ArticlePDF Available

[Poisoning caused by anticoagulant rodenticides between 2010 and 2016.]

Authors:
  • Veterinary Medical Research Institute

Abstract

SUMMARY Background: Anticoagulant rodenticides are most commonly used for extermination of rodents in Hungary, so this type of poisoning often occurs. Objectives: The aim of this survey was to describe the experiences of toxicological studies of animal carcasses and other types of test samples received in the laboratory from to with suspicion of poisoning with anticoagulant rodenticide. Materials and Methods: During the period under review, animal subjects were examined. In cases, types of-hydroxycoumarin derivatives warfarin, coumatetralyl, bromadiolone, brodifacoum were detected by HPLC, and in cases, the chlorophacinone of the indandione group was tested with GC-MS. In addition to the examination of animal carcasses, baits were analysed for the presence of-hydroxycoumarin derivatives. Results and Discussion: Traces of four different-hydroxycoumarin derivatives bromadiolone, brodifacoum, warfarin, coumatetralyl and one indandione derivative chlorophacinone were found in the organs of carcasses dogs, cats, goat, wolf, orangutan, rabbits, deer, otter, foxes, hyena, buzzard , African sacred ibis. Mild to severe coagulation problems were observed in the above cases indicative of anticoagulant rodenticide poisoning. Given the circumstances , these deaths were predominantly malicious poisonings, although some of the cases may have been accidental. Among the poisonings of them were caused by bromadiolone, and of them by brodifacoum, which is % of the cases. Six different-hydroxycoumarin derivatives were detected broma-diolone, brodifacoum, difenacoum, fl ocoumafen, warfarin, coumatetralyl in baits of. Since the use of anticoagulant rodenticides is required in the defence against rodents, poisoning of this type should also be expected in the future.
MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA | 2017. DECEMBER
TOXIKOLÓGIA
139. / 757-766.i
Véralvadásgátló rágcsálóirtó szer
okozta mérgezések 2010-2016 közti
időszakban
Fazekas Béla1*, Orosz Enikő1, Bacsadi Árpád2, Erdélyi Károly1,
Szeredi Levente1
ÖSSZEFOGLALÁS
A szerzők jelen tanulmányukban bemutatják a véralvadásgátló rágcsálóirtó szer
okozta mérgezés megállapítására irányuló laboratóriumi vizsgálatok eredmé-
nyét. A vizsgált időszakban  állati hulla vizsgálatára került sor, amelyek közül
-ban a kórbonctani és a toxikológiai vizsgálatok során véralvadásgátló rág-
csálóirtó szer okozta mérgezést állapítottak meg. A mérgezések %-át bro-
madiolon és brodifakum okozta. Az állati szervek mellett  csalétek toxikológiai
vizsgálatát is elvégezték, amelynek során -ben hatféle -hidroxikumarin szár-
mazékot határoztak meg. A rágcsálók elleni védekezés megköveteli a véralva-
dásgátló rágcsálóirtó szerek használatát, ezért az ilyen típusú mérgezések elő-
fordulásával a jövőben is számolni kell.
SUMMARY
Background: Anticoagulant rodenticides are most commonly used for extermi-
nation of rodents in Hungary, so this type of poisoning often occurs.
Objectives: The aim of this survey was to describe the experiences of toxico-
logical studies of animal carcasses and other types of test samples received in
the laboratory from  to  with suspicion of poisoning with anticoagulant
rodenticide.
Materials and Methods: During the period under review,  animal subjects
were examined. In  cases,  types of -hydroxycoumarin derivatives warfarin,
coumatetralyl, bromadiolone, brodifacoum were detected by HPLC, and in 
cases, the chlorophacinone of the indandione group was tested with GC-MS. In
addition to the examination of animal carcasses,  baits were analysed for the
presence of -hydroxycoumarin derivatives.
Results and Discussion: Traces of four different -hydroxycoumarin deriva-
tives bromadiolone, brodifacoum, warfarin, coumatetralyl and one indandione
derivative chlorophacinone were found in the organs of  carcasses  dogs, 
cats,  goat,  wolf,  orangutan,  rabbits,  deer,  otter,  foxes,  hyena,  buz-
zard,  African sacred ibis. Mild to severe coagulation problems were observed in
the above cases indicative of anticoagulant rodenticide poisoning. Given the cir-
cumstances, these deaths were predominantly malicious poisonings, although
some of the cases may have been accidental. Among the poisonings  of them
were caused by bromadiolone, and  of them by brodifacoum, which is % of
the cases. Six different -hydroxycoumarin derivatives were detected broma-
diolone, brodifacoum, difenacoum, fl ocoumafen, warfarin, coumatetralyl in 
baits of . Since the use of anticoagulant rodenticides is required in the defence
against rodents, poisoning of this type should also be expected in the future.
Poisonings caused by
anticoagulant rodenticides
between 2010 and 2016
B. Fazekas1*
E. Orosz1
Á. Bacsadi2
K. Erdélyi2
L. Szeredi2
1. Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági
Hivatal, Állat-egészségügyi
Diagnosztikai Igazgatóság
H-1143. Budapest, Tábornok u. 2.
