző nem az általa leggyakrabban használt igét alkalmazta, kivéve, amikor ezt az ige angol
fordításának a változása indokolja. Az első magyar kiadásban az ige néhány helyen rendhagyó
módon az alany elé került, ezeket megjelöltem.
778
Bakaja Zoltán:
Átváltási műveletek a beszélőjelölőnek nevezett szanszkrit idéző mondat angol és magyar nyelvű fordításaiban
Argumentum 15 (2019), 755-783
Debreceni Egyetemi Kiadó
DOI: 10.34103/ARGUMENTUM/2019/4
Bhaktivedanta Swami Prabhupāda
Bhagavad-gītā As It Is.
Angol
Magyar
Versszám
1. kiadás
2. kiadás
1. kiadás
2. / 3. kiadás
1.1
said
said
így szólt
így szólt
1.2
said
said
így felelt
így szólt
1.21
said
said
szólt
így szólt
1.24
said
said
folytatta
így szólt
1.28
said
said
szólt
szólt / így szólt
1.46
said
said
mondta
mondta
2.1
said
said
mondta
mondta
2.2
said
said
szólt
így szólt
2.4
said
said
szólt
így szólt
2.9
said
said
folytatta
szólt
2.11
said
said
szólt
így szólt
2.54
said
said
kérdezte
így szólt
2.55
said
said
válaszolt
így szólt
3.1
said
said
szólt
így szólt
3.3
said
said
szólt
így szólt
3.36
said
said
szólt
így szólt
3.37
said
said
így válaszolt
így szólt
4.1
said
said
szólt
így szólt
4.4
said
said
így kérdezett
így szólt
Bhaktivedanta Swami Prabhupāda
Bhagavad-gītā As It Is.
Angol
Magyar
Versszám
1. kiadás
2. kiadás
1. kiadás
2. / 3. kiadás
4.5
said
said
így válaszolt
így válaszolt
5.1
said
said
szólt
így szólt
5.2
said
replied
így válaszolt
így válaszolt
6.1
said
said
szólt
így szólt
6.33
said
said
szólt
így szólt
6.35
said
said
szólt
így szólt
6.37
said
said
kérdezett
így szólt
6.40
said
said
így válaszolt
így válaszolt
7.1
said
said
szólt
így szólt
8.1
inquired
inquired
így kérdezett
így kérdezett
8.3
replied
said
ekképpen válaszolt
így szólt
9.1
said
said
szólt
így szólt
10.1
said
said
szólt
így szólt
10.12
said
said
szólott
így szólt
10.19
said
said
szólott
így szólt
11.1
said
said
szólott
így szólt
11.5
said
said
szólt (az alany előtt)
így szólt
11.9
said
said
szólt
mondta
11.15
said
said
szólt
szólt
779
Bakaja Zoltán:
Átváltási műveletek a beszélőjelölőnek nevezett szanszkrit idéző mondat angol és magyar nyelvű fordításaiban
Argumentum 15 (2019), 755-783
Debreceni Egyetemi Kiadó
DOI: 10.34103/ARGUMENTUM/2019/4
Bhaktivedanta Swami Prabhupāda
Bhagavad-gītā As It Is.
Angol
Magyar
Versszám
1. kiadás
2. kiadás
1. kiadás
2. / 3. kiadás
11.32
said
said
szólt (az alany előtt)
így szólt
11.35
said
said
így szólt (az alany
előtt)
így szólt
11.36
—
said
—
így szólt
11.47
said
said
szólt
így szólt
11.50
said
said
e szavakkal fordult
e szavakkal
fordult
11.51
said
said
így szólt
így szólt
11.52
said
said
szólt (az alany előtt)
így szólt
12.1
inquired
inquired
így kérdezett
így kérdezett
12.2
said
said
szólt
így szólt
13.1
said
said
szólt
szólt
13.2
said
said
így válaszolt
így válaszolt
14.1
said
said
szólt
így szólt
14.21
inquired
inquired
kérdezett
így kérdezett
14.22
said
said
így válaszolt
így válaszolt
15.1
said
said
szólt (az alany előtt)
így szólt
16.1
said
said
szólott
így szólt
17.1
inquired
inquired
kérdezett
így kérdezett
Bhaktivedanta Swami Prabhupāda
Bhagavad-gītā As It Is.
