A családi nevelés és a szülői hivatás sajátosságai, feladatai

Full text

A családi nevelés és a szülői hivatás sajátosságai, feladatai
1. Bevezetés
A családban történő nevelés és a szülői hivatás rendkívül felelősségteljes, türelmet,
alázatot, féltő szeretetet igénylő szolgálat, küldetés. Feltételezhető, hogy a különböző
meggyőződésű szakirodalom álláspontjai a család értelmezése és a családi nevelésre
vonatkozóan eltérő képet mutatnak. A keresztyén magatartás, a vallásos lelkület
valószínűleg segíti a testileg, lelkileg egészséges család kialakítását, megélését.
Amennyiben a család nem tudja megfelelően betölteni feladatát és külső segítségre
szorul, fontos, hogy kompetens, szakszerű támogatást kapjanak a családtagok. A
nevelők, a családsegítő intézmények és az egyház szerepe különös jelentőséggel bír e
tekintetben. A tanulmány célja a családi nevelés és a szülői hivatás sajátosságainak,
értelmezéseinek áttekintése elsődleges és másodlagos források alapján.
2. A család fogalmának értelmezései, sajátosságai
A család fogalma, működésének jellemzői számos szempont szerint elemezhető, több
tudomány nézőpontjából vizsgálható pl. jog, néprajz, szociológia (családok típusai,
életmódja stb.); a tanulmányban e nézetek közül elsősorban a pszichológiai és a
pedagógiai megközelítés kerül előtérbe.
A pszichológia a családot folyamatos változásban lévő pszichoszociális rendszerként
definiálja; e szemlélet alapján a családtagok nem csak egymás mellett élnek, hanem
szorosan kapcsolódnak egymáshoz, szeretetkapcsolatban, egymásra figyelve alkotnak
egységet.1 A pedagógia a családban történő nevelési folyamatra teszi a hangsúlyt és a
gyermeket érő nevelési hatásokat vizsgálja, amely pozitív vagy negatív
kimenetelében a szülőknek nagy szerepe van.2
Napjainkban a család fogalma, a család szerkezete, működése, funkciói
folyamatos változásban vannak.3 Talán ezzel is indokolható, hogy az emberek sokkal
elfogadóbbak lettek a hagyományostól eltérő jelenségek megítélésében. Elmondható,
hogy manapság már az elnevezés tekintetében sem egységesek a társadalmak,
különböző nézetek figyelhetők meg. Megszokott tény, hogy a házasság nélküli
együttélést, illetve a közös gyermeknevelést is családnak nevezi a köznyelv. Vannak
1 FLÒRES D'ARCÀIS: Nuovo dizionario di pedagogia, 468-469.
2 KOMLÓSi S: Családi életre nevelés, 23.
3 BURNS-KOVACS: (2015): Education and the modern family. digitalizált változat
1

országok, ahol családnak hívják az egyneműek kapcsolatát, házasságát (gyermekkel
vagy anélkül), máshol azonban csak a különneműek együttélését, házasságát értik
alatta.
Magyarország Alaptörvénye Alapvetés L) cikk 1. cikkely kijelenti, hogy
Magyarország védi a házasság intézményét a férfi és nő között, önkéntes elhatározás
alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának
alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.4
A család egy másik megközelítését a családvédelmi törvényben ismerhetjük meg: a
család erkölcsi alapokon nyugvó önálló közösség. A család a legfontosabb nemzeti
erőforrás, a társadalom alapegysége a nemzet fennmaradásának biztosítéka, az emberi
személyiség kibontakozásának természetes közege, amit az államnak tiszteletben kell
tartania. A családban történő nevelkedés biztonságosabb minden más lehetőséghez
képest. A család létrejöttének fundamentuma a házasság, ami egymás szeretetén és
tiszteletén alapuló életközösség. Az anya és az apa tartós és szilárd kapcsolata az
alapja a gyermekek érdekében végzett felelősségteljes nevelésnek.5
Napjainkat jellemző családtípusok:
1. Nukleáris család (családmag): kétgenerációs családot jelöl, a szülők és a
gyermekek alkotják.
2. Többgenerációs család: legalább három generáció él együtt, a nagyszülők, szülők,
gyermekek (esetleg még dédszülők, ükszülők).
3. Nagycsalád: a Magyar Néprajzi Lexikon6 szerint vérségi, gazdasági, egy helyen
működő társadalmi egység (átlagban 20-25 tagból állt). Jogilag napjainkban a
kettőnél több gyermeket nevelő családot jelenti.
4. Egyszülős család/csonkacsalád vagy családtöredék: általában azt értjük alatta,
amikor az elvált vagy özvegy szülő egyedül neveli a gyermekeit.
5. Mozaik/patchwork/binukleáris család: elvált szülők új kapcsolatot alakítanak ki,
újra házasodnak, családot alapítanak.
A családi rendszer működése az alábbi jellemzők segítségével írható le:
1. nyílt, ami jelenti a környezete felé való nyitottságot (külső hatások, emberek,
események szerepe és hatása a családra);
4 Magyarország Alaptörvénye, 5. digitalizált változat
5 2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?
docid=A1100211.TV digitalizált változat
6 Nagycsalád jelentése. Magyar Néprajzi Lexikon - digitalizált változat
2

2. dinamikus, hiszen a család folyamatos változásban van, ami azonban nem
folyamatos bizonytalanságot jelent, sőt a stabilitás és a biztonság érzését egyidejűleg
nyújthatja (homeosztatikus egyensúlyra törekszik);
3. cirkularitás (körkörösség) jellemzi, vagyis a családtagok kölcsönös kapcsolatban
állnak egymással, így erőteljesen hatnak egymásra (a családtagok viselkedése,
változása a többi családtagra is hatással van – vagy vele megegyező irányba, vagy
ellentétes irányba mozdul el);
4. kreativitás, azaz hogyan reagál a külső és a családból jövő ingerekre, történésekre,
képes-e alkalmazkodni és akár új funkciókat létrehozni.7
A család többirányú hatásrendszer, hiszen a gyerekek is befolyásolják, formálják
szüleik viselkedését, már a beszéd megjelenése előtt is.
Claude Lévi-Strauss megfogalmazása értelmében a családnak három lényegi
sajátossága van:
1. a házasság az alapja;
2. a tartalmat a férj, a feleség, illetve a leszármazottaik, a gyermekeik közötti viszony
szolgáltatja;
3. a családtagoknak jogi, gazdasági, vallási stb. elkötelezettségeik vannak egymás
felé, amelyek egyben családi köteléket is jelentenek.8 Természetesen a család
harmonikus működése esetén az elvárások teljesítése nem okoz problémát, sőt
alkalmassá válik arra, hogy intim közösséggé váljon, amire egyetlen más társadalmi
csoportban sincs lehetősége az embernek.
Kozma Tamás9 szerint a család az emberi együttélés ősi formája, különnemű
személyekből áll és legalább két generáció tartozik hozzá. A család jellemzője, hogy a
tagok között leszármazotti vagy örökbefogadási kapcsolat van, de ami ennél is
fontosabb szeretetkapcsolatban élnek. A szeretetkapcsolatnak van pozitív és negatív
oldala is:
- pozitív: mivel a szeretet jellemzi, ezért az adás, az önzetlenség, a lelki, érzelmi
megerősítés, az áldozathozatal stb. jellemzi;
- negatív: minél szorosabb a szeretetkapcsolat, annál jobban ismeri a családtag
gyengeségeit, az érzékeny pontjait, így – ingerültség, fáradtság, tehetetlenség stb.
miatt – sokkal mélyebben meg tudja bántani.
Sajnos a családkutatások eredményei arra mutatnak rá, hogy napjainkban egyre
kevesebb a szeretetkapcsolat. Akik családban élnek, azok sem biztos, hogy
7 FEUER: A serdülőkor leválási problémái, 582.
8CSEH-SZOMBATHY: Családszociológiai problémák és módszerek, 231.
9 KOZMA: Bevezetés a nevelésszociológiába, 23
3

