ArticlePDF Available

Személyi edzés és munkahelyi egészségfejlesztés: az elmélet és a gyakorlat találkozása

Authors:
  • Hungarian University of Sports Science
  • Eszterházy Károly University Eger Hungary

Abstract

Abstract: Emerging at the dawn of the 21st century and now spreading all across the country, the fitness clubs, gyms and wellness centres created a new platform for all those wishing to develop their physical condition, quality of life and level of overall health. In these gyms and fitness clubs personal trainers are providing their services as one of the most evident alternatives to recreational training. These professionals take equal account of their Clients’ resilience, skills and abilities, as well as their fitness needs and goals. Nevertheless, one must not lose sight of the need that is emerging on the employer’s side, namely the need for creating a community-based training platform allowing employees to become healthier, improve their efficiency, and thereby enhance the loyalty for and cohesion at the employing entity. With this in mind our goal was to provide an innovative approach to aligning individual-oriented personal training with group-based workplace health promotion. Our methodology was two-fold with content analysis on the one hand and a self-assessment based on our own professional experience as personal trainer on the other hand. Based on our findings and research outcomes we wish to present a new theoretical model that is, in our view, largely worth of being translated into practice. Keywords: fitness, personal training, personal trainer, workplace health promotion, health promotion at work
EREDETI KÖZLEMÉNY
2. évfolyam, 1-2. szám / Year 2, Issue 1-2
2017.
109
ORIGINAL RESEARCH PAPER
Tánczos Zoltán
Testnevelési Egyetem, Rekreáció Tanszék
1123 Budapest, Alkotás u. 44.
+36-20-476-2397 | tanczos.zoltan@digikabel.hu
Absztrakt: A kétezres évek elején létrejövő és mára országszerte elterjedő fitneszter-
mek és wellness-központok új színteret hoztak létre azok számára, akik fizikai állapotu-
kat, életminőségüket és általános egészségi szintjüket fejleszteni szeretnék. A fitnesz-
és sportközpontokban a felnőtt lakosság számára többnyire a személyi edzők kínálják
szolgáltatásaikat, ami a rekreációs edzés egyik legkézenfekvőbb alternatíváját nyújtja. A
személyi edzők a foglalkozásokon az egyén terhelhetőségi paramétereit, adottságait,
igényeit és céljait egyaránt szem előtt tartják. Emellett nem szabad figyelmen kívül hagy-
ni azt az igényt sem, amely munkáltatói oldalról fogalmazódik meg: ez a közösségi és
csoportos foglalkozások keretein belül azt a célt szolgálja, hogy egy cég vagy szervezet
dolgozói egészségesebbek és hatékonyabbak legyenek, ezáltal erősítve a munkahe-
lyi összetartást és lojalitást. Mindezek alapján a tanulmány célja az egyéni orientáltságú
szakterület, a személyi edzés és a csoportos munkahelyi egészségfejlesztés szaksze-
rű összehangolásának innovatív bemutatása. Módszerként egyfelől a tartalomelemzés,
másfelől a személyi edzőként szerzett személyes tapasztalatainkra épülő reflektív ön-
vizsgálat szolgált. Eredményeink segítségével olyan új elméleti modellt mutatunk be,
amelynek gyakorlati megvalósítása megítélésünk szerint megfontolásra érdemes.
Kulcsszavak: fitnesz, személyi edzés, személyi edző, munkahelyi egészségfejlesztés
Abstract: Emerging at the dawn of the 21st century and now spreading all across the
country, the fitness clubs, gyms and wellness centres created a new platform for all
those wishing to develop their physical condition, quality of life and level of overall health.
In these gyms and fitness clubs personal trainers are providing their services as one of
the most evident alternatives to recreational training. These professionals take equal ac-
count of their Clients’ resilience, skills and abilities, as well as their fitness needs and goals.
Nevertheless, one must not lose sight of the need that is emerging on the employer’s side,
namely the need for creating a community-based training platform allowing employees
to become healthier, improve their efficiency, and thereby enhance the loyalty for and
cohesion at the employing entity. With this in mind our goal was to provide an innovative
approach to aligning individual-oriented personal training with group-based workplace
health promotion. Our methodology was two-fold with content analysis on the one hand
and a self-assessment based on our own professional experience as personal trainer
on the other hand. Based on our findings and research outcomes we wish to present a
new theoretical model that is, in our view, largely worth of being translated into practice.
