ArticlePDF Available

"Une photo de famille". Pillanatkép a családi élet és a házastársfogalom Európai Unió Bírósága általi értelmezéséről

Abstract

Starting out from essential state functions anchored in Article 4(2) of the Treaty on the European Union to protect constitutional identity, this paper will endeavour to examine a judgment delivered by the Court of Justice of the European Union in June 2018. Within the context of free movement, the Coman case raises questions, also with reference to the prohibition of discrimination, to the CJEU on the application of EU law in terms of the notions of family life, family and family member under Directive 2004/38/EC. Beyond the standpoint of the Court in this case, we shall also overview those public law frames within the EU law that exist in relation to the concept of family (rules of the Charter of Fundamental Rights and of other relevant directives), and the pertinent provisions of Romanian Member State law will also be addressed, including the relevant most recent decision of the Romanian Constitutional Court delivered in 2018, not in relation to the case discussed herein. In: Európai Tükör / European Mirror, 2018/3, 117-131. (online) https://netk.uni-nke.hu/document/folyoiratok-uni-nke-hu-europaitukor/Sulyok_Europai_Tukor_2018_3-8.pdf
Sulyok Márton
„Une photo de famille”
Pillanatkép acsaládi élet ésaházastársfogalom
Európai Unió Bírósága általi elemzéséről
“Une photo de famille”
Snapshot of the CJEU Analysis of the Concepts
of Family Life and Spouse
Az alábbi tanulmány – kiindulva az alkotmányos identitás védelmére az Európai
Unióról szóló Szerződés 4.§ (2) bekezdése által alényegi állami funkcióknak rög-
zített védelemből – az Európai Unió Bírósága 2018. júniusában meghozott egyik
ítéletének vizsgálatát végzi el. AComan-ügy aszabad mozgás szabadságának kon-
textusában, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára is utalással vet fel kérdé-
seket az EUB számára a családi élet, a család, valamint a családtag 2004/38/EK
irányelvbe foglalt fogalma kapcsán azEU-jog alkalmazása tekintetében. Azügyben
a Bíróság álláspontján túl áttekintjük az EU-ban a családfogalom kapcsán létező
közjogi kereteket (Alapjogi Charta szabályai, egyéb irányelvi rendelkezések), vala-
mint aromán tagállami jog vonatkozó rendelkezéseit is górcső alá vesszük, beleértve
aromán Alkotmánybíróságnak atárgyra tartozó, de nem ezen ügy vonatkozásában
2018-ban meghozott legfrissebb határozatának értékelését is.
Kulcsszavak:családegyesítés, család, családtag, házastárs, házasság, alkot-
mányos identitás, lényegi állami funkció, tagállami jog szerinti feltételek, élet-
társ, azonos neműek, hátrányos megkülönböztetés, származékos tartózkodási
jog, szabad mozgás
Sulyok M árton, eg yetemi adju nktus, Sz egedi Tudománye gyetem Á llam- ésJogt udományi K ar, Alk otmány jogi
Tanszék. E-mail: msulyok@juris.u-szeged.hu
S M118
Európai Tükör 2018/3.
TANULMÁNY
Starting out from essential state functions anchored in Article 4(2) of the Treaty
on the European Union to protect constitutional identity, this paper will endeavour
to examine ajudgment delivered by the Court of Justice of the European Union in
June 2018. Within the context of free movement, the Coman case raises questions,
also with reference to the prohibition of discrimination, to the CJEU on the appli-
cation of EU law in terms of the notions of family life, family and family member
under Directive 2004/38/EC. Beyond the standpoint of the Court in this case, we
shall also overview those public law frames within the EU law that exist in relation
to the concept of family (rules of the Charter of Fundamental Rights and of other
relevant directives), and the pertinent provisions of Romanian Member State law
will also be addressed, including the relevant most recent decision of the Romanian
Constitutional Court delivered in 2018, not in relation to the case discussed herein.
Keywords: family reunication, family, family member, spouse, marriage,
constitutional identity, essential state function, conditions under Member
State law, life partner, same sex couples, discrimination, derived right of resi-
dence, free movement
Bevezetés: Családfogalom, családpolitika
ésidentitás–jogi erőterek között
Az Európai Unió Bíróságának (Bíróság vagy EUB) nagytanácsa 2018. június 5-én hozta
meg ítéletét azúgynevezett Coman-ügyben (Ítélet vagy Coman-ítélet),1 amely azuniós
polgárok szabad mozgására vonatkozó 2004/38/EK irányelv (Irányelv) kapcsán aromán
Alkotmánybíróság (vagy román AB) által előterjesztett előzetes döntéshozatali eljárás-
ban vetette fel azalább tárgyalt értelmezési kérdéseket acsaládfogalom, acsaládi élet,
éskülönösen acsaládtag fogalma vonatkozásában.
Az ügy egyszerű tényállása bonyolult jogi kérdéseket feszeget. Coman (román állam-
polgár) ésHamilton (amerikai állampolgár) négy évig élt együtt azEgyesült Államokban
azt megelőzően, hogy 2010-ben Brüsszelben házasságot kötöttek. 2012 decemberében
Coman ésházastársa kérelemmel fordult aromán hatóságokhoz, hogy tájékoztassák őket
azon eljárásról ésfeltételekről, amelyek mellett Hamilton, Coman családtagjának minő-
ségében három hónapot meghaladó jogszerű tartózkodásra vonatkozó engedélyt kaphat
Romániában. Akérelem azIrányelven alapult, amely lehetővé teszi aze szabadságot gya-
korló uniós polgár házastársa számára, hogy az előbbi tartózkodása szerinti tagállam-
ban házastársához csatlakozzon. Akérelemre válaszul aromán hatóságok tájékoztatták
Comant és Hamiltont, hogy az utóbbit csak három hónapos tartózkodási jog illeti meg
azuniós jog alapján, mivel Romániában nem minősülhet uniós polgár „házastársának”,
tekintettel arra atényre, hogy Románia nem ismeri el azazonos nemű személyek közötti
házasságot. Azügy a román AB-n kötött ki, amely lényegében azzal azelőzetes döntés-
hozatali kérelemmel fordult aBírósághoz, hogy vajon Hamilton aszabad mozgáshoz va
1 C-673/16–Coman éstársai, EU:C:2018:385.
119
Európai Tükör 2018/3.
„Une photo de famille”
TANULMÁNY
jogát gyakorló uniós polgár „házastársának” irányelvi fogalma alá tartozik-e, következés-
képpen Romániában állandó tartózkodáshoz való jog illeti-e meg.2
Az Ítélet több szempontból releváns azon jogi éspolitikai kommunikációs erőte-
rek tekintetében, amelyek jelenleg mozgatják azeurópai ésatagállami vélemény piacot.
AzÍtélet megállapításai érdemben kapcsolódnak (i) aszabad mozgáshoz való jog alap-
vető kérdéseihez azEU polgárai éscsaládtagjaik vonatkozásában (diszkriminációs néző-
pontból megközelítve azokat); (ii) amagánszférához lényegileg kapcsolódó családi élet,
acsalád és annak alkotóelemei fogalmához azEU-jogban; (iii) illetve adöntés áttéte-
lesen kapcsolható ahhoz amargin of appreciation-höz is természetesen, amelyet atag-
állami jogalkotók élveznek aLisszaboni Szerződés által bevezetett (Priollaud–Siritzky,
2008:36) EUSZ 4. cikke (2) bekezdése kapcsán csak „alkotmányos identitásnak” neve-
zett értelmezési keretben.
