"Aki az igazi nevünkön nevez végre". Krúdy Gyula írói névadása a Szindbád megtérése című kötetben. Névtani Értesítő. 2000.

Full text

FERCSIKERZSÉBET-RAÁTZJUDIT:Hogy hívnak? Korona, Bp.1997.
KÁLMÁN1996.- KÁLMÁN BÉLA: A nevek világa.Csokonai, Debrecen.
KIRÁLY LAJOS:Névtani ismeretek.In: A.JÁSZÓ ANNA (szerk.): A magyar nyelv könyve.
Trezor kiadó, Bp.1991.
KOVALOVSZKYMIKLÓS: Az író és a nevek.In:NytudÉrt.70. Akadémiai,Bp.1970.
KOVALOVSZKY1934.- KOVALOVSZKYMIKLÓS: Azirodalmi névadás.
MNyT,Bp.
LADóJÁNOS: Magyar utónévkönyv. Akadémiai, Bp. 1971.
TAMÁS 1997.-TAMÁS MENYHÉRT(szerk.):Zenga magosság.
In
memoriam Tamási
Áron.Nap,Bp.
TAXNER-TóTH 1973.- TAXNER-TóTH ERNŐ: TamásiÁron.Gondolat,Bp.
J.
SOLTÉSZ1979.-J.SOLTÉSZ KATALIN: A tulajdonnév funkciója és jelentése.Akadé-
miai, Bp.
Z. SZALAI-ABLONCZY 1987-1988.- Z.SZALAI SÁNDOR-ABLONCZY LÁSZLÓ: Tamási
Áron színjátékai.I-II. Szépirodalmi,Bp.
Z. SZALAI 1991.- Z. SZALAI SÁNDOR: "Hit aharcban, remény a bajban."
Szépirodalmi, Bp.
"Aki az igazi nevünkön nevez végre ... "
Krúdy Gyula Írói névadása
aSzindbád megtérése című kötetben
1.Krúdy névadásának irodalmáról
PERKÁTAILÁSZLÓ (1938:86-7) az első Krúdy-monográfiában megállapítja az
Íróról,hogy annak "legnagyobb alkotása a stílusa". Ha ezasarkított vélemény
meg is kérdőjelezhető,az semmiképp sem vonható kétségbe, hogy Krúdy művé-
szetében kitüntetett szerepe van a stílusnak (1.
pl.
KEMÉNY, 1991: 78). Ezt én is
axiómának tekintem, és ennek alapján tartom meglepőnek az érdeklődésnek azt a
csekély voltát,ami eddig KrúdyÍrói névadására vonatkozóan megmutatkozott.
Pedig a stílus igen fontos összetevője a tulajdonnév, ezt például J. SOLTÉSZ
KATALIN(1979: 129-172) fejtette ki alaposan.
HAJDÚMIHÁLY(1992) alapvető bibliográfiája szerint csak két -igaz kitűnő -
Krúdy névadásával foglalkozó dolgozat jelent meg hosszú évtizedek alatt: a
KOVALOVSZKYMIKLÓsé (1956) és aJ. SOLTÉSZKATALINé(1989).ASzindbád
ifjúsága kötet személyneveiről jómagam adtam közre egy kisebb közleményta
Névtani Értesítő 21.kötetében,ennek a munkának a folytatása az alábbi dolgozat.
Célom az, hogy a Szindbád megtérése teljes névanyagát feldolgozva főként
stilisztikai érvényű megállapításokhoz jussak,és ezekkel ámyaltabbá,pontosabbá
tegyem az író nyelvéről eddig mondottakat.Módszerem gyökeresen különböző a

KOVALOVSZKYMIKLósétól (1956) ésa J.SOLTÉSZ KATALINÉtói (1989). Ők
megállapításaikhoz,kategóriáikhoz sz á mos Kr ú d y -m ű b ő 1 hozták az adott
szempontjaiknak megfelelően kiv álo gat ott példákat,én pedig vizsgálataimat
egy műre korlátozom,ott viszont a teljesnévanyagot kísérlem meg
számba venni, majd a névanyagot osztályozom és afunkcionális stilisztika elvei
alapján minősítem,elemezem.
2. Személynevek
A legnagyobb számban a személynevek fordulnak elő,arányuk és változatos-
ságuk miatt is ezeknek tulajdoníthatjuk a legfontosabb stilisztikai szerepet ane-
vek csoportjában.