Keywords: fitness, personal training, personal trainer, workplace health promotion,
health promotion at work
1 Testnevelési Egyetem, Rekreáció Tanszék, Budapest
2 Testnevelési Egyetem, Edzéselméleti és Módszertani Kutatóközpont, Budapest
3 Eszterházy Károly Egyetem, Sporttudományi Intézet, Eger
TST/PSS 2017;1-2:107-111
DOI: 10.21846/TST.2017.1-2.17
Tánczos Zoltán1, Bognár József2, 3
Personal Training and Health Promotion at Workplaces - Meeting
of Theory and Practice
Személyi edzés és munkahelyi
egészségfejlesztés: az elmélet és a gyakorlat
találkozása
GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK / SOCIAL SCIENCES
2. évfolyam, 1-2. szám
2017.
EREDETI KÖZLEMÉNYTESTNEVELÉS, SPORT, TUDOMÁNY
110
Tánczos, Bognár: Személyi edzés és munkahelyi egészségfejlesztés: az elmélet és a gyakorlat...
TST/PSS 2017;1-2:107-111
Bevezetés
Azt, hogy felnőttkorban az egészségtudatos ma-
gatartás miképpen formálódik, a gyermek-, illetve
atalkori mozgástapasztalatok mellett leginkább
a családi háttér és a szocializáció határozza meg.
Ezért már gyermekkorban fontos, hogy a atalok
egy helyes mintát, egy követendő példát kapjanak
szüleiktől, hogy megtapasztalhassák a sportmozgás
örömeit, és egyúttal tudatosuljon bennük a moz-
gással járó és egészségükre ható előnyös tényezők
sokasága. A zikai aktivitás kulcsfontosságú szere-
pet tölt be a betegségek kialakulásának megelőzésé-
ben és a kiváló egészségi állapot, a jó közérzet élet-
hosszon át történő fenntartásában. Fontos, hogy
a mozgás már atalkorban létszükségletté és belső
indíttatásúvá váljon.
Gyermekkorban a közoktatás (köznevelés) ke-
retein belül életünk állandó része a testmozgás, a
sport, méghozzá szervezett és szakszerű formában.
Mindez a Nemzeti alaptanterv és az erre épülő test-
nevelési kerettantervek értelmében kötelező, min-
den érintett számára végrehajtandó. A NAT4-ben
a testnevelés fejlesztési feladatai között megtalálha-
tók a motoros képességfejlesztés - edzettség, ttség;
a motoros készségfejlesztés - mozgástanulás; a játék;
a versenyzés; a prevenció, életvezetés, egészségfej-
lesztés címszavak (Hamar, 2016). Így a rendszeres
testmozgás a tankötelezettség végéig – de jellem-
zően az érettségiig – biztosított mindenki számára.
Kimondható, hogy a magyar atalok 16-18 éves
korig egy régóta működő, ugyan kisebb-nagyobb
problémákkal küszködő, de mégis, a mindennapos
testnevelés keretein belül heti 5×45 perc testedzés-
ben, testnevelésben részesülnek. Mindezt a NetFit
ttségi tesztekkel évről évre dokumentáljuk és nyo-
mon követjük.
A főiskolai, illetve egyetemi évek alatt eéle
szervezett rendszer már nem létezik. Nincsenek
kötelező ttségi tesztelések sem, amelyek a ttsé-
gi mutatók esetleges visszaesését mutatnák. Azok,
akik megfelelő indíttatást, kedvet és motivációt
éreznek, általában szívesen járnak sportolni, a túl-
nyomó többség azonban gyakran időhiányra vagy
kimerültségre hivatkozva kevésbé vagy egyáltalán
nem végez sporttevékenységet.
Ezen a ponton elindul egy folyamat, amely már
korábban is meggyelhető: azaz ki mennyire szí-
vesen sportol önállóan, szabad akaratából és érzi
annak hiányát a saját bőrén, ha nem teszi. Ugyanez
vonatkozik azokra is, akik nem tanulnak tovább a
felsőoktatásban és már atalon munkába állnak.
