ArticlePDF Available

A diaszpóra visszavándorlásának ideológiai vonatkozásai Közép-Kelet Európában: Badiny Jós Ferenc Magyarországon

April 2019

Authors:

Nóra Kovács

Hungarian Academy of Sciences

Content uploaded by Nóra Kovács

Content may be subject to copyright.

A diaszpóra visszavándorlásának

ideológiai vonatkozásai Közép-Kelet

Európában: Badiny Jós Ferenc

Magyarországon

KOVÁCS NÓRA

1. Bevezetés

Írásom alapgondolatát két témakör találkozási pontja jelölte ki. Egyik az

Ilyés Zoltánnal a csíksomlyói búcsúról folytatott beszélgetések azon vonulata,

amelyek során Zoli a zarándoklat eseményeit az egymással versengő magyar

nemzetfelfogások színpadaként írta le. A másik téma az argentínai magyar diasz-

póra identitásának vizsgálata: az 1999 és 2001 között Buenos Airesben folytatott

kutatásom során találkoztam először a címben szereplő Badiny Jós Ferenc ma-

gyar őstörténeti vonatkozású munkásságával. Badiny életművének zöme az ar-

gentínai diaszpóra-létben született, Magyarországon szélesebb körben azonban a

szerző visszatelepedését követően vált ismertté. Badiny szellemi örökségének

egyes elemei megjelentek Ilyés Zoltánnak a búcsú eseményeiről szóló beszámoló-

iban.

Nemcsak a csíksomlyói búcsú marginálisabb csoportjai, köztük a Badiny ál-

tal Buenos Airesben alapított Magyar Egyház képviselői éltetik tovább Badiny

hagyatékát. A sumér–magyar rokonság meggyőződéses hívei, a Jézust pártus, és

közvetett módon magyar származásúnak tekintők a valós és a virtuális térben

egyaránt tevékenyek: társadalmi szervezeteket, egyházakat, mozgalmakat, alapít-

ványokat, könyvkiadókat, internetes fórumokat, facebook csoportokat működ-

tetnek. Évtizedek óta olyan mérvű szellemi hatást fejtenek ki Magyarországon,

hogy annak jelenlétével a mai magyar társadalom szociokulturális szempontból

egészen különböző szegmenseiben is találkozhatunk. A magyar népcsoport

Badiny által kidolgozott illetve továbbfejlesztett, attraktív elemekben bővelkedő

alternatív etnohistóriája egy nagyobb történeti távlatokat nyitó, a hivatalos tudo-

mány által körvonalazotthoz képest dicsőbb magyar múltat vetít elénk. Ezek a

2 KOVÁCS NÓRA

gondolatok elbizonytalanodott helyzetben lévő társadalmi csoportok számára

szellemi táplálékká, egyfajta erőforrássá válhatnak.

Dolgozatomban egy első kísérletet teszek, hogy Badiny Jós Ferenc működé-

sének és magyarországi hatásának néhány főbb területét vázlatosan áttekintsem,

jelezve a kutatás további szükséges irányait, hiszen néhány probléma feltárásához

egyelőre nem állnak rendelkezésre a szükséges adatok.

Megítélésem szerint a címben meghatározott téma klasszikus diaszpóra-

jelenségként is értelmezhető, amelyet antropológiai írásomban elsősorban a nem-

zetközi migrációkutatás szakirodalmának, problémafelvetéseinek segítségével kí-

sérlek meg értelmezni. Fontos említést tenni arról, hogy Badiny munkássága, a

Badinyhoz közvetve-közvetlenül kapcsolódó személyek és jelenségek felé számos

más nézőpontból, különböző szakmai kérdésfelvetésekkel is közelíthetünk. A

magyarországi újpogányságot mint kvázi-vallási jelenséget, annak konkrét tartal-

mait, rítusait, ideológiáit, a hozzá köthető társadalmi csoportokat és különféle

kulturális gyakorlatokat folklorisztikai vagy antropológiai szemszögből kutatók

számára Badiny jelentős hatású szereplő, írásai, előadásai meghatározó forrásmű-

vek.1 Ugyanakkor a szövegeit, érvélését, módszereit, tudományos ambíciójú meg-

állapításait, valamint a hozzájuk alapul szolgáló adatokat az elmúlt évtizedek so-

rán számos finnugrista, nyelvész, orientalista, történész és teológus tette kritikai

vizsgálódásának tárgyává.2

Elöljáróban három megjegyzést szükséges tenni ezzel a témával kapcsolat-

ban. Badiny Jós Ferenc a diaszpóra visszavándorlásának és ideológiai hatásának

egy speciális esete, és a személyével, működésével kapcsolatban megfogalmazot-

tak semmiképpen nem egységesen kiterjeszthetők a tengerentúlról visszavándo-

rolt magyar diaszpóra képviselőire. Abban az értelemben ugyanakkor mégsem

egyedi a Badiny-jelenség, hogy szép számmal akadnak párhuzamai a volt az egy-

kori szocialista országok térségéből.3 Másodszor, hangsúlyoznám azt is, hogy

Badiny magyarság-víziójának és az övével rokon gondolatvilágoknak a hatását

1 Néhány példa a Badiny írásait forrásműként hivatkozó újpogányság-kutatók írásaira: Bakó–

Hubbes 2011; Povedák 2014; Szilárdi 2007.

2 Badiny és az alternatív magyar őstörténet művelőinek tudós kritikusai népes és szakmailag igényes

csoportot alkotnak. Nemrégiben Romsics Ignác tekintette át a magyarok őstörténetéről keringő al-

ternatív elképzelések időbeli alakulását a régmúlttól napjainkig. Ezen belül tárgyalta Badiny e terü-

leten betöltött szerepét és kitért az állításait különféle tudományterületek irányaiból cáfoló nyelvé-

szek, régészek, történészek, orientalisták erőfeszítéseire. Romsics 2014: 558.