Angol
Magyar
Versszám
1. kiadás
2. kiadás
1. kiadás
2. / 3. kiadás
17.2
said
answered
szólott
így szólt
18.1
said
said
szólt
így szólt
18.2
said
said
szólott
így szólt
18.73
said
said
szólt
szólt / így szólt
18.74
said
said
szólt
szólt
8. táblázat. A Bhagavad-gītā As It Is angol és magyar nyelvű kiadásai
780
Bakaja Zoltán:
Átváltási műveletek a beszélőjelölőnek nevezett szanszkrit idéző mondat angol és magyar nyelvű fordításaiban
Argumentum 15 (2019), 755-783
Debreceni Egyetemi Kiadó
DOI: 10.34103/ARGUMENTUM/2019/4
Azt látjuk a táblázatból, hogy az angol 2. kiadás a jelölő igéjének tekintetében mindössze
négy helyen változott, a magyar azonban jelentős átalakuláson ment keresztül. A 2. magyar
kiadásban a betoldást alkalmazó változat nyert teret, s az elsőhöz képest jóval kevesebbszer
él a konkretizálás lehetőségével.
Ahogy azt a bevezetésben írtam, az ösztönzött erre a kutatásra, hogy a várakozásommal
ellentétben jó néhány angol fordításban találkoztam az idéző ige konkretizálásával, ugyan-
akkor több olyan magyar kiadás is van, amelyben nem fordul elő. Klaudy szerint az indoeuró-
pai nyelvekről magyarra való fordításkor gyakori konkretizálásnak stilisztikai okai vannak, s a
célja a monotonitás elkerülése (1999: 49). Itt mégis azt látjuk, hogy a Bhagavad-gītā szépiro-
dalmi fordításai között eggyel sem találkozunk, amelyben a konkretizálás előfordulna. Ennek
okát talán a verses fordítások formaközpontú szemléletében kell keresni. A Gītā időmértékes
verselésű költemény, a beszélőjelölő azonban kívül áll a versszakokon és nem is mértékben
íródott. Az általános jelentésű idéző ige megtartása akár ennek a versenkívüliségnek az érzé-
keltetésére is jó lehet. Saját fordításomban azt a célt tűztem ki magam elé, hogy mindig
ragaszkodjak az eredeti versmértékhez, azokon a helyeken pedig, ahol a verselés eltér az
upajāti versmérték leggyakrabban leírt változatától, az adott versszakok pontos ritmusát
kövessem. Így tettem a beszélőjelölő igéje esetében is, s olyan megoldást választottam,
amelyben a magyar megfelelő legalább hangzásában követi a szanszkrit eredeti ritmusát.
6 Összefoglalás
A szanszkrit beszélőjelölő az idéző mondat olyan formája, amelyet a Mahābhāratában, az
upaniṣadok némelyikében és a purāṇákban használnak. Ez a ’(A nagytiszteletű) X. Y.
mondta’ jelentésű formula a Bhagavd-gītāban 60-szor fordul elő, a szerkezete alany+idéző
ige vagy jelző+alany+idéző ige, a funkciója pedig a beszélő személyének megmutatása. A
Bhagavad-gītāban négy idéző mondatot alkot, ezek a: (1) dhṛtarāṣṭra uvāca, (2) sañjaya
uvāca, (3) arjuna uvāca és a (4) śrī-bhagavān uvāca.
Tanulmányomban egy 33 teljes, illetve részleges fordítást tartalmazó angol, magyar és
hindi nyelvű korpuszban vizsgáltam meg a jelölő fordítása során alkalmazott átváltási műve-
leteket. A korpuszon belül 13 mű volt magyar nyelvű. A magyar korpusz kötetei közül csak
Baktay, Kégl és Vekerdi, valamint az én fordításom készült a szanszkrit eredetiből, a többi
forrásnyelve az angol vagy a magyar volt.
A tanulmány egy-egy fejezetben mutatta be a jelölő jelzőjének, alanyának és igéjének for-
dítása során alkalmazott átváltási műveleteket. A beszélőjelölő jelzőjének angol fordításakor a
kihagyást, az idegen szóként való átvételt és az egyszerű behelyettesítést figyeltem meg. A
magyar fordítások elemzésénél figyelembe kellett vennem, hogy jó részük forrásszövege
angol volt, így az alkalmazott átváltási műveleteket máshogy kellett értékelnem, mintha a
szanszkrit eredetivel hasonlítottam volna őket össze. Az itt alkalmazott műveletek között ki-
hagyást, egyszerű behelyettesítést, valamint jövevény- és idegen szóként való átvételt talá-
lunk.
A jelölő alanya angol fordításainak elemzése során idegen szóként való átvételt, jöve-
vényszókénti átvételt, a névelő betoldását és konkretizálást találtam. A magyar fordítások-
ban idegen szóként való átvételt, jövevényszókénti átvételt, konkretizálást, egyszerű be-
helyettesítést, a névelő kihagyását, grammatikai áthelyezést és intralingvális átvételt fe-
deztem fel.