Különösen feltűnő azoknak a személyneveknek a stílus értéke, amelyek ha-
so n 1a tok ban szerepelnek:"olyan hosszú haja volt, mint akárViktória angol
királynőnek" (63), "Valériának hívták, mint minden nőt, aki számítani akart va-
lamit az életben" (64), "Szenvednem kellett, mint Mária Magdolnának" (67).3
Hasonlóképp nagy stílusértéke van ame ta for ikusneveknek: Szindbád,
Kecske, Bovaryné,Mária Magdolna, Stuart Mária.Ezek közül a legfontosabb a
Szindbád.
A
kötet utolsó novellájában meglepő fordulattal találkozunk: Krúdy
alteregójának nevét odakölcsönzi,mintegy örökül hagyja fiának: "Viola igyeke-
zett egyszerűen és mindenféle színészkedés nélkül elmondani azokat a szavakat,
amelyek láthatólag a szívéből jöttek,de éppen ez a körűlmény volt az, amely sa-
vát-borsát megadta a marhapörköltnek,amelyet akét Szindb ádmeglehető-
sen jó étvággyal elfogyasztott" (207).
Krúdy alteregója azonban más néven is szerepel: így metsző öniróniával Kan-
dúr Gyulaként,ez részben metaforikus, gondoljunk az író csavargó természetére,
nőrajongására,másrészt névferdítésként is felfogható (Krúdy Gyula>Kandúr
Gyula).Ezek mellett,esetlegezek helyett a családi legendáriumra is utalni kell: "a
»nemzeti betyárvezérként«emlegetett Kandúr"az író nagyapjának öccse,Klapka
adjutánsa, a Világos után is gerillavezérként azosztrákok ellen harcoló Krúdy
Kálmán volt (SZABÓ,1970: 8-12).
Találkozunk körülírásos formával is: a Nyírség fia; az irodalomban különösen
szokatlan saját néven történő önemlítéssel:a nagyitalú Krúdy úroA saját név em-
lítése erősen szubjektív lírai alkat tükröződés ének tekinthető J.SOLTÉSZKATALIN
(1979:153) szerint, ő csak lírai költőktől hoz erre példát.
Előfordulnak me ton i mik usnevek is:"én vagyok a Júdás a játékon kívül
is" < "a nagyheti passiójátékban én játszom a Júdásszerepét"(22),Búcsú bácsi
azért kapja a nevét,mert rendszeresen vezeti a búcsúra menőket.
Több név környezet-,illetve korfelidéző, azaz e v o katívfunkciójamiatt fi-
gyelemreméltó stíléma.Lubomirszky, Valentin:idegenes hangzásukkal aFelvidé-
ket idézik; Krúdy kedvelt XIX. századát a következő nevek: Erzsébet királyné,
3Az idézetek utánaSzindbád megtérése 1925-ös kiadásának megfelelö lapszámait adom meg. A
neveket az egyes csoportokon belülmübeli elöfordulások sorrendjében tárgyalom.

Náray Iván, Mária Valéria, Kossuth, Petőfi, Deák Ferenc, Garibaldi, Bem apá.
Bizonyos népeket asszociálunk ezekhez a nevekhez: Grünstein, Klein Sári,
Schwarz; Lukszics. ("Olyan szaga volt az egész konyhának, mint a szerb konyhá-
nak szokott lenni" [95].)
Abból a szempontból, hogy egy sajátos művészeti, irodalmi szemléletről, íz-
lésvilágról vallanak, egy csoportba tartozónak tekintem a következő val ó s á-
gos nevek e t (írók, költők egyéb művészek nevei) és sze r e p lőn e v eke t :
Bovaryné (ez egyúttal metaforikus név is!), Dickens, Hamlet, Ofélia, Csokonai,
Dorottya, Schubert, Petőfi (1.fent is), a Himfy költője, Shakespeare.
Szerepet kapnak a keresztény hitvilághoz tartozó nevek is: Szűz Mária, Gyü-
mölcsoltó Boldogasszony, Júdás (1.fent is), Krisztus Urunk, G. M.B.
(=
Gáspár,
Menyhért, Boldizsár), Mária Magdolna. Ezeknek a neveknek a viszonylag nagy
száma (vö. a Szindbád ifjúsága névanyagával: PETHŐ 1999) szoros összefüggés-
benvan a címben kifejezett életfordulattal: Szindbád megtérése. Így a címnek
mint a szöveg globális kohézióját biztosító tényezőnek és a (kötet)szöveg egészé-
nekaz értelmezésében különösen fontos szerepe vanenneka névcsoportnak.