3 Ebben az írásban csak utalni lehet a tengerentúli etnikus diaszpórák hasonló irányultságú szel-

lemi termelésének, majd kibocsátó országbeli társadalmi hatásának párhuzamaira a poszt-

szocialista térségből. Jelentős a hozzájárulásuk a kelet-európai újpogány mozgalmak, ezeken be-

lül is a szláv újpogányság etnikus mozgalmainak feléledéséhez, kiteljesedéséhez. Ennek egyik

legszemléletesebb példája az szláv újpogány mozgalom egyik alapdokumentumának tekinthető

Vles Könyve, másik nevén Isenbeck Tábláinak története. A feltehetően a 20. századelején ké-

szült, de hívei által a 7. századból származónak tartott Vles Könyvének élettörténete és utóélete

is szorosan kapcsolódik a nyugat-európai és tengerentúli orosz diaszpórához.

A DIASZPÓRA VISSZAVÁNDORLÁSÁNAK IDEOLÓGIAI VONATKOZÁSAI … 3

egy jóval szélesebb magyarországi, sőt egyes vonatkozásiban a magyar országha-

tárokon átnyúló politikai és társadalmi folyamat, kulturális és etnopolitikai moz-

galom részeként kell látnunk. Végezetül, nem lehet kellőképpen hangsúlyozni,

hogy Badiny ideológiai hatására (is) alakuló történések jelentős része az online

térben zajlik.

2. Elméleti keret: a jelenség helye a nemzetközi migrációs

szakirodalom tükrében

Az 1990-es években jelentős szemléletbeli változás következett be a leg-

újabb kori nemzetközi migrációs folyamatok kutatása területén. Az új megközelí-

tés – a nemzetközi migrációs tapasztalatok és gyakorlatok transznacionális moz-

zanataira irányuló figyelem – nyomán egészen máshogy merültek fel a migráció-

kutatás egyes hagyományos kérdései, így a migránsok identitásának, illetve kötő-

déseinek, integrációjának problémaköre is, hogy csak két példát említsünk. A

transznacionalizmus fogalma a migrációkutatásban Nina Glick Schiller és szerző-

társai nevéhez kapcsolódik. A fogalom egy folyamatot jelöl, amely során a mig-

ránsok olyan társadalmi mezőket alakítanak ki, amelyek összekapcsolják kibocsá-

tó országukat az őket befogadó országgal. E társadalmi mezők egyebek mellett

gazdasági, politikai, és kulturális területen folytatott tevékenységeken keresztül

valósulhatnak meg és fejthetik ki hatásukat.4 Hangsúlyos mozzanattá vált ebben a

folyamatban a kettő vagy több, egymástól távoli helyszínen fenntartott egyidejű

jelenlét, amely elképzelhetetlen lett volna a közlekedésben és a kommunikáció-

ban az 1990-es évektől bekövetkezett nagyfokú fejlődés nélkül. Bár a jelen dol-

gozatban tárgyalt migrációs jelenség kezdőpontja a második világháború végéhez

köthető, az elmúlt két és fél évtizedben bekövetkezett fejleményei már a legújabb

kori nemzetközi migrációs folyamatokba beágyazottan jelentek meg.5

Ha továbbra is a migrációkutatás felől közelítünk Badiny munkássága felé, a

transznacionalizmus mellett egy másik fontos alappillért jelent a távolsági nacio-

nalizmus, angolul long distance nationalism Benedict Anderson által bevezetett, majd

többek, köztük elsőként Nina Glick Schiller által továbbfejlesztett fogalma. A tá-

volsági nacionalizmus elgondolása a diaszpóra népességek transznacionális gya-

korlatainak egy speciális vonatkozására összpontosítja a kutatói figyelmet. Mi-

közben befogadó országukban élnek és dolgoznak gyakran annak állampolgárai-

ként és adófizetőiként, és sok esetben nevelik ott immár elkerülhetetlenül több

felé kötődő második generációs bevándorló gyermekeiket, a diaszpóra egyes tag-

4 Glick Schiller 2004.

5 A magyarság őstörténetének különféle alternatív elméletei természetesen a két világháború közti

időszaknál jóval régebbi időkre vezethetők vissza. Ezen elméletek történeti alakulását a közel-

múltban rendszerbe szedve Romsics Ignác tekintette át. Romsics 2014.

4 KOVÁCS NÓRA

jai vagy csoportjai olyan tevékenységet folytatnak, amely valamilyen módon az

anyaországukban zajló kulturális, nemzeti öndefiníciós, politikai vagy etno-

politikai folyamatok alakítására irányul. A példáknak se szeri se száma. Anderson

híres 1998-as előadásában egy Kanadában élő és kanadai állampolgárságú, pan-

dzsábi származású férfinak a szélsőséges esetét említi. A középkorú szikh férfi

lelkesen ám titokban pénzzel támogatta a pandzsábi szikhek szélsőséges naciona-

lista mozgalmát, tudván hogy az összeget fegyverekre költik, és nem rejtve el,

hogy azért él Kanadában, hogy kamasz fiait biztonságban tudja.6 A távolsági na-

cionalizmus gyakorlatának, az anyaország életében való részvétel lehetséges mó-

dozatainak egy konkrét esetét ugyancsak Glick Schiller és másik szerzőtársa, a ha-

iti származású Georges Fouron mutatja be egy antropológiai szempontból példa-

értékű esettanulmányon keresztül.7

A Badiny-jelenség értelmezéséhez szorosan kapcsolódó tematikus irányvo-

nal az etnikus diaszpórák visszavándorlásának vizsgálata, amely a nemzetközi

migrációkutatásban az 1990-es évektől jelent meg önálló területként. A diaszpóra

és az nemzetállam viszonylatában különleges esetnek számító Izraelhez kapcso-

lódóan számos tanulmány született, irányt szabva annak, milyen tematikus és

módszertani megközelítésben térképezhető fel Izrael és az oda vándorló zsidó

diaszpóra csoportok viszonya.