*e-mail: fazekasb@nebih.gov. hu
2. Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági
Hivatal, Állat-egészségügyi
Diagnosztikai Igazgatóság
Debreceni Kórbonctani és
Bakteriológiai Laboratórium
758
TOXIKOLÓGIA VÉRALVADÁSGÁTLÓ RÁGCSÁLÓIRTÓ SZER OKOZTA MÉRGEZÉSEK (2010-2016)
KÉMIAI SZERKEZET
A véralvadásgátló rágcsálóirtó szerek a kémiai szerkezettől függően két nagy
csoportba sorolhatóak. Az egyik fő csoport a -hidroxikumarin-származékok, a
másik csoport az indándion-származékok. A -hidroxikumarint az -es évek-
ben fedezték fel, ezt a szert, ill. különböző származékait azóta széles körben
alkalmazzák rágcsálók irtására világszerte, köztük hazánkban is. A -hidroxi-
kumarin-származékok további két csoportba oszthatóak. Az első generációs
vegyületek képviselői egyebek között a warfarin és a kumatetralil, míg a második
generációs vegyületek közé tartozik a brodifakum, a bromadiolon, a difenakum,
a difetialon és a fl okumafen. Az első és a második generációs szerek megkülön-
böztetésének azért van jelentősége, mert az első generációs szerek kevéssé
toxikusak, rövidebb a felezési idejük a rágcsálók szervezetében, kevéssé hajla-
mosak kumulációra és perzisztenciára. Ezekből a szerekből többszöri felvétel
szükséges a rágcsálók elpusztításához. A sodik generációs szerek sokkal
toxikusabbak, ezért általában már az egyszeri felvétel is elpusztítja a rágcsáló-
kat. Ennek az az oka, hogy ezeknek a szereknek a felezési ideje sokkal hosszabb,
kumulálódnak és perzisztálnak a szervezetben, továbbá tartósabban kötődnek
a K-vitamin-epoxid-reduktáz enzimhez. A véralvadásgátló rágcsálóirtó szerek
másik fő csoportját az indándion-származékok alkotják. Ebbe a csoportba tarto-
zik a hazánkban is forgalmazott klórfacinon, ill. más, hazákban nem engedélye-
zett egyéb szerek is , .
A MÉRGEZÉS TÍPUSAI ÉS ELŐFORDULÁSA
A mérgezés bekövetkezhet úgy, hogy a házi és a vadon élő állatok közvetlenül
a méreganyag-tartalmú irtószert veszik fel. Az ilyen mérgezéseket elsődleges
mérgezéseknek szokás nevezni. Ezek az esetek lehetnek véletlenszerűek, ami-
kor a rágcsálóirtás céljából kihelyezett irtószert véletlenül a rágcsálókon kívül
más állatok ún. nem „célállatok” fogyasztják el. Más esetekben a rágcsálóirtó
szereket élelmiszerekbe helyezik csalétkek, és így etetik meg a házi és a vadon
élő állatokkal szándékos mérgezések. Másodlagos mérgezések azok az ese-
Hazánkban a rágcsálóirtó szerek közül elsősorban a véralvadásgátló szereket
használják a rágcsálók irtására, ezért ilyen típusú mérgezéssel viszonylag gyak-
ran találkozunk. Az elmúlt időszakban a téli időjárás több éven át az átlagos-
nál enyhébb volt, ami kedvezett a rágcsálók elszaporodásának. A pocok, a pat-
kány és más rágcsálók szokatlanul elszaporodtak, és nagy károkat okoztak a
mezőgazdaságban , . A rágcsálók szokatlan mértékű elszaporodását és
kártételét fokozott mértékű rágcsálóirtással igyekeztek enyhíteni. Ennek követ-
kezménye volt a korábban betiltott klórfacinon-tartalmú Redentin  RB rágcsá-
lóirtó szer használatának ismételt engedélyezése a mezőgazdasági területeken.
Az illetékes hatóság -ben, -ban és -ben hozott határozataiban
meghatározott időszakban és területen a növényvédelmi szükséghelyzetre való
tekintettel engedélyezte a Redentin  RB forgalomba hozatalát és felhaszná-
lását . A lakosság a szabad forgalmazású -hidroxikumarin típusú rágcsáló-
irtó szerek intenzívebb használatával védekezett. Ennek lehetett a következmé-
nye, hogy az elmúlt években sokkal gyakrabban fordult elő kutyák és macskák,
valamint más állatok véralvadásgátló rágcsálóirtó szer okozta mérgezése .
A véralvadásgátló rágcsálóirtó szerek tulajdonságairól, toxicitásáról, hatásme-
chanizmusáról, a mérgezést elszenvedett állatok klinikai tüneteiről és a kórbonc-
tani elváltozásokról, valamint a gyógykezelés lehetőségeiről számos alkalommal
számoltak be a külföldi és a hazai irodalomban kézikönyvekben, összefoglaló és
esetismertető közleményekben , , , , , , . Az alábbiakban röviden
összefoglaljuk az ezzel kapcsolatos fontosabb ismereteket.