A Német Szövetségi Alkotmánybíróság (BVerfG) már-már túlidézett, de annál
nagyobb jelentőségű, úgynevezett Lisszabon-határozatában (2009)3 is– közel 10 éve
már – lefektették azt a tételt, amely szerint az úgynevezett „alkotmányos identitás”
szempontjából egy alkotmányos államnak önmaga demokratikus formálásához elen-
gedhetetlenek bizonyos alapvető szabályozási területek. Ezek–többek között–például
a szociális államban való megélhetés körülményeinek alakítását vagy az olyan külö-
nös kulturális fontosságú területeket érintik, mint acsaládi jogi szabályozás, aziskola
ésazoktatás vagy éppen avallási közösségek helyzete.4 Ezeket a területeket az EUSZ
4. cikke (2) bekezdésének nyelvezetében az essential state function, azaz lényegi állami
funkc klauzula hagyományos értelmezéséből vezethetjük le,5 hiszen aSzerződés szö-
vege ezeket nem, csak aköz- ésnemzetbiztonságot valamint aterületi sérthetetlenséget
nevesíti.
Az alkotmányos identitás margóján megjelenő tagállami családi jogi szabályozás
vonatkozásában érdemes azÍtéletnek néhány a családdal kapcsolatos megállapítására
reektálni. Ekörben fontos, hogy azÍtélet több ponton azAlapjogi Chartában (Charta)
foglalt alapjogok védelmére ésalapelvek tiszteletére utal ajogi háttér ésazelőzetes kér-
dések bemutatása, valamint azindokolás kapcsán is.6 Kiindulópontként vegk tehát
sorra, hogy a Charta a család vonatkozásában milyen közjogi keretrendszert határoz
meg azuniós jog tekintetében:
A Charta szövegében a „család” kifejezés összesen hét alkalommal fordul elő.
A 7. (magánszféra-védelmi) cikkben a magán- és családi élet védelme vonatkozásá-
ban, majd a 9. cikkben azasságkötés és családalapítás joga vonatkozásában (amely
2 Coman-ítélet, 917. pontok.
3 2 BvE 2/08, 2009. június 30-i határozat.
4 Adöntés maga: 2 BvE 2/08–R n. (1-421), BVerfGE 123, 267–437. Adöntés elemzéséről bővebben lásd
Steinbach, 2010 vag y Fischer-Lescano et al., 2010.
5 Ezt erősíti meg azalkotmányos identitással szemben egyébként erősen kritikus Pietro Faraguna, aki
szeri nt sem azEUB-nek, sem atag állami bíróságok nak nem kellene g yelmet szentel nie akérdés értel-
mezésére. Mégis, idézett írása végén aszerző maga jut arra azálláspontra, hogy azEU ésatagállamok
nagyjából ugyanazokkal a problémákkal küzdenek az alkotmányos identitás kapcsán, bíróságokon
kívül (politikai folyamataikban) ésbelül. Ezen küzdelmek sorában emeli ki elsőként aszerző acsaládi
joggal kapcsolatos kérdéseket mint nagyra értékelt nemzeti érdekeket, ésamár idézett német mellett
lengyel ésír vonatkozásokat is említ, nem meglepően. (Faraguna, 2016:572573)
6 Coman-ítélet, 3., 1617. , 4748. pontok.
S M120
Európai Tükör 2018/3.
TANULMÁNY
anemzeti jogokra delegálja arészletszabályok pontos lefektetését amár fentebb is emlí-
tett margin of appreciation keretében), végül a33. cikkben, amely acsaládi élet jogi, gaz-
dasági ésszociális védelmét írja elő (ezzel kapcsolatban szüléssel vagy örökbefogadással
összefüggésben kimondja az elbocsátás tilalmát is). A „gyermek” kifejezés kilencszer
szerepel, azoktatással való joggal összefüggésben aszülők jogait hangsúlyozva gyerme-
kük oktatásának biztosításában (14. cikk), agyermek jogainak felsorolásában (24. cikk),
például amindkét szülőjével való rendszeres ésközvetlen kapcsolattartás vonatkozásá-
ban. A32.cikk agyermekmunka tilalmát mondja ki, a33.cikk pedig agyermek örökbe-
fogadásával kapcsolatosan aszülők munkahelyi védelmére összpontosít.
A család ésalkotóelemeinek fogalma szempontjából talán aCharta 9. cikke érde-
mel közelebbi említést, amely atagállami szabályozásra bízza aházasságkötés éscsalád-
alapítás jogának gyakorlásával kapcsolatos részletszabályok megállapítását. A Charta
magyarázata szerint aszöveg alapja azEmberi Jogok Európai Egyezményének (EJEE)
hasonló rendelkezése (annak 12. cikke), amelynek alapján „e cikk nem tiltja és nem is
biztosítja azassági státus megadását két azonos nemű személy egyesülésének. Ejog
tehát hasonló az EJEE által biztosított joghoz, ugyanakkor alkalmazási köre tágabb
lehet, amennyiben anemzeti jogszabályok így rendelkeznek”.7
A Coman-ítélet relevanciája ésaktualitása
Itt lép be a képbe a Coman-ítélet is, hiszen azonos neműek vonatkozásában vizsgálja
azEU-s polgárok éscsaládtagjaik szabad mozgásának kérdéseit, illetve azezzel kapcso-
latos tagállami korlátozások lehetőségét aromán nemzeti jogszabályok vonatkozásában
(akonkrét ügyben ahátrányos megkülönböztetés szempontjából).8
A családtag fogalmának EUB általi értelmezése klasszikusan acsaládegyesítéssel
kapcsolatos joggyakorlatban kerül előtérbe. Azuniós polgárok és harmadik országbeli
házastársuk szabad mozgásával ésazEU-n belüli családi élethez való jogukkal egy sor
EUB-ítélet foglalkozott a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépése
óta, amelyet a jelen tanulmány szempontjából referenciapontnak tekintünk. Ilyenek
voltak például: McCarthy,9 O. és B.,10 S. és G.,11 Lounes.12 A legutóbbi ilyen ítéletet
(Ahmedbekova) 2018. október 4-én hozták.13
Az Ahmedbekova-ítéletben például aBíróság a 2011/95/EU irányelvben14 megfo-
galmazott családtagfogalmat hívta segítségül. E szerint –az elemzésünkhöz releváns
7 Magyarázatok azA lapjogi Chartához. (2007/C 303/02, 303/21.)
8 További aktualitást ad globális kitekintésben ezzel acsaládegyesítéssel foglalkozó ügynek azis, hogy
2018. október elején azEgyesült Államok belügyminisztériuma bejelentette, hogy ENSZ-diplomaták
azonos nemű partnereinek atovábbiakban nem adnak ki „családtagként” v ízumot. (BBC, 2018)
9 EU:C:2011:277.
10 EU:C:2014:135.
11 EU:C:2014:136.
12 EU: C:2017:862 .
13 EU:C:2018:801.
14 2011/95/EU irányelv aharmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi véde-
lemre jogosultként való elismerésére, azegységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jog-
állásra, valamint any újtott védelem tarta lmára vonatkozó szabályokról.
121
Európai Tükör 2018/3.
„Une photo de famille”
TANULMÁNY
mértékben–családtag (acsaládtagoknak acsaládegyesítéssel kapcsolatban járó nemzet-
közi védelem vonatkozásában) lehet azelőbbi védelem jogosultjának házastársa, vagy
nem házas, stabil kapcsolatban élő partnere (élettársa), abban azesetben, ha azérintett
tagállam harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó jogszabályai vagy gyakorlata
azélettársakat aházaspárokhoz hasonló módon kezeli.
