ArticlePDF Available

New Concepts in Public Finance After the 2007-2008 Crisis

Authors:

Abstract

The crisis that erupted in 2007-2008 and the subsequent crisis management contributed new content to the approach to economics and public finances. Increase in governmental economy engineering and the shift towards tighter state supervision and regulation have introduced the model of an active state all over the world, and its scientific evidences are currently emerging. The monetary policy practice of a single mandate, prevalent in continental Europe for decades, has also come under review, and thus central bank policies facilitating financial stability and economic growth, in addition to the moderation of inflation, have been brought to the fore by FED, the Bank of England, the National Bank of Hungary, and even the European Central Bank. The author relies on the rich history of theories underlying all these practical changes and builds a scientific model of the rapid current changes. http://eworkcapital.com/
... A közüzemi vállalatok működésére, gazdálkodására jelentős befolyást gyakorolt ugyanakkor a 2013-tól életbe lépő hatósági árszabályozás ("rezsicsökkentés"). 15 A szabályozás eredményeképp első körben a villany-, a gáz-, illetve a távhőszolgáltatás lakossági fogyasztói árai csökkentek, majd a víziközmű-, hulladék-és kéményseprő-ipari közszolgáltatásé is. 16 Európai viszonylatban a rezsicsökkentés után a magyar családok fizetnek a második legkevesebbet a gáz-és villanyszolgáltatásért. 17 A hatósági árszabályozás hatására a hátralékkal rendelkező fogyasztók száma, illetve a fennálló tartozások mértéke is csökkent. Az energiaszolgáltatás fogyasztói árainak csökkentése után a magyar háztartásoknál éves szinten kb. ...
... 16 Budapesti relációban legfontosabb közüzemi szolgáltatást, a személyszállítást/tömegközlekedést (BKV Zrt.) a tanulmány nem érinti, tekintve, hogy a rezsicsökkentés nem érintette ezt az ágazatot. 17 Megjegyezzük ugyanakkor, hogy tanulmányunkban az -esetlegesen -ezzel párhuzamos adóterhek változását nem vizsgáltuk. 18 Lentner 2015, 777. ...
Article
Full-text available
Az államháztartási szektor törvények által vindikált szabályozási, vagyoni és pénzügyi eszközei birtokában felel a lakosság számára biztosítandó közfeladatok ellátásáért, közszolgáltatások nyújtásáért. Mind a központi költségvetési, mind pedig az önkormányzati szféra a közszolgáltatások ellátását a tulajdonában álló gazdasági társaságokra bízhatja. Ebből adódóan a közüzemi vállalatok a nemzeti vagyonnal gazdálkodnak, így tőlük is elvárt a folyamatos rentábilis és költséghatékony működés, sőt a szolgáltatásnyújtás folyamatosságának biztosítása. A 2008‑asgazdasági világválság óta nemcsak a klasszikusan profitorientált vállalatoknál, hanem a közüzemeknél és a költségvetési rend szerinti gazdálkodóknál is jelentős szerepe van a vállalkozás folytatása számviteli alapelv érvényesülésének, ugyanis tevékenységük a társadalom egészére közvetlenül, a mindennapok szintjén kihat. A 2010 után megvalósított közpénzügyi reform és ennek keretében a következetesebb ellenőrzési rendszer a közüzemi vállalatok működésére is kedvező hatással van, vagyis az erősebb állami és tulajdonosi kontroll a közüzemi vállalatok stabilabb, gazdaságosabb működését tette lehetővé. Tanulmányunkban Budapest közigazgatási területén szolgáltató állami, valamint önkormányzati tulajdonban lévő közüzemi gazdasági társaságok szektorvetületű beszámolóit vettük górcső alá, és értékeltük vagyoni, pénzügyi, illetve jövedelmezőségi szempontból. Arra kerestük a választ, hogy a hatósági árszabályozás a gazdálkodásukat hogyan befolyásolta, az Állami Számvevőszék által általános követelményként megfogalmazott gazdálkodási fegyelem javulása mennyiben kompenzálta a hatósági árszabályozás kiváltotta nettó bevételük „fékeződését”. Tanulmányunkban azon ágazatok mögött meghúzódó közüzemi vállalatok éves beszámolóit vizsgáltuk, amelyeket a hatósági árszabályozás érintett.
... Lentner megállapította az infláció csökkentésének fontosságát a gazdasági növekedés harmonikussá tételében. Az adók különböző formái, mint a kormányzati költségvetés bevételei, jelentős hatással vannak a költségvetési egyenleg alakulására, amely folyamatosan negatív is lehet, amely éppen ezért az EU-tagországok teljes államadósságát akkumulálhatja évről évre (Lentner, 2017). Szükség van tehát arra, hogy a kormányzati költségvetési mérleg egyenlege pozitív legyen (Lentner, 2015). ...