Hazánkban a
rágcsálóirtó szerek
közül elsősorban a
véralvadásgátló
szereket használják
Az utóbbi időkben
megfi gyelt enyhe telek
miatt a kártevő
rágcsálók elszaporodtak
A fokozott védekezés
miatt az elmúlt
években sokkal
gyakrabban fordul elő
házi és vadon élő
állatok mérgezése
A véralvadásgátló
rágcsálóirtó szerek
egyik fő csoportja a
4-hidroxikumarin-
származékok
A másik fő csoportját az
indándion-származékok
alkotják
759
MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA | 2017. DECEMBER
tek, amikor a rágcsálóirtó szertől legyengült, vagy elhullott rágcsálókat a kutyák
és a macskák, vagy vadon élő ragadozó állatok emlősök és madarak elfogyaszt-
ják. Mivel ezek a szerek a rágcsálók szervezetében felhalmozódnak kumulá-
lódnak, így mérgezés alakulhat ki. A rágcsálóirtó szerek szagtalanok, ezért a
készítményekbe a hatóanyagok mellett cukortartalmú pépeket, paraffi n-adalé-
kot, gabonaszemeket stb. kevernek, hogy a rágcsálók számára kellően vonzóak
legyenek. Az utóbbi időben a rágcsálóirtó csalétkekbe Bitrex adalékot is kever-
nek, ami rendkívül keserű anyag. Ezt a szert azért keverik a csalétkekbe, hogy
elkerüljék a csalétkeknek az emberek és az állatok általi véletlenszerű elfogyasz-
tását. Sajnos teljes védettséget a Bitrex bekeverése sem biztosít, ugyanis elő-
fordul, hogy a házi és a vadon élő állatokat a keserű íz sem riasztja el a csalétek
elfogyasztásától. Különböző állatfajok kutya, macska, őz, mezeinyúl stb. véral-
vadásgátló rágcsálóirtó szer okozta mérgezéséről a világ számos országában
beszámoltak , , , .
HATÁSMECHANIZMUS
A -hidroxikumarin és az indándion típusú véralvadásgátló rágcsáló-
irtó szerek hatásmechanizmusa azonos, ezért a mérgezés mindkét ható-
anyagcsoport esetében hasonló klinikai tünetekben nyilvánul meg. A
patológiai elváltozások és a gyógykezelés lehetőségei is megegyeznek.
Ezek a szerek bénítják a K-vitamin-epoxid-reduktáz-enzimet. A véral-
vadás folyamatában a II-es protrombin, a VII-es prokonvertin, a IX-es
Christmas-faktor és a X-es Stuart-Prower-faktor véralvadási faktorok kal-
cium-ionokat kötnek meg és ilyen módon aktiválódnak. Ezek a faktorok a
kalcium-ionokat akkor képesek megkötni, ha glutamil-származékaik γ-kar-
boxil-glutamil-származékokká alakulnak a karboxiláció folyamatában. Ez a
karboxiláció aktív K-vitamint hidrokinon igényel. A K-vitamin-függő kar-
boxilázenzim a hidrokinont epoxid formává K-vitamin-,-epoxid alakítja.
A normál ciklusban az epoxid forma K-vitaminná aktiválódik redukálódik a
K-vitamin-epoxid-reduktáz-enzim segítségével, és így az újrahasznosulhat.
A véralvadást gátló rágcsálóirtó szerek bénítják a K-vitamin-epoxid-reduk-
táz-enzimet, amelynek eredményeként K-vitaminhiány keletkezik. A K-vita-
min hiánya miatt a II-es, a VII-es, a IX-es és a X-es véralvadási faktorok képző-
dése akadályozottá válik. A máj K-vitamin tartalmának kiürülését hamarosan
a klinikai véralvadási zavar követi. Mivel a véralvadásgátló rágcsálóirtó szerek
ezeket a véralvadási faktorokat II-es, VII-es, IX-es és X-es nem bénítják, így
ezek vérbeli koncentrációja a méreganyag felvételét követően – óra múlva
csökken, ezért az első jelentősebb vérzések ekkor következnek be , .
KLINIKAI TÜNETEK
Kezdetben a klinikai tünetek jellegtelenek. A beteg állatokon bágyadtság, álta-
lános gyengeség mutatkozik. Az állatok keveset mozognak, környezetük iránt
nem érdeklődnek, mozgás közben hamar kifáradnak. A látható nyálkahártyák
sápadttá válnak, az állatok étvágya romlik. A vizeletürítés gyakorivá válik, és a
vízfogyasztás növekszik. Később az állatok szívverése és légzése szaporává válik,
majd jelentkeznek a mérgezésre jellemző specifi kus klinikai tünetek is. Ekkor
a beteg állatok már véres bélsarat ürítenek, a hányadékuk vérrel szennyezett
lehet, és vérzések láthatóak a szemcsarnokokban, valamint a látható nyálkahár-
tyákban. A különböző testnyílásokból és a külső sérülésekből vér szivároghat.
A mérgezett állatokban kifejezett vérszegénység jeleit látjuk. A bőr alatti kötő-
szövetben és az izmok között hematomák tapinthatóak. Vérzés jelentkezhet a
szervezetben szinte bárhol, így a szívburokban, a koponyaüregben, a has-, vagy
a mellüregben. A halál többnyire a vérvesztés, ill. a hypovolemiás sokk miatt
következik be , , .