Viszont jóval kevesebb a "szabolcsi név" (vö. PETHŐ 1999: 302), mint az
első Szindbád-kötetben: én hármat találtam. Jeney közismert fényképész volt
KrúdyidejébenNyíregyházán,Fitkonidesznébábaasszony, ő segítette világra
Krúdyt is (KATONA 1971: 33); Stuart Márianeve ugyan metaforikus név, de itt is
említeni kell:Krúdy nagyapjának második feleségevolt"a cselédsorbólfelemel-
kedettszőke, fehér bőrű gazdasszony, aki vörös forradalmi sapkában kontyán kö-
nyökölt ki azoknak a házaknak az ablakaiból,ahol a »gróf«élete folyamán lakott.
»Stuart Máriának«mondta a családi gyöngédség" Krúdynagyatyjának "ezta sze-
szélyét" (SZABÓ1970:9).
Kontrasztnévnek tekinthető a Pálma: "bármilyen nemesen hangzikis ez a
név: olyan szenvedélyesasszonyságvolt,hogyha megmérgesítették, harapott"
(138), és aVénusz,mert ezt "egy kalendáriumi képecske módjára fakuló" (190)
egyszerű fogadósnéviseli.
Valószínűtien, stilizált név egy kivétellel nem fordul elő, pedig sokKrúdy-
regényben gyakori ez a névtípus (vö.J. SOLTÉSZ1989:453), csakaSzerenádi
Szerafin ilyen.Ráadásul Szerafin nem nő,mint neve alapján Szindbád fiais gon-
dolja,hanem férfi.
Szindbád nőközpontú világának, nőkkelvaló bensőséges viszonyának kifeje-
zője az,hogy a nőalakok nagy része csak keresztnéven említtetik:Magdaléna,
Magda, Marika, Valéria,Mária Magdolna,Terka, Cézarina,Irma, R~a, Malvin,
Rozi, Pálma, Bella,Johanna,Vénusz, Orsolya, Viola. Ritka a teljesnév,és a ke-
resztnevek itt isbecézettek:Itt Jucika, Klein Sári, Dalondai Boriska.Nemcsaka
korabeli név divat tükröződése figyelemre méltó itt,hanem az is, hogy a különbö-
ző társadalmi rétegekhez kötődő nevek evokatív erejű stílémaként funkcionálnak.
Marika például egyegyszerű kékfestő felesége,Terka falusi gazdasszony, egy
"tyúkász özvegye"(91), Rozi meg - természetesen - szolgáló.Az egyik budai úr-
.nőt viszont "Valériának hívták,mint minden nőt,aki számítani akart valamit az
életben, amikor MáriaValéria volt Ferenc József kedvenc leánya"(64). Valéria

"olyan előkelő volt, mint egy királyi kézirat.Erzsébet királyné korabeli uszályos
ruhában és ugyancsak ama királyné által divatba hozott frufrus frizurával,vala-
mint fekete strucctollas legyezővel fogadta Szindbádnak és fiának látogatását"
(61). Reát az őt nem ismerő pincér is "nagyságos asszonynak" (99) szólítja,az
asszony pedig egykori bűnei közt ezt is említi: "hencegtem,mert hercegnőnek
adtam ki magamat, (... ) kevély és fölényes voltam"(100). Bella és Dalondai Bo-
riska úrihölgyek, hasonló:vadgalambszürke színű ruhájában mindkettő "olyan
előkelő megjelenésű volt,mint egy régi hercegnő" (170).
3. Helynevek
A helynevek három nagyobb csoportja Krúdy életének három korszakát, há-
rom élményrétegét idézi fel.Az első csoportba tartozó helynevek a nyíregyházi
évekhez, illetve a családhoz, a másodikba tartozók a podolini diákoskodáshoz, a
harmadikba tartozók pedig a leghosszabb, a budapesti időszakhoz kötődnek.
A "nyíregyházi kötődésű" helynevek:Nyíregyháza, Sóstójiirdő
(Nyíregyháza része), Morgó temető (a város legnagyobb temetője); ehhez a cso-
porthoz sorolható a tájegység megnevezése is, szinekdochéként ugyanis a városra
utal a Nyírség.