... In the year preceding the 2007 crisis in the United States real interest rates went into the negative, and this encouraged the propensity to borrow. 2 Apart, perhaps, from the Mediterranean. 3 Through the rediscovery of the works of Ronald Coase, Douglas North, John R. Commons, Walton Hamilton, Oliver Williamson and Dani Rodrik, etc. For a taxonomic framework of these doctrines, see Lentner, 2017. About the outdated and the new central banking system, see the same. ...
Article
Full-text available
Prior to the crisis that erupted in 2007-2008, there was a general consensus among the key economic policy theoreticians that financial regulation was not a macroeconomic instrument, and the mission of monetary policy called for the “single aim, single instrument”, while doubts regarding the efficiency of fiscal policy became an entrenched pattern. In this approach, predilection to market participants’ automaticity and the minimization of the state’s role in economy organisation, control and regulation constituted the generally accepted pattern, and central banks operated as “islands” in the world of government finances. Journal of Economic Literature (JEL) codes: A11, E6, F11, F65, H6, O15, P41
Article
Full-text available
The Hungarian economy has been bearing the mark of disadvantage in development due to a late state organisation (at the end of the 10th century) and late rise of the middle classes (second half of the 19th century). The process was made really “vibrant” after the relatively rapid spread of market relations that followed the termination of the feudal production method and social order in the middle of the 19th century, the losses of World Wars I and II and then the nationalisations corresponding to the spirit of the age in Eastern Europe. Between 1947 and the 1980’s, state ownership predominated, and then after four decades, the entire system was nearly completely knocked down: this meant the privatisation of collectively owned assets, including radical changes in companies’ ownership and management positions. After laying the foundations of the new public finance regime adopted in 2010, the government’s regulatory, control and business management achieved its full potential. However, the “time travel” made in this study and overarching more than one and a half centuries also sheds light on the fact that capitalism was built and rebuilt, and to an even greater extent, private ownership was torn down with the state’s active participation, and moreover, with its inevitable intervention, which is another unique feature of Central and Eastern Europe, and more specifically Hungary. This study discusses the successive relays (periods) in the mentioned one and a half centuries, with special focus on the procedures that took place in direct state (proprietary) and indirect regulation, in order to provide a scholarly background to the state’s current involvement, particularly the prioritisation of companies in community ownership. Consequently, this lends relevance to outlining the 19th-century building of capitalism, market socialism and the 21st-century proactive, state-managed economic policy in Hungary,1 and especially to discussing the logic of the operation of companies that can be considered as the fundamental aggregates of production and to tackle the economic policy governing corporate management
Article
Full-text available
从亚洲西迁到欧洲的马扎尔部落与欧洲其他民族相比,或者与在那个年代已有发达行政管理、工业和贸易体系的早期中国帝国相比,1 建国和形成相应的独立经济管理的时间,都要晚了数百年甚至数千年。匈牙利人定居于喀尔巴阡盆地,大约在公元9-10世纪建国。随后经历了经济繁荣和在欧洲政治空间中的作用增长,但是从16世纪中叶开始,国家丧失政治独立,2 导致经济管理制度瓦解,从而影响了经济发展。从19世纪初开始,匈牙利的政治独立愿望加强了,因此两个世纪以来,在匈牙利社会舆论和政治生活中存在着对实现独立经济政策的愿望。然而,这两个紧张忙碌的,充满战争、革命、不断赶上企图和整顿的两个“马扎尔”世纪与中国有许多相似之处,甚至还创造了个别这个远东国家的政府也可以接受的实践先例。因此,本论文揭示19世纪后期匈牙利的资本主义建设和二战后匈牙利计划经济体制条件下出现的,绝大多数失败的,但中国至今为止成功应用的市场化社会主义的因素。在论文的最后,简要地提到2010年后的匈牙利经济政策。这个政策与中国那样,也是在国家主导的条件下实现的,而且其中一些因素还回归到19世纪初资本主义的一些制度和方法要素,也就是说,恢复了国家的积极经济组织和监控角色。
ResearchGate has not been able to resolve any references for this publication.