szeretetkapcsolatban élnek, csak egymás mellett. Az ember számára minden
megvehető, így körülbástyázza magát technikai berendezésekkel, „beszélő” gépekkel
(TV, rádió), de embertársa, lelkitársa nem biztos, hogy van, aki meghallgatja, aki
együtt örül/búsul vele, ha kell. Gyökössy Endre10 is ezt állapítja meg könyvében
idézve Illyés Gyulát, aki szerint „A hárommillió koldus országából a hárommillió
neurotikus országa lettünk.”
Keresztény megközelítés szerint a Krisztus iránti szeretet házasság- és
családformájú; a házas és családi életkapcsolat pedig Krisztusformájú. A család élet-
és hitközösség, a házasság pedig egy férfi és egy nő partneri, személyes szereteten
alapuló, tartós nemi és életközösség.
A házasok lelkiségének jellemzői:
a) Az egymásnak ajándékozottság érzése: önmagunk odaajándékozása a másiknak és
a másik ajándékának elfogadása.
b) Együttnövekedés: élő közösségben élnek együtt és egymás által fejlődnek.
c) Növekedés az odaadásban: az önszeretet és a felebaráti szeretet helyes
egyensúlyának megtalálása.
d) Egymás elviselése: áldozathozatalban, másik korlátjainak felismerésében,
elszenvedésében jelenik meg.
e) Kereszthordozás a házasságban: előfordul gyűlölet, hallgatás, szeretetlenség, meg
nem értés, de közös sorsuk miatt a házastársak elfogadják és megköszönik Istennek a
keserű tapasztalatot is.
f) Találkozás Krisztussal: a házastársak együtt közösen keresik a találkozás
lehetőségét az imádságban, az Istentiszteleten, az Igeolvasás/hallgatás alkalmával.11
Gyökössy12 megfigyelése szerint különböző házasságtípusok figyelhetőek meg:
1. Párközpontú házasság, amelyet érzelemgazdag, tartós, erős kapcsolat jellemez. A
gyermeket Isten ajándékának tekintik, akikkel el kell számolniuk Isten, az emberek és
önmaguk előtt.
2. Gyermekközpontú házasságban több szeretetet kapnak a gyerekek, mint a
felnőttek. Gyakran páros magányban élnek a házasfelek és csak a gyermek köti össze
őket.
10 GYÖKÖSSY: Kapcsolatápolás, 112.
11 Felhasználva: A keresztény szellemiség lexikona
http://mek.oszk.hu/adatbazis/lexikon/phplex/lexikon/d/katlex/s150.html, digitalizált
változat
12 GYÖKÖSSY: Kapcsolatápolás, 150.
4

3. Szülőközpontú házasságban a házastárs vagy házastársak erősen és gyerekesen
kötődnek a szülőkhöz, nem tudnak leválni róluk.
4. Barát- és társaságközpontú házasság, ahol a korábbi leány- és legénykori
szokások, közösségek változatlanul megmaradnak. A barátok és a társaság jelent
elsődlegességet.
A fent bemutatott házasságtípusoknál nem a résztvevőkkel (pl. barát, szülők stb.) van
a baj, hanem azzal, hogy kik kaptak főszerepet a család életében, a fontossági sorrend
meghatározása nem megfelelő csupán. A keresztyén szülőknek tudniuk kell, hogy a
Biblia nem gyermek-központú, hanem Krisztus- központú, azaz Krisztus a
legfontosabb a családban és nem a gyermek és nem is a házastárs. A gyermek az Isten
tulajdona a szülők ajándékba kapják és el kell számolni velük.13
A tudatos, ideális párkapcsolat, valamint a szeretet- és felelősségteljes család
kialakításának feltételei:
1. Önismeret az alapja a kapcsolatteremtési nyitottságnak. A kellő önismeret érett
személyiséget feltételez, így rugalmasan tud alkalmazkodni párjához, majd
későbbiekben gyermekeihez, családjához.
2. Szerelemre, szeretetre való képesség, a másik ember elfogadásának képessége.
3. Alkalmazkodó képesség, a másik ember viselkedésének megértésére való
törekvés. A családi munkákban való aktív részvétel. A felmerülő problémák
felismerése és tudatos feloldása az őszinte, nyílt, folyamatos kommunikáció
segítségével.
4. A saját múlt felvállalása: tartós kapcsolat kialakításának és fenntartásának egyik
ismérve az őszinteség.
5. A közös felelősségvállalás, a „mi-tudat” a kiegyensúlyozott párkapcsolat alapja: az
összetartozás érzését erősíti; a leendő gyermekekért tudatosan vállalt felelősség
kialakításában segít.
6. Harmonikus, örömteli szexualitás a párkapcsolatban. Ennek a feltételnek
napjainkban különös jelentőséget tulajdonítanak, pedig a párkapcsolati foglalkozások
tapasztalatai azt mutatják, hogy sokkal fontosabb a megértés, a másik ember tisztelete
a szexualitásnál a tartós kapcsolatokban.
7. Egyenjogúság és kölcsönösség a kapcsolatban: a férfi legyen igazi férfi, a nő igazi
nő a szerepeknek nem csupán a biológiai, hanem érzelmi-lelki értelmében is.
8. Egyéb kapcsolatok fenntartása: a családon kívüli baráti, munkatársi, sporttársi,
gyülekezeti stb. kapcsolatok ápolása.
13 PÁLHEGYI: Keresztyén házasság, 101-102.
5

9. Tudatos és folyamatos tevékenység a kapcsolatért, a kapcsolat elszürkülése ellen.
Szeretetadás és a társ szeretetének tudatos érzékelésével, a valódi, csak a másikra
figyelő együttlétekkel és a tudatos figyelmességekkel, testi és lelki érintésekkel, a társ
egészségének tudatos védelmével sokat tehetünk a párkapcsolatért, a testileg-lelkileg
egészséges család alakításáért.14
A család hagyományos értelemben az a közösség, amelybe az egyének
beleszületnek, s amely az intim kapcsolataival hozzájárul a családtagok fizikai,
mentális és lelki egészségéhez. A család nevelőhatásának eredményességét nagyban
befolyásolja a családtagok egymáshoz való viszonya, a családi nevelés tudatossága, a
célközpontúsága (egy értékrendet vallanak-e a szülők).
Optimális esetben a családban tapasztalja meg az ember a teljes elfogadás, a szeretni
és szeretve lenni érzését. Ebben a kis közösségben lehet az ember ténylegesen olyan,
amilyen valójában, vagyis nem kell szerepet játszania – ezért tud igazán otthon
kikapcsolódni. Forgách József15 rámutat arra, hogy az elsődleges szocializációs
csoportok élete – mint a család - azonban nem biztos, hogy minden esetben idillikus a
csoport kis létszáma miatt. A probléma forrását jelentheti az alkalmazkodás elvárása,
az egyéni szabadság hiánya, a túl sok kötöttség.
A családon belül tapasztalt bizalom egymás iránt, az ősbizalom érzése, a felebaráti
szeretet, a társas létet elősegítő proszociális-, azaz a közösség érdekeit szem előtt tartó
- magatartás a személyiség fejlődése során pozitív hatásként jelenhet meg a másik
embertárs iránt is segítőkészségben, együttérzésben, szolidaritásban. Az imént
felvázolt okok miatt érthető, hogy a vallásos magatartás kialakulásához nagyban
hozzájárul a család értékrendje, életfelfogása. Karácsony Sándor egykori tanítványa
Gyökössy Endre16 lelkészként szintén összeköti a vallásgyakorlását a családdal, mikor
azt írja egyik könyvében, hogy „...egy gyülekezet akkor igazán gyülekezet, ha család
is; s egy család akkor igazán család, ha egy kicsit gyülekezet is.” Egy Dániában
végzett kutatás alapján a vallási beállítottságot leginkább a család, ezt követi a
személyes meggyőződés, hozzáállás, majd az iskola szellemisége határozza meg.17
Karácsony Sándor18 hangsúlyozza, hogy az elsődleges szocializációs színtér a család
nem tölti be hiánytalanul funkcióját, ezért az iskolának, a másodlagos szocializációs
közegnek kell több tevékenységet ellátnia. A szülők nem töltik be felelősségteljesen
14 felhasználva HEGEDÜS: Család, gyermek, társadalom, 26-27.
15 FORGÁCH: A társas érintkezés pszichológiája, 18.
16 GYÖKÖSSY: Kapcsolatápolás, 6.
17 PEM: Az egész ember nevelése, 228.
18 KARÁCSONY: Ocsúdó magyarság, 248-249.
6

