Content uploaded by Petra Kecskés
Author content
All content in this area was uploaded by Petra Kecskés on Jul 23, 2018
Content may be subject to copyright.
69
KECSKÉS PETRA[1] – KOVÁCS ELŐD PÉTER[2]
Az ipari parkok gazdaságfejlesztésben
betöltött szerepe
– fókuszban Győr
A tanulmány áttekintést ad az ipari parkok gazdaságfejlesztő szerepéről és azok
megítéléséről Magyarországon. E létesítmények tudatos létrehozása hazánkban a
rendszerváltást követően indult meg, elsőként a Győri Nemzetközi Ipari Park kiala-
kításával. Győr város gazdasági helyzetének ismertetését követően a szerzők az ipari
park bemutatására térnek rá. A hazai ipari parkokra vonatkozó fogalmi meghatáro-
zások és szabályozások alátámasztják a parkok kiemelkedő gazdaságfejlesztő szere-
pét. Az írás az empirikus kutatásra és annak fő eredményeire fókuszál, melyet Győr-
Moson-Sopron megyei lakosok körében (N=400) végeztünk el 2014-ben, és mely
az ipari parkok megítélésére, reputációjára vonatkozik. Az eredmények megerősí-
tik előzetes feltételezésünket, miszerint az ipari parkokat pozitív vélemény övezi, a
megkérdezettek szerint is a magyar gazdaság releváns aktorai.
BEVEZETÉS
Bár napjainkban a szolgáltatásoké az elsődlegesség, az ipari tevékenység
fontosságáról és a magyar nemzetgazdaságban betöltött szerepéről nem szabad
megfeledkeznünk. A tanulmányban az elmélet és a gyakorlat összekapcsolására
helyezzük a hangsúlyt, bemutatva az ipari területeken belül az ipari parkok
fogalomkörét és gazdasági fejlődésben betöltött szerepét, valamint tanulmá-
nyozva egy konkrét kiválasztott esetet.
Győr város gazdaságában a járműipar a húzóágazat, ám jelen írás nem a
vezető nagyvállalatra, az Audi Hungária Motor Kft. városi gazdaságban betöl-
tött szerepére fókuszál, hanem az azt „kiszolgáló” ipari parkra. A tanulmány
egyrészt elhelyezi a Győri Nemzetközi Ipari Parkot a magyar ipari park térképen,
illetve kitér a város gazdaságában betöltött funkciójára, másrészt egy primer
kutatáson keresztül felvázolja a park megítélését, reputációját.
[1] Széchenyi István Egyetem, Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, PhD hallgató (kecskes.
petra@sze.hu).
[2] Széchenyi István Egyetem, Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, PhD hallgató
(elodmail@gmail.com).
70
KECSKÉS PETR A – KOVÁCS ELőD PÉTER
A VÁROS GAZDASÁGÁNAK BEMUTATÁSA
Győr megyei jogú város és Győr-Moson-Sopron megye székhelye, mely földrajzi-
lag kedvező fekvésű, hiszen három főváros (Bécs, Ausztria; Budapest, Magyar-
ország és Pozsony, Szlovákia) által lehatárolt háromszögnek a középpontjában
található. A várost jól kiépített infrastrukturális hálózat kapcsolja be a közép-
kelet-európai „véráramba”, amely elengedhetetlen volt ahhoz, hogy mára a
térség meghatározó szereplőjévé vált.[3]
Ez a kiemelkedő szerep elsősorban a járműgyártáshoz kapcsolódik, amely
mindig is fontos tényező volt a város gazdaságának és iparának életében.
A rendszerváltást megelőzően is fejlett ipari pólus volt, amely képes volt gyors és
megfelelő választ adni az 1990-es években bekövetkező változásokra. A gazda-
sági szerkezetváltás hatására a hagyományosnak tekinthető iparágak közül
néhány (pl. textilipar) leépült, ám időközben a járműgyártás vált a húzóága-
zattá, amely hozzájárult ahhoz, hogy a város felkerült a közép-kelet-európai
járműipari koncentráció térképére is, annak egyik meghatározó szereplőjeként.[4]
Mindez statisztikai adatokkal is alátámasztható, tekintve, hogy Győr a
külföldi tőke elsődleges célállomása, ahol az exportérték aránya meghaladja
a 60%-ot (64,3%, 2009), amely jóval magasabb, mint a nemzeti átlagérték
(33,3%).[5] Ha a megyei jogú városokat (cities with county rights) vesszük sorra,
akkor Győr az, amely a legtöbb külföldi érdekeltségű vállalattal rendelkezik –
közel 400 ilyen cég telepedett le a városban.[6]
Gazdasági potenciálja erős (53-as értéket kapott 2005-ben), a munkanélküli-
ségi ráta szintje pedig alacsony (2,69%, 2011), különösen, ha az értéket az orszá-
gos átlaghoz viszonyítjuk (5,46%-os volt 2011-ben).[7]
A JÁRMŰIPAR ÉS AZ AUDI HUNGÁRIA KFT. SZEREPE A VÁROS GAZDASÁGÁBAN
Tradicionális ipari városként Győrben mindig is fontos szerepe volt az ipar-
nak a gazdaságban. Ahogy már korábban jeleztük, a járműgyártás mindig is
kiemelt figyelmet kapott az iparágak között, hiszen a város ad otthont az egyik
legnagyobb múltú vállalatnak, az 1896-ban alapított Rába Járműipari Holding
Nyrt.-nek.[8] A cég egyrészt a szakképzett munkaerő, másrészt az infrastruktúra
szempontjából fontos alapot jelentett, hogy a járműipar és a kapcsolódó ipar-
ágak megjelentek, megerősödtek és mára domináns ágazattá váltak.
[3] Rechnitzer J. (2014): A győri járműipari körzetről szóló kutatási program. Tér és Társadalom, 28. Jún. 3–11.
[4] Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (2014): Megalapozó vizsgálat Győr Megyei Jogú Város
Településfejlesztési Koncepciójához és Integrált Településfejlesztési Stratégiájához. Győr.
[5] Rechn itzer J. – Páthy Á. – Berkes J. (2014): A magyar városhálózat stabilitása és változása. Tér és
Társadalom, 28. Jún. 105–127.
[6] Központi Statisztikai Hivatal (2012a): Megyei Jogú Városok.
[7] Rechnitzer J. – Páthy Á. – Berkes J. (2014): i. m.
[8] http://www.raba.hu/english/our_history.html Letöltési ideje: 2015.05.15.
71
AZ IPARI PARKOK GAZDASÁGfEjLESZTÉSBEN BETÖLTÖTT SZEREPE...
Napjainkban az Audi Hungária Motor Kft. (továbbiakban Audi) tekinthető a
város elsődleges járműipari és valamennyi iparágat tekintve is a vezető vállala-
tának, mely 1993-as letelepedése után, mára Magyarország legnagyobb expor-
tőrévé és legtőkeerősebb vállalatává vált.[9] Jelen tanulmánynak nem célja a
német nagyvállalat részletes ismertetése, csupán a téma szempontjából releváns
adatok közlésére korlátozódik.
A vállalat győri jelenléte hatással van a város gazdaságára és társadalmára
is, amely utóbbi egyrészt megnyilvánul a foglalkoztatottság esetében (2014-ben
meghaladta a 11 ezer főt), másrészt a kiemelkedő bérszínvonal következtében
jelentős a munkaerő-elszívó hatása is.[10]
A gazdasági hatások között említhető a beszállítói hálózat kiépülése, mely-
ben a magyar beszállítók aránya mindössze 4%-ot tesz ki, ám a városba települt
német beszállítók 58%-os arányt képviselnek.[11] „A jelentős külföldi tőkebevo-
nással meginduló személygépkocsi-gyártás vonzataként a Nyugat-Dunántúlon
is sorra indították be termelésüket a nagy alkatrészgyártók, amelyek nem (vagy
nem csupán) a hazai autógyáraknak, hanem egész hálózatuknak szállítanak
részegységeket.”[12]
E vállalatok többségének a város szélén található ipari park ad otthont, mely
közvetlenül az Audi szomszédságában helyezkedik el, és melyről a következő
fejezetben adnak ismertetést a szerzők.
AZ IPARI PARKOK MAGYARORSZÁGON
Bár a fejlett nyugat-európai országokban már az 1960-as években elkezdődött
az ipari parkok kialakítása,[13] azonban a közép-kelet-európai térségben, így
Magyarországon is csupán a rendszerváltást követően, az 1990-es évek elején
indult meg az ipari parkok létesítése.[14] Az egymás közelében elhelyezkedő
vállalatok, a földrajzi közelségből fakadó pozitív gazdasági externáliák révén
gazdasági előnyökhöz jutottak, mely szerepet játszott abban, hogy az egymás
közelébe település tudatossá vált különféle ipari területek formájában.
Magyarországon az első ipari parkok az 1990-es évek első felében jöttek
létre, melyek száma hamar megugrott – 1997 és 2000 között több mint 100 ipari
park alakult meg. E létesítményeket a hazai gazdasági és ipari fejlődés megha-
tározó mérföldköveként kezelték, és bár napjainkban már lassult létrehozásuk
üteme, valamint a minőségi fejlesztésekre, a meglévő parkok továbbfejlesztésére
[9] Czakó K. (2014): Az Audi Hungária Motor Kft. hatása a helyi gazdasági és társadalmi folyamatok-
ra. Tér és Társadalom, 28. Jún. 188–198.
[10] ww w.audi.hu, Megtekintés ideje: 2015.06.12.
[11] Czakó K. (2014): i. m.
[12] Központi Statisztikai Hivatal (2012b): A járműipar helyzete és szerepe a Nyugat-Dunántúlon.
[13] Benko G. (1991): Géographie des technopoles. Masson, Paris.
[14] Kiss É. (szerk.) (2013): A hazai ipari parkok különböző dimenzióban. Dialóg-Campus Kiadó,
Budapest–Pécs.
72
KECSKÉS PETR A – KOVÁCS ELőD PÉTER
helyeződött a hangsúly, továbbra is a magyar gazdaság fontos szereplőjeként
tekintenek rájuk.
A magyar ipari park fogalmat tekintve terminológiai zavarral szembe-
sülünk, jelen írásban azokat a fogalmi meghatározásokat vesszük alapul,
melyekben gazdaságfejlesztő szerepüket emelik ki. Tiner szerint a parkok a
„területfejlesztés fontos eszközei”[15 ] és a regionális fejlődésre gyakorolt hatá-
suk is meghatározó.
Rakusz a 2000-es évek elején foglalkozott a hazai ipari parkok vizsgálatával,
melynek keretében a parkokat olyan létesítménynek nevezi, amelyek „a hazai és
külföldi tőke bevonásával (…) innovációt valósítanak meg, előnyben részesítik
az exportorientált termelést növelő késztermékgyártó és beszállító vállalkozá-
sokat, valamint segítik a hazai szellemi tőke bevonását, az ipari és egyetemi
kutatóhelyek bekapcsolódását”.[16]
Ben és Wang elsősorban Kínára vonatkoztatva írta az ipari parkokról, hogy
azok „fejlesztése fontos politikai eszköz, amelyet számos iparosodott országban
alkalmaznak (…) és amely nemcsak munkalehetőségeket teremt, hanem növeli
a városok jövedelmezőségét, továbbá fenntartja az ország versenyképességét”,[17]
ám a leírás a magyar ipari park fejlesztésekre is helytálló.
Az ipari területeket számos szempont alapján tipizálták már, ezek alapján
a magyar ipari parkokra vonatkozó legjellegzetesebb típusok kerülnek ismer-
tetésre. A parkokat egyrészt csoportosíthatjuk aszerint, hogy milyen régió-
ban találhatóak, mely megkülönböztetés alapja az adott régióban alkalmazott
versenystratégia. Ez alapján három típus különíthető el:
• neofordista régió (jellemzői: tömeggyártás, kevés szaktudást igénylő
rutintevékenységek, alacsony szintű innováció és hálózatosodás, a fősze-
rep az erőforrások alacsony költségére helyeződik),
• tudásalkalmazó régió (jellemzői: magas szaktudással rendelkező munka-
erő, magas szintű innováció és hálózatosodás, az újdonságok befogadásá-
nak képessége),
• tudásteremtő régió (jellemzői: vállalatok közötti erős integráció, magas
hozzáadott értékű szolgáltatások és innováció).[18]
A magyar ipari területek többsége a neofordista ipari területek közé sorol-
ható, a tudásalkalmazó típusra csupán egy-egy példát találhatunk (pl. a főváros,
Budapest területén).
A tudás felértékelődésének következtében megjelentek az ún. tudomá-
nyos és technológiai parkok, melyek definiálására a magyar szabályozásban
[15] Tiner T. (2011): Az ipari parkok elérhetőségének szerepe a nemzetközi és hazai szakirodalom-
ban. Földrajzi Közlemények, 135. évf., 3. sz. 291–300., 291.
[16] Rakusz L. (2001): Ipari parkok 1994–2000. IPE, Budapest. 22.
[17] Ben, T.-M. – Wang, K.-F. (2011): Interaction Analysis among Industrial Parks, Innovation Input,
and Urban Production Efficiency. Asian Social Science, Vol. 7., Issue 5. 56–71., 57.
[18] Lux G. (2011): Az újraiparosítás lehetőségei: Fejlesztési együttműködés a periférián. Észa k-ma-
gyarországi Stratégiai Füzetek. VIII. (2). 4–13., 7–8.
73
AZ IPARI PARKOK GAZDASÁGfEjLESZTÉSBEN BETÖLTÖTT SZEREPE...
külön jogszabályt hoztak létre, amely kimondja, hogy e típusba az az ipari
park tartozik, „mely elsődlegesen tudásintenzív, technológiai innovációval
foglalkozó vállalkozások fejlődésének elősegítésére jött létre vagy ilyenként
működik”.[19] A nemzetközi szak i rodalomban a tudományos és a technológ ia i
parkok fogalma szétválik – míg a tudományos parkok közvetítőként játsza-
nak fontos szerepet a felsőoktatási intézmények és a vállalatok között és a
kutatás-fejlesztés kiemelkedő, addig a technológiai parkokban a termelésre
helyezik a hangsúlyt és ahol innovatív vállalkozások tömörülnek.[20] Hazánk-
ban e két típust együttesen kezelik, mivel a gyakorlatban sem válik külön e
két parktípus.
A GYŐRI NEMZETKÖZI PARK
Ahogy korábban már bemutattuk, az ipari parkok magyarországi megjelené-
sére az 1990-es évek elejéig várni kellett, ám a rendszerváltást követő években
„robbanásszerű” növekedést figyelhettünk meg számukban. Az első hazai
ipari park Győrben jött létre, 1992-ben, teljesen zöld mezős beruházásként.
Bár az akkori városvezetés már rendelkezett kidolgozott ötletekkel egy kiala-
kítandó ipari területről, a megvalósítás végül osztrák-magyar összefogás ered-
ményeként jöhetett lére. A Győri Nemzetközi Ipari Park Kft. 1991. július 10-én
alakult meg 600 millió forintos törzstőkével, osztrák-magyar vegyesvállalat-
ként, 60% osztrák, 40% magyar részesedéssel. Az osztrák fél a tőkét, a magyar
pedig az apportot, vagyis 36 hektárnyi földterületet és a külső infrastruktúrát
biztosította. Mára a Győri Nemzetközi Ipari Park Kft. 100%-os önkormányzati
tulajdonba került.
A megalakulást követően, a társaság első kiemelt feladata a megvásárolt föld-
terület közművesítése volt, melynek során kialakításra került a víz- és szenny-
víz-elvezetés, gáz- és villamos hálózat, utak, telefonvonal és a közvilágítás is.
A munkálatok befejezése után, az Ipari Park 1992 szeptemberében kezdte meg
működését.
A kezdeti nehézségek ellenére, az elmúlt több mint 20 évben sikertörténe-
tet tudhat magáénak. Az induláskor a „semmi közepén” elhelyezkedő terüle-
tet lassan kezdték benépesíteni a letelepülő vállalatok, mely folyamatban az
Audi 1993-as győri betelepülése, az INNONET Nonprofit Kft. (későbbiekben
INNONET) 1997-es megalapítása releváns szerepet játszott. A német nagyvál-
lalat megjelenése a német beszállítók érkezését vonta maga után, az INNONET
innovációs és szolgáltató centrum pedig számos szolgáltatással segítette a
betelepülni szándékozó cégeket, valamint a betelepült cégekkel kapcsolatot
[19] 23/2013 (II. 1.) kormányrendelet az ipari parkokról szóló 297/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet
módosításáról.
[20] OECD (2011): Regions and Innovation Policy. OECD Reviews of Regional Innovation. OECD
Publishing. (Elérhető: http://dx.doi.org/10.1787/9789264097803-en Letöltés ideje: 14.05.2015.)
74
KECSKÉS PETR A – KOVÁCS ELőD PÉTER
kialakítani kívánó vállalatokat. A non-profit formában működő cég innovációs
centrumként és inkubátorházként funkcionál az Ipari Park területén belül,
története a mai napig számos ponton összeforrt a Park történetével.
Az Ipari Park területe folyamatos területbővítése projekteken esett át, és
mára meghaladja a 190 hektárt, a betelepült cégek száma pedig 104,[21] melyek
között 13 ország multinacionális vállalatai mellett, illetve annak következtében
hazai kis- és középvállalkozások találhatóak.
1. ábra: Az Ipari Parkban letelepedett cégek (N=101) nemzetgazdasági ágazatok
szerinti megoszlása
Forrás: a Győri Nemzetközi Ipari Park Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok (2012)
alapján saját szerkesztés (2015).
A Park „lakói” által foglalkoztatottak száma már meghaladja az 5100 főt,[22]
amely jelentős hozzájárulást jelent a városi foglalkoztatottsághoz. Az Ipari Park
gazdasági hatásai több területen kifejtették befolyásukat, hiszen a kedvezőtlen
gazdasági időszakokban szerepet játszott a gazdaság felpezsdítésében, felélén-
kítette az építőipart, kezdetét vette a termelő-berendezések beruházása, továbbá
[21] http://www.ipgyor.hu/hu, Letöltési idő: 2015.06.15.
[22] A Győri Nemzetközi Ipari Park által 2014-ben rendelkezésre bocsátott adatok alapján.
75
AZ IPARI PARKOK GAZDASÁGfEjLESZTÉSBEN BETÖLTÖTT SZEREPE...
munkahelyeket teremtett és a beszállítói, szolgáltatói megrendelések száma is
növekedésnek indult. Mindez a hatás a mai napig megmutatkozik a Park és az
ott betelepülő cégek életében, valamint a város gazdaságában is.[2 3]
Az elméletben fellelhető ipari parktipizálást alkalmazva a győri parkra, a
Park a neofordista és részben a tudásalkalmazó régiók és egyúttal ipari területek
közé sorolható, ahol elsősorban a rutintevékenységek végzésére specializálód-
tak a cégek, bár egyre nagyobb arányban találkozhatunk innováció-központú
vállalatokkal is. Az Ipari Park napjainkban a technológiai parkok jellegzetessé-
geivel rendelkezik, a területén működő INNONET pedig inkubátorként tölt be
releváns szerepet.
A következő fejezetben választ kapunk arra, hogy a Győr-Moson-Sopron
megyében élők miképp vélekednek az Ipari Parkról, milyen a létesítmény és
általánosságban az ipari parkok reputációja a megkérdezettek körében.
AZ EMPIRIKUS KUTATÁS ISMERTETÉSE – MÓDSZERTAN, EREDMÉNYEK
Ahhoz, hogy adatokat szerezhessünk általában az ipari parkok és a Győr váro-
sában található ipari park megítéléséről, 2014 tavaszán egy kvantitatív kutatást
végeztünk. Ennek keretében, egy kérdőív segítségével olyan Győr-Moson-Sopron
megyében élő egyéneket kérdeztünk meg, akik „laikusként” szolgáltattak
választ a kérdésekre, vagyis akik nem foglalkoznak tudományosan és/vagy
szakmai értelemben ipari területekkel. A kérdőíveket a papír alapú lekérdezés
után, manuálisan dolgoztuk fel az adatok kódolását, tisztítását és feldolgozását
az SPSS 20.0 statisztikai program segítségével végeztük el.
A végső mintaelemszám 400 fő lett az adattisztítást követően, melyek mind-
egyike megfelelt a kutatás elsődleges kritériumának – vagyis a földrajzi leha-
tárolásnak. A mintavételi technikák közül a kvótás mintavételt alkalmaztuk,
melynek alapját, vagyis a kvótákat az életkorcsoportok adták (lásd 1. melléklet).
A kutatás megkezdése előtt a következő kutatási kérdéseket fogalmaztuk meg:
• K1: Hogyan jellemezhető az ipari parkok magyarországi megítélése a 21.
században?
• K2: Milyen a győri Ipari Park reputációja?
A következő alfejezet, a kérdőíves megkérdezés eredményeinek bemutatásá-
val, választ ad a megfogalmazott kérdésekre.
A KVANTITATÍV KUTATÁS FŐBB EREDMÉNYEI
A megkérdezettek 85%-a olyan településen él, melynek 15 km-es körzetén belül talál-
ható ipari park, közülük is a többség (281 fő) a megyeszékhelyen, Győrben lakik.
[23] Magasházi A. (1998): Az ipari park célprogram lehetőségei a Győri Ipari Parknál. Gazdaság és
Gazdálkodás, 36. évf., 6. sz. 9–11.
76
KECSKÉS PETR A – KOVÁCS ELőD PÉTER
Az ipari parkok általános reputációjára és megítélésére vonatkozó kérdések
közül kiemelendő az, mely során a válaszadók nyitott kérdés keretében külön-
féle kifejezéseket kapcsoltak a terminushoz. A többség pozitívan vélekedik a
parkokról, melyekről elsődlegesen a munkahelyteremtés (10,7%), az ipari terme-
lés (7,1%), valamint a gazdasági fejlődés (6,2%) jut eszükbe.
2. ábra: Az ipari parkok és gazdaságban betöltött szerepük megítélése (N=400)
Forrás: kérdőíves kutatás adatai alapján saját szerkesztés (2015).
A 2. ábrában felsorolt állítások az ipari parkok általános reputációjára és megíté-
lésére vonatkoznak, melyek többféle szempontot tartalmaznak – innovációs
szerepkör, gazdasági fejlődésben betöltött funkció, letelepedés hatásai, követ-
kezményei a társadalom, a város és a régió szemszögéből. Az állítások mellett
látható átlagértékek kifejezik, hogy a válaszadók (N=400) az adott kijelentéssel
egy 1-5-ig tartó Likert-skálán mennyire értettek egyet.
Összességében levonható a következtetés, hogy az elméleti áttekintés során
ismertetett megállapítás, miszerint az ipari parkok a gazdasági fejlődés fontos
aktoraiként tevékenykednek Magyarországon, megállja a helyét, hiszen vala-
mennyi állítás magas értékeket kapott. Az ábra első három állítása azért kapott
77
AZ IPARI PARKOK GAZDASÁGfEjLESZTÉSBEN BETÖLTÖTT SZEREPE...
alacsony értéket, mert a mondatot eleve tagadásként fogalmaztuk meg, vagyis
a válaszadók épp azzal értenek egyet, hogy a parkok pozitív hatással vannak a
város, illetve a régió gazdaságára.
A Győri Ipari Parkra vonatkozó konkrét kérdésekre 395 megkérdezett vála-
szolt, melyek a Park megközelíthetőségére, infrastruktúrájára és az általa nyújtott
szolgáltatások színvonalára, valamint a technológiai fejlettségére vonatkoztak.
A 3. ábrában összegezzük az egyes dimenziók értékelését, a kapott válaszok
átlagértékeinek feltűntetésével.
3. ábra: A Győri Nemzetközi Ipari Park megítélése (N=395)
Forrás: kérdőíves kutatás adatai alapján saját szerkesztés (2015).
Valamennyi faktort egy 1-5-ig tartó, szemantikus differenciálskálán kellett érté-
kelniük a válaszadóknak, melyek két végpontján az adott faktorra vonatkozó
ellentétes állítások szerepeltek. Ahogy az ábra is mutatja, minden faktor nagyon
pozitív értékelést kapott, tehát e dimenziók tekintetében a győri Ipari Parkról
alkotott vélemény kifejezetten pozitív.
Összegezve a kvantitatív kutatás tapasztalatait, és választ adva a kutatási
kérdésekre, elmondható, hogy Magyarországon az ipari parkok fontos gazda-
sági szereplőként működnek, melyet a „hétköznapi” emberek is érzékelnek és
értékelnek is. Az ipari parkokhoz mint entitáshoz és mint fogalomhoz pozitív
jelzőket párosítanak, az általános reputációjuk kiemelkedően pozitív valameny-
nyi vizsgált dimenzió esetében. A vizsgálat alanyát képező, Győr városában
található Ipari Park megítélése is kiemelkedően biztató, hiszen a tanulmányo-
zott változók esetében kimagaslóan pozitív értékeket találtunk.
78
KECSKÉS PETR A – KOVÁCS ELőD PÉTER
A jövőbeli kutatási irányok között szerepel a győri Ipari Park hazai és nemzet-
közi szintű összehasonlítása a jelen tanulmányban bemutatott primer kutatás
mintáján, melynek első lépése a benchmark ipari parkok kijelölése. Továbbá
fontos lenne a szakértői háttér megismerése is a magyar ipari parkokat, és a
győri Ipari Parkot tekintve egyaránt.
ÖSSZEGZÉS
Összességében elmondható, hogy az ipari parkok fontos gazdasági aktorokká
váltak a magyar gazdaságban, melyek nagymértékben hozzájárulnak a gazda-
sági fejlődéshez, az ipari termeléshez és a különféle szolgáltatások nyújtásához.
Az ipari területek az elmúlt évtizedekben folyamatos változásokon mentek
keresztül, a parkok a kelet-közép-európai térségben még viszonylag rövid múlttal
rendelkező entitásoknak tekinthetőek. Pozitív megítélésükön, reputációjukon azon-
ban ez mit sem változtat, sőt, mivel a területfejlesztés kiemelt szereplői és eszközei,
növelve egy adott régióban, városban a termelékenységet, a foglalkoztatottságot és a
versenyképességet, funkciójuk és létjogosultságuk alapvető és kiemelkedő.
Mindezt alátámasztja a szerzők által áttekintett hazai és nemzetközi szakirodalmi
háttér, valamint az elvégzett primer kutatás is, mely során megerősítést nyert az előze-
tesen megfogalmazott hipotézisünk, miszerint a magyar ipari parkokra a gazdasági
fejlődés zálogaként tekintenek. A parkok általános megítélése mellett a Győr város-
ában – Magyarországon elsőként – alapított Ipari Park a mai napig megőrizte népsze-
rűségét. Mindez egyrészt megmutatkozik a Parkra vonatkozó statisztikai adatok
esetében, másrészt a megyében élők Parkról alkotott véleményében is.
IRODALOM
• Ben, T. M. – Wang, K. F. (2011): Interaction Analysis among Industrial Parks, Innova-
tion Input, and Urban Production Efficiency. Asian Social Science, Vol. 7., Issue 5. 56–71.
• Benko, G. (1991): Géographie des technopoles. Masson, Paris.
• Czakó, K. (2014): Az Audi Hungária Motor Kft. hatása a helyi gazdasági és társadalmi
folyamatokra. Tér és Társadalom, Vol. 28. June. 188–198.
• Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (2014): Megalapozó vizsgálat Győr Megyei Jogú
Város Településfejlesztési Koncepciójához és Integrált Településfejlesztési Stratégiájához. Győr.
• Kiss, É. (szerk.) (2013): A hazai ipari parkok különböző dimenzióban. Dialóg-Campus
Kiadó, Budapest-Pécs.
• Központi Statisztikai Hivatal (2012a): Megyei Jogú Városok.
• Központi Statisztikai Hivatal (2012b): A járműipar helyzete és szerepe a Nyugat-Dunán-
túlon.
• Központi Statisztikai Hivatal (2014): Nyugat-Dunántúl, a négy országgal határos régió.
Elérhető: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/gyornegyorszaggal.pdf
Letöltés ideje: 2015.03.20.
• Lux G. (2011): Az újraiparosítás lehetőségei: Fejlesztési együttműködés a periférián.
Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek. VIII. (2). 4–13.
79
AZ IPARI PARKOK GAZDASÁGfEjLESZTÉSBEN BETÖLTÖTT SZEREPE...
• Magasházi A. (1998): Az ipari park célprogram lehetőségei a Győri Ipari Parknál.
Gazdaság és Gazdálkodás, 36. évf., 6. sz. 9–11.
• OE CD (2011): Regions and Innovation Policy. OECD Reviews of Regional Innovation.
OECD Publishing. Elérhető: http://dx.doi.org/10.1787/9789264097803-en Letöltés ideje:
14.05.2015.
• Rakusz L. (2001): Ipari parkok 1994–2000. IPE, Budapest.
• Rechnitzer J. (2014): A győri járműipari körzetről szóló kutatási program. Tér és Társa-
dalom, Vol. 28. June. 3–11.
• Rechnitzer J. – Páthy Á. – Berkes J. (2014): A magyar városhálózat stabilitása és válto-
zása. Tér és Társadalom, Vol. 28. June. 105–127.
• Tiner T. (2011): Az ipari parkok elérhetőségének szerepe a nemzetközi és hazai szakiro-
dalomban. Földrajzi Közlemények, 135. évf., 3. sz. 291–300.
• 23/2013 (II. 1.) kormányrendelet az ipari parkokról szóló 297/2011. (XII. 22.) Korm.
rendelet módosításáról.
Internetes források:
http://www.ipgyor.hu/hu
http://www.raba.hu/english/our_history.html
www.audi.hu
MELLÉKLETEK
1. melléklet: A minta ismertetése a kvótás mintavétel alapján
Életkor KSH (2011) Végső minta (2014)
20-29 év között 17,13% (N=61.517) 20,00% (N=80)
30-49 év között 37,67% (N=135.252) 35,80% (N=143)
50 év felett 45,19% (N=162.217) 44,30% (N=177)
Forrás: a Központi Statisztikai Hivatal (2014) és a 2014-ben végzett kutatás
eredményei alapján saját szerkesztés.
ENGLISH ABSTRACT
The study gives an overview of the role of industrial parks in the economic development
and of their reputation in Hungary. The conscious establishment of these facilities
was started after the democratic transition in the beginning of the 1990s, first by the
formation of the International Industrial Park of Győr. The authors will highlight the
economic status of the city, and then the study will be continued by the introduction of
the industrial park. The definitions and regulations used in the national and international
literature confirm the outstanding role of industrial areas in the economic development.
80
KECSKÉS PETR A – KOVÁCS ELőD PÉTER
The article focuses on the empirical research and its findings which was carried out
in 2014 in Győr-Moson-Sopron county (N=400) and which deals with the reputation
and opinion of industrial parks. The results verify our hypotheses according to which
industrial parks are surrounded by positive opinion and based on the answers of the
respondents; they are relevant actors in the Hungarian economy.