Elsődleges mérgezést
az irtószer közvetlen
felvétele, másodlagost
a mérgezett rágcsálók
elfogyasztása okoz
A véralvadást gátló
rágcsálóirtó szerek
bénítják a
K1-vitamin-epoxid-
reduktáz-enzimet
A K1-vitamin
következményes hiánya
miatt a II-es, a VII-es,
a IX-es és a X-es
véralvadási faktorok
képződése
akadályozottá válik
A mérgezés nyomán
testszer te vérzések
jelentkeznek
760
TOXIKOLÓGIA VÉRALVADÁSGÁTLÓ RÁGCSÁLÓIRTÓ SZER OKOZTA MÉRGEZÉSEK (2010-2016)
KÓRBONCTANI ELVÁLTOZÁSOK
A véralvadásgátló rágcsálóirtó szer okozta mérgezés esetén a legjellemzőbb
elváltozás a kiterjedt, generalizált vérzések jelenléte a hullában. A vér feltűnően
rosszul vagy egyáltalán nem alvad meg. A mellüregben, a mellhártya alatt, a
tüdő állományában és a szívburok alatt kiterjedt vérzések és hematomák lát-
hatóak. A thymus állományában, az agyburok alatt és az agyvelőben ugyancsak
vérzések és hematomák találhatóak. Vérzések és hematomák lehetnek a gyo-
mor-bélcsatornában, a hasüregben, testszerte a bőralatti kötőszövetben és az
izmok között. Gyakori a hematomaszerű vérzés a vesék burka alatt, valamint a
vesék állományában is. A máj állományában vérzéses distrophia fi gyelhető meg
, , . ., ., ., . ábrák
1. ÁBRA. Véralvadásgátló rágcsálóirtó mérgezés okozta
mellűri vérgyülem kutyában
Fotó: D. J C
FIGURE 1. Haemothorax caused by anticoagulant ro-
denticide poisoning in a dog
Photo: D. C J
3. ÁBRA. Légcsőtájéki vérzés
Fotó: D. J C
FIGURE 3. Peritracheal bleeding
Photo: D. C J
2. ÁBRA. Gátorközi vérömleny véralvadásgátló
rágcsálóirtószer okozta mérgezésben elhullott kutyában
Fotó: D. J C
FIGURE 2. Mediastinal bleeding and haematoma in a
dog
Photo: D. C J
4. ÁBRA. Szívbáziskörnyéki vérzés
Fotó: D. J C
FIGURE 4. Praecardial bleeding
Photo: D. C J
A vér feltűnően rosszul
vagy egyáltalán nem
alvad meg
761
MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA | 2017. DECEMBER
A GYÓGYKEZELÉS LEHETŐSÉGEI
Hánytatószer és aktív szén adása a mérgezés első négy órájában ajánlott.
Ezt követően, ill. a klinikai tünetek megjelenésétől kezdődően a specifi kus ellen-
szerrel történő gyógykezelést meg kell kezdeni, ami nagy adagú K-vitamin adá-
sából áll. Kutyáknak szájon át általában napi ,–, mg/ttkg K-vitamin adása
ajánlott, naponta két adagba n elosztva. Kistestű kut yáknak, macskák nak és mada-
raknak a napi dózis – mg/ttkg-ra emelhető. Szájon át történő kezelés esetén
a felszívódás gyorsítása céljából célszerű táplálékkal együtt adni a K-vitamint.
Súlyosabb esetekben, különösen, ha második generációs -hidroxikumarin szár-
mazék okozta a mérgezést, a teljes vérrel vagy vérplazmával történő stabilizálás
után a K-vitamin sc. is adható  mg/ttkg dózisban, több helyre elosztva. Kisálla-
toknak az im. injekció adása a hematoma képződés, az iv. adás pedig az anafi laxiás
reakció kialakulásának veszélye miatt nem ajánlható. Nagyállatoknak lovak, szar-
vasmarha stb. a K-vitamin parenterális im. vagy sc. adása a legmegfelelőbb.
Kérődzőknek – mg/ttkg sc., lovaknak ,–, mg/ttkg im. adható a K-vitamin.
A K-vitamin adásának időtartama változó, a legtöbb szerző egyetért abban, hogy
legalább egy hónapig folytatni kell a kezelést. A gyógyulás kórjóslata nem ked-
vező. Ha az állat túléli az első két napon a heveny véralvadási zavart, a gyógyulás
kórjóslata sokkal kedvezőbb. Egyes szerzők tapasztalatai szerint, ha a kutyák
klinikai tünetei meg is szűnnek, sok esetben a máj károsodása miatt ismételten
visszatérő hasvízkór alakulhat ki , , , .
Alábbiakban bemutatjuk a NÉBIH Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgató-
ságra  és  közötti időszakban véralvadásgátló rágcsálóirtó szer okozta
mérgezés gyanújával beérkezett állati hullák és más típusú vizsgálati minták
toxikológiai vizsgálataival kapcsolatos tapasztalatokat.
SAJÁT VIZSLATOK
ANYAG ÉS MÓDSZER
Vizsgálati minták
A vizsgált időszakban  hulla negyvenöt kutya, nyolc macska, négy ló, hat szar-
vasmarha, öt sertés, egy kecske, egy farkas, egy orangután, egy tigris, egy szar-
vas, tizenkilenc mezeinyúl, hat őz, egy vidra, három róka, egy hiéna, négy tyúk, egy
pulyka, egy galamb, egy emu, egy egerészölyv, egy szent íbisz vizsgálatára került
sor. A kórbonctani, a kórszövettani és a bakteriológiai vizsgálatokat a rutindiagnosz-
tikában szokásos módon végeztük el. A toxikológiai vizsgálatra nagyrészt olyan hul-
lák szervei kerültek, amelyekben a kórbonctani vizsgálat során a véralvadás zavarát
gyeltük meg. Ezenkívül elvégeztük a toxikológiai vizsgálatot akkor is, amikor ilyen
elváltozásokat nem találtunk, de az állat tulajdonosa ragaszkodott a véralvadás-
gátló rágcsálóirtó szer kimutatására irányuló vizsgálat elvégzéséhez.
A toxikológiai vizsgálatok során a hullákból származó szerv többnyire máj, néhány
esetben gyomortartalom is véralvadásgátló rágcsálóirtószer-tartalmát határoztuk
meg. A toxikológiai vizsgálatok irányát a vizsgálati megrendelés és a kórbonctani
vizsgálatok eredménye alapján határoztuk meg.