feladatukat, a család funkciói sérülnek, így az iskola feladatköre bővült, a
személyiségfejlesztést tágabban kell értelmezni. Erre a tényre Bagdy Emőke19 is utal
a könyvében.
3. A család mint elsődleges szocializációs színtér
A család a társadalom legkisebb kulturális, gazdasági, szociális egysége, ahol kétfajta
szocializációs hatás érvényesül:
1. a rejtett, spontán megnyilvánuló, akaratlanul is közvetített hatások (pl. a családi
légkör, a kommunikáció stb.);
2. a tudatosan irányított nevelési hatások (pl. gyermeknevelési elképzelések, nevelési
módszerek alkalmazása stb.).
A kétfajta szocializációs hatás a tekintetben is tetten érhető a családban, hogy
egyrészről a gyermek születésével, növekedésével érik a felnőtt szülővé, másrészről
pedig a szülő szocializálja a gyermeket társas személlyé.
Az eredményes családi szocializáció ismérvei családterapeuták és házassági
tanácsadók szerint:
1. Felelősség minden családtag iránt.
2. Meghitt nyíltság és bizalom.
3. Számtalan együttes családi élmény.
4. Erkölcsi tartás és következetesség.
5. A családtagok elismerést adnak és kapnak egymástól.
6. Konfliktustűrő képesség.20
A család, mint a társadalom legkisebb egysége az ember személyiségének legfőbb
alakítója.
A család egyik legfontosabb szocializációs funkciója a beszéd, a kommunikáció
megtanítása, hiszen a társadalomban e jelrendszer segítségével tud az ember
boldogulni, kapcsolatot kialakítani és megtartani. A család az első olyan helyszín a
gyermek számára, ahol szerepeket tanul (gyermek, testvér, unoka), majd azokat
gyakorolja (interakciós tér).
A családban kapott minták, érzések, konfliktusmegoldások, attitűdök stb. adják a
kiindulási alapot az alapszemélyiség kialakulásához. Ezért fontos, hogy az életkor e
korai szakaszában milyen közegben, milyen hatások érik a gyermeket.
A gyermekek szocializációs és a vallási szocializáció folyamatában is nagy
jelentőséggel bír a csecsemő, a kisgyermek gondozása és biztonságának garantálása,
19 BAGDY-TELKES: Személyiségfejlesztő módszerek, 18.
20 TELEKI: Szocializáció, 9.
7

ami testi ellátást és lélekápolást egyaránt jelenti. E folyamat eredményességének
feltétele a kiegyensúlyozott, szeretetteljes anya-gyermek kapcsolat, amelynek legfőbb
ismertetőjegyei:
a) a testi közelség, fizikai kontaktus biztosítása, hiszen ez a biztonságérzet első
forrása;
b) fenntartás nélküli szeretet, az édesanya nyújtja az első mintát az érzelmek
kifejezésének tanulásához, a szokásrendszer elsajátításához, az önálló
tevékenységhez, minden későbbi személyes szeretetkapcsolat minőségéhez;
c) optimális testi ellátottság érzése;
d) biztonságérzet, mivel a környezet megismerésének első érzelmi motiváció az
édesanya, ezért nagyon fontos, hogy határozottságot, biztonságot sugározzon. ”Az a
kisgyerek indul el földeríteni a világot, akinek van kitől elindulnia, és van kihez
megérkeznie” (Mérei Ferenc)
e) családi és belső nyugalom, kiszámíthatóság, kölcsönös figyelem;
f) szilárd értékrend közvetítése, mintaadás.21
A vallási szocializációhoz is elengedhetetlenül fontosak a fenti ismérvek, hiszen az
édesanya-kép és az Istenkép szorosan összefügg egymással. Ha kisgyermekkorban
átéli az ember azt, hogy feltétel nélkül elfogad, szeret, gondoskodik róla valaki és
megérti, az az ember el tudja fogadni Isten végtelen kegyelmét és szeretetét is.
4. Napjaik családmodelljeinek legfontosabb jellemzői
A család életére számos, a társadalom által produkált új helyzet gyakorol hatást,
amely sok esetben nem erősíti, hanem sokkal inkább gyengíti a családtagok közös
élettevékenységét.22 Vizsgáljuk meg napjainkban a családi életet befolyásoló
sajátosságokat és ebből adódóan a család működésére gyakorolt hatásukat!
1. A szülők „kettős karriere”
A kettős karrier kifejezés arra utal, hogy sok szülő mind a munkahelyén, mind a
családban maximálisan akar teljesíteni. Ez a jelenség inkább a nőket érinti, hiszen a
társadalom leginkább tőlük várja el a család életének vezetését és a gyermeknevelést.
A nők egyenjogúsága, illetve a kétkeresős családmodell komoly kihívást jelent a
család életében.
A családi nevelés körében végzett kutatások egy része éppen emiatt a nők
tevékenyégének vizsgálatára irányul. Pl. A. Michel Franciaországban és Laura Balbo
(1978) Olaszországban végzett kutatásai rámutattak arra, hogy a házastársi és a szülői
21 FLÒRES D'ARCÀIS: Nuovo dizionario di pedagogia, 474.
22 FLÒRES D'ARCÀIS: Nuovo dizionario di pedagogia, 474.
8

szerepükben feszültséget, érzelmi megterhelést jelent a nők számára a kettős
elvárás.23
2. A generációk közötti viszony, kapcsolat átalakulása
Napjainkban a többgenerációs családmodellek már nem annyira jellemzőek, pedig
számos előnnyel jár, sok mindenre megtanítja a családtagokat, pl. konfliktuskezelés,
betegekről, idősekről való gondoskodás, az élet természetes velejáróinak kezelése (pl.
halál). A nukleáris családmodell elterjedésével mind fizikai, mind érzelmi síkon nőtt a
távolság a generációk között. Az egyén felelőssége, hogy miként tud/képes
kapcsolatot tartani, gondoskodni a szülőkről, nagyszülőkről. A munkahely segítheti e
folyamatot a rugalmas munkaidővel, illetve a lakhely és a munkahely közötti kis
távolság is megteremtheti a lehetőségét a szorosabb kapcsolattartásnak.
3. A családi szerkezetek rendezetlen, sokszor kaotikus formái
A különböző családtípusok (pl. csonkacsalád, mozaikcsalád stb.) nem mindig
teremtik meg a másik elfogadásának lehetőségét, a közösséggé formálódás útját,
hiszen sok esetben a szerepek vagy hiányoznak, vagy nem rendezettek. Még a
hagyományos családban is sokszor gondot okoz a közös gondolkodás, értékrend
összehangolása stb.
4. A család gazdálkodó egységből gazdasági egységgé vált
A családot inkább már csak a család költségvetésének megtervezése, a számlák
kezelése, az átutalások bonyolítása, a pénzmozgások követése stb. jellemzi a
gazdálkodás helyett.
5. A családtagok értelmes szabadidős tevékenységének hiánya
A család gazdálkodási tevékenysége híján a családtagoknak kevesebb vagy szinte
nincs otthon elvégzendő feladatuk, így több a szabadidejük, amit nem mindenki tud
vagy akar értelmesen eltölteni.
6. A családi szerepek tisztázatlansága, torzulása
A családban betöltött szerepek nem egyértelműek (gazdálkodásból adódó
munkamegosztás híján), növekszik a nők és a gyermekek egyenjogúsága. A szerepek
tisztázatlansága miatt sokszor szerepkonfliktusok jelentkezhetnek. Általában a
lelkileg/ fizikailag erősebb családtag áll helyt, gyakran ki is használják ezt a többiek.
7. A család fogyasztói szerepének erősödése
A család termelői tevékenységét a megnövekedett fogyasztói szerep váltotta fel.
8. A család sérülékenysége növekedett
A családi formák, az életmód zaklatottsága miatt a családtagok is érzékenyebbé,
feszültebbé váltak, ennek következményeképp a család is sérülékenyebb lett.
9. A családot nem a zárt, szoros kapcsolatban álló közösségkép jellemzi
A családtagok többet vannak távol az otthonuktól, vagy ha otthon vannak, akkor sem
közösen töltik, hanem az egyéni feladatukkal, problémájukkal, hobbijukkal (pl.
23 FLÒRES D'ARCÀIS: Nuovo dizionario di pedagogia, 471.
9