A Coman-ítéletben a Bíróság jogi háttér leírása során a Chartán túl az Irányelv
fogalmi keretei között mozog, amely atagállamok területén rendezi aszabad mozgás
éstartózkodás jogát. AzIrányelv, ahogy azÍtélet maga is idézi, acsaládtag fogalmába
tartozónak egyrészt (i) aházastársat, másrészt (ii) azuniós polgár élettársát érti, aki-
vel egy tagállam jogszabályai alapján létrejött regisztrált élettársi kapcsolatban él, ha
afogadó tagállam jogszabályai ezen kapcsolatot aházassággal egyenértékűnek tekintik.
Konjunktív feltétel ezekhez képest, azélettársat egyebekben afogadó tagállam vonat-
kozó jogszabályaiban megállapított feltételekkel összhangban tekinti családtagnak
azIrányelv.15
Az Ítélet nevesíti továbbá azIrányelv 3. cikkét,16 amely szerint–pusztán azelem-
zésünkre tartozó részletek kiemelésével–azalábbi harmadik országbeli állampolgárok
kedvezményezettek, ésrészükre meg kell könnyíteni abeutazást. Ezek:
(i) a 2.cikk hatálya alá nem tartozó „más családtagok”, akik abban azországban,
amelyből érkeznek, azelsődleges tartózkodási joggal rendelkező uniós polgár
eltartottjai vagy vele egy háztartásban élnek, illetve
(ii) az uniós polgár élettársa, akivel tartós, megfelelően igazolt kapcsolatot tart
fenn.
Milyen jog alapján?
Azonban ami ezen ügyek ésacsaládfogalommal, valamint aCharta ésmás nemzetközi
emberi jogi dokumentumok fényében a családi élethez való jog kapcsán a legnagyobb
problémát jelenti, azaz a kérdés, hogy ajogvita elbírálásában egltalán felhívható-e
azuniós jog mint szabályozási keret.
Ahogy azt Lehoczki leszögezi, a Bíróság már például aMcCarthy-ügyben is meg-
állapította, hogy: „[A]z uniós jog nem hivatkozható olyan helyzetekben, amelyek kizá-
rólag anemzeti jog hatálya alá tartoznak. Anemzeti jogok ésazuniós jog alkalmazási
körének ekategorikus szétválasztása azonban sok területen–például acsaládi élethez
való jog egyes vonatkozásaival összefüggésben– olyan, látszólag méltánytalan dönté-
sekhez vezethet, amelyek indokainak megértéséhez mindenekelőtt tisztázni kell, hogy
egy adott jogvita melyik jog hatálya alá tartozik.” (Lehoczki, 2017:188)
Lehoczki szerint aszabad mozgás alapszabadságának gyakorlása körében azEUB-
ítélkezés sarokkövei a fentebb is említett O. és B., illetve S. és G. ítéletek, amelyek
sorába véleményünk szerint azitt elemzett Coman-ítélet is illeszkedik. Akorábbi ítéle-
tekbenaBíróság azállampolgárság, aszármazékos tartózkodási jog, amunkavállalás,
valamint atanulás kontextusaiban vizsgálta aszabad mozgás ésacsaládi élet kérdéseit,
15 Irányelv, 2.cikk (2) bekezdés a)–b) pontok, vö. Coman-ítélet, 4. pont.
16 Coman-ítélet, 4. pont.
S M122
Európai Tükör 2018/3.
TANULMÁNY
ésehhez képest jelent újítást aComan-ítélet megközelítése, amelynek értelmében afelek
azért indítottak azilletékes román Főfelügyelettel szemben keresetet tagállami bíróság
előtt, hogy azállapítsa meg aszexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböz-
tetés megvalósulását aszabad mozgáshoz való jog gyakorlására tekintettel, ésezen túl
kötelezze atagállami hatóságot adiszkriminatív joghelyzet megszüntetésére.17
Fontos itt megjegyeznünk azt a tényt, hogy a négy szabadság vonatkozásában
azegyik első olyan elem ahátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem volt, amely pél-
dául amunkavállalással ésanemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos nagy jelentőségű
ügyekben felhívta azEU-s (nem kizárólag) bírói fórumok (Gombos, 2011:81–117) gyel-
mét is azalapjogvédelem fontosságára még a’70-es, ’80-as években.18 Adiszkriminációs
vonatkozások ezen „új ruhája” aComan-ítéletben mindenképp érdekes nézőpontot ad
acsaládfogalommal kapcsolatos kérdések értékeléséhez.
Az eldöntendő kérdések
Az előzetes döntéshozatali eljárásban a román AB által az alapügyben érintett felek
(Coman és Hamilton) vonatkozásában az Irányelv szerinti családi élet fennállására
mutató előfeltevésen alapuló, az EUB felé feltett kérdések közül az alábbiakban csak
acsaládfogalom szempontjából relevánsakat, illetve azok EUB általi értékelését vizsgál-
juk meg (ezazt is jelenti, hogy atartózkodási jog megadásával kapcsolatban részletesen
nem térünk ki azEUB döntésére):
„1) A 2004/38 irányelv 2. cikke 2. pontjának a) alpontjában szereplő, a Charta
7.,9.,21. és45. cikkével összefüggésben értelmezett »házastárs« fogalma magában fog-
lalja-e azuniós polgárnak azEurópai Unió tagállamain kívüli államból származó azonos
nemű házastársát, akivel azuniós polgár afogadó tagállamtól eltérő uniós tagállam tör-
vényei alapján jogszerűen házasságot kötött? […]
3) Az első kérdésre adott nemleges válasz esetén az uniós polgárnak az Európai
Unió tagállamain kívüli államból származó azonos nemű házastársa, akivel azuniós
polgár afogadó tagállamtól eltérő uniós tagállam törvényei alapján jogszerűen házas-
ságot kötött, a2004/38 irányelv 3. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében »más
családtagnak« vagy a2004/38 irányelv 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében
»azuniós polgár olyan élettársának tekinthető, akivel tartós, megfelelően igazolt kap-
csolatot tart fenn«, aminek következtében afogadó állam akkor is köteles megkönnyí-
teni eszemélyek beutazását éstartózkodását, ha afogadó állam nem ismeri el azazonos
nemű személyek házasságát, ésnem írja elő ajogi elismerés semmilyen alternatív formá-
ját, például aregisztrált élettársi kapcsolatot?”19
Fontos itt azt is megemlítenünk az EUB-kérdések megválaszolására irányadó el-
járása szempontjából –lönös tekintettel például a fentiekben már említett szintén
tárgybeli Lounes-ítéletre is–,hogy azanemzeti jog szűken értelmezett fogalmai sze-
rint nem indítványhoz kötött, ésjelen esetben aBíróság lényegében ultra petita hozott
17 Uo., 13. pont.
18 Azezzel foglalkozó a lapügyek közül lásd például: 43/75Defrenne kontra SABENA, EU:C:1976:56.
19 Kiemelések tőlünk.
123
Európai Tükör 2018/3.
„Une photo de famille”
TANULMÁNY
határozatot. Nevezetesen: „[A] Bíróság többször megállapította–még ha akérdést elő-
terjesztő bíróság formálisan csupán a2004/38/EK irányelv […] értelmezésére korlátozta
is kérdéseit–,ekörülmény [nem akadálya] annak, hogy aBíróság [az ügy] valamennyi
értelmezési szempontját megadja, függetlenül attól, hogy [a kérdést feltevő bíróság] […]
utalt-e azokra, vagy sem.”20
Az Ítélet elemzése
Az uniós jogra tartozó „keretező” kérdések vizsgálatán felül persze értékelnünk kell azt
is, hogy atagállami jogban milyen szabályok vonatkoznak aComan-ítéletben feltett elő-
zetes kérdések elbírálására. Ezen vizsgálatot aBíróság is elvégezte, ésazalábbi, röviden
összegzett megállapításokat tette, kiegészítéseinkkel.