Az iskola végeztével indul a munka világa, a
nagybetűs Élet, amely a pályakezdő atalok szá-
mára egyet jelent a karrierépítéssel, a biztos és jól
zető állás megtalálásával, az egzisztencia megte-
remtésével, az életre szóló társ megtalálásával, az
otthonteremtéssel és a családalapítással. Mindezek
rendkívül nagy elvárások, amelyek elérésére szinte
egy időben, ugyanakkor nagyon gyorsan töreksze-
nek ataljaink, így ebben a forgatagban már egyre
kevesebb idő, motiváció és energia jut arra, hogy
a saját ttségi állapotukkal is heti rendszerességgel
foglalkozzanak. Az a központilag szervezett rend-
szer, amely a közoktatásban meggyelhető, ebben
az életszakaszban már végleg eltűnik és kizárólag
az egyén addigi életvitelén, személyes akaratán és
meggyőződésén múlik, hogy a rendszeres testmoz-
gást beilleszti-e mindennapjaiba vagy sem. Azok,
akik a tankötelezettség végeztével nem folytatják
tanulmányaikat, már hamarabb szembesülnek az-
zal a problémával, hogy semmilyen külső hatás,
kötelezvény nincs a rendszeres testmozgásra, így
ennél a korcsoportnál korábban jelentkezhetnek
a mozgásszegény életmód káros hatásai. Az iskolai
évek után a atalok kezét elengedi az állami rend-
szer (Tánczos, 2014).
Problémafelvetés
De ki az, aki át tudja venni a rendszeres test-
mozgásra ösztönzés szerepkörét? Kinek a feladata
ez? Az egyéné vagy a munkáltatóé? Kinek a dol-
ga és felelőssége az egészséges életmód kialakítása,
a rendszeres ttségi programok lebonyolítása? Mi
lenne a feladata az egyénnek és mi a munkahely-
nek? Milyen megoszlásban lenne üdvözítő mindez?
A problémát abban látjuk, hogy megszoktuk:
külső hatásra – vagy, ha úgy tetszik, kényszerre –
végezzük el a szükséges zikai aktivitásokat, majd
amikor ezek a kényszerítő tényezők és a tálcán kí-
nált sportolási lehetőségek megszűnnek, belső mo-
tiváció hiányában egyesek számára teljesen megszű-
nik a sportaktivitásokra vonatkozó késztetés, illetve
hajlandóság. Azok azonban, akik korábban egyéni-
leg, amatőr vagy pro szinten sportoltak – legyen
szó rekreációs jellegű sportról vagy versenysportról
–, nagy bizonyossággal a későbbi években, évtize-
dekben sem hagynak fel ezekkel.
Ma Magyarországon a 25-65 éves korú aktív
Year 2, Issue 1-2
2017.
PHYSICAL EDUCATION, SPORT, SCIENCEORIGINAL RESEARCH PAPER
111
Tánczos, Bognár: Personal Training and Health Promotion at Workplaces - Meeting of Theory...
DOI: 10.21846/TST.2017.1-2.17
lakosság számára még mindig kevés ttségi prog-
ramot kínáló helyszín és ingyenes rekreációs sport-
lehetőség nyílik, habár az utóbbi években a tnesz-
termek és wellness-központok száma jelentősen
megnőtt.
Figyelmünket ez a tényező ragadta meg, különös
tekintettel a dolgozók rekreációs sportolási és egész-
ségfejlesztési lehetőségeit illetően. Célunk, hogy a
világ fejlett országaira jellemző helyzet komparatív
vizsgálatával hozzájáruljunk a ma még gyerekcipő-
ben járó hazai egészségfejlesztéshez, azt valameny-
nyi munkaadó és munkavállaló számára elérhető-
vé téve. Feltérképezzük a jól működő nemzetközi
trendeket és működésüket, majd a hazai igényekre
adaptálva népszerűsítjük széles körben, és a gyakor-
latban is alkalmazzuk azokat.
Mit nevezünk preventív ttségi személyi edzés-
nek és ki minősül személyi edzőnek?