781
Bakaja Zoltán:
Átváltási műveletek a beszélőjelölőnek nevezett szanszkrit idéző mondat angol és magyar nyelvű fordításaiban
Argumentum 15 (2019), 755-783
Debreceni Egyetemi Kiadó
DOI: 10.34103/ARGUMENTUM/2019/4
A korpuszban a jelölő igéjének a fordítása mutatta a legnagyobb változatosságot. Az uvāca
angol fordítása során nyomatékosító elem betoldását, grammatikai kihagyást, konkretizá-
lást, és egyszerű behelyettesítést írtam le. A magyar fordítás vizsgálata során egyszerű be-
helyettesítést, nyomatékosító elem betoldását, lexikai konkretizálást, az ige formájának
megváltoztatását, és grammatikai kihagyást fedeztem fel.
A kutatást Sebestyén angol forrásszövegének, illetve Sridhar bengáli nyelvű fordításának a
vizsgálata tehetné teljessé, így a korpusz fordítói által használt összes átváltási műveletről
biztosat állíthatnánk.
Források
Abhinavagupta (2012): Gītārthasaṁgraha. Budapest: Perisca Kiadó. (Virág L. ford.)
Abhinavagupta (2004): Abhinavagupta's commentary on the Bhagavad Gita: Gītārtha-
saṁgraha. Varanasi: Indica Books. (Marjanovic, B. ford.)
Bakaja, Z. (ford.) (2016): Bhagavad-gítá részlet. In: Hetényi Zs. (szerk.): 5Pofon: Antológia
műfordítás-antológia. Budapest: ELTE BTK, 8-22.
Baktay, E. (2013): A Magasztos Szózata. Budapest: Filosz Kiadó.
Bakos, A. & Bakos J. E. (2017): Bhagavad gītā. Budapest: Dhanvantara Kiadó.
Baladeva (é. n.): Gītā Bhūṣaṇa. Chennai: Sri Vaikunta Enterprises. (Bhānu Swāmī ford.)
Besant, A. & Bhagavân, D. (ford.) (1905): The Bhagavad-gītā. London, Benares:
Theosophical Publishing Society.
Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, A. C. (1972): Bhagavad-gītā As It Is. New York: Collier
Books, London: Collier Macmillan Publishers.
Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, A. C. (2001): A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van. h. n.: The
Bhaktivedanta Book Trust. (Dvārakeśa, Dāsa és mások ford.)
Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, A. C. (2014): A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van. h. n.: The
Bhaktivedanta Book Trust. (Dvārakeśa, Dāsa és mások ford.)
Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, A. C. (2015): Bhagavad-gītā As It Is. h. n.: The
Bhaktivedanta Book Trust.
Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, A. C. (é. n.): Az eredeti Bhagavad-gītā. Vaduz: The
Bhaktivedanta Book Trust (Dvārakeśa Dāsa ford.).
Bhaktivedanta Swami, A. C. (1968): The Bhagavad Gita As It Is. London: Collier –
Macmillan Ltd.
Bhaktivinoda (2006): Srīmad Bhagavad-gītā. Vrindaban: Rasbihari Lal & Sons. (Bhumipati,
D. ford.)
Czuczor, G. & Fogarasi, J. (1865): A magyar nyelv szótára, Harmadik kötet. Pest.
Gömöryné Maróthy, M. (ford.) (1924): Bhagavad-Gitá az isteni ének. Budapest: Légrády
Nyomda és Könyvkiadó.
Ithamar, T. (2010): Exploring the Bhagavad Gītā Philosophy, Structure and Meaning.
Farnham: Ashgate Publishing Limited; Burlington: Ashgate Publishing Company.
Kégl, S. (1910): Bhagavadgîtâ. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
Lakatos, I. & Vekerdi, J. (ford.) (1987): A magasztos szózata Bhagavad-gítá. Budapest:
Európa Kiadó.
Macnicol, N. (ed.) (1938): Hindu Scriptures. London: J. M. Dent & Sons Limited. New York:
Dutton & Co. Inc.
782
Bakaja Zoltán:
Átváltási műveletek a beszélőjelölőnek nevezett szanszkrit idéző mondat angol és magyar nyelvű fordításaiban
Argumentum 15 (2019), 755-783
Debreceni Egyetemi Kiadó
DOI: 10.34103/ARGUMENTUM/2019/4
Maharishi, M. (1967): Bhagavad-Gita: A New Translation and Commentary Chapters 1–6.
London: International SRM Publications.
Maharishi, M. (2016): A Bhagavad-gítá: Új formátumban és új magyarázattal. h. n.:
Vaszistha Kft. (Dienes I. ford.)
Monier-Williams, M. (ed.) (2011): A Sanskrit-English Dictionary. Delhi: Motilal Banarsidass
Publishers.
Nārāyaṇa Goswāmī, B. (2011): Śrīmad Bhagavad-gītā. Vṛndāvana, New Delhi, San
Francisco: Gaudiya Vedanta Publications.
Országh, L. & Magay, T. (szerk.) (2009): Angol–magyar nagyszótár. Budapest: Akadémiai
Kiadó.
Sebestyén, E. (ford.) (2000): Bhagavad Gita. Budapest: Sri Sathya Sai Baba Szervezet Magyar-
országi Központja.
Sivananda (2000): Bhagavad Gita. Shivanandanagar: The Divine Life Society.
http://www.dlshq.org/download/bgita.pdf
Sivánanda (é. n.: Bhagavad Gítá. H.n.: The Divine Life Society. (Szabó Á. ford.)
Sridhar Dev-Goswami, B. R. (2006): Śrīmad Bhagavd-gītā: The Hidden Treasure of the
Sweet Absolute. Nabadwip: Sri Chaitanya Saraswat Math. (Sri Swarupananda D. ford.)
Śrīdhara Deva Gosvāmī, B. R. (2003): Bhagavad-Gītā: Az Édes Abszolút rejtett kincse. h. n.:
Harmónia Alapítvány. (Dóka R. ford.)
Szerdahelyi, I. & Tóth, E. (ford.) (1965): Mahábhárata. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Tsering, K. (2003): A Bhagavad Gítá ahogyan én látom. H. n.: Berkes Attila kiadása.
Vekerdi, J. (ford.) (1997): A Magasztos szózata. Budapest: Terebess Kiadó.
Viśvanātha Cakravartī (2003): Sārārtha-Varṣiṇī-Tīkā. Chennai: Sri Vaikunta Enterprises.
(Bhānu Swāmī ford.)
Wilkins, Ch. (1785): Bhagvat-geeta or Dialogues of Kreeshna and Arjoon; in eighteen
lectures; with notes. London: C. Nourse.
Online források
1. URL
Nārāyaṇa Gosvāmī, B. Śrīmad Bhagavad-gītā.
http://www.purebhakti.com/resources/ebooks-a-magazines-mainmenu-63/bhakti-
books/hindi/133-bhagavad-gita-1/file.html (Az utolsó megtekintés időpontja 2017.06.17.).
2. URL
https://hu.glosbe.com/hi/hu/%E0%A4%B6%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A5%80 (Az
utolsó megtekintés időpontja 2017.06.17.).
3. URL
https://www.vedabase.com/en/synonyms-
index?original_op=word&original=%C5%9Br%C4%AB&translation_op=contains&translati
on=blessed (Az utolsó megtekintés időpontja 2017.06.17.).
4. URL
Sridhar Swami, B. R. Srimad Bhagavad-gita: The Hidden Treasure of the Sweet Absolute.
https://shloki.ru/bg/sridharmj-1st-eng+sridharmj-2006-eng (Az utolsó megtekintés időpontja
2017.06.15.).
783
Bakaja Zoltán:
Átváltási műveletek a beszélőjelölőnek nevezett szanszkrit idéző mondat angol és magyar nyelvű fordításaiban
Argumentum 15 (2019), 755-783
Debreceni Egyetemi Kiadó
DOI: 10.34103/ARGUMENTUM/2019/4
5. URL
Szabó, L. (ford.) Bhagavad-gítá, XI. ének.
https://terebess.hu/keletkultinfo/bhagav9.html (Az utolsó megtekintés időpontja 2017.06.15.).
6. URL
Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, A. C. 1972/1983. Bhagavad-gītā As It Is.
http://vanisource.org/viewdiff/compare.php?domain=vanisource.org&book=BG&verse=1.1&
version1=1972&version2=1983%2B (Az utolsó megtekintés időpontja 2017.06.15.).
Irodalom
Klaudy, K. (2018): Az átváltási műveletek rendszere. Modern Nyelvoktatás 24.2–3, 5–16.
Klaudy, K. (1999): Bevezetés a fordítás gyakorlatába. Budapest: Scholastica.
Klaudy, K. & Simigné, F. S. (2000): Angol–magyar fordítástechnika. Budapest: Nemzeti
Tankönyvkiadó.
Körtvélyesi, T. (2006): Szanszkrit nyelvtan. Budapest: A Tan Kapuja Buddhista Főiskola.
Köszönetnyilvánítás
Köszönöm a tanulmány anonim lektorának, hogy értékes észrevételeivel segítette a munká-
mat.
Bakaja Zoltán
ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola
1088 Budapest
Múzeum krt. 4/A, 3. em., 319.
zoltan@bakaja.hu