számítógépen végzett munka, számítógépes játékok stb.) foglalkoznak, amit nem
osztanak meg a többiekkel, így ebben az értelemben nem alkotnak zárt közösséget. A
családot a technika, a divat, a modernebb dolgok iránt nyitottság jellemzi inkább.
10.A házastársak/élettársak egymás iránti elkötelezettsége csökkent
A házasság intézménye már nem annyira bíztató a fiatalok számára, megnövekedett a
„lazább”, törvénytelen kapcsolatot ígérő együttélések, élettársi kapcsolatok száma.
11. Az élettársi kapcsolatok megítélése megváltozott
A házasság nélkül egy háztartásban élők megítélése változott, a társadalom elnézőbb
e viszony létesítése, fenntartása iránt. A hétköznapi nyelvben már nem
vadházasságnak hívják, mint korábban, hanem inkább együttélésnek.
12.A válások száma növekszik.
A 2000-es években 1000 házasságkötés közül 562 válással végződött. A statisztikai
adatok szerint a válóperek 71%-át a feleségek kezdeményezik. A legfőbb válóokok a
megcsalás, félrelépés, hűtlenség, illetve az alkoholizmusból eredő problémák.
Korábban leginkább 10-14 év után döntöttek válás mellett a házaspárok, a
rendszerváltás óta ez kitolódott, jellemzően 20 év házasság után következik be.24
13.A gyermekvállalási hajlandóság mérséklődése
Kevés gyermek születik, ami magyarázható azzal, hogy a gyermekvállalási
hajlandóság csökken, illetve azzal is, hogy növekedett a meddő párok aránya. A
Központi Statisztikai Hivatal (KSH)25 tájékoztatása szerint a jelenség összetett,
egyrészt magyarázható társadalmi-családalapítási szokások átalakulásával, az
iskolázottsági szint emelkedésével, a szülőnők életkorának kitolódásával, a személyes
értékrend, valamint a nők társadalmi szerepének változásával, másrészt gazdasági
okokra vezethető vissza: a munkaerőpiac beszűkülésével, az egzisztenciális
félelemmel, a gyermekellátó rendszer hiányosságaival magyarázzák a
gyermekvállalási kedv visszaesését.
Az előbbi jellemzőket figyelembe véve kijelenthető, hogy a családi nevelés
pedagógiájának fontossága megnőtt. Napjainkban a belső rend, felelősségteljes,
konfliktus- és problémamegoldó családi közösségek helyett inkább szolgáltatást
nyújtó szülőkkel, nevelőszülőkkel írható le a család. A gyermek nem kapja meg a
számára szükséges mintákat, példákat, érzelmi stabilitást, odafigyelést, amelyek az
egészséges szocializáció kialakításához nélkülözhetetlen.26 Viszont ez egy olyan
folyamatot indukálhat, amely azt eredményezi, hogy majd a gyermek sem lesz képes
24 Válások száma Magyarországon: egy kis válás statisztika
http://valasinfo.hu/valas/valasok-szama-magyarorszagon-egy-kis-valas-statisztika
digitalizált változat
25 A gyermekvállalás társadalmi-gazdaságihátterének területi jellemzői
https://www.ksh.hu digitalizált változat
26 CSÁNYi: Társadalom és ember, 56.
10

szülőként helytállni, normálisan működő családot vezetni. Jól működő minták híján
lényeges és sürgető feladat, hogy a családtagok segítséget kapjanak a családi
helyzetek megoldásában, kezelésében.
5. Családi életciklus-modellek és a család funkciói
A pszichológusok, családpedagógiával foglalkozó szakemberek szerint a család
folyamatos változásban van, események hatnak rájuk, melyek megváltoztatják,
alakítják a családban lévő kapcsolatokat, érzelmi viszonyokat.27 A különböző
szakaszokban eltérő kérdésekkel és problémákkal kell szembenézni, az újabb
feladatokat hívjuk „normál krízisnek”.28
Jay Haley29 (2001) az udvarlást, azaz a házasság előtti időszakot is a fontosabb
családi életszakaszok közé sorolja, így az ő családi életciklus szakaszai a következők:
1. az udvarlás szakasza;
2. a házasság korai szakasza;
3. a gyermek születése és a fiatal gyermekről való gondoskodás szakasza;
4. a házasság középső szakaszának problémái;
5. a gyermekek kirepülése a fészekből;
6. a nyugdíjas és öregkor.
A Hill és Rodgers-féle családi életciklus modell a gyermek érkezése, életkora
szempontjából bontja szakaszokra a házasságot, a családi életet:
1. az újonnan házasodott pár, gyermek nélkül;
2. csecsemős család;
3. kisgyermekes család (2,5 - 6 éves korig);
4. család iskoláskorú gyermekkel (6 - 12 éves korig);
5. család serdülőkorú gyermekkel;
6. a felnövekedett gyermeket kibocsátó család;
7. magukra maradt, még aktív szülők családja;
8. inaktív öreg házaspár családja.
Gyökössy Endre30 szerint a házasságban a férfi és a nő egy magasabb rendű egységgé,
házasságtestté lesznek, aminek a férfi a feje, a nő a szíve. „A férfi azért elhagyja apját
és anyját, és ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté.” (Ef 5,31-32)
Gyökössy szerint a házasságnak az emberi élethez hasonlóan alakul a maga fejlődési
folyamata. E nézet a továbbgondolása alapján megkülönböztethetők az alábbi
szakaszok:
27 DALLOS – PROCTER: A családi folyamatok interakcionális szemlélete, 7-52.
28 KOMLÓSI: Családterápiák, 354-376.
29 HALEY: A család életciklusa, 23.
30 GYÖKÖSSY: Kapcsolatápolás, 50
11