Lendületet adtak ennek a területnek Takeyushi Tsuda brazíliai japánokra

irányuló vizsgálódásai is. A brazíliai japán diaszpóra tagjainak remigrációját az

anyaországhoz való kötődésnél nagyobb mértékben határozta meg Brazília és Ja-

pán gazdasági helyzetének alakulása valamint a globális munkaerő-piaci folyama-

tok, illetve Japán diaszpóra-politikájának változásai. Az etnikus diaszpórák vissza-

felé irányuló migrációjának különféle aspektusai képezték már vizsgálat tárgyát: a

demográfiai vonatkozások, a visszavándorlók beilleszkedésének problémaköre, e

folyamat gazdasági vetületei, a kibocsátó országok diaszpórákkal kapcsolatos jogi

szabályozása, hogy csak néhány példával érzékeltessük a jelenég szerteágazó vol-

tát. A Tsuda által szerkesztett kötet tanulmányai az etnikus diaszpórák visszaván-

dorlásának problémáit már kultúraközi összehasonlításban mutatták be. Ebben a

kötetben, akár az angol nyelvű szakirodalom zömében, az etnikus visszavándor-

lás problémaköre némiképp alulreprezentált Közép- és Kelet-Európa vonatkozá-

sában.8

Holott úgy tűnik, a kelet-európai etnikus diaszpórák nemzetpolitikai elkép-

zelései valamint ezeknek az anyaországban – jelentős részben a globalizációnak is

köszönhetően – kifejtett hatása sok hasonlóságot mutató mintázatokba rende-

6 Anderson 1998.

7 Fouron–Glick Schiller 2001.

8 Alapos vizsgálat tárgya volt néhány kelet-európai ország tengerentúli diaszpórájának szerepe az

anyaország identitáspolitikai, vagy politikai folyamataiban. Talán a legjobb példa erre az egykori

Jugoszlávia egyik utódállamának, Horvátországnak az esete. E kérdésekről lásd Skribs 1999;

Winland 2002; valamint Ciubrinskas 2013; és Slobin 2001 írásait.

A DIASZPÓRA VISSZAVÁNDORLÁSÁNAK IDEOLÓGIAI VONATKOZÁSAI … 5

ződve jelennek meg a térségben. E mintázatokat számottevően alakította a má-

sodik világháborút követően létrejött, markánsan antikommunista, ezzel össze-

függésben etnikus gyökereikhez szorosan kötődő diaszpóra-közösségek elzárkó-

zása anyaországuk szocialista időszakának hivatalos képviselőitől.9 Ugyancsak

fontos része e folyamatnak az a száznyolcvan fokos fordulat, amely e diaszpóra-

csoportok körében az 1990-es évek politikai változásai miatt e téren bekövetke-

zett. Az etnikus visszavándorlás folyamatai, kiegészülve a távolsági nacionalizmus

hatásmechanizmusaival, valamint a rendszerváltást követő kedvezőtlen társadal-

mi változásokkal különleges, speciálisan a térség társadalmi-történeti jellemzőihez

köthető, kelet-európai mintázatot hoztak létre az egykori szocialista blokk orszá-

gaiban.

3. Mit tudunk és mit nem tudunk Badiny Jós Ferencről?

Többféle forrás áll rendelkezésre ahhoz, hogy Badiny Jós Ferencnek és szel-

lemi művének vázlatos szakmai és társadalmi életútját feltérképezhessük – jelen

írásban a teljesség igénye nélkül, csak a főbb sarokpontokat megjelölve. A forrá-

sok egy meghatározó részét internetes oldalak teszik ki. Nem véletlenül, hiszen a

kommunikációs eszközök fejlődése, különösen az internet adott széles körben

teret Badiny munkásságának, ez a közeg tette lehetővé, hogy Magyarországra tör-

tént visszaköltözése után – ha fogalmazhatok így – kifuthassa szakmai pályáját.

Nemcsak írott művei tölthetők le és olvashatók el a világhálón, hanem több órá-

nyi előadása is elérhető és megtekinthető a Youtube közösségi videó-megosztó

oldalon. A Badiny összes művének szerzői jogát 2002 óta birtokló Kárpáti Ház

Alapítvány kiadói működésének köszönhetően írásai elérhetőek ma magyaror-

szági kiadásban nyomtatott könyv formájában is. Badiny életének és munkássá-

gának konstitutív és talán kevésbé ismert argentínai szakaszába sorstársával és

egykori tanítványával, egy ma már Budapesten élő argentínai magyar ismerő-

sömmel készített interjú engedett alaposabb betekintést.10

Hiányoznak azonban az adatok néhány kulcsfontosságú eseménnyel kap-

csolatban. Ezek egy része segíthetne megvilágítani, pontosan milyen lépéseken és

állomásokon keresztül legitimálta Badiny tudományos működését a jezsuita rend

által alapított és működtetett vatikáni Bibliakutató Intézet (olaszul Pontificio

Instituto Biblico) a második világháborút követő másfél évtized során. Az erre

vonatkozó adatok feltehetően elérhetők a vatikáni Bibliakutató Intézet levéltárá-

ban11. A másik feltáratlan, rejtélyes és nagy jelentőségű probléma megoldásához

minden bizonnyal a Buenos Airesben az ugyancsak a jezsuiták által létrehozott

9 Erről részletesebben lásd például Kovács N. 2009.

10 Ezúton szeretnék köszönetet mondani neki a Badiny Jós Ferencről folytatott beszélgetésért.

11 Honlap: http://www.biblico.it/ Letöltés dátuma 2016.05.15.

6 KOVÁCS NÓRA

egyetem, az Universidad del Salvador12 történeti dokumentumai nyújthatnának

segítséget. Ez az intézmény tette lehetővé, hogy részleteiben egyelőre tisztázatlan

formában Badiny részese legyen egy egyetemi orientalisztikai intézet létrehozásá-

nak, amelyben viszont évtizedeken keresztül formalizált keretek között adhatta

tovább tanait.

3.1. VÁZLATOS ÉLETÚT

Badiny Jós Ferenc élete fontosnak ítélt állomásairól több Magyarországon

adott interjúban mesélt. Talán a leginformatívabb ezek közül az a beszélgetés,

amelyet a Demokrata című folyóirat közölt 2004-ben.13 Írott munkáiban és Ma-

gyarországon tartott, filmre vett előadásaiban is felbukkannak biografikus moz-

zanatok.14 Halála évében, 2007-ben több nekrológ emlékezett meg élete jelentő-

sebb eseményeiről.15 Argentínában töltött ötvennégy évébe a jelen vizsgálódás

során egy argentínai tanítvány visszaemlékezései engedtek részleges betekintést.