A hullák az egész ország területéről származtak. Ezek egy részében a kórelőzmé-
nyi adatok és a kórbonctani vizsgálat alapján a véralvadásgátló rágcsálóirtó szer
okozta mérgezés alapos gyanúja merült fel, míg a többi esetben a mérgezés gya-
núját a hullát beküldő állatorvos és/vagy az állat tulajdonosa vetette fel, amelyet az
intézet kórbonctani laboratóriumaiban elvégzett vizsgálatok nem támasztották alá,
de a beküldő ennek ellenére kérte a toxikológiai elemzést.
Az állati hullák májának vizsgálata mellett  csalétekmintát is megvizsgáltunk.
A csalétkek egy része a hullákkal együtt érkezett, azzal az információval, hogy azo-
kat az elhullott állatok környezetében találták és valószínűleg az okozta a mérge-
zést. A csalétkek másik részét állati hulla nélkül küldték be. Ezekben az esetekben
Hánytatószer és aktív
szén adása a mérge-
zés első négy órájában
ajánlott, ezt követően
nagy adagú K1-vitamin
adása javasolt
Legalább egy hónapig
folytatni kell a kezelést
Véralvadási zavarokat
mutató hullák
szerveiből végeztek
toxikológiai
vizsgálatokat
Megvizsgáltak 51
csalétekmintát is
762
TOXIKOLÓGIA VÉRALVADÁSGÁTLÓ RÁGCSÁLÓIRTÓ SZER OKOZTA MÉRGEZÉSEK (2010-2016)
a kísérőiratban általában azt közölték, hogy a beküldött csalétkek különböző fajú
állatok elhullásával hozhatóak összefüggésbe, de a hullák már nem álltak rendelke-
zésre, vagy kegyeleti okokból elzárkóztak a boncolás elvégzésétől. Olyan esetek is
ismertek, amikor a csalétket mérgezés céljából helyezték ki az állatoknak, de az állat
tulajdonosa még azt megelőzően észrevette és begyűjtötte azokat, mielőtt az álla-
tok fogyasztottak volna belőle. A csalétkek kisebbik része kereskedelmi kiszerelésű
rágcsálóirtó szer, nagyobbik része pedig preparált élelmiszer kolbászba, virslibe,
fasírtba, nyers vagy sült húsdarabba kevert vagy rögzített kereskedelmi készítmény
volt.
Toxikológiai vizsgálati módszerek
A -hidroxikumarin származékok kimutatására nagynyomású folyadékkroma-
tográfi ás HPLC módszert alkalmaztunk. A hatóanyagokat a vizsgálati mintákból
acetonitrillel vontuk ki. A kivonatot alumínium-oxid és C szilárd fázisú oszlopon
tisztítottuk. A tisztított kivonatot szárazra pároltuk, majd metanol-víz elegyben
feloldottuk. A meghatározást Agilent  típusú HPLC-készüléken végeztük. Az
elválasztás Supelcosil LC- típusú,  mm hosszúságú és , mm átmérőjű,
 m szemcseméretű oszlopon ammónium-acetát-puffer és metanol-tartalmú
mozgó fázissal, grádiens elúcióval történt. A detektálásra fl uoreszcens detektort
alkalmaztunk. A detektálás alkalmával a gerjesztés hullámhossza  nm, míg a
kibocsátott hullámhossza  nm volt. A meghatározás alsó mérési határa ,
mg/kg volt .
Az indándion csoportba tartozó klórfacinont a kivonást és a mintatisztítást köve-
tően p-klórbenzofenonná oxidáltuk , amelyet gázkromatográfi ás készüléken
határoztunk meg AutoSystem XL gázkromatográf. Az analitikai elemzést  m
hosszúságú, , mm átmérőjű, , m fi lmvastagságú PE- MS típusú kapil-
lárisoszlopon a klórfacinon oxidált származékának p-klórbenzofenon elválasztá-
sára optimalizált hőmérséklet-programmal hajtottuk végre. A detektálás TurboMass
tömegspektrométerrel történt. A tömegspektrometriás detektálás során elektro-
nütközéses ionizációt EI;  eV alkalmaztunk. A tömegspektrometriás detek-
tort egyrészt scan üzemmódban működtettük, másrészt SIM selected ion mode
üzemmódot is alkalmaztunk. A mintacsúcs tömegspektrumát szoftver segítségé-
vel a tömegspektrum-könyvtárban található tömegspektrumokkal hasonlítottuk
össze . A vizsgálati módszer alsó mérési határa , mg/kg volt.