1. A házasság elején, azaz a házasság újszülött korában dédelgetni kell a kapcsolatot,
ha szükséges a szülők, a barátok is segíthetnek, hiszen rendkívül gyönge, törékeny
még a házasélet. Ebben az időszakban kell kialakulnia annak a tudatának, hogy
már nem két Én alkotja a házasságot, hanem Mi vagyunk.
2. A házasság az első két évbe akár bölcsőhalált is halhat, ha nem vigyáznak rá a
házastársak.
3. A házasság dackorszaka, ami akár 7 éves korig vagy annál tovább is eltarthat.
4. A házasság kamaszkora, amely komoly kríziseket okozhat a házastársaknak.
5. A házasság érett szakasza, amelyben a házastársak elfogadják a párjukat olyannak
amilyen, segítik, támogatják egymást fizikai és lelki értelemben is.
Ha a házasságnak nincs biztos alapja, akkor valószínűleg nem sikerül legyőzniük a
nehézségeket. Gyökössy szerint a házasság testiségét túlhangsúlyozzák a
szakemberek, és nem beszélnek a házasság lelki-szellemi oldalának fontosságáról
(megbecsülés. tisztelet, figyelem, gondoskodás, kedvesség, meghallgatás stb.).
A család funkciói (Kulcsár Kálmán a család szociológiai problémák körében
foglalkozik e témakörrel)31
1. Reprodukciós/biológiai funkció: valójában a társadalom utánpótlását, a népesség
számának stabilitását, jó esetben növekedését biztosítja. A gyermekvállalást, a
gyermekek felnevelését foglalja magába.
2. Gazdasági funkció: a család egy kicsi termelői egység, munkaközösség, ahol a
feladatokat is meg kell osztani egymás közt. Napjainkban átalakult ez a funkció,
hiszen a hagyományos paraszti gazdaság terhei, feladatai helyett a háztartás vezetése,
a pénzügyek (befizetések) intézése, a lakás vagy családi ház karbantartása,
esetlegesen a kert, az udvar gondozása, növénytermesztés és nők munkavállalásával
járó munkamegosztás került előtérbe.
3. A családtagok pszichés védelme, feszültségszabályozó szerep, érzelmi
szükségleteket kielégítő családi funkció: családtagok egymásra figyelését, megértését,
ha kell, áldozatvállalását jelenti. A család mint támogató rendszer működik minden
olyan esetben, amikor valamelyik családtag problémával áll szemben. Tudnia, éreznie
kell, hogy családtagjaitól konkrét segítséget kap, lelkileg is segítik a nehéz időkben.
Nincs olyan helyzet, amivel ne fordulhatna a családjához. A Bibliai tékozló fiú
története is erre tanít. (Lk, 15: 21-32)
4. A betegek ellátása és az öregekről való gondoskodás egyre fontosabb funkció,
hiszen a társadalmak elöregedésével egyre több idős emberről kell gondoskodni. A
31 FEUER, A serdülőkor leválási problémái, 392
12

fiataloknak a tiszteletadást, az idősek bölcsességének elismerését, a türelmet kell
gyakorolni.
5. A kulturális igény felkeltése, a szabadidő irányítása: a kultúra iránti igény, a
minőségi szintű szórakozás, az értékek tiszteletére, az egészséges és hasznos
szabadidő eltöltésére nevelés a cél.
6. A családtagok életének irányítása és ellenőrzése: egészséges, jól működő családban
nem jelent problémát ez a funkció, hiszen a céltudatos, felelősségteljes munka az
érték.
7. Szocializációs, nevelési funkció, személyiségformálás a társadalmi normák,
viselkedés, együttélési szokások kialakításában jelentkezik.
A család funkcióinak való megfelelés mértékét, a család életmódját32,
szukkultúráját, értékválasztását, mindennapi berendezkedését számos tényező
befolyásolhatja pl. az anyagi helyzet, lakás nagysága és felszereltsége, a helyi
kulturális lehetőségek, települési, ökológiai viszonyok, a családtagok életkora, neme,
iskolai végzettsége, vallási meggyőződése, a család nagysága, a családi
hagyományok, szokások, az aktuális családi életciklus stb.
6. A családok nem megfelelő működésének következményei
A család életében jelentkezhetnek problémák, konfliktushelyzetek, amelyek a
leggyakrabban, legkézzelfoghatóbban a verbális érintkezés során jutnak kifejezésre.33
A családi kommunikáció zavarai közé soroljuk:
1. A rejtett érzelmi elhanyagolást: ez a kifejezés azt jelenti, hogy az anyának
bizonyos elvárása van a gyerekkel szemben, a gyermek azonban ritkán felel meg
ennek képnek. Az anya elégedetlen lesz, a gyerek pedig daccal reagál, hiszen neki is
vannak elvárásai. Egyikük sem kap megerősítést, mindketten csalódnak a másikban.
2. A családi kommunikáció másik lehetséges zavara lehet a kettős kötés jelensége. A
metakommunikáció a családban is kiemelt jelentőségű. Előfordulhat, hogy
szándékaink ellenére mást közlünk a nonverbális csatornán. A kettősség tehát a
szóbeli és a nonverbális kommunikáció kettősségét jelenti. A családban a gyermek
súlyos konfliktushelyzetbe keveredik, ha folyamatosan egymásnak ellentmondó
32 Az életmód fogalmának többfajta értelmezése ismert, a tanulmányban az életmód
alatt az emberek magatartását, tevékenységeit, értékválasztását értjük, amely többnyire
tudatosnak mondható. Az értékorientáltságot befolyásolhatja/meghatározhatja a
hagyomány, szokás, divat.
33 A családok nem megfelelő működésének leírása HEGEDÜS: Család, gyermek,
társadalom, 28-45. alapján készült.
13

üzeneteket kap a nonverbális és a verbális csatornán. Kettős kötéssel kommunikáló
családban a gyermek felnőve gyanakvó, mindenkit fürkésző ember lehet, aki vagy
csak a verbális jelekre figyel, vagy azt negligálja teljesen.
Minden problémás gyermek mögött problémás család áll.
6.1. A család paranormatív krízisei
A családok életében vannak, illetve előfordulhatnak olyan krízisek, melyekre nem
lehet, vagy sokszor nem tud felkészülni. Ezek nem a család fejlődéséből adódnak. A
család krízisei szoros kapcsolatot mutatnak a gazdasági, politikai, etikai válsággal.34 A
paranormatív krízisek közé tartozik:
a. a válás,
b. a különböző krónikus betegségek,
c. a munkanélkülivé válás,
d. a migráció,
e. a természeti vagy társadalmi katasztrófák,
f. de krízishelyzetet idézhet elő a mobilitás, az egzisztenciális veszteség és a
nagyobb pszichikus trauma is.
Nagyon fontos a relatív egyensúly visszaállítása: a családi kommunikáció. Ha a
család és a házasság válságba kerül, az maga után vonja az egyén, a társadalom
harmonikus, kiegyensúlyozott működését is. Nagy segítséget jelenthetnek ilyen
esetben a családot segítő intézmények és a hasonló helyzetben lévőkkel való
kapcsolat kiépítése.
6.2. A diszfunkcionálisan működő család
A család diszfunkcionális működésének formája, amikor a szülők a gyermeknek
megmerevedett és célszerűtlen viselkedési mintákat közvetítenek, megpróbálják
lezárni határait a külső környezet hatásai elől, így belső egyensúlya nagyon instabillá
válik. Diszfunkcionálisan működik akkor is a család, amikor egy-egy új
családfejlődési szakaszban felmerülő új feladattal, szerepváltozással nem tud
megbirkózni. Súlyosan diszfunkcionális, rosszul működő családok azok, akik kevés
figyelmet fordítanak az egyes családtagok egyéni érzékenységére, véleményére.
Zűrzavaros módon vagy nagyon mereven ragaszkodnak a szabályokhoz, melyek
meggátolják a család fejlődését, változását pl. „a felnőttnek mindig igaza van”.
34 KARÁCSONY: A magyarok Istene, 109
14