Szorosan kapcsolódnak ehhez a névcsoporthoz azok a hely nevek, amelyek bár
nem közvetlenül Nyíregyházát, de a Nyíregyházán élő Krúdy családot: annak ko-
rábbi vagy későbbi lakóhelyeit, életútjának egy ál10mását idézik fel.Várpalota:
Krúdy nagyanyja, Radics Mária várpalotai volt, a Balaton-parti Or (fiktív név): itt
a két vonatkozás - a közvetlen utalás Nyíregyházára és a közvetett,amely az írá
által a szülővárosban szerzett élményréteg mübe emelésével történik -együtt je-
lenik meg, ugyanis Őr szabolcs-szatmári község, Nyíregyházától nem messze, kö-
rülbelül 40 km-re, a Balaton-part pedig nagyjából az a vidék (legalábbis Nyíregy-
házáróI nézve), ahonnan Radics Mária származott.Még érdekesebb, hogy abban a
novel1ában (A balatoni sellő), amelyben ez a különös összekeverés seI létrehozott
helynév szerepel, két nagyanyjának: az igazinak, Radics Máriának és a mostohá-
nak, "Stuart Máriának", akit az író nagyapja "kilencvenhárom esztendős korában
vett el feleségül" (144), az alakja eggyé lesz. Ennek az azonosításnak az eszköze,
jelzője éppen az az írói eljárás, amely Őrt a Balaton mellé helyezi. Szintén legidő-
sebb Krúdy Gyula alakját idézi Komárom. Az unoka legendáiban a vakmerő
nagyapa a vár 1849-es ostroma idején egyszer mint a sáncokon menyecskéket
táncoItató gavallér (SZABÓ 1970: 10), máskor meg mint a veszélyt apuskaporos
hordón való pipázással gúnyoló hadfi (Szindbád megtérése: 145) tűnik fel.Tapol-
ca, Badacsony, Bakony:ugyancsak Radics Mária szülőföldjét idézi.
Itt említhetők még mint alföldi helynevek - hiszen a "nyíregyháziság-tudat"
egyúttal "alföldi ség-tudat" is - a Tiszafüred, Debrecen nevek.
Af elv i d é k i táj, hangulat sok Krúdy-mű alaprétegéhez tartozik.Ez itt a kö-
vetkező helynevekben jelentkezik: Vág folyó,Tátra, P.,"azegykori lengyel ha-
társzélen"(13), Poprádfolyó,Lengyel-nyereg, Selmec, Kárpátok.

Bud ap est rés zei nek, utc á ina k nevei nagy számban fordulnak
elő, és így vallanak Krúdy kötődéseiről: Terézváros: "Szent Terézről volt keresz-
telve a városrész" (25), Pest, Buda, Fehérvári út, Nefelejcs ucca, Tabán, Zugló, a
Vár (Budavára, Várhegy), Karnara erdő, Bástyasétány, Józsefváros, Andrássy út,
Soroksári út, József körút.
Idesorolom még a főváros környékét idéző településneveket: Besnyő, Gödöllő,
Vác, Soroksár.
A
fenti három csoportba tartozó hely nevek túlnyomó többségben vannak, az
ezekbe be nem sorolható helynevek a következők:Miskolc, Bécs, Velence,
Vöslau, Graz, Almás (Dunaalmás), Duna (nem Budapestnél!) Magyarország,
Szentföld, Európa, Mallorca, Minorca, Svájc és Zürich.
4. Egyéb nevek
Ezen az összefoglaló csoporton belül először az épü let nevek et, azon be-
lül is a vendégfogadó-és szállodaneveket veszem sorra, mert ezek a leggyakorib-
bak, és - főleg számuknál fogva - utalnak Krúdy életszemléletére, -stílusára (vö.
Erotika és gasztronómia Krúdy képeiben, in: KEMÉNY 1993: 166-182). Arany
Bárány, Elefánt vendégfogadók, Pástétom" című mulatóhely ", Kúria szálloda, a
Fehér Sashoz, aRégi Fejedelemhez címzett vendégfogadók, a Régi Borkereske-
dőhöz nevű kocsma, Ecetfához vendéglő, Korona fogadó (Miskolc). Egyéb épü-
letnevek: Nagyopera, Honvédmenház, ennek egy időben Krúdy nagyapja volt a
parancsnoka (SZABÓ 1970:ll), Esterházy-kastély, Roykó-patika (Tiszafüreden).
Több cím is előfordul: Vasárnapi Újság, Borászati Lapok; Rip van Winkle
(színdarab); Egyetemes Regénytár, A bolygó zsidó (regény), Himfy (Kisfaludy
Sándor müve), fiktív cím a Szerelem lexikona, ez Szindbád müve.
Egyszer említi Krúdy a Lánchidat, gróf Széchényi szobrát, a Vexir-képet.Már-
kanév: a Beregszászi zongora, a Havanna szivar.
Egy platánt a Magyarok fájának neveznek ~gy felvidéki fiirdőhelyen, "mert a
magyarok gyülekeztek alatta" (204).
5. Életem, Csillagom, Virágos Akácfám (A becézőnevek egy típusáról)
A neveket a hagyományos szófajtani, és névtani felosztás szerint rendeztem
csoportokba, ill.tárgyaltam:
- személynevek
- földrajzi nevek
-egyéb: épületnevek, címek stb.
Itt azonban még szeretnék kitérni egy olyan kérdésre, amelyet - tudomásom
szerint - a szakirodalom eddig nem tárgyalt.
Munkám során a kisebb elméleti jellegű problémák mellett egy nagyobb oko-
zott igazán fejtörést: meddig mehetek el a tulajdonnév fogalmának kitágításában?
Ezen belül igazából két típusról kellett döntenem, az egyikbe ilyenféle becézőne-
vek tartoznak: Csillagom, Orvosságom, Töltött Káposztám(!), Virágos Akácfám
stb. A másik kérdés (vö. J. SOLTÉSZ, 1979: 109) a helynevek -i képzős szárrriazé-

kain ak a tárgyalását illeti, ezeket a franciák tulajdonnévnek tekintik, az azonos
funkciójú -erképzős helyneveket a németek is főnévnek tartják (der Kölner
Dom). Ezzel ellentétben - tudva ugyan, hogy más szempontokból támadhatóan -
a magyar grammatikai hagyománynak megfelelően elhagytam az egri, veszprémi
stb.mellékneveket az elemzésemből, és csupán itt utalok ezekre.
Az első típusba tartozó becéző neveket4azonban a tulajdonneveknek tekintem.
Abe c é z ő n é v fogalmának használatában HAmú MIHÁLyt (1994:21) köve-
tem: "számtalan szülő becézgeti gyermekét Életkémnek,Lelkecskémnek (sic,
nagy kezdőbetűkkel! -P. J.),s régen,amikor még hivatalos nevek nem voltak,
megmaradhattak ezek abe c é z ő nevek (sic) fólnőtt korban is".
HAmú MIHÁLY idézett alapvető összefoglalásában a személyneveket négy
csoportba sorolja: ker esz t -,bec e -,c sal á d - é srag a d v án y nevek.
Ebbe a felsorolásbaviszont nem illeszti be az Életkém, Csillagom,Virágos Akác-
jám típusú neveket.Hol vanezek helye a négyes rendszerben? A kereszt-és csa-
ládneveket eleve kizárhatjuk. A ragadványnevek sem jöhetnek szóba, hiszen MINT
HAmÚ MIHÁLY (1994: 43) írja, "ezeknek a keletkezéséhez mindig valamilyen
közösség kell".Az itt tárgyalt nevek viszont egyáltalánnem közösségi használa-
túak, sőt éppen ellenkezőleg:két ember legbensőségesebb kapcsolatának a szü-
löttei és kifejezői,anévhasználó pedig egy személy.
Abeceneveknek(becézőneveknek) idézett művébenHAmúMIHÁLY (1994:
27-30,
vö. J. SOLTÉSZ
1979: 59)
egy szűkebb értelmezését ismegadja: "a ke-
resztneveknek azokat a formáit, amelyeket a teljes (eredeti) névalak megváltozta-
tásával, egyes részeinek elhagyásával, vagy hozzátoldásával (képzőkkel) alakí-
tunk,becézőneveknek (sic) vagybeceneveknek nevezzük".Ezt ameghatározást
azonban ki lehet bővíteni,aCsillagom,Életemtípusú neveket is becézőneveknek
kell egy következetes fogalomhasználati rendszerben neveznünk (ahogyHAmú
MIHÁLY isteszi,vö.fent), bár ezek nem keresztnévi eredetűek.Ezek alapján a
becézőnevek két csoportjáról beszélhetűnk:a keresz t n é vi és a nemke-
res z t n é v i eredetűekről.
ACsillagom,Virágos Akácjám-féle bec é z ő nevek többnyire Krúdy
nyelvteremtőfantáziájának eredetiségéről,gazdagságáról vallanak: Csillagom,
Orvosságom,Töltött Káposztám,VirágosAkácjám,Utolsó Szerelem.Ezutóbbi
név viselőjének keresztneve - mint később megtudjuk -Bella, a többiek csak az
emlitett névenszerepelnek.Ilyenféle becézőneveket Szindbád is kap szeretett
hölgyeitől: "A ködmönös nő viszont Szindbádot megadással és szerelemmel, mint
egy virágzó akácfáhozillik»Nyírségfiának«mondotta" (127).
Egy névnek egészen más konnotatívjelentése lehet két ember intim kapcsola-
tában,mint általában: "Az asszonybosszúságában a pirospapucsával Szindbád
felévágott, és kimondottaigazi nevét, amint magában nevezni szokta:
- Maga Vén Korhely!!

Kimondta, és erre megkönnyebbülni látszott. De abbahagyta Szindbád is a
sértő hahotázást, és angyali mosolygás terült el az arcán: úgy simult az asszony
lábához, mint egy vadszőlőtőke a ház falához" (137).
6.
Összegzés
6.1."Krúdy névadása, névhasználata (... ) stílusának egy-
faj tak ere szt m e tsz e t e
(1.
SOLTÉSZ1989: 464), így szükséges a stilisztika
egyéb megállapításaival szembesíteni a névtani vizsgálódás eredményeit.
KEMÉNYGÁBOR (1991: 35), Krúdy nyelvi képeit vizsgálva azt állapította meg,
hogy "a húszas évek első felében bizonyos fokú »lehiggadás«, sőt klasszicizáló-
dás tapasztalható Krúdy, stílusában". A nevek vizsgálatával ez alátámasztható: a
nevek minden típusában többségben vannak a valóságos és valóságszerü nevek,
valószerütlen, stilizált csupán egy van, a Szerenádi Szerafin. A nyelvi játék és
fantázia a nevek körében főleg a becézőnevek egy sajátos típusában jelentkezik.
6.2. A műalkotásba beemelt élményrétegek három csoportja - különösen a
helynevek vizsgálatával - élesen kirajzolódik.
6.3. Maga Krúdy is különös fontosságot tulajdonított a neveknek: "Hát lássa,
én éppen azért jöttem ebbe a városba (... ) Már régen elveszítettem a jó étvágya-
mat az élethez, az ételhez, az álomhoz: gondoltam magamban, hogy kell valahol
keresni valakit, aki visszaadja a hitemet a déli harangszóba, aki megtanít arra,
hogy miért kell örvendezni annak, mikor az első lámpavilág feltűnik a városban
(... ) Aki az igazi nevünkön nevez végre (... )"
(137-38).
Krúdy - minden bizonnyal - ismerte az "igazi neveket": a Krúdy-kutatók jö-
vőbeni feladata ezek alapos feltárása, értelmezése.
Irodalom
HAJDÚ
1974. -
HAJDÚ MIHÁLY: Magyar becézőnevek
(1770--1970).
Akadémiai, Bp.
HAJDÚ
1992. -
HAJDÚ MIHÁLY: Az írói névadás magyar bibliográfiája. Helikon.
536-50.
HAJDÚ
1994. -
HAJDÚ MIHÁLY: Magyar tulajdonnevek.Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.
KATONA
1971. -
KATONA BÉLA: Krúdy Gyula pályakezdése. Akadémiai, Bp.
KEMÉNY
1991.-
KEMÉNY GÁBOR: Szindbád nyomában. MTA Nyelvtudományi
Intézete, Bp.
KOVALOVSZKY
1956. -
KOVALOVSZKYMIKLÓS: Krúdy Gyula és a nevek.In: BÁRCZI
GÉzA-BENKÓ LORÁND (szerk.): Pais-emlékkönyv. Akadémiai, Bp.
526-533.
MIKESY
1959. -
MIKESY SÁNDOR: Írói névadás - irodalmi névadás. MNy.
110-12.
PETHÓ
1999. -
PETHÖ JÓZSEF: Krúdy Gyula személynévadása első Szindbád-kötetében.
Névtani Értesítő.
21.299-304.
PERKÁTAl
1938. -
PERKÁTAl LÁSZLÓ: Krúdy Gyula. Délmagyarország, Szeged.
J.SOLTÉSZ
1979.-
1.SOLTÉSZ KATALIN: A tulajdonnév funkciója és jelentése.
Akadémiai, Bp.
J. SOLTÉSZ
1989. -
1.SOLTÉSZ KATALIN: Krúdy Gyula névadása.Nyr.
452-64.
SZABÓ
1970.-
SZABÓ EDE: Krúdy Gyula.Szépirodalmi, Bp.