A román Alkotmány keretjelleggel szabályozza a család intézményét, annak ki-
mondásával, hogy a család azastársak szabad akaratából kötött házasságán és tel-
jes egyenlőségükön alapszik.21 Az EUB által a jogi háttér elemzésében felhívott belső
jog, vagyis aromán polgári törvénykönyv szerint fér ésnő, acsaládalapítás szándéká-
val köthet házasságot, illetve tilos azazonos neműek közötti házasság, illetve aromán
éskülföldi állampolgár között külföldön kötött házasság elismerése is.22
Ezen belső jogi alapokon, a fent kiemelt két feltett kérdésre tekintettel, azok
Irányelvi vonzatait is mérlegelve azEUB döntését azalábbiakban lehetne összefoglalni,
kiegészítéseinkkel.
A Bíróságnak azügyben azt ajogi helyzetet kellett értékelnie, ahogy fentebb abe-
vezetőben erre már utaltunk, amelyben egy uniós polgár összhangban azIrányelvvel
szabad mozgáshoz való jogát gyakorolja, amelyet követően egy fogadó tagállam terüle-
tén (jelen esetben Belgiumban) családi életet alakít ki vagy szilárdít meg egy harmadik
állam, vele azonos nemű állampolgárával. Ezen családi élet keretében a fogadó állam
joga szerint jogszerűen házasságot kötnek.
Ebben atényállási keretben aBíróság azEUMSZ 21. cikke (1) bekezdésének értéke-
lését végezte el, amely aszabad mozgáshoz való joggal kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy
annak korlátozását csak a Szerződés ésazannak végrehajtására született rendelkezé-
sek adhatják. AzÍtélet azértelmezésre előterjesztett első kérdés kapcsán azt értékelte,
hogy ellentétes-e azEUMSZ 21.cikk (1) bekezdésével azuniós polgár állampolgársága
szerinti tagállam (jelen esetben Románia) hatóságainak azon gyakorlata, amellyel meg-
tagadják házastársa állandó tartózkodási jogát azadott tagállam területén (aházasság
el nem ismerésének indokával).
Az Ítéletben aBíróság afenti hely zetet akképpe n értékelte, hogy azEUMSZ 21.cikke
(1) bekezdése szerinti jog a szokásos családi élet fenntartása mind a fogadó, mind
azállampolgárság szerinti tagállamban (visszatérésük után), úgy, hogy családtagjaik is
mellettük lehessenek. Acsaládtag fogalma ebben avonatkozásban aBíróság szerint úgy
20 Coman-ítélet, 22. pont.
21 Aromán alkotmány 48. cikke rendezi akérdés. L. Aromán parlament alsóházának honlapján azalkot-
mány hatályos szövegét, (CEDP, 2018) vagy ennek alapján magyarul. (Heka etal., 2016:849)
22 Coman-ítélet, 78. pontok.
S M124
Európai Tükör 2018/3.
TANULMÁNY
értelmezendő azalapügyben alkalmazandó Irányelv alapján, hogy abba aházastárs ki-
fejezetten beletartozik.23 Mindezen túl fontos, hogy azazonos nemű harmadik ország-
beli állampolgár házastárs szempontjából azIrányelv „nemi szempontból semleges”, vagyis
magában foglalhatja azazonos nemű házastársat.24
A Bíróság ezen a ponton megjegyzi, hogy az olyan élettársak esetében, akikkel
azuniós polgár regisztrált élettársi kapcsolatban él, ezen kapcsolat minősítését afogadó
állam jogszabályaihoz köti maga azIrányelv is, viszont aBíróság által azalapüg yre alkal-
mazni rendelt Irányelvi rendelkezés [2.cikk (2) a)] aházastárs fogalma vonatkozásában
ilyen feltételeket nem szab.25
Fenti értékelésből aBíróság azt akövetkeztetést vonta le, hogy egy tagállam nem
hivatkozhat saját nemzeti jogára annak érdekében, hogy ellenezze saját területén–kizá-
rólag aszármazékos tartózkodási jog megadása céljából–olyan házasság elismerését,
amelyet afelek afenti tényállásban leírtak szerint kötöttek.26 ABíróság itt ugyanakkor
elvi éllel utal korábbi gyakorlatára is, amely szerint nyilvánvaló, hogy azasság sza-
bályozása nemzeti hatáskör, ésatagállamok szabadságot élveznek azazonos neműek
házasságának elismerésében, azonban kiemeli, hogy az uniós jog tiszteletben tartása
mellett élvezik e szabadságot, különös tekintettel aszabad mozgást garantáló rendel-
kezésekre27 azuniós jog egységes alkalmazása28 ésazIrányelv hatékony érvényesülése
érdekében.29
A személyek szabad mozgásának korlátozása azonban csak közérdekű megfontolá-
sokon alapulhat, anemzeti jog szerint jogszerűen megállapított célkitűzések alapján.30
Ilyennek tekinthető például az EUMSZ szellemében a közrend vagy akár az identitás
(itt: a házasság intézményének autonóm szabályozása) sérelme. Ezen vonatkozások-
ban azÍtélet pedig kimondta, hogy ugyan atagállamok hatáskörébe tartozik aházasság
intézményének szabályozása, de valamely tagállam azon kötelezettsége, hogy a szár-
mazékos tartózkodási jog megadása szempontjából elismerje azazonos neműek közötti
házasságot, nem sérti az adott tagállamban a zasság intézményét, mert nem fog-
lalja magában azt akötelezettséget, hogy atagállami jogban rendelkezni kell azazonos
neműek házasságának intézményéről, akötelezettség csak azelismerésre korlátozódik.
Ezakötelezettség pedig aBíróság szerint „nem sérti azérintett tagállam nemzeti iden-
titását, ésnem veszélyezteti annak közrendjét”.31
A szabad mozgás kapcsán aBíróság leszögezte, hogy annak nemzeti intézkedéssel
való korlátozása csak aChartával való összhang esetében igazolható, éskijelenti, hogy
aházastárs irányelvi fogalma vonatkozásában aCharta 7. cikke által védelmezett jogok
alapvető jogok, ésitt maga is utal abevezetésben már említett magyarázatokra, amelyek
azEJEE 8. cikke szerinti védelmet hívják fel,32 ésutal azEJEB irányadó gyakorlatára
23 Uo., 32–33. pontok.
24 Uo., 35. pont.
25 Uo., 36. pont.
26 Uo.
27 Uo., 37–41. pontok.
28 Uo., 39. pont.
29 Uo., 39. pont, i lletve 24. és53. pontok.
30 Uo., 41. pont.
31 Uo., 45–46. pontok.
32 Uo., 48 –49. pontok.
125
Európai Tükör 2018/3.