6.3. A hátrányos helyzetű család
A hátrányos helyzet jellemző megnyilvánulásainak okai:
a) A gyermek környezetéből adódó okok miatt hátrányos helyzet: a család hiánya,
vagy az ép család hiánya; a deviáns mikrokörnyezet szocializációs ártalmai;
b) A gyermek személyiségéből adódó (pl. helytelen családi nevelés) okok miatt
hátrányos helyzet (deviáns magatartás, tanulási nehézségek, motiválatlanság stb.);
c) Anyagi okok miatt hátrányos helyzet (kevés jövedelemből él a család,
munkanélküli szülő/szülők, sok gyermeket tart el a család, rosszul felszerelt,
egészségtelen vagy szűkös lakáskörülmények, vagy a lakás hiánya stb.);
d) Egészségügyi okok miatt hátrányos helyzet (ez lehet a gyermek vagy bármely
családtagjának egészségügyi károsodása);
e) A szülők alacsony iskolai végzettsége.
Hátrányos helyzetű az a gyermek/nagykorúvá vált gyermek, aki rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményre jogosult és akikre igaz a fenti jellemzők egyike.
Halmozottan hátrányos helyzetről akkor beszélünk, ha legalább kettő körülmény
megállapítható.35 Összességében láthatjuk, hogy a hátrányos helyzet fogalmát, illetve
jelenségét a családi helyzetből eredeztethető pszichikus, biológiai és szociális
összetevők alapozzák meg.
6.4. A veszélyeztetett család
A gyermek fejlődését, nevelését veszélyeztető tényezők fennállása esetén beszélünk
veszélyeztetett családról. A veszélyeztetés két nagy területre osztható:
a. A gyermek testi fejlődését és egészségét veszélyeztető okok, ilyen például a
méhen belüli életben bekövetkezett károsodások, szülés közben keletkezett sérülés, a
gyermek, illetve a családtagok hosszú vagy súlyos betegsége, egészségtelen életmód,
lakókörülmények, étkezés vagy családjának tartósan rossz anyagi, szociális helyzete.
b. A veszélyeztető okok második nagy csoportját a pszichés károsodások alkotják,
például az elárvulás, vagy a családi struktúrából adódó tényezők, illetve a családi
légkörből adódó veszélyeztető okok. Ezek lehetnek az érzelmi kötődések zavarai,
a családtagok egymással szembeni felelőtlensége, a rideg, merev, érzelemszegény,
megfélemlítettségtől terhes családi légkör.
35 Forrás: 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról,
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV, digitalizált változat
15

A pszichés károsodások okai között fontos megemlíteni a családi nevelés
legjellemzőbb hibáit, túlzásait, például a szülők pedagógiai kulturálatlanságból adódó
hozzáértés hiánya; következetlenség; alkalmakra időzített „vasárnapi nevelés”; a
szülők közötti véleménykülönbségek a nevelési kérdésekben; a szigor és kényeztetés
eltúlzása; a gyerektől a követelések hiánya; korához és képességeihez képest magas
mérce, az ellenőrzés és felügyelet hiánya, a szülők szembeállítása az iskolai
neveléssel nyílt vagy leplezett formában.
6.5. A deviancia
A deviancia az átlagtól való magatartásbeli eltérést jelenti. A családi élet súlyosabb
problémái hatására, amelyek tanuló a testi és szellemi fejlődését egyaránt gátolják: pl.
alkoholizmus, agresszió, erkölcstelen, bűnöző családi környezet stb. megjelenhetnek,
kialakulhatnak deviáns viselkedési formák a családon belül. Deviáns viselkedésű az a
gyermek, fiatal, aki a társadalmi együttélés szabályaitól eltér. Negatív irányú
deviancia kialakulásához vezethet pl. a negatív családi környezet, a családban élő
deviáns szülő vagy más felnőtt, a család súlyos működési zavara stb., amelyek
antiszociális magatartásformákat eredményezhetnek. A deviancia azonban nemcsak
negatív értelemben jelentkezhet, hanem pozitív irányban is megmutatkozhat, pl. ha
egy gyermek a tehetsége, különleges adottságai miatt viselkedik eltérően a társaitól.
7. A családot segítő intézmények
Vannak olyan családok, amelyek nem tudják ellátni a család funkcióit, így a benne élő
gyermekek fejlődését többféle szempontból is veszélyeztethetik. A probléma
enyhítésére, jó esetben megoldására a családok számára segítő hálózat működik, akik
szaktudásukkal segítik, támogatják a bajba jutott családtagokat, gyermekeket.
Napjaink gyermekvédelmi szemlélete egyértelműen az, hogy nem kivenni kell a
gyermeket a családból, hanem biztosítani számukra a szakszerű segítségnyújtás
lehetőségeit.
A gyermekvédelmi rendszerből három intézmény bemutatására kerül sor
részletesebben.
1. Az egészségügyi szolgáltatók két nagy csoportja:
a) A védőnői hálózat feladata: a várandós anyák és 0-18 éves korú gyerekek
figyelemmel kísérése, a családok egészségének megőrzése, a betegségek megelőzése,
tanácsadás, életvezetési segítségnyújtás. A gyermek fejlődését veszélyeztető tényező
16

észlelésekor (pl. a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, a gyermek önmaga
által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén) a háziorvos, illetve a
gyermekjóléti szolgálat haladéktalan értesítése.
b) A gyermekorvosi hálózat feladatai között szerepel az ifjúság egészségügyi
gondozása, a kiskorúak harmonikus testi és lelki fejlődésének elősegítése.
A gyerekorvos a gyerek születetésétől fogva egészen 18 éves koráig figyelemmel
tudja kísérni a gyerek fizikai és pszichés fejlődését. Ha olyan problémát észlel, ami a
gyermekvédelem hatáskörébe tartozik, törvényi kötelezettsége írásban jelezni a
gyermekjóléti szolgálat felé.
2. Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók:
a) a családsegítő szolgáltatás,
b) a gyermekjóléti szolgáltatás.
A két tevékenység szorosan összefügg, ami szervezeti formában is tükröződik: a
Gyermekjóléti Szolgálatok a Családsegítő Szolgálatokkal közösen, gyakran
ugyanabban a szervezeti egységben működnek. A családsegítés célja a családok
szociális és mentálhigiénés helyzetének figyelemmel kísérése, a családban jelentkező
működési zavarok és problémák megszüntetése érdekében végzett szociális,
életvezetési, mentálhigiénés tanácsadás és családgondozás.
3. Családok átmeneti otthona
Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen
helyezhető el a gyermek és szülője. A családok átmeneti otthonában biztosítani kell,
hogy a szülő és a gyermek együtt maradhasson, és mindkettőjüket ellássák, valamint
hogy a szülő segítséget kapjon gyermeke teljes körű ellátásához, gondozásához,
neveléséhez, továbbá közre kell működni a család otthontalanságának
megszüntetésében, helyzetének rendezésében.
4. Családpasztoráció
A családok lelkigondozásában, szociális támogatásában, pedagógiai-nevelési
tanácsadásában részt vesznek az egyházak is. Egyrészt a közvetlen segítségnyújtás
alkalmain (pl. ingyenes ruhaosztás stb.), másrészt a családgondozás keretében
(családpásztorizáció).
8. Karácsony Sándor a szülők felelősségéről, a családról
A református pedagógiára nagy hatást gyakorló Karácsony Sándor hangsúlyozza,
hogy a szülők tájékozatlansága ellen tenni kell, az első feladat a szülők önnevelése
17

lenne. A szülő nem akkor tölti be maradéktalanul funkcióját, ha erkölcsi elveket
határoz meg, házirendet foganatosít, jó tanácsokat osztogat vagy éppen példamutató
magatartást folytat, sokkal inkább a családi, otthoni légkörnek kell olyannak lennie,
amelyet nem a lázadás, a menekülés, a kettős morál jellemez, hanem az örömteli,
szeretetteljes állapot.36 Karácsony felhívja a figyelmet arra, hogy jó példa még fel is
bőszítheti a gyermeket, vagyis ellenhatást válthat ki vele a szülő. A gyermeknek
éreznie kell, hogy értékesnek tartják minden gyengesége ellenére is. Csak abban az
esetben kell nevelni, ha hiányzik a nevelő hatású légkör, amelyet a közös értékrend,
az egymáshoz való viszonyulás jellemez.37
A családban érezheti, tapasztalhatja, élheti át a gyermek azt a lelki erőt, amely segít a
mindennapokban, a világban jelentkező feladatok, problémák elviselésében,
megoldásában. A világot nem lehet megváltoztatni, de az egyén tehet azért, hogy a
világ jobb legyen. Az egyén felelőssége miként viszonyul a társaihoz, képes-e
önzetlen, odaadó viselkedésre kisebb és nagyobb csoportokban. Ehhez a lelki
hozzáálláshoz, belső erőhöz szükséges Karácsony szerint az önnevelés.38
Az otthoni légkör meghatározó a gyermek számára szocializációs folyamatának
eredményességéhez. Ha a gyermek nem tanulja meg a családban a közösségi élet
titkát, azaz a másik emberhez való viszonyulást, az elfogadást, az önzetlen adás, az
ajándékozás képességét (pl. egy jó szót, cselekedetet, segítést stb.), akkor más
közösségekben sem fogja jól érezni magát, nem tud igazán a közösség tagjává válni,
viselkedni. A szülőknek valójában az a feladatuk, hogy valódi életközösségben
éljenek gyermekeikkel, de ugyanez a feladata a pedagógusoknak, nevelőknek is.
A szülők és a pedagógusok célja azonos: a gyermeket nevelni, fejleszteni, önálló,
értelmes emberré nevelni. Karácsony szerint a szülők sok esetben óvatosak,
bizalmatlanok a pedagógusokkal szemben, mert ösztönösen érzik, hogy a nevelésben
a szereteten múlik minden és valójában nem hiszik el, hogy gyermeküket más is
szeretheti. Ha érzik, látják, hogy a gyermekük érdekében dolgozik, fáradozik a
nevelő, akkor kialakulhat egy jól működő tanár-szülő-család kapcsolat.
„Ne törődjék semmivel a szülő, ha tudja szeretni a gyermekét meg az iskolát, nem
történhetik igazi baj.”39
36 KARÁCSONY: Ocsúdó magyarság, 247
37 i.m., 115.
38 KARÁCSONY: Ocsúdó magyarság, 117
39 i.m., 261.
18