A személyi edzés – kialakulását tekintve – az
Amerikai Egyesült Államokból ered. Kezdetben
tehetős lmsztárok, modellek, politikusok vették
igénybe a személyi edzést, mint tneszszolgáltatást.
Mára azonban széles körben, világszerte elterjedt és
könnyen elérhetővé vált mindazok számára, akik
hatékony, szakszerű ttségi edzéseken kívánnak
részt venni, ttségi céljaik garantált és biztonságos
elérése érdekében. A személyi edző az egyéni vagy
kisebb közösségi edzésvezetés specialistájaként te-
vékenykedik. Az nevezhető személyi edzőnek, aki
hivatalosan működő intézményben, szakmai vizs-
gabizottság előtt, központilag meghatározott el-
méleti és gyakorlati követelményekből eredményes
vizsgát tett.
A személyi edző különböző sportlétesítmények-
ben vagy azokon kívül, adott esetben a munkahe-
lyen szervezi meg vendégkörét, a kliens igényeihez
és állapotához igazodó, személyre szabott edzéster-
vet készít, vezeti az edzéseket és segítséget nyújt az
egészséges táplálkozáshoz. A személyi edző munká-
ját referenciahálózata – szakorvosok (sportorvos,
kardiológus, belgyógyász, ortopéd), dietetikus,
gyógytestnevelő, gyógytornász, sportpszichológus,
gyógymasszőr – egészíti ki.
Különösen nagy jelentősége van a személyi edző
személyes példamutatásának, meggyőződésének,
külső megjelenésének, megnyilvánulásának és
egészségtudatos életvitelének. Személyi edzőként
gyakran teljes életmódváltásra, paradigmaváltás-
ra kell ösztönözni tanítványunkat, ami életének
számos területére kiterjed (Tánczos, 2014).
A személyi edző leglényegesebb feladatai, ame-
lyek a munkahelyi egészségfejlesztő programok
alkalmával is megvalósulhatnak
zikai állapotfelmérés;
adatok rögzítése és azok bizalmas kezelése;
szükség esetén orvoshoz, dietetikushoz, gyógy-
tornászhoz irányítás;
a személyi edzés egyedi rendjének ismertetése;
közös megállapodás szerződésben rögzítése;
táplálkozási és életmód-tanácsadás;
személyre szabott edzéstervezés;
folyamatos edzéskontroll, edzésdokumentálás;
segítségadás, hibajavítás;
a tneszeszközök helyes kezelésének ismertetése
és bemutatása;
a tneszgyakorlatok helyes végrehajtásának is-
mertetése és bemutatása;
szaktanácsadás, sportszakmai jellegű kérdések
megválaszolása;
motiválás, bíztatás és bátorítás;
rendszeres visszacsatolás: a fejlődés nyomon kö-
vetése és kiértékelése.
A kérdés az, megoldható-e, hogy a személyi
edző, aki jellemzően a munkahelyektől elkülönül-
ve, külső helyszíneken dolgozik, egy munkahelyen
végezze tevékenységét, pont olyan személyre sza-
bott módon, mint ahogyan azt a tnesztermekben
és egyéb helyszíneken teszi? Véleményünk szerint
mindez igenis megoldható.
A munkahelyi egészségfejlesztési rendszerek és
jótékony hatásai
„A munkahelyi egészségfejlesztés a munkaadók,
a munkavállalók és a társadalom valamennyi olyan
együttes tevékenységét jelenti, amely a munkahelyi
egészség és jól-lét javítására irányul. A cél eléréséhez
szükséges lépések és eszközök a munkaszervezet ja-
vítása, a dolgozói részvétel biztosítása és a személyi
kompetencia fejlesztése.” (A Munkahelyi Egészség-
fejlesztés Európai Hálózatának Luxemburgi Deklará-
ciója, 1997).
Nemzetközi kitekintésekből és különféle tanul-
mányokból jól látható, hogy a munkahelyi egész-
ségfejlesztés jótékony hatásait a munkáltató és a
munkavállaló egyaránt élvezheti. Erre vonatkozóan
pénzügyi keretek állnak rendelkezésre, amelyeket a
munkáltató biztosít (Galgóczy, 2004).