„Une photo de famille”
TANULMÁNY
is (aCharta 53. cikke értelmében), amely kimondja, hogy „egy homoszexlis pár által
fenntartott kapcsolat ugyanolyan címen tartozhat a »magánélet« és a »családi élet«
fogalma alá, mint egy hasonló helyzetben lévő heteroszexuális pár kapcsolata”.33
A Bíróság első kérdésre adott válasza szerint afentiekben feltárt tényállás szerinti
jogi helyzetben azEUMSZ 21. cikke (1) bekezdését azelőzetes kérdés tartalmával össz-
hangban kell értelmezni, tehát ellentétes aSzerződéssel, ha azadott tagállam hatóságai
megtagadják atényállásban leírtak szerinti házastárs tartózkodási jogát az adott tag-
állam területén aházasság el nem ismerésének indokával.34
A bevezetésben felvetett identitáskérdés megítélése vonatkozásában aBíróság ki-
emelte, hogy aházasság elismerésével kapcsolatban atagállami jogokban megállapított
közrendi záradékok (közérdekű okok) kapcsán számos országban léteznek a románhoz
hasonló alkotmányi szintű normák, holott ajogi háttérben azokat őmaga nem említette
meg.35
Ezen tagállamok a Bíróság szerint az ügy tárgyalása során észrevételeket is tet-
tek, amelyek közül maga aBíróság alett álláspontot emelte ki, amely szerint azEUMSZ
21. cikkének alapügyben megvalósított korlátozása szerintük az EUSZ 4.cikk (2) be-
kezdésből levezetett közrendi és nemzeti identitáshoz kapcsolódó okokkal igazolható.
ABíróság ennek értékelése kapcsán kiemelte, hogy azEUSZ 4.cikk (2) bekezdésének
megfelelően azEuróai Unió tiszteletben tartja atagállamok nemzeti identitását, amely
elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének, és
hogy aközrendi okokra csak alapvető társadalmi érdeket érintő, valós ésmegfelelően
komoly fenyegetés esetében lehet hivatkozni (többek között a C-438/14– Bogendor
von Wolersdor ítélet alapján).36
A közrendet érintő fentebb tett megállapításokkal kapcsolatban még egyszer szük-
séges leszögeznünk, hogy aBíróság szerint afogadó tagállam kötelezettsége afelek fenti
tényállás szerinti –kizárólag szabad mozgás jogából következően aszármazékos tar-
tózkodási jog megadása szempontjából releváns–házasságának elismerésére nem sérti
afogadó tagállamban anemzeti jog által meghatározott házasság intézményét. Ennek
oka, hogy akötelezettség aBíróság szerint másik tagállam jogával összhangban kötött
azonos nemű személyek közötti házasság elismerése „kizárólag valamely, harmadik
állambeli állampolgár származékos tartózkodási jogának megadása szempontjából”
releváns.37 Értelmezésük szerint tehát ilyen kötelezettség megállapítása nem is sértheti
33 Uo., 50. pont (aVallianatos [2013] ésOrlandi [2017] ügyek említésével).
34 Uo., 51. pont.
35 Míg például ezt megtette egy német vonatkozású ügyben: C-438/14 Bogendor von Wolersdor,
EU:C:2016:401, 3–4. pontok. Igaz ugyan, hogy itt azelőterjesztő bíróság tett utalást azelőzetes dön-
téshozatali kérdésében saját nemzeti alkotmányjogára (lásd ugyanezen ítélet 25. pontját: Úgy kell-e
értelmezni azEUMSZ18. ésEUMSZ21.cikket, hogy valamely tagállam hatóságai kötelesek elismerni
ezen állam valamely állampolgárának névváltoztatását, ha ezen állampolgár egyidejűleg valamely
másik tagállam állampolgára is, ésazutóbbi tagállamban való szokásos tartózkodása alatt családjogi
jogállásváltozással össze nem függő névváltoztatás miatt szabadon választott éstöbb nemesi címet
tartalmazó nevet szerzett, amenny iben ajövőben nem áll majd fenn lényegi kapcsolat ezen állammal,
ésaz első tagállamban alkotmányjogilag eltörölték ug yan anemességet, de az eltörlés időpontjában
viselt nemesi címek anév részeként tovább viselhetők? ( kiemelés tőlünk).
36 Coman-ítélet, 434 4. pontok.
37 Uo., 45. pont.
S M126
Európai Tükör 2018/3.
TANULMÁNY
azEUSZ 4. cikke (2) bekezdés identitási ésközrendi rendelkezéseit,38 mert aznem fog-
lal magában olyan előírást atagállam számára, hogy az, anemzeti jogában rendelkez-
zen azazonos nemű személyek közötti házasság intézményéről.39 Érdekes módon tehát
aBíróság aközrend (mint immateriális közrend) felhívhatóságára szolgáló tesztet lát-
szik alkalmazni anemzeti identitás elutasítására is ajelen ügyben.
„Une photo de famille roumaine”–Aromán családi
pillanatkép színei éskeretei: konklúziók
Ami azügyben érintett konkrét román tagállami álláspontot illeti, akérdés abelső jogot
ésaközvéleményt akialakult jogi helyzet nyilvánossága miatt, még fél év távlatában is
hevesen foglalkoztatja. A Coman-ítélet margóján érdekes azanépszavazási kezdemé-
nyezés, amely afér ésnő házasságán alapuló családfogalmat szerette volna alkotmány-
módosítással beiktatni aromán alkotmányos rendbe.
A román AB először 2018. szeptember 17-én jóváhagyta a Családokért Román
Koalíció civil szervezet által kezdeményezett népszavazás megtartását (Fares, 2018),
majd mielőtt még azoktóber 7-én érvénytelen lett atúl kevés leadott szavazat okán (Ilie,
2018), folyatta akorábban aComan-ítélettel érintett felek ügyében felfüggesztett eljá-
rását, és2018. júliusában meghozta döntését abukaresti 5. körzeti polgári ügyszakából
hozzá áttett ügyben aromán polgári törvénykönyv 277. cikkének (2) és(4) bekezdése
alkotmányellenességének tárgyában (Coman-határozat vagy Határozat).
A Határozatban aromán Alkotmánybíróság afelek azon előadásaira alapozta érve-
lését, amelyek szerint azazonos neműek között kötött ésegy másik (ezesetben abelga)
állam által jogszerűen elismert házasság elismerésének megtagadása amagán- éscsaládi
élethez való jogot sérti, különös tekintettel arra, hogy aházasságkötés szerinti állam-
ból a Romániába való áttelepülés nem változtatja meg a házastársak közötti magán-
éscsaládi élet „ténybeli realitását” ésajogilag érvényes házasságuk (legal marriage) „jogi
realitását” sem. Egyebekben a felek is hivatkoztak az EJEE 8. és 14. cikkének együt-
tes sérelmére, amelyek amagán- éscsaládi élet tiszteletét, valamint ahátrányos meg-
különböztetés tilalmát mondják ki.40 Afelek továbbá hivatkoztak aromán Alkotmány
4.,16., és26. cikkeinek sérelmére is (Heka etal., 2016:839. [4. cikk], 841. [16. cikk], 844.
[26. cikk]), amelyek a polgárok törvény előtti ésjogegyenlőségére, valamint az egyéni
éscsaládi magánszférára vonatkoznak.41 AHatározatból kiderül, hogy azügyben–túl
azEUB által azÍtéletben adott válaszokon–beavatkozóként amicus szakvélemény t adott
aromán kormány ésombudsman is.42
Ezek alapján aromán AB úgy összegezte atényállást, hogy azelőtte fekvő ügyben
vizsgált jogkérdés azvolt, hogy akülföldön, azonos neműek között kötött házasságok
38 Uo., 46. pont.
39 Uo., 45. pont.
40 Decision No. 534 of 18 July 2018 on the exception of unconstitutionality of the provisions of Article
277 (2) and (4) of the Civil Code. Coman-határozat, 4. pont.
41 Coman-határozat, 14. pont.
42 Uo., 11. pont.
127
Európai Tükör 2018/3.