Karácsony Sándor a szocializáció folyamatában a család és az iskola mellett
harmadikként az egyház szerepét hangsúlyozza, az odavaló beilleszkedés
lehetőségeivel, feladataival is számol.
Karácsony Sándor A magyarok Istene és az Ocsúdó magyarság című kötetének
több fejezetében is foglalkozik a család, a szülők felelősségével, nevelési feladataival,
például: A „légkör” mint a nevelő társasakarati dilemmája, A tekintély elve a
családban, Az „atyai pofon” mint a nevelő jogi dilemmája, Szülők Iskolája stb. című
részekben.
Az előbbi művében inkább vallási, utóbbinál pedagógiai nézőpontból vizsgálja a
szülők felelősségét. Nézete alapján a családi nevelés több okból kifogásolható: a
szülők nem az iskola, a református iskola értékrendjével azonos dolgokra tanítják a
gyerekeiket, így a növendékek sokszor maguk sem tudják hogyan cselekedjenek,
melyik a helyes út. A szülők nem foglalkoznak eleget gyermekeikkel, ezért nem érzik
otthonuknak a szülői házat, inkább csavarognak. Karácsony Sándor hangsúlyozza:
szükségük van a szülőknek is továbbképzésre, tanulásra, önképzésre ahhoz, hogy jó
nevelőkké váljanak.40
„Legsürgősebb és legfontosabb kötelességünk: a szülők felvilágosítása. Azért az a
legsürgetőbb, mert így szerezhetünk magunknak a legrövidebb idő alatt természetes
munkatársakat. Mennél több szülőt sikerül ráébreszteni szülői hivatásának valódi
jelentőségére, annál nagyobb gondot fordíthatunk azokra a szerencsétlenekre, akiknek
szüleit semmiképpen meg nem közelíthetjük.”41
Karácsony Sándor résztvevője volt a gyülekezete által szervezett Szülők Iskolája
alkalmainak előadóként, véleménye azonban nem volt egyértelműen pozitív a
működésükkel kapcsolatban. Kritikaként fogalmazta meg, hogy ezek az
összejövetelek inkább egymás bírálatáról szólnak, mintsem a tapasztalatszerzésről,
gyakorlati tanácsokról, egymás általi épülésről.
Szülőnek lenni nem könnyű dolog, jó szülőnek pedig kifejezetten nehéz. Pedig ez az
a legkisebb és legfontosabb közösség, amivel a gyermek elsőként találkozik, innen
kapja útravalóját az iskolába, később a nagy betűs életbe.
A szülőnek meg kell értenie, hogy a testi táplálás mellett a gyermek lelkével is
foglalkozni kell. Fontos, hogy teljes emberként kezeljük őket, viszonyuljunk
hozzájuk. Ebben a kis közösségben tanulja meg azokat az alapvető viselkedési,
40 BOGNÁRNÉ KOCSIS: Karácsony Sándor pedagógiai modellje, 57
41 KARÁCSONY: Ocsúdó magyarság, 248.
19

magatartási mintákat, amelyek kísérik őt a további életében. Ezért szükséges, hogy
egész emberként álljunk előttük.
„Áradjon belőle odaadás, szolgálat és szeretet, egészen az önfeláldozásig, a
mártíriumig.”42
A legtöbb, amit egy szülő tehet, hogy teljes, egész embernek nevelt gyerekeket küld
az iskolába. Az egész ember a keresztyén pedagógia szerint a testből és lélekből álló
embert jelenti. Karácsony fogalmai szerint a test és a lélek embere a vallásos
embernek felel meg, vagyis a szülő feladata a gyermek vallásos nevelése, a vallásos
magatartás kialakítása. Ha a szülő nem tud megfelelni az elvárásoknak külső
segítséget, a gyermekvédelmi szolgálatot kell igénybe venni. A szülőség kérdése
egyre nagyobb szerepet kap, a szülőség az önálló életre való felkészítés művészete. A
szülők nevelési feladata: a fiatal önmagával, élettörténetével megbékélt, önmagát
elfogadó egyén legyen; továbbá, hogy autonóm, önálló, magabiztos emberré váljon.
A családban tapasztalt viselkedésminták rendkívül nagy hatással bírnak az egyén
személyiségére, így fontos számba venni azokat a sajátosságokat, amelyek
nélkülözhetetlenek az érett felnőttlét kialakulásához.
A családban megtanulható és a szülők által is elvárt, kívánatos viselkedés jellemzői,
amelyek minden emberi kapcsolat szintjén elvárható:
1. Tisztelet, a másik ember tiszteletben tartása: alázattal tudomásul venni, hogy
léteznek tőlünk különböző erkölcsi, magatartási megnyilvánulások – nem ítélkezünk
jogtalanul mások felett.
2. A hit a nevelhetőségben, a fejleszthetőségben.
3. Az emberi játszmák megértése, elfogadása: nem a játszmák megléte ellen kell
hadakozni, hanem a helyzet megoldására kell törekedni. Karácsony Sándor is
elismerte, hogy a tanítás a tanár és a tanuló közti háború (lásd A nyolcéves háború).
El kell fogadni azt a tényt, hogy változtatni lehetetlen, csakis változni lehetséges az
egyén szintjén.
4. Az alázat (és nem megalázkodás) sokszor erőfeszítéssel, fájdalomtűréssel jár. Az
embernek képesnek kell lennie a cél, a feladat elvégzése érdekében a kényelmét
feláldoznia, ehhez természetesen önismeret, önfejlesztés szükséges.
5. Önismeret, önbecsülés, önfejlesztés, amikor az ember képes tisztán látni magát és
önuralmat gyakorolni. A nehézségeket, a problémákat az élet részeként kell kezelni és
el kell fogadni. Fontos, hogy legalább olyan értékesnek lássa magát az ember, mint a
többiek. A mindennapi élet folyamatos alkalmazkodást vár el az embertől, ami
42 i.m., 261.
20