A Demokrata által közreadott interjúban elmeséli, hogy 1909-ben született a

mai Szlovákiában lévő Gácson, Jorcsik Ferenc néven.16 Losonc vármegyében

megtelepedett porosz származású apai felmenői a Gierschick családnevet visel-

ték, ennek szlovákos átirata lett a Jorcsik. Ezt magyarosította Jós-ra, és egy ké-

sőbbi alkalommal vette fel a Jós elé anyai családnevét, a Badiny-t. Borbándi Gyu-

la a Nyugati magyar irodalmi lexikon című, 2006-ban már online is hozzáféretővé

tett munkájában nevét tévesen Badinyi-ként szerepelteti,17 talán ez is magyaráz-

hatja, hogy ez a névváltozat gyakran felbukkan, elsősorban internetes oldalakon.

Az online argentínai telefontudakozó szám szerinti keresőjének történeti adatbá-

zisában Jorcik Jos Badiny Francisco néven szerepel Quilmes városában az 1990

és 2000 közötti időszakban.18 Beszélgetőtársam, az egykori Buenos Aires-i ma-

gyar tanítvány úgy emlékezett, hogy az 1960-as években nem használta a Badiny

nevet, a magyar kolóniában csak „Jós”-ként ismerték. Egyik gyermeke, Margit le-

12 Honlap: http://www.usal.edu.ar/ Letöltés dátuma 2016.05.15.

13 Elérhető: http://www.demokrata.hu/cikk/badiny-jos-ferenc-ostortenet-kutato Letöltés dátu-

ma: 2016.10.19.

14 Meg kell jegyezni, hogy ezek részleteikben nem minden változatban azonosak, illetve több olyan

élettörténeti mozzanatot tartalmaznak, amelyek láthatóan tanai érvényességének alátámasztását

szolgálták. Lásd pl. a felnőtt korban felvett Badiny név jelentésének sumer megfejtését.

15 Lásd az alábbi oldalakat: http://azeletvan.network.hu/blog/az-elet-van-mely-gyonyoruseges-

hirei/badiny-jos-ferenc-emlekere (Szakács Gábor: Badiny Jós Ferenc emlékére, letöltés dátuma:

2016.0815.); http://hunhir.info/index.php?pid=ony&id=000429 (Dr. Gyárfás Ágnes: Badiny

Jós Ferenc, a magyar tudományos gondolat megújítója. 2007. március 16. 22:57, letöltve

2016.08.12.); valamint Kerkayné 2009.

16 Lásd a 15. lábjegyzetet.

17 Borbándi 1992.

18 Forrás: http://www.webdedatos.com/ZIPs/telefonos/telenumero.php?abonado=1142539484

Letöltés dátuma: 2016.09.03.

A DIASZPÓRA VISSZAVÁNDORLÁSÁNAK IDEOLÓGIAI VONATKOZÁSAI … 7

ánykori neve is Jorcik-Jos-ként szerepel egy online elérhető brazil bevándorlási

dokumentumban.19

A Demokratában 2004-ben közreadott visszaemlékezése szerint édesapja a

törvénytelen gyerek státuszából saját erejéből küzdötte fel magát vármegyei irodai

segédtisztté. Jorcsik Ferenc Balassagyarmaton járt általános iskolába, majd tizen-

négy éves korától a budapesti Bocskai István Katonai Főreál Iskolában tanult

négy éven keresztül. Innen automatikusan felvételt nyert a Ludovikára, ahol

tüzérhadnaggyá avatták, majd repülőtiszti kiképzésben vett részt. Kezdetben a

polgári repülésben dolgozott pilótaként, a Budapest–Bécs és a Budapest–

Klagenfurt útvonalakon repült. A háború közeledtével behívták, repülőparancs-

nokként dolgozott Tapolcán. Badiny és családja Hévízre költözött, ahol a katona-

tiszti szolgálat mellett szállodát működtettek. Mint elmeséli, egy súlyos síbaleset-

ből visszamaradt gerincsérülés miatt 1940-ben nyugdíjazta őt a hadsereg. Ekkor

már mindkét lánya, Margit és Katalin is megszületett. A fiatalon nyugdíjazott

Badiny a hévízi szálloda mellett takarmány-nagykereskedéssel is elkezdett foglal-

kozni. A család a szovjet bevonulás elől Ausztrián, Olaszországon és Franciaor-

szágon keresztül jutott el Argentínába 1946 elején.

A Demokrata-interjú szövegében tetten érhető Badiny erős rokonszenve

Németország iránt. Úgy tűnik, ez a szimpátia meghatározó tényező volt Badiny

és családja argentínai integrációjának folyamatában. Ez nem elszigetelt jelenség: a

többségében erősen antikommunista beállítottságú „negyvenötös”, azaz közvet-

lenül a második világháború követően kivándorolt argentínai magyarok pl. isko-

laválasztási, házasodási mintázataiban megfigyelhető volt ez Buenos Airesben.20

Nem sokkal érkezésük után Badiny megszerezte a Buenos Aires-től mindössze

huszonöt kilométerre elhelyezkedő, német alapítású, és környezetében nagyszá-

mú német bevándorlót tömörítő Quilmes sörgyár éttermének működtetési jogát

az akkor még önálló településnek számító Villa Argentínában. Ennek köszönhe-

tően telepedett le Badiny és családja Quilmes városában, a főváros közelében.

Argentínai magyar beszélgetőtársam elmondása szerint a későbbiekben itt műkö-

dött a Badiny által alapított Sanitex nevű családi vállalat is, amely orvosi kötsze-

reket gyártott, és amely Badiny Jós későbbi anyagi függetlenségének az alapját ad-

ta. Jós tagja volt a negyvenötös magyar kolóniának, lányai részt vettek a magyar

cserkészetben, egyikük első férjét is a magyar közösségből választotta.