EREDMÉNYEK ÉS MEGVITATÁSUK
Állati hullák vizsgálati eredménye
A  vizsgált hullából  % esetben tizenegy kutya, három macska, egy
kecske, egy farkas, egy orangután, három mezeinyúl, hat őz, egy vidra, két róka,
egy hiéna, egy egerészölyv, egy szent íbisz  féle -hidroxikumarin származékot
warfarin, kumatetralil, bromadiolon, brodifakum,  ,% alkalommal pedig 
mezeinyúl klórfacinont határoztunk meg. Ezeknek a hulláknak a kórbonctani vizs-
gálatakor a véralvadás zavarának enyhébb-súlyosabb jeleit vérzések és rosszul
alvadt vér jelenléte a bőralatti kötőszövetben, az izmok között, a has- és a mellü-
regben, a gyomorban és bélcsatornában stb. fi gyeltük meg. A kórbonctani és a
toxikológiai vizsgálatok alapján ezekben a hullákban véralvadásgátló rágcsálóirtó
szer okozta mérgezést állapítottunk meg. A mérgezési esetek a körülményekből
megítélve túlnyomórészt szándékos mérgezések voltak, de véletlenszerű mér-
gezések is előfordultak. A többi hullában – vagyis a rágcsálóirtó szerekre negatív
– más betegségek fordultak elő. A mérgezést okozó véralvadásgátló rágcsálóirtó
szer hatóanyagok állatfajonkénti megoszlását mutatja a Táblázat. A hullák egy
részével csalétek is érkezett. Ezekben a csalétkekben minden esetben a hullában
meghatározott rágcsálóirtó szer hatóanyaggal megegyező vegyületet határoztunk
meg.-
A 4-hidroxikumarin
származékok kimuta-
tására nagynyomású
folyadékkromatográfi ás
módszert alkalmaztunk
Az indándion csoportba
tartozó klórfacinont
gázkromatográfi ás
készülék segítségével
mutatták ki
A 112 vizsgált
hullából 32 esetben
4-hidroxikumarin
származékot, 6
alkalommal pedig
klórfacinont mutattak ki
763
MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA | 2017. DECEMBER
Hasonló eredményről számoltak be Olaszországban is, ahol –-ban
véralvadásgátló-szer okozta mérgezésre gyanús állatok szerveinek vizsgálatakor
a májak ,%-a, a gyomortartalmak ,%-a volt pozitív véralvadásgátló rág-
csálóirtó szer hatóanyagra  .
A mérgezést a leggyakrabban,  esetben, bromadiolon koncentrációtarto-
mány: ,–, mg/kg okozta, ami a pozitív esetek %-át tette ki. A broma-
diolont az -es években vezették be a piacra, azóta világszerte széles körben
használják. A bromadiolon a második generációs -hidroxikumarin származékok
közé tartozik. Az LD érték kutyákra vonatkozóan  mg/ttkg, macskákban 
mg/ttkg, nyúlban , mg/ttkg . Hazánkban  féle bromadiolon-tartalmú rág-
csálóirtó szer forgalmazását engedélyezték. Ezeket a szereket a kereskedelmi
forgalomban engedély nélkül lehet beszerezni. A kereskedelmi forgalomban
kapható szerek kiszerelése változatos színű és formájú blokk, pép, granulátum,
kocka, brikett, korong, porozószer és pehely. Ezeknek a szereknek a hatóanyag-
tartalma ,% , .
A brodifakum  esetben, a mérgezések %-át okozta koncentrációtartomány:
,, mg/kg. Az . ábra brodifakum okozta mérgezésben elhullott őz májá-
nak HPLC-kromatogramját mutatja. A brodifakumot -ben vezették be először
Angliában, azóta ezt a szert is széles körben használják. A brodifakum a broma-
diolonhoz hasonlóan szintén a második generációs -hidroxikumarin származékok
közé tartozik. Az LD érték kutyákra vonatkozóan , mg/ttkg, macskákban  mg/
ttkg, nyúlban , mg/ttkg . Hazánkban  féle brodifakum-tartalmú rágcsá-
lóirtó szer forgalmazása engedélyezett. Ezek a készítmények a bromadiolonhoz
hasonló változatos kiszerelésben és szabad forgalmazásban beszerezhetőek. A
hatóanyag-tartalom minden készítményben ,% , .
A vizsgált időszakban a bromadiolon és a brodifakum együttesen a mérgezé-
sek %-át idézte elő. A bromadiolon és a brodifakum okozta mérgezések gya-
kori előfordulását az ilyen hatóanyagú szabadon forgalmazható készítmények
igen széles választéka magyarázhatja.
A bromadiolon és a brodifakum nagyarányú pozitivitásáról számoltak be olasz
szerzők is. Ők a pozitív minták ,%-ában bromadiolont, ,%-ában brodifa-
kumot találtak .
TÁBL ÁZAT. A mérgezést okozó véralvadásgátló rágcsálóirtó szer hatóanyagok állatfajonkénti megoszlása
TABLE. Distribution of anticoagulant rodenticide substances according to animal species
Állatfaj/
hatóanyag warfarin kumatetralil bromadiolon brodifakum klórfacinon Összesen
kutya - - 
macska - - - 
kecske - - - - 
farkas - - - - 
orangután - - - - 
mezeinyúl - -  
őz - - - 
vidra - - - - 
róka - - - - 
hiéna - - - - 
egerészölyv - - - - 
szent íbisz - - - - 
Összesen   
A mérgezést a
leggyakrabban,
16 esetben,
bromadiolon okozta,
ami a pozitív
esetek 42%-a
764
TOXIKOLÓGIA VÉRALVADÁSGÁTLÓ RÁGCSÁLÓIRTÓ SZER OKOZTA MÉRGEZÉSEK (2010-2016)
5. ÁBRA. Brodifakum-mérgezésben elhullott őz májának HPLC-kromatogramja brodifakum koncentráció: , mg/kg; Rt: , perc
FIGURE 5. HPLC chromatogram of the liver originated from a roe deer poisoned with brodifacoum concentration of
brodifacoum: . mg/kg; Rt: . minutes
6. ÁBRA. Klórfacinon-mérgezésben elhullott mezeinyúl májának felső kromatogram; klórfacinon koncentráció: , mg/kg; Rt:
, perc és klórfacinon standardnak klórfacinon koncentráció: , mg/ml; Rt: , perc a GC-MS kromatogramja. A klór-
facinont az elemzést megelőzően p-klórbenzofenonná oxidáltuk
FIGURE 6. GC-MS chromatogram of the liver originated from a european brown hare poisoned with chlorophacinone
upper chromatogram; concentration of chlorophacinone: . mg/kg; Rt: . minutes and chromatogram of the chlo-
rophacinone standard lower chromatogram; concentration of chlorophacinone: . mg/ml; Rt: . minutes. Before
analysis the chlorophacinone was oxidized to p-chlorobenzophenone
765
MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA | 2017. DECEMBER
Az első generációs warfarin koncentráció: , mg/kg egy esetben mezeinyúl,
a kumatetralil koncentráció: ,–, mg/kg pedig két esetben egy kutya és
egy hiéna okozott mérgezést. A kumatetralil kutyákra vonatkozó LD értéke
, mg/ttkg . A kereskedelmi forgalomban -ban kétféle warfarin-tar-
talmú warfarinkoncentráció: –,% készítmény volt engedélyezve, de
ezek engedélyét időközben visszavonták. -ban négyféle, jelenleg viszont
csak egyetlen kumatetralil-tartalmú készítmény kumatetralil koncentráció:
,% szerezhető be engedély nélkül , .