2. évfolyam, 1-2. szám
2017.
EREDETI KÖZLEMÉNYTESTNEVELÉS, SPORT, TUDOMÁNY
112
A munkahelyi egészségfejlesztés pozitív hatásai
Csökkenő egészségügyi költségek
Növeli az egészségi állapottól függő
eredményeket
Javul a vállalati imázs, ezáltal javul a cég pozíci-
ója a munkaerőpiacon
Növekszik a vevői elégedettség
Csökken a uktuáció a munkahelyen
Javítja a humánerőforrás hatékonyságát
Kevesebb munkahelyi baleset
Az egészséges munkavállalók egzisztenciális
biztonsága
Javuló egészségi állapot
Hozzájárul a munkavállaló munkaerő-piaci
értéknövekedéséhez
Magasabb életminőség
Javítja a lojalitást és az elkötelezettséget, ezáltal a
munkavállalók hatékonyságát és teljesítményét
1. táblázat: A személyi edzés és a munkahelyi edzés előnyeinek összehasonlítása [Forrás: saját szerkesztés]
Szempontok Személyi edzés Munkahelyi edzés
Cél
Egy adott személy ttségének a
lehető legrövidebb idő alatt opti-
mális szintre fejlesztése és hosszú
távú megtartása, személyre
szabott életmód- és táplálkozási
tanácsokkal.
A munkahelyi környezet és
csapat fejlesztése, a dolgozók
ttségi szintjének fejlesztése.
Általános életmód- és táplálko-
zási tanácsadás, szükség szerint
egyéni konzultációk lehetőségé-
nek biztosítása.
Személyre szabott ttségi
edzésprogramok Teljes mértékben megvalósul. Csak csoportbontásban
lehetséges.
Tárgyi eszközök
Külső helyszínen, tneszterem-
ben nagy számban rendelkezésre
állnak.
Jelentős beruházás szükséges
vagy költséghatékony mobil esz-
közökkel, illetve eszköz nélkül
oldható meg.
Személyi feltételek Szakképzett edzők állnak rendel-
kezésre, akikhez el kell menni.
Szakképzett edzők állnak ren-
delkezésre, akik házhoz jönnek
a munkahelyre.
Költségek
Külső helyszínen, belépődíj és az
edző díja, jellemzően a munka-
vállaló zeti, illetve biztosítótár-
saságok nanszírozhatják.
Az edző díja és útiköltsége, esz-
közkiadások. Jellemzően a mun-
kaadó zeti, a munkavállaló
részben hozzájárul (ajánlatos).
Módszerek Egyéni és páros edzés
Csoportos edzés, kiscsoportos
edzés és szükség szerint egyéni
edzések biztosítása.
Értékelés
Folyamatos visszacsatolás, ne-
gyedévente megismételt ttségi
tesztekkel.
Évente vagy félévente ttségi
tesztek biztosítása. Az adatok
rögzítése, a változások nyomon
követése.
A munkahelyi egészségterv megvalósításának
főbb lépései
1. A kiinduló helyzet felmérése, állapotleírás
2. Egészségstratégia és cselekvési terv kidolgozása
3. A terv alapján a programok tényleges
megvalósítása
4. Az egészségterv folyamatos külső és belső
kommunikációja
5. A program megvalósulásának és eredményeinek
folyamatos monitorozása, értékelése, az ered-
mények visszacsatolása a megvalósításba
Tánczos, Bognár: Személyi edzés és munkahelyi egészségfejlesztés: az elmélet és a gyakorlat...
TST/PSS 2017;1-2:107-111
Year 2, Issue 1-2
2017.
PHYSICAL EDUCATION, SPORT, SCIENCEORIGINAL RESEARCH PAPER
113
A személyi edzés és a munkahelyi egészségfej-
lesztés egyaránt hatékonyan fejleszti a ttséget és
az egészségi állapotot. A személyi edzés személyre
szabott mivolta alapján azonban nyilvánvalóan ha-
tékonyabb az adott egyénre vonatkozóan, ugyanak-
kor költségesebb is, mivel a személyi edző egy idő-
ben kizárólag egy emberrel dolgozik az edzéseken.