Életrajzi beszámolói az 1946-os argentínai megérkezés és a következő jelen-

tős dátum, 1966 között eltelt két évtizeddel kapcsolatban szűkszavúak. Badiny

rendszeresen utal az Anton Deimel-el és a vatikáni Bibliakutató Intézettel kiala-

kult valamiféle, konkrétumaiban nem tárgyalt szakmai kapcsolatra, egy szakköny-

vekkel támogatott tanulási folyamatra, valamint egy a vatikáni Bibliakutató Inté-

zet által doktori disszertációként elfogadott, de konkrétumaiban nem tárgyal há-

19 Forrás: https://www.myheritage.hu/names/margarita_tolnai Letöltés dátuma: 2016. 09.02.

20 Lásd Kovács N. 2009.

8 KOVÁCS NÓRA

romszázötven oldalas írásműre. Megemlíti az 1961-es évet, amikor kiadta az ak-

kor már évtizedek óta Észak-Amerikában élő Bobula Ida könyvét, amely első-

ként foglalta keretbe a sumér magyar rokonság elméletét.21 1966-ban viszont a

jezsuita rend által 1959-ben megalapított Universidad del Salvador egyetemen, a

frissen létrehozott orientalisztikai intézeten belül Badiny arra kapott lehetőséget,

hogy egyetemi keretek között tanítson sumér nyelvet, irodalmat és kultúrát.

A tanszék létrejötte és az 1990-es évek közötti hosszú időszakból ugyancsak

kevés, lényegében csupán két jelentősebb eseményt, két nemzetközi konferenci-

án történt részvételt említ Badiny visszaemlékezéseiben. A két nemzetközi orien-

talista kongresszus egyike volt az Ann Arbor-i 1967-ben, a másik az párizsi 1973-

ban. Úgy tűnik, ezt az időszakot az 1973 óta kéthavonta kiadott Ősi gyökér–La

Raiz Ancenstral című folyóirat megjelentetése, magánkiadói tevékenység, és a

sumér–magyar kapcsolattal összefüggő kiterjedt nemzetközi kapcsolat-felvételi

törekvések, köztük a magyar diaszpóra szerte világban élő képviselőivel folytatott

levelezés fémjelezték.

A korát meghazudtolóan energikus Jós 1990 után rendszeresen látogatott

Magyarországra, ahol könyvei és előadásai által az alternatív magyar őstörténetet

kereső szellemi mozgalmak meghatározó alakjává vált. Az akkreditációval nem

rendelkező és botrányoktól övezett Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Ki-

rály Magánegyeteme egyetemi tanszék létrehozásával bízta meg, valamint 1997-

ben, nyolcvannyolc éves korában díszdoktorrá avatta. Négy évvel később, máso-

dik felesége halála után költözött vissza Magyarországra, ahol még további hat

aktív és termékeny évet töltött, konferenciákkal, televíziós szereplésekkel, könyv-

bemutatókkal, előadásokkal. Magyarországon halt meg 2007-ben, sírja a farkasréti

temetőben található.

3.2. A BADINY ÉLETMŰ

Koránt sincs egyszerű dolga annak, aki Badiny Jós Ferenc életművével kap-

csolatban szeretne állításokat megfogalmazni. Badiny hosszú élete során publikált

művekben sok az átfedés, az egyes tematikus szövegrészek az évtizedek során kü-

lönféle kombinációkban kerültek ismételt közlésre. Néha ezeket további előszók,

újabb alfejezetek, további inspirációként szolgáló versbetétek egészítették ki.

Mint arról esett már szó, Badiny kiadói tevékenységet is folytatott az Argen-

tínában töltött időszak második felében, folyóiratot adott ki, ahol mások írásai

mellett saját cikkeit is közölte, továbbá saját és más szerzők írásaiból is készített

önálló kiadványokat kis példányszámban. Publikációi számának és volumenének

ugrásszerű növekedése azonban egyértelműen a rendszerváltozás utáni Magyar-

országhoz kapcsolódik. Badiny műveinek annotált bibliográfiáját 2016 őszéig

senki nem készítette el. Látszik azonban, hogy a rendszerváltást követően néhány

21 Bobula 1961.

A DIASZPÓRA VISSZAVÁNDORLÁSÁNAK IDEOLÓGIAI VONATKOZÁSAI … 9

évig nem sikerült olyan kiadót találnia Magyarországon, amely felvállalta az általa

képviselt eszmerendszert, vagy piaci lehetőséget látott volna abban. 1996 és 2000

között végül több kötetét adata ki az azóta viharos körülmények között meg-

szűnt buddhista szellemiségű kis magánkiadó, az Orient Press.22 2002-ben a Ben-

csik András nevével fémjelzett Kárpátia Ház Alapítvány vásárolta meg Badiny

összes műveinek kiadói jogát. Az alapítványhoz kapcsolódó Magyar Ház kiadó

megvalósított egy tizenhat kötetet elért Badiny életműsorozatot. A keménykötésű

sorozat darabjai a teljességre törekedve és lényegében szerkesztetlenül adták köz-

re Badiny korábban megjelent írásait. Ha online kívánja valaki megvásárolni en-

nek a sorozatnak az egyes köteteit, azt tapasztalhatja, hogy áruk háromezer forint

körül mozog, és több kötet hiánycikknek számít.

A Magyar Ház Badiny életműsorozatának 2003 és 2009 között megjelent

köteteinek címeit, az egyszerűbb áttekinthetőség végett az 1. táblázatban gyűjtöt-

tem össze a kiadás évével és a kötet terjedelmével együtt. A tartalomjegyzékek át-

tekintéséből kitűnik, hogy egyes nagyobb terjedelmű szövegrészek az életműso-

rozaton belül is többször kerültek közlésre. Ilyen például a Ballada című, 2006-

ban megjelent gyűjteményes kötet, valamint a Badiny születésének 100. évfordu-

lója alkalmából 2009-ben kiadott Emlékkönyv, amelyben Bencsik András,

Florovics Attila, Imre Kálmán, Szabó Judit, Marton Veronika és Szörényi Leven-

te méltatásai, és egy harmincoldalas fotóanyag mellett Badiny Jézus király, a pár-

tus herceg című könyvét adták közre újra.