Az indándion csoportba tartozó klórfacinon  esetben okozott mérgezést
koncentációtartomány: ,–, mg/kg, valamennyi eset mezeinyulakban
fordult elő. A . ábra a klórfacinon standard és a klórfacinon-tartalmú készít-
mények által okozott mérgezésben elhullott mezeinyúl májának GC-MS kro-
matogramját ábrázolja. A klórfacinon a Redentin  RB rágcsálóirtó szer ható-
anyaga hatóanyag-tartalom: ,%.
Hasonló eredményekről számoltak be más európai országokban is. Belgi-
umban a bromadiolon, a difenakum, a difetialon, a brodifakum, a klórfacinon,
a fl okumafen és a kumatetralil, Franciaországban a difenakum, a difetialon, a
bromadiolon és a klórfacinon okozott mérgezést a társállatokban .
Csalétkek vizsgálati eredménye
 csalétek közül -ben % -hidroxikumarin származékot határoztunk
meg. A leggyakrabban,  esetben, a bromadiolont mutattuk ki koncentrá-
ció tartomány: ,–, mg/kg. A brodifakum  esetben koncentráció tar-
tomány: ,–, mg/kg, a difenakum  esetben koncentráció tartomány:
,-, mg/kg, a fl okumafen  esetben koncentráció: ,–, mg/kg, a
warfarin egy esetben koncentráció:  mg/kg, a kumatetralil ugyancsak
egy esetben fordult elő koncentráció: , mg/kg. A difenakum  féle, a
okumafen kétféle készítményben kapható hatóanyag-tartalom: ,% ,
. Olasz szerzők –-ban a vizsgált csalétkek ,%-ában mutattak ki
véralvadásgátló rágcsálóirtó szer hatóanyagot, ami valamivel kisebb az álta-
lunk megállapított pozitivitási aránynál % .
KÖVETKEZTETÉSEK
A laboratóriumunkban diagnosztizált esetek a valóságban előforduló mérge-
zések töredékei lehetnek. Egyrészt a mérgezésben elhullott állatoknak álta-
lában csupán egy kis része kerül intézeti vizsgálatra, amelynek valószínűleg
anyagi okai lehetnek. Másrészt a mérgezési esetek egy részét a praktizáló
állatorvosok sikeresen gyógykezelik.
Valószínűleg mind a házi, mind a vadon élő állatok esetében a klinikai tüne-
tekben is megnyilvánuló eseteknél jóval gyakoribb a klinikai tüneteket nem
okozó rágcsálóirtószer-mérgezés. A klinikai tünetekben meg nem nyilvánuló
kontamináció azonban egészségkárosító hatású lehet, ugyanis az ilyen álla-
tok a legyengülés következtében fogékonyabbak lehetnek a fertőző és a para-
zitás megbetegedésekre.
Tapasztalataink szerint az állatok véralvadásgátló rágcsálóirtó szer okozta
mérgezése a szerves foszforsav-észter és az rovarirtó karbamát típusú
növényvédő szer okozta mérgezéseket követően a leggyakoribb hazánkban.
Mivel a rágcsálók elleni védekezés megköveteli a véralvadásgátló rágcsálóirtó
szerek használatát, ezért az ilyen típusú mérgezésekkel a jövőben is számolni
kell.
Az indándion csoportba
tartozó klórfacinon 6
esetben okozott
mérgezést
51 csalétek közül 41-ben
4-hidroxikumarin
származékot
határoztak meg
Az állatok véralva-
dásgátló rágcsálóir
szer okozta mérgezése
a szerves foszfor-
sav-észter és az rova-
rirtó karbamát típusú
növényvédőszer okozta
mérgezéseket követően
a leggyakoribb
hazánkban
766
TOXIKOLÓGIA VÉRALVADÁSGÁTLÓ RÁGCSÁLÓIRTÓ SZER OKOZTA MÉRGEZÉSEK (2010-2016)
IRODALOM
. B, P. – C, F. et al.: Animal poisoning in Europe. Part :
Companion animals. Vet. J., . . –.
. B, R. – P, P. – R, A.: Intoxication with anticoagu-
lant rodenticide bromadiolone in a dog – a case report. Vet. Arhiv,
. . –.
. B, R. W. – H, G. – P, J. E.: Determination of
chlorophacinone and diphenadione residues in biological materi-
als. J. Agric. Food Chem., . . –.