„Une photo de famille”
TANULMÁNY
román hatóságok általi el nem ismerését (értsd: azelismerés elutasítását) amás tagál-
lamban háza sságot kötött azonos nemű part nerek számára megad andó olyan, aRománia
területén való tartózkodási joggal összefüggő jogi státusz elutasítása szempontjából kell
értékelni, amely megegyezne azegy fér ésegy nő között kötött házasságból létrejö
ilyen jogi státusszal.43
A Határozat később úgy fogalmaz, hogy jelentős a bizonytalanság az Irányelv
által használt számos fogalom vonatkozásában, azokat a Charta egyes rendelkezé-
seivel és az EJEB, magán- és családi élet tárgyában hozott ítéleteivel együtt olvasva.
Értékelésében a román AB itt utal az Irányelv 3. cikkében foglalt „kedvezményezet-
tekre”, akik azok az uniós polgárok, „akik olyan tagállamba költöznek vagy olyan tag-
államban tartózkodnak, amelynek nem állampolgárai, valamint azőket kísérő vagy hoz-
zájuk csatlakozó 2.cikk 2. pontjában meghatározott [családtagjaik]”.44 Ebből aromán
Alkotmánybíróság azt a következtetést vonta le, hogy amerikai állampolgárként
Hamilton nem hivatkozhat azIrányelvre, ésennek alátámasztására hivatkozott azEUB
O. ésB. ítélete (C-456-12) 37. és54. pontjára.
A továbbiakban aHatározat hivatkozott még azÍtélet kapcsán fentebb nem említett
ír érintettségű Metock-ítéletre is (C-127/08 –Blaise Baheten Metock éstársai), amely
megerősíti, hogy azIrányelv kedvezményezettekre vonatkozó 3. cikkét viszont úgy kell
értelmezni, hogy „azállampolgársága szerinti tagállamon kívüli más tagállamban tar-
tózkodó uniós polgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező házastársa, aki
a2004/38 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében azuniós polgárt kíséri, vagy
hozzá csatlakozik, hivatkozhat ezen irányelv kedvezményes rendelkezéseire a zas-
ságkötés helyétől ésidejétől, illetve aházastársnak a fogadó tagállamba való érkezése
körülményeitől függetlenül”.45 (Ennek kapcsán érdemes említenünk aMetock-ítéletnek
aromán AB által fel nem hívott azon megállapítását is, miszerint azIrányelv „azuniós
polgárnak a harmadik ország állampolgárságával rendelkező, az irányelv 2. cikkének
2.pontja értelmében vett valamennyi olyan családtagja számára, aki azuniós polgárt
kísér i, vagy hozzá csat lakozik azuniós polgár ál lampolgársága szerinti t agállamon kívüli
más tagállamban, biztosítja aze fogadó tagállamba való beutazás, valamint azannak
területén való tartózkodás jogát, anélkül hogy különbséget tenne aszerint, hogy ahar-
madik ország ezen állampolgára más tagállamban már tartózkodott-e jogszerűen ezt
megelőzően”.46)
A házastárs Irányelv szerinti fogalma vonatkozásában a Coman-határozat utal
az Ítélet főtanácsnoki indítványára (Wathelet), amelyben – aCharta 52. és53. cikkei
értelmében–aCharta 7. ésazEJEE 8. cikke, valamint azEJEB esetjogának több tucat
említett ügyében kialakított standardok a védelem szintje vonatkozásában összekap-
csolódnak.47 A Határozat ezt követően megállapítja, hogy összesen azEU tizenhárom
tagállama ismeri el azazonos neműek házasságát, ésnemzetközi kitekintésben is szá-
mos ország vagy jogilag, vagy esetjogon keresztül elismeri azt.48 Aromán AB álláspontja
43 Uo., 21. pont.
44 Uo., 23. pont.
45 C-127/08–Metock éstársai. ECLI:EU:C:2008:449, 99. pont.
46 Uo., 70. pont.
47 Uo., 26. pont.
48 Uo., 27–28. pontok.
S M128
Európai Tükör 2018/3.
TANULMÁNY
szerint Románia aCharta 7. cikke ésazEJEE 8. cikkéből folyó positive obligations dokt-
rína sérelmét valósítja meg, amikor is semmilyen jellegű jogi ésformális elismerésben
nem részesíti azazonos neműek párkapcsolatait, ezzel pedig olyan tagállamok sorában
foglal helyet, mint Bulgária, Lettország, Litvánia, Lengyelország vagy Szlovákia.49
A román AB a fenti indokokra tekintettel fordult tehát az EUB-hez, öt előzetes
döntéshozatali kérdéssel, amelyek közül a fentiekben egyet elemeztünk. A Coman-
határozat lényegében megismétli szövegében az EUB-től kapott válaszokat, és azokra
építve utal azon jól megalapozott gyakorlatára (a2011-es évben született 487., 668.,
673., 921.sz. határozatok), amely azEU-jognak való meg nem felelés tárgyában kiala-
kította azelőzetes döntéshozatal specialitása kapcsán az általunk itt kettős kondicio-
nalitásnak nevezett tesztet. Eszerint: „AzEU-jog ésazalkotmány közé ékelődő EU jogi
aktus alkotmányossági felülvizsgálatban való alkalmazása során, [a román Alkotmány
148. cikkében foglalt integrációs klauzula alapján (Heka etal., 2016:874)], kettős kon-
dicionalitás érhető tetten: egyrészről, ennek az alkalmazott rendelkezésnek önmagá-
ban vagy azEUB által adott értelmezésen keresztül megfelelően világosnak, pontosnak
ésegyértelműnek kell lennie, másrészről pedig ezt azadott rendelkezést olyan mérték-
ben kell körülírni, amely eléri azalkotmányos relevanciának azt abizonyos fokát, ame-
lyen keresztül annak normatív tartalma alá képes támasztani azalkotmány nemzeti jog
általi feltételezett megsértését.”50
A román A B mindezen fenti feltéte lek fennáll ását igazoltn ak látta azEUMSZ 21.ci kk
(1) bekezdés, valamint azIrányelv 7.cikk (2) bekezdése vonatkozásában, ésmegállapí-
totta, hogy az azonos nemű párok kapcsolata ugyanúgy a családi élet fogalmi körébe
esik, mint heteroszexlis párok esetében, ésmint ilyen, rájuk is kiterjed aCharta 7.,
azEJEE 8. ésaromán alkotmány 26. cikke (Heka etal., 2016:874) szerinti védelem.51
A Coman-határozat végső konklúziója szerint aromán polgári törvénykönyv táma-
dott rendelkezéseinek alkotmányellenessége nem állapítható meg, „amennyiben lehe-
tővé teszik a román állam területén való tartózkodás jogának kimondását, az EU-jog
szerinti feltételekkel, olyan – tagállami és harmadik országbeli állampolgár – azonos
nemű házastársak számára, akik házasságukat valamely EU-tagállamban kötötték”.52
A címbeli felütésre visszatekintve tehát ajelenlegi „photo de famille” (család i fotó)
pillanatkép azt mutatja, hogy a román családfogalom alkotmányjogi helyzete, dacára
azerre irányuló ésalkotmányosnak minősített közvetlen demokratikus kezdeményezé-
seknek , nem változott, vi szont acsalád fogalom mégis áta lakult, még pedig anna k EU-jogi
értelmezése kapcsán és alapján, amely atagállami alkotmánybíróságot a fent idézett
kettős kondicionalitás tesztje alapján aComan-határozat meghozatalára indította.