Könyvcím

Évszám

Terjedelem

Jézus király, a pártus herceg

2003

448 oldal

Mah-Gar a Magyar…! Nyílt levél Komoróczy Gézá-

hoz/Válasz „Sumer és Magyar…?” című könyvére

2003

240 oldal

Káldeától Ister-gamig I.

2003

246 oldal

Igaz történelmünk vezérfonala Árpádig

2004

578 oldal

Az utolsó nógrádi indián

2004

41 oldal.

Káldeától Ister-gamig II.

2004

479 oldal

Káldeától Ister-gamig III.

2004

431 oldal

Sorsdöntő államalapítás

2005

290 oldal

A magyar nemzet történetének kis tükre

2005

154 oldal

Magyar Biblia

2005

93 oldal

A káld-pártus hagyomány és a magyarok Jézus vallása

2005

244 oldal

Az Ister-gami oroszlánok titka

2006

172 oldal

Ballada (Benne: A magyarság eredete és a Boldogasz-

szony; Nyelvtudomány és őstörténet; Az utolsó nógrádi

indián; Rege a palóchercegről)

2006

401 oldal

Táltos Isten/Az istenes honfoglalók/A Magyar Szent

Korona/Jézushitű Attila

2006

311 oldal

22 Forrás: http://orientpress-konyvkiado.blogspot.hu/ Letöltés dátuma: 2016.08.28.

10 KOVÁCS NÓRA

Messze az édes hazától 1. Az Ősi Gyökér című folyóirat

1973. évi 1-6. számában megjelent írások

2006

224 oldal

Emlékkönyv (Benne: Jézus király, a pártus herceg)

2009

447 oldal

1. táblázat: A Magyar Ház Kiadó Badiny életműsorozatának tizenhat kötetcíme

kiadási évszámmal és terjedelemmel

Badiny Jós Ferenc legnépszerűbb műveinek új köntösbe öltöztetett legújabb

kiadásai a Magyar Menedék Könyvesház Angyali Menedék sorozatában látnak

napvilágot, rendszerint gyűjteményes formában. Ilyen kötet például a 2015-ben

kiadott A magyarság igaz őstörténelme című vaskos munka, amely mely öt külön

kötet anyagát foglalja egybe. Ezek az alábbiak: Igaz történelmünk vezérfonala

Árpádig; A táltos Isten; Az Istenes honfoglalók; Jézushitű Atilla; A magyar Szent

Korona. A dolgozat írásának idején, 2016 őszén a kötetet akciósan 6990 Ft-ért

lehetett megvásárolni a kiadó internetes boltjában.

3.3. BADINY ÍRÁSBAN ÉS ÉLŐSZÓBAN

Több tematikus irányvonal jelenik meg Badiny terjedelmes munkásságában.

Ezek között vannak meghatározó központi témák. Ilyenek például a sumér ma-

gyar rokonság, a meghamisított magyar történelem és az alternatív magyar őstör-

ténet elméletei, illetve Jézus személyének „zsidótlanítása” pártus-magyar vérvo-

nalának nyomon követésén keresztül. Fel-felbukkan ezek mellett számos kiegé-

szítő téma és motívum, például a szent korona elemzése, az istenszülő boldog-

asszony több évezredes tiszteletének magyar hagyománya, vagy a magyar szent

koronával kapcsolatos fejtegetések. Beszélgetőtársam, az egykori argentínai ma-

gyar tanítvány hangsúlyozta, hogy az eredetileg református felekezethez tartozó

Badiny rendkívül jól ismerte a Bibliát, bár a vallását – úgy emlékezett – nem gya-

korolta. Terjedelmi keretek miatt Badiny munkásságának részletes tartalomelem-

zése egy további írás tárgyát kell, hogy képezze. De bármilyen tudományosnak

tűnő kérdést fejteget is Badiny, nyilvánvaló, hogy írásai alapvetően érzelemtől fű-

tött etnopolitikai programszövegek. Érzékelteti ezt az alábbi idézet is a Káldeától

Ister-gamig II.című kötet 1996-ban megjelent előszavából:

„Az ősi szittya voltunk, Nimrud népe, a 7000 éves Napbaöltözött Boldogasz-

szonyunk, a hunok évezredei, történelmünk eddig eltitkolt szakaszai, a Pártus biro-

dalom története, a kazár rejtély, történelmünk hézagjai Álmos és Árpád ismereté-

ben, mind-mind olyan témakörök, melyek szükségesek a sumír-magyar lelkiség és

mitológia megértéséhez, a magyar önbecsülés tudatosításában.” […] „Azt szeret-

ném elérni ezzel a könyvvel, hogy a mai magyar történelemszemlélet és a nyelvtu-

domány vegye fel munkarendjébe mindazokat a bizonyítékokat, melyek a Magyar

A DIASZPÓRA VISSZAVÁNDORLÁSÁNAK IDEOLÓGIAI VONATKOZÁSAI … 11

népi és nemzeti önbecsülés szolgálatában vannak és az ősi múlt igazságai alapján,

népi és nemzeti öntudatot termelnek.”23

Badiny sokféle eszközt igyekezett felhasználni, hogy mondandóját a tudo-

mány világába pozícionálja. Törekedett arra, hogy valamilyen formában rendel-

kezzen akadémiai háttérbázissal és tanítványokkal. Előadásaiban és írott munkái-

ban is gyakran szólította meg a hivatalos tudomány azon képviselőit, akiknek az

elméleteit megkérdőjelezte. Ennek emblematikus példája a Mah-Gar a Magyar…!

című, Komoróczy Gézának címzett írása. Műveiben nagy teret kapott azon ada-

tok bemutatása, amelyek elméleteit voltak hivatottak alátámasztani. Ugyanakkor

írásai korántsem felelnek meg a tudományos írásművek kívánalmainak. Szövegei

érzelemtől fűtöttek, irodalmi hivatkozási a pontos szöveghely megjelölése nélkül

szerepelnek, adatai, forrásai szövegeiből nyomon követhetetlenek, a az általa

használt szakszavak írásmódja következetlen.