. C, T. – F, L. J. – M, M. J.: Simultane-
ous determination of eight anticoagulant rodenticides in blood
serum and liver. J. Anal. Toxicol., . . –.
. D, M. D. – M, M. J. et al.: Case studies on sec-
ond-generation anticoagulant rodenticide toxicities in nontarget
species. J. Vet. Diagn. Invest., . . –.
. E GY. – S J. – Z V. – P K.: Tájékoztató az
engedélyezett irtószerekről és az egészségügyi kártevők elleni
védekezés szakmai irányelveiről. Országos Epidemiológiai
Központ, Budapest, .
. F   B. – O E. – S G.: Kutyák és macskák növényvédő
szerek okozta mérgezései. Magy. Állatorvosok Lapja, . .
–.
. G, F. – B, L. et al.: Multi-residue determination
of eleven anticoagulant rodenticides by high-performance liquid
chromatography with diode array/fl uorimetric detection: Investi-
gation of suspected animal poisoning in the period – in
north-eastern Italy. Forensic Sci. Int., . . – .
. G, A. N. – A, R. A. et al.: Anticoagulant rodenticide
toxicity in six dogs presenting for ocular disease. Vet. Ophthal-
mol., . . –.
. G, R. C.: Veterinary toxicology. Elsevier Inc., .
. H, N. – B, C.: Bilateral hydronephrosis secondary to
anticoagulant rodenticide intoxication in a dog. J. Vet. Emerg. Crit.
Car., . . –.
. http://magyarnovenyorvos.hu/redentin--rb-ragcsaloirto-szer
-szukseghelyzeti-engedely---, retrieved May , .
. http://www.beol.hu/bekes/kozelet/elszaporodtak-a-patkanyok
-sarkad-lakott-reszein-/, retrieved May , .
. http://www.oek.hu/ika/, retrieved May , .
. L P.: Állatorvosi toxikológia. ÁOTE jegyzete. Budapest,
.
. P, C. – P, B. – T, G.: Clinical and pathlogical
features of anticoagulant rodenticide intoxications in dogs. Vet.
Hum. Toxicol., . . –.
. S F.: Állatorvosi toxikológia. ÁOTE jegyzete. Budapest, .
. S, W. B. – O, J. C. – S, J. R.: Poisoning of
wildlife with anticoagulant rodenticises in New York. J. Wildl. Dis.,
. . –.
. V, I. – B, R. et al.: Anticoagulant rodenticide intoxi-
cation in animals – a review. Turk. J. Anim. Sci., . . –
. www.arystalifescience.hu, retrieved May , .
Közlésre érk .: . ápr. .
... The increased detection of anticoagulant rodenticide -especially bromadiolone and brodifacoum -poisonings in Hungary is also worrying (Fazekas et al. 2018). Brodifacoum and warfarin were also detected in some of the samples located by the PCDD unit. ...
Article
Full-text available
In Hungary, during the 2000s, pesticide poisoning became the most important threat for raptors, especially for the globally threatened Eastern imperial eagle (Aquila heliaca). In September 2013, with a focus on carbofuran and phorate, the first poison and carcass detection dog (PCDD) unit was formed in Hungary with a specifically trained detection dog and handler. Two more dogs were subsequently trained and joined the unit in 2017 and 2020 respectively. Between its inception until August 2020, the PCDD unit conducted 1,083 searches in five countries, which revealed 329 poisoned animals of 15 bird and nine mammal species, 120 poisoned baits and five pesticide products. Globally threatened species, including eight Eastern imperial eagles and four saker falcons (Falco cherrug), were among the detected victims. Present at 66.45% of wildlife poisoning events, the unit revealed 37.87% of the victims and 79.70% of the poisoned baits known in Hungary during the period 2013-2020. Compared to human surveys, the PCDD unit demonstrated a significantly higher find rate for poisoned baits. At 22 poisoning events (14.38% of all cases) only the PCDD unit revealed victims or poisoned baits; cases that would probably have gone undetected without the PCCD unit. Of the two focal pesticides, carbofuran was more frequently detected – in 88.56% of the positive samples. The unit played a significant role in detecting and combating wildlife poisoning incidents by deterring potential offenders and facilitating police investigations through retrieval of evidence otherwise difficult to obtain.
Article
Episodes of indoor exposure to toxic compounds in companion animals are frequent. Toxico-epidemiological data on this matter are fundamental not only to take proper corrective actions but especially because domestic animals represent crucial sentinels for environmental toxicants. In this review we will present an overview on indoor poisoning of companion animals by chemicals in Europe, providing information on trends and emphasizing emerging indoor contaminants. In general, pesticides are the most frequent class of toxicants involved in indoor animal poisoning episodes in Europe. Among them, insecticides (in particular anticholinesterase compounds) and anticoagulant rodenticides are frequently implicated, but molluscicides (i.e. metaldehyde) together with household products have also shown a growing or at least stable trend in the poisoning episodes. Considering the emerging molecules, neonicotinoids (imidacloprid and acetamiprid) and glyphosate formulations have been pointed out, whereas with regard to households, besides the well-known ethylene glycol, attention should be paid to emerging products such as sodium polyacrylate polymeric hydrogels, xylitol, glowsticks and liquid laundry detergent capsules. The environmental contamination by chemical households is a global challenge and bioindicators like pets may be valuable tools to perform a comprehensive monitoring and risk assessment.
ResearchGate has not been able to resolve any references for this publication.