Az állampénzügyi kockázatok mérséklésének egyes jogi és gazdasági aspektusai

Abstract

Az állampénzügyek szerepe, jelentősége a 2007-2008-as válságot követően világszerte felértékelődött az állam válságelhárítási intézkedéseiben, aktív szerepvállalásából eredően. A makrogazdaságra, vállalatokra, háztartásokra hatást gyakorló fiskális és monetáris mechanizmusokban a célzott befolyásolás, leszabályozottság és egy a korábbiakhoz képest erősebb kontrollrendszer érvényesül. Az állam szerepének felértékelődése a jog és a gazdaságtudomány interdiszciplináris mezsgyéjén magát pozícionáló, az állam működésével foglalkozó államtudományi diszciplínát (újra) önálló tudományterületté tette, melyben integráns területet foglal az állampénzügy, mint az állam működésére, anyagi viszonyaira közvetlenül hatást gyakorló aggregátum. Az állampénzügyek (pénzügypolitika), mint elvi, ideológiai, politikai tartalommal töltött szakterület a végrehajtás szintjét, az államháztartást, benne a központi- és az önkormányzati államháztartási alrendszert felügyeli, irányítja a törvényi szabályozás és a törvényeken nyugvó ellenőrzés útján. Az államháztartás tartalmában megjelenő költségvetési pénzügyi és nemzeti vagyongazdálkodási folyamatokon keresztül az állam intézményeinek működését, közfeladatok ellátását és szubvenciókat biztosító szerepe érvényesül. A közpénzügyi jogszabályokban meghúzódó politikai, ideológiai tartalom, amely tudományos tartalommal alapozott, Magyarországon a 2010-es politikai fordulat után jelentős változásokon ment át. A neoliberális állammodell magyarországi változatának válsága már 2006-ra (a 2006 őszi konvergencia pálya kiigazító csomag kényszerű bevezetésének idejére) illetve 2008-ra, az angolszáz jelzálogpiacokról begyűrűző krízis (2008-ra) idejére bekövetkezett. Együttes negatív hatásaik oldására egy ésszerű célzatú állami szabályozási és befolyásolási eszköztár, illetve a nemzeti vagyon kataszterének bővítése kínálkozott logikus alternatívaként.
A 2006-2013-as időszakban Magyarországon a csődhelyzet, amely a nemzetgazdaság működési funkcióinak ellehetetlenülését okozhatta volna, alapvetően 5 oldalról, 5 gazdasági vetületben volt tipizálható:
• a központi költségvetés működésképtelenné válása, az adósságszolgálat- és állami közszolgáltatások teljesítetlenek maradnak,
• a társadalombiztosítási, főleg a nyugdíjbiztosítási rendszer krónikus deficitje, a nyugellátások kifizetése elmarad,
• bankok, vállalatok tömeges csődje, bizonytalanná váló működési környezet, termelési alapfunkciók lecsökkennek, sőt egy idő után felszámolódnak,
• az államháztartás lokális rendszerében lévő önkormányzatok tömeges csődje, társadalmi konfliktusok és közszolgáltatási anarchiák generálódnak,
• devizahiteles családok társadalmi léptékű fizetésképtelenné válása, a társadalmi nyugalom felbomlása.