Írásbeli kifejezésmódját érdekesen ellenpontozta szuggesztív előadói stílusa.

Bár élete 2007-ben véget ért, filmen rögzített előadási képet adnak arról, miként

beszélt hallgatóságához, illetve bepillantást engednek abba a folyamatba is, aho-

gyan nézetei népszerűvé válhattak. Badiny természetadta szónok volt, erős han-

gon, nyugodt tempóban, szabadon beszélt. Előadás közben tekintetét a közönsé-

gén járatta, nem kereste a szavakat, érzelemtől fűtötten, szenvedélyesen, magával

ragadóan igyekezett egy a hivatalos változatnál sokkal nagyobb volumenű magyar

múltat felvázolni.

A diaszpóra veszteséggel, nosztalgiával, sóvárgással jellemezhető mentális

pozícióját és tartósan felfokozott érzelmi állapotát számos szerző tárgyalta.24 Ez

az alapállapot fontos alkotóeleme a távolsági nacionalizmus gyakorlatainak.

Badiny munkáit is áthatja ez az állapot, megítélésem szerint ez munkálkodásának

egyik fő mozgatórugója. Jól tükrözi ezt a „Messze az édes hazától” című köteté-

nek a címválasztása, amely az életműsorozatában jelent meg és amely az általa

Argentínában 1973-ban indított sumerológiai folyóiratnak az írásait tartalmazza.

4. A Badiny Jós Ferenc által létrehozott transznacionális

kulturális mező: a magyar diaszpóra és Argentína

A nyugati magyar diaszpóra-hálózatok, a nyugati magyar sajtóorgánumok a

2. világháborút követő évtizedek során élénk kapcsolatban, párbeszédben álltak

egymással. Ebből a kapcsolattartásból a maga területén Badiny Jós is kivette a ré-

szét: az Ősi Gyökérben megjelent rövidebb írásaiban, de nagyobb lélegzetű mű-

veiben is találhatók utalások levélváltásokra a diaszpórán belül a Badiny érdeklő-

23 Badiny 1996: 5.

24 Lásd például Slobin 2001.

12 KOVÁCS NÓRA

désébe illeszkedő témakörökben. Talán nem erőltetett, ha párhuzamot vonunk itt

a háború után csak a nyugati diaszpórában továbbélő magyar cserkészmozga-

lommal, amely bizonyos speciálisan magyarnak gondolt értékek egyedüli letéte-

ményeseként és továbbadójaként határozta meg magát. Miközben a diaszpórának

az anyaországgal folytatott kapcsolattartása korlátozott, és az argentínai magya-

rok egy meghatározó csoportja esetében gyanakvással és fenntartásokkal teli volt

(ld. például Kovács 2009), e magyar–magyar transznacionális viszonylatok szoro-

sabbra vonták a transznacionális szálakat az egyes magyar diaszpóra-közösségek

között. Hasonló módon, Badiny és szellemi társai, például az a Bobula Ida, aki-

nek alapművét elsőként Badiny publikálta Argentínában a hidegháború időszaká-

ban25, ugyancsak egy Magyarországon folytatás nélkül maradt, sőt betiltott szel-

lemi örökség művelőiként, továbbfejlesztőiként tekintettek magukra. Amint azt

Romsics Ignác bemutatta, e szellemi örökség egyes elemei a 19. századból, sőt

korábbról eredeztethetők, ám javarészük a két világháború közötti Magyarország

szellemi áramlataiból és értékvilágából táplálkozott.26

Badiny nemzetközi kapcsolatkeresési törekvései nem csupán a nyugati ma-

gyar diaszpórára szorítkoztak. Törekedett arra, hogy a magyar nyelv és kultúra

távol-keleti, kínai és japán kapcsolataira is találjon bizonyítékokat. Ennek része-

ként publikálta 1985-ben az Ősi Gyökér című folyóiratában egy kínai szerző

Comparative research of Chinese folk songs and Hungarian folk songs – A ma-

gyar és kínai népzene összehasonlító kutatása címet viselő kétnyelvű tanulmá-

nyát. Az angol nyelvű kéziratot Badiny maga fordíttatta le magyarra.27 Az egykori

tanítvánnyal Budapesten készült és a szövegben már többször hivatkozott inter-

júból egy olyan személyes tapasztalat is körvonalazódott, amely bepillantást en-

ged Badiny sarkos állításainak megalapozottságának természetébe, ezek tudatosan

konstruált voltába. Amikor beszélgetőpartnerem, az akkoriban vele szoros kap-

csolatban álló tanítvány hallgatta az egyetemen tartott óráit, Badiny élénk érdek-

lődést mutatott a lehetséges magyar és japán történeti összefüggések iránt, és azt

a benyomást igyekezett kelteni a környezetében, hogy elméletei magas japán

egyetemi körökből kaptak megerősítést. Azonban e megerősítés dokumentálásá-

ból tanítványa számára nyilvánvalóvá vált, hogy azokat saját maga találta ki és ké-

szítette el: „Akkor láttam meg, hogy annyira fontos neki, amit ő elképzel, hogy

nem számít, igaz-e vagy nem. Ezután kezdtem tőle eltávolodni.”28

Több utalás is esett már arra, hogy Badiny – eddig pontosan feltáratlan ese-

mények eredményeként – olyan helyzetbe jutott, hogy az 1960-as években felső-

oktatási keretek között terjeszthette tanait a Buenos Airesben 1959-ben a jezsuita

rend által létrehozott egyetem orientalisztikai intézetében. Az intézet jelentősége

25 Bobula 1961.

26 Romsics 2014.

27 Du Yaxiong 1985.

28 Az interjú Budapesten készült 2016.06.06.27-ikén.

A DIASZPÓRA VISSZAVÁNDORLÁSÁNAK IDEOLÓGIAI VONATKOZÁSAI … 13

a jelen írás szempontjából a kezdeteinél rejlik. Rejtély, hogy miként szerzett egye-

temi pozíciót a sem szakirányú képzettséggel, sem egyetemi végzettséggel nem

rendelkező, ám remekül kommunikáló Badiny, az egykori ludovikás repülőtiszt.