Természetesen bizonyos esetekben a munkahelyen
is megoldható ez a foglalkoztatási mód, például -
zikai állapotfelmérés vagy életmód-tanácsadás ese-
tén, továbbá a munkahelyen dolgozók létszámától
függően egyéb speciális esetekben (Kapás, 2004).
Megbeszélés
A személyi edző a munkahelyen hasonlóképpen
tud hatni a dolgozók egészségi és ttségi állapotára,
mint egy wellness-központban, feltéve, ha adottak
a tárgyi feltételek és a közös akarat arra vonatko-
zóan, hogy a munkahelyi és életkörülményeiket
együttesen változtassák meg.
A munkahelyen az ilyen feladatok a következők:
egyéni ttségi állapotfelmérés, személyre szabott
életmód-tanácsadás és paradigmaváltásra ösztön-
zés, munkahelyi környezetre vonatkozó tanácsadás,
személyre szabott ttségi edzésprogram és edzésterv
összeállítása, alapvető táplálkozási tanácsadás. Ezen
túlmenően pedig további szakemberek ajánlása a
személyi edző kompetenciahatárán túl, illetve elér-
hetőség biztosítása a dolgozókkal való folyamatos
kapcsolattartás céljából.
A kezdeti nehézségeken túllendülve egy ilyen
modell néhány hónap alatt minden munkahelyen
fokozatosan kialakítható. Ehhez azonban a felső
vezetés és a dolgozók kölcsönös belátása és együtt-
működése elengedhetetlenül szükséges. Mindezek
hiányában a rendszer nem valósítható meg. Lé-
nyegesnek tartanánk orvosaink aktív közreműkö-
désével az egészségügy prevenciós jellegű hathatós
támogatását, a gyógyszerek mellett konkrétan meg-
nevezett rendszeres testmozgás, a helyes táplálko-
zás, a rendszeres szűrővizsgálatok és stressz-oldó
technikák ajánlásával. Azt javasoljuk, hogy azokon
a munkahelyeken, ahol van erre mód, a felső ve-
zetés, a humánerőforrás-részleg és a személyzeti
állomány képviselőiből alakuljon egészségfejlesz-
tő munkacsoport. Vegyük igénybe azt a szellemi
tőkét, amelyet a szakképzett tnesz- és személyi
edzők képesek biztosítani a dolgozók részére a t-
neszteremben és a munkahelyen egyaránt.
Irodalom
1. A Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Háló-
zatának Luxemburgi Deklarációja, 1997.
2. Galgóczy Gábor (2004): Egészséges munka-
vállaló az egészséges munkahelyeken. Országos
Egészségfejlesztési Intézet, Budapest.
3. Hamar Pál (2016): A testnevelés tantervelméle-
te. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest.
4. Kapás Zsolt (2004): A munkahelyi egészség-
fejlesztés megalapozása Magyarországon a civil
szervezetek új minőségű szerepvállalásával létre-
jövő munkavédelmi teljesítményekkel. Országos
Egészségfejlesztési Intézet, Budapest.
5. Tánczos Zoltán (2014): Fitnesz és személyi
edzés. Gabbiano Print Kft., Budapest.
Tánczos, Bognár: Personal Training and Health Promotion at Workplaces - Meeting of Theory...
DOI: 10.21846/TST.2017.1-2.17
ResearchGate has not been able to resolve any citations for this publication.
Egészséges munkavállaló az egészséges munkahelyeken
  • Galgóczy Gábor
Galgóczy Gábor (2004): Egészséges munkavállaló az egészséges munkahelyeken. Országos Egészségfejlesztési Intézet, Budapest.
A munkahelyi egészségfejlesztés megalapozása Magyarországon a civil szervezetek új minőségű szerepvállalásával létrejövő munkavédelmi teljesítményekkel
  • Kapás Zsolt
Kapás Zsolt (2004): A munkahelyi egészségfejlesztés megalapozása Magyarországon a civil szervezetek új minőségű szerepvállalásával létrejövő munkavédelmi teljesítményekkel. Országos Egészségfejlesztési Intézet, Budapest.