A Határozatból idézett kettős kondicionalitás tesztje igazi tagállami alkotmánybí-
rósági specikum, ami abelső jog EU-jognak való megfelelését i lleti, mondhatni nemzeti
sajátosság, amely meghatározta azügyben aszabályozás identitásának megváltozását.
Anemzeti alkotmánybíróságok gyakorlata kapcsán pedig a bevezetőben már szóltunk
azidentitáskérdésről, ésazannak vonatkozásában megjelenő lényegi állami funkcióra
49 Uo., 29. pont.
50 Uo., 38. pont.
51 Uo., 39–40. pontok.
52 Uo., 43. pont.
129
Európai Tükör 2018/3.
„Une photo de famille”
TANULMÁNY
mutató lisszaboni klauzula [EUSZ 4. cikk (2) bekezdés] tradicionális értelmezéséről,
amelyet anémet AB Lisszabon-döntése is képvisel.
Úgy tűnik, hogy mindez erősen relativizálódni látszik mind a Coman-ítélet
ésaComan-határozat kontextusában. Faraguna, hasonló állásponton, erősen szkepti-
kusan vizsgálja az identitáskérdést, és mint egy felesleges, bíróságok közötti párharc
tárgyát karakterizálja azt. E körben azzal érvel, hogy semmi keresnivalója a nemzeti
identitás lisszaboni fogalma (vagyis azalkotmányos identitás) értelmezésének abírósá-
gok gyakorlatában sem azEU-ban, sem atagállamok szintjén. Szerinte afogalom maga
is bizonytalanságokat hordoz magában, annak alkotóelemeire (nemzet ésidentitás) is
tekintettel.
Márpedig, ha a nemzeti (alkotmányos) identitás vonatkozásában elfogadjuk azt,
hogy a lényegi állami funkciók tradicionális értelmezése mára már bizonytalannak
minősített fogalmakra mutat egész Európában, akkor ezmaga kérdőjelezi meg azeuró-
pai integráció ésasokféleségben egységes európai család fogalmának ésacsalád tagjai-
nak létét ésértelmét.
Ez a gondolat pedig már egy sokat elemzett kérdés széles irodalma felé53 vezet
bennünket, ami célunk azonban afentiekben azvolt, hogy egy tagállami jogok szem-
pontjából nagyon releváns, identitásvonatkozású EUB-ítélet ismertetésével exponáljuk
acsaládi fotón acsaládfogalom európai uniós jogi vonatkozásait, ésmutassuk be ezek
(ésazidentitáskérdés) kapcsán azEUB álláspontját, valamint azannak részeként megje-
lenő (bár azüggyel nem érintett) tagállami nézeteket, illetve azÍtélet utóéletét aromán
tagállami alkotmánybíróság gyakorlatában, aHatározaton keresztül.
Felhasznált irodalom
BBC (2018): US ends diplomatic visas for UN same-sex partners. www.bbc.com/news/
world-us-canada-45722400 (Aletöltés dátuma: 2018. 10. 01.)
B, Armin von–S, Stephan (2011): Overcoming absolute primacy:
Respect for national identity under the Lisbon Treaty. Common Market Law
Journal, Vol. 48, No. 5. 1417–1453. https://ael.eui.eu/wp-content/uploads/sites/28
/2013/04/24-Von-Bogdandy-Background18-Overcoming-Absolute-Primacy.pdf
(Aletöltés dátuma: 2018. 10. 01.)
B, Martin (2017): e Functions of Constitutional Identity Performed in the
Context of Constitutionalization of the EU Order and Europeanization of the
Legal Orders of EU Member States. Perspectives on Federalism, Vol. 9, No. 2. 73–97.
www.degruyter.com/downloadpdf/j/pof.2017.9.issue-2/pof-2017-0010/pof-2017-
0010.pdf (Aletöltés dátuma: 2018. 10. 01.)
53 Azalkotmányos identitás hazai éskülföldi mértékadó irodalmából–apro éskontra érvek gyelembe-
vételével is, afentiekben id ézetteken túl azal ábbi rövid szeme lvények tehetőe k–ateljesség i génye nél-
kül: Rosenfeld, 2010; Jacobsohn, 2010; Bogdandy–Schill, 2011; Saiz-Arnaiz – A lcoberro Llivina, 2013;
Trócsányi, 2014; Cloots, 2016; Schy , 2016; Belov, 2017; Chronowski, 2017; Majtényi, 2017; Drinóczi,
2018.
S M130
Európai Tükör 2018/3.
TANULMÁNY
C Nóra szerk. (2017): Szuverenitás ésállamiság azEurópai Unióban.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó. www.eltereader.hu/media/2017/09/Chronowski-
Szuverinitas_READER.pdf (Aletöltés dátuma: 2018. 10. 01.)
C, Elke (2016): National Identity, Constitutional Identity and Sovereignty
in the EU. Netherlands Journal of Legal Philosophy, Vol. 45, No. 2. 82–98.
www.bjutijdschriften.nl/tijdschrift/rechtslosoeentheorie/2016/2/
NJLP_2016_045_002_006.pdf (Aletöltés dátuma: 2018. 10. 01.)
D, Tímea (2018): e identity of the constitution and constitutional identity:
Opening up adiscourse between the Global South and Global North. Iuris Dictio,
Vol. 2. 63–80. www.usfq.edu.ec/publicaciones/iurisDictio/archivo_de_contenidos/
Documents/IurisDictio_21/iu21_05.pdf (Aletöltés dátuma: 2018. 10. 01.)
F , Pietro (2016): Taking Constitutional Identities Away from the Courts.
Brooklyn Journal of International Law, Vol. 41, No. 2. 492–525. http s: //
brooklynworks.brooklaw.edu/bjil/vol41/iss2/2/ (Aletöltés dátuma: 2018. 10. 01.)
F, Lawrenz (2018): Romania high court approves referendum that may impede legali-
zation of same-sex marriage. 2018. szeptember 19. www.jurist.org/news/2018/09/
romania-high-court-approves-referendum-that-may-impede-legalization-of-sa-
me-sex-marriage/ (Aletöltés dátuma: 2018. 10. 01.)
F-L, Andreas–J, Christian–W, Arndt eds. (2010):
e German Constitutional Court’s Lisbon Ruling: Legal and Political Science
Perspectives. ZERP Diskussionspapier, No. 1. www.mpifg.de/people/mh/paper/
ZERP%20Discussion%20Paper%201.2010.pdf (Aletöltés dátuma: 2018. 10. 01.)
G Katalin (2011): Bírói jogvédelem azEurópai Unióban–Lisszabon után. Budapest,
CompLex Kiadó.
H László–M Lili–J Nóra–P Tamás–S Zsuzsa szerk.
(2016): Nemzeti alkotmányok azEurópai Unióban. Budapest, Wolters Kluwer.
I, Luiza (2018): Romanian constitutional ban on same sex marriage fails on low vote tur-
nout. www.reuters.com/article/us-romania-referendum/romanian-constitutional-
ban-on-same-sex-marriage-fails-on-low-vote-turnout-idUSKCN1MH0XI (Aletöl-
tés dátuma: 2018. 10. 01.)
J, Gary J. (2010): Constitutional Identity. Cambridge MA, Harvard University
Press.
L Balázs (2017): Uniós polgár és valamely EU-n kívüli állam
állampolgárságával rendelkező házastársának joga acsaládi életre azun
területén. Acta Humana, 5. évf. 6.sz. 187–192. https://folyoiratok.uni-nke.hu/
document/nkeszolgaltato-uni-nke-hu/WEB–-Acta%20Humana_2017_6_09.pdf
(Aletöltés dátuma: 2018. 10. 01.)