állandó önfejlesztést igényel. Az önvizsgálat, önfejlesztés egyik leghatásosabb módja
a naponkénti imádkozás.
6. A megértő szeretet, elfogadás, empátia.
7. Pozitív szemlélet, pozitív gondolkodás és kommunikáció, azaz az ember próbálja
meglátni az értéket a másikban és fejlesztési javaslatokat megfogalmazni.
8. Hitelesség, kongruencia (a tettek összhangban vannak a kimondott szavakkal,
tágabb fogalom a hitelességnél), tudatosság, csak olyat mondjon az ember, ami igaz
és vállalható.
9. Határozottság, következetesség, ami biztonságot, nyugalmat áraszt és
kiszámíthatóvá tesz.
10.Konfliktuskezelési módok hatékony alkalmazása.43
Karácsony Sándor beszél a testi fenyítésről is és a Bibliára hivatkozva hangsúlyozza
néha és csak indokolt esetben a gyermek lelki atyja alkalmazhatja a verést, hogy
megmentse fia lelkét. Azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy az ilyen cselekedet
erkölcsileg jó irányba viheti az ifjú életét, azonban lelki értelemben - nagy
valószínűséggel - eltávolodik dorgálójától. Az iskolában egyértelműen ellenzi a testi
fenyítést, kivételt képez a protestáns nevelő, hiszen ő, az egyetemes papság
értelmében lelki vezetője is diákjainak. Karácsony szerint alázatosan is nyakon lehet
verni egy gyereket.44 A probléma gyökerét mindig a felnőtt viselkedésében kell
keresni. A keresztyén családokban is előfordulhat tiszteletlenség a szülővel szemben,
azonban ennek okát Karácsony Sándor az apák és az anyák ingerlő, bosszantó, nem
keresztyén magatartásában látja.45
A családi légkör rendkívül meghatározó a gyermek számára a tekintetben is, hogy
hogyan viszonyul majd társaihoz az iskolában, segíti vagy hátráltatja beilleszkedését
társadalomba. A szülői ház légkörének másik ember autonómiájának tiszteletben
tartására, elfogadására kell ösztönöznie, hiszen e magatartás, hozzáállás nélkül nem
tud közösségi életet élni, nem fogja megérteni a közösségi lét értelmét, értékeit.
„A másik ember nélkül senki és semmi vagyok, függvényviszonyban vagyok a másik
emberrel. (…) Meg kell tanulnom az elfogadást is, különben nem lesz, aki a tőlem
származott dolgokat is elfogadja. Ez a közösségi élet titka, s ez a titok az, amelyet
legkönnyebben és leghatékonyabban a szülői házban tanulhat meg a gyermeki
lélek.”46
43 Felhasználva MAJOR, Az eltéphetetlen gyökér, 45-81.
44 KARÁCSONY: A magyarok Istene, 171.
45 KARÁCSONY: Ocsúdó magyarság, 110.
46 KARÁCSONY: Ocsúdó magyarság, 118.
21

Karácsony szerint minden gyermeknek egy kérdést kell folyamatosan feltennie
magában: jobban szeretem-e szüleimet, mint ők engem. Valamint hálát kell adni
Istennek a szülőkért, az ő gondoskodásukért.
9. Összegzés
Az elsődleges és másodlagos forrásokat feldolgozó tanulmány rámutatott arra, hogy
napjainkban a család fogalma és a családi nevelésről vallott felfogások tágabban
értelmezett kereteket mutatnak a korábbi évekhez, évtizedekhez képest. A vizsgált
szakirodalom alapján elmondható, hogy a szerzők meggyőződése tetten érhető
megfogalmazásaikban, értelmezéseikben. A családi nevelést számos tényező
nehezítheti (pl. a családtagok túlhajszoltsága, lelki kiüresedése, sokszor
kilátástalansága stb.), amely jelenségek kezelésével a szülők egy része nem képes
megbirkózni. A pedagógus, a nevelő személyiségétől, kompetenciájától függ, hogy
miként képes segíteni a bajba jutott családoknak és a problémát tünetként jelző
gyermekeknek, tanulóknak. A problémák szakszerű és hatékony megoldásához
nyújtanak segítséget a családsegítő intézmények. Mivel társadalmi szinten, a
köznevelésben sokáig csak részben, nem kellő hangsúllyal jelent meg a család
értékeinek bemutatása, tudatosítása, ezért a fiatalabb generációk családi életre
nevelése, a szülőség felelősségének kérdése rendkívül aktuális napjainkban is. A
keresztyén családkép erősítése különös jelentőséggel bír a családalapításra
készülőknek és a már családos embereknek is, hiszen a család kiegyensúlyozott,
egészséges működéséhez a vallás által közvetített értékek - pl. a másik ember
tisztelete, a segítőkészség, áldozatvállalás, bizalmon alapuló légkör stb. –
elengedhetetlenül fontosak.
Felhasznált irodalom
BAGDY E.-TELKES J.: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest, 1995
BOGNÁRNÉ KOCSIS, J.: Karácsony Sándor pedagógiai modellje és recepciója a
református felsőoktatásban, Pápa, Pannon Egyetem MFTK, 2010
BURNS, T.-KOVACS, R: Education and the modern family. 2015, digitalizált kiadvány
elérhető: http://oecdeducationtoday.blogspot.hu/2015/01/education-and-
modern-family.html letöltés dátuma: 2016. március 23.
CSÁNYI, V.: Társadalom és ember. Gondolat Kiadó, Budapest, 2011
22

CSEH-SZOMBATHY, L.: Családszociológiai problémák és módszerek. Gondolat Kiadó,
Budapest, 1979
DALLOS, R.- PROCTER, H.: A családi folyamatok interakcionális szemlélete. in.: Biró
Sándor- Komlósi Piroska (szerk.) Családterápiás olvasókönyv. Animula Kiadó,
Budapest, 2001
FEUER, M.: A serdülőkor leválási problémái. in: Feuer Mária: A családsegítés elmélete és
gyakorlata. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2008
FLÒRES D'ARCÀIS, G.: Nuovo dizionario di pedagogia. Edizioni Paoline, Torino, 1987
FORGÁCH, J.: A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat Kiadó, Budapest, 1985
GYÖKÖSSY, E.: Kapcsolatápolás. Szent Gellért Kiadó, Budapest, é.n.
HALEY, J.: A család életciklusa. In: Horváth-Szabó Katalin (szerk.): Családpszichológia
I. Szöveggyűjtemény. Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2001
HEGEDÜS, J.(szerk.): Család, gyermek, társadalom. Bölcsész Konzorcium, Budapest,
2006
KARÁCSONY, S.: Ocsúdó magyarság. Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2002
KARÁCSONY, S.: A magyarok Istene. Budapest: Széphalom Könyvműhely, 2004
KOMLÓSI, S. (szerk.): Családi életre nevelés. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998
KOMLÓSI, P.: Családterápiák, In.: Szőnyi, G.- Füredi, J. (szerk.) A pszichoterápia
tankönyve, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2000
KOZMA, T.: Bevezetés a nevelésszociológiába. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, 1999
MAJOR, ZS. B.: Az eltéphetetlen gyökér. Irtó Bt., Szeged, 2011
PÁLHEGYI, F.: Keresztyén házasság. A Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest,
1992
PEM, L: Az egész ember nevelése. Győri Hittudományi Főiskola, Szombathely, 2012
TELEKI, B. Szocializáció. Erkölcsi, társadalmi és családi élet alapja. Elektronikus-könyv,
Sopron, 2010
http://www.bpk.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/bpfk/Segedletek/2010-2011-
2/szocializacio_.pdf
Elektronikus források
2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről elérhető:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100211.TV Letöltés
dátuma: 2016. február 25.
23

A gyermekvállalás társadalmi-gazdaságihátterének területi jellemzői: elérhető
https://www.ksh.hu Letöltés dátuma: 2016. február 22.
A keresztény szellemiség lexikona elérhető:
http://mek.oszk.hu/adatbazis/lexikon/phplex/lexikon/d/katlex/s150.html
Letöltés dátuma: 2016. március 17.
Magyarország Alaptörvénye elérhető:
http://www.complex.hu/kzldat/a1300325.htm/a1300325.htm Letöltés
dátuma: 2016. február 25.
Magyar Néprajzi Lexikon elérhető: http://mek.niif.hu/02100/02115/html/3-2009.html
Letöltés dátuma: 2016. február 25.
Válások száma Magyarországon: egy kis válás statisztika elérhető:
http://valasinfo.hu/valas/valasok-szama-magyarorszagon-egy-kis-valas-
statisztika Letöltés dátuma: 2016. február 12.
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV Letöltés
dátuma: 2016. február 25.
24