Különösen élesen merül fel ez a kérdés, ha felidézzük a jezsuita rendnek a tanu-

láshoz, tudáshoz, formális képzettséghez való elmélyült viszonyát.

Az egykori argentínai magyar tanítvánnyal beszélgetve némi megerősítést

nyert az a hipotézis, amely szerint a jezsuita rend egyik argentínai magyar képvi-

selője, a Badiny gondolataival rokonszenvező sorstárs, Pesti József jezsuita szer-

zetes lehetett a közvetítő kapocs a jezsuita és rend, az egyetem és Badiny között.

Ez a feltételezés egyelőre nem bizonyítható, de több adat tűnik alátámasztani.

Pesti József, argentínai magyar körökben közismertebb nevén Pesti Páter a ma-

gyar őstörténet, a sumér–magyar rokonság, és a magyar ősvallás meggyőződéses

híve is volt egyben. Ilyen irányú érdeklődésében szellemi társra, inspirálóra lelt

Badiny Jós Ferencben, aki a judeo-kereszténységet, pont a zsidóság közvetítő

szerepe miatt elutasította. A jezsuita Pesti páter magyar vallásról vallott nézeteit

hivatalos katolikus egyházi körök nem figyelték egyetértéssel. Pesti Pátertől tá-

mogatva Badiny a negyvenöt után érkezett argentínai magyar diaszpóra körében

mély tiszteletnek és megbecsülésnek örvendő Mindszenty bíborost levélben pró-

bálta meggyőzni tanainak igazáról és arról, hogy a Vatikánnal való kapcsolat ápo-

lása helyett az általuk létrehozott Magyar Jézus-Hit Egyházától kellene remélni a

magyarság megújulását. Ezen igyekezetük nem meglepő módon nem lett sikeres.

Úgy tűnik, a negyvenötös argentínai magyarság zöme sem azonosult Pesti és

Badiny meglehetősen forradalminak tűnő vallási nézeteivel. Bár ez az újabb ma-

gyarországi kiadásokból nem egyértelmű, eredetileg Badiny a Magyar Biblia című

művét Pesti Józseffel közös szerzőségben jegyezte.

Hogy egyetemi szinten tovább éltetik-e Argentínában Badiny szellemi örök-

ségét, az ennek az írásnak a magyarországi nézőpontjából nem különösebben

nagy horderejű kérdés. Mellékszál csupán, mégis, kérdés volt számomra, hogy a

Badiny közreműködésével a Buenos Aires-i Salvador Egyetemen profilt nyert

orientalisztikai tanszék intézményes keretei között, a tematikában, szellemiség-

ben, az oktatott tantárgyakban akad-e nyoma Badiny működésének. Az egyetem

honlapjának 2016. júniusi állapota alapján az orientalisztika szerepel annak az

egyetemi karnak a nevében is, amely a filozófiát és a bölcsészettudományt is ma-

gába foglalja. Az orientalisztikai tanszék fő profilját egy egyetemi oklevelet nyúj-

tó, elméleti és gyakorlati tárgyakból felépülő, hároméves jógaképzés jelenti.

Emellett a tanszék kínál egy hároméves, szerteágazó tematikájú orientalisztikai

alapképzést is. Ebben szerepel egy sumér tematikájú tantárgy, amelyet egy olyan

második generációs magyar hölgy oktat, akik képesítését ugyanebben az intéz-

ményben szerezte meg az 1984-ben. A kurzus pontos tartalma nem szerepel a

tanszéki honlapon. Előfeltevésemmel ellentétben tehát a Badiny által létrehozott

egyetemi tanszék fennáll, létezik, méghozzá ugyanazon a jezsuitákhoz mára már

lazább szálakkal kapcsolódó felsőoktatási intézményen belül, ráadásul egy magyar

14 KOVÁCS NÓRA

szál is nyomon követhető benne. Érdemes megjegyezni, hogy ha az egyetemi

portálon keresést indítunk Badiny nevére, az nem hoz találatot. Az egyetem hon-

lapjából kiderül, hogy az orientalisztika tanszék oktatóinak többsége ugyanitt dip-

lomázott, esetleges további szakképesítéseiket is innen szerezték, és publikációk

alapján elszigetelt szellemi közösséget alkotnak.

5. A BJF által megteremtett transznacionális kulturális

mező: Magyarország

Az egyik legnagyobb horderejű probléma, hogyan és milyen hatást fejtett ki

Magyarországon Badiny szellemi öröksége rendszerváltás után, és különösképpen

a visszatelepedését követő években. Hosszú órákat tölthetünk el a neten úgy,

hogy megállás nélkül Badiny újabb filmen rögzített, Magyarországon elhangzott

előadásait nézzük és hallgatjuk egy internetes videókat megosztó felületen.

Badiny közel kilencven éves volt, amikor 2001-ben visszaköltözött Magyar-

országra. Magas kora ellenére előadásokat tartott, számos közszereplést vállalt,

ezek egy részét televíziós stábok rögzítették jó minőségben. Badiny rajongói eze-

ket a filmeket feltöltötték az internetre. Az internetes letöltések folyamatosan vál-

tozó valóságáról nehéz és nem is célom számszerű állításokat tenni. Ugyanakkor

csupán a tanai népszerűségének érzékeltetésére készült 2. Táblázat jelzi, hogy

2016. augusztus17-ig közel háromszázezer alkalommal kattintottak előadásaira,

beszédeire. Bizonyos különösen népszerű témák azonos változatai többször is

szerepelnek önálló tételként, ezek letöltési adatai nem szerepelnek a 2. Táblázat-

ban. Több, ebben a web2-es formában megjelenő témája közül egyértelműen a

„valódi magyar őstörténet” gondolatkör volt magasan a legnépszerűbb.

Előadás címe

Időtartam

Letöltések

(2016.08.17.)

Magyarok története

1:10:19

49,195

Nagyboldogasszonyunk

1:00:18

3,880

Magyar prófécia – égi üzenet

0:02:35

32, 938

Boldogasszony

0:7:35

3,902

Székelyek, palócok