M Balázs (2017): Alkotmányos értékek játszmája azEurópai Unióban: egytől
ahuszonnyolcig. MTA Law Working Papers, No. 14. https://jog.tk.mta.hu/uploads/
les/2017_14_Majtenyi.pdf (Aletöltés dátuma: 2018. 10. 01.)
P, François-Xavier–S, David (2008): Le Traité de Lisbonne. La
documentation française, Paris.
R, Michel (): e Identity of the Constitutional Subject. Selfhood,
Citizenship, Culture, and Community. Abingdon–Oxon, Routledge.
131
Európai Tükör 2018/3.
„Une photo de famille”
TANULMÁNY
S-A, Alejandro–A L, Carina eds. (2013): National
Constitutional Identity and European Integration. Cambridge, Intersentia.
S, Armin (2010): e Lisbon Judgment of the Federal Constitutional
Court–New Guidance on the Limits of European Integration? German Law
Journal, Vol. 11, No. 4. 367–390. https://static1.squarespace.com/static
/56330ad3e4b0733dcc0c8495/t/56b72de7d210b8b615679ba5/1454845418006/
GLJ_Vol_11_No_04_Steinbach.pdf (Aletöltés dátuma: 2018. 10. 01.)
Tszló (2014): Azalkotmányozás dilemmái. Alkotmányos identitás éseurópai
integráció. Budapest, HVG-Orac Kiadó.
S, Gerhard van der (): EU Member State Constitutional Identity:
AComparison of Germany and the Netherlands as Polar Opposites. ZaöRV, No.
76. 167–191. www.zaoerv.de/76_2016/76_2016_1_a_167_192.pdf (Aletöltés
dátuma: 2018. 10. 01.)
Internetes forrás
CEDP (2018): www.cdep.ro/pls/dic/site.page?den=act2_2&par1=2#t2c2s0sba48
(Aletöltés dátuma: 2018. 10. 01.)
ResearchGate has not been able to resolve any citations for this publication.
Article
Full-text available
https://www.usfq.edu.ec/publicaciones/iurisDictio/archivo_de_contenidos/Documents/IurisDictio_21/iu21_05.pdf
Article
Full-text available
This article provides an analysis of the functions performed by constitutional identity in constitutional discourses of both the EU and its Member States, in the context of emerging post-Westphalian and supranational constitutionalism. The analysis tries to demonstrate that constitutional identity may serve as one of the key normative ideologies, legitimation strategies and ordering schemes of EU constitutionalism. It reasserts through functional analysis the suitability of constitutional identity for organizing and explaining multiple constitutional orders in a non-hierarchical and inclusive way. The article is based on a socio-legal approach, deliberately avoiding the predominant legal realist and legal positivist discourses. This is due to the fact that a functional analysis presupposes admitting the existence of ideal, legal and socio-legal dimensions of constitutional concepts and institutions and the taking into account of social implications produced by their functioning. The article deliberately takes a constitutionalist stance on the EU and the EU integration. It is focused on the contribution of constitutional identity for the further constitutionalization of the EU from a socio-political and constitutionalist perspective.
Article
It is commonplace in European constitutional practice and theory to use the terms ‘national identity’ and ‘constitutional identity’ interchangeably. On the one hand, several Advocates General to the European Court of Justice have employed the concept of ‘constitutional identity’ to delineate what is protected under Article 4(2) TEU, even though, strictly speaking that Treaty provision refers to the Member States’ national identities, inherent in their fundamental structures. On the other hand, certain domestic constitutional courts which present themselves as the ultimate defenders of the identity of their constitution have pointed to Article 4(2) TEU to legitimate their assumed power to review secondary EU law against their constitutional identity. Against this background, it should not be a surprise that, also in academic commentary, there is a strong tendency to equate national with constitutional identity. This article swims against the tide. It defies the conflation of national and constitutional identity prevalent in European constitutionalism. To this end, it makes three central points. First, it is submitted that the said conflation is not founded on a solid theory of legal interpretation. Second, this paper advances the argument that the obligation to respect the national identities of the Member States, as enshrined in Article 4(2) TEU, rests on different normative assumptions than the claim, made by certain constitutional courts, that European law must comply with constitutional identity for it to be applicable in the domestic legal order. Whereas the Union’s obligation to pay heed to national identity is grounded in a liberal concern for the respectful treatment of the members of a multinational political community, the constitutional courts’ preoccupation with constitutional identity rests on a particular conception of sovereignty. In other words, the demands for respect for national and constitutional identity are informed by distinct theoretical narratives. Third, it is argued that the Treaty makers had good reasons for writing into the EU Treaty a requirement of respect for the Member States’ national identities rather than the States’ sovereignty, or their constitutional identity, for that matter. The Treaties’ focus on national identity should therefore be embraced and taken seriously.
Article
The present article examines the function of the revised identity clause in Article 4(2) TEU. By focusing on the fundamental political and constitutional structures of Member States, Article 4(2) TEU provides a perspective to overcome the idea of absolute primacy of EU law and the underlying assumption of a hierarchical model to understand the relationship between EU law and domestic constitutional law. The revised identity clause in Article 4(2) TEU not only demands respect for national constitutional identity, a notion determined through a close interplay of domestic constitutional law and EU law, but can be understood as permitting domestic constitutional courts to invoke, under certain limited circumstances, constitutional limits to the primacy of EU law. At the same time, Article 4(2) TEU, in tandem with the principle of sincere cooperation contained in Article 4(3) TEU, embeds these constitutional limits into an institutional and procedural framework in which domestic constitutional courts and the Court of Justice interact closely as part of a composite system of constitutional adjudication.
US ends diplomatic visas for UN same-sex partners
BBC (2018): US ends diplomatic visas for UN same-sex partners. www.bbc.com/news/ world-us-canada-45722400 (A letöltés dátuma: 2018. 10. 01.)
Az alkotmányos identitás hazai és külföldi mértékadó irodalmából -a pro és kontra érvek figyelembevételével is, a fentiekben idézetteken túl az alábbi rövid szemelvények tehetőek -a teljesség igénye nélkül: Rosenfeld
Az alkotmányos identitás hazai és külföldi mértékadó irodalmából -a pro és kontra érvek figyelembevételével is, a fentiekben idézetteken túl az alábbi rövid szemelvények tehetőek -a teljesség igénye nélkül: Rosenfeld, 2010; Jacobsohn, 2010; Bogdandy-Schill, 2011; Saiz-Arnaiz -Alcoberro Llivina, 2013;
  • Trócsányi
Trócsányi, 2014; Cloots, 2016; Schyff, 2016; Belov, 2017; Chronowski, 2017; Majtényi, 2017; Drinóczi, 2018.
Taking Constitutional Identities Away from the Courts
  • Pietro Faraguna
Faraguna, Pietro (2016): Taking Constitutional Identities Away from the Courts. Brooklyn Journal of International Law, Vol. 41, No. 2. 492-525. https:// brooklynworks.brooklaw.edu/bjil/vol41/iss2/2/ (A letöltés dátuma: 2018. 10. 01.)
Romania high court approves referendum that may impede legalization of same-sex marriage
  • Lawrenz Fares
Fares, Lawrenz (2018): Romania high court approves referendum that may impede legalization of same-sex marriage. 2018. szeptember 19. www.jurist.org/news/2018/09/ romania-high-court-approves-referendum-that-may-impede-legalization-of-same-sex-marriage/ (A letöltés dátuma: 2018. 